Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-30 / 125. szám, szerda

1951 május 27 UJ SZO Kiss Mihály, a 16-06 műhely esztee gályosa hét ói a előtt pár perccel lépett be a műhelybe. Kabátját betette a szekrényébe és miközben felvette a munkaruháját, hallgatta, mit beszélnek körüfötte az elvtársak. Az új normáról volt szó, meg e választervről. A kis Jancsák vitte e szót: — Én csak annyit mondok szaktársak, hogy lehetetlenség ezt az új normát megcsinálni, mindig csak terveznek, de nem számolnak a reális lehetőségekkel. 170 drb fogaskerék egy héten, ilyet még az öregapám 6em hallott. Teljesen ki akarják használni a munkást. Ennyit még a kapitalizmus alatt sem követeltek tőlünk. — Nem úgy van az, — szólt bele Kiss Mihály, —r ésszel kell azt csinálni, a munka előkészítésével, meg esetleg új munkalehetőségek kigondolásával. Én a múlt héten 120 drb fogaskereket csináltam és nem haltam bele, most is itt vagyok. Persze, ha ti többet lazsáltok és lógtok, mint dolgoztok, akkor nem iger, lehet jó eredményeket elérni. — Ki lazsál? — támadtak rá Kiss Mihályra, aki éppen a nadrágját húzta fel a padon. Kiss Mihályt nem nagyon szerették, sokan strébernek gondolták de senki sem gondolt arra, hogy Kiss, aki tavaly tette le a mestervizsgát, nem stréberségből dolgozott jobban, mint a többiek Előtte a nagy szovjet sztahanovisták példája lebegett, azok hoz akart hasonló lenni. Minden vágya az volt, hogy kiváló munkája jutalmául bekerülhessen a Pártba. Csak most, mióta az esti iskolában teljesen ingyenesen tanulhatott, kezdte felismerni, hogy valójában hol a helye. Most ismerte fel annak jelentőségét igazán, hogy mniden hatalom a dolgozó népé. — Ti lazsáltok! — támadt rá a körülötte dühösen tolakodó kollégákra. Az egyik cigarettáért szalad a kantinba, ott beszélgeti el az időt, a másik a WC-ben órákig tartózkodik és egy teljes újságot is kioivas. A harmadik már jóval csengetés előtt elmegy mosakodni, így persze, hogy nem tudjátok a normát megcsinálni. Szeretnétek ti is élmunkások lenre, hogy a képetek ki legyen téve a városban, de ahhoz rendesen kell ám dolgozni is. Otthagyta a morgolódó szaktársakat és ment a gépéhez. Szeretettel simogatta meg a szemével a finom alkatrészeket. Begyújtotta a motort és megkezdte napi munkáját. Előkészítette a nyersanyagot, nem tett egyetlen fölösleges mozdulatot sem. Figyelmét a munkára összpontosította. A fogaskerekek egyre szaporodtak mellette. Amikor a negyedik fogaskereket helyezte el a sarokban látta, Rogy véleménye helyesnek bizonyult. A kis Jancsák, aki a legjobban a norma ellen volt, most is leállította a gépet. — Hová méssz? — szólt oda neki. — Kimegyek egy kicsit, az öltözőbe, el kell szívnom egy cigarettát, már a nyályam csurog utána, — mormogta Jancsák és eltűnt az öltöző ajtajában. Kiss látta hogy Szemere és Vas a politikai helyzetet tárgyalták ahelyett, hogy dolgoztak volna. Egy fél óra múlva még csak a koreai legújabb hadijelentésnél tartották. Ez így nem mehet tovább gondolta és odament hozzájuk. — Látjátok elvtársak, ezért nem megy nektek a munka, ezért kemény nektek ez a norma, mondjátok csak hány fogaskereket csináltatok már ma?... — Ugyan, hagyj már bennünket békében ezekkel az átkozott fogaskerekekkel. Má<- egy pár szót sem beszélhet aj ember. — Bosszúsan elfordultak tőle. A hét végéi e elérte a 170 drb. fogaskereket. Az öregebbek haragosan, rá se nézve mentek el mellette. — Énnek már semmi sem jó, — morogta áz öreg Vince, aki 35 éwe dolgozott az üzemben, de nem tudta 100 drb-nál többre felvinni egy héten. A fiatalabb munkások oda-oda pislantottak a gépe felé, hogyan is dolgozik. Egyesek már bevallották maguknak, hogy sokban igaza volt, mikor 6zidta őket, hogy nem dolgoznak elég lelkiismeretesen és sokat lógnak. Kiss Mhály pedig szívósan, de következetesen megkezdte a harcot a norma győzelméért az üzemben. Először Is körülnézett, ki van itt a fiatalok közül. Egy naDon magához intette Vágó Ferit, a közel kétméteres óriás vasesztergályost. — Hát te miért vagy lemaradva, milyen kommunista vagy, hogy_ még az üzemben sem tudsz jó példát mutatni. — Igazad van Kiss elvtárs, de nézd, a többiek előtt nem merem túlzásba vinni ? dolgot Meg aztán őszintén szólva nem is tudom, hogyan lehetne túlhaladni ezt a normát. — Mondd, nem lenne-e szép teljesítmény, ha a mi üzemünk élmunkás üzem lenne' — Az bizony jó lenne, — csillant fel Vágó Feri szeme. — Gondoltam ér is arra. de nem tudom, hogyan kellene hozzá kezdeni. — Hogyan, hát meg kell agitálni az Atnhereket. Tudod mit. maid az "tftfí szünetben beszélünk az emberekkel. így is történt Vágó Feri és Kiss Mihály gyorsan bekapták az ebédjüket és asztairól-asztalra járva beszélgettek munkástársaikkai, megmagyarázták nekik, hogy milyen káros az, ha nem használják ki a munkaidőt, mert nemcsak önmaguknak okoznak anyagi kárt a kevesebfc darab termelésével, de az államnak iS. Egyik-másik csak legyintett a kezével, alig hallgattak rájuk, Fekete Márton, az öntőműhely egyik munkása meg is jegyezte: — Ti mindig csak a munkáról beszéltek, de arról soha sincs szó, hogy azért a munkáért nem mindig kapjuk meg az ellenértéket. Kiss Mihály azonnal ráförmedt: — Hogy mondhatsz ilyent! Mennyit kereste! a műit hónapban? — Hálom és félezer koronát, ebből bizon..' nem lehet nagyon megélni. — Látod, én ugyanakkor 7 és félezer koronát kerestem. Hja barátom nem lehet laz»álni, a mai rendszerben mindenki. annfit kap, amennyit dolgozik. És ez így van rendjén. Eleget néztük, hogy protekciósok, lógósok nálunknál ötszörte nagyobb fizetéseket vágjanak zsebre, míg a munkásság éhezett. Ezek az idők elmúltak. Kiss és Vágó tovább lépkedtek. Vágó különösen a fiatalokat igyekezett meggyőzni airól, kogy milyen fontos a többtermeiés, és hogy nekik fiatalok, nak elsősorban kötelességük a gyárat élmtinkás-üzemmé tenni. Hétfőn regge

1 láz** ütemben megindult a munka, különösen a fiatalok, Vágó brigádja jártak az élen. Már ;iem arról vo'.t szó, hogy 120 darab fogaskereket csináljanak, mint Kiss Mihály tette eddig, hanem arról, hogy a 170 darab f gaskereket is felülmúlják. A fiatalok megértették Kiss és Vágó felszólítását, edd'g is dolgoztak vohn jobban, ha nem tartottak volna attól, hogy az öregek rosszalóan csóválják majd a fejüket A verseny különös izgalommal töltötte el őket. Mindegyik gépe felett táblázat volt, amelyen faltüntették a napi .'redmwyeket. Még az ebédszünetből is ellopťk egy félórácskát, leggel pontosan - munkahelyükön voltak, este pedig egészen a lefújásig dolgoztak. Amikor Vágó Feri az első hét végen elérte a 175 darab fogaskereket, a fiatalok egetverő éljenzésbe törtek ki, és vállukra kapták, úgy éltették. Néha az öregek is megálltak a gépeiknél és oda-odasandítottak Vágó Feri és csoportja felé, egyik-másik dörmögésében azonban már jóakarat is hangzott és amikor a fizetéskor Vágó Feri és csoportja a mult hetinél jóval nagyobb összeget kapott kézhez, akkoi végleg megtört a jég és egyremásra születtek a jobbnál jobb eredmények. A kiváló munkások arcképei egyre nagyobb számban díszítették a műhelyek falait és az üzembizottság szobáját. Az elsők között szerepeltek Vágó Feri és csoportja. Amikor a kiváló munkásoknak járó kitüntetéseket a mellűkre tűzték, nem volt Vágó Ferinél boldogabb az egész gyárban. Igv történt, hogy az év végére a munkásság 80 százaléka élmunkás lett és ezzel lehetőség nyilt arra, hogy az üzemet élmunkásüzemmé nyilvánítsák. Azon a napon, amikor ezt a boldog hírt közölték az üzem munkásaival, este a műszak után Kiss Mihály és Vágó Feri egymás mellett lépegettek hazafelé, mintahogy minden este tették. — Látod, komám, — szólalt meg Kiss Mihály, csak akarni kell és sikerül. Mi is összefogtunk és összefogásunk meghozta a jó eredményt is. Évszázadokon át a munkás a gazdagok, a grófok, a kizsákmányolók rabszolgája volt, és milyen erőfeszítéseket tett, hogy a tőkés zsebeit törnie. Miért ne használnánk ki a munkaidőt, miért ne törnénk a fejünket a munka íobb megszervezésén most, amikor miénk az ország, magunknak építünk. Kemény lépteik még sokáig hangzottak az aszfalton, mintha mondanák: nincs olyan akadály, amelyen a munkásököl keresztül ne verekedné magát. Vidor István. A középiskolai záróvizsgák elé Szeptemberben kilenc középiskola várja a magyar tanulóifjúságot Az Iskola-, tudomány- és művészetügyi megbízotti hivatal felhívja a magyar lakosok figyelmét, hogy az 1951— 52. iskolaévben a következő magyar tanítási nyelvű iskolákat, illetve párhuzamos osztályokat nyitja meg Szlovákiában. 1. Felső ipariskola — gépészeti, Kassán. 2. Felső ipariskola — elektrotechnikai, Kassán. 3. tFelső ipariskola — építészeti, Losoncon. 4. Építészeti iskola — Losoncon. 5. Felső egészségügyi iskola — (egészségügyi és kisdedápoló nővéri tagozat) Rozsnyón. 6. Pedagógiai gimnázium a nemzeti iskolák tanítói képzésére, Bratislavában. 7. Pedagógiai gimnázium — óvónőképző, Komárom. 8. Gimnázium Komáromban. 9. Gimnázium Füleken. A felsorolt magyar tanítási nyelvű iskolák és tagozatok csak akkor nyílnak meg, ha minden osztályra kellő számú tanWó Jelentkezik. Szülők, használjátok ki ezt a páratlan alkalmat és biztosítsátok gyermekeitek jobb jövőétj Felvehetők azok a jelentkezők: 1. akik sikeresen végezték a szlovák vagy magyar tanítási nyelvű középiskola negyedik osztályát. Közelebbi felvilágosításokat a felvétel feltételeiről annak az iskolának igazgatóságától lehet kérni, amelyet jelenleg látogatnak. 2. akik az iskolaköteles koron túli ifjúság tanfolyamát végezték és sikeresen letették a vizsgát a magyar vagy szlovák tannyelvű középiskola tananyagából. 3. a munkahelyekről (gyárak, vállalatok, EFSz-ek

; állami birtokok stb.) jelentkezők, akik az elmúlt években sikeresen elvégezték a magyar vagy szlovák tannyelvű középiskolát. \ 2. és 3. pont alatt említett jelentkezők a) nem lehetnek 19 évnél idősebbek (ha a gimnáziumra vagy a pedagógiai gimnáziumra jelentkeznek, b) nem lehetnek 25 évnél idősebbek (ha szakiskolákba jelentkeznek), c) a 2. és 3. pont alatt említett jelentkezők jelentkezési lapokat« annak az iskolának igazgatóságától kérjenek, amelybe jelentkezni akarnak és ugyanott kérjék a szükségelt felvilágosítást a további eljárásról. Ha az az iskola, melyet a jelentkező látogatni kíván, már 1951 sžeotember elsején megnyílik (ilyenek a komáromi pedagógiai gimn. óvónőkéozésre, a füleki gimnázium, a losonci építéfnlcő jnaricknla. a rozsnyói felsó egészségügyi iskola) a jelentkezési lapokat* a következőleg kell kérni: 1. a komáromi óvónőképző pedagógiai gimnáziumára a komáromi gimnázium igazgatóságától, 2. a losonci építészeti felső ipariskolára a losonci alapszakiskola igazgatóságától, 3. a rozsnyói felső egészségügyi iskolára a rozsnyói gimnázium igazgatóságától, 4. a füleki gimnáziumra a füleki magyar tanítási nyelvű középiskola igazgatóságától. További felvilágosítást — kérésre — az illető iskola igazgatósága ad, amelytől jelentkező ívet kértek. A megbízott helyett: Sumarova s. k. A nagy Sztálin többször nevezi a tudományt várnak, amit be keli vennünk, ba a haladást, a szocializmust, illetve a kommunizmust akarjuk győzelemre juttatni, melyek az emberiség jólétének alap-jai. Lenin, Marx tudományos materializmusának megtestesítője, többször hangsúlyozza: „Tanulni, tanulni, tanulni". A haladó orosz pedagógia kiemeli a7 élet és az iskola együttműködésének fontosságát. Mindebből következik, hogy a dolgozók széles rétegeit tájékoztatni kell az iskolákkal kapcsolatos dolgokról. Azt hiszem, erre legmegfelelőbb a magyarnyelvű dolgozók által leginkább olvasott lapunk, az Üj Szó. Ezt állítom nemcsak mint pedagógus és OPS (járási ped. egyesület) levelező, hanem mint dolgozó, ki nem egyszer hallom a gyárakban, bányákban és mésutt dolgozó munkástársaktól, hogv ilvesmi érdekli őket. Hiszen apák, akik szívükön viselik gyermekeik iövőjét. Az iskolák terén sok haladószellemű újítás történt rgostanában a haladó orosz pedagógia hatása alatt, amelyet én saját tapasztalatomból ismerek. Ezek közt az újítások között most előtérben állanak a középiskolai záróvizsgák, fhelyek ez évben lesznek először. A nagyfontosságú eseményre egész április hónapban előkészítjük az ifjúságot, nemcsak a vizsgázókat, hanem minden osztály növendékeit, hogy átérezzék fontosságukat. Hiszen életük elsőrangú tényezője lesz ez a jövőben. A szülői értekezleteken is állandóan fölhívjuk a szülők figyelmét erre, a pályaválasztással kapcsolatban Is. Május hó folyamán megtörtént a 15. évüket betöltő növendékek orvosi vizgálata, ami szintén lényeges a pályaválasztásukra. Külön foglalkozunk azon gyermekekkel és szüleikkel, akik nem tehetnek középiskolai záróvizsgát egyelőre, mivel bár 15 évesek, tehát Iskolába jövőre nem kötelesek járni, de különféle okokból csak a középiskola alsóbb osztályába járnak. Ezek természetesen, ha jól tanulnak, jövőre járhatnak tovább és majd záróvizsgát tehetnek. Egyébként az ilyen növendékeket a vizsgabizottsághoz, hasonló bizottság elé idézik megbeszélésre, ahol különösen a képességüknek megfefelően pályamegválasztását tárgyaljuk meg, a szülők erre vonatkozó véleménye alapján. Itt kiemeljük a nehézipari pályákat, melyek nemcsak legszükségesebbek, hanem a legkedvezőbb életlehetőséget nyújtják az ifjúságnak. Nincs tehát értelme, azon növendékeket, akiknek nincs kedvük vagy tehetségük hozzá, a szellemi munkára erőltetni. Mai társadalmunkban dolgozó és dolgozó közt nincs különbség. A záróvizsgára bocsátott növendékek, tehát akik a negyedik osztályt sikeresen elvégezték, június 8—9-én írásbeli vizsgát tesznek, még pedig: tanítási nyelvből és matematikából (számtan-mértan). Ezt iúnius II—16-ig szóbefi vizsga követi, ha az írásbeli nem volt feltűnően rossz. A szóbelit tanítási nyelvből, oroszból és matematikából teszik, mint kötelező tárgyakból, ezenkívül választhatnak egv teszőleges tárgyat a következőkből: Fizika, kémia, természrajz, történelem. A bizottság, mely előtt a szóbeli lefolyik, áll az iskola igazgatóján és az illető tárgy tanítóin kívül az elnökből, az ONV kiküldöttjéből, az SzKP, CsISz és a pionírszervezet kiküldöttjéből. A vizsgatételeket a kerület küldi zárt borítékban, amit csak a vizsga elnöke bonthat föl. Aki a vizsgán egy tárgyból bukik, pótvizsgát tehet. A vizsga eredményét ünnepélyes keretek között hridetik ki. Akik kiváló eredményt érnek el, külön dicséretben részesülnek, erről diplomát kapnak. A vizsga letétele után széleskörű elhelyazkedési lehetőség vár az ifjúságra a harmadfokú iskolákban és a munkahelyeken. Dr. Lóska Lajos. ÜJ SZO. a csehszlovákiai magvar dolgozók napilapja Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Bratislava. Jesenského 8-10. sz. Telefon: szerkesztőség 352-10 és 347-16, kiadóhivatal 262-77 Főés felelősszerkesztő Lőrincz Gvula. Feladó és iránvító postahivatal: Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés I évre 540.—, </, évre 270.—, 'A évre 135—, 1 hónapra 45.— Kčs. A hetilap (csütörtöki szám) előfizetése 1 évre 150.—, '/$ évre 75.—, [U évre 40- Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egv évre NEPNAPTAR-ral együtt 100 Kčs. Szervezzük meg jobban a termelést a Keletszlovákiai téglagyárban Ha belépünk a Keletszlovákiai téglagyárba, amely 1950-ben épült s a legmodernebb gépekkel rendelkezik, a legnagyobb rendet és tisztaságot találjuk. Az idegen látogató azt hiheti, hogy a terv teljesítésében is hasonló a heiyzet, de nem így van. A szép gépek, a modern technikai berendezés és a dolgozók jó munkaerkölcse ellenére nincs teljesítve a terv, a teljesítmény 100%-on alul mozog. Mi az oka? — tesszük fel a kérdést. Kosčo János, az üzemtanács elnöke beszámol a hibákról és hiányosságokról. A fő oka az, hogy amikor az üzemet építették, az itteni munkásokat nem kérdezték meg, vájjon megfelel-e az anyag a gyártáshoz. Az itteni szakembereket mellőzték és teljesen idegen szakemberek jöttek. Az újonnan épült üzem jelenleg 750 méternyire van az agyagbányától. Kosčo elvtárs így folytatja: — Mi lesz pár év múlva, ha most 750 méterről hordjuk az agyagot? A bánya magassága 3 méter és az üzemtől pár év múlva olyan messze lesz, hogy a távolság meghaladja majd az egy kilométert. De ezenfelül még más hiba is van. Amikor az üzemet építették, kevés figyelmet fordítottak arra, hogy az agyag bírja-e a modern gépekkel való gyors szárítást, nem repedezik-e nagyon a tégla. Megkérdezem Kosčo Jánost, vájjon előzőleg csináltak-e próbát az agyaggal. Igen. csináltunk, mondja. Az iroda asztalán néhány gyufásdoboz nagyságú tégla hever, ilyen kis méretben próbálták ki az égetést, de nem csináltak próbát nagy méretben. — Azelőtt a régi üzemben jó volt a tégla?. — kérdem Kosčo Jánost. — Azelőtt jó volt, — válaszolja, — mert nem géppel szárítottunk, tehát a lassú száradásnál nem repedt. Rájöttünk arra, hogy az agyag nagyon zsíros, szénport, salakot próbáltunk hozzákeverni, s a tégla minősége meg is javult. Viszont így a termelés magas költséggel jár. A kemence szintén nagyon reped és miiidezideig nem tudtuk megállapítani, mi lehet az oka. Azonban a két fal közé salakot szórtak és a salak között bizonyára voltSk szén- és kokszdarabok, melyek gázt fejlesztettek és ez idézhette elő a kemencefalak repedését. Érdeklődöm, ki volt azelőtt az üzem igazgatója és milyen ember volt. — Szeszgyáros volt — feleli Kosčo János. — De már meghalt. Sok titkot magával vitt az üzem építésével kapcsolatban, amit ma szeretnénk ismerni. Állandóan kísérletezünk, hogyan és miként tudnánk megjavítani munkánkat. Most próbagyártásra küldtünk anyagot, szükségesnek tartjuk az agyag vizsgálatát és megállapítását, hol a hiba, az agyagban-e, vagy pedig a műszárítóban. — Az öreg munkások kflzül többen hangoztatják, hogy ez az agyag ném bírja a gyors száradást. De annak idején, amikor az üzemet építeni kezdték, egyiktől sem érdeklődtek ez iránt. Ezért megfeszített erőre van szükség, hogy a tervet teljesíthessük. A munkaerkölesöt megszilárdítottuk, mert nem akartuk, hogv a technikai hibák mellett még más hiba is adódjon A kihordok és béfiordók versenyben állnak egvmással, s mindezideig a kihordok bizonyultak a legjobbaknak Bátory Imre vezetésével. A másik csoport is csak valamicskével szokott alul maradni. Van egy Újításunk is, ami lényegesen megkönnyítette a munkások munkáját. Előbb az etajsz kocsival egy fordítón kellett áfmenni és a téglát az elevátortól el kellett vinni, ami körülbelül két percig tartott. Most az elevátor átépítése és egy transzporter beépítése után az elszedő munkája könnyebb lett és a munkamenet is meggyorsult. Az ifjúság nevelése felől érdeklődöm, hogyan folyik a szervezés. Az ifjúság be volt szervezve, mondja Kosč János, de munkájában valahogy ellanyhult. Ez azért iörtént, mert az új üzemnek nem volt kultúrterme és így nehéz is volt összehozni az ifjúságot. De felismertük ennek fontosságát és a régi irodából kultúrhelyiséget csináltunk. És most bebizonyult, hogy az ifjúság megtalálta önmagát Nem jár kocsmába többé, hanem a kultúrházba, ahol jól szórakozik. Most egy Gogoly vígjátékot tanulnak és a napokban be is fogják mutatni. Azelőtt a pártiskolázás sem volt kielégítő. De most már hetente egyszer tartunk rendszeres pártiskolázási. Az üzemvezetőség csupa munkásokból áll, például az üzem igazgatója azelőtt téglagyári munkás volt. Nem egy esetben, ha brigádmunkáról volt szó, 6 volt a legelső és beállt a vagonba szenet lapátolni. De bármennyire is jól dolgozik a jelenlegi üzemvezetőség, ezeket a súlyos hibákat, amelyeket az énítésnél elkövettek, nem lesz könnvíí dolof kiküszöbölni. mondiák a munkálok. Meri az ilyen súlyos technikai hiba a szabotázszsal határos. Kertész Imre »