Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-22 / 145. szám, péntek

1951 június 28 &LET Feladataink a falvakban Megtisztítjuk az EFSz-eket a falusi kulákoktól és spekulánsoktól A Központi Bizottság februári filé­aén a Párt falusi szervezetei számára nagy és felelősségteljes feladatot tű­zött ki: megszilárdítani az Egységes Földműves Szövetkezeteket. Ez azt jelenti, hogy az EFSz-eket gazdasági és szervezési szempontból meg kell erősíteni, hogy szemléltető példáivá válhassanak a szövetkezeti közös nagytermeléa előnyeinek, hogy ma­gukhoz vonzzák az egyénileg gazdál­kodó kis- és középgazdákat, akik sok esetben arra várnak, hogy miyen gaz­dasági eredményeket érnek el az EFSz-ek és csak azután határozzák el magukat a belépésre. Hogy ezt a fel­adatot teljesíthessék, a falusi szerve­zeteknek a járási bizottságok segítsé­gével rendszeresen és gondosan el­lenőrízniök kell az EFSz-ek működé­sét és a szövetkezetek kommunistáinak kôzveť'tésével át kell vinniök az EFSz-ekbe a Párt határozatait, hogy ezzel irányítsák az egész szövetkezet munkáját. A pártszervezeteknek nagyon éberen kell védeniök az EFSz-eket a falusi kulákok befolyásától, akik minden le­hető eszköz felhasználásával igyekeznek az EFSz-et megtámadni és ott, ahol sikerül bejutniok az EFSz-be, ravasz módon igyekeznek azt belülről szét­bomlasztani. A szocializmus kiépítésé­nek falusi kártevői ellen a Párt kö­nyörtelen harcot folytat. Leleplezi a szövetkezeti tagok és a szövetkezeten kívülálló kis- és középgazdák előtt kártevő arculatukat A leleplezés után kizárja a szövetkezetből a kulákokat és ezzel a szövetkezet a kis- és kö­zépgazdák még nagyobb bizalmát nye­ri meg és azok után mind belépnek a szövetkezetbe. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése után sok járási és falusi szervezet megismerte a Központi Bizottság határozatait, el­kezdte működési körzetében az EFSz-ek helyzetének lelkiismeretesebb vizsgálatát. Ott, ahol gondosabban, egészen a gyökeréig vizsgálták ezt a helyzetet, sikerült leleplezni a kuláko­kat és spekulánsokat, akármennyire is álcázták magukat. * Egyes járásokban, mint pl. a duna­szeidahelvi járásban, az elvtársak hosszabb ideig tartózkodóan viselked­tek a község rossz hírben álló em­bereivel szemben, akikről azonban ké­sőbb kiderült, hogy kulákok és speku­lánsok, a szocializmus építésének ádáz ellenségei. A párttagok gyakran hagyták maeukat elvakítani e kulákok ,EFSz-t építő színleges • igyekezetétől és nem vizsgálták meg alaposabban, hogv kik ezek az emberek. Néhány elvtárs figyelmeztette a já­rási bizottságot, ezekre az esetekre, de eleinte nem reagáltak ezekre a fel­hívásokra. A Központi Bizottság ülése urán a kerületi bizottságok behatóbban kezdték vizsgálni az egyes szövetkeze­tek működését, főképpen azokét, ahol nem volt sikeres a 1950. évi mérleg. Ezekután némelyik szövetkezetben fel­fedezték a kulákokat és spekulánsokat, akik körmönfonton dolgoztak a szö­vetkezetek ellen, igyekeztek őket fel­bomlasztani és jelentékenyen gazda­godtak a szövetkezeti tagok kárára. Hasonló esetek egyike volt a nagy­lúcsi harmadik típusú EFSz-ben. Ez a szövetkezet annak ellenére, hogy ter­mékeny földet művel és minden elő­feltétele megvan a jó gazdálkodásra, mégsem volt hasznothajtó. Alapos átvizsgálás után megállapítást nyct; hogy ezért elsősorban Grnács László, a szövetkezet gazdája felelős, aki — mint később kitűnt, a szövetkezetből annyi ' jövedelmet húzott, amennyit cs3 k 3'kži r t — Kí ez a Grnács? Egy Nagybica­cséről származó volt nagybirtokos, munkakerülő, aki mindig üzérkedéssel foglalkozott, ami jobban jövedelmezett neki. Ilven célok vitték őt a felszaba­dulás után 1945-ben Dunaszerdahely­re Kiutaltatott maeának a kitelepített árulók után faraktárt, benzinraktárt és egyidejűleg, mint „szakember" a helyi gabonatársaság megbízottja lett. Magas jövedelmet biztosított magá­nak, de ennek ellenére adót nem fize­tett. Dobor tanyán 1946-ban kibérelt egy 215 hektár terjedelmű nagybirto­kot. Napszámosait kizsákmányolta és még szidalmazta is. A birtokból eredő jövedelmét, ami nagv összeget tett ki, elkártyázta és a kocsmában eldorbé­zolta. 1948 februárjában látta, hogy vál­lalkozása nem jövedelmeeő, mert a munkásosztály végérvényesen kezébe vette a hatalmat a Kommunista Párt vezetésével. Fokozatosan lemondott birtokairól, meghagyott magának 60 hektárt és maradt még neki 4 autója. (Egy teherautó, egy pótkocsi és két személyautó.) 1948 májusában belépett a Kommunista Pártba. Eleinte „buzgó" munkásnak álcázta magát, leplezte múltját, hogy így megmentse még megmaradt vagyonát. 1949 végén Nagylúcson sz'nleg segített meggyőz­ni a helybeli gazdákat a szövetkezett gazdálkodás előnyeiről. 0 maga is be­lépett, de már előre kitervezte, milyen előnyei lesznek abbóL Igy foglalta el a szövetkezet gazdájának funkcióját. A szövetkezeti tagok zöme napszá­mos volt, akikkel szemben durván viselkedett. A szövetkezet gazdasági terményeit saját autóján hordta el, el­adta és a pénzt zsebrevágta. Tizenhat sertést nevelt a dunaszerdahelyi nagy­tokán a maga részére a szövetkezeti takarmányon. Azt híresztelte, hogy a sertések a szövetkezet tulajdonát ké­pezik. Amikor a magánosok autóinak felvásárlására került a sor, Grnács ügyesen beadta autóit a szövetkezetbe, de továbbra is csak saját céljaira hasz­nálta fel. Néhány szövetkezeti tagnak nem tetszett viselkedése és rámutattak viselt dolgaira. Ezeket Grnács el akar­ta rövidesen távoljtani. A szövetkezet magyar és áttelepült szlovák nemze­tiségű tagjai között nemzetiségi ellen­téteket szított. A magyarokat rábeszél­te arra, hogy ne maradjanak a szövet­kezetben. Ezért néhány áttelepült szlo­vák a községből el is költözött. . Grnács még a szomszédos szövetke­zeteket is megkárosította, elcsalta tag­jaikat azzal, hogy jó fizetést ígért ne­kik. Valójában azonban nem így tör­tént. A tagok nem kaptak sokat, mert jövedelmük Grnács zsebébe vándorolt. Ugy viselkedett, mint egy magánbirto­tokos, mntha a szövetkezeti tagok az «ö» alkalmazottai lennének. A kis- és középparasztok ezért nem akartak be­lépni a szövetkezetbe A falusi üzérkedők és kulákok sor­sa azonban elérte Grnácsot is. A ke­rületi pártbizottság — ha hosszú idő után is, de leleplezte őt, mint a szövetkezet kizsákmányolóját és kár­tevőlét — a szocializmus falun va­ló kiépítésének ellenségét. Mi volt a helyzet ebben az esetben a nagylúcsi szövetkezetben? Nem volt eléggé éber a pártszervezet, mert nem igyekezett már korábban alaposan megismerni a saját községében lévő szövetkezet viszonyait és mert nem leplezte le ezt a falusi kulákot, még mielőtt jelentékenyen megkárosította volna a szövetkezetet. Most már a Párt kerületi bizottságán múlik, hogy a nagylúcsi helyi szervezet segítségére legyen az alapos politikai és meggyő­ző munkával a szövetkezeti tagok kö­zött Grnácsnak a szövetkezetből való kizárása érdekében. Le kell álcáz­ni a kis- és középgazdák előtt káros tevékenységét, azok előtt, akik még nem tagjai a szövetkezetnek, hogy vi­lágosan lássák, ki az ö osztályellensé­gük és milyen módszerekkel dolgozik. A dunaszerdahelyi helyi szervezet pedig vegye tudomásul, hogy a szocia­lista építőmunka ilyen ellenségeinek mint Grnács, nincs helye az EFSz-ben, de még kevésbbé a Pártban. 8 UJSZÖ Hogyan terjesztik a szovjet szakszervezetek a termelésben elért újító tapasztalatokat A Szovjetunió háborúutáni első I tanak meg. A sztahanovista iskolákban ötéves terve, amely a nemzetgazdaság felújítását és fejlesztését szolgálta, a terv legfontosabb feladatait sikeresen teljesítette, sőt, túlteljesítette. Az öt­éves terv ideje alatt a nemzetgazdaság minden ágában sok haladó ember, — a termelésben újító — tűnt fel. Az ő alkotó tevékenységük arra irányult, hogy a technikát jobban kihasználják, a termelés szervezetét tökéletesítsék, a munkatermelékenységét emeljék, a termelés minőségét javítsák és a ter­melési költségeket csökkentsék. A haladó sztahanovista tapasztala­tok terjesztésében nagy munkát vé­geznek a szakszervezetek. Alapszabá­lyaikban az áll, hogy a szakszerveze­tek segítik a munkások és alkalma­zottak szaktudásának emelését; ter­jesztik a munkások és alkalmazottak — újítók tapasztalatait és tudását, és segítik az új technika bevezetését a termelésbe. A szakszervezetek, amelyek a nem­zetgazdasági terv idő előtti teljes! tése versenyében az élen állnak nagy figyelmet szentelnek a termelés élen­járó dolgozóinak tapasztalatai terjesz­tésének. Ezzel segítik a munka terme­lékenységének tömeges emelését se­gítik az elmaradottakat az élenjáró munkások színvonalára emelni, vala­mint az egyéni eredményeket, az egész szakasz műhe'y vagy vállalat munkáját kollektív sztahanovista mun­kává tenni. Hogyan szervezik a szakszervezetek ezen fontos feladatukat? Hogy az élenjáró munkások ta­pasztalatai elterjedjenek a munkások minden rétegében, a szakszervezetek a tömegtermelési rendszer és a kul­turális nevelőmunka leghatásosabb módszereit alkalmazzák. A szakszervezetek össz-szövetségi központi tanácsa lapjának — a Trud­nak ösztönzésére Moszkvában már 1946-ban bevezették az úgynevezett sztahanovista keddeket. Ezeken a na­pokon a legjobb sztahanovisták, újí­tók, lépnek fel munkásokból, mérnö­kökből és technikusokból álló számos hallgatóság előtt és részletesen el­mondják a szakmájukban szerzett ta­pasztalatokat. Ezzel terjesztik mun­kájuk módszereit. Ezen beszédek kon­zultánsai, főleg a vállalat azon osztá­lyának mérnökei, ahol ezek a sztaha­novisták dolgoznak, a szakaszok és műhelyek vezetői. Ezeken a sztahano­vista keddeken szerzett tapasztalato­kat átvették s szakszervezetek köz­ponti tanácsai is számos lap szerkesz­tőségének a segítségével, valamint a gyárak és üzemek bizottságainak se­gítségével. Ezzel azonban a szakszervezetek nem elégszenek meg, hanem a gyá­rakban, üzemekben, klubokban, gyűlé­seken megszólaltatják a sztahanovistá­kat, sőt a rádióban, az üzemi iskolázá­son és ipariskolákon is. Nagyon sok sztahanovista a szakszervezetek ösz­tönzésére és ezek segítségére új ma­gasteljesítményű munkamódszereiről brosúrát ír. A szakszervezetek össz­szövetségi központi bizottságának könyvkiadóhivatala a brosúrák egész sorozatát adta ki a következő cím alatt: „A háború utáni ötéves terv sztahanovistái." Minden könyv vala­melyik ismert sztahanovista újítóte­vékenységének részletes ismertetését tartalmazza. Minden brosúra körül­belül 25—30 ezer példányban jelenik meg. Hasonló brosúrákat adnak ki a kerületi, vidéki és köztársasági könyv­kiadóhivatalok. A sztahanovista tapasztalatok át­adásának új formái a sztahanovista iskolák, melyeket a szakszervezetek a vállalatok vezetésével karöltve alapi­Pártoktatás Szovjet-Tuvában A Tuva-teríileti pártszervezet most, amikor a jártoktatási med­szer új tanévét megkezdik, össze­gezi a kommunisták politikai neve­lése terén elért eddigi eredményeket és fontos intézkedéseket tesz az ok­tatási munka ideológiai színvonalá­nak további emelésére, és arra, hogy a politikai nevelés kiterjedjen az összes káderekre, aü összes pártta­gokra és tagjelöltekre. Ez a terület évszázadokon át a hűbérurak és papság zsarnoki ural­ma alatt szenvedett. A nomád ál­lattenyésztők tömegei nyomorúság­ban és tudatlanságában élték le éle­tüket. A tuvaiaknak még írásrend­szerük sem volt, csupán a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom után következett be a tuval nép életében gyökeres változás. Húsz évvel ezelőtt a nagy orosz nép segítségével a tuvaiak megal­kották nemzeti írásrendszerüket, amely hatalmas emelőnek bizonyult a dolgozó tömegek kultúrális 'fej­lesztésében. Különösen gyors fejlő­désnek Indult a tuvai nép kultúrája, amikor megalakult a tuvai Autonom Terület. Ettől fogva a tuvaiak kö­zött nagy érdeklődés mutatkozott a politikai ismeretek iránt Nagy fi­gyelmet fordítottak a kommunisták és pártonkívüliek politikai nevelésé­re, kialakították a pártoktatás szé­les hálózatát. A párttagok éa tagjelöltek politi­kai oktatásának alapformája az iskola. A kommunisták politikai képzését az általános műveltség fo­kozásával kötik egybe. A mult tanév­ben 159 politikai iskola működött. A pártiskolák mellett egyre job­ban elterjednek a kommunisták po­litikai képzésének egyéb formai ls. A mult tanévben, Tuvában 113 ta­nulókör foglalkozott a párttörtéfiet, Lenin és Sztálin életrajzának tanul­mányozásával. Kizllben mandsta-lenínlgta egye­tem működik, és igen sokan, mint egyéni tanulók tanulmányozzák a bolsevik párt történetét és a mar­xizmus-leninizmus klasszikusainak müveit. A rendszeres tanulás következté­ben évről-évre emelkedik a tuvai kommunisták ideológiai-elméleti színovnala. A pártiskolában szerzett ismeretek alapján az egykori nomád az újító a munkásokat közvetlenül a gépnél tanítja és ott bizonyítja be, hogy minek köszönheti azt, hogy a munka termelékenységében ityen ma­gas eredményeket ért el és milyen újításokat csinált. A szovjet vállalatokba bevezették azt, hogy a fiatal munkások felett, akik nemrégen kerültek a termelésbe, a sztahanovisták védnökséget vállal­nak. A sztahanovisták szocialista kö­telezettségvállalásokat tesznek, hogy az újoncokat betanítják a munka új, haladó módszerére és ezeket becsü­lettel teljesítik is. A sztahanovisták több Szemben a gyár és az üzem bizottságainak és a szakszervezetek ösztönzésére szaka­szokat létesítenek, abból a célból, hogy bevezessék az új, haladó munka­módszereit. A fémfeldolgozó üzemek­ben például ezek a szakaszok beve­zetik a tömeges gyorsolvasztást, a gépi üzemekben pelig azon igyekeznek, hogy a munkásokat megtanítják a gyorsvágás, stb. módszerére. Azon instruktorok, akik ezeket a kérdése­ket tanulmányozzák gyakorlati javas­latokat terjesztenek elő, melyekkel biztosítják az egyes szakaszokon a magas termelékenység tömeges el­érését A szakszervezetek gondos­kodnak a sztahanovisták ezen gya­korlati javaslatainak megvalósításáról és az új munkamenet ellenőrzéséről. A szakszervezetek ösztönzésére lá­togatásokat szerveznek azokban az üzemekben, ahol a termelés Ismert újítói dolgoznak. 1950-bert például a „Kalibr" moszkvai üzemet, ahol a tö­meges sztahanovista munka kezdemé­nyezője, Nikolaj Rossijskij, idősebb Sztálin-díjas mester dolgozik, 146 ilyen termelőcaopoit látogatta meg a Szov­jetunió különféle üzemeiből. Egyidejűleg a szakszervezetek köz­ponti és kerületi bizottságai megren­dezik a sztahanovisták körútjait ha­sonló üzemekben, hogy ott helyben adják át tapasztalataikat. Igy a terme­lés ismert újítói, mint Pavel Bikov esztergályos, a gyorsvágás kezdemé­nyezője, Mária Volkova szövőnő, Maria Rozsnyevá sztahanovista szö­vőnő, Lídia Korabelnyiková a „Paríž­ska komúna" cipőüzem brigádistanője és mások meglátogatták a Szovjet­unióban a hasonló vállalatokat, sőt a népi demokráciák országaiban is vol­tak. A szakszervezetek karöltve az üze­mek és gyárak vezetésével a sztaha­novisták értékes újításait leírják és a munkások sztahanovista iskolázásának többféle formáját szervezik meg. Igy alakultak például az üzemekben isko­lák a termelés magas minőségének elsajátítására, nyersanyag- és anyag­megtakarításra, iskolák és körök a haladó technika elsajátítására és még sok más. A munkások, akik szabad­idejükben látogatják ezeket az iskolá­kat, tanulják a haladó munka módsze­reit, behatolnak mélyen a vállalat gaz­daságába, s a termelésben igyekeznek, hogy javítsák munkájukat. A gyári és üzemi klubok, könyv­tárak, amelyek a szakszervezetek ve­zetése alatt dolgoznak, jelentősen hozzájárulnak a termelés újítói ta­pasztalatainak terjesztéséhez. Széles­körű propagandát fejt.ene#ki a ter­melés, technika terén, esti előadásokat rendeznek, melyeknek célja a sztaha­novista tapasztalatok átadása, techni­kai kiállításokat, valamint sztahano­vista irodalmi kiállításokat rendeznek. A technikai kabinetiekben és klubok­ban beszélgetéseket folytatnak a munka haladó módszereiről. A szakszervezetek ezen terjesztő tevékenységének a termelésben haladó tapasztalatok terjesztése terén kedve­ző eredményei voltak. Minden hónap­ban nő azon vállalatoknak és műhe­lyeknek a száma, ahol sztahanovista módszer szerint dolgoznak. A 6zovjetnépek most azért harcol­nak, hogy az 1951-es év tervét idő előtt teljesítsék. A szovjetnép a Kom­munista Párt vezetése és nagy vezé­rének, Sztálin elvtársnak vezetése alatt alkotó- és építőmunkájával nagy­ban hozzájáiul a béke megvédéséhez, és megmutatja az útat a világ összes dolgozóinak a szabad, öröimteljesebb élet felé. Glvjavi szerelnék levim... (Egy idősebb elvtársam, nak, akit megbántottam). Ő nem hetvenkedik, •nem izgága. Ö senkit meg nem bántott. Tanácsot ad, mosolyog; derűs, jó szemmel nézi a világot. Betűje kicsit öreges. Néha botlik, néha esetlen, de igazat m°nd és foradalmM szít az egyszerű, paraszti szívekben. ö nem ismer lehetetlent, ö mindig a cél felé tör. A cél félé, élőre! merre a Párt mutat, s ö tudja mindig, a Párt mit vár tőle.., Kemény acél 6, harcokban edződött jetlem. Olyan szeretnék lenni én is, hogy a toll fegyverré nemesüljön a kezemben BÁBI TIBOR. Itt levágni! Alulírott megrendelem a PARTÉLET című folyóiratot Pontos címem: Név: lakhely: , utolsó posta: . foglalkozás: , házszám: . Járás: s Az előfizetési díjat — egy évre 85 Kis — a postai befizető­lap megküldése után 8 napon belOl átutalom. A megrendelőlap az alábbi címre küldendő: A PARTÉLET kiadóhivatala, Bratislava, Michalská 27. pásztorok közül sokan kaptak a I a széleskörű oktatási munka terüle­Pártban éa a tanácsokban vezető szerepet. A kommunistákon kívül a pártoktatási rendszerbe sok párton­kívüli is bekapcsolódott. A tuvai pártszervezeteknek most minden törekvése arra irányul, hogy tén mutatkozó hiányosságokat a mult évi tapasztalatok alapján kikü­szöböljék és hogy mindazok, akik a z oktatás bármely területén résztvesz­nek, még eredményesebb munkát végezzenek.

Next

/
Thumbnails
Contents