Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)
1951-06-26 / 148. szám, kedd
U J SZO 1951 június 26 "SBTFSSi A Szovjetunióban megszűntették a régebben elnyomott népek elmaradottságát és írástudatlanságát A szovjet állam megalapításának első napjától kezdve biztosítotto Oroszország valamenny népének politikai szabadságát és egyenjogúságát. A Kommunista Párt azonban megértette, hogy a népek puszta jogi és politikai egyenlőségének megvalósítása nem elégséges- Sürgős szükség volt eltüntetni az azelőtt elnyomott népek gazdasági és kulturális elmaradottságát, amelyben évszázadokon keresztül éltek. Hogyan hajlofta végre ezt a Bolsevik Párt? A Bolsevik Párt minden figyelmét a népek egyenjogúságának megváló' sitására fordította, az előbb elnyomott népek gazdasági és kultúrális életének emelésére és nemzeti intelligenciájuk iskoláztatására, hogy így e népek önállóságát megteremtse. A 6zovjetállam évről évre jobban segítette brszága határmenti népeinek gazdasági és kultúrális fejlődését Kezdetben a szov jetkormány, mivel nem rendelkezett az új vállalatok építéséhez elegendő eszközökkel, az ipari vállalatok egész 6orát az ország belső részéből áthelyezte a határrészekre, a nyersanyagforrásokhoz. A szocialista iparosítás és a sztálini ötéves tervek megvalósításával a Szovjet Köztársaságokban az ipar óriási lépésekkel haladt előre. A gazdaság fejlődésére nagy jelentősége volt annak, hogy a Szovjetunió népei a nyersanyagokat, amelyekkel a Szovjetunió rendelkezik, testvériesen osztották el mindig a terv szerint, až ország minden részére. A lenini-sztálini nemzetiségi politika lehetővé tette az egyes nemzetek és nemzetiségek gazdasági, politikai és kultúrális elmaradottságának megszüntetését, ami mind a mult örökségei volt. Ezt a nehéz feladatot az orosz munkásosztály nagy segítségével oldották meg. Az orosz nép elérte azt, hogv a Szovjetunió nemzetei között mint vezető erő szerepelA szovjetkormány figyelmességének eredménye az lett, hogy ezeknek az előbb elmaradott népeknek gazdasági, politikai és kultúrális fejlődése sokkal gyorsabb tempóban haladt, mint az egész szovjetállam fejlődése. A Szovjetunió ipara olyan tempóban halad, hogy 1913-tól 1940-ig termelését 12-szeresére emelte. 1940-től 1950-ig pedig további 75 százalékkal. Az ipar fejlődése az azelőtt elmaradott részeken sokkal gyorsabb iramban haladt. Például az első ötéves tervben a szovjet Tádzsikisztánban az ipar kiépítésére 82 millió rubelt invesztáltak. A második ötéves tervben 192 milliót, a harmadik ötéves tervben -pedig az 1938-tól 1941-ig terjedő időben 323 millió rubelt. Tádzsikisztán ipara 1940-ben, szemben az 1913-as évvel kétszáznegyvenké^ szeresére nőtt. Tadzikisztán a caff Oroszország egyik legszegényebb és legelmaradottabb területe magasan fejlett, virágzó mezőgazdasági és ipari területté változott. A Kazahsztán Köztársaság ipari termelése 1913-tól 1940-ig 22.2-szeresen emelkedett, a háború utáni ötéves terv folyamán ppedig, viszonyítva az 1940-es évhez, több mint kétszeresére. Az iparil termelés színvonala a Kirgiz Köztársaságban 1913-tól 1940-ig 160szoros emelkedést ért el és 1940-től 1950-ig még kétszeresére emelkedett. A Turkmén Köztársaság termelését csupán az 1940-től 1950-ig terjedő időben 62 százalékkal növelte. Igy a régebben elmaradott területek fejlett ipari részekké változtak, amelyek saját kohászattal, hő- és villanyerőtelepekkel, saját gépészettel, könnyűés élelmiszeriparral rendelkeznek. Mit tett a szovjetállam a oaraszHömegek érdekében? Az új szocialista alapokon a középázsiai szocialista köztársaságok mezőgazdasága is kifejlődött. A szovjetállam a parasztok millióit szabadította fel a feudális urak és kulákok elnyomása lói, és e köztársaságok mezőgazdaságát ellátta a legmodernebb technika eszközeivel. Csupán a sztálini ötéves terv egy éve alatt a szocialista ipar 536 ezer traktort. 93 ezer kombájnt, aéhányezer másfajta gépet adott a mezőgazdaságnak a föld megművelésére. Az elmúlt 4—5 év alatt a Szovjetunióban több mint 180 új mezőgazdasági géptípust alkalmaztak. Jelentős eredményeket értek el azokkal a gépekkel, melyek a technikai kultúrnövények, a gyapot, len és répa termesztésénél használatosak. 1950-ben a kolhozok és szovhozok földjein, Üzbekisztánban már néhányszor újonnan szerkesztett gép dolgozott a gyapot betakarításánál. Az Azerbejdzsáni Köztársaságban 1950-ben a gvapottermelésre kijelölt örületet traktoros-ekék szántották. A szovjetkormány és a Kommunista Párt nagy szorgalommal ^pítette ki azon köztársaságok öntözőrendszerét, melyek kevés csapadékot kapnak. A turkméni főcsatorna, melynek építését 1950-ben kezdték meg, lehetővé teszi a Turkmén és Üzbég szov jetköztársaságok többmillió hektár területének öntözését. A sztálingrádi víziközpont lehetővé teszi Kazahsztán Köztársaság nyugatkazahsztáni és kurievi kerületeiben 10 millió hektár terület öntözését. A szocialista gazdálkodás fejlődésének következtében a régebben elnyomott nemietek kultúrája szocialista tartalmat és- nemzeti formát kapott. E nemzetek életében a szovjet hatalom uralma alatt valóságos kultúrforradalom történt. Az analfabétizmus megszűntetése A Nagy Októberi Forradalom előtt a nemzetiségi területeken az írni és olvasni tudók száma a lakosságnak mindösze l—2 százalékát tette ki. Ma már ezeken a területeken a lakosság százszázalékban tud írni-olvasni. Minden köztársaságban ma már a főiskolai műveltséggel rendelkező emberek tízezrei vannak. A szovjetkormány nagy összegeket áldozott a szocialista kultúra megvalósítására. Az Üzbég Köztársaságban az utolsó három év alatt a szociális kultúrintézkedésekre 6 millió rubelt adtak. Ma a Köztársaságban 5000 iskola és 36 intézet működik. Az Üzbég Köztársaság tudományos akadémiája 25 tudományos kutató központot ölel fel. A Turkmén Köztársaságban 1300 iskola, 6 főiskola és 29 közép-szakiskola működik. A nemzetiségi köztársaságokban a I klubok, olvasótermek és színházak százai és a könyvtárak ezrei vannak. A szovjetkormány uralma alatt kifejlődtek az intelligencia, tudós- és művészdolgozók ne'mzeti káderei. V. I. Lenin már 1920-ban rámutatott, hogy a kapitalista társadalom kifejlődése nem elkerülhetetlen szükség az elmaradott államok számára. „Az előrehaladott országok proletáriátusának segítségével, — hangsúlyozta — az elmaradott területek átmehetnek a szovjet formára, és bizonyos fejlődési fok után a kommunizmusra, a kapitalista stádium fejlődésének teljes kihagyásával." A régi Oroszország számos elmaradott nemzetisége, akik a győzelmes Októberi Szocialista Forradalom előtt még a feudális és törzsi szervezetek elnyomása alatt éltek, ma sikeresen építik a kommunizmust anélkül, hogy a fejlődés kapitalisztikus stádiumán átestek volna. A lenini-sztálini nemzetiségi politika az elmaradott nemzeteket a politikai, gazdasági és kultúrális élet lázas fejlődéséhez vezette, az új szocialista népeknek műveltségét adott, akik jellemükben élesen külörítJöznek a régi burzsoá népektől. „A régi burzsoá nemzetek romjain, — mutat rá J. V. Sztálin, — új szocialista nemzetek keletkeznek és fejlődnek, amelyek sokkal fejlődőképesebbek, mint bármely burzsoá nemzet, mert meg vannak szabadítva a mérhetetlen osztály-ellentétektől, melyek a burzsoá nemzetek népeit ketté választják és sokkal nemzetköziebbek, mint bármely burzsoá nemzet." A Szovjetunió népei Lenin és Sztálin zseniális vezetésével bebizonyították, hogy a történelemben eddig nem látott politikai, gazdasági és kultúráril fejüődéssel elérték felszabadulásukat és biztosították a szocializmusból a kommunizmusba való áttérést rövid időn belül. Egy eladott kislány története Az ember azt hinné, hogy a rab szolgakereskedelem ideje már lejárt. I És íme előttünk fekszik a New-York Times, a San Francisco Chronicle, I a New-York Journal American, amelyekben olvashatjuk, hogy a 11 éves * Shirley O'Brient 5 dollárért és 3 gallon benzinért megvette Glower í benzinkút-tulajdonos. Ezek szerint úgy látszik Amerikában ma is van f rabszolgakereskedelem. t ... Egyszer volt, hol nem voTt, volt egyszer egy kislány. Apja Ame- t rika leggazdagabb sarkában, Kali forniában dolgozott volna, ha szükség 1 lett volna két erős, dolgos kezére. O'Brient évek hosszú során át nem ? tudott munkához jutni, feleségével és gyermekeivel az országutakat * rótta, járt munka után- De mun kát sehol sem 'kapott. Eladta minden f holmiját, egész vagyona elfért eg y hátizsákban. f Hogy éhen ne haljanak az utcán, koldult a család. Igy került el az éh- ! ségtől hajtva a San Francisco és Los Angeles között lévő benzinkút- f tulajdonosához Mister Glowerhez, ak> megrovó hangon pirongatta a * ,,munkakerülőt". — Szégyen és gyalázat, hogy egy ilyen erős, egészséges ember kéreget. — Mit tegyek, ha a gyermekeim enni kérnek — felelt 6zomorúan O'Brient. Hát adj el valamit, de ne koldulj, — tanácsolta a jószívű Mister Glower. — Sajnos már semmi'eladni valóm nincá. — Még te mondon, hogy nincs semmid? —• válaszolt Mister Glower—• Van egy helyes kislápyod, látod én megvenném őt. O'Brient átölelte a leánykát, és szó nélkül elsietett vele, de a beszélgetés egész nap nem hagyta nyugodni. Mikor a gyermekek ďaludtak, j éjszaka mindent elmondott a feleségének — Nincs mit tennünk, oda kell adnunk, hogy éhen ne pusztuljon a több, és legalább egyszer jóllak junk. Másnap reggel az apa elvitte a kislányt Glowerhez, aki öt dollárt, és 3 gollan benzint fizetett érte. Ügy látszik ennyit ér egy ember Amerikában. í 4 TfÍJagyait tanultam hi hávom szakmát Jakaterina Izmajlová a „Ka!ibr"-üzem munkásnőjének beszéde Mint földművescsalád -'gyermeke születtem, Gorkij kerület, Urazovce községében. Már akkor, mikor a népiskola hetedik osztályában jártam, úgy határoztam, hogy kitanulok valamilyen szakmát, képzett munkássá, majd mérnöknővé válok. Ez a vágyakozás nem volt véletlen. A falunkból sok fiú és lány, amikor az ipariskolát befejezte, a „Kalibr" moszkvai nagyüzemben dolgozott, mint esztergályos és marós. A fiúk gyakran írták, hogy az üzemük évről-évre nő és mindig több munkásra van szükség. Megbeszéltem a szüleimmel, elmentem Moszkvába és beléptem az üzem ipariskolájába, ahol két éven keresztül tanultam az állam költségén. Elsajátítottam a marós-szakmát és egyidejűleg általáno műveltségre tettem szert. Az ipariskolában a technológusok megtanítottak minket, hogyan kell a fémet hidegen és melegen megdolgozni, továbbá áruismeretre, rajzra, nyelvtanra, fizikái a, matematikára és természettanra. Az iskola elvégzése után az ötödik osztály marósa lettem. 1945 óta a „Kalibr"-üzemben, mint marós dolgozom és a mikrométer legfinomabb alkatrészeit készítem, amit rendszeresen a munkások három osztálya készít ésped'g a marósok, az esztergályosok és a csiszolók. Ezekben ^ szakmákban nagyon kevés a munkaerő. A mi hazánkban nincs munkanélküliség Az ország gazdasága állandóan nő és az olyan szakmunkások, mint az esztergályosok és csiszolók, nagyon kereseitek. A mi üzemünkben a „Kalibr"üzemben is a mikrométer műhelyben kevés csiszoló volt Egyes munkásoknál és munkásnőknél felvetődött az a gondolat, hogy elsajátítanak két-három szakmát, hogy szükség esetén bármikor pótolhassák, ha ezen szakmák valamelyikében hiány állna be. Én magam elhatároztam, hogy a csiszoló-szakmát sajátítom el, amely a fémfeldolgozó iparban a legfontosabb. Az üzem vezetősége segített minket ebben. Egyenesen az esztergapadnál tanítottak bennünket. Kiszelev mester megmutatta nékem, hogyan ke.ll esi- | szólni a lapos felületet. Mikor ezt már megtanultam, megmutatta a gömbölyű felületek csiszolásának módját. Egyidejűleg a termelő-technikai kurzus iskolázásán, amely a műhelyünk mellett volt megszervezve, az elméletet tanultam. Eleinte a mester felügyelete alatt dolgoztam, később az alkatrészek csiszolását önállóan végeztem. 1946. év vége felé elsajátítottam a második szakmát is. Az első és második szakmát kitanultam anélkül, hogy nekem ez saját költségembe került volna. A Szovjetunióban a munkások technikai iskoláztatása díjtalan és az állam erre a célra nagy összegeket áldoz. Kiszelev mesternek azért, hogy megtanított engem a csiszolásra, több mint 200 rubelt fizettek ki. Ezt éppen úgy az állam fizette, mmt az én iskolázásomat az ipariskolán. Meg kell fontolni, hogy amíg az iskolában voltam, ingyen tanultam, ingyen étkeztem és ugyancsak ingyen kaptam lakást és ruhát. 1949-ben ugyancsak díjtalanul kitanultam a harmadik 6zakmát — az esztergályos szakmát. Étre egy másik mester — Satajev tanított. Ennek kitanulásához szükségem volt három hónapra és csak annak elvégzése után esztergályozhattam önállóan. Mit adott nékem az, hogy néhány foglalkozást kitanultam és milyen haszna volt ebből az államnak? Nálam hasonlóképpen, mint más munkásoknál, emelkedett a termelés és ennek következtében a fizetésem is. Például, amikor a csiszolásnál kezdtem dolgozni* a fizetésem majd egy harmaddal emelkedett. Most, amikor már az esztergályos munkáját is elvégzem, kétszer annyit keresek, mint amikor marós voltam. Az üzemnek ebből szintén nagy haszna van. A műhelyben most vannak olyan munkások, akik néhány szakmát tudnak. Minden ilyen munkás elvégezheti a mikrométer alkatrészeinek kklolgozásánál a főmunkákat. Ezzel eltávolítottuk a kevésbbé képzett munkásokat és egyidejűleg nő a munka termelékenysége és a terv teljesítése. Üzemünk a háborúutáni ötéves tervet iaő előtt teljesítette. A „Kalibr"-üzemnek ma több mint száz munkása van olyan, akik kéthárom, sőt négy szakmát is kitanultak. Például, Vyborovna esztergályosnő kitanulta a csiszolást és a mikrométer összeszerelését. Ezeket a szakmákat kitanulták Volková és Szeregina marósnők is. A kovácsműhelyek munkásnői két-három szakmát sajátítottak el. Az új szakmák kitanulása, valamint minden technikai Iskolázás «z üzemben, terv szerint történik. Erről az igazgatóság külön osztálya gondoskodik. Egy iskolagondnokságot alapítottak: Ez törődik a termelő iskolai kurzusokkal, a képzettségi emelésének kurzusával és a sztahanovista iskolákkal. Ezenkívül a munkások középtechnikai művelséget kapnak anélkül, hogy a foglalkozásukat megszakítanák. Az üzem a gépekkel és szerszámokkal való bánásmód olyan középiskolájának szakosztályát rendezte meg. ahol száz embert, sőt többet iskoláznak. Az üzem igazgatósága az iskolázással kapcsolatos költségeket fedezi: tanítók fizetését, tanítási eszközöket és a helységek bérét. Ezeknek a költségeknek az összege évről-évre nő. Például a technikai iskolázásra 1950ben 115.000 rubelt áldoztak. 1951-ben ezt az összeget 135.000 rubelre emelték. Mivel azon munkások száma, akik a közép vagy magasabb technikai műveltség elsajátítása után vágyakoznak, állandóan nő, az üzem szakszervezeti tanácsa egy díjtalan kurzust létesített a felsőbb iskolákra való előkészítésre. Azon munkások, akiknek nincs középiskolai végzettségük, az üzembén rendezett külön esti tanfolyamokon tanulnak. Minden szovjet munkásnak és munkásnőnek van alkalma tanulni, emelni képességeit, javítani a fizetését és egyidejűleg emelni kulturális színvonalát. Két gyermek játszik a ligetben i. A béke galambszárnyon lebben, két gyermek játszik a ligetben. A lombok testes, hűvös árnya Kihajlik mélyen a Dunára. Egy hajó küzd az áradattal megrakva terhes vasrudakkal. A vasból gyár lesz, váz, talapzat, vagy hídként ível át alattad. Traktor, eke készül a gyárban, hogy ugart törjön a határban. Nyomában fénylő búzatenger suhogpa fürdik a szelekben, S a csallóközi süppedt falvak örömre gyúlnak és kacagnak. Győzelmes munka, nyugodt álom őrzi népét a Dunatájoru TI. A béke galambszárnyon lebben, két gyermek játszik a ligetben. Négy puha kacsó a homokban várat épít, a Duna csobban. s.Két szőke fej ragyog a napban, galambok húznak a magasban. Talán az egyik mérnökké lesz, útat tervez vagy cséplőgépet. t A másik talán traktort vezet, vagy búgva száll a felhők felett az idő végtelenje, a boldog, víg j/oüő szerelme. 'Á béke galambszárnyon lebbeni a jövő sarjad a ligetben. Dénes György Ht»» »t»t» M>t M» mMMMM M» »tt »M M» M »« Gastello szovjet pilótakapitány hőstette Ma 1, június 26-án van 10 éves évfordulója annak, hogy Nikolaj Gastello és gépének legénysége örökre beírta nevét a Szovjetunió legnagyobb hőseinek sorába. 1941 június 26-án, 6 nappal azután, a hitlerista Németország megtámadta a Szovjetuniót, történt, hogy a Gastello kapitány által irányított bombázó repülőgép a Bjelorusz Köztársaság területe felett bombákat dobott egy ellenséges tankosztagra. Egy légelhárító üteg lövedéke azonban eltalálta a gép motorját, amely égni kezdett. Gastello azt javasolta a legénységnek, hogy kiugrással mentsék meg életüket. Ö maga három sztálini szokolistával, akik látva vezetőjük hősiességét csatlakoztak hozzá, elhatározták, hogy az égő repülégépet nem hagyják el. A hős legénység a repülővel, az ellenséges tankok és tartálykocsik közé zuhant és felgyújtotta azokat. Nikolaj Gastello legénysége elpusztult, hősiesé ge azonban örök időkre bevésődött a szovjet nép emlékezetébe, akiknek szabadságát és függetlenségét védték ezek a repülők. N. Gastello II éves volt, amikor Oroszországban győzött a Nagy Okberi Szocialista Forradalom. Ez hozta a Gastello munkáscsaládnak az új, örömteljesebb életet. Nikolaj elvégezte tanulmányait és pilóta lett. Nevét a szovjet költők és zeneszerzők felejthetetlenné tették. Nikolai Gastello neve díszíti az iskolák, klubok épületeit és a bányákat. N. Gastello és legénysége a szovjetnép szívében örökké élni fognak.
