Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-21 / 144. szám, csütörtök

1951 június 28 III SZ® 5 A falusi CSEMADOK-csoporíok jé kultúrmunkájával a szocialista faluérY UJSZO 1 Megjavult a munka a gényei állami birtokon (b. 1.) „Mennél gyorsabban és sike­resebben baladunk a szocializmus felé — mondotta Široký elvtárs az SzKP Központi Bizottságának ülésén — an­nál mélyebben és szélesebb értelemben érvényesülnek a lenini és sztálini alapelvek a szocialista építés nemzeti­ségi politikájában." Široký elvtárs szavai utat mutatnak dolgozó népünk­nek arra, hogy a lenini-sztálini nem­zetiségi politika megvalósításának alapfeltétele a szocializmus építésének meggyorsítása hazánkban. Ez pedig azt jelenti, hogy gazdasági elmara­dottságunkat le kell küzdenünk, meg kelj teremtenünk az anyagi felemelke­dést s majd ez az anyagi javakból való egyenlő részesedés tölti meg igazi értelemmel a lenini-sztálini nem­zetiségi politika gondolatát. Ha tehát azt akarjuk, hogy ez a lenini-sztálini nemzetiségi politika nálunk kézzel­fogható valósággá váljon, akkor egyformán, nemzetiségre való tekintet né'kül ki kell venni részünket'a szo­cializmust építő nagy munkából s minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy ezt az építést a lehetőségig meg­gyorsítsuk és hogy ezáltal a szocia­lizmus nálunk is mielőbb válósággá Váljon. . Ha azt akarjuk, hogy majd a javak­ból ia egyformán, egyenlő mértékben részesüljünk, akkor az építés munká­jából is egyenlő mértékben ki kell venni részünket. A csehszlovákiai ma­gyar dolgozónak épp olyan mértékben kell hozzájárulnia hazánkban a szo­cializmus mielőbbi megvalósításához, mint hazánk bármely más nemzetiségű dolgozójának, akár a cseh, akár pedig a szlovák dolgozónak. Csehszlovákia magyar dolgozói előtt ezen a téren még igen nagy feladatok állnak, kü­lönösen pedig falun. A szocializmusnak a falun való mi­előbbi felépítése nemcsak a falusi pártszervezetek és a népi közigazgatás feladata, hanem a tömegszervezeteké, s így a CSEMADOKé is. A CSEMA­DOK helyi csoportok jól végzett kul­túrmunkájukkal, amely nemcsak szó­rakoztató, hanem felvilágosító munka is kell, hogy lígyen, nagy mértékben hozzájárulhatnak a szocialista falu megteremtéséhez. Nem egy eset bi­zonyítja, hogy a CSEMADOK helyi csoport jól végzett kultúrmunkájával, felvilágosító tevékenységével és a kö­zösségi szellem megteremtésével a tespedésbe süllyedt falut felrázta és a falu dolgozóit rásegítette a szocializ­mus útjára. Nyitragerencséren a CSE­MADOK helyi csoport eredményes munkájának köszönhető, hogy a nem­rég még elmaradott faluban virágzó szövetkezeti élet van kialakulóban. Kulcsodon a CSEMADOK oktató lel­kes munkájának eredményeképpen a falu dolgozó népe brigádmunkával hasznos közmunkákra vállalkozott. Az ilyen esetek nem elszigetelt jelenségek s éppen ezért a CSEMADOK helyi cso­portoknak még tevékenyebben kell bé­ka; csolódniok a falu átalakításának nagy munkájába. Hogy a CSEMADOK helyi csopor­tok kultúr- és felvilágosító munkájuk­kal mind nagyobb mértékben tudjanak a falu új életének megteremtésébe be­kapcsolódni, ennek előfeltétele egy­részt, hogy a CSEMADOK helyi cso­portok valóban tömegszervezetekké váljanak, másrészt pedig, hogy kul­túrmunkájuk a szocialista építés kultúr­munkája legyen. Bacflek elvtárs, a nyitrai kerületi pártkonferencián be­szélt a CSEMADOK-nak, mint tömeg­szervezetnek feladatairól és megálla­pította, hoc- „mit tehet egy olyan szervezet, amelynek csak 20.000 tagja van s ugyanakkor csak magában a nyitrai kerületben 180.000 magyar él." „A CSEMADOKNAK — folytatta Ba­cflek elvtárs — csak a nyitrai kerü­letben több mint 20.000 tagja lehetne és véleményem szerint a CSEMADOK összlétszáma 80.000—100.000 főre nő­hetne, hatalmas tömegszervezetté, amely a Pártot összekötné minden fa­luval, amely meggátolná a magyar soviniszták tevékenységét s amely a magyar dolgozókat a szocializmus út­jára vezetné." A falusi CSEMADOK helyi csopor­tok legelső és legfontosabb feladata tehát az legyen, hogy taglétszámukat emeljék, hogy csoportjaik az egész falut átfogó tömegszervezetté válja­nak. Csak a meglévő CSEMADOK­csoportok jó munkáján és szervező­képességén múlik, hogy ezt a felada­tot milyen sikerrel oldják meg. Népi demokráciánk megadta a lehetőségét annak, hogy minden ember a neki megfelelő kultúréletet élje s ezt a le­hetőséget a falu dolgozó népének ép­pen az ipari munkásság mögött való nagy elmaradottságára való tekintet­tel. még fokozottabb mértékben ki kell használni. A CSEMADOK-csoport feladata, hogy amit a dolgozó paraszt­nál, vagy mezőgazdasági munkásnál, akinek nyomorúságos helyzete miatt azelőtt, a kapitalista rendszerben az össz « kultúrigényei a kalendárium elolvasásával kimerültek, most a bő lehetőségek felhasználásával a még múltban elmulasztottakat is bepótolja. Nem igaz és csak a burzsoá „népne­velők" ostoba és hazug állítása volt az, hogy a falusi ember, a paraszt nem akar tanulni, hogy nem akar kultúr­életet élni. Dehogy nem, de még meny­nyire akar tanulni, csak meg kell találni a módját, hogy rávezessük a tanulás útjára és meg kell találni azt a kér­dést, ami a dolgozó parasztot érdekli. Hogyne akarna tanulni a paraszt, hi­szen már régen tudatára ébredt annak, hogy a létét biztosító gazdaságát is csak úgy tudja eredményesebbé és korszerűbbé tenni, ha megismeri és elsajátítja a mezőgazdaság legújabb vívmányait és ha i&meretkörét állan­dóan bővíti. A falusi CSEMADOK­csoportok tevékenységének tehát arra kell irányulnia, hogy a szórakoztató s a kultúrmunka mellett figyelmet for­dítsanak a tagjaikat érdeklő ismeret­terjesztő és nem utolsó sorban a szak­ismeretterjesztő munkára ls. Ha a dolgozó paraszt azt fogja látni, hogy a CSEMADOK-csoportban nemcsak színdarabokat- tanulnak, hanem, arra is törekednek, hogy a szórakozást adó kultúrélet mellett a csoport tagjai az őket érdeklő, a mindennapi életüket és foglalkozásukat érintő kérdésekre is feleietet kapjanak, akkor egészen bizonyos, hogy ily módon a dolgozó paraszt előtt vonzóvá válik a CSEMA­DOK-csoport munkája és ezt a dolgozó parasztot be lehet kapcsolni a CSE­MADOK-ba s ezen keresztül a szo­cializmust építő nagy munkába. Az is fontos, hogy a falusi CSEMA­DOK-csoportok kultúr- és felvilágosító munkájukkal még fokozottabban for­duljanak osztályellenségeink, a falusi reakció ellen. Éppen azért, mert a reakció egy percnyi szünetet sem tart és kitartóan folytatja népi demokrá­ciánk elleni támadásait, nem szabad, hogy a falusi CSEMADOK-csoportok munkájában a legkisebb szünet is be­álljon. Helytelen a nemesabonyi CSE­MADOK-csoport tagjainak az az állás­pontja, hogy most a tavaszi-nyári munkák idején nincs Idejük kultúr­munkára. Van idejük és a mezei mun­kákat úgy kell megszervezni és be­osztani, hogy « mellett még kultúr­munkára is legyen idő. Sokszoros vesz­teség éri azt a CSEMADOK-csoportot, amelyik csak „szezónmunkának" tartja a kultúrmunkát és arra az időre ha­lasztja és korlatozza, amikor „mun­kánktól ráérünk kultúrmunkát is vé­gezni". „Az ilyesmi nagyon is bűnös mulasztás és ezt B2 elég eok helyen fennálló' hibát a falusi CSEMADOK­csoportok a legsürgősebben küszö­böljék ki és szüntessék meg a kultúr­munkának a téli hónapokra eső, Idény­jellegét." Mint ahogyan a hazai reakció, épp­úgy a külföldi reakció, az imperialis­ta államok sem szűnnek meg egy per­cig sem a dolgozó nép hatalma e!l«n törni s céljaikat egv új világháború kirobbantásával akarják elérni. Éppen ezért igen nagy feladat vár a falusi CSEMADOK-csoportokra a béke meg­védéséért folyó harcban. A béke mind­nyájunk legdrágább ügye és a béke megőrzéséért folyó harcnak egy p lla­natra sem szabad lankadnia, hanem el­lenkezőleg, mind erősebbnek, olyan erősnek kell lennie, hogy a háborút akaró Imperialista államok törekvéseit megakadályozhassuk. A csehszlovákiai magyar dolgozók előtt nyitva áll a boldog jövő kapuja. Nagymértékben rajtunk, csehszlovákiai magyar dolgozókon is áll, hogy a bol­dog jövőnket biztosító szocializmust népi demokráciánk mikorra valósítja meg. Hazánkban a szocializmus mi­előbbi megvalósítása mindnyájunk ér­deke, mindnyájan és egyformán fo­gunk részesülni majd az új élet gyü­mölcseiből és éppen ezért egyformán kell, hogy kivegyük részünket az épí­tés nagy munkájából. Boldog jövőnk érdekében fogadjuk meg és tegyük magunkévá Bacílek elvtárs szavalt: „Szívjatok szabadon a levegőbe, — mondotta Bacílek elvtárs, — alapítsá­tok meg kultúrszervezeteiteket, ve­gyetek részt a közéletben, legyetek tudatában annak, hogy egyenjogúak vagytok, hogy közöttetek és a szlovák dolgozók között semmi különbség n'ncs, — egyszóval, hogy a Köztársa­ság polgárai vagytok és még hozzá több jogotok van, mint a volt köztár­saságban, ahol csak kisebbségi jogai­tok voltak, most pedig nemzetlleg egyenjogúak vagytok", Hűvös reggeli szél söpri végig a Lévától Zselíz felé vezető útat. A közeli községekből kakasok kukoréko­lása töri meg a csendet, majd a to­ronyóra kongása adja tudtáia az em­bereknek, hogy itt van a felkelés ide­je. A gyengén sárguló búzatáblák fe­lett átlátszó küdfoszlányok úsznak. A távolban pedig a gényei állami birtok épületeinek vöröscserepes, hajnali har­mattól nedves tetői látszanak, amint a felkelő n-*p első sugarai végigsi­mogatják őket. Mikor a birtok kö­zelébe értem, hallottam, hogy a bir­tok dolgozói már ébren vannak. A birtok udvarára még nem láttam be, de a kiszűrődő hangok elárul'ák, hogy mi folyik le ott. Eiős férfihangokat hozott felém a hűvös, reggeli szél, majd vidám asszonyhangokat és ne­vetést. Mikor beléptem a birtok udvarára, első, amit megláttam, a lovakkal baj­lódó kocsisok voltak Iparkodtak lo­vaikat minél hamarább rendbetenni, hogy egy percnyi időt se késsenek. Mihelyt a reggeli harmat egy kissé felszárad, hordani akarják a takar­mányt, nehogy esetleg az idő kint érje. Az istálló előtt nagyobb embercso­portot látok. Odamegyek a beszélge­tőkhöz. Vagy tíz dolgozó beszéli meg a napi teendőt a birtok új intézőjével. Dobrovolni Jó­zseffel. Előtte Cserhílyi Kamill, egy levitézlett földesúr volt a birtok in­tézője, Cserhelyi Kamiilt az Uj Szó kritikája nyomán megindított vizs­gálat bűnösnek találta és most a rá­csok mögül élvezi a hűs hajnali leve­gőt. Cserhelyi Kamillnak hiába volt minden ravaszkodá, hogy a mun­kások aláírásával cáfolja meg az Uj Szóban megjelent kritikát és ezzel megmeneküljön a törvény büntető keze elől és továbbra is korlátlan ura legyen a gényei birtoknak. Cserhelyi Kamill hiába akadályozta meg min­denféle alaptalan dolgokkal, hogy Papiasz András, a birtok fiatal dolgo­zója gazdasági iskolába menjen. Ugy látszik, Gserhelyi Kamill félt attól. hogyha a birtok dolgozói közül vala­ki elvégzi a gazdasági iskolát és visszajön a birtokra, akkor neki kite­szik a szűrét, mivel már sok volt a rovásán. Na. de azt mondja a köz­mondás, addig jár a korsó a kútra, míg egyszer csak eltörik. Dobrovolný József, aki azelőtt béres volt a ládányi állatni birtokon, most, hogy a gényei állami birtokon intézője lett, azonnal hozzálátott az elhanyagolt birtok rendbehozásához. Reggel a munkásokkal közösen meg­beszéli a napi munkamenetet és ahol a legsürgősebb a munka, ott ő is se­gít. A birtok dolgozói nagy szeretet­tel veszik körül az új intézőt. Szív­vel-lélekkel végzik a munkájukat, melynek meg is mutatkozik az ered­ménye. A birtok dolgozói büszkén mondogatják, ha valami elemi csapás nem éri a gabonájukat, olyan termé­sük lesz, amilyent a gényei dolgozók már régen nem láttak. A búzából 28 29 mázsa átlagos hektárhozam vár­ható. Az árpa pedig, amilyen gyönyö­rű, nagykalászú, 32—33 mázsát is megad hektáronként. A birtok dolgozói nagy lelkesedéssel várják az aratás megkezdését. A napokat szin­te már tolni szeretnék, hogy minél hamarabb összegyüjthessék munká­juk bő gyümölcsét. Az aratási tervet részletesen megtárgyalták, az ara­táshoz szükséges gépeket a legna­gyobb rendben tartják és várják azt a pillanatot, mikor érik meg a búza kasza alá. Az elhanyagolt földeken meglátszik a szorgalmas munkások kezenyoma Még sok állami birtokon és szöve­kezetekben a cukorrépa első kapálá­sa sincs elvégezve, a gényei állami birtok dolgozói június 2-re végezték a cukorrépa egyeléssel, a napokban pedig befejezik a cukorrépa összes kapálási munkálatait. A birtoknak az oroszkai cukorgyárral van kötelezett­ségvállalása, mely szerint a birtok egy hektár cukorrépából egy vagon cukrot akar kitermelni. Megnéztem a cukorrépa földeket, amelyek gyönyörűen meg vannak ka­pálya, gyomot nehéz lenne benne ta­lálni. A cukorrépatábla közepén egy lajt van elhelyezve A lajtban trágya­lé van, melyet vízzel felhígítanak. Bi­zonyos időközökben ezzel a felhígított trágyalével öntözik meg a cukorrépa sorokat. Igy akarják a gényei állami birtok dolgozói elérni, hogy egy hek­hektár földön egy vagon cukrot adó répa teremjen. Ä birtok dolgozói az intézővel együtt meg vannak győ­ződve arról, hogy ez sikerülni is fog nekik. A birtok dolgozói között most nagy az izgalom. A munkanormákat állapítják meg. Minden munkás be­csületesen megmondja, hogy miből mennyit lehet megcsinálni és ezek szerint állapítják meg a munkanor­mákat. A gényei birtok dolgozói már régen szerették volna a munkanor­mákat bevezetni, de Cserhelyi Kamill, a volt szabotáló intéző, nem törődött a munkások kérelmével. Az igaz, hogy a kommenciót elvonta a mun­kásoktól, de tovább semmit sem tett, hogy a normákat is megállapítsák. Igy a birtok dolgozóinak fogalmuk sem volt, hogy miért dolgoznak? Ez kedvetlenítette el a gényei birtok dolgozóit, de most, hogy Cserhelyi Kamiilt elfújta a szél a birtokról, vele együtt a munkások lehangoltsága is eltűnt. Mikor Dobrovolný József a birtok­ra került, azonnal hozzálátott a nor­marendszer bevezetésének előkészí­téséhez. Csérhelyi idejében munkaerő­hiány volt a birtokon. Mi volt ennek az oka? Az, hogy a birtok dolgozói nak feleségei nem akartak dolgozni, mert nem tudták, hogy milyen lesz a fizetés. Dobrovolný József, mint jó kommunista azonnal hozzálátott a meggyőző munkához és a kitartó munkának az lett az eredménye, hogy a gényei birtok dolgozóinak asszo­nyai egytől-egyig bekapcsolódtak a munkákba. SZARKA ISTVÁN. Nagyodon cgyenlösdivel gátolják a kulákok a jó szövetkezeti munkát Azt, hogy a kulák nem való a szö­vetkezetbe, mindig hangoztatjuk, még pedig abból kiindulva, hogy kutyából nem lesz szalonna, ugyanúgy a kulák­ból nem lesz soha becsületes szövetke­zeti tag. Persze, a kulák adja az ár­tatlant, siránkozik, hogy ő milyen jó ember, ő még a légynek sem árt és ez sok embert mec is téveszt. A ku­lákban nem látja még minden falusi dolgozó leggyűlöltebb osztályellensé­gét. Azt az ellenséget, aki nem riad vissza sewilyen cselekedettől sem, amivel a falu dolgozóinak békés, építő munkáját szabotálhatja. Vegyük példának a nagyodi szövet­kezetet. A nagyodi EFSz-ben ugyancsak hemzsegnek a kulákok A szövetkezet vezetősége pedig kis­és középföldművesekből áll. A szövet­kezet elnöke, Kovács Arpád hathektá­ros ga<.da, de az a hiba, hogy ott van­nak a háta mögött a Szilvás Árpádok és a Jakab Ernők, akik abban a szép reményben ringatják magukat, hogy a letűnőben lévő kulák csillag újra fel­ragyog. Ha Kovács Arpád a szövetke­zet elnöke nem volna a Szilvás, Jakab és még jóegynéhány kulák embere, akkor nem is csinált volna olyan dol­gokat, amivel most is teljesen felhábo­rította a szövetkezet tagságát. Kovács Arpád nagyon jól tudja, miért vezették be a III. típusú szövet­kezetben a munkaegység után járó ju­talmat. Ez nem formaság, mint aho­gyan neki a kulákok bebeszélik. A munkaegység arra szolgál, hogy aki becsületesen dolgozik, az becsületes jutalmat is kapjon munkája után. Nem fordulhat elő az, hogyha valaki csak a fele teljesítményt végzi el, mint egy másik szövetkezeti tag, ugyanolyan ju­talomban részesüljön. Ezt Kovács Ár­pádnak is tudnia kellett volna, de Ko­vács Arpád ezt másképpen gondolta, ezt bizonyítják a felmerült dolgok is. A dolog a következőképpen történt. A nagyodi szövetkezet répaföldjeit kellett egyelni, mert a répa kezdett nagyon terebélyesedni. Az EFSz kulák tagjainak a feleségei nem akartak dolgozni menni, vagy ha el is mentek, reggel 8—10 órakor, alig várták, hogy dél legyen és rohantak haza, mert az elkényeztetett kulák asszonyoknak megfájdult a gyenge derekuk. A szö­vetkezetben dolgozó kiaföldmüveseknek a feleségei a ľ" '-"''küli szövetkezeti tagok feleségeivel együtt, látva, hogy el vannak késve a munkával, reggel 4-től este 9 óráig is dolgoztak a répa egvelésén. Az asszonyok között a leg­több olyan volt, akik már 14 éves ko­ruktól végeztek gazdasági munkát és nagy tapasztalatra tettek szert a répa­egyelésnél is. Így naponta most is 25 0-300 korooá megkerestek. Valakinek fúrta a begyét aztán, hogy ezek az asszonyok ilyen jól keresnek és Kovács Árpádot rábe­szélték, hogv bizonyos százalékot von­jon le a ledolgozott egységek után já­.ó jutalmakból azzal az ürüggyel, hogy nem végezték el jól a munkájukat és azért keresnek többet mint mások. Ko­vács Arpád végre is hajtotta ezt a ra­vasz tervet és 10 százalékkal csökken­tette a munkaegység után járó jutal­mat. A kulákok által felbujtogatott Ko­vács Árpádnak az az állítása, hogy az asszonyok nem végeztek jó munkát, teljesen alaptalan. Ezek az asszonyok ugyanis azért kerestek többek, mert nem 9 órakor mentek a mezőre dolgoz­ni, mint a legtöbb elkényeztetett ku­lákasszony, hanem hajnaltól késő estig dolgoztak, hogy a szövetkezet répa­egyelését mielőbb befejezzék. Amit Kovács Arpád csinált ezekkel a dolgozó asszonyokkal, az nagyon helytelen eljárás volt. Milyen jogon meri Kovács Arpád levonni a becsüle­tesen elvégzett munka után járó jutal­mat? Vagy azt gondolták Kovács fel­bujtói, hogy ezzel a cselekedettel el­veszik a szövetkezett dolgozóinak a kedvét a munkától éppen most, amikor a legnagyobb szükség van a munkás­ra, mikor itt van az aratás a nyaku­kon? Igy akarják a nagyodi kulákok tönk­retenni a szövetkezetet, de a szövetke­zet becsületes dolgozóinak ilyen akna­munkával sem vehetik el munkakedvü­ket. Jól tudják, hogyan kell elbánni a szabotáló egyénekkel. Nem fogják sokáig tűrni a soraik között, hanem eltávolítják őket, míg nem késő. (-1 -li.) Az alsószeli szövetkezetnek már több mint félmillió korona bevétele volt eddig a kertészetből Alsószeli dolgozó parasztsága már tavaly megtalálta az útat a boldogu­lás felé, amikor is Szigetmajorban megalakították a III. típusú EFSz-t. Habár ebben a szövetkezetben csak kis része volt benne a község lakos­ságának, mégis, a szövetkezet meg­alakítása nagy haladást jelentett a községben. Ugyanis, amikor mult év nyarán a kis- és középföldművesek látták a közös gazdálkodás eredmé­nyeit, bent a faluban is megalakítot­ták a II. típusú szövetkezetet, amely ma már a III. típus szerint gazdál­kodik. Ennek a szövetkezetnek a tag­jai viszont elhatározták, hogy az ara­tás megkezdéséig áttérnek a IV. tí­pusra. Ugyanakkor jó felvilágosító munkával meggyőzik a még egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztokat a szövetkezeti gazdálkodás előnyei­ről, amihez nagyban hozzá fog járul­ni a szövetkezet földjein mutatkozó bő termés is. Az alsószeli EFSz-nek nemcsak gabonafélékből mutatkozik jó termése, hanem komoly jövedel­met jelent a szövetkezet tagjai számára a 9 hektáron létesített kertészet is, amelyből már eddig, több mint félmillió korona bevéte­lük volt. _ Persze a kertészetből származó ilyen i nagy jövedelem a legszemléltetőbben bebizonyítja az egyénileg gazdálko­dóknak, hogy milyen nagy különbsé­get jelent a szövetkezeti és az egyé­ni gazdálkodás. A szövetkezet kertészete ez év tavaszán kezdte meg munkáját. A kertészetben Mészáros Miklós veze­tésével 16 tagú munkacsoport dolgo­zik. A munkacsoport tagjainak jő munkáját bizonyítja, hogy a szövetkezet saláta beszolgáltatá­si kötelezettségének 150 százalékra tett eleget, kalarábéból 200 szá­zalékra, kelkáposztából pedig eddig 50 százalékra teljesített® beszol­gáltatási kötelezettségét. A kerté­szeti munkacsoport tagjai a leg­büszkébbek korai káposzta termé­sükre, amely között akad már 2 ki­lós káposztafej is. Bodor Jenő munkás, aki a szállítás­nál dolgozik, újságolta, hogy amikor a szövetkezet először szállított ká­posztát, az annyira korai volt, hogy a Földműves Raktárszövetkezetben mégcsak az árát sem tudták meg­mondani. CSANDAL ISTVÁN, Alsószeli.

Next

/
Thumbnails
Contents