Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-20 / 143. szám, szerda

8 UJSZÖ 1951 június 28 A hegesztők átveszik Ing. Kovaliev sztahanovista módszerét Hogyan harcolnak az elavult normák ellen a komáromi Skoda-üzemben A prágai kerület legjobb hegesztője, Doutnacs elvtárs átadja értékes tapasztalatait A komáromi Skoda-özemben a mény történt, amely bizonyára további fejlődését és bizonyára lesz a munka megjavítására má vannak már a hegesztők kompié nyei. Példás új módszereket dol 14 napig dolgozott Pálfiék kom Doutnacs élmunkás és ezen egy tők brigádja további szocialista néhány kérdésének megoldására, a magas termelékenységért és a z utóbbi Időben jónéhány jelentős ese­döntő módon befolyásolja az üzem végső következményeiben befolyással s üzemekben is. Mindenekelőtt meg xbrigádjának első gyakorlati eredmé­goztak ki. Az üzemet meglátogatta és plexbrigádjával az államdijas Karol üttmüködés következtében a he gesz­kötelezettséget vállalt a hegesztés Mindez jelentős hozzájárulást jelent világbékéért folyó harchoz. Mindenekelőtt foglalkoznunk kell a hegesztők komplexbrigádjának munká­jával és eredményeivel. Pálíiék brigád­ja utat mutatott ahhoz, hogyan lehet hatékonyan harcolni a normák magas túllépéséért a legjobb munkamódszerek kidolgozásával és érvényesítésével. A komplexbrigád kötelezettsége és mun­kája, végül pedig az a mód, amellyel érvényesítette Kovaljev mérnök szov­jet sztahanovista módszerét, figyelem­reméltó és kell, hogy elsajátítsák a töb­b : üzemek is. A hegesztők komplex brigádja a májust köszöntő munka­verseny keretében alakult meg és köte­lezettséget vállalt, hogy május l-ig végrehajtja a munkahelyek műszaki felülvizsgálását és megállapítja a he­gesztők munkájának módját az üzem­ben. Kiválogattak tlz hegesztőt, meg­jelölték az általuk használt módszereket és az így nyert tapasztalatok alapján megállapítják a legjobban használható hegesztési eljárást, amely a kollektív munkájának legjobb elemeiből áll. A komplexbrigád továbbá kötelezete ma­gát arra, hogy az így nyert tapasztala­tokat és példás módszerét átviszi az üzem minden hegesztőjére. A. komplexbrigád eredményeiről szó­ló jelentésben ezt mondják. A maga­sabb termelékenység nenfcsak a töké­letes gépek által nyújtott segítségtől és igy a teljesítmény emelésétől függ. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk az apró, mindennapi termelési, kérdésekre és nehézségekre, amelyeket gyakorta mindenféle költség nélkül tó lehet küszö­bölni. Minden üzemnek és itinden mun­helynek. SOK APRO KÉRDÉSE VAN, AMELV MEGOLDÁSRA VAR. Ebből a szempontból indultunk ki, ami­kor megalakítottuk komplexbrigádun­kat. Nem a gépek javítására irányí­tottuk figyelmünket. A célunk az volt, hogy a munkás munkáját javítsuk ap­ró hibáinak kiküszöbölésével, ami az­tán lényeges befolyással volt munkája termelékenységére. Miután tíz hegesztőnél megállapítot­tak minden apróságot, a komplexbri­gád kidolgozta a legjobb módszert és azonnal hozzálátott annak terjesztésé­hez. Bár az oktatás még nem fejező­dött be, az eredmények máris megmu­tatkoztak. Azelőtt a hegesztők normái­kat átlagosan 150—170 százalékra tel­jesítették, most átlagosan 180—200 százalékos eredményeket érnek el. Ez természetesen befolyással van a kere­setükre is. AZ ELŐTT ÓRÁNKÉNT ATLAGOSAN 25 KORONÁT KERESTEK, MOST 30—35 KORONARA JÖNNEK FEL. A komáromi elvtársak kiváló ered­ményüket nem tartják meg a maguk számára, hanem a legrövidebb időn be­lül szétküldik a kidolgozott módszert Szlovákia minden üzemébe, ahol he­gesztési munkák folynak. Igy pl. Brez­nóba, a piesoki üzembe és Dubnicára is. Ezekben az üzemekben már dolgoz­nak komplexbrigádok, akik elsajátítot­ták a komáromi elvtársak módszereit A munka további szakasza tehát az lesz, hogy az elért eredményeket ösz­szehasonlítják és fgy alkotják meg a legjobb hegesztési módszert egész Szlovákiában. PRAGABAN IS BESZÉLNEK A KOMAROMI PALFI-BRIGADRÔL. A komáromi komplexbrigád eredmé­nyeiről a prágai hegesztők vitaestéjén is beszéltek június 13-án. A vita részt­vevői elhatározták, hogy a komáromi brigád eredményeivel állandóan foglal­kozni fognak. Figyelemmel kísérik a cseh üzemekben elért eredményeket, összehasonlítják a szlovákiai eredmé­nyekkel, hogy így a legjobb országos módszer kialakulhasson. KOVALJEV MÓDSZERÉNEK GYŐZELME. Csak most nyujthatunk teljes képet arról, milyen nagyszerű munkát vég­zett a Pálfi-brigád. A munkafolyamat, az a nagyszerű lendület, amellyel érvé­nyesítették Kovaljev elvtárs módszerét és a további út, amely az országos módszerek kialakítására irányul, figyel­met érdemel és kötelez bennünket arra, hogy a komáromi elvtársak módszereit széles országos módszerekké tegyük. Abban az időben, amikor a komplex­brigád eredményei már szemmellátha­tók voltak, ellátogatott az üzembe a pi ágai kerület legjobb hegesztője, Dout­nacs elvtárs. Tizennégy napig dolgo­zott Komáromban és tovább indult Szlovákia más üzemeibe. Lehetséges, hogy örökre itt marad nálunk. Dout­nacs elvtárs komáromi tartózkodása jelentős eredményeket hozott a szo­cialista munkaverseny megszervezé sének javításában és a tömegszerveze tek munkájában. A Skoda-müvek dol­gozói várták Doutnacs elvtársat, so­kat olvastak és hallottak róla. DOUTNACS ELVTÁRS KIVALO JOBARAT. Csak néhány pillanat kellett ahhoz, hogy a hegesztők csoportja megszeres­se Doutnacs elvtársat. Doutnacs elv­tár példát adott az elvtársi verseny i e a komáromi dolgozóknak. Egész ott­tartózkodása egyeUen mintaszerű okta­tás volt, amelynek keretében Doutnacs elvtárs megszokott teljesítményét nyújtotta a montázshegesztésnél, még­pedig más körülmények között, mint saját üzemében. A megfeeesélések tíi­perceiben elemezte és egyúttal elemezte a komáromi hegesztők munkáját is, tanácsokat adott nekik és tanácsokat fo­fogadott el, hogyan lehetne javítani a munkát. Minden ilyen tízperc a munka javítását eredményezte. Azonban a legnagyobb hasznot Doutnacs elvtárs ott-tartózkodása a munka jobb meg­szervezésében hozott, összüzemi gyű­lésen is beszélt erről és főleg a terv szétlrásának hiányait bírálta. Főleg az lepte meg, hogy az éimunkások nem ismerik a tervet és nem ismerik a ha­táridőt. — Nem értem, hogy emelheti a mun­kás teljesítményét, hogyan versenyez­het ilyen körülmények között — mon­dotta. A vitában kitűnt, hogy mennyi­re igaza volt. Az egyik hegesztő azt mondotta, hogy ha a munkások ismer­nék a határidőket, összedugnák a fejü­ket és találnának módot arra, hogyan kell betartani. Doutnács elvtárs élesen bírálta az üzemi tanács működését, amely nem törődik a munkásság kez­deményezésének erősítésével, nem hívja össze a műhelytanácsot, nem beszélget a munkáskérdésekről, RÖVID OTT-TARTÔZKODASA ALATT HELYESEN LATTA ÉS LELEPL EZTE A HIBAKAT. A munkások Deutnací búcsúbeszéde u'án rámutattak p gesz sor munkaszer­vezési b'bára, amely aiutdályov.a őket teljesítményeik eme'éfébe.n A javítás terén az első lép Äs meg­történt i-mét Pálfi Isiván, Remenár, Micháltk és Gábris etttársak vo!:i< •zok. ak«k új köt vezetlségct vó'Viilak Jelentős napok voltak ezek ma a komáromi Skoda-üzem életében. Kár, hogy a ROH üzemi csoportja nem tud­ta kihasználni eléggé Doutnacs elvtárs látogatását, mer* a látogatás eredmé­nyeinek nemcsak a hegesztőknél, ha­nem más munkaszakaszon is meg kel­lene mutatkozniok, ha az üzemi tanács rugalmasabb lett volna, ha megfelelő­en előkészítette volna és népszerűsítet­te volna az összűzemi gyűlést. A komá­romi Skoda-üzem üzemi szakszervezeti csoportjára szomorú bizonyítvány az, hogy nem tudta biztosítani ezen a gyű­lésen a munkásság széleskörű részvéte­lét, amely igy tanulhatott volna a gyű­lés magas színvonalából, mint az igazi elvtársi munkának iskolájából minden munkaszakaszolt. A komplexbrigád, Doutnács látoga­tása és végül az összűzemi gyűlés bi­zonyították, milyen úton keli a komá­romi Skoda-üzem dolgozóinak haladniok az elavult normák elleni harcban, ho­gyan kell munkájuk termelékenysé­gét emelniök és hogyan kell végrehaj­taniok a normák felülvizsgálását, amelynek kampánya tftost indult meg. JuraJ Zajlcsek. Az üzemi pártszervezet irányítson, szervezzen, nevelje a dolgozókat Apátfalun! (K. B.) Mintha csak álom lenne, úgy tűnik fel, pedig nem álom, hanem valóság, amit az apátfalusi üzem dolgozói kaptak a felszabadulás után. Ha az özem körül végignézzük az épületeket, a fejlődést hamar észrevehetjük. A múltban a gyárigazgató uraknak nem az volt a fontos, hogy a munkás ren> des lakásban lakjon, hanem az, hogy saját nyereségüket gyarapítsák. Míg akkor a munkás az ebédjét kénytelen volt az árokparton, az akácfák alatt, esőben, hidegben m; "enni, ma már mo dern étkezde áll a munkások rendelke­zésére, ahol tiszta ebédlőben nyugodtan étkezhetnek. Ha nézzük az apátfa­lusi üzemet, mindjárt észrevesszük a fe jlődést. Épül és nagyobbodik az üzem. Az üzemi pártszervezet iránv<t> szervez és gondoskodik a munkások neveléséről. Az üzemi pártszervezet az iskoláztatásban szép eredményeket ér el. Marxista-leninista körök vannak, ezenkívül 17 alaptanfolyam-csoport működik és egv esti tanfolyam. A párt tagok az üzemben megértik, hogy csak tanulással szélesíthetik ki tudásukat és érhetnek el nagvobb eredményeket. A tanfolyamokon eddig 320 személy vesz részt, hogv a marxista-leninista elmélettel megismerkedhessen és tudását érvényesíthesse a dolgozók széles tömegében. A apátfalusi özemben még nagyobb gondot kell fordítani a szervező és agitációs munkára. Szélesebb formákban kell bevonni a politikai munkába a munkások többségét, hogv ne történhessen me' az, hogy némely funkcioná­rius belefúl a funkcióba. Ne legyen az, hogy mindig csak ugyanazokra az egyénekre bíznak 8—10 funkciót, mert ezzel többet ártanak, mint használnak. Egy embernek kevesebb funkciót, mert így jobban eleget tud tenni munká­jának. Nemcsak a régi, jól bevált embereket kell mindenütt érvényesíteni, hanem gondot kell fordítani az új káderekre is, mert a gyűléseken mindig a megszokott arcokkal találkozhatunk. Ha egy gyűlést összehívnak, ezen a munkások többsége nem jelenik meg és csak a funkcionáriusokat láthatjuk a gyűlésen. Ez az, aminek nem szabad lennie és mégis megtörténik. És meg­történt ez éppen a Szovjetbarátok Szövetségének vezetőség-választásánál. A Pártnak szerveznie és iránvítania kell a munkások széles tömegét és bevonnia a politikai munkába, mert csak így válhat a Párt azzá, aminek hivatva kell lennie. Sohasem szabad a babérokon pihenni és elhinni, hogv nálunk nincs hiba. Babérokon pihenni még korai lenne. Ha vannak is szép eredmények, az még nem azt jelenti, hogy már megállhatunk. Heghalt Pavlenko, a „Boldogság" szerzője A TASzSz tegnapi kelettel jelen­ti, hogy Pjotr Andrejevics Pavlen­ko, a Sztálin-díjjal kitüntetett is mert szovjet író, a Szovjetúnió Leg­felső Tanácsának tagja június 16-án meghalt. Pjotr Pavlenko a szovjet korszak egyik legkiválóbb Írója volt, ugyan­akkor a békeharcnak vezető egyéni­sége is. Alig néhány héttel ezelőtt még itt járt köztársaságunkban és ez alkalommal ellátogatott Bratisla­vába is, ahol résztvett „Boldogság" cimü színmüve ünnepi előadásán. A kiváló szovjet író az előadást köve tő vacsorán elmondotta, hogy a „Boldogság" című művét éppen itt Bratislavában kórházi kezelése ide jén kezdte írni. A Boldogság főhőse, Voropájev ez­redes, tehát itt öltött elöször testet a költö lelkében, itt alakult ki az íróban annak a nagyszerű szovjet embernek alakja, aki a Nagy Hon. védő Háborúban súlyosan megsebe­sült és a Krimbe került. Az össze­tört, keserű ember, akinek felesége meghalt és fia a fasiszták foglya A gö lnicbányal Brano-üzemben 1 Nem jár a pártsajtó, rossz a felvilágosító munka, huszonkét százalék a távolmaradás, ezért nem teljesítik a tervet ötéves tervünk' sikeres megvalósf- | AZÉRT, MERT HUSZONEGY-a tásának tengelye a nehézipar. Iparunk fejlesztésében nagy feladatokat kell megoldanunk, új helyzetet kell meg­teremtenünk, amely a munkának és a vezetésnek új módszereit követeli meg. A munkaerőket szervezetten kell toborozni és minél jobban gépesí­teni kell a munkát minden üzemben. Nem szabad megtűrni a munkaerők hullámzását az iparban s nem szabad megtűrni a személyes felelősség hiá­nyát a termelésben. Ezek a hibák tapasztalhatók a göl­nicbányai Brano vasáru üzemben is. Valkó Károlytól, az üzemi bizottság elnökétől érdeklődtem, hogyan állnak a terv teljesítésével. Rövid gondolko­dás után ezeket mondta: — Várj elvtái s egy pillanatra, meg­nézzem a könyvben. Lapozgat, lapoz­gat, végre megtalálja, rámtekint és ennyit mond: Rosszul! Közbeszól Juhászné, aki, mint tiszt­viselőnő dolgozik az irodában. Ezt kérdezi tőlem: ÉS EZT AZ ÜJSAGBAN AKARJAK KÖZÖLNI? I — Természetes, — mondtam neki. — De az üzemünk csak rossz ered­ményről tud beszámolni s ez szégyen ránk nézve. — Százalékban mennyi az a rossz eredmény? — kérdeztem. Juhászné ezeket mondja: — Május hónapban a tervteljesítése 76.6 százalék és bizonj a júniusi sem lesz különb. — és mi az oka annak, hogy ilyen alacsony a tervteljesítmény? — kér­deztem Valkó Károly elvtárstól.; <— Hogy nmž Megmondomi HUSZONKÉT SZAZALÉK AZ ABSZENCIA AZ ÜZEMÜNKBE!^ Ez bizony nagy hiba.­— És honnan származik ez a magas abszencia? — Sokan elmentek másfelé dolgoz­ni. Ezért magas nálunk az abszencia. De ezekről a munkaerőkről még nem mondtunk le, — feleli Valkó elvtárs. — Várjuk minden nap, hogy mit fog tenni ez irányban a munkahivatal. Bár nem sok a remény, mert ott olyan az intézkedés, hogy az egyenlő a semmi­vel. Ha nem tudjuk visszaszerezni ezeket a munkásokat, akkor a terv teljesítésével továbbra is lemaradunk. — És az éimunkások, újítók moz­galma ki van-e fejlődve az üzemben? — kérdeztem Valkó elvtársat. — Arra sem mondhatom, hogy jő, mert a munkásságnak csak 23.8 szá­zaléka élmunkás. — Amint látom, Valkó ellvtárs, itt az üzemben nagyon sok hiba van. — Mi azt nem is tagadjuk, — mondja Valkó elvtárs. A PARTSZERVEZET GYENGE^ A TIZESBIZALMIAK NEM MŰKÖDNEK. Akkor a felvilágosító munka ho­gyan folyik? — Sehogy, — hangzik a válasz. — El is hiszem, elvtárs, hogy se­hogy. Ezért rossz a munkások mun­kaerkölcse is és azért hagyják el az üzemet, mert az üzemi bizottság, az üzemi pártszerveze, valamint a tízes­bizalmiak nem működnek. Még egy kérdést intézek Valkó elvtárshoz. Még pedig olyat, amelyről biztosan tudtam hogy azt sem teljesí­tették az üzemben. A pártsajtó. Azt A .választ kapom, hogy nen» já& R®». I nemcsak, hogy a munkások nem járat­ják és nincsenek előfizetők, A PARTSAJTO MÉG A VEZETŐ­SÉGNEK SEM JAR, ami a legszégyenteljesebb. Ezek után nem csodálatos, hogy az özem súlyo­sabbnál súlyosabb hibákkal van tele. Hogyan is születhet új munkamódszer egy olyan üzemben, ahol a vezetők nem tanulmányozzák az ipar fejlődé­sének új feltételeit.- A munkaerők hullámzását az üzem vezetőségének a legrövidebb időn belül ki kell küszö­bölnie. Mert, ha ezeket a hibákat nem fogják kiküszöbölni, ez annyit jelent, mint a termelési tervek meg­valósítását lehetetlenné tenni, és megakasztani annak lehetőségét, hogy a termelés minőségét megjavítsák. Ha az üzem vezetősége nem hanyagojta volna el a politikai felvilágosító mun­kát, akkor a munkások nem hagyták volna el az üzemet. Nem mentek volna máshová szerencsét próbálni. De az üzem munkásságának nem volt lehe­tősége, illetve nem adtak neki lehető­séget arra, hogy a nem szakképzett munkások is haladjanak, hogy felküzd­hessék magukat a szakmunkások so­raiba. Az üzem vezetősége és a párt­szervezet nagyon jól tudják, hogy ma szakmunkások ezrére van szükségünk. De ahhoz, hogy szakmunkásokat te­remtsünk, ösztökélni kell a tanulatlan munkásokat és útat keli nyitni nekik az előrehaladásra. Ha ezt. a lehetősé­get megadják nekik, meg fog szűnni a munkaerő hullámzása is. KERieS? IMRE. lett, a szovjet emberek csodákra kész tetterejével élére áll a kishitű, fáradt krimi telepeseknek, megizlel­teti velük a munkásélet minden szép­ségét és közben a meginduló építés öt magát is meggyógyítja, a közös­ség új embert formáló sodrában ő maga is újjászületik, a tespedés s a természet romboló erői ellen folyta­tott küzdelmében megtalája az új élet értelmét, a boldogságot a mun­ka és a teremtés örömében. Voropájev ezredes alakja a bolse­vik magatartás fényes példájával milliók nevelője lett a Szovjetúnió­ban, de mintaképe a dolgozóknak szerte a világon, akár Azsájev regé­nyének nagyszerű mtmkaliösel. Pavlenko mint filmíró is elévülhe­tetlen érdemet szerzett, ö írta meg többek között a „Berlin eleste" és az „Alekszander Nevszkij" film­könyveit Csehszlovákia népei nagy megbecsüléssel őrzik a kiváló szov­jet író emlékét, mert műveiből meg­tanulják, hogy egész életünknek ten­gelye a béke, amelyért Pavlenko oly magas eszmeiséggel a lelkes írá­sok egész sorával utolsó szívdobba­násáig harcolt Epítömunkával védik a világbékét X Keletszlovákiai Kőbányák n. V. gombaszögi üzemének nagyobbrészt magyar nemzetiségű dolgozói, becsü­letes munkával építik a szocializmust. Békeakaratukat azzal fejezték ki, hogy lelkesedve magukévá tették a Világ Béketanácsának felhívását és a nép­szavazás alkalmával egy vasárnapi békeműszakot dolgoztak le. Ezen a műszakon 332 tonna anya­got termeltek ki, amivel elősegítették, hogy a heti terv teljesítése 130.7 szá­zalékra emelkedett. Június 4-én 13 órakor az üzem dolgozói büszkén je­lentették, hogy teljesítették a gott­waldi ötéves terv harmadik éve elsá felének feladatait. Meghalt dr. Gáty Nór elvtárs Ä csehszlovákiai magyar dolgozók munkásmozgalmát fájdalmas veszte­ség érte. Meghalt dr. Gáty Mór elv­társ, kassai fogorvos. Dr. Gáty már mint fiatal orvostanhallgató bekap­csolódott a munkásmozgalomba és egész életét a munkásság kulturális nevelésének szentelte. 1919-ben a cseh burzsoázia lllavába és Terezínbe in­ternálta, de a börtön és az internálás csak rősítette munkakészségét. Kivé­teles tehetsége, ragyogó tolla mindég készen állott a szocialista ideológia terjesztésére. Majdnem minden pártis­kolán előadott, nagy képzettsége hoz­zájárult ahhoz, hogy hallgatói bővít­hették ismereteiket és kifejleszthették tudásukat. Gáty elvtárs halála ko­moly veszteséget jelent. Életének utolsó óráiban is "dolgozott, a szlo­vákiai munkásmozgalom történetét hta. Munkáját befejezni már nem tud­ta, de munkássága elévülhetetlen em-' léket hagyott ránk örökül. , - siein

Next

/
Thumbnails
Contents