Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-21 / 144. szám, csütörtök

1951 június 21 M——mpggani—g3 ^smmmmumK^mmttlltnii^mm^^^^ •gr-^p^-^-- •

aaeaaB Rendet a gyümölcs- és zöldségellátásban! UJ SZO Használjuk fel az aratáselőtti utolsó napokat a bő termés sikeres betakarításának biztosítására Az egész éven át tartó kedvező Időjárás következtében az idén is a szokottnál korábban kezdik meg az aratást. Már szöklilni kezd a rozs és az árpa és ha a most beköszöntött meleg időjárás továbbra is megmarad, akkor már csak nagyon rövid idő, úgyszólván, csak egy két nap választ el bennünket az aratás megkezdésétől. Sőt. a koránérő őszi árpa aratását e héten már több helyen meg is kezdték. Az idén a jó talajelőkészítés és a bő trágyázás, valamint az állandóan tartó kedvező időjárás eredményeképpen az utóbbi évek egyik .legjobb termését takarítjuk be. Ez a küszöbön állő bő termés megköveteli, hogy az aratáe megkezdéséig hátralévő néhány napot használjuk fel az aratás előkészítésére, hogy aztán, ha a kaszát a gakonába lehet vágni, akkor az aratás folyamán semmi fennakadás ne legyen és dolgozó népünk egész évi kenyerét a legkisebb veszteség nélkül takarítsuk be. A termés sikeres és veszteségnél küli betakarítását csak úgy és csak akkor tudjuk megvalósítani, ha az aratásra idejében és kellően felkészülünk. Az aratásra való jó felkészültség pedig azt jelenti, hogy pontosan ezámbavesszük a learatni való területet és az aratás munkáira rendelkezésre állő erőket, mind az emberi és gépi erőt, mind pedig a fogatokat és ennek alapján összeállítjuk és a legapróbb részletekig kidolgozzuk az aratási munkák tervét. A mult évi aratás óta eltelt időben az őszi s a tavaszi munkáknál meggyőződhettünk arról, hogy mit jelent a tervszerű munka Nem volt a munkákban elmaradás és nem volt semmi fennakadás ott, ahol a viszonyoknak megfelelő tervet készítettek éa ennek megfelelöen végezték a munkákat. Az idén még nagyobb terjedelemben valósítjuk meg a közös aratást, mint tavaly és minden községben arra kell törekedni, hogy az EFSz vezetésével az egész falu, az egyénileg gazdálkodók is közös munkákkal végezzék az aratást. így, hogy az EFSz-el együtt aratnak az egyénileg gazdái, kodók, nemcsak azt érjük el, hogy a szétszórt erőket összefogjuk és tervszerű munkával veszteség nélkül végezzük el a termés betakarítását, hanem azt is, hogy a közös aratási munkák alatt a még szövetkezeten kívül álló egyénileg gazdálkodók meggyőződnek a közös munka előnyeiről, látják és tapasztalják, hogy a géppel végzett aratás mennyivel előnyösebb, mint a megszokott kézi munka s a közös aratási munkák alatt szerzett tapasztalatok bizonyára Sok egyéni gazdálkodót vezetnek majd rá a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Az aratási munkák tervét csak ftkkor tudjuk valósággá tenni és csak akkor tudunk a tervnek megfelelő munkát végezni, ha az aratási munkák tervét az aratásban résztvevők mindegyike ismeri éa minden egyes ember tudja, hogy az aratásban milyen feladatok várnak rája. Éppen ezért a közös aratást szervező és irányító EFSz ek vezetőségeinek és a községek aratási bizottságainak aa aratási munkák tervét nyilvános gyűléseken, az egész község részvételével meg kell beszélniök Ezeken a megbeszéléseken vegyenek részt a traktorbrigádok tagjai és az önkötözőgépek kezelői is és Így. együttesen vitassák meg, hogyan végezhetik úgy az aratást, hogy minden szál gabona a maga idejében kerüljön a kasza alá. Halva született a közös aratás ott és a munkát csak kapkodás, tervszerűtlenség ós az ebből származó veszekedések és súlyos anyagi veszteségek kísérik, ahol a közös aratást szervező vezetők az aratási munkák tervét önhatalmúlag, az aratásban résztvevők bevonása nélkül készítik el. Ez a hiba pedig még sok helyen fenáll és éppen ezért az aratás meg. kezdéséig hátralévő néhány napot minden községben arra kell felhasználni, hogy az aratási munkák tervét az egész község lakosságával megbeszéljék. A megbeszéléseken a földművesek tanácsaikkal, észrevételeikkel és javaslataikkal járuljanak hozzá, hogy az aratási tervben fellelhető hibákat eltávolítsák, kijavítsák hogy aztán Így minden dolgozó ismerje a reá váró feladatokat és jól felkészülve kezdhessük meg az aratást. a bő termés betakarítását. Már a tavaszi munkák, különösen pedig a növényápolási munkák idején több helyen visszamaradtak a munkákkal s az elmaradást azzal okolják meg, hogy nincs elég munkaerő. Ugyanezt hallani már most az aratásra való előkészületeknél is és ezeken a helyeken csak sopánkodnak és ölbetett kezekkel várják, hogy majd csak segítségükre siet valaki. Az ilyen magatartásnak pedig semmi helye nincs, mert a sopánkodás és a sült galambra való várás helyett inkább néznének körül a faluban s mindjárt találnak annyi munkaerőt, hogy a munkák rendes folyamatát biztosítani tudnák. A somorjai szövetkezet földjeit a gyom veri fel és ha az ember érdeklődik, hogy miért nem végzik el a munkákat, akkor csak ezéttárt karokkal felelik a dolgok legegyszerűbb elintézési módját, hogy mi dolgoznánk, de kivel, ha nincs munkaerő? Ezzel szemben megállapítottuk, hogy rövid néhány óra alatt csak az utcán össze lehetne annyi ténfergő embert szedni, akikkel az elvégzésre váró munkákat rövid néhány nap alatt könnyűszerrel el lehetne végezni. A szövetkezet elmarad a munkákkal, mert nincs elég munkaerő, viszont a szövetkezeti tagok családjait s elsősorban is az aszszonyokat nem vonják be a munkákba. Nem dolgozik a szövetkezetben Balázs János szövetkezeti tag felesége sem és vele együtt még jó egynéhány szövetkezeti tag felesége sem. Nem dolgoznak egyszerűen csak azért, mert mint mondották, »do'.gozzon az, aki rá van szorulva*. Az ilyen megnyilvánulások ellen nemcsak a szövetkezetekben és az állami birtokokon, hanem az egyénileg gazdálkodóknál is a leghatározottabban küzdeni kell és a dolgozók feleségeit és a családtagokat ia be kell kapcsolni a munkába. Ennek érdekében még most az aratás előtt alapos felvilágosító munkát kell végezni a falvakon és meg kell győzni a családokat arról, hogy dolgozó népünk egész évi kenyeréről van szó s mindenkinek érdeke, hogy termésünket mielőbb, a legkisebb veszteség nélkül betakarítsuk. Emlékeztetni keU a még nem is olyan régi múltra, amikor a dolgozó paraszt családjának és nemcsak az asszonynak, hanem a legkisebb gyereknek is, akinek már valami hasznát lehetett venni, mennyit kellett a földeken gürcölni, hogy a télire való betevő falatot előteremtsék. Ha a felszabadulás óta eltelt néhány év alatt olyan sokat javult nálunk az élet, hogy ma már ott tartunk, hogy azért nem engedik az asszonyt dolgozni, mert annak a keresetére nincs szükség, éppen az életszínvonalnak ez a rohamos emelkedésére arra kell, 'hogy buzdítson minden dolgozót, hogy az eddiginél még fokozottabb munkával még jobb és még boldogabb életet teremtsünk magunknak. A dunaszerdahelyi járásból Pódatejedből írja földműves-levelezőnk a szövetkezetekben fennálló munka erőhiánnyai kapcsolatban, hogyha a faluba a Vesna jön elárusítani, akkor a szövetkezetnek 82 tagja van, de ha kapálni kell menni, akkor meg csak 30 tag van. Ilyenformán persze, hogy a szövetkezet elmaradt a növényápolási munkákkal és a szövetkezetben mindeziideig még nem készültek fel az aratásra és a szövetkezet vezetősége az aratási munkák tervét még csak meg sem beszélte a szövetkezet tagjaival. Az idei termés betakarításában az eddiginél még nagyobb feladat hárul az állami trakiorállomásokra A z Idén sokkal nagyobb területen, végezzük gépekkel az aratást, mint tavaly. A traktorállomásoknak nemcsak a szövetkezetek nagy tábla földjein kell a gabonát learatniok, hanem a közös aratásban résztvevő egyénileg gazdálkodókén is és arra kell tőrekedniők, hogy a traktorállomások majd minél előbb és minél Az újgyallai III. típusú EFSz jól végzett felvilágosító és meggyőző munkával elérte, hogy a község lakossága két kulák, Cingel M. és Garnyik J. kivételével belépett a szövetkezetbe. A szövetkezet még az aratás megkezdése előtt áttér a IV. típusra. A szövetkezet tagjai szarvasmarha és sertésállománagyobb segítséget tudjanak nyújtani azoknak a földműveseknek is, akik az aratásukat egyénileg végzik. Kevés kivétellel a traktorállomások már befejezték az aratáshoz szükséges gépek javítását, biztosították a gépekhez szükséges munkaerőket és megkötötték mind az EFSz-ekkel mind pedig az egyénileg gazdálkodókkal a szerződéseket az aratási munkákra. A tavaszi munkák alatt szerzett tapasztalatok alapján a traktorállomások dolgozói az aratási munkákra is agregátokat állítanak össze, hogy a termés betakarítását ezzel is meggyorsítják és a munkákat még olcsóbbá tegyék. Az agregátok összeállítására a legnagyobb figyelmet kell fordítani. Van még idő ahhoz, hogy a már elkészített agregátokat még jobban tökéletesítsük s hogy az agregátok összeállításánál szerzett tapasztalataikat a traktorállomások egymás között kicseréljék és hasznosítsák. A mult'évi aratásnál szerzett tapasztalatok alapján a traktorállomások dolgozóinak az idei aratásr.ál lehetőleg minden hibát és fennakadást ki kell küszöbölniök. Az önkötözőgépek kezelőit alapos oktatásban kell részesíteni és az idén nem szabad, hogy annyi géphiba forduljon elő mint amennyi tavaly volt. A mult évben sok fennakadást okozott, hogy az önkötözőgépek kezelői maguk sem voltak tisztában a gépek kezelési módjával és nem egy esetben megtörtént, hogy apró kis hiba miatt a gépek sokszor félnapokra kiestek a munkából. Legtöbb helyen nem voltak tisztában az önkötözögépnél a spárga helyes befűzésével s a legtöbb hibát is rendszerint ez okozta. Az ilyen és ehhez hasonló hibák I eltávolítása terén a traktorállomásokop még bőven van tennivaló. Azoknak a traktorállomásoknak s dolgozói pedig, ahol még nem ismerik eléggé az önkötözőgépek kezelését, ne szégyeljék és forduljanak tanácsért oda, ahol már kiismerték az önkötözőgépek kezelésének minden csínját-bínját. Az idén különösen a déli járásokban először alkalmazunk az aratásban nagyobb számban kombájnokat. A kombájn munkája, amely egyszerre végzi az aratást és a cséplést is, felbescülhetetlen értékű. Nagyon sok mur.kaerő* takarítunk meg vele és az aratás, hordás és a cséplési munkáknál adódó szemveszteséget a kombájn munkájával minimálisra csökkenthetjük, vagy pedig teljesen ki is küszöbölhetjük. Éppen ezért, mert a kombájn ilyen értékes munkát végez, a traktorállomásoknak a kombájnok kezelésére a legjobb szakemberekről kell gondoskoďniok. A kombájn kezelők alapos oktatásban részesítésével el kell érnünk, hogy a kombájnokkal semmi üzemzavar ne legyen és hogy azok a munkákból egy percre se essenek ki. Az aratás és a termés sikeres betakarításában különösen nagy leiadat bárul a falusi pártszervezetekre A termés betakarításának munkájában a pártszervezeteknek nem az a feladatuk, hogy az ezzel járó aprócseprő munkákban elaprózzák magukat, hanem az, hogy a pártszervejjet a legfelsőbb irányítója legyen ezeknek a munkáknak. Minden kommunista tartsa legfontosabb feladatának, hogy éber őre és gondos gazdája l|gyen dolgozó népünk egész évi kenyerének és ügyeljen arra, hogy az idei aratást, amely nemcsak dolgozóink élelmiszer ellátását biztosítja, hanem minden szem idejében betakarított gabonával a béke nagy ügyét is szolgálja, mindenütt minden faluban idejében megkezdjék és sikeresen elvégezzék. nyukat is elhelyezték már a közös szövetkezeti istállókba. Kidolgozták már az aratási tervet is és az újgyallai szövetkezet tagjai alaposan felkészülve várják az idei békearatás megkezdését. CSERMÁK JENŐ Ogyalla. E hó 15-én Léván a „Zelovoc" egyik fiókja körülbelül 25—30 kilogramm megpenészesedett epret dobott ki a szemétbe. Ez a különösen a gyermekek, de a felnőttek számára is oly értékes és kedveli gyümölcs, amely azelőtt a kapitalista rendszerben csak a jómódúak csemegéje volt, úgylátszik egyes nemtörődöm és hanyag alkalmazottak bűnös mulasztása miatt, ahelyett, hogv rendeltetési helyére, a dolgozók asztalára kerülne, megrothad és a szemétbe kerül. Nem tudható, de valószínű, hogy nem ez veit az első gyümtlcs- vagv zöldségféle mennyiség, ami a piac helyett a szemétdombra került, s ugyanakkor sok helyütt a gyümölcsért és a zöldségért, amiből az idén a lehető A zselfzi járási földműves-újság egy cikket közölt, amelyben azt írja, hogy Fegyverneken Prikrik molnár, habár nem földműves és semmiféle beszolgáltatás! kötelezettsége nincs, mégis A csöilei helyi Nemzeti Bizottság figyelmébe A Stefanikovce—Csölle-I vasútállomással szemben van egy jó nagy darab föld, ami annyira gyomos, hogy az ember a legalaposabb szemlélés után sem tudja megállapítani, hogy a földbe mi van vetve. Ez az eset azt bizonyítja, hogv a csöilei helyi Nemzeti Bizottság nem sok gondot fordít a mezőgazdasági munkákra és nem tesz eleget feladatának, s nem ügyel arra, hogy a soron lévő munkákat a földművesek ideiében elvégezzék. A csöilei helyi Nemzeti Bizottság tartsa sürgős feladatának és állapítsa meg, hogv kié az az állomással szemben lévő föld és hasson oda, hogy a földet a lehető legrövidebb időn belül megműveljék és a benne lévő veteményt a gyomtól megszabadítsák. Ml, a nagyab'onyl CsISz-csoport tagjai elhatároztuk, hogy az aratási munkákban a lehető legnagyobb segítséget nyújtjuk az EFSz-nek. A legutóbb tar-, tott vezetőségi gyűlésünkön, amelyen megjelent az EFSz elnöke is, pontokba foglaltuk, hogy az aratásnál mivel leszünk segítségére az EFSz-nek. Vállalásunk a következő: 1. Kilenc CsISz-tagot adunk az önkötözőgépek mellé, akik állandóan a gépek mellett fognak dolgozni. 2. öt CsISz-tagot adunk az egyik aratócsoportba, amelv versenyre hív ja ki a többi arató-csoportokat. 3. Azokból a CsISz-tagokbóI, akik az iparban vagy máshol dolgoznak, egy brigádot alakítunk, amely brigád tagjai a saját munkájuk elvégzése után segítnek az aratásban és a cséplésben. 4. Minden kis- és középföldművest, akik eddig még nem tagjai az legnagyobb mennyiség termett, a vásárolni akaróknak sorba keU állniok. A gyümölcs- és zöldségellátásról állandóan érkeznek panaszok, amik nemcsak arról tanúskodnak, hogy elosztásuk rosszul van megszervezve, hanem arról is, hogy ezen a téren a felvásárlásba és az elosztásba befurakodott reakció munkába lépett és szabotálja az ellátást. Éppen ideje volna már, hogv az illetékes szervek alaposan utána nézzenek ezeknek a dolgoknak és a felvásárlási és elosztó apparátus alapos megtisztításával és a szabotálok legszigorúbb megbüntetével véget vessenek a gyümölcs- és zöldségellátásban fennálló rendetlenségnek. a 5 sertést tart, még hozzá feketén. A disznók közül egyet már fel is hizlalt, amely lehetett olyan 180 kilós, azonban ezt Prikril a felvásárló szervek kérésére sem volt hajlandó eladni, még pedig azért hem, mert a disznó atyai védnököt talált Valachovics Pálban, aki a zselízi járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági referense. Mint a cikkből megtudjuk, a védnök ugyan később visszalépett és a 180 kilós feketén tartott disznót mégis csak felvásárolták, de semmi többet nem ír a járás földműves újságja. Nem tudható meg a járási földműves újságból a legfontosabb dolog, még pedig az, hogy mik lettek a feketén tartott disznónak a következményei? Megindították-e az illetékes járási szervek az eljárást Prikril molnár ellen és ha igen, akkor milyen büntetésben részesült? Éppen a húsellátásban mutatkozó hiányok megkövetelik, hogy a zselízi járás Nemzeti Bizottság a legszigorúbb büntetéssel sújtsa Prikril molnárt és hogy az üzérkedés céljaira szánt disznó fölött védnökséget vállalt mezőgazdasági referenset pedig ne csak a pokolba küldjék, hanem útravalóul lássák el a bűneiért kijáró büntetéssel is. aratási EFSz-nek, megnyerünk a szövetkezeti gazdálkodásnak. Az aratási munkákban résztvevő CsISz-csoportok vezetői a déli ébédidö alatt az újságok tartalmáról tájékoztatják a csoport tagjait. Este pedig a helyi hangszórón nyilvánosságra hozzák, hogy az egyes csoportok és tagjaik milyen munkateljesítményeket értekei. Ezt a tervünket a CsISz-csoport tagsága egyhangúan és helyeslően elfogadta, úgyhogy most már meg la kezdtük a munkánkat, mert az a kilenc CsISz-tag, akk az önkötözőknél fognak dolgozni, minden este egyórás Iskolázásra megy, hogy az aratás megkezdéséig megtanulják a gépek kezelési módját. KOVÁCS IRÉN, a nagyabonyi CsISz-csoport titkára. Újgyallán az egész falu belépett a szövetkezetbe A nagyabonyi CslSz-tagok segítsége az munkákban Miért nem akarja néhány íöfdmöves Nagysűron, és Királyién aláírni a beszolgáltatási szerződést? Nagysúr községben 32 földműves nem írta alá a gabona beszolgáltatásokról szóló szerződést. Mivel nagyobbrészt kis- és középföldmüvesekről van szó, elhatároztam, hogy megállapítom ennek az okát. Meglátogattuk tehát az egyik földművest, mégpedig Szkala Dezső 7.5 hektáros középgazdát. Megkérdeztük tőle, miért nem akar ja aláírni a beszolgáltatási szerződést? Erre ő előszedte kimutatásait, és megmutatta, hogv a terv szerint csak 0.40 hektár kukoricát kellett vetnie és hogy most a helyi Nemzeti Bizottság, illetve a tervszétíró bízittság 28 mázsa kukoricát írt elő beszolgáltatásra. Ezzel szemben Tóth Jenő 7.49 hektáros földművesnek a terv szerint 0.80 hektárt kellett kukoricával bevetnie és beszolgáltatásul csak 5 mázsa kukoricát írtak ki rá. Természetes, hogy Tóth Jenő minden további nélkül aláírta a szerződést. Királyfa községben Filipovícs Ferenc a helyi Nemzeti Bizottság elnöke földjeinek egyrészét beadta az EFSz-be és körülbelül 6 hektárt meghagyott magának egyéni gazdálkodásra. Erre a területre előírtak neki 3 mázsa kukoricát. Megtudták ezt a kisfőldmOvesek és elkezdte] mondogatni egymás között, hogya adhatnak ők be 3 hektár földteriile után 12.60 mázsa búzát és 3.50 má zsa rozsot, meg 8 mázsa kukoricái ha a helyi Nemzeti Bizottság elnö kének 6 hektár után csupán 3 mázs kukoricát írtak elő. Mindezek ellenére három óra alat sikerült meggyőzni 5 földmüvesl akik még jelenlétünkben elfogadtá beszolgáliatási kötelezettségeiket. Ha, a Párt helyi szervezete kiadott Irányelvek szerint járt vol na el, akkor bizonyára nem fot dúltak volna elő a fentemlített köz ségekben ilven félreértések. Az is jelentős mértékben hozz: járul a félreértések keletkezéséhe; hogy Királyfán még máig is szabs don garázdálkodik Durák Mihál kulák, aki sem a vetési területe nem tartotta be, sem pedig beszól gáltatási szerződését nem írta aU Egyszer ugyan már lezárták, d most megint szabadlábra helyeztél Ilyen körülménvek között nem les csoda, ha Királyfa a beszolgáltató sokban az utolsó helyre kerül. JEDINAK MIHÁLY, Szene. Prikril molnár és a feketén tartott disznó atyai védnökének esete Fegyverneken