Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-24 / 120. szám, csütörtök

1951 május 24 — U J szo A slávikovói kulákok garázdálkodása 1922-től napjainkig A szövetkezetek tagjai a tavaszi munkák első részét már befejezték. Sikeresen elvégezték a tavaszi vetést, főleg a Tavaszt búza, az árpa, zab, sőt a takarmánufélék és az ipari növények, a répa és a len stb. vetését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már minden munka készen van. A szö vetkezetek tagjai tovább folytatják munkájukat, hogy mennél magasabb termést és igy mennél nagyobb jövedelmet érjenek el. Egyelik és kapálják a répát, zöldséget, dohányt és más veteményeket ültetnek. Több szövetkezeti tag nagyon értékes tapasztalatokra telt szert a tavaszi munkák alatt. Főleg a munka megszervezése, a szövetkezeti munkaverseny stb. terén vannak fó tapasztalataik. De nemcsak ez. Több szövetkezeti tag a saját bőrén győződött meg arról, hogy a kulákok mennyire ellenük doleoznak és hogy mennyire próbálják lebeszélni a kis- és középföldmű vesfytet arról, hogy belépjenek a szövetkezetbe. Figyelmeztető példaként a tornaijai járásban lévő slávikovói EFSz példáját hozhatjuk fel, amelybe beférkőztek a kulákok. Hogy a kulákok garázdálkodása a szövetkezetben még szemléltetőbben meglátsződjék, röviden ismertetjük az első Köztársaság alatti és a felszabadulás utáni tevékenységüket. 1922-ben tőrtént Körülbelül márciusban Árvából több szegény család hurcolkodott Gőmörbe és Slávikovón, a volt Kóburg nagybirtokon telepedtek le. Ezt az akciót dr. Slávik György akkori belügyminiszter, ma emigráns áruló, szervezte meg. Akkor ugyanis szokásban volt, hogy az ilyen Slávik-fé le uracskák településeket alapítottak maguknak és az ilyen települések ve zetőhelyeire természetesen megbízható embereiket ültették. Így volt ez ebben az esetben is. Árvából nemcsak szegény földművesek és munkások jöttek Slávikovóra, hanem falusi bur zsujok is. Ezek aztán rögtön lefoglal ták a legjobb fcldeket és a grófi birtok cselédházainak eladásánál ráígértek a szintén házat venni akaró szegény emberekre s így ők vették meg a házakat. Azt mondogatták egymás, között, hogy a szegények pajtákban is lakhatnak. Slávikovo község a tornaijai járásnak egyik legkisebb faluja. Alig lakik itt 200 ember. Talán éppen ezért felelt meg annyira a falusi burzsujoknak, köztük mindenekelőtt Jurcsák Vincének, Moniák Vendelnek, Moucha Stanislavnak, Chovanec Józsefnek, stb. ez a hely. Jól tudták ezek a burzsujok, hogy itt a föld is termékeny és hogy a helybeli szegény nép nem fog belekeveredni az ő politikájukba. így történhetett meg aztán, hogy a község vezetőhelyeinek elfoglalása után nyugodtan mondhatták, hogy a falu az övék, a szegényeknek nincs joguk semmihez sem. mert azok nem fizetnek adót. Meg kell még említeni, hogy itt két kulákcsoport volt. Az egyik kulákcsoport az agrárpárt hű fiaiból állt, gyakran meghívták mindenféle mulatozásra dr. Slávik Györgyöt. A mi~ sik kulákcsoport pedig Hlinka híveiből állott. Ez az utóbbi csoport pedig a »Slovák« című lap főszerkesztőjét, dr. Paucsa Józsefet látta gyakran vendégül. . »> Es így teltek az évek A kulákok gyermekei Összeházasodtak, a szegények gyermekei pedig reggeltől késő estig robotoltak a földeken. A szegények kis kunyhócskáikban sínylődtek, a gazdagok pedig egymásután építtették gyönyörű luxusházaikat. Moniak Vendel kulák,,hogy ne kelljen neki a földeken dolgoznia, vendéglöt nyitott, úgyhogy ezután a földjein már csak a szegények roboltak. Az első szűk napok akkor jöttek a slávikovói burzsujokra, amikor a második világháború előtt meg kellett fizetniök az újonnan épített házaikért a 300.000 korona összeget, összedugták a fejüket és spekuláltak, hogyan lehetne ez alól kibújni. Eljött az 1938as év, Slávikovót átcsatolták, és a kulákok Szlovákiába hurcolkodtak és többen közülük a szlovák fasiszta gárdisták szolgálatába léptek. Mórnak Vendel ekkor likőrgyárat nyitót,. és borral, meg sörrel folytatott nagykereskedést. A felszabadulás után 1945-ben a fentemlített kulákok viszszatértek Slávikovóra. Többen közülük beléptek a demokrata pártba, a többiek pedig várták, hogy »tisztább« legyen a helyzet Akadtak olyanok Is, akik mind a demokrata, mind a komnista párt igazolványát zsebükben hordozták Mindig azt vették elő, amelyikre éppen szükségük volt. Ezek a kulákok, illetve családtagjaik, ismét elfoglalták a községben a vezetőhelyeket * és tovább folytatták harcukat a nyereségért. MONIAK VENDEL kuláknak megint nem akaródzott húsz hektáros birtokán dolgozni. Arendába adta ezért Pataki Józsefnek, ö maga Tornaiján likőrgyárat akart nyitni, azonban az engedélyt erre nem kapta meg. Volt azonban még egy mentsvára, a borral és a sörrel való nagykereskedés. Ment is neki az üzlet. Hogyis ne, hisz a kereskedelmben, különösen pedig a feketekereskedelemben nagy gyakorlata volt. Kétezer liter szeszt, amit a háború alatt sikerült megőriznie, elrejtegetnie, átszállított most 'új működési helyére, Tornaijára és lassacskán 1000 —1200 koronáért eladogatta literjét. Moniak emellett ügyes kizsákmányoló is Volt. A szegény néppel érzett rokonszenvét talán az sigazoljac legszebben, hogy Machaj Jánost kocsmájában egésZ vagyonától »megmentette«. Machaj nagyon jó volt Moniaknak, amíg volt miből fizetnie a kétdeciket, azonban amikor pénze elfogyott, Moniak többé nem törődött vele Ez a rafinált kulák minden téren biztosítani akarta magát. Slávikovói házán és birtokán kívül még Túrócszentmártonban is vett egy házat. Aztán felszabadulás után Tornaiján is szert tett egy luxus-házra. Természetesen, hogy nagy vagyona senkinek se legyen. felötlő, házait leányai nevé/e íratta. Megfordult ugyanis az agyában az, hogy hátha valakinek feltűnne, hogy milyen pénzen is vette ő ezeket a házakat? Mint tipikus kizsákmányoló 5 is különböző- megvesztegetésekkel egy csoport embert szervezett maga köré, akiket idővel sikerült beültetnie felelős helyekre. Ezeknek köszönhette aztán, hogy ő maga is a tornaijai helyi nemzeti bizottság elnökévé lett. Ebben a funkcióban elég sokáig megmaradt, amíg csak a lakosok ki ném dobták. A hiba azonban ott van, hogy sörnagylerakatát még a mai napié is meghagyták. Mint gondnok szeípél itt, de azért nyugodtan végzi mesterkedéseit. Biztos azonban, hogy a tornaljaiak nem fogják már soká kerülgetni ezt a vérebét és rövidesen leszámolnak vele. Moniak fiatalabb lányát, Betkát férjhez adta egy olyan kisebbfajta kúlákocskához, Moucha Stanislavhoz, akinek húsz hektár földje volt és ezenkU vül autója, cséplőgépe, traktora, önkötözőgépe, stb. Amíg apósa a tornaijai helyi nemzeti bizottság elnöke volt, addig ő a slávikovói helyi nemzeti bizottság elnöke volt. Ez azonban már abban az időben volt, amikor a kulákok élíen itt is, ott is hangok emelkedtek fel. Végül is elkeseredésében „ott hagyta" állását. Meg kell emlékeznünk arról is, hogy Moucha sem maradt hátra apósa mögött a kereskedelem terén. A szödagyártásban nagyon jártas volt. Telt is pénzeszsákja, amíg csak vele is le nem számoltok. Ebbe a kulákcsoportba tartozik JURCSÁK VINCE is. Az ő viszonya dr. Slávik Györgyhöz, több mint barál ivolt. Gyakran össze jöttek Slávikovón baráti pohárazgatásra A községben vezető szerepet játszott, sőt cszfi ládtagjai még ma is görcsösen ragaszkodnak a vezető funkciókhoz. Amikoi a község kis- és középföldművesei egy évvel ezelőtt megalakították a íöldmflvesszövetkezetet, Jurcsák Vince kijelentette, hogy ő bizony nem lép be. Természetesen rögtön világossá vált, hogy miért. Azért, mert „barátai" sem voltak még szövetkezeti tagok, tehát a szövetkezet még nem szolgálhatta volna az ő érdekeiket. Később azonban, mikor partnereinek sikerült belépniök a szövetkezetbe, ő is jelentkezett. Ötven hektár földje van, de azonkívül még Lengyelországban Is van birtoka. További érdekes kulák Slávikovón CHOVANEC JÓZSEF, aki Jurcsák Vincének a veje és Moniak Vendel feleségének fiú testvére. Neki 9.5 hektáros birtoka van. Főleg azzal tüntette ki magát, hogy többezer korona háborús károsodási dijat vett fel házára, pedig Slávikovón nincs is háza. Most Jurcsákkal együtt nyugodtan élnek az EFSz-ben és terveket készítenek a jövőre. KUBACKA JÁNOS kulák egy kicsit más ember. Neki 25 hektár földje van. Jurcsák Vincével is szoros kapcsolatot tartott. A szövetkezetbe szívesen belépett, hisz ott Vontorcsikéknak van vezetőszavuk. Hogy ne lehesen mondani, hogy nincs a szövetkezethez pozitív viszonya, négy tehene közül egyet be is adott a szövetkezetbe. Ami a legérdekesebb, azt a tehenet adta be, amelyiket nem tudott megfejni, mert nagyon rúgott. Tehát a kulák így akarta becsapni a slávikovói szövetkezetet, csakhogy valami olyan történt, amire Kubacká János nem gondolt. Ugyanis ma már a szövetkezeti tagok elég öntudatosak és rájöttek a kulák ravaszságára. A közös istállóban elhelyezett rúgós tehenet volt gazdájának, Kubacka Jánosnak kell fejnie. Valamikor ennek a kuláknak magas politikai funkciója volt az agrár pártban, egyszer elnök is volt, de azért ma még mindig szövetkezeti tag. KÜDJA ISTVÁN slávikovói kuláknak a fiai szintén a fetttemlített nagy kulákcsaládba tartoznak. Kudja István 20 hektáros kulák valamikor egyenesen imádta dr. Paucsa Józseiet, a „Szlovák" című lap főszerkesztőjét. Fia, Kudja Flórián a felszabadulás után a helyi Nemzeti'Bizottság elnöke lett. A szövetkezetbe nem akart belépni, sőt a többi földműveseket is eltanácsolta ettől. Előfordult az is,' hogy nyilvánosan kijelentette, hogy nem ért egyet a mostani rendszerrel, mert nem akarja, hogy öregségére semmije se legyen, A végén azért mégis belépett a szövetkezetbe. A slávikovói politikai életben az elhunyt VONTORCSIK IGNÁC kulák fiacskái is igen nagy szerepet játszanak. Öten vannak. Földjeiket nem lehet tíz ujjunkon összeszámítani, de körülbelül 50 hektár terjedelműek. A kulák-ftucskáknak azonban jobban, tetszik a „politika", mert az több hasznot biztosít, mint a munka. Már az első köztársaság idejében agitáltak az agrár párt számára. A felszabadulás után Túróc szentmártonból visszatértek slávikovói birtokukra és itt kulák barátaik segítségével "„vezető állásokat foglaltak el. Vontorcsik EmS iiőször a helyi Nemzeti Bizottság és a Párt helyi szervezetének az elnöke, később pedig a szövetkezet elnöke lett. Vontorcsik Ferenc a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, Ede az Akció Bizottságban és a Földműves Raktárszövetkezetben foglalta el az elnöki széket. Magas funkcióikat a felszabadulás után a Vontorcsik fiúk arra használták fel, hogy magas háborús károsodási öszszegeket vettek fel és politikai megbízhatóságról szereztek be különféle „pecsétes" írásokat. Ellenfeleikről hamis információkat adtak be az illetékes helyekre. A kulákok azonban mind megbízhatók voltak. A szövetkezetbe csak i egy nem lépett be közülük, István./ aki kijelentette, hogy ő bizony nem adja be a szövetkezetbe a földjeit, mert az egész Vontorcsik család birtoka az 5 nevén Van, és nem akarja, hogy a szövetkezeti tagok adósságokkal terheljék meg az ő földjeit. VONTORCSIK EMIL, mint diktátor működik a szövetkezetben. A szövetkezeti tagok még ma sem tudják, hogy miért dolgoznak. Amikor kb. februárban az egyik értekezleten Jurŕsák Ferenc megkérdezte tőle, hogy' mennyit fog kapni munkájáért, Vontorcsik Ferenc kinyitotta az ajtót és kidobta őt. A Vontorcsik-családnak nagy érdeme van abban is, hogy a szövetkezeten kívül álló kis- és középföldművesek nem akarnak belépni a szövetkezetbe. Machaj János földműves azt mondotta, hogy ő azért nem lép be a szövetkezetbe, mert a vezetőség hamis alapokon dolgozik. Amikor a szövetkezeti tagok értekezletén, Zemanicsek Jusztina parasztasszony valamit meg akart- kérdezni Vontorcsik Emil elnöktől, azt a feleletet kapta, hogy mivel nem írta alá az új munkarendet, nincs jóga beszólni. Vontorcsik elnök nem -folytat meggyőző tevékenységet, hanem diktátori módon parancsolgat. Amikor Jurcsák Vincét és Jenőt, valamint Chovancot és Pasztvo Margitot kizárták a slávikovóiak a Párt helyi szervezetéből, elárulta Moniák Vendellel együtt, hogy Tornaiján újra felvették őket a Pártba. Meg kell mé_g említeni azt is, hogy testvéreiknek tényleg „pozitív" viszonyuk van a népi demokratikus rendszerhez, mert ők maguk adnak ki erről bizonyítványokat. így történt meg az, hogy Vontorcsik István kulák fia bekerült a munkásokat érettségire előkészítő tanfolyamra Trnaván, habár soha munkás nem volt és a munkásosztályhoz való viszonya reakciós. Ilyen ezeknek a testvéreknek a tevékenységéi az első köztársáságban az agrár pártnak szolgáltak, a Szlovák állam alatt fajelmélet mellett agitáltak és ma a szövetkezeti- tagoknak „szolgálnak." Az igazság azonban az, hogy saját pénzeszsákjuk megtöltése a céljuk és hogy elkedvetlenítik a szövetkezeti tagokat és a kis- és középíöldmíiveseket is a szövetkezeti gazdálkodástól. így fest tehát nagyjából a slávikovói kulákok képe. Amikor körülbelül egy évvel ezelőtt "a kis- és középföldművesek megalakították a szövetkezetet, Jurcsák Vince és társai kigúnyolták őket. „Mi nem. lépünk be a szövetkezetbe, úgyse fog ez soká tartani." — mondogatták. Később, amikor már látták, .hogy a körülöttük lévő kör egyre szűkebb lesz, beléptek a szövetkezetbe, hogy olt kezdhessenek működni. Amint már említettük, Slávikovo csak kisközség és a lakosság nagy részét a kulákok és családtagjaik teszik ki. A szövetkezeti munka aztán így is néz ki. A kis- és középföldművesek kisebbségben vannak és ki vannak szolgáltatva a kulákok^ kénye-kedvének. A helyzet az, hogv minden funkció egy család kezében van, amely szabadon diktál. Milyen már most tevékenységük a a gyakorlatban? A fődiktátor Moniák Vendel, volt nagykereskedő, aki Vontorcsik Emil, szövetkezeti elnököt bőven ellátja jótanáccsal. A szegényebb szövetkezeti tagokat, de főleg azokat, akik nem tartoznak a családba, a legnehezebb munkákra osztja be. Az állattenyésztők, számára rendezett tanfolyamra beteg embereket küldenek. Az áljatokat összpontosították, mert így lehetőségük nyílik pénzeszsákjuk megtöltésére. Családtagjaikat mindenféle előnyökben részes'tik. Moniák Vendel gyáros lánya, Moniák Erzsébet üzletvezető lett, habár fizikai ereje sertések etetésére is megfelelne. Belépett a Szlovákiai Nők Szövetségébe is, hogy ne lehessen azt mondani, hogy nincs pozitív viszonya a népi" demokratikus rendszerhez. Színdarabok rendezésében is résztvesz és a táncmulatságokra is elmegy. A slávikovoi kulákok felforgató tevékenysége azonban a legjobban az idei tavaszi munkákban bizonyosodott be. Vontorcsik Emil szövetkezeti elnök és Kudja Flórián gazda nem gondoskodtak idejében vetőmagról így történt, hogy a környező községekben a földművesek már régen vetettek, de a slávikovoiak tehetetlenek voltak. Aztán megjött az esős időjárás, úgyhogy nem lehetett traktorokkal dolgozni. Ez .főleg azért volt baj, mert a kulákok a szövetkezet elnökéilek beleegyezésével csaknem az egész igavonó állatállományukat eladták, nehogy be kelljen adniok a szövetkezetbe. A környező községek földművesei látván a slávikovoi példát, ezt mondogatják3 i; :• • «••: •..->:' „Megvárjük, mi fog történni Slávikovón és majd a szerint fogjuk mi is megalakítani, vagy meg nem alakítani a szövetkezetet."slávikovoi szövetkezetben azonban nincs haladás, rrfert a kulákok nem a szóvetkezet érdekét, hanem saját önző érdekeiket tartják szem előtt. A slávikovoi szövetkezeti tagok nem dolgoznak agregátok segítségével és munkacsoportokról is alig lehet beszélni. A szegények robotolnak, a kulákok pedig ahol csak lehet, kivonják magukat a munkából. Van ugyan a szövetkezetnek két traktora, de ezeket sem használják ki teljes mértékben. Az egyik traktor például a tavaszi munkák alatt építőanyagot hordott, annak ellenére, hogy ezt a munkát már januárban vagy februárban is elvégezhették volna, a másik traktor pedig Moucha kulák pajtájában áll. Amikor a szövetkezeti tagok követelték annak magyarázatát, hogy ezt a traktort mért nem lehet bekapcsolni a munkába, Vontorcsik Emil elnök azt felelte, hogy nem üzemképes. Amikor azonban szereztek egy szakembert, aki a traktort megjavította volna, akkor arra hivatkozott, hogy nem érdemes ezt a traktort megjavítani, mert nagyon sok üzemanyagot fogyaszt. A szövetkezeti tagok ma öt fogattal rendelkeznek. Ebből két pár a vetést, két pár a boronálást, egy pár pedig a hengerelést végzi. Természetesen ilyen körülmények között nagyon soká tartanak a tavaszi munkák. Ez igen nagy kárt okoz, ha figyelembe vesszük azt, hogy Csömörben olyan az időjárás, hogy ha a vetést nem végzik el időben, akkor gyenge termés van. A helyzet a slávikovoi EFSz-ben most az, hogy fel4 téve, hogy a kedvező időjárás tartós lesz, talán május végéig sikerül a szövetkezeti tagoknak befejezni a munkákat. A mai napig még 100 hektárt serh vetettek be,. Érdekes, hogy a szövetkezet vezetői nem szívesen járnak el a járási oktatók értekezleteire, amelyeken Tonhauzer Árpád elvtárs gyakran foglalkozik az ő tevékenységük leleplezésével. A slávikovoi kulákok napközben kivonják magukat a munkából. Az ő munkaidejük este kezdődik, amikor összedugják fejüket a rádió mellett és hallgatják az ellenséges adóállomásokat. Ennek a kulákcsoportnak nem lenneolyan könnyű a munkája, ha nem lennének segítségei. Az első köztársaság idejében dr. Slávik György személyében, valamint dr. Paucsa József személyében találták meg ezt a segítséget Ma szintén nem állnak egyedül. A politkai oktatók nem nagyon lelkiismeretesen végzi munkáját. Ha a szövetkezeti tagok tanácsért vagy pedig valamilyen panasszal fordulnak hozzá, azt feleli, hogy hisz ő tud erről. Igen jó segítségre találtak a slávikovoi külákok Vefverka Péternek, a riirn^ széčsi Nemzeti Biíottság elnökénef személyében is. Rimaszécsen még nincs megalakítva a szövetkezet. Nagy érdeme van ebben a „megbíz* ható" Veverkának. Amikor a slávikovoi földművesek és szövetkezeti tagok le akarták rázni a kulákokat a nyakukról, szerettek volna Rimaszécshez kapcsolódni, mert. ott is meg akarták alakítani a szövetkezetet. Ezt á belügyi megbízotti hivatal is jóváhagyta már, csupán a rimaszécsi Nemzeti Bizottság álláspontja hiányzott Csakhogy , ä „haladószellemü" Veyerka a földművesek gyűlésén felszólalt, hogy nem szabad elfogadni á slávikovoiak ajánlatát mert a végén még a rimaszécsiekre is rákényszerítenék a szövetkezetet. Természetesen a földművesek erre felálltak és a slávikovoiak ellen szavaztak. Rimaszécsen még ma sem alakították meg a szövetkezetet de azért Veverka Pétert már eltávolít tották. Tevékenysége azonban továbbra is folyik. Kiküldték a besztercebányai iskolázásra, aminek elvégzése után a Járási Nemzeti Bizottságon magas funkciót fog kapni. Neki is szoros összeköttetései voltak a slávikovoi burzsujokkal. Vontorcsik Emil például kijelentette), hogy ha Slávikovot hozzákapcsolnák Rimaszécshez, nem lenne mit keresnie a községben. Ezeknek a falusi lakájoknak azonban meg fannak az összeköttetéseik a Pártban is. A besztercebányai Kerületi Nemzeti Bizottságnak például egyáltalán nem számít, hogy a slávikovoi szövetkezetet kulákok vezetik, sőt mi több, ezek kezéből még hamis híreket is elfogadnak a slávikovoi földművesekről. A hírek valódlsá-' gáról nem győződnek meg. Mindezt figyelembe kellene venni az illetékes hivatalokban, mert amíg a kulákok Slávikovon uralkodni fognak a kis- és középföldmüvesek felett, addig nem fog tudni élőrehaladni a szövetkezet. A kulákok mindenféle álarc alatt szabotálnak. A slávikovoi szövetkezeti tagoknak segítségre van szükségük. A kulákok várják a régi burzsoá viszonyok visszatérését, hogy még jobban ki tudják zsákmányolni a dolgozó népet. (r. j.)