Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)
1951-05-03 / 103. szám, csütörtök
1951 május 1 UJSZ0 15 A beszolgáltatás igazságos szétírásával biztosítjuk a sikeres felvásárlást A cseh vidékek kerületi és járási nemzeti bizottságainak közellátási és belkereskedelmi előadói számára ez év április 26-án értekezletet tartottak Prágában, amelyen a főbeszámolót František Krajéíi elvtárs, belkereskedelmi miniszter tartotta. Beszédében foglalkozott a mezőgazdasági termények beszolgáltatás! kötelezettségeinek szétírásával, a szabadpiacon való árusítás elveivel, a felvásárlás feladataival és még több más aktuális kérdéssel. Az értekezleten a belkereskedelemügyl minisztérium több kiküldötte Is résztvett. František Krajčír elvtárs beszámolójában többek között a következőket mondotta: A mezőgazdasági termények beszolgáltatásának kérdéseihez „A beszolgáltatás! kötelezettségek igazságos szétlrása az alapja a gabonafélék, kapásnövények, széna és a szalma sikeres felvásárlásának. A sikeres felvásárlás pedig biztosítja dolgozó népünk számára a zavartalan élelmiszerellátást. A mult év novemberében kiadott kormányrendelet szerint a tervszétiráshoz most már megvannak az előfeltételek, hogy átgondoltan vaíosftsuk meg és hogy részletesen megtárgyalják. Az idén mindenről nagyobb áttekintésünk van, mint a mult évben. A mezőgazdasági termények beszolgáltatásának tervet május havában közösen fogják végezni, mert tehetetlen ezt az akciót időszakokra osztani. A szétfrás idejében már ismeretesek lesznek a végleges vetési területek. Ezenkívül már meg lehet majd állapítani a vetemények fejlődéséből a termés kilátást is. A beszolgáltatást kötelezettségek szétírásának megtárgyalása az egyes községekben nagyon fontos politikai feladat. A helyes tervszétírás elősegíti a szocializmus falun való építését, sőt kell, hogy elősegítse a kulákok leleplezését és ártal. matlanná tételéi. Ezenkívül megmutatja a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit is. Hozzájárul a kis- és középföldművesek sorainak megszilárdításához a kulákok és a szocializmus többi ellenségei ellen. A beszolgáltatások igazságos szétírásának megtárgyalása kell, hogy még jobban megszilárdítsa a dolgozó parasztok és a munkások szövetségét. A szétírás fő elvei A mezőgazdasági termények beszolgáltatásra kerülő mennyisége, amelyet a mult év végén a Nemzeti Bizottságokkal és a csehszlovák állami birtokokkal egyetértésben megállapítottak az egy?? járásokta és kerületekre, továbbra is érvényben marad, csupán a kukorica és a korai burgonya beszolgáltatásának feladatait fogják fokozni. Ezenkívül minimális beszolgáltatást' kötelezettséget rónak ki a két hektáron aluli földművesekre. Ez anynyit jelent, hogy az egyes termények beszolgáltatást feladatai, amelyeket az egyes köz. ségekre már az elmúlt évben kivetettek, képezik az alapját a kukoricán és a korai burgonyán kívUl a mostani beszolgáltatás) feladatok kivetésének. A beszolgáltatandó mennyiségek a kenyérgabonánál másfél mázsával emelkednek a kéthektáron aluli földműveseknél. Ez a minimális beszolgáltatás! feladat, ezt már nem lehet csökkenteni. A cukorrépánál, a lennél, kendernél, komlónál, dohánynál és paprikánál gondoskodni kell arjól, hogy az egész termés be legyen szolgáltatva. Az olajos magvaknál leszámítják a vetőmagot. Hasonlóképpen a magnak termelt gabonafélék termését Is teljes egészében be kell szolgáltatni. A beszolgáltatásí feladatok szétírását az egyes mezőgazdasági vállalatokra az idén a járási és a helyi Nemzeti Bizottságok fogják megvalósítam. A járási Nemzeti Bizottságok megállapítják a második, harmadik és Negyedik típusú EFSz-ek, valamint > az állami birtokok számára a beszolgáftatási kötelezettséget. Az első típ us u H MHHm Wt mOMM Ht MMHH Ht M M**** ÜJ SZO, a csehszlovákiai m'agyar dolgozók napilapja Szerkesztős e<? kiadóhivatal: Bratislava, Jesej'^keho 8 sz. Telefon: szerkesztőség ' és 347-16, kiadóhivatal 262-7! 7_ és felelősszerkesztő L ó r i n c z 'Gyula. Feladó és iránvító postahivat al: Br a" tislava II Nyomja és kiadja' 3 '£ a. v" da Nemzeti Vállalat Bratislaj™ iratokat nem adunk vissza - ó™ tés I évre 540.-, '/ 2 évtj.® i/ 4 évre 135.-, 1 hónapra A hetilap (csütörtöki szán! 1' elólizetése 1 évre 150-, V 2 ^tffiNYV i/ 4 évre 40 - K5s A KISKÖNYV előfizetése egv évre NgfNAPTAK-ral együtt 100 Kp EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodó földművesek számára pedig egyenesen a helyi Nemzeti Bizottság állapítja meg a beszolgáltatásí kötelezettségeket. A második típusú szövetkezetekben a beszolgáltatásí kötelezettségeknek meg kell felelniök az egyénileg gazdálkodó földművesek beszolgáltatás! kötelezettségeinek. A harmadik és negyedik típusú EFSz-ekre a járási Nemzeti Bizottság kiveti a beszolgáltatásí kötelezettséget az egész szántóföld terjedelmére. Itt alapul az illető mezőgazdasági üzemnek mult évi beszolgáltatási kötelezettségét veszik. A járási Nemzeti Bizottság tehát minden községDen kiveti a beszolgáltatásí kötelezettségeket a második, harmadik és negyedik típusú EFSz-ekre, valamint a kéthektáron felüli földművesek csoport iát a é6 külön a kétjiektáron aluli földművesek csoportjára. A helyi Nemzeti Bizottság pedig kiveti a beszolgáltatás' feladatokat a kéthektáron aluli egyénileg gazdálkodó földművesekre és az első típusú EFSz-ekre. Fontos, hogy a helyi Nemzeti Bizottságok a kulákokra olyan beszolgáltatás! kötelezettségeket vessenek ki, hogy a vetőmagon, a szükséges takarmányon és az önellátáshoz szükséges gabonán kjvül mindent beszolgáltassalak. A beszolgáltatásí"' kötelezettségek osztályszempontból való kivetésével el kell érnünk azt, hogy a kulákok ne tudjanak spekulálni és hogy ne tudják akadályozni a szocializmus építését falvalnkban és természetesen ne tudják károsan befolyásolni a dolgozók közellátását. Az osztály szempontból való szét-Irásná! azonban ügyelni kell arra, hogy a kulákokra kivetetí kötelezettségek azért teljesíthetők legyenek. A kis- és középföldmüvesekkel külön meg kell tárgyalni a reájuk kivetett beszolgáltatásí kötelezettségeket. A Nemzeti Bizottságok funkcionáriusainak emellett meggyőző tevékenységet kell folytatniok. Meg kell győzniök a dolgozó parasztokat, hogy ha magasabb beszolgáltatásra kötelezik magukat, azáltal hazafias tettet művelnek és hozzájárulnak a dolgozók élelmiszerellátásának megjavításához. A járási Nemzeti Bizottságok feladata az lesz, hogy a szétírás elveit a gyakorlatban keresztülvigyék, hogy részletes és gondos oktatást valósítsanak meg a helyi Nemzeti Bizottságokon át és hogy tervszerűen biztosítsák a szétíiás idejében való elkészültét. A kerületi Nemzeti Bizottságnak szintén gondoskodnia kell a szétírások megvalósításáról és a járási, valamint a. helyi Nemzeti Bizottságoknak sokoldalú segítséget kell nyújtania ebben a jelentős akcióban. A kerületi Nemzeti Bizottságnak kell gondoskodnia arról is, hogy az egyes járásokban lévő községekben a beszolgáltatásí kötelezettségek között ne legyen túlnagy különbség. Hogy ezt be lehessen tartani, ahhoz feltétlenül szükséges a Nemzeti Bizottságokba szövetkezetek és a felvásárlási apparátus együttműködése a minisztériummal. A Nemzeti Bizottságok funkcionáriusai legyenek tudatában annak, hogy ezen fontos feladatok teljesítésében nincsenek egyedül, hogy van akire támaszkodjanak. Fontos, hogy felelősségteljes munkájukban az egyes községekben támaszkodjanak a Pártra, hogy vegyék fel a legszorosabb kapcsolatot a Párt járási bizottságával és falusi szervezetével. Fontos, hogy kihasználják azt a hatalmas erőt, amelyet a Párt önt beléjük, fontos, hogy kihasználják azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket a Párt ad át nekik, hogy feladataikat politikailag is helyesen megoldhassák. Ha a funkcionáriusok a meggyőzés módszerét alkalmazzák a kis- és középföldművesek között, akkor meg vannak az előfeltételei munkájuk jó eredményének. A kulákoknál feltétlen következetességet kel! alkalmazni. A mezőgazdasági termények szabadpiaci árusítása A szövetkezeti nagytermelés bevezetésével és továbbfejlesztésével fokozódik a mezőgazdasági termények szabadpiaci elárusftásának lehetősége Is, mégpedig azon termények elárusítása, amelyek a beszolgáltatást kötelezettségek teljesítése után fennmaradtak Mindazon EFSz-ek és egyénileg gazdálkodó parasztok számára, amelyek, illetve, akik beszól gáltatás: kötelezettségüknek példásan eleget tesznek, lehetővé teszi az állam, hogy feleslegüket a szabad' piacon eladhassák. A mezőgazdasági termények szabadon való árusítása eddig elég bonyolult volt. Az új rendelet szerint a következő változások állnak be: Azok a második, harmadik és ne gyedik típusú szövetkezetek adhatják el fölöslegeiket szabadon, amelyekben közösen teljesítették a beszolgáltatást kötelezettséget, továbbá olyan szövetkezeti tagok, akiknek van feleslegük és az egyénileg gazdálkodó földművesek, akik szinten megfeleltek a fenti feltételeknek Mindezeknek azonban en. gedélyt kell kérniök a helyi Nemzeti Bizottságtól A harmadik és a negyedik típusú EPSz-ek a járási Nemzeti Bizottságtót kapják meg az engedélyt. A helyi Nemzeti Bizottság különböző szempontokból kiindulva, különböző időszakokra adhatja meg az engedélyt, mégpedig aszerint, hogy milyen mezőgazdasági terményről van szó. így pl. gabonát, olajosmagvakat és burgonyát akkor lehet szabadon ehdni, ha az eladó és az egész község eleget tett évi beszolgáltatásí kötelezetts4<*ének a fent említett terményekből Tej és tojásnál akkor lehet megengedni a szabad árusítást, ha az illető frlílműves az előző hónapokban teljesítette beszolgáltatásí kötelezettségét Malacokat Is lehet szabadon elárusítani, de csak skkor, ha a földműves mind az elmúlt ne. gyedévben, mind a folyamatban lévő negyedévben eleget tett beszolgáltatásí feladatainak. Emellett az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodók azokat a terményeket, amelyekből nem vetettek kl rájuk beszolgnltatási kötelezettséget, szintén eladhatják szabadon. Ebben az esetben azonban a helyi Nemzeti Bizottságnak igazolást kell kiadnia arról, hogy tényleg nincs előírva az esedékes terményből beszolgáltatásí kötelezettség. ' A gyümölcs és zöldség felvásárlása Az elmúlt években elég kedvezőtlen tapasztalatokat szereztünk a gyümölcs és zöldség felvásárlása közben. Ezeket a híbakat az okozta, hogy a zöldség- és gyümölcstermelésben mintha egy centralizáció lett volna. Az kién új módszert választunk. A Nemzeti Bizottságoknak jogukban lesz irányítani a zöldséggel való ellátást és a zöldségfelvásárlást Természetes, így a felelősség is reájuk hárul. A Nemzeti Bizottságok dolgozóinak tudomásul kell vennlök, milyen hatalmas felelősség hárult reáiuk az idén a zöldség és a gyümölcs felvásárlásában és eladásában. A kerületi Nemzeti Bizottságok tulajdonképpen saját maguk irányítják a zöldség- és gyümölcseladást. Ezért különőisen a nagyipari városokban igen nagy a felelősségük. Mindazon szervezetek, amelyek zöldség- és gyümölcsfelvásárlással, de főleg a terven felüli mennyiségek felvásárlásával foglalkoznak, egye. nesen a kerületi Nemzeti Bízottság vezetése alatt állnak. A tervezett felvásárlást a gazdasági szövetkezetek, a terven felüli mennyiségek felvásárlását főleg a gyümölcsöknél, a gazdasági szövetkezetek mellett a fogyasztási szövetkezetek és a konzerváló Ipari üzemek fogják megvalósítani. A Nemzeti Bizottságoknak meg kell tanulniok helyesen irányítani a fentemlített szervek tevékenységét, főleg pedig a szabad felvásárlásnál és a mult évhez viszonyítva még sokkal jobban ki kell szélesíteniök a fogyasztási szövetkezetek tevékenységét. A szerződéses felvásárlásnál a népi közigazgatásnak gondoskodnia kell a felvásárlási terv rendszeres teljesítéséről é6 annak ellenőrzéséről. FeJül kell vizsgálnia a beszolgáltatott gabona minőségét is. A kerületi Nemzeti Bizottságok a kiadott iránymutatást figyelembe véve megállapítják a böldség- és a gyümölcs felvásárlási árát Emellett azonban be kell tartani az általánosan érvényben lévő elveket. Természetesen itt arra gondolunk, hogy a jóminöeégű gyümölcsnek magasabb az ára, mini a hulladékgyün.ölcsé. Ügy a felvásárlási, mint a fogyasztási árakat a kerületi Nemzeti Bizottságok az illetékes minisztérium jóváhagyása után hirdethetik csak ki. Hogy a kerületi Nemzeti Bizottságok az ármegállapításoknál bizonyos mértékben szabad kezet kaptak, ez jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az árak alkalmazkodjanak a helyi termelési viszonyokhoz é6 a piaci helyzethez. Másfelől pedig ez biztosíték arra, hogy az Idén a gyümölcs- és a zöldségfelvásárlást fokozA szegény legyen igénytelen Megállapíthatjuk, hogy senkitől sem tagadható meg egy olyan életszínvonal. amelynek az erkölcsös, erényes élet megvalósithatásának előfeltételét kell képeznie. Ez azonban csak olyan társadalomban lehetséges, amelyben a javak elosztása az aktív keresztény élet megalkuvást nem ismerő törvényei szerint történik, amelynek minden egyes tagiát tehát 0 szociális igazságosság felelősségteljes szelleme tölti be és hatia át. Ott. ahol sok embernél a legminimálisabb életfeltételek hiányzanak, kétségtelen, hogy a társadalom korhadt és erkölcsileg életképtelen. Ugyanakkor azonban be kell látnunk, hogy a nincstelenek elégedetlensége korántsem lehet mértékadója egy társadalom megítélésének és elvetésének. A szoCtális igazságosság törvényeinél fogva a szegényeknek éppen úgy meg vannak a kötelességei, mint a gazdagoknak• és ezt elsősorban munkásságukkal és Igénytelenségükkel kell nyilvánitaniok Egyik fél sem nélkülözheti az erényeken felépülő életelveket, amelyek nélkül szociális újjászületés nem képzelhető el. Nem a gazdagság a legnagyobb földi jó és nem a szegénység a legnagyobb földi rossz. A legnagyobb földi rossz az elégedetlen lelkület, a soha semmiképpen ki nem elégíthető birtok és tulajdonvágy, — a legnagyobb földi jó pedig a szabad lelkület, amely a földi javak iránt csak annyiban érdeklődik, amennyiben azon lelkijavak megszerzéséhez segítenek és azokat felhasználva, a teljes lelkiség klfejlődésL lehetőségének egy eszközét látja. (Az >Cj Elet« 1933 júliusi számából) A szocializmust építő ország ereje „Engedjétek meg, hogy összehasonlítással szemléltessem a szocializmust építő ország erejét, hogy a legszükségesebb közszükségleti cikkek megvételére mekkora munkaidő szükséges a kapitalista államokban és mekkora Szlovákiába;.. A francia munkásnak 0.55 órát, az olasz munkásnak 0.85 órát, a szlovákiai dolgozónak .20 órát kell dolgoznia, hogy 1 kilogramm fehérkenyeret vehessen. Egy kilogramm marhahús megvásárlásáért a francia munkás 8 órát dolgozik, az olasz munkás 6.72 órát, a szlovákiai munkásnak ha kötött piacon vásárol, úgy 1.44 órát, ha szabad piacon, akkor pedig 4 órát kell dolgoznia. Egy kilogramm vaj vásárlásáért a francia munkásnak 10 órát, az olasz munkásnak 9.40 órát, a szlovákiai dolgozónak 3.2 órát kell dolgoznia, ha azt kötött piacon veszi meg. Még kifejezőbb az életszínvonalnak ez a különbsége, ha az iparcikkek vásárlását hasonlítjuk össze. Egy férfiruha megvásárlásáért a francia munkásnak 426.60 órát kell dolgoznia, az olasz munkásnak 363.60 órát, a szlovákiai dolgozónak 75.20 órát, ha a kötött piacon vásárolja, ha pedig szabad piacon, úgy 164 órát. Egy pár férfi félcipő megvételéért a francia munkásnak 40 órát kell dolgoznia, az olasz munkásnak 49.10 órát, a szlovákiai dolgozó kötött piacon 20 órai munkabérért vásárolhatja meg ugyanezt. lg;- folytathatnánk minden életszükséglet! cikk felsorolásával és minden esetben megállapíthatnánk a kapitalista államok munkásosztályának és dolgozó népének aránytalanul rosszabb helyzetét. Emellett nálunk a termelőerők meggyorsított fejlődése a dolgozók anyagi- és kulturális színvonala hathatós fejlődésének örömteli és biztos távlatát tárja elénk." (Široký elvtársnak az SzKP Központi Bizottsága 1951 április 18-i ülésén mondott beszédéből.) A losonrí traktorosok Korabelnyikova módszerével dolgoznak A losonci állami traktorállomás alkalmazottai munkaértekezletet tartottak, amelyen részletesen megbeszélték Korabelnyikova módszerét. Elhatározták, hogy ők is bevezetik ezt a módszert. Hanes elvtárs szocialista felajánlást tett, amely szerint a tervezett üzemanyag szükségletnek 4 százalékát megtakarítja, ami a tavaszi munkák elvégzésénéi 1085 koronát jelent. Most azonban szocialista kötelezettségvállalásának felülvizsgálásánál megállapították, hogy a felajánlott 4 százalék helyett 15 százalékos anyagmegtakaritást ért el. vagyis megtakarított a traktorállomásnak 4070 koronát. Hanes elvtárs újabb felajánlást tett, I hogy minden héten egy napig a megta" karított üzemanyagból fog dolgozni. Egyidejűleg ebben a pontban versenyre hívja ki a kerület minden traktorosát. Olajos Ilona, traktoros elvtársnő a szepsi traktorlállomáson, szintén versenyre, hívja ki a kassai kerület összes traktorosnőit a következőkben: A *Zetor 25« traktorral az öszszes tavaszt munkákat elvégezni, még pedig anélkül, hogy a traktoros hibájából valamilyen sérülés álljon be a gépen és a gépeket legjobban karbantartani. Olajos elvtársnó ezzel a versenykihívásával azt akarja elérni, hogy a kassai kerület t'raktorállomásal teljesítsék, sőt túlteljesítsék a tervet ni tudjuk és ezáltal dolgozóink szükségleteit ki tudjuk elégíteni. Fontos előnyt jelent az is, hogy az egyes intézetek, gyárak, kórhazak, szanatóriumok, iskolák kertjeiben termett gyümölcs és zöldség a dolgozók tömeges étkeztetésére használódik. Ez buzdítás akar lenni a fentemlített intézeteknek hogy kertjeiket ültessék be gyümölcsfákkal és a lehetőség szerint termeljenek zöldséget. A közellátás pár kérdéséhez Az elmúlt hetekben annak voltunk a tanúi, hogy a vágómarhák felvásárlásának tervét nagyon egyenlőtlenül teljesítik. Fennáll ez úgy az egyes fajták beszolgáltatása között, mint a heti felvásáriandó mennyiségek elhanyagolásában is. Amíg az egyik oldalon magasan túlhaladták a felvásárlási tervet, addig a másik oldalon, a sertéseknél nagy a hátramaradás. Itt különösen az egyénileg gazdálko. dókra gondolunk, mert a szocialista szektor az utóbbi időben megjavult. Fontos, hogy a szarvasmarha felvásárlásánál is állandóan alkalmazzuk az osztályszempontot. A kulákokra minél nagyobb kötelezettséget kell róni. Szerződéssel keli kötelezni őket, hogy az előírt feladatokat teljesítsék. A másik oldalon a kis- és középföldművesek között meggyőző tevékenységet kell folytatni, hogy az ő beszolgáltatásuktól is nagy mértékben függ a dolgozók zavartalan élelmiszerellátása, úgy e falvakban, mint a városokban. Az elmúlt hetekben a reakció suttogása következtében akadtak olyan fogyasztók, akik néhány kerületben megrohamozták valamelyik termény felvásárlását. Ez az utóbbi vásárlási láz tanulságot jelent számunkra, hogy Köztársaságunk ellenségei egy percig sem szűnnek meg nyugtalanságot kelteni a dolgozók között. Mindenekelőtt a kerületek és a járások dolgozóinak a feladata az, hogy közbelépjenek, ilyen esetekben a leghatározottabban. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban még egy dologról kell megemlékezni, ezpedig az eladási idő kérdése. Amikor nemrég átszerveztük az eladási időt, lehetővé tettük a népi közigazgatásnak, hogy az eladási időt alkalmazzák a helyi viszonyokhoz. Járási Nemzeti Bizottságaink azonban ezt a lehetőséget csak nagyon kis mértékben használták ki. Sok esetben' még jobban megnehezítették azt, hogy a dolgozók akkor vásárolhassanak, amikor arra idejük van. A tapasztalatok azt mulatják, hogy az eddigi egységes elárusítási időrendszert meg kell változtatnunk. Gazdaságunk rohamos fejlődése nagy feladatok elé állítja kereskedelmünket. A gyárakban bevezetjük a második és a harmadik váltást, asszonyokat toborzunk a termelés különböző ágaiba és a falvairikban is változnak a társadalmi^ és termelési viszonyok. Az eladási időrendszernek ezzel a fejlődéssel párhuzamosan kell fejlődnie. Ezért május elsejétől kezdödőleg a fő felelősség a népi közigazgatásra száll át, mégpedig a járási bizottságokra. Az eladási idői úgy kell beosztani, hogy az megfeleljen a dolgozók érdekeinek. Fontos, hogy a Nemzeti Bizottságok,. amennyiben a dolgozók érdekel azt megkívánják, az esti órákban is vezessék be az eladási Időt. A dolgozók számára nagyon e!5n»5s az, ha pl. tej vagy péksütemény szükségletüket megvehetik úgy a ko-a"P2geli órákban, mint a késő e^ti órákban." Krajčír elvtárs beszéde végén rámutatott arra, hogy szorgalmas és becsületes munkával a közellátás feladatait igenis teljesíteni tudjuk. Ezzel egyúttal a béke és a szocializmus ügyét is előre visszük.
