Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-25 / 121. szám, péntek

1951 május 26 UJSZÖ 378 A békét szomjúhozó százmilliókkal együtt követeljük az othafalom közötti békeegyezmény megkötését Csehszlovákia népei a nagy Sztálin békét és szabadságot jelentő zászlaja alatt indultak el megbélyegezni a háborús uszítókat Bratislava szerdán népi demokratikus Köztársaságunk központja, fő városa volt egy napra. A Sumavától Csapig, északtól Csallóköz déli vi­dékéig a gyárak munkásai, a szövetkezetek felszabadult kis- és közép­parasztjai és a dolgozó értelmiség képviselői találkoztak itt, hogy az újjászületett Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságának és a Cseh­szlovákiai Békevédők Bizottságának ünnepi manifesztációs gyűlésén ki­fejezésre juttassák Csehszlovákia népeinek őszinte békevágyát. Ezen az ünnepi manifesztációs nagygyűlésen idült meg az öt nagyha­talom békepaktumát követelő országos népszavazási akció. Dolgozó né­pünk szabadságának és boldogságának otthonát építi határtalan lelke­sedéssel. Őszinte akarattal, mély meggyőződésből csatlakozott a dicső­séges Szovjetunió vezette béketáborhoz, hogy megvédje hajléka bizton­ságát, gyermekei életének békés holnapját, hogy síkra szálljon minden becsületes dolgozó felszabadult életéért s a népek tartós és oszthatatlan békéjéért. hogy Boldog vagyok, az elsők kőzött lehettem., CSANYIGA JOLÁN, a krusovcei Egységes Földműves Szövetkezet tagja. A dolgozó nők, az anyák és a gyermekek kívánságát és követe­lését jött tolmácsolni Bratislavába: Élfetérdekünk az, hogy megvédjük a békét. Érdeke ez elsősorban min­den nőnek, minden anyának. Ha a falumban kinn vagyok a határban s dolgozó asszonytársaimmal beszélek, mindannyiuk ajkáról először a béke megőrzésének fontossága száll, mert egységes, legelső óhaja és követe­lése minden anyának és asszonynak a béke. Határtalanul boldog vagyok, hogy az elsők között lehettem itt Köztársaságunkban, aki leadta sza­vazatát a békeegyezmény megkötései mellett, különösen ma, amikor nyu­gaton eszeveszett módon üldözik a háborús imperialisták azokat, akik a békéért harcolnak, akik békében, boldogan akarnak élni. Örömmel és meghatottsággal tölt el az, hogy résztvehettem a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságának és a Csehszlovákiai Békevédők Bizottsá­gának bratislavai közös nagygyűlé­sén. Valamennyiünket, akik itt vol­tunk, egy érzés hatott át és tüntető lelkesedéssel juttattuk kifejezésre ezt az érzést, amely a békéről be­szél. — öt gyermek anyja vagyok és tudom, hogy mit teszek. Nem aka­rom azt, hogy az én gyermekeimnek is úgy kelljen küszködniök az élet­ben, mint nekem a múltban. Tettekkel kell alátámasztani békeóhajuakat KOVÁCS Lajos munkáslevelezőnk­töl Szodóról kaptunk a minap leve­let, emelyben a béke megvédéséről ezeket írja: Mi nem azért dolgozunk, hogy amit építünk, azt Trumanék és Kruppék lerombolják. Mi a szebb és jobb jövőt építjük minden becsületes dolgozó számára, ehhez pedig tar­tós békére van szükségünk. A béke óhaja pusztán üres szó maradna, ha a dolgozó nép nem támasztaná alá tetteivel, a munkás a munkahe­lyén és ugyanígy az értelmiség és a dolgozó parasztság is. Mert a munkával igenis, le lehet győzni a háborús spekulációt. Az a nép, amely dolgozik, aikot és termel, napról napra erősödik és ki merné az erő­set megtámadni? Igaz, a szoronga­tói patkány belemar az ember bo­kájába, de nem bátorságból, hanem dühös félelmében, mert így képzeli életét megmenthetni. Valahogy ez a helyzet az imperialisták esetében is. Jobbra-balra kapaszkodnak, ho! itt, hol ott akarnak háborút kipro­vokálni. Mi munkások azonban nem ve­szítjük el fejünket és tudjuk, hogy a dolgozó nép részvétele nélkül há­borút folytatni nem lehet. Véssük tudatunkba, hogy ha mi, a felszaba­dult dolgozó népek, hazánkat és a béketábort erősítjük, a kapitalista járom alatt nyögő munkástársainkat is segítjük. A távol tőlünk, messze keleten élő kínai munkás sokkal közelebb áll hozzánk, mint a szom­szédunkban élő Kruppok, Adenaue­rek és a többi fasiszta amerikai cin­kosok. A háborús uszításokat, pro­vokációkat, támadó próbálkozásokat verjük vissza öntudatos munkánk­kal és minél bátrabban építsük a szocializmust, mert ettől rettegnek a legjobban a nyugati imperialisták. Gottwald elvtárs szavai lebegjenek állandóan előttünk: Bátrabban elő­re! Szavaza'unk döntő erőt elent! A galgóci járási akcióbizottság a csehszlovák államvasutak egyik dol­gozóját, Hybela Károly elvtársat küldte ki Bratislavába. hogy vegyen részt a megújhodott Nemzeti Arc­vonal és a Csehszlovákiai Békevé­dők Bizottságának nagygyűlésén. A népszavazással kapcsolatosan HY­BELA KAROLY ezeket mondotta: — Felejthetetlen volt számomra mindaz, amit amit ma ezen a nagy manifesztáción átéltem. Azt hiszem, nem volt résztvevő, aki ne érezte volna át e népszavazás igazi, mély értelmét, súlyát és komolyságát. Tudatában voltunk annak, hogy a mi szavazatunk is döntő erőt jelent a béke megtartásáért, biztosításáért folytatott nagy harcban. Azt szeret­ném és bízom benne, hogy így is lesz, hogy ez a ma itt megkezdett nép­szavazás ugyanilyen nagyszerű lel­kesedéssel töltse el minden egyes polgártársunkat, mint minket, ugyanolyan mély hatást gyakorol­jon Köztársaságunk minden egyes dolgozójára, mint amilyet ránk gya­korolt. A legnagyobb jelentőségű egyezmény A békemanifesztáció, a népszavazás megindításának nagyszerű ünnepi ak­tusán ott voltak az egyházak képvise­lői is s közöttük ott láttuk a katoli­kus püspöki kar több tagját. Dr. DECHET JÁNOS, a besztercebányai­egyházmegye püspöki helynöke, a népszavazásról ezeket mondotta mun­katársunknak: — A szerződések, egyezmények, akár gazdasági, vagy kulturális, akár szociális jellegűek, mindig nagy jelen­tőséggel bírtak. A legnagyobb jelen­tőségű egyezmény mindannyiunk, az egész békét óhajtó emberiség számá­ra mégis az öt nagyhatalom közötti békepaktum megvalósítása lenne. Mi, gel, a nép hadseregével összetart s a nép hadserege a dolgozó néppel érez, érdekeiért harcol és semmi áldozattól sem riad vissza, hogy a dolgozó nép hazájának biztonságát* boldogabb jö­vőjét kiépítse. Egyöntetű kiállással követeljük a békét KUGLER JÁNOS elvtárs, Pártunk Központi titkárságának munkatársa ezeket mondotta: — A népszavazás jelentőségét első­sorban abban látom, hogy résztvesz benne népünk minden rétege és egy­hangúlag követeli a békét. Ez az egy­öntetűség az, amely minket a kapita­lista időktől megkülönböztet. A múlt­ban, a kizsákmányolás, az elnyomatás korszakában a nép széles rétegeinek nem adódott mód és atkalom, hogy ilyen egyöntetű kiálltással juttassa ki­fejezésre legbensőbb vágyát és köve­telményét, a békét. Felejthetetlen élmény MEDVECKY MARIA festőművész­nő élményeit így foglalta össze: — Mint festőt elsősorban a környe­zet, a fldíszítet terem szépsége raga­dott meg, amely oly meleg, meghitt és mégis oly egyszerű volt. Felejthetetlen élményként hatott rám az a nagy lel­kesedés, ahogy a jelenlevők a népsza­vazás aktusában résztvettek Ez a mai nap alkotó munkám szem­pontjából is nagy jelentőséggel bír. Már előbb elhatároztam, Uogy megörö­kítem Szlabej elvtársat, amint az ifjú­munkásokat új munkamódszerére ta­nítja. Ma azonban, ahogy a kis pioní­rokat láttam, amint csokraikkal Zápo­tocký. Široký elvtársakat üdvözölték, szépségük, boldog mosolyuk annyira megkapott, hogv elhatároztam, ezt a képet is megörökítam, lefestem. A romániai német munkások felhívása a Krupp-üzemek dolgozóihoz A romániai német fasisztaellenes bizottság a „Sovromental" resicai üzem németajkú munkásaival Nyu­gat-Németország új rafelf egy vérzésé elleni tiltakozó gyűlést rendezett. A gyűlésről Essenbe levelet küld­metajkú mukásai felhívták a Krupp­üzemek munkásait, hogy írják alá a Béke Világtanácsának felhívását és csatlakozzanak azokhoz, akik az angol-amerikai imperialisták támadó tek, amelyben a „Sovromental" né- | tervei eUen harcolnak. Megsemmisítették Henri Martin francia békeharcos ellen hozott ítéletet A francia semmitó'szék a „Ce Soir" lap jelentése szerint kényte­len volt a francia dolgozó nép és főleg a francia haladó ifjúság nyo­mására megsemmisíteni a Henri Martin tengerész felett hozott ítéle­tet. A semmítőszék a hős francia hazafinak és békeharcosnak az ügyét a bresti katonai bírósághoz utalta. Henri Martint a mult év őszén Tou­lonban azért állították katonai bíró­ság elé, mert nyíltan szembeszállt a francia imperialisták vietnami bű­nös háborújával és a katonák között békeröplapokat terjesztett. Az ítélet megsemmisítése a dolgo­zók tiltakozó akciójának nagy sike­rét jelenti, akik a mult év október 19. óta mind intenzívebben harcol­tak Henry Martin kiszabadításáért. A Franciaország területén — írja a „Ce Soir" — Henri Martin védel­mére alakult bizottságok most is megkétszerezik tevékenységüket, hogy őt végleg- kiszabadítsák. Az olasz textilmunkások sztrájkja Az olasz textilipar félmillió mun­kása bérének emelését követeli, mi' vei a megélhetési lehetőség állan­dóan rosszabbodik. A textilmunká­sok az olasz ipari proletariátus egyik legnagyobb és legrosszabbul fizetett kategóriája. A textilüzemek túlnyomó része az ország északi ré­szében van, Lombardiában és Fié­montban. Elsőnek Novara, Alessand­ria, Pavia, Coma és más városok textilmunkásai kezdték meg a har­cot; e kerületek 72 ezer textilmunká­sa május 16-án egész nap sztráj­kolt, így juttata kifejezésre bérkö­vetelését. Madrid dolgozói erélyesen tillakoznak a fasiszta rendszer ellen Sztrájkok Dél-Amerikában Délamerika, országaiban terjed a sztrájkmozgalom. Guatemalában a napokban kb. hatezer tanító sztrájk­ba kezdett, fizetésemelést követelve. Ecuadorban a munkások, akik a Guayaquil és Salinas városok közöt­,,.,,,,., - , ,, - ti vasútvonalon dolgoznak, kijelen­halado katolikus papok, ebbe a nagy- | tették, hogy beszüntetik a munkát. szerű mozgalomba szintén bekapcso­lódtunk. Már május l-jén felhívtuk ordináriusainkat, az egyházmegyék ve­zetőit, hogy a békéért külön istentisz­teleteket tartsanak minden egyes plé­bánián. Körlevelet bocsátottunk ki, hogy papjaink keressék föl a tévely­gőket, az önzőket és hirdessék kö­zöttük a béke megőrzését jelentő bé­kepaktum megvalósítását követelő' népszavazás nagy jelentőségét és fon­tosságát. A mult héten a katolikus főpapság értekezletet tartott, amelyen olyan döntést hoztunk, hogy május 25-én egész papságunk részvételével konferenciát tartunk. Az összejö\ete­len a népszavazás ránk háruló előké­szítésével és aktív részvételünknek formáival fogunk foglalkozni. Pász­torlevelet adunk ki, amelyet június 3-án minden templomban fel fognak olvasni és amely méltóképpen fog fog­lalkozni a népszavazás fontosságával. A népszavazás új fegyvert jelent számunkra Néphadseregünk tagjai a béketábor legelszántabb katonái, ök is elküldték képviselőiket a Nemzeti Arcvonal Köz­ponti Akciós Bizottságának, valamint a Csehszlovákiai Békevédők Bizottsá­gának közös nagy manifesztációjára. Közöttük találtuk NÉMETH BELA tizedest, aki ezekkel a szavakkal bú­csúzott tőlünk: — Sohse hittem volna, hogy a bé­kéért folyó népszavazás ily megrázó erővel fog rám hatni. Igen, mindenki békét akar nálunk. Es mi katonák, en­nek a békének legöntudatosabb harco­sai akarunk lenni. Mi katonák, a népi hadsereg tagjai, látjuk napról napra a dolgozó nép mindenféle életnyilvánu­lását, munkáját, alkotóvágyát és ez arra buzdít, serkent bennünket, hogy a néphadseregnek — a béke hadsere­gének — éberségét és harci erejét még inkább fokozzuk. Napról napra jobban érezzük, hogy hatalmas, öntu­datos tömeg áll mögöttünk: a dolgozó nép és bennünket semmi sem fog el­tántorítani attól, hogy e népnek életét, békéjét és szebb jövőjét, ha arra sor kerülne, biztos kézzel megvédjük. E népszavazás hadseregünk kezébe új fegyvert ad és még inkább tudatosítja benne, hogy a dolgozó nép a hadsereg­ba bérköveteléseiknek nem tesznek eleget. Hondurasz fővárosában, Tegucigal­pában az egyetemi hallgatók tilta­kozó sztrájkba kezdtek. Követelik, hogy az egyetemről távolítsák el a reakciós előadókat. Tito zsoldosait megsemmisítették Koreában A „L'Humanite" szerint a Nemzet­közi Vöröskereszt munkatársai jelen­tették, hogy Jugoszláviába? néhány száz értesítés érkezett, amelyek a Ko­reában elesett jugoszláv katonák halál­híréről számolnak be. Ezeket a katonákat a Titó-klikk küldte Koreába, hogy ott résztvegye­nek az amerikai fegyveres interven­cióban. Frančo fasiszta hivtalainak minden kegyetlenkedése és rendszabályai elle­nére a spanyol nép folytatja harcát a fasiszta rendszer ellen. Kedden, május 22-én a madridi .dolgozók bojkottálni kezdték a villamosokat, autóbuszokat és a földalatti vasútat, hogy így tilta­kozzanak az életszükségletek árainak állandó emelése és a falangista hivata­lok terrorja ellen. A madridi dolgozók így tettek eleget a felhívásnak, amelyet a röpiratok ezrei terjesztettek a madri­di utcákon. A felhívás felszólította a lakosságot, hogy május 22-én bojkot­tálja a villamosokat, ne vásároljon az üzletekben, ne látogassa a kávéháza­kat és színházakat. A nyugati kapita­lista hírügynökségek jelentései szerint szerdán Madrid utcáin a villamosok üresen közlekedtek és az üzletek is üresen tátongtak. A Franco által elrendelt terrorista intézkedések a legsúlyosabbak Spa­nyolország falangista rendszerének vé­res történelmében és bizonyítják, hogy a spanyol fasiszták mennyire félnek a dolgozó nép tiltakozó mozgalmától. Madridba összpontosították Franco rendőrkülönítményeit és falangista csoportjait a város egész környékéről. Repülőgépeket szállítanak Madridba és hóhérokat a marokkói légióból, akik a rendörügynökök és provokátorok so­rait erősitik. Dél-Andaluziából és Le­vante keleti részéből szüntelenül rend­őrségi erősítések érkeznek Madridba. A nyugati burzsoá sajtóügynökségek tudósítói is kénytelenek bevallani, hogy Madrid képe ostromállapotban lé­vő várost mutat. Az összes útkereszte­ződéseket és a fontos épületeket falan­gisták és rendörök őrzik. A földalatti vasút kijáratánál is fegyveres rendőrök áünak őrséget. Madrid utcáin rendőr­járőrök és lovasrendőrök cirkálnak. A kaszárnyákban állandó készenlét van. A madridi rádió állandóan fenyegető közleményekkel akarja megfélemlíteni a lakosságot, különösen a munkásokat és azzal fenyegeti a tiltakozó mozga­lom résztvevőit, hogy bíróság elé állít­ják őket és mint hazaárulók és go­nosztevők ellen fognak eljárni ellenük. A falangista hivatalok hirdetményekel ragasztattak ki, amelyekben azzal fe­nyegetőznek, hogy azokat az állami al­kalmazottakat, akik résztvesznek a sztrájkokban és tüntetésekben, vagy akik nem tudják kellőképpen megindo­kolni, hogy ezekben a napokban miért nem léptek munkába, azonnal elbocsát­ják. A hivatalok megfenyegették a ke­reskedőket, hogyha nem nyitják ki üz­leteiket, elveszik iparengedélyüket. Franco rendőrsége nyugati hírügynök­ségek jelentései szerint számos »előze­(es« letartóztatást foganatosított. Az Arriba spanyol falangista lap azt írta, hogy »a törvénynek teljes súlyával kell lesújtani azokra, akik résztvesznek a tiltakozó tüntetésekben vagy sztráj­kokban. A sztrájk gonosztett — írja az Arriba — és a sztrájkolókat gonoszte­vőknek kell minősiteni.« Madrid lakossága azonban nem hagy­ta megfélemlíteni magát Franco hi­vatalainak fenyegetéseitől, épúgy, mint nem tudták megfélemlíteni Barcelona, Bilbao, San Sebastian és Pamplona lakosait, ahol a munkások az egész la­kosság támogatásával tüntettek és til­takoztak a mostani éhség- és nyomor­rendszer ellen és tiltakozó mozgalmu­kat folytatják. A háborút meg lehet akadályozni, ha Nyugat-Németország lakosai vissza­utasítják a háborúban való részvételt Wilhelm Pieck elnök, Ulbricht miniszterelnökhelyettes és Eisler tanár felhívásai a német néphez Wilhelm Pieck, a Német Demokra tikus Köztársaság elnöke, a má jus 20-án Eisleberrben tartott nagygyűlésen felhívta a német népet, hogy a bon­ni kormány tilalma ellenére tartsák m eg a népszavazást és szavazzanak az ú jrafelf egy vérzés ellen. Pieck elnök felhívta a Német Demokratikus Köz­társaság polgárait, hogy amennyiben lehetséges, már június 3-án járuljanak hozzá igenlő szavazatukkal és minden német dolgozó egyhangú akaratnyil­vánításához az újrafelfegyverzés ellen s a Németországgal való békeszerző­dés 1951-ben történő megkötése mellett. Pieck elnök vasárnap, május hó 20-án meglátogatta a Vnannsfeldi rézbányák vájárjait és résztvett a manns­feldi nagyüzemek „Wilhelm Pieck-üze mek"-nek elnevezésére való ünnepsé­gein. Wilhelm Pieck elnököt Eisleben ben a mannsfeldi kerület egész lakos­sága, különösen az if júság viharos lel kesedéssel üdvözölte. A munkások és földművesek, a nők és az if júság ütem esen kiáltott jelszavakkal biztosították az elnököt, hogy a népszavazáskor a béke mellett fognak szavazni Walter Ulbricht, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszterelnökhe­lyettese- egy Sonderhausenben tartott gyűlésen több mint 12.000 német lakos előtt mondott nagy beszédében felhív­ta a német polgárokat, hogy a népsza­vazáskor egyhangúlag szavazzanak az újrafelfegyverzés ellen és a Békeszer­ződés 1951-ben való megkötése mel­lett. „Bármilyen világnézetű legyen is, egy német sem térhet ki és nem szabad ki­térnie ma nézetének világos kinyilvá­nítása elől" — mondotta Walter Ulbricht. Mivel az amerikai háború a nyugatnémet lakosság segítségétől függ, a háborút meg lehet akadályozni, ha Nyugat-Németország női és férfial visszautasítják a háborúban való rész­vételt. A Német Demokratikus Kö­társaság polgárainak feladata, hogy er­ről meggyőzzék a nyugatnémet lakos­ságot. „Az egyhangú népszavazás az úfra­felfegyverzés ellen és a békeszerződés 1951-ben való megkötése mellett kell, hogy megmutassa az egész világnak, hogy a német nép békében akar építe­ni" — jelentette ki Gerhardt Eisler ta­nár, a NDK tájékoztató irodájának ve­zetője, a május 19-én tartott hildgurk­hauseni békemanifesztáción. Eisler ta­nár felhívta a manifesztáció résztve­vőit, hogy ne becsüljék le azt a ve­szélyt, amely a német népet fenyegeti, hanem húzzák keresztül az amerikai háborús uszítók és nyugatnémetorszá­gi segítőik terveit és szavazzanak az újrafelfegyverzés ellen, t

Next

/
Thumbnails
Contents