Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-21 / 144. szám, csütörtök

1951 június 28 III SZ® 5 A falusi CSEMADOK-csoporíok jé kultúrmunkájával a szocialista faluérY UJSZO 1 Megjavult a munka a gényei állami birtokon (b. 1.) „Mennél gyorsabban és sikeresebben baladunk a szocializmus felé — mondotta Široký elvtárs az SzKP Központi Bizottságának ülésén — annál mélyebben és szélesebb értelemben érvényesülnek a lenini és sztálini alapelvek a szocialista építés nemzetiségi politikájában." Široký elvtárs szavai utat mutatnak dolgozó népünknek arra, hogy a lenini-sztálini nemzetiségi politika megvalósításának alapfeltétele a szocializmus építésének meggyorsítása hazánkban. Ez pedig azt jelenti, hogy gazdasági elmaradottságunkat le kell küzdenünk, meg kelj teremtenünk az anyagi felemelkedést s majd ez az anyagi javakból való egyenlő részesedés tölti meg igazi értelemmel a lenini-sztálini nemzetiségi politika gondolatát. Ha tehát azt akarjuk, hogy ez a lenini-sztálini nemzetiségi politika nálunk kézzelfogható valósággá váljon, akkor egyformán, nemzetiségre való tekintet né'kül ki kell venni részünket'a szocializmust építő nagy munkából s minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy ezt az építést a lehetőségig meggyorsítsuk és hogy ezáltal a szocializmus nálunk is mielőbb válósággá Váljon. . Ha azt akarjuk, hogy majd a javakból ia egyformán, egyenlő mértékben részesüljünk, akkor az építés munkájából is egyenlő mértékben ki kell venni részünket. A csehszlovákiai magyar dolgozónak épp olyan mértékben kell hozzájárulnia hazánkban a szocializmus mielőbbi megvalósításához, mint hazánk bármely más nemzetiségű dolgozójának, akár a cseh, akár pedig a szlovák dolgozónak. Csehszlovákia magyar dolgozói előtt ezen a téren még igen nagy feladatok állnak, különösen pedig falun. A szocializmusnak a falun való mielőbbi felépítése nemcsak a falusi pártszervezetek és a népi közigazgatás feladata, hanem a tömegszervezeteké, s így a CSEMADOKé is. A CSEMADOK helyi csoportok jól végzett kultúrmunkájukkal, amely nemcsak szórakoztató, hanem felvilágosító munka is kell, hogy lígyen, nagy mértékben hozzájárulhatnak a szocialista falu megteremtéséhez. Nem egy eset bizonyítja, hogy a CSEMADOK helyi csoport jól végzett kultúrmunkájával, felvilágosító tevékenységével és a közösségi szellem megteremtésével a tespedésbe süllyedt falut felrázta és a falu dolgozóit rásegítette a szocializmus útjára. Nyitragerencséren a CSEMADOK helyi csoport eredményes munkájának köszönhető, hogy a nemrég még elmaradott faluban virágzó szövetkezeti élet van kialakulóban. Kulcsodon a CSEMADOK oktató lelkes munkájának eredményeképpen a falu dolgozó népe brigádmunkával hasznos közmunkákra vállalkozott. Az ilyen esetek nem elszigetelt jelenségek s éppen ezért a CSEMADOK helyi csoportoknak még tevékenyebben kell béka; csolódniok a falu átalakításának nagy munkájába. Hogy a CSEMADOK helyi csoportok kultúr- és felvilágosító munkájukkal mind nagyobb mértékben tudjanak a falu új életének megteremtésébe bekapcsolódni, ennek előfeltétele egyrészt, hogy a CSEMADOK helyi csoportok valóban tömegszervezetekké váljanak, másrészt pedig, hogy kultúrmunkájuk a szocialista építés kultúrmunkája legyen. Bacflek elvtárs, a nyitrai kerületi pártkonferencián beszélt a CSEMADOK-nak, mint tömegszervezetnek feladatairól és megállapította, hoc- „mit tehet egy olyan szervezet, amelynek csak 20.000 tagja van s ugyanakkor csak magában a nyitrai kerületben 180.000 magyar él." „A CSEMADOKNAK — folytatta Bacflek elvtárs — csak a nyitrai kerületben több mint 20.000 tagja lehetne és véleményem szerint a CSEMADOK összlétszáma 80.000—100.000 főre nőhetne, hatalmas tömegszervezetté, amely a Pártot összekötné minden faluval, amely meggátolná a magyar soviniszták tevékenységét s amely a magyar dolgozókat a szocializmus útjára vezetné." A falusi CSEMADOK helyi csoportok legelső és legfontosabb feladata tehát az legyen, hogy taglétszámukat emeljék, hogy csoportjaik az egész falut átfogó tömegszervezetté váljanak. Csak a meglévő CSEMADOKcsoportok jó munkáján és szervezőképességén múlik, hogy ezt a feladatot milyen sikerrel oldják meg. Népi demokráciánk megadta a lehetőségét annak, hogy minden ember a neki megfelelő kultúréletet élje s ezt a lehetőséget a falu dolgozó népének éppen az ipari munkásság mögött való nagy elmaradottságára való tekintettel. még fokozottabb mértékben ki kell használni. A CSEMADOK-csoport feladata, hogy amit a dolgozó parasztnál, vagy mezőgazdasági munkásnál, akinek nyomorúságos helyzete miatt azelőtt, a kapitalista rendszerben az össz « kultúrigényei a kalendárium elolvasásával kimerültek, most a bő lehetőségek felhasználásával a még múltban elmulasztottakat is bepótolja. Nem igaz és csak a burzsoá „népnevelők" ostoba és hazug állítása volt az, hogy a falusi ember, a paraszt nem akar tanulni, hogy nem akar kultúréletet élni. Dehogy nem, de még menynyire akar tanulni, csak meg kell találni a módját, hogy rávezessük a tanulás útjára és meg kell találni azt a kérdést, ami a dolgozó parasztot érdekli. Hogyne akarna tanulni a paraszt, hiszen már régen tudatára ébredt annak, hogy a létét biztosító gazdaságát is csak úgy tudja eredményesebbé és korszerűbbé tenni, ha megismeri és elsajátítja a mezőgazdaság legújabb vívmányait és ha i&meretkörét állandóan bővíti. A falusi CSEMADOKcsoportok tevékenységének tehát arra kell irányulnia, hogy a szórakoztató s a kultúrmunka mellett figyelmet fordítsanak a tagjaikat érdeklő ismeretterjesztő és nem utolsó sorban a szakismeretterjesztő munkára ls. Ha a dolgozó paraszt azt fogja látni, hogy a CSEMADOK-csoportban nemcsak színdarabokat- tanulnak, hanem, arra is törekednek, hogy a szórakozást adó kultúrélet mellett a csoport tagjai az őket érdeklő, a mindennapi életüket és foglalkozásukat érintő kérdésekre is feleietet kapjanak, akkor egészen bizonyos, hogy ily módon a dolgozó paraszt előtt vonzóvá válik a CSEMADOK-csoport munkája és ezt a dolgozó parasztot be lehet kapcsolni a CSEMADOK-ba s ezen keresztül a szocializmust építő nagy munkába. Az is fontos, hogy a falusi CSEMADOK-csoportok kultúr- és felvilágosító munkájukkal még fokozottabban forduljanak osztályellenségeink, a falusi reakció ellen. Éppen azért, mert a reakció egy percnyi szünetet sem tart és kitartóan folytatja népi demokráciánk elleni támadásait, nem szabad, hogy a falusi CSEMADOK-csoportok munkájában a legkisebb szünet is beálljon. Helytelen a nemesabonyi CSEMADOK-csoport tagjainak az az álláspontja, hogy most a tavaszi-nyári munkák idején nincs Idejük kultúrmunkára. Van idejük és a mezei munkákat úgy kell megszervezni és beosztani, hogy « mellett még kultúrmunkára is legyen idő. Sokszoros veszteség éri azt a CSEMADOK-csoportot, amelyik csak „szezónmunkának" tartja a kultúrmunkát és arra az időre halasztja és korlatozza, amikor „munkánktól ráérünk kultúrmunkát is végezni". „Az ilyesmi nagyon is bűnös mulasztás és ezt B2 elég eok helyen fennálló' hibát a falusi CSEMADOKcsoportok a legsürgősebben küszöböljék ki és szüntessék meg a kultúrmunkának a téli hónapokra eső, Idényjellegét." Mint ahogyan a hazai reakció, éppúgy a külföldi reakció, az imperialista államok sem szűnnek meg egy percig sem a dolgozó nép hatalma e!l«n törni s céljaikat egv új világháború kirobbantásával akarják elérni. Éppen ezért igen nagy feladat vár a falusi CSEMADOK-csoportokra a béke megvédéséért folyó harcban. A béke mindnyájunk legdrágább ügye és a béke megőrzéséért folyó harcnak egy p llanatra sem szabad lankadnia, hanem ellenkezőleg, mind erősebbnek, olyan erősnek kell lennie, hogy a háborút akaró Imperialista államok törekvéseit megakadályozhassuk. A csehszlovákiai magyar dolgozók előtt nyitva áll a boldog jövő kapuja. Nagymértékben rajtunk, csehszlovákiai magyar dolgozókon is áll, hogy a boldog jövőnket biztosító szocializmust népi demokráciánk mikorra valósítja meg. Hazánkban a szocializmus mielőbbi megvalósítása mindnyájunk érdeke, mindnyájan és egyformán fogunk részesülni majd az új élet gyümölcseiből és éppen ezért egyformán kell, hogy kivegyük részünket az építés nagy munkájából. Boldog jövőnk érdekében fogadjuk meg és tegyük magunkévá Bacílek elvtárs szavalt: „Szívjatok szabadon a levegőbe, — mondotta Bacílek elvtárs, — alapítsátok meg kultúrszervezeteiteket, vegyetek részt a közéletben, legyetek tudatában annak, hogy egyenjogúak vagytok, hogy közöttetek és a szlovák dolgozók között semmi különbség n'ncs, — egyszóval, hogy a Köztársaság polgárai vagytok és még hozzá több jogotok van, mint a volt köztársaságban, ahol csak kisebbségi jogaitok voltak, most pedig nemzetlleg egyenjogúak vagytok", Hűvös reggeli szél söpri végig a Lévától Zselíz felé vezető útat. A közeli községekből kakasok kukorékolása töri meg a csendet, majd a toronyóra kongása adja tudtáia az embereknek, hogy itt van a felkelés ideje. A gyengén sárguló búzatáblák felett átlátszó küdfoszlányok úsznak. A távolban pedig a gényei állami birtok épületeinek vöröscserepes, hajnali harmattól nedves tetői látszanak, amint a felkelő n-*p első sugarai végigsimogatják őket. Mikor a birtok közelébe értem, hallottam, hogy a birtok dolgozói már ébren vannak. A birtok udvarára még nem láttam be, de a kiszűrődő hangok elárul'ák, hogy mi folyik le ott. Eiős férfihangokat hozott felém a hűvös, reggeli szél, majd vidám asszonyhangokat és nevetést. Mikor beléptem a birtok udvarára, első, amit megláttam, a lovakkal bajlódó kocsisok voltak Iparkodtak lovaikat minél hamarább rendbetenni, hogy egy percnyi időt se késsenek. Mihelyt a reggeli harmat egy kissé felszárad, hordani akarják a takarmányt, nehogy esetleg az idő kint érje. Az istálló előtt nagyobb embercsoportot látok. Odamegyek a beszélgetőkhöz. Vagy tíz dolgozó beszéli meg a napi teendőt a birtok új intézőjével. Dobrovolni Józseffel. Előtte Cserhílyi Kamill, egy levitézlett földesúr volt a birtok intézője, Cserhelyi Kamiilt az Uj Szó kritikája nyomán megindított vizsgálat bűnösnek találta és most a rácsok mögül élvezi a hűs hajnali levegőt. Cserhelyi Kamillnak hiába volt minden ravaszkodá, hogy a munkások aláírásával cáfolja meg az Uj Szóban megjelent kritikát és ezzel megmeneküljön a törvény büntető keze elől és továbbra is korlátlan ura legyen a gényei birtoknak. Cserhelyi Kamill hiába akadályozta meg mindenféle alaptalan dolgokkal, hogy Papiasz András, a birtok fiatal dolgozója gazdasági iskolába menjen. Ugy látszik, Gserhelyi Kamill félt attól. hogyha a birtok dolgozói közül valaki elvégzi a gazdasági iskolát és visszajön a birtokra, akkor neki kiteszik a szűrét, mivel már sok volt a rovásán. Na. de azt mondja a közmondás, addig jár a korsó a kútra, míg egyszer csak eltörik. Dobrovolný József, aki azelőtt béres volt a ládányi állatni birtokon, most, hogy a gényei állami birtokon intézője lett, azonnal hozzálátott az elhanyagolt birtok rendbehozásához. Reggel a munkásokkal közösen megbeszéli a napi munkamenetet és ahol a legsürgősebb a munka, ott ő is segít. A birtok dolgozói nagy szeretettel veszik körül az új intézőt. Szívvel-lélekkel végzik a munkájukat, melynek meg is mutatkozik az eredménye. A birtok dolgozói büszkén mondogatják, ha valami elemi csapás nem éri a gabonájukat, olyan termésük lesz, amilyent a gényei dolgozók már régen nem láttak. A búzából 28 29 mázsa átlagos hektárhozam várható. Az árpa pedig, amilyen gyönyörű, nagykalászú, 32—33 mázsát is megad hektáronként. A birtok dolgozói nagy lelkesedéssel várják az aratás megkezdését. A napokat szinte már tolni szeretnék, hogy minél hamarabb összegyüjthessék munkájuk bő gyümölcsét. Az aratási tervet részletesen megtárgyalták, az aratáshoz szükséges gépeket a legnagyobb rendben tartják és várják azt a pillanatot, mikor érik meg a búza kasza alá. Az elhanyagolt földeken meglátszik a szorgalmas munkások kezenyoma Még sok állami birtokon és szövekezetekben a cukorrépa első kapálása sincs elvégezve, a gényei állami birtok dolgozói június 2-re végezték a cukorrépa egyeléssel, a napokban pedig befejezik a cukorrépa összes kapálási munkálatait. A birtoknak az oroszkai cukorgyárral van kötelezettségvállalása, mely szerint a birtok egy hektár cukorrépából egy vagon cukrot akar kitermelni. Megnéztem a cukorrépa földeket, amelyek gyönyörűen meg vannak kapálya, gyomot nehéz lenne benne találni. A cukorrépatábla közepén egy lajt van elhelyezve A lajtban trágyalé van, melyet vízzel felhígítanak. Bizonyos időközökben ezzel a felhígított trágyalével öntözik meg a cukorrépa sorokat. Igy akarják a gényei állami birtok dolgozói elérni, hogy egy hekhektár földön egy vagon cukrot adó répa teremjen. Ä birtok dolgozói az intézővel együtt meg vannak győződve arról, hogy ez sikerülni is fog nekik. A birtok dolgozói között most nagy az izgalom. A munkanormákat állapítják meg. Minden munkás becsületesen megmondja, hogy miből mennyit lehet megcsinálni és ezek szerint állapítják meg a munkanormákat. A gényei birtok dolgozói már régen szerették volna a munkanormákat bevezetni, de Cserhelyi Kamill, a volt szabotáló intéző, nem törődött a munkások kérelmével. Az igaz, hogy a kommenciót elvonta a munkásoktól, de tovább semmit sem tett, hogy a normákat is megállapítsák. Igy a birtok dolgozóinak fogalmuk sem volt, hogy miért dolgoznak? Ez kedvetlenítette el a gényei birtok dolgozóit, de most, hogy Cserhelyi Kamiilt elfújta a szél a birtokról, vele együtt a munkások lehangoltsága is eltűnt. Mikor Dobrovolný József a birtokra került, azonnal hozzálátott a normarendszer bevezetésének előkészítéséhez. Csérhelyi idejében munkaerőhiány volt a birtokon. Mi volt ennek az oka? Az, hogy a birtok dolgozói nak feleségei nem akartak dolgozni, mert nem tudták, hogy milyen lesz a fizetés. Dobrovolný József, mint jó kommunista azonnal hozzálátott a meggyőző munkához és a kitartó munkának az lett az eredménye, hogy a gényei birtok dolgozóinak asszonyai egytől-egyig bekapcsolódtak a munkákba. SZARKA ISTVÁN. Nagyodon cgyenlösdivel gátolják a kulákok a jó szövetkezeti munkát Azt, hogy a kulák nem való a szövetkezetbe, mindig hangoztatjuk, még pedig abból kiindulva, hogy kutyából nem lesz szalonna, ugyanúgy a kulákból nem lesz soha becsületes szövetkezeti tag. Persze, a kulák adja az ártatlant, siránkozik, hogy ő milyen jó ember, ő még a légynek sem árt és ez sok embert mec is téveszt. A kulákban nem látja még minden falusi dolgozó leggyűlöltebb osztályellenségét. Azt az ellenséget, aki nem riad vissza sewilyen cselekedettől sem, amivel a falu dolgozóinak békés, építő munkáját szabotálhatja. Vegyük példának a nagyodi szövetkezetet. A nagyodi EFSz-ben ugyancsak hemzsegnek a kulákok A szövetkezet vezetősége pedig kisés középföldművesekből áll. A szövetkezet elnöke, Kovács Arpád hathektáros ga<.da, de az a hiba, hogy ott vannak a háta mögött a Szilvás Árpádok és a Jakab Ernők, akik abban a szép reményben ringatják magukat, hogy a letűnőben lévő kulák csillag újra felragyog. Ha Kovács Arpád a szövetkezet elnöke nem volna a Szilvás, Jakab és még jóegynéhány kulák embere, akkor nem is csinált volna olyan dolgokat, amivel most is teljesen felháborította a szövetkezet tagságát. Kovács Arpád nagyon jól tudja, miért vezették be a III. típusú szövetkezetben a munkaegység után járó jutalmat. Ez nem formaság, mint ahogyan neki a kulákok bebeszélik. A munkaegység arra szolgál, hogy aki becsületesen dolgozik, az becsületes jutalmat is kapjon munkája után. Nem fordulhat elő az, hogyha valaki csak a fele teljesítményt végzi el, mint egy másik szövetkezeti tag, ugyanolyan jutalomban részesüljön. Ezt Kovács Árpádnak is tudnia kellett volna, de Kovács Arpád ezt másképpen gondolta, ezt bizonyítják a felmerült dolgok is. A dolog a következőképpen történt. A nagyodi szövetkezet répaföldjeit kellett egyelni, mert a répa kezdett nagyon terebélyesedni. Az EFSz kulák tagjainak a feleségei nem akartak dolgozni menni, vagy ha el is mentek, reggel 8—10 órakor, alig várták, hogy dél legyen és rohantak haza, mert az elkényeztetett kulák asszonyoknak megfájdult a gyenge derekuk. A szövetkezetben dolgozó kiaföldmüveseknek a feleségei a ľ" '-"''küli szövetkezeti tagok feleségeivel együtt, látva, hogy el vannak késve a munkával, reggel 4-től este 9 óráig is dolgoztak a répa egvelésén. Az asszonyok között a legtöbb olyan volt, akik már 14 éves koruktól végeztek gazdasági munkát és nagy tapasztalatra tettek szert a répaegyelésnél is. Így naponta most is 25 0-300 korooá megkerestek. Valakinek fúrta a begyét aztán, hogy ezek az asszonyok ilyen jól keresnek és Kovács Árpádot rábeszélték, hogv bizonyos százalékot vonjon le a ledolgozott egységek után já.ó jutalmakból azzal az ürüggyel, hogy nem végezték el jól a munkájukat és azért keresnek többet mint mások. Kovács Arpád végre is hajtotta ezt a ravasz tervet és 10 százalékkal csökkentette a munkaegység után járó jutalmat. A kulákok által felbujtogatott Kovács Árpádnak az az állítása, hogy az asszonyok nem végeztek jó munkát, teljesen alaptalan. Ezek az asszonyok ugyanis azért kerestek többek, mert nem 9 órakor mentek a mezőre dolgozni, mint a legtöbb elkényeztetett kulákasszony, hanem hajnaltól késő estig dolgoztak, hogy a szövetkezet répaegyelését mielőbb befejezzék. Amit Kovács Arpád csinált ezekkel a dolgozó asszonyokkal, az nagyon helytelen eljárás volt. Milyen jogon meri Kovács Arpád levonni a becsületesen elvégzett munka után járó jutalmat? Vagy azt gondolták Kovács felbujtói, hogy ezzel a cselekedettel elveszik a szövetkezett dolgozóinak a kedvét a munkától éppen most, amikor a legnagyobb szükség van a munkásra, mikor itt van az aratás a nyakukon? Igy akarják a nagyodi kulákok tönkretenni a szövetkezetet, de a szövetkezet becsületes dolgozóinak ilyen aknamunkával sem vehetik el munkakedvüket. Jól tudják, hogyan kell elbánni a szabotáló egyénekkel. Nem fogják sokáig tűrni a soraik között, hanem eltávolítják őket, míg nem késő. (-1 -li.) Az alsószeli szövetkezetnek már több mint félmillió korona bevétele volt eddig a kertészetből Alsószeli dolgozó parasztsága már tavaly megtalálta az útat a boldogulás felé, amikor is Szigetmajorban megalakították a III. típusú EFSz-t. Habár ebben a szövetkezetben csak kis része volt benne a község lakosságának, mégis, a szövetkezet megalakítása nagy haladást jelentett a községben. Ugyanis, amikor mult év nyarán a kis- és középföldművesek látták a közös gazdálkodás eredményeit, bent a faluban is megalakították a II. típusú szövetkezetet, amely ma már a III. típus szerint gazdálkodik. Ennek a szövetkezetnek a tagjai viszont elhatározták, hogy az aratás megkezdéséig áttérnek a IV. típusra. Ugyanakkor jó felvilágosító munkával meggyőzik a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, amihez nagyban hozzá fog járulni a szövetkezet földjein mutatkozó bő termés is. Az alsószeli EFSz-nek nemcsak gabonafélékből mutatkozik jó termése, hanem komoly jövedelmet jelent a szövetkezet tagjai számára a 9 hektáron létesített kertészet is, amelyből már eddig, több mint félmillió korona bevételük volt. _ Persze a kertészetből származó ilyen i nagy jövedelem a legszemléltetőbben bebizonyítja az egyénileg gazdálkodóknak, hogy milyen nagy különbséget jelent a szövetkezeti és az egyéni gazdálkodás. A szövetkezet kertészete ez év tavaszán kezdte meg munkáját. A kertészetben Mészáros Miklós vezetésével 16 tagú munkacsoport dolgozik. A munkacsoport tagjainak jő munkáját bizonyítja, hogy a szövetkezet saláta beszolgáltatási kötelezettségének 150 százalékra tett eleget, kalarábéból 200 százalékra, kelkáposztából pedig eddig 50 százalékra teljesített® beszolgáltatási kötelezettségét. A kertészeti munkacsoport tagjai a legbüszkébbek korai káposzta termésükre, amely között akad már 2 kilós káposztafej is. Bodor Jenő munkás, aki a szállításnál dolgozik, újságolta, hogy amikor a szövetkezet először szállított káposztát, az annyira korai volt, hogy a Földműves Raktárszövetkezetben mégcsak az árát sem tudták megmondani. CSANDAL ISTVÁN, Alsószeli.