Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-03 / 103. szám, csütörtök

1951 május 3 Szocialista építésünk nemzetiségi politikája - UJSZO — A somorjai EFSz továbbfejlődése megköveteli, hogy az állataik egységes elhelyezéséről sürgősen gondoskodjanak (b. I.) A CsKP Központi Bizottságá­gának februári ülésén hozott határoza­tok, amelyek az ötéves terv feladatainak felemelését tűzték ki, nemcsak foko­zottabb feladatok elé állították hazánk dolgozó népét, hanem e fokozottabb fel­adatok dolgozó népünk előtt soha nem 'remélt jövő gyönyörű távlatait tárták fel. A jövő azelőtt a dolgozó embert, — lehetett az munkás, paraszt vagy ér­telmiségi — mindig félelemmel és resz­ketéssel töltötte el. A kapitalista rend­szerben a holnapra gondolni — rettegés volt. Mit hoz a holnap? — ez a gondo­lat a legsúlyosbb teherként nehezedett a dolgozó ember életére. Az ipari mun­kás a munkanélküliségtől rettegett, a dolgozó paraszt még álmában is a vég­rehajtót látta, a dolgozó értelmiségi pedig, ha állásban is volt, alamizsnát érő fillérekért robotolt és akkor minden nap várhatta, hogv egy hirtelen bekö­szöntő gazdasági pangás, vagy egy kapitalista érdekből megvalósított ra­cionalizálás következtében az utcára kerül és akkor aztán, ha szerencséje lesz, beállhat a#hólapátoló inségmun­kások sorába és egv csajka meleg le­vesért dolgozhat. A jövő a kapitaliz­musban sötét és vigasztalan volt. A mi jövőnk a szocializmushoz ve­zető úton világos és olyan holnap ké­pét tárja elénk, amelyben minden dol­gozó ember gondtalan életet lát a ma­ga számára biztosítva, ötéves tervünk feladatainak mielőbbi és hiánytalanul történő teljesítése nemcsak egész dol­gozó népünk érdeke, hanem ezenkívül minden dolgozó embernek saját egyéni érdekes is, mert e feladatok teljesítésé­vel mindnyájunk szebb jövőjét teremt­jük meg. Az SzKP Központi Bizottságának az elmúlt napokban tartott ülésén Široký és Bránik elvtársak nagyjelentőségű be­számolóiból telies részletességgel bon­takoznak ki előttünk ötéves tervünk fel­adatai és Szlovákia jövőjének képe. Az elmúlt burzsoárendszer által gazda­ságilag elmaradottságra Ítélt Szlová­kiát az ötéves terv virágzó ország­résszé építi ki. »Pártunk és kormányunk mindent megtesznek — mondotta Širo­ký elvtárs —, hogy Szlovákia a leg­gyorsabban és legsikeresebben leküzdje gazdasági elmaradottságát, hogy Szlo­vákia népe a leggyorsabban behozhassa azt, amit történelmi fejlődése folyamán a nemzetiségi elnyomás és a kétszeres kapitalista kizsákmányolás bűnéből el­mulasztott « Szlovákiát az első csehszlovák köz­társaság burzsoáziája úgy tekintette, csak annak tartotta, mint egy hatalmas uradalommal rendelkező főúr valame­lyik majorját. Ltíszedni a tejfelt, zsebre vágni a termés árát, kipréselni, amit és amennyit csak lehet, de egy fillér nem sok, annyit sem álilozni annak fejlesz­tésére, fellendítésére és termelékenysé­gének emelésére. Mindez nem volt ér­deke a burzsoáziának és még kevésbbé volt érdeke és gondja az, hogy a köz­társaságnak ebben a részében hogyan élnek a dolgozók. Igaz, hogy ez másutt: sem érdekelte a kapitalista rendszer haszonleső urait, de Szlovákiából meg különösképpen csak az érdekelte őket, ami eladható, amit pénzzé lehet tenni, ami elmozdítható és amit el lehet vinni Olyanok voltunk, mint a szivacs, amit már kifacsartak, de még újra és újra megpróDálkoznak, hogy nem lehet-e be­K51e néhány további cseppet kifacsarni. Ebből az átkozott rendszerből mind­nyájunknak kijutott bőven. A kapitalista rendszer válogatás nélkül húzta le a bőrt a szlovák dolgozókról éppúgy, mint az ittlakó ruszinról, magyarról vagy akár a szepességi németről. Elevenen él még ennek az időnek, en­nek a rendszernek az emléke az összes fijávalóságaival együtt népi demokrá­ciánk magyar nemzetiségű dolgozói­ban. Ki ne emlékeznék még Benesék ^kisebbségi poIitikájára?« Ki ne emlé­keznék még arra a »kisebbségi politi­kára«, amely abban nyilvánult meg, hogy az adóhivatal vagy a járásbíróság végrehajtója kétnyelvű, szlovák és ma­gyar nyelvű végzést kézbesített a ma­gyar parasztnak, hogy így még érthe­tőbbé tegyék számára, mikor perdül meg a dob vagyonkájának utolsó ma­radványai fölött? A csehszlovák bur­zsoázia kisebbségi politikája abban nvilvánult meg, hogy annyira előzéke­nyek voltak, hogy a saját anyanyelvén nyúzták meg az embert. S ebben nagy­szerű cinkosaik voltak a csehszlovákiai maevarsáp hős vezérei, Jaros és Es­terházy, akik szintén nem a csehszlo­vákiai magyar dolgozók nagyobb falat kenyeréért harcoltak, nem ebben látták a kisebbségi kérdés megoldását, hanem a piros-fehér-zöld után bőgtek, sutonó­mia kellett volna nekik, bizonyára azért, hogy a hasznot, amit a magyar dolgozók véres verejtékéből a csehszlo­vák burzsoázia vágott zsebre és ami­ből így az itteni magyar burzsoáziának csak egy rész jutott, — ezt az egész hasznot ők maguk zsebeljék be Törek­véseik célja megmutatkozott a Hor­thv-féle megszállás ideje alatt, amikor is a magyar hazafiasság jelszava alatt éppúgy marták és nyúzták a magyar dolgozót, mint dhogy azt a csehszlovák burzsoázia tette. Ez volt a burzsoázia nemzetiségi po­litikája, mindegy volt az, hogy magyar volt, cseh és szlovák: burzsoázia volt mindegyik és egyformán szívta a dol­gozók vérét. Gottwald és Široký elvtár­sak pártjának, a Csehszlovákiai Kom­munista Pártnak kellett győznie és uralomra jutnia, hogy nálunk is megva­lósulhasson az a lenini-sztálini nemze­tiségi politika, amelv nem a kétnyelvű végrehajtási végzésben, nem a nemzeti­színű pruszlikban és a lobogós gatyá­ban, hanem elsősorban is a gazdasági életben, a munkáért kijáró keresetben, a jóllakott gyomorban, a rendes ruház­kodásban, szóval az emberhez méltó, becsületes megélhetésben látja és való­sítja meg nemzetiségi politikáját. S Husákékat és piszkos bandájukat kel­lett leleplezni és kisöpörni, hogy ez a nemzetiségi politika nálunk is megvaló­sulhasson és olyan jövő képe bontakoz­zon ki előttünk, amelyet soha semmifé­le burzsoá vagy semmiféle más rend­szer nem hogy megvalósítani, hanem még csak megálmodni sem mert. Szlovákia dolgozó népei között a boldog jövő szállóigéjévé, feladatainak teljesítéséért folyó harcban a legbizto­sabb fegyverré kell, hogy váljanak Širo­ký elvtársnak az SzKP Központi Bi­zottságán mondott szavai: Mennél gyorsabban és sikeresebben haladunk a szocializmus felé, annál mélyebben és szélesebb értelemben érvényesülnek a lenini-sztálini alapelvek a szocialista építés nemzetiségi politikájában. Ujabb példaadó bizonyíték áll előttünk, hogy miként oldja meg a munkásosztály, mi­ként oldja meg a Párt Gottwald elvtárs vezetése alatt a nemzetiségi kérdést.« Szlovákia és ezen belül a magyarlak­ta Dél-Szlovákia még a legutóbbi idő­kig is úgy nézett ki, mint egy elhagyott gazdaság, amellyel senki sem törődik. Kopár és sivár volt. sMezőgazdasági jellegű vidék« — hangoztatták a kapi­talista rendszer urai, akár az első Cseh­szlovák Köztársaság, akár pedig a Horthy-rendszer idejében. Persze, a ka­pitalista rendszernek nem is volt érde­ke, hogy ezen a »mezőgazdasági jelle­gen* változtasson. Népi demokráciánk, mint egész Szlovákiában, éppúgy Dél-Szlovákiában is az ipar megteremtését tűzte ki célul. Pártunk, a lenini-sztálini nemzetiségi politika alapelveiből kiindulva, Dél­Szlovákia gazdasági életének hatalmas arányú fellendítésével váltja valóra a csehszlovákiai magyar dolgozók egyen­jogúsítását. Az SzKP Központi Bi­zottságának ülésén Bránik elvtárs több vízierőmű építését jelentette be. Gaz­dasági életünk roppant nagy eseménye lesz a dunai energetikai mű építésének megvalósítása, amely építkezés elő­készületei már meg is kezdődtek. Hogy ez a vízierőmű, amely nagyságával és jelentőségével a világhírű Dnyeprosz­troj mellé sorakozik majd, milyen óriá­si gazdasági változásokat termet Dél­Szlovákiában, ennek arányait ma még csak elképzelni is nehéz. Ugyancsak ennek a vízierőműnek a megépítésével valósul meg egv ugyancsak hatalmas arányú öntözőmű, amelynek segítségé­vel 146 000 hektár földterületet teszünk öntözhetövé. Kelet-Szlovákiában egy kohászati kombinát felépítésével hatal­mas arányú ilmrvidék létesül, amely a kassai és az eperjesi kerületekben az eddigitől eltérően merőben új, gazdag és boldog életet teremt. E nagyarányú tervek rövid ismeretéből is kibontakozik előttünk Szlovákiának olyan új képe, amely minden dolgozó­nak, szlováknak és magyarnak egyaránt vágya és célja lehet. Népi demokrá­ciánk magyar nemzetiségű dolgozói előtt nyitva áll a gyönyörű jövő. Előre ennek a jövőnek a megvaló­sításáért, előre az ötéves terv és Pár­tunk Központi Bizottsága határozatai­nek s ezekkel Szlovákia és egész népi demokráciánk dolgozó népe boldog jö­vőjének megvalósításáért,. A somorjai EFSz kis- és középpa­rasztokból és volt mezőgazdasági cse­lédekből áll. A szövetkezet most van azon a ponton, amit a szövetkezetek gyermekbetegségének neveznek. A kez­det nehézségeivel küzdenek. A szö­vetkezet tagjai mind régi tapasztalt földművesek. Azelőtt a kapitalizmussal küszködtek, a felszabadulás után a ma­radisággal, míg csak rá nem jöttek, hogv nem élet a keskeny parcellákon való kínlódás. Azt akarják, hogy köny­nyebb munkával több termést érhesse­nek el. Meggyőződtek arról, hogy ezt csak a szövetkezeti gazdálkodással le­het elérni, ahol már a gépi munkát is igénybe lehet venni Nem kell a baráz­dákat kerülgetni, hanem a barázdák helyén is termés lesz. Ezért is alakítot­ták meg a szövetkezetet, hogy könnyít­senek magukon és hogy családjuknak jobb életet biztosítsanak. Hiba a somorjai szövetkezetben, hogy a tagok politikailag el vannak maradva. Ennek oka pedig az — mint Balog Já­nos, az ellenőrző bizottság elnöke is mondja —, hogv ha valaki előadást tart a szövetkezet tagjainak, akkor az előadására nem készül fel rendesen s így a kérdéseket sem tudja kellőképpen megvilágítani. Az ilyen gyűléseken az is előfordul aztán, hogyha valaki va­lamit kérdez, akkor arra nem válaszol­nak, vagy pedig kitérő feleletet adnak. Megtörtént, hogy az egyik előadót egy hadirokkant megkérdezte, hogy mit tegyen, hogy megkapja a rokkant­segélyt? Az előadó erre azt válaszol­ta: »Minek ment a háborúba?* Ez pedig nem elintézési módja a dol­goknak, mert hiszen mindenki tudja, hogy senki sem ment jókedvéből a há­borúba, mert hisz az emberek látták a fasisiták által az útmenti fákra fel­akasztott katonákat, akik nem teljesí­tették a parancsot és hát senki sem akart erre a sorsra jutni. Más dolgok is vannak még, amik el­kedvetlenítik a szövetkezet tagjait. Szabad-e annak megtörténnie, hogy ha a szövetkezeti tag munka után elmegy a vaskereskedésbe, hogy vödröt ve­A jó politikai nevelőmunkának az eredmenye megmutatkozik a komáromi tiaktoráliomason abban, hogy a nyitrai kerületben a tavaszi munkák versenyé­ben az első helyre kerültek. A traktor­állomás a tavaszi munkák tervét 122 száza­lékra, a vetési tervet pedig már 200 százalékra teljesítette. Hogy hogyan érték el ezeket a szép eredményeket, erre ad feleletet Masalik Imre, az üzemi tanács elnöke. — A tavaszi munkákban "elért sike­reinket — mondja Masalik elvtárs — az agregátoknak és a jó politikai ne­velő munkának köszönhetjük. Trak­torállomásunkon a szakszervezet két­hetes politikai és szaktanfolyamot tar­tott. Ezen a tanfolyamon bőven foglal­koztunk mind a belpolitikai, mind a külpolitikai helyzet ismertetésével, va­lamint a traktorosok feladataival. Az is­kolán, amelyen 70 traktoros és 20 mű­helyalkalmazott vett részt, szakokta­tást is tartottunk. A komáromi traktorállomásnak 11 brigádja van. A brigádok a slegjobb biigád«. címéért állandóan versenyben vannak egymással. Ezenfelül aztán még egyéni és páros' versenyek is foly­nak.- A verseny eredményeit minden nap kiértékelik. A traktorállomásnak üzemi újságja is van, amelyben a ter­vek teljesítéséről állandóan tájékoztat­ják az állomás dolgozóit. Van aztán még egy dicséret- és egy szégyentáb­lájuk is. A dicsérettáblán minden nap fel vannak tüntetve a legjobb teljesít­ményt elért brigádok és traktorosok nevei. Külön van aztán a brigádok­nak is dicséret- és szégyentáblájuk, amelyeken szintén kiírják a legjobb tel­jesítményt elért traktorosok neveit. Áp­rilis 15-től 21-ig a legjobb brigád Halász László bri­gádja volt. Az egyéni versenyben Fördös Ferenc, a páros versenyben pedig Gőg István lett az első. A traktorosok ugyancsak kiveszik részüket a falusi politikai nevelő mun­kából Minden brigádvezetőnek jár a Pravda és az Uj Szó. A brigádok min­den reggel tízperces sajtószemlét tar­tanak, amelyen megvitatják az éppen aktuális kérdéseket. A brigádvezetők a váltás után min­den este összejönnek és megbeszélik a következő nap munkatervét. A mun­katerv állandó pontos megállapítása azt eredményezi, hogy zavar és fenn­akadás nélkül, a tervnek megfelelően tudnak dolgozni. A traktorállomásnak már kultúrter­me is van, amelyben hangszórós rádió és grammofon van. Ugyanabban a helyisében van elhelyezve az üzemi gyen, az üzletes azt válaszolja, hogy nincs még itt a számla, jöjjön holnap és másnap reggel, mikor elmegy, ak­kor már nincs vödör. Persze mindenki előtt világos, hogv a vödröket nem éj­iéi adták el, hanem szétosztották a »protekciósok« között. Ugyanilyen hi­bák vannak a Vesnánál is. Ott is este még leltároznak, nem adják ki az árut, reggel pedig már nincs áru. Ezeken a hibákon az illetékeseknek sürgősen segíteni kell. A somorjai EFSz öt munkacsoporttal dolgozik, amelvek versenyeznek egy­mással A szövetkezet tagjai az elmúlt napokban kezdték meg a kukorica ve­tését,,, amit már pár nap múlva be is fejeznek. A kukorica vetésén kívül már csak a len és a szójabab vetése van hátra. A szövetkezet földién munkában vannak már a kapálógépek is Most fejezték be 20 hektár borsó kapá­lását, de már megkezdik a cukorrépa kapálását is. A szövetkezet kertészetében is meg­látszik a szorgalmas munka eredmé­nye. Töltési Károly büszkén mutogatja a ^épen kikelt káposzta-palántákat, amiből még eladásra is jut. mert a szö­vetkezet két hektár földet ültet be ká­posztával. Szépen kikeltek és jól fej­lődnek a többi vetemények is. Sok he­lyen ugyan a múltkori sebes eső után a föld megcserepesedett és a gyenge csíra nem bírja áttörni a kemény réte­get. Töltési Károly ezért úgy határo­zott, hogy könnyű hengerrel meghen­gerezi a hagymával és sárgarépával bevetett területeket. A könnyűhenger nem fog kárt tenni a veteményekben, viszont a föld cserepes felületét össze­töri és így a csíra kibújhat a földből. A szövetkezetnek két hektáron diny­nyéje is lesz, amelyet most ültetnek ki. A dinnyefészkeket kissé körülárkol­ják, hogy a fészek kúpalakú legyen. Ilymódon, ha esik az eső, a víz megma­rad a fészek tövénél és a magot takaró föld sem cserepesedik meg. Töltési Károly, mielőtt a dinnyemagot elvetet­könyvtár, de sajnos, eddig a könyvtár­ban nagyon kevés magyar könyv volt, pedig az állomás dolgozóinak 99 szá­zaléka magyar nemzetiségű. A ma­gyarnyelvű könyvek már eddig is nagy szolgálatot tettek volna a dolgozók po­litikai, valamint a szakszerű nevelés­ben is. Most már ugyanezt a hiányos­ságot is kiküszöbölik, mert éppen most rendeltek meglehetősen nagyszámú ma­gyar könyvet. A komáromi traktorállomás üzemi tanácsa az idénymunkák alatt havonta egyszer, máskor pedig kétszer szokott üzemi gyűlést tartani. Az üzmei ta­nács ezenkívül még minden héten ösz­szeül, megbeszélik a terveket és meg­vitatják a felmerülő és orvoslásra szo­ruló kérdéseket. A februári üzemi gyűlésről a traktorállomás dolgozói táviratot küldtek Gottwald és Široký elvtár­saknak, amelyben kifejezésre juttat­ták, hogy megértették a szocializmus gyorsított ütemben való építésében reájuk váró feladatokat. Táviratuk­ban ígéretet tettek, hogy a tavaszi munkában a nyitrai kerületben az első helyre akarnak kerülni. Ennek az ígéretüknek eleget is tettek, mert a tavaszi munkák versenyébe p való­ban az első helyen állnak. Reméljük, mondják az elvtársak, hogy az aratási munkáknál még ennél is szebb eredményeket tudunk majd elér­ni. Azt tervezzük, hogy ugyanúgy, mint a tavaszi munkáknál, az aratásnál is agregálokat fogunk használni, csak még nagyobb szám­ban, mint ahogy azt eddig használ­tuk Az anyagtakarékossági akciót már régen bevezették és ebben már nagyon szép eredményeket értek el. Krajcsi Ist­ván, a javítóműhely vezetője elmondja, hogy'-' az anyagtakarékosságban a generál­javításoknál azzal, hogy azokat há­zilag végezték el s nem küldték el a körzeti műhelybe, már eddig 250.000 koronát takarítottak meg. A javítási munkálatok időrendi tervé­ben is jól haladtak. Az előzetes tervek alapján a javításokat február 15-re kellett volna befejezni, de ők ezzel már január 29-én végeztek. így aztán elér­téi., hogy a megjavított 65 gép 21 nap­pal hamarabb állhatott munkába. Ugyanakkor terven felül megjavítottak meg 42 ekét és 16 pótkocsit is. — Az üzemanyag megtakarításban — mondja Krajcsi István — eddig 15 százalékot, az alkatrész megtakarítás­ban azzal, hogy azokat régi anyagokból és házilag készttettük el, 100 százalé­kos megtakarítást értünk eL te volna, kísérleti melegágyakban ki­próbálta csíraképességüket. Ezzel az­tán elérte, hogy mindenhova csak a szükséges mennyiségű magot vetette, A kezdő szövetkezetnek a szövetke­zeti állattenyésztés egy kissé még ne­hezen megy, mert az állatoknak nincs meg a rendes közös istállójuk. Az álla­tok még itt-ott szanaszéjjel vannak elhelyezve s így aztán nem is lehet őket rendesen gondozni, meg a gondozásuk több munkaerőt is vesz igénybe. Olyan eset is előfordul, hogy akinél el vannak he­lyezve a szövetkezet állatai, az illető gazda a magáét is közibük köti és azo­kat a szövetkezet takarmányával eteti. Galbács Mihály, az ellenőrző bizottság tagja már figyelmeztette a szövetkezet elnökét, hogy az ilyen dolgokat nem szabad megtűrni, mert a szövetkezet kárára van. Ugylátszik azonban, hogy ezt a figyelmeztetést a vezetőség fi­gyelmen kívül hagyta, mert eddig még semmiféle intézkedést nem tett, hogy ezen a hibán segítsen. A somorjai járásban kevés az erdő, ami a gyakori szelek káros hatásától megvédené a növényeket. Éppen ezért az állami erdészeti hivatal szélfogókat létesít az egész járásban. A faültető csoportok az egész járásban az utak mentén 20—30 centiméter magas' fa­csemetéket ültetnek ki hét sorban. Az ültetés géppel történik, még pedig úgy, hogv egv traktor húzza az erre a célra készített ekét, a traktor után egy ember rakja az árokba a facsemetéket s aztán pedig a gép elvégzi a takarást. Ezek a szélfogó sávok nemcsak arra fognak szolgálni, hogv a szelek hatásá­tól megvédjék a földeket, hanem hoz­zájárulnak a bővebb csapadékhoz is. Nagyon fontos lesz az erdősítés egész­ségügyi szempontból is. Mondják is a szövetkezet tagjai, hogy majd nyáron, mikor a nap az ember szemét ki ékarja égetni, milyen jó lesz a fák árnyéká­ban egy kicsit megpihenni. SZARKA ISTVÁN Újítási javaslatot eddig még csak egyet adtak be. Most van három ké­szülőben. Ezek közül az egyik újítás a hernyótalpas traktorra, a másik a hengerfejekre vonatkozik. Az utóbbi következtében a hengerfejeknél többé nem adódik elő a repedés. A harma­dik újítás pedig a kardánhajtású ön­kötözőgépekre vonatkozik. Ennek az újításnak az alapján a kardán­hajtású önkötözöégépeket úgy állít­ják össze agregáttá, hogy négy ön­kötözőt lehet majd egy hernyótalpas traktor után kapcsolni. A komáromi állami traktorállomáson már eddig 5 női traktoros van, akik egv éve, hogy itt dolgoznak. Az egyik traktorosnő, Haász Iza, a körzeti gyűlé­sen, február 6-án, versenyre hívta ki az állomás minden traktorosát. Az egvik páros versenyben el is érte az el­ső helyet. A női brigádban, amelynek Sinkó Ilona a vezetője, a következők dolgoznak még: Horváth Anna, Szép Erzsébet és Boros Magda. Valameny­nyien jól megállják a helyüket és a munkában szép eredményeket érnek el. Ez év januárjában a kerület traktor­állomásainak kiküldöttei értekezletet tartottak Nyitrán. Az értekezleten a nyitrai kerületbe tartozó traktorállo­mások vezetői, a legjobb traktorosok és élmunkások vettek részt. Ezen az értekezleten a komáromi traktorállomás javasla­tot tett, hogy a nyitrai kerület trak­torállomásai hívják ki versenyre a bratislavai kerület traktorállomásait. A verseny tárgya a teljesítmény, a munka minősége, az üzemanyag és alkatrész megtakarítás voltak. Ezt az indítványt az értekezlet egyhangúlag el is fogadta, sajnos azonban, a komáromi és a sárói traktorállo­másokon kívül egyik traktorállomás sem igyekezett, hogy a bratislavai ke­rülettel szemben az elsőbbséget el­nyerje. Mo^t, a tavaszi munkák befejeztével a komáromi traktorállomás dolgozói is­mét felhívással fordultak a nyitrai ke­rület és az ország összes traktorállo­másaihoz, hogv a nyári munkák verse­nyében az eddiginél még derekasabban vegyék ki részüket a munkákból. »Tanuljunk a Szovjetunió tapasztala­taiból — így szól többek közt a fel­hívás — vegyük át a szovjet trakto­rosok munkamódszereit, amelyekkel nagymértékben fokozhatjuk munkatel­jesítményünket. Ez ma minden trak­toros kötelessége, mert csak így véd­hetjük meg a békét és építhetjük ha­zánkban a szocializmust 8 BALAZS BELA Tanuljunk a Szovjeunió tapasztalataiból! A komáromi traktorosok versenyfelhívása

Next

/
Thumbnails
Contents