Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-27 / 149. szám, szerda

Világ proletár fai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 június 27, szerda 2 Kčs IV. évfolyam, 149. szám Az ifjúság falusi csoportjai a békearatás és cséplés példás megszervezésével készülnek a VIT-re A CsISz szlovákiai kongresszusa új irányokat tűzött Ifjúságunk elé, amelyek segítségével bátrabban és gyorsabban képesek végezni az ötéves terv feladatainak teljesítését. A kongresszus megmutatta, hogy a szövetségi tagok képesek arra, hogy az építő igyekezetben, a békeharcban az első helyet foglalják el. Az ifjúsági szövetség minden tagjának feladata, hogy a kongresszuson kitűzött irányvonalak szerint dolgozzék és példát vegyen azoktól, akik élen járnak a termelésben. A pálóci CsISz-tagok' taggyűlésükön pontos aratási- és cséplési tervet dolgoztak ki, tizennégy tagból csoportot alakítanak, akik kifejlesztik a szövetMegkezdődött a normák felülvizsgálásának előkészítő kompánya. Az agitációs-politikai munka itt a legfontosabb feladat. A bratislavai cérnagyárban az ifjúmunkásnők előtt megvilágítják a normák felülvizsgálásának szükségessé gét. A mezőgazdaságban dolgozó ifjúság az aratás és cséplés ideje alatt megmutathatja, hogy példásan és következetesen akarja teljesíteni a kongresszus határozatát. A falusi ifjúság teljesen bekapcsolódik az aratási- és cséplési munkálatokba és az egyes csoportok, mint pl. a CsISz nemesabonyi és gerencséri helyi csoportja, versenyre hívta a többi falusi szervezeteket. A CsISz kisJúcsi helyi szervezete is elfogadta a nemesabonyi CsISz-tagok versenyfelhívását. A III. világifjúsági találkozó tiszteletére értékes kötelezettségeket vállaltak. A kislúcsi CsISztagok huszonhattagú munkacsoportot alakítanak, amely a helyi III. típusú EFSz-ben 1725 órát dolgozik le. A szövetségi tagok továbbá agitálni fognak a kis- és középparasztoknál és meggyőzik őket a közös aratási munkálatok előnyeiről. A kislúcsi fiatalok versenyre hívják fel Szlovákia összes CsISz helyi szervezeteit, hogy hasonló hazafias kötelezettségek vállalásával bebizonyítsák, hogy példás dolgozók akarnak lenni. A nagymegyeri járásban levő kolozsnémai CsISz-csoport tagjai ugyancsak versenyfelhívással fordulnak a többi falusi szervezetekhez. Az állami birtokokon dolgozó fiatalok tizenöttagból álló munkacsoportot alakítanak, az EFSz-ben egy hattagú csoport kezelni fog egy önkötözőt és ez a csoport gondoskodni fog a gabona betakarításáról is. Kálóci Ferenc és Béke Ernő traktorosok, akik az Egységes Földműves Szövetkezetben dolgoznak, vállalták, hogy az aratási munkálatoknál és a tarlóhántásnái normájukat 120%-ra fogják teljesíteni. A várkonyi helyi CsISz-szervezet tagjai is példásan akarják teljesíteni a kongresszuson kitűzött irányvonalat és versenyre hívják fel ezért Bratislava kerület minden CslSz-szervezetét. A szövetség tagjai közül tízen belépnek az EFSz-be és tizenöt ifjú az aratásig 40 órát dolgozik le az Egységes Földműves Szövetkezetnek. Továbbá egy tíztagú ifjúsági munkacsoportot létesítenek, amely az aratási és cséplési munkálatokba teljes mértékben bekapcsolódik, szükség esetén második váltásban is. Tizennégy tagból álló készültségi részleg is segíteni fogja az EFSz-t és az állami birtokon egy húsztagú munkacsoportot alakítanak, amely négy részlegből fog állni. Ezek a részlegek most egymás között fognak versenyezni. Három szövetségi tag, éspedig Farkas Lajos, Bindics Adolf és Bárdi Béla önkötözőkkel fognak dolgozni. Hatalmas tömegszervezettel a békéért, a szocializmusért! Lőríncz Gyula zárőszavai a CSEMADOK II. évi közgyűlésén Kedves kultrír társak, kedves kultúrtársnők, drága elvtársak és elvtársnők! kezet tagjai között a versenyt. Az állandó munkacsoport hat tagból fog állani. A ifjúsági szövetség tagjai kötelezik magukat, hogy az aratást 12 nap helyett 8 nap alatt fogják elvégezni. A gabona betakarításánál a szövetség tagjai versenyezni fognak a szövetkezeti csoportokkal. A falusi ifjúság e hazafias feladatok teljesítésével biztosítja az aratás és a cséplés sikeres elvégzését és hozzájárul a falusi szövetkezetek fejlesztéséhez és gyorsított átépítéséhez. A Szovjetunió népei hisznek abban, hogy rendezni lehet a mai idők legégetőbb kérdésé

t

; a koreai háborús konfliktust J. A. Malik nagy rádióbeszéde a békéről, az amerikai agressziós politikáról, valamint a koreai kérdés rendezéséről Az Egyesült Nemzetek Szerveze tének tájékoztatási osztálya rádióelőadásokat +art, amelyek során több ország ENSz-beli képviselője mondott beszédet „A béke ára" témáról. Ezen előadássorozat keretében beszédet tartott J. A. Malik elvtárs is, a Szovjetunió állandó delegátusa. Malik elvtárs bevezetőjében rámu- I tátott arra, hogy a világ népei tuda- | tában vannak annak, hogv a béke az emberiség szempontjából miiven óriási érték. Ezért felettébb hibásnak tartják azt a politikát, amelyet az Eszakamerikai Egyesül Államok, Anglia és Franciaország s velük együtt több más ország követ, azt hangoztatva, hogy a béke fenntartása érdekében fegyverkezni kell. A Szovjetunió kormánya már több ízben hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmaknak ez a politikája idézte elő a nemzetközi helyzetben ezt a mostani komolv feszültséget. A Szojetunió és a nyugati hatalmak közötti kapcsolatok megromlásának fő előidézője az Atlanti Paktum létrehozása volt. Az Északamerikai Egyesült Államok, Angľa és Franciaország képviselői — hangsúlyozta beszéde további során Malik elvtárs, — a külügyminiszterek párizsi tanácskozásán minden eszközt igénybe vettek, hogy megakadályozzák a szov jet javaslatnak jóváhagyását, amelv azt kivánta, hogy a A-paktumot és az amerikai katonai támaszpontok kérdését tűzzék a külügyminiszterek tanácsának napirend jéreAz Eszakamerikai Egyesült Államok vezetése alatt a nyugati hatalmak egyre fokozzák fegyverkezési versenyüket. Ugyanakkor, amikor agressziós tűzfészek létesítéíére irányítják politikájukat, azon vannak, hogv a Szovjetunió és a népi demokratikus államok építő békés politikáját agressziós politikának tüntessék föl. Ugyanakkor a maguk háborús politikáját békésnek akarják feltüntetni. A tények azonban az amerikai állításokat minden tekintetben megcáfolják. A Szovjetunió mindenkor a béke ügvét védte és változatlanul továbbra is annak érdekében fejti ki minden ténykedését. A szovjetnép hazája senkit sem fenyeget. nincs semmiféle hódító terve. .. Szovjetunió politikájában a szocializmus és a kapitalizmus két rendszere békés egvüttélésének lehetőségéből indul ki. Szilárdan tartja magát a békeszerető kapcsolatai' irányzatához mindazokkal az államokkal, amelyek gazdasági együttműködésre, a kölcsönösség és a kölcsönösen vállalt kötelezettségek teljesítésére vonatkozó álláspontot foglalnak el- A szovjetkormány mindig védte és védi a béke. a nemzet'-özi biztonság megszilárdításának programmját. A javaslatok egész sorát ter jesztette ennek érdekében az ENSz elé, és egyúttal lépéseket tett e szervezet megszilárdítása érdekében is. Az ENSz azonban az amerikai uralkodó körök erőfeszítései következtében egyre inkább az új világháború kirobbantásának eszközévé válik és egyben megszűnik az egyenjogú nemzetek viágszervezete lenni. Malik elvtárs az Egyesült Nemzetek Szervezetének tájékoztatási osztálya rendezésében tartott rádióelődásában hangsúlyozta: A Szovjetunió tovább folytatja a harcot a béke megszilárdításáért, az új háború elhárításáért. A Szovjetunió népei hisznek a béke megvédésének lehetőségében. A Szovjetunió népei hisznek abban, hogv rendezni lehet a mai idők legégetőbb kérdését: a koreai háborús konfliktust is. Ennek érdekében szükséges, hogv a felek hajlandók legyenek a koreai kérdés békés rendezésének útjára lépni. A szovjetnépek hisznek abban, hogy első lépésként tárgyalásokat kellene kezdeni a harcoló felek között a tüzelés megszüntetéséről, a fegyverszünetről azzal a feltétellel, hogv a csapatokat kölcsönösen visszavonják a 38- szélességi fokról: — Lehet-e ilyen lépést tenni? Ügy gondolom, lehet, ha őszintén kívánjuk a koreai véres összetűzés befejezését. Ügy gondolom, hogv ez nem is olyan nagy ár a koreai béke megteremtéséért — fejezte be Newyorkban tartott rádióbeszédét J. A. Malik elvtárs, a Szovjetunió ENSz-beli állandó delegátusa. Kétnapi közgyűlésünk végéhez köí zeledünk és nekem, mint a Csehszloi vákiai Magyar Dolgozók Kultúregye| sülete újonnan választott elnökének jutott az a szerep, hogy ezt a kétnapi tanácskozást kiértékeljem. Ez a két nap szokatlan és bátran mondhatjuk, történelmi jelentőségű két nap volt a csehszlovákiai magyar dolgozók életéhen és a csehszlovákiai magyar dolgozók kultúrmunkájában és döntő jelentőségű jövőbeli kultúrmunkánk irányításában. Erről a kétnapi tanácskozásról, amit bátran nevezhetünk a csehszlovákiai magyar dolgozók ünnepi parlamentjének, meg kell állapítani azt, hogy felszabadulásunk óta ez volt az a nagy történelmi jelentőségű fordulat, amire nagyon régen vártunk. Ez a kétnapi tanácskozás megmutattá, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók ideológiailag fejlettek, hogy a csehszlovákiai magyar kultúra munkásai, a csehszlovákiai magyar dolgozók legkiválóbb képviselői nagyon komolyan veszik dolgozó népünk sorsát. kulturális életének kiépítését és fejlesztését. Ez a két nap világosan megmutatta azt, hogy dolgozó népünk egyöntetűen és törhetetlenül áll a béke, világbéke és hazánk békéjének erős frontján. És ez a két nap megmutatta, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók eleven tanúbizonyságát adták annak, hogy hűséges szövetségesei a héketábor első és legerősebb bástyájának, a Szovjetuniónak. A kétnapos konferencia minden megnyilatkozása, a felszólalók mindegyike tanúbizonyságát adta annak, hogy Csehszlovákia nemzeteinek egysége törhetetlen. Tanúbizonyságát adta annak, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók megtalálták és meg is találják az utat, a közeledés és a barátság formáját az itt élő nemzetek dolgozóihoz. A két napos konferencia megmutatta, hogy mennyire értékelik a magyar dolgozók a Csehszlovákiai Kommunista Párt irányítását és vezetését és micsoda törhetetlen hűséggel viseltetik a Párt vezetői, Gottwald és Široký elvtársak iránt. Ha értékelni akarjuk az itt elhangzott felszólalásokat, elsősorban meg kell említeni azt, hogy kivétel nélkül pozítiv formájúak, a csehszlovákiai népi demokrácia iránti hűség megnyilatkozásai voltak. Elsősorban ki szeretném emelni Tóth István felszólalását Kassáról, aki nagyon komoly, mély elemzését adta annak, hogy mit jelent magyar számára hazafinak lenni népi demokratikus Köztársaságunkban. Nagyon örültem, hogy éppen Kassáról, éppen egy kassai felszólalótól hangzottak el ezek a szavak. Ha ť'kintetbe vesszük azt, amit Bacílek eivtárs említett, hogy Kelet-Szlovákiában, Kassa környékén épül a Köztársaság legnagyobb kohászati műve, a kohászati kombinát, igen nagy jelentőséggel bír, hogy Kelet-Szlovákiárój, Kassáról hallottunk ilyen hangokat és ez nem csak Tóth kultúrtársunk hangja, hanem Kelet-Szlovákia magyar dolgozóinak hangja is. Mi iesz ez a kohászati kombinát? Hogy csak egy kis ízelítőt adjak ennek a" nagy kohászati műnek a jellemzésére, megemlítem, hogy 600 vagon szállítja egyetlen présnek alkatrészeit, amelyet ebben a nagy kohászati műben állítanak fel. Hatszáz vagon szállítja csak az alkatrészeket egyetlen préshez, a kohászati mű körül épiilő város pedig nagyobb lesz, mint Pozsony. Ha ezt elképzeljük, akkor tudjuk, hogy milyen munka, milyen célkitűzések várnak a csehszlovákiai magyar hazafiakra, tudjuk, milyen 'célkitűzések várnak Kelet-Szlovákia minden hazafijára. A jövőben gyermekeink és unokáink büszkén fognak emlegetni mindenkit, aki ehhez a hatalmas kohászati műhöz, ehhez a nagyszerű szocialista alkotáshoz, s vele együtt a béke építéséhez, csak egyetlen téglával is hozzájárult. Bacílek elvtárs megemlítette a dunai vízieró'mű felépítését is, amely többek közt a Csallóköz 114.000 hektárnyi területét fogja vízzel ellátni. Ez viszont Nyugat-Szlovákia déli részén, a Csallóközben ígéri a jövő nemzedéknek, sőt már nekünk is, szárazsággal és szelekkel sújtott tájak Ivirágzóvá tételét kertvárosoknak, kertészeteknek megteremtését, termékeny jövőjét. Kedves kultúríársak és kultúrtársnők, az itt elhangzott felszólalások azonban nemcsak pozitív . formában nyilvánullak meg. Valtak negatív oldalaik is. Az egyik'ilyen hiányosság és fogyatékosság az volt, hogy a felszólalók keveset foglalkoztak a CSEMADOK-nak mint hatalmas tömegszervezet kiépítésével, tömegszervezetté tételével abbanva formában, ahogy ezt a konferencia elején kifejtettem. Sok volt a helyi érdekű kérdés és kevés felszólalás hangzott el abban a formában, országos mértékben, hogy miképp fogunk hozzálátni ahhoz, hogv a CSEMADOK tényleg egy hatalmas tömegszervezet legyen, amilyennek kiépíteni szándékozunk. 20.000 tagunk van és ez, kultúrtársak és kultúrtársnők nem nagy számMégis a felszólalók megfeledkeztek arról, hogy saját munkaterületükön ráviláglottak volna arra, miért nem sikerült egyesületünkbe bevonni az összes itt élő magyar dolgozót. Mik az okai, hogy eddig nem sikérült bevonni az itt élő magyar dolgozókat és nem sikerült megteremteni azt a széles alapot, amelyen szilárddá és átfogó erejűvé akarjuk formálná a csehszlovákiai magyar dolgozók kultúregyesületét. Ha a kétnapos tanácskozáson elhangzott nyilatkozatokat szemügyre vesszük, meg kell állapítanunk azt, hogy a felszólalók nagv része olyan hangon szólalt fel, mintha a Csehszlovákiai Magvar Dolgozók Kultúregyesületének közgyűlése a Kommunista Párt közgyűlése lenne. Miért említem ezt meg kultúrtársak és kultúrtársnők? Azért, mert állítani merem és hiszem, hogy ez az egyik alapvető hibánk. Ez az, amin változtatnunk kel!. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a tömegszervezet és a Párt az kettő. Ez nem jelenti azt, hogy valamiben is ellentétbe kerüljünk a Csehszlovákiai Kommunista Párttal, sőt ellenkezőleg, mint ahogy tegnapi beszédemben megjegyeztem, számunkra mindenkor irányadó, iránymutató lesz az, amit a Kommunista Párt kitűz elénk, de a Kommunista Párt soha nem tűzte ki elénk azt a célt, hogy a CSEMADOK-ból kommunista pártot csináljunk, hanem, hogv ezt minél szélesebb keretekben, minél nagyobb tömegszervezetté építsük ki. Az egyik felszólaló, Valent László kultúrtárs, megemlítette, hogy kultúrházat építettek és szerényen megjegyezte, hogy nem kimondottan a CSEMADOK tagjai építették, hanem a falu egész népe, szinte egv emberként segített, hogy felépüljön. Ezt úgv jegyezte meg, mintha valami hiba lenne. A hiba nem abban van, hogy azt a falu egéöz dolgozó népe és nem a CSEMADOK építette fel,