Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-19 / 116. szám, szombat

UJSZO 1951 május 19 A külüsymiifiszterhelyettesek előzetes tanácskozásairól A négy nagyhatalom külügyminisztt. helyettesei május 16-án tartották 53-ik ülésüket, Parodi francia képviselő elnöklése alatt. Előző, május 15-iki ülésükön az USA, Nagy-Britannia és Franciország képviselői közül senki sem kívánt felszólalni, bár az előző napi ülésen a Szovjetunió képviselője szólalt fel utolsónak és igy a nyugati nagyhatalmak képviselőin lett volna a sor. A szerdai ülésen Nagy-Britannia kepviselője Davies kijelentette, hogy „nem mondhat semmi újat e>s csaknem szóról szóra megismételte a tárgyalási programm védelmére mondott beszédeit. Davies szándékosan figyelmen kivül hagyva azt a tényt, hogy a szovjet küldöttség megvilágította álláspontját e kérdéssel kapcsolatban, megkérdezte, hogy a szovj 1 küldöttség elfogadja-e a nyugati nagyhatalmak javaslatainak egyikét. Gromiko, a Szovjetunió képviselője ismételten kijelentette, hogy a Szovjetunió nem ismerheti el azt az álláspontot, amelyet a '-árom nagyhatalom képviselői elfoglaltak és amely szerint az Atlanti Egyezményt és az amerikai katonai támpontok kérdését el nem döntött pontként nem lehet a külügyminiszterek tanácsa elé terjeszteni. Ezt c-ak úgy lehet értelmezni, hogy ürügyet keresnek a tárgyalási programm kérdésében való megegyezés útjába állítandó akadályokra. Nekünk azonban a megoldáshoz vezető útat kell keresnünk a tárgyalási programm kérdésében és nem pedig akadályokat kell gördítenünk a megegyezés útjába — mondotta Gromiko. Arról a kérdésről, hogy ki óhajtja és ki nem kívánja a miniszterek tanácsának összehívását, Gromiko kijelentette: — Ezt a kérdést a szovjet küldöttség már felvetette tanácskozásaink kezdeti stádiumában, tekintettel azokra a tényekre, amelyek munkánk folyamán megnyilvánultak. Az utóbbi időben Jessup is beszélt erről a kérdésről. Jessup azonban bármikép forgathatja is e kérdés megszövegezését az üléseken, a tények erősebbek, mint Jessup kijelentései. A tények világosan bizonyítják, ki óhajtja a miniszterek tanácsának összehívását és ki van ellene. Ezt mutatja az Atlanti Egyezményről és az amerikai katonai támpontok kérdéséről szóló tanácskozá1 saink folyamata is, — mondotta Gromiko. Az ülés Parodi felszólalása után, aki semmi lényegeset nem mondott, véget ért. A népszavazástól függ a háborús veszély elhárítása Wilhelm Pieck rédiifelhivása a német néphez Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke, rádiófelhívást intézett a német néphez az újrafelfegyverzés ellen és az 1951-ben megkötendő békeszerződésért tartandó népszavazás alkalmából. Pieck elnök hangsúlyozta, hogv arra a két kérdésre: ellenzi-e a német nép az újrafelfegyvérzést és kívánja-e a Németországgal 1951-ben megkötendő békét, csak egyhangú és egyértelmű igennel lehet válaszolni. A bonni kormány hazugsággal és rágalmakkal, kényszerrel és terrorral igyekszik elfojtani a német nép szabad véleménynyilvánítását. Az amerikai imperialisták NyugatNémetországban robbanóanyagokat helyeznek az utak alá, hogy ezeket háború esetén felrobbantsák. Az amerikaiak romboló és pusztító előkészületeit a néme* népnek kell megfizetnie. A nyugatnémet lakosságnak 6.595 millió márkát kell ebben az évben előteremtenie úgynevezett megszállási költségekre. A bonni pénzügyminiszter kétmilliárd márkát irányzott elő a külső és belsó biztonság felemelt költségeire, vagyis. Nyugat-Németország felfegyverzésére. Az újrafelfegyvérzés amerikai háborút jelent és az amerikai első arcvonal számára akarnak Adenauer kancellár és bonni politikusai német férfiakat és ifjakat zsoldosoknak és ágyútöltelékeknek szállítani. Ezt a célt kell szolgálnia annak a húsz német hadosztálynak, melynek gyors felállítását ígérte meg Adenauer. Pieck elvtárs ezután Theodof Heusshoz, a Német Szövetségi Köztársaság elnökéhez fordult és felszólította: adja meg Nyugat-Németország népének a népszavazás lehetőségét. Ezután viszszautasította azokat a rágalmakat, melyek szerint a Szovjetunió veszélyezteti Németországot és a békét és ezért van szükség az ú jrafelfegy verzésére. „Arról van szó, hogy hazánkat megmentsük azoktól a borzalmas gonosztettektől, amelyeket az amerikai háborús uszítók Koreában elkövetnek. Nyilvánítsátok ki szilárd békeakaratotokat, nyilvánítsátok ki egyhangú „ignnel", hogy elienzitek az újrafelfegyverkezést és követelik az 1951-ben megkötendő békeszerződést. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya és népparlamentje olyan intézkedéseket tett, amelyek arra szolgálnak, hogy a német néptől elhárítsanak minden háborús veszélyt, hogy visszaadják hazája egységét, hogy biztosítsák nemzeti függetlenségét és békés fejlődését" — mondotta beszéde befejező részében Pieck elvtárs. A marshallizáit országok lázas fegyverkezése a dolgozók életszínvonalának csökkentéséhez vezet A Marshall-terv 1950 utolsó negyedévi eredményeiről szóló jelentések beismerik, hogy Európa marshallizáit országainak lázas fegyverkezése nagyban befolyásolja ezeknek az országoknak gazdaságát és Nyugat-Európa népei életszínvonalának csökkentésére vezet. A jelentés rámutat arra, hogy a marshallizált országok hadiiparának növelése nemcsak az infláció növekedését idézi elő, hanem aláássa Nyugat-Európa országainak »gazdasági stabilitását* is. A legkomolyabb tényezők egyike, melyek a marshallizált országok gazdaságaira kellemetlen befolyást gyakorolnak, az árak emelkedése a világpiacon, ideszámítva a nyersanyagok árait. is. Ez az áremelkedés kizárólag az Egyesült Államokkal kötött fegyverkezési egyezmény következménye. H

mt

mm

mti

wmw

Ht

wt

Mt

wH

WH

WH Sztrájkok Olaszországban A városi vasutak, az autobuszforgalom alkalmazottai és munkásai egész Olaszországban folytatják bér- és fizetésemelési harcukat. A városi vasutak alkalmazottainak kétórás sztrájkja Rómábart május 12-én, Milánóban 13-án folyt le. Május 16-án Rómában a városi vasutak alkalmazottai újabb kétórás sztrájkot jelentettek be. A szállítómunkások és alkalmazottak sztrájkja április 26-tól folytatódik, amikor egész Olaszország szállítómunkásai általános sztrájkba léptek, tiltakozva az ellen, hogv a vállalkozók elutasították azokat a gazdasági követeléseket, melyeket az olasz nép nevében előterjesztett az olasz össz-szakszervezeti szövetség a többi szakszervezetekkel együtt. Grosseto tartomány Marema kerületében a Monte Catini vegyipari tröszthöz tartozó barnaszénbányák 6000 munkása május 14-én 24 órás tiltakozó sztrájkba kezdett a tűrhetetlen kizsákmányolás és a termelés korlátozása ellen. •Tekintettel a legfontosabb anvagok válságós hiányára, — mondja a jelentés — a termelés kiterjesztése vagy csak a termelés meglévő színvonalának fenntartása is (a marshallizált országokról van szó, jegyzi meg a TASZSZ iroda) nehéz feladat.« Például Nyugat-Európa országainak autóipara és acéltermelése a nyersanyaghiány miatt kénytelen lesz csökkenteni a termelést. A világpiac árainak emelkedése a marshallizált országokat arra kényszeríti, hogy a hazai gyártmányok nagyrészét külföldre szállítsák, olyanokat is, amelyek a belföldi szükséglet számára is nélkülözhetetlenek. A nyersanyagok árainak emelkedése és a haditermelés kiszélesítése a marshallizált országokban már jelentős ár-' emelkedést okoztak és a munkások élesedő bérharcát hívták ki A jelentések adatai szerint a nagykereskedelmi árak az 1950. év végén az év elejéhez viszonyítva 15, sőt 25 százalékkal emelkedtek. »Nvugat-Európa dolgozó lakossága — mondja a jelentés — a háborús előkészületek állandóan növekvő terhe és az állandóan emelkedő árak miatt mind nagyobb elégedetlenséget mutat.« Az életszínvonal Franciaországban, Olaszországban, Nyugat-Németországban, Ausztriában és Görögországban, ahogy a jelentés beismeri, »veszélyesen alacsonnyá* vált. Nyugat-Európa élelmezési helyzetéről a jelentés azt mondja, hogy az élelmiszerek személyenkénti fogyasztása szüntelen csökken a háborúeiőtti színvonal alá és sok országban a lakosság élelmezésének és béreknek alacsony színvonala úgyszólván szélsőségese A jelentés beismeri a marshallizált országokban a nagy munkanélküliséget és megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a háborús termelés állandóan fejlődik, a munkanélküliség egyre nő. A marshallterv igazgatósága minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál a haditermelés meggyorsítására a marshallizált országokban. »A haditermelés koordinálódik az Eszakatlanti paktum nemzetközi véderő-terveivel. Az Északatlanti paktum szervezetének technikai tapasztalatai elősegítik az Északatlanti paktum egyes országaiban a haditermelés fejlesztését.* HM tahiba.? Május 15-én, kedden Füleken jártam és ott megfigyeltem egy dolgot,- amely megdöbbentett. Ugyanis fél 11-kor a gyári autóbuszból kb. 25 munkás szállt ki. Ezeknek már reggel 6-kor kellett volna munkába áiianiok. A munkásoktól megtudtam, hogy a rimaszombati autóbuszforgalmi iroda megszüntette a Tajti — Hidegkút—Veoseklő — Egyházbástya közötti autóbuszjáratot. Ezért nem tudtak a munkások idejében megérkezni munkahelyükre. Ajnácskőről az üzem autóbusza hozta be őket Fülekre. Természete- » sen a munkások között nagy volt I a felháborodás. A rimaszombati autóforgalmi nemzeti vállalat nem is értesítette a munkás-lkat, hogy miért történt ez az intézkedés és így ennek a vonalbeszüntetésnek az lett a következménye, hogy a füleki gyár kb. 100 munkaórát vesztett ezen a napon. Különben ezen a vonalon naponta 80—90 munkás j jár be az üzembe és így kiszámít- i hatjuk, hogy micsoda óriási vesí- | teséget jelent a későnjövés az üzem termelése / szempontjából. Ezért kérünk az ügyben gyors intézkedést. Balázs Jenő. „ÉLMUNKÁS-HÉT" a magyar tannyelvű pedagógiai gimnáziumban A magyar tannyelvű pedagógiai gimnáziumban a II. >-j osztály tanulóinak indítványára 1951 május 20—27-ig „Élmunkás hetet" rendezünk. Az „élmunkás hét" keretén belül a CslSz szlovákiai Kongresszusának tiszteletére ^•IU minden órára szorgali.iasan fogunk készülni, a fegyelmet V^T «SL

| még jobban megszilárdítjuk, a sajtót rendszeresen napról napra fogjuk olvas n', a hiányzást a lehetőség szerint minimumra csökkentjük, a tisztaság terén példásak leszünk stb. Az osztályok között versenyezni fogunk. A versenyt már napokkal az „Élmunkás hét" előtt propagáljuk a diákság között. Külön ellenőrző bizottságokat létesítünk az osztályokban. A verseny eredményét pontozni fogjuk. Az ,,,Éimunkás hét" jó eredményeivel is bebizonyítjuk, hogy a Magyar pedagógiai gimnázium diaksága megértette kongresszusunk nagy jelentőségét. Kardos István, tanuló. Ai imperialista körök háborús politikája mély aggodalommal tölti el az olasz dolgozókat Palmiro Togliatti, az Olasz Kommumunista Párt főtitkára Firenzében kétszázezer főnyi tömeg előtt beszédet mondott a közelgő községtanácsi választásokról. Beszédében emlékeztetett az 1946-os községi választásokra, amelyek során az Olasz Kommunista Párt az olasz városok és kézségek több mint egyharmadában választási győzelmet aratott. Togliatti elvtárs rámutatott arra, hogy a most folyó választási hadjáratnak azt kell eldöntenie, hogy az egyes pártok hogyan igazgatták a rájuk bízott városokat és községeket. A kormányt támogató pártok azonban nem hajlandók ezen az alapon megvívni a választási harcot, mert el kellene ismerniök, hogy a kommunista, szocialista és a többi demokratikus vezetők sokkal jobban teljesítették kötelességüket, mint a keresztény-demokraták. Ezért a választási harcot annak a jelszónak alapján indítják meg, hogy ,,ki kell zárni a kommunistákat az olasz városok és községek vezetőségéből." Togliatti elvtárs rámutatott arra, hogy az egyházi hatóságok törvénytelenül beavatkoznak a választási hadjáratba és nyomást gyakorolnak a választókra, hogy megakadályozzák őket szavazati joguk szabad gyakorlásában. Beszéde további részében Togliatti felhívta a figyelmet arra a nagyfokú elégedetlenségre, amely a gazdasági és a belpolitikai helyzet miatt az ország széles rétegeiben megnyilvánul, ma jd hangsúlyozta, hogy az imperialista körök háborús politikája mély aggodalommel tölti el Olaszország dolgozóit. — Ha meg akarjátok menteni a békét, ha kifejezésre akarjátok juttatni békeakaratotokat, tettekkel mutassátok ki, hogy nem helyeslitek a kormány politikáját, amely cinikusan a háború felé sodor ja az országot. Szavazzatok tehát a keresztény-demokrata párt ellen és mindazok ellen, akik a kormányt támogatják — mondotta Togliatti elvtárs, majd rámutatott arra, hogy az Olasz Kommunista Párt, a nemzeti egység híve. A nemzeti egység feltétele azonban az, hogy a dolgozó rétegek képviselői méltóképpen vegyék ki részüket a közügyek irányításából. Togliatti elvtárs végül felhívta az olasz nép széles rétegeit, használják fel a választásokat- arra, hogy kifejezzék valódi akaratukat. Ezzel hozzájárulhatnak az ország általános helyzetének megváltoztatásához. Az államkölcsön felentősége a Szovjetunió felvirágoztatásában Á Szovjetunió állami költségvetésének jelentős bevételi összegei az államkölcsönökből származnak, amelyeknek nagy jelentőségük van az alapvető gazdasági-politikai feladatok megoldásában. A Szovjetunió 1950-ik évi összbevételéből — 422 milliárd rubelből — az államkölcsönökből származó bevétel több mint 31 milliárd rubelt tett ki. Ezeket az összegeket épúgy, mint a szovjetállam más bevételeit új üzemek, gyárak, villanyerőmővek, csatornák, bányák, vasutak, kórházak, szanatóriumok építésére, a dolgozók anyagi, kulturális színvonalának emelésére használták fel. A háborúelőtti ötéves tervek időszakában állami kölcsönök útján a nemzetgazdaság számára mintegy ötven milliárd rubelt nyertek. Ezeket a nép által megtakarított összegeket a y dnyeperi vízierőmű építésére, az ural! nehézgépipari üzem, a magnitogorszki kombinát és más óriás üzemek építésére fordítják. Nagy jelentősége volt a szovjet kölcsönöknek a nagy Honvédő Háború éveiben, amikor az állam minden összeget a fasiszta Németország és a militarista Japán feletti győzelem céljaira fordított. Akkor kölcsönök útján 76 milliárd rubelt vettek be. A háborúutáni években a lakosság kb. 130 milliárd rubelt bocsátott az állam rendelkezésére és ezzel jelentősen segítette a háborúutáni ötéves terv teljesítését. A lakosság nagv lelkesedéssel jegyzi a nemrégen kiírt államkölcsönt, amely a kommunizmus építkezésének pénzelésére szolgál, azon építkezésekére, amelyek a szovjetállam további felvirágzását hozzák meg. Több mint négymilliárd rubellel jegyezték tffl a Szovjetunió államkölcsönét Május 16-án, kedden a Szovjetunió pénzügyminisztériuma a következő jelentést adta ki: A Szovjetunió nemzetgazdasága fejlesztésére szolgáló államkölcsönt, melyet 1951 május 3-án írtak ki 30 milliárd rubel értékben, május 15-ig 34.452,893.000 rubellel jegyezték, tehát 4.452,893.000 rubellel jegyezték túl. A kölcsön előirányzott magasságának jelentősen _ való túljegyzésével kapcsolatban a Szovjetunió pénzügyminisztériuma rendeletet adott ki a Szovjetunió minisztertanácsa utasításainak alapján, hogy 1951 május 17-ig mindenütt be kell fejezni a kölcsön jegyzését*. A Gottwald elvtárs vezette Kommunista Párttal leküzdünk minden akadályt és teljesítjük feladatainkat (Folytatás a 3* oldalról.) Gottwald elvtárs Pártunkat mindig a munkásosztályhoz és a dolgozó néphez, a marxizmus-leninizmus tanításaihoz, a Szovjetunióhoz és a nagy Sztálinhoz való hűségre neveli. (Taps, a jelenlévők felállnak. Éljen a Szovjetunió! Éljen Sztálin!) Nincs olyan feladat, amelyet Gottwald elvtárssal az élen ne tudnánk teljesíteni, nincs olyan akadály, amelyet le ne tunánk küzdeni a Gottwald elvtárs vezette Kommunista Párttal. (Lelkes, hosszantartó taps.) Pártunk harminc éves harcát mérlegélve, tisztelettel hajlunk meg a Párt dicsőséges régi zászlai előtt, amelyek a kapitalista rabszolgaság idejében a dolgozó népnek megmutatták a ma örömteli perspektíváit. Tisztelet és dicsőség példaképünknek, a nemzetközi mukásosztály élcsapatának, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának! (Viharos taps. A jelenlévők felállnak.) Tisztelet és dicsőség győzelmes szülőpártunknak, Csehszlovákia Kommunista Pártjának! (Viharos taps.) Éljen Pártunk kormányosa, aki a Pártot bolsevik módra edzette és győzelemre vezette, drága elvtársunk, Klement Gottwald! (Viharos taps.) Éljen legjobb barátunk, az egész haladó emberiség 'nagy vezére, Sztálin elvtárs! (Lelkes, hosszantartó taps. A beszéd zárórészét az összes jelenlévők felállva hallgatják végig és éltetik a Szovjetuniót, a nagy Sztálint, Klement Gottwald elvtársat és a Kommunista Pártot.),