Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-26 / 122. szám, szombat

8 U J SZ

Ö 1951 május 23 Tavaly is jó termés volt, de az idén még jobb lesz Újításokkal és a munka jó megszervezésével oldják meg a munkaerőkérdést a pusztafalusi állami birtokon A pusztafalusi állami birtok dolgozói ma arra törekszenek, hogyan tudnák munkájukat könnyebbé tenni és magasabb teljesítményt elérni. Ez pedig a munkanormák bevezetésének köszönhető, A pusztafalusi állami birtok dolgozói tudják, hogy ha a munkájukat rövidebb idő alatt vagy kevesebb munkaerőnek az igénybevételével végzik el, ezzel életszínvonalukat emelik és pedig azzal, hogy könnyebben végzik el a munkát és több fizetést kapnak érte. Az állami birtokon gyönyörű búzatáblák hirdetik a jó munka eredményeit. Nem lesz kenyérhiány, — mondogatják a munkások. — A mult évben sem volt rossz termés, de az idei az elmúlt évet is felülmúlja, — jegyzi meg Bala János gazda. Büszkék vagyunk valamennyien munkánk eredményére, arra, hogy ezt az elhanyagolt gazdaságot pár év alatt virágzóvá tettük. A pusztafalusi állami birtok dolgozói ma a fősúlyt a növényápolási munkákra helyezik. A kapásnövényeket, a répát és a kukoricát már lehet kapálni. A répa kapálásával és egyelésével egy kicsit már el is késtek, mert a répának már nagyok a levelei és ez akadályozza a munka gyors menetét. A kukoricát is kapálni kell már nemsokára. Hiba mutatkozik a munkaerőnél. Ez kevés. Sok birtok van, ahol a munkaerőhiány nagy gondot okoz. Pusztafalun nem arra törekednek, hogy több munkaerőt szerezzenek, hanem arra, hogy kevesebb munkaerővel is elvégezzék ugyanazt a munkát. Ez már sok esetben sikerült is a birtok munkásainak. Erre jó példa volt a mult évben a répa kiszedése Az idő már késő őszre járt, a birtok cukorrépa termése pedig még a földben volt. Sietni kellett a kiszedéssel, de hogyan, mikor nem volt elég munkaerő. Ekkor Balaj János gazda bejelentette, hogy kitalált egy répaszedö gépet. A gépet azonnal munkába állították és bebizonyult, hogy naponta 4 hektár répát ki lehet vele szedni. Ehhez a munkához pedig legalább 40 emberre lett volna szükség, de a répa még akkor is nem tisztán került volna ki a földből. t Az idén is a répakapálásnál újból munkaerőhiány mutatkozik, de Balaj János most sem esett kétségbe, hanem a báromsoros kapálógépet átszerelte hétsorosra A háromsoros gépnél három emberre volt szükség és most a 7 soros géphez is csak három ember kell. A kukorica-kapálásnál szintén tervbe vett Balaj János egy újítást. A kukoricakapálógép egysoros volt és egy ló húzta. Balaj János most ezt át akarja alakítani 2 sorosra, így megtakarít egy gépnél egy lovat és egy embert. Balaj János világéletében munkásember volt. Dolgozott gyárban, mezőgazdaságban, traktort is vezetett hosszú időn keresztül. Mielőtt a birtokra került volna, Csehországban dolgozott egy állami birtokon. Amikor a hosszúfalusi állami birtok ra került, bebizonyította, hogy sok mindenhez ért, min<5 a gazdasághoz, mind a gazdasági gépekhez. Ezért aztán kinevezték gazdának. Azóta is ô a gazda és az utóbbi időben a gazdaság, vezetése teljesen az ö gondjaira lett bízva. A munkások között a legnagyobb közkedveltségnek örvend. Balaj János nem úgy tesz, mint egyes állami birtok vezetői, akik felveszik a zöld egyenruhát, a fényes csizmát és egész nap az irodában ülnek, vagy ha ki is mennek a földekre a dolgozó mun kásokhoz, ott hátratett kezekkel sétálnak nagy hetykén, mint a páva. Balaj Jánost munkaruhában találjuk, de nem az irodában, hanem mindig ott, ahol a munka a legsürgősebb. Ha valamelyik gép elromlik, Balaj János ott van és ha tud, segit a bajon, hogy a gép egy percig se álljon kihasználatlanul. Balaj János megfogja a kapanyelét is, nem fél, hogy az aranygyűrű leesik az újjáról. Ilyen emberek kellenek az állami birtokok élére, ilyenek, akik nemcsak hirből ismerik a munkát, és nem a volt régi földesurak, vagy azoknak csatlósai. A birtok munkásai nemcsak azzal törödnek, hogy csak saját birtokuk legyen példás rendben, hanem a felsőszemerédi EFSz-et is támogatják minden munkájában. A tavaszi vetéseknél is gondoskodtak a szövetkezetről, hogy földjeibe ne kerüljön gazos vetőmag és ezért maguk készítették elő részére a szükséges vetőmagot. liötelezték magukat, hogy ebben az évben az EPSz-nek • 10 munkanapot ledolgoznak, amikor a szövetkezetnek a legnagyobb szüksége van rá. Vetőgépeket, traktorokat kölcsönöztek a szövetkezetnek, és minden más gaZ' dasági gépet, amelyre szükségük van. A szövetkezet viszont az állami birtoknak a répa ritkításában segít. A dohánypalánták kitiltetésével azonban az ipolysági állami birtok mögött maradnak. A dohánytermelőcsoport nem tud versenyezni Frenkó Ilona ipolysági dohánytermelő csoportjával. Svarba Anton, a dohánytermelő csoport vezetője panaszolja, hogy úgylátszik a hosszúfalusi leányoknak nincs szükségük pénzre. Ezek beérik kisebb kereset' tel is, mint az ipolysági csoport és ezért maradnak le Frenkó Ilonáék mögött. Nincs olyan nagy igényük, mint az ipolysági csoport tagjainak. Nem járnak moziba, se táncolni és semmiféle más szorakoeásuk nincs. Ezeket a fiatal munkásokat fel kell világosítani, hogy ma már nemcsak a városban élö embernek van joga a szórakozásra, a mozibajárásra. Nem szabad maradinak lenni, hanem mind a munkában, mind a szórakozásban lépést kell tartani a városi dolgozókkal. SZARKA ISTVÁN A várkonyi szövetkezet tagjai 30 mázsa búzát és 20 mázsa rozst szolgáltatnak be terven felül A növényi termékek beszolgáltatásának szétírásánál a beszolgáltatások mennyiséget a II. és a magasabb típusú EFSz-eknél a járási Nemzeti Bizottságok állapították meg. Ezek a beszolgáltatási irányszámok mind az EESz-ek, mind a többi mezőgazdasági vállalatok számára minimálisak. A járási Nemzeti Bizottságok a magasabb típusú EFSz-ekkel Szlovákia csaknem minden kerületében megtárgyalták a beszolgáltatási feladatokat. E tekintetben kivétel az eperjesi és a kassai kerület egynéhány járása. Hasonlóképpen a tapolcsányi járásban Is több hiba történt a szétírásban. Az EFSz-ek beszolgáltatási feladatainak kihirdetése után a szövetkezeti tagok is bekapcsolód- i tak az egves községekben a tömeges meggyőző tevékenységbe, ök maguk is taggyűléseiken a szétíró bizottság oktatójának jelenlétében részletesen megbeszélik saját beszolgáltatás) kötelezettségeiket. Sok EFSz-ben megszilárdították a beszolgáltatási irányszámokat. Ezt mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a szövetkezetek a tavaszi munkákat gyorsan és jól elvégezték és ezzel megteremtették a jó termés alapfeltételét. Sok esetben a CsKP harmincadik évfordulójának tiszteletére a szövetkezeti tagok magasabb beszolgáltatási kötelezettséget vállaltak. Igy juttatták iiifejezésre szülőpártunk iránt érzett hálájukat és szeretetüket. Szövetkezeti tagjaink jól tudják, hogy csakis a Párt segítségével építhetik falvaikban a szebb életet, a szocializmust. A farkasdi, zsigárdi, tornóci, deáki és vágsellvei szövetkezeti tagok után, akik a kontingensen felül elvállalták, hogy beszolgáltatnak 3.5 A zselízi járásban a mezőgazdasági termények beszolgáltatásának szétírását 75 százalékban elvégezték A CsKP Központi Bizottságának történelmi jelentőségű ülésén Gottwald elvtárs az ötéves tervnek a falvakban való teljesítésére igen nagy súlyt fektetett. Kis- és középföldműveseink tudatában vannak feladataiknak. Bebizonyult ez a zselízi járásban a mezőgazdasági termények beszolgáltatásának széfírásakor is. A földművsekkel való beszélgetések közben több kis- és középföldműves elvállalta, hogy kontingensen felül is szolgáltat be gabonát. Május 18-ig a zselízi járásban 28 községben végezték el a beszolgáltatások szétírását. Az első községek közé, j>

uol a tervszétirást gyorsan megvalósították, tartozik Vezertény, Zalaba Nagysalló, Zseliz és még több más község. Nagy-Peszek kissé hátramaradt a tervszétírásban. Ennek főleg az az oka. hogy a kulákok befolyásolják a kis- és középföldmííveseket. Azokban a községekben, ahol már -magasabb típusú EFSz működik, nem fordulnak elő nagyobb nehézségek, a beszolgáltatások szétírása körül. A szövekezeti tagol' magasabb beszolgáltásokra kötelezik magukat. Ez öntudatosságtikról tanúskodik és arról, hogy ők is hozzá láruljanak a maguk módján a világbéke megvédéséhez. (K. F.) vagón búzát, 3 vagón árpát és 5t mázsa dohányt, a kassai kerület t6 EFSz-ének tagjai is bejelentették, hogy a terves felül több vaeon kenyérgabonát szolgáltatnak be. Legújabban a bratislavai kerület EFSz-eiből érkeztek be ilyen jelentések. Az eddigi terven felüli kötelezettségvállalások körülbelül 10 vagón kenyérgabonát tesznek ki. Az oroszvárj szövetkezeti tagok elvállalták, hogy a kontingensen felül beszolgáltatnak 1 vagón búzát, 2 vagón burgonyát és félvagón rozsot. A dévényújfalusi szövetkezeti tagok pedig 1 vagón kenyérgabonával, 2 vágón burgonyával és félvagón paradicsommal járulnak hozzá terven felül dolgozó népünk élelmiszerellátásához. A várkonyi szövetkezeti tagok sem akarnak hátramaradni ezen a téren, ök a tervezett kontigensen felül 30 mázsa búzát és 20 q rozsot adnak be Ezekben a napokban kezdik meg a községekben a beszolgáltatások meg tárgyalását az egyes földmüvesekkel. Az egészközségi terv megbeszélése bizonyára sok új értékes kötelezettségvállalásra készteti kis- és középföldműveseinket, szövetkezeti tagjainkat, amelyeket annak tudatában tesznek, hogy dolgozó népünk élelmiszerellátásának biztosításával járulhatnak hozzá a leghathatósabban a világbéke megszilárdításához. népi demokráciákból Az ipari növények vetése Romániában Április második felében Romániában megkezdték a gyapot, a cukorrépa és más ipari növények vetését. Összehasonlítva az 1949-es évvel, az idén 110 százalékkal megnövekedett az ipari növények vetési területe. 80 százalékkal több lent és 24 százalékkal több cukorrépát vetnek mint az 1949-es évben. Az ötéves terv keretében Romániában még jobban kiszélesítik az ipari növények termelését. 1955-ben háromszor akkora területen fognak gyapotot és két és félszer akkora területen lent termelni, mint az idén. Az ötéves terv végén Románia annyi nyersanyagot termel, hogy teljes mértékben fedezni tudja a gyapot- és a lenipar szükségleteit. Lengyelország mezőgazdaságának villamosítása A burzsoá nagybirtokos klikk 21 évi uialma alatt 1918-Ó1 1939-ig Lengyel országban csupán 1.263 községben volt villany. Ez annyit jelent, hogy évente csupán 60 községbe vezették be a villanyáramot. Ezzel. szemben egy év alatt, 1950-ben a lengyel népi demokrácia kormánya 1.150 községet v'.llanyosított. A hatéves terv alatt, vagyis 1955. év végéig Lengyelország mezőgazdaságának több mint a felét fogják villanyosítani. Az ezzel járó költségek túlnyomó részét az állam tedezi. Idén 88.000 gazdasági vállalatba vezetik be a villanyt, vagyis 63 százalékkal több vállalatot villanyosítanak, mint mult évben. Irtsuk a gyomot és pusztítsuk a növényi kártevőket Jóra fordult a

z idő, kiderült, hogy a soknak vélt májusi esö mégis csak májusi eső, aminek a régi közmondás szerint minden cseppje aranyat ér. Az esőtől megázott és a széltől esetleg megdöntött vetések még szépen helyre állnak, a krump.i, kukorica és minden más vetés pedig rohamosan fejlődik, bokrosodik az eső utáni melegben. Jó idő van, bő termés lesz. Ennek érdekében pedig meg kell markolni újra, meg újra a munka jobbik végét és serényen, szakszerűen forgatni kell a szerszámokat. Fejlődik a vetés, de fejlődik, burjánzik a gyom is, sokkal jobban, mint száraz időben. Veszélyezteti termésünk eredményeit is. Ha idejében nem védekezünk ellene, odaveszhet eddigi munkánk egy része. Régi tapasztalatok és tudományos kísérletek igazolják, hogy a kapálással való késedelem a terméseredmény hatalmas csökkenését jelenti. Minden erőt meg kell tehát mozgatnunk, hogy a kapálás egy pillanatig se késsen. Rendes faluban ilyenkor az utcákon, vagy odahaza alig látni épkézláb embert, — mindenki a földeken van és írtja a kártevő gyomot. Kapáljunk géppel és lókapával. Sok helyütt alkalmaznak már traktorral vontatott kapálógépet is. Ezeket is, meg az ekekapákat is most alaposan ki kell használni. Egy percig se álljanak tétlenül, amíg mások kézi kapálással erölködnek és alig haladnak. A gyorsabban haladó ekekapa a földet jobban porhanyitja és egyenletesebbé is teszi felszínét. Most látszik meg a kukorica, a krumpli, napraforgó és több más kapásnövény négyzetes vetésének nagy jelentősége is. Keresztbe és hosszába lehet porhanyitani és irtani az ilyen vetésnél a gyomot. A kézi szerszámok között is vannak igen jól bevált segítőtársak. Például a kerekes tolókapa. Ez majdnem úgy működik, mint a lókapa, csak ember tólja maga előtt. Sekélyebb kapálásra sarabolásra való. Az öt vagy hétágú kézi kultivátorral is kétszer olyan gyorsan dolgozhatunk, mint régi kapáinkkal. Ez azonban csak a nem túlgyomos talajon használható. A gyomirtás munkájával együtt jár az állati kártevők és rovarok elleni küzdelem is Ürgét és hörcsögöt most pusztíthatunk eredményesen, amikor még nem fiadzottak meg, vagy az aprók még nem növekedtek fe>. Öntéssel és csapdával irtsuk őket. A rovarok közül a répaföldeken a répabarkó a legveszedelmesebb ellenség. Ha sok a barkó, ássunk bogárfogó árkokat a tábla körül. Szovjet tapasztalatok szerig legjobb a 35 centiméter mély ét 25 centiméter széles meredekfalu árok. Az árokba belehulló bogarakat mindennap össze kell szedni és meg kell semmisíteni. A burgonya legnagyobb kártevője a kolorádó bogár, vagy burgonyabogár. A kolorádp bogár felkutatására a legnagyobb gondot kell fordítani. Állandó figyelő szolgálatot kell létesíteni és ha valahol kolorádó bogarat vennénk észre, akkor azt azonnal jelenteni kell, hógy a bogarak elterjedése ellen a szükséges intézkedéseket meg lehessen tenni. A burgonyabogárral fertőzött területeket azonnal különítsük el. A bogarak összeszedése kézzel is történhetik, de vegyszerrel, fertőtlenitéssel is meg kell akadályoznunk továbbterjedését. Amelyik dolgozó paraszt a krumplijában burgonyabogarat lát, a társadalom ellen vét, ha azonnal nem jelenti azt a helyi Nemzeti Bizottságnak. A burgonyaföldeken egyébként már töltögethetünk is, ha a bokor elérte a 10—12 centiméteres magasságot. Az első feltöltést sekélyen végezzük, a továbbiakat egyre magasabban. A lucernát a virágzása kezdetén vágjuk szénának, mert akkor adja a legnagyobb tömeget, amelyik még nem fás és könnyen emészthető takarmány válik belőle. A lucerna szárításával legyünk óvatosak, kora hajnalban a harmat idején forgassuk, mert a napsütésben szárazon a legértékesebb részei, a levelek milliói peregnek le róla hasznavehetetlenül. A vörös herét, ha zöldtakarmányként etetjük fel, a virágzás kezdetén kaszáljuk, de ha szénát akarunk belőle, akkor várjuk meg a teljes virágzást. Ennél különösen arra vigyázzunk, hogy be ne fülledjen, a rendek alja meg ne nyirkosodjon és meg ne barnuljon. A kaszálás után a here és a lucernatarlót fogasoljuk meg, hogy második kaszálásra minél gyorsabban és minél szebb sarjú növekedjen. A rétek helyes vagy helytelen kaszálása is sok takarmánynyereséget vagy veszteséget jelent az országnak. A rétek kaszálását a legutóbb kiadott kormányhatározat értelmében kell mindenütt végrehajtani. Ügyelni kell arra, hogy minden rétet idejében, a legmegfelelőbb időben kaszáljanak le és a széna begyűjtése is úgy történjék, hogy a legkisebb veszteség se érje jó szénatermésünket. Kormányzatunk mindenben segiti a dolgozó parasztságot, hogy munkájával minél nagyobb eredményeket érhessen el. Nemcsak gépeket, műtrágyát és növényvédő szereket ad a falunak, hanem a szocialista nagyüzemi gazdálkodással megteremtette annak a lehetőségét is, hogy az egyénileg gazdálkodók szakszerű munkát tanulhassanak meg. A földműves szövetkezetek is tartsák feladatuknak az egyénileg gazdálkodók megsegítését és a saját munkájuk jó példájával még jobb munkára buzdítsák őket. A CslSz szlovákiai kongresszusa tiszteletére a köbölkúti CsISz-traktorosok élmunkásokká váltak A köbölkúti állami traktorállomás CslSz üzemi szervezetének tagjai — traktorosok, élmunkások, mechanikusok stb. ez év elején összeállították munkatervüket a CslSz szlovákiai kongresszusának jelszava alatt: „Minden CsISz-tag élmunkás az üzemben". Most a CslSz szlovákiai kongreszszusának alkalmából a köbölkúti traktorállomás CsISz-tagjai büszkén jelentik, hogy mindannyian élmunkásokká váltak. Sőt mi több. egvúttal az EFSz-be is beléptek annak tudatában, hogy ezzel is hozzájárulnak dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. A köbölkúti CsISz-tag traktorosok a tavaszi munkák megkezdése előtt egy ifjúsági brigádot alakítottak, amely 415 hektár föld megművelésére kötelezte magát. Ezt a kötelezettségvállalást a CslSz szlovákiai kongresszusáig 316 százalékra teljesítették, mert 415 hektár helyett 1.311 hektárt müveitek meg. Ezenkívül a CslSz üzemi szervezete a kongresszus tiszteletére azt is elvállalta, hogy a traktorállomáson megrendezi a „példás munka hetét". Ezt a kötelezettségvállalást eredetileg 110 százalékra akarták teljesíteni, szorgalmas munkájukkal azonban 126.05 százalékos teljesítményt értek el, 2.276.1 hektár helvett ugyanis 2.869 hektáron végezték el a szántást. Ez annyit jelent, hogy a CsISz-tagok a köbölkúti traktorállomás jövedelmét 118.580 koronával növelték. Ezenkívül a „példásmunka hetében" 6 százalékos üzemanyagmegtakarítást is sikerült elérniök, ami további 34.428 korona megtakarítást jelent. Kenyeres Lajos traktorosnak a norma szerint 288 hektárt kellett volna megművelnie, ö azonban a CslSz szlovákiai kongresszusa tiszteletére 450 hektár megművelésére kötelezte magát. A valóság azonban még ennél is sokkal kedvezőbb, mert Kenyeres Lajos 1030 hektárt müveit meg, tehát normáját 358 százalékra teljesítette, Szőcs Béla élmunkás 500 hektár helyett 792.6 hektárt művelt meg. Kötelezettségvállalását tehát 158 százalékra teljesítette. Vas István traktoros elvállalta, hogy 30 százalékkal túlhaladja normáját, de ő is a többi elvtársakhoz hasonlóan szintén túlhaladta kötelezettségvállalását. Bittér Béla traktoros a kongresszus tiszteletére 20 százalékkal emelte fel normáját. A köbölkúti CsISz-tag traktorosok, akik helyesen fogták fel kötelezettségvállalásaik jelentőségét a szocialista falu építésében, a CslSz sílovákiat kongresszusa' tiszteletére kötelezték magukat, hogy tizenketten résztvesznek az Ifjúsági Építkezéseken. Ezt a kötelezettségvállalást is magasan túlhaladták, mert tizenkettő helyett harmincegyen jelentkeztek az ifjúsági Duzzasztógát építkezésére.