Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-12 / 87. szám, csütörtök

-s———— yj sm Negyven hektáron termeinek rizst a bálványí állami birtokon 1951 április 12 uj m Az állami birtokok bálványi igazgatóságához tartozó gazdaságokban a tavaszi munkákat február 15-én kezdték meg. Mivel közben kedvezőtlen időjárás volt, sokszor napokig nem lehetett végezni a munkát. Ez bizonyos késéseket okozott volna, azonban a birtokon a traktoroknál bevezették a két váltást s így, hogy a korai tavaszi vetéseket két váltásban végzik, az lett az eredménye, hogy a vetési tervet már 90 százalékra teljesítették. Két nap múlva pedig végeznek a tavasziak vetésével. A zöldségtermeléshez is megtörténtek a kellő előkészületek. A melegágyakban szépen kifejlett palánták várnak kiültetésre. A fogyasztók részére már eddig 300 kg retket adtak át. A kertészetnek nagy segítségére van az új, modern kazán, amely a melegágyak fűtésére szolgál. Ezt a kazánt koksszal fűtik. A kazán adja a szükséges meleget a melegágyakban elhelyezett fűtőtőtesteknek. Ezek olyan szakszerűen vannak elkészítve, hogy csak megfelelő hőfokot árasztanak a palántákra Ennek a jó, szakszerű munkának meg is lett az eredménye. A melegágyi palánták jól kifejlődtek és mind alkalmasak a kiültetésre. Mivel a palántákból több is van, mint amennyire a birtoknak szüksége lesz, éppen ezért a a környéken lévő EFSz-eket, ahol a palántákkal valamilven hiba volt vagy kevés lett a palántájuk,, az áiiami bírtok kertészete kisegíti A dohánykertészet is a legszebben halad. A terv szerint 67 hektáron fognak dohányt termelni. A mult évi tapasztalat szerint megállapították, fcngy a dohánytermelésből sokkal több haszon van, mint a gabonafélék termeléséből. Éppen ezért a dohánypalánfákat a legnagyobb pontossággal kezelik. A palánták öntözése meghatározott időközökben történik. Ügyelnek arra is, hogy a palántákra a szükségesnél több víz ne kerüljön, de arra is, hogv a melegágyak valamelyik része nehogy esetleg víz nélkül maradjon. A bálványi állami birtok dohánypalántái az egész járásban a legszebbek. Van egy modern villanyszárító is és július 15-re még két új villanyszáritót építenek fel. Mivel még ebben az évben a három szárítóra nem lesz szükségük, szerződéseket kötnek a környékbeli EFSz-ek dohánytermelő csoportjaival és azok . rendelkezésére bocsátják a dohányszárítókat. A bálványi állami birtok rizstermeléssel is foglalkozik. A rizsre országunkban nagy szükségünk van. Eddig , a rizst mindig külföldről -voltunk kény! telenek drága' pénzért beszerezni. A j múltban eszébe sem jutott senkinek j sem, hogy rizst termeljünk. Mindenki j abban a hiszemben volt. hogy nálunk ! a rizs nem terem meg. A szocialista mezőgazdaság azonban bebizonyította, hogy igen is, lehet nálunk is rizst termelni, sőt még magasabb terméshozamot is lehet elérni, mint amilyent külföldön eddig elértek. Ezt világosan bizonyítja a bálványi állami birtok mult évi rizstermése • is. A mult évben 18 hektáron termeltek rizst 30 mázsás hektá»onkénU átlagtermést értek el Kezdetben bizony sokan azon az állásponton voltak, hogy a rizstermelés nem fog sikerülni, most aztán bebizonyították a hitetlenkedőknek, hogy igenis megterem s éppen ezért a mult évi 18 hektárt az idén 40 hektárra emelték fel. A rizst 20—25 centiméteres vízben termelik. A vetés április közepén történik, de minél hamarabb el van vetve, annál jobb A bálványi rizsföldek csatornákon keresztül a Dunából kap* ják a vizet. Vigyázni kell arra, hogy a rizsföldekre csak egyenletes áramlásban jöjjön a víz. Az erős áramlás könnyen tönkretehetné a vetést. A rizstermő területeket fel lehet használni | haltenyésztésre, sőt ez szükséges is, mert a halak elpusztítják az ártalmas bogarakat, amelyek a rizs gyökerei , közé befurakodnak és a növényt könnyen tönkretennék. Másrészt pedig a vizes területeken tenyésző szúnyoglárvákat is elpusztítják. A bálványi rizsteremlök 15—20 dekás halakat telepítettek a rizsföldeket táoláló vízcsatornákba és a rizsföld különböző részeibe. Ma aztán 2—3 kilo grammos csukákat halásznak ki. A rizstermelés bizony nem könnyű munka. Először nem is akart vele senki sem dolgozni, mert hogy állandóan vízben kell lenni. Sokan attól féltek, hogy ettől valamilyen betegséget kap nak. A mult évben nem is tudtak állandó rizstermelő csoportot szervezni, hanem a különféle munkacsoportok fel váltva dolgoztak a rizsföldeken Az 1951-es évben a bálványi állami birtokon is megkezdődött a -végzett munka szerinti jutalmazás. Az állami birtok dolgozói a legnagyobb megelégedéssel fogadták a normák bevezetését. Jól tudják, hogy ezután már mindek! végzett munkája után kapja fizetését. Nem fordulhat elő, mint az órabéres fizetésnél, hogy aki csak a napot lopja, az is ugyanolyan fizetést kapott, mit az, aki becsületesen végezte mun kaját. Az állattenyésztő csoport is már norma szerint kapja fizetését és meggyőződtek arról, hogy a norma szerinti munka nem arra irányul, hogy a munkás kevesebbet keressen, hanem ellenkezőleg, hogy többet. Nézzük meg Szolik Józsefet, aki eddig 3500 koronát keresett havonta, ma meg 10.000 koronát keres. Magyar József szintén 3500 koronát keresett, most meg 11.000 koronára is feljön. A normarendszer bevezetésével nemcsak a fizetés emelkedett az állattenyésztő csoportnál, hanem a tejhozam is A mult évhez vizsonyítva a tejhozam már ecfdig 15 százalékkal emelkedett. SZARKA ISTVÁN Boholy Márton már nem a nagybirtokosnak, hanem magának dolgozik a rozsnyói EFSz-ben A rozsnyói szövetkezet áttért a harmadik típusra. A földeket tagosították, felszántották a mezsgyéket, úgyhogy a tavaszi munkákat már a nagy táblákon kezdték meg. Gazdaság gunkhan a fősúlyt az állattenyésztésre fektetik s éppen ezért nagy gondot fordítanak a jó takarmányalap biztosítására. A volt városháza romjaiból egy szövetkezeti istállót készítettek, amelyben 35 tahenet és 7 borjút nevelnek. Az állatokról Boholy Márton, Gyöngyös János és Lobodský István gondoskodik, mégpedig amint arról a magas tejhozamok tanúskodnak, nagyszerű módon. Az etetők éppen a tejesre készülődnek. Kezüket mossák és a tehenek tőgyeit tisztítják. Boholy Márton a következőket mondja: „Volt egy tehenem, amelyet beadtam a közös állattenyésztésbe. Amíg egyedül dolgozgattam otthon, addig nem maradt időm arra, hogy tisztán tartsam, mert másfelé is kellett kereset után néznem. Most osupán az állatokkal törődöm és nincs más gondom, mert itt keresek Annyit, amennyire szükségem van." Boholy elvtárs sokat dolgozott a nagybirtokokon az állatok mellett. Etette és fejte a nagybirtokos teheneit és gazdag tapasztalatokat szerzett. Maga mondja, hogy akkor nem volt érdeke, hogy a tehenek több tejet adjanak, hogy tisztán legyenek tartva, mert neki, mint cselédnek ebből semmi haszna nem volt Most, hogy a szövetkezetben dolgozik az állatok mellett, már érdemes lelkiismeretes munkát végeznie. Reggelenként ő az első a szövetkezeti istállóban, kihordja a trágyát, levakarja a teheneket és elkészíti a takarmányt. Arra a kérdésre, hogy miért jár olyan korán reggel a szövetkezeti istállóba, öntudatosan így felel: — Nekünk, szövetkezeti tagoknak meg kell mutatnunk, hogy tudunk jól gazdálkodni. Tudjuk azt jói, hogy az egyénileg gazdálkodók figyelemmel kísérnek bennünket, hogy hogyan bánunk az állatokkal. Hogy meg" tudjuk győzni az egyénileg gazdálkodókat, példás munkát kell végeznünk. Ezért járok be én ko*-án munkahelyemre és ezért fordítok olyan nagy gondot az állatok tisztántartására. Boholy elvtárs büszke munkájára és a közös munkával elért eredményekre. Meggyőző tevékenységet folytát a földművesek között arról, hogy a szövetkezeti gazdálkodás sokkal elonyösebb, mint az egyéni gazdálkodás. Emellett rámutat a közös istállóban elhelyezett állatokra és büszkén mondja: • — Amikor ezt a tehenet idevezették a közös istállóba, piszkos volt és 60vány. Nézzétek meg most, hogyan néz ki. Nézzétek csak ezt a Borsát, ez a legjobb fejőstehenünk. A mult hónapban lett vemhes és mégis 12 liter tejet ad naponta. Hasonlóképpen van e,z a többi tehenekkel is. öt tehenet kicserélnek, mert öregek és kevés tejet adnak. A földműves raktárszövetkezetben helyettük ió fejősöket kapnak. Az etetők és a fejők célja az, hogy minél magasabb tejhozamot ér enek el a reájuk bízott teheneknél. Ezt a céljukat el is fogják érni. Mikor a közös állattenyésztést megkezdték 30 tehéntől naponta kb. 80 liter tejet fejtek ki A tejhozam azonban napról napr-, emelkedett. Ma már 30 tehén 120—130 liter tejnél is töb

r bet ad naponta. A rozsnyói szövetkezeti tagok tejkontingense 80 liter tej naponta. Ök azonban ezt a beszolgáltatáei kötelezettségüket magasan túlhaladják. Átlag 100 liter tejet szolgáltatnak be naponta és ha már zöldtakarmánnya! lehet etetni, akkor még többet adnak be. a kőzellátásra. A rozsnyói szövetkezeti tagoknak egyetlen bajuk az volt. hogy nem volt elég takarmányuk A közös állattenyésztés megkezdésekor összegyűjtötték a szövetkezeti tagoktól a takarmányadagokat is Az etetők maguk készítik el a takarmányt, felvágják a szénát és a szalmát szecskának. Ezt összekeverik korpával és cukorrépa szelettel. Igaz, hogy ez szerény takarmány, de mégis gondosan elő vari készítve és ezért fokozza az állatok hozamosságát. A közös szövetkezeti istállón még mindig vannak javítási munkálatok. Ezt a szövetkezeti tagok az esti órákban saját maguk végzik, mert nappal kinn a földeken dolgoznak. Most 41 állatot két istállóban helyeztek el, de az istállóból istállóba való járás sok időt vesz igénybe, úgyhogy a következő időszakban egy épületben akarják elhelyezni az egész szövetkezeti állatállományt. A rozsnyói szövetkezeti tagok a lovakat is közös istállóba helyezték el. A lovakról azok a szövetkezeti tagok gondoskodnak, akik veliik dolgoznak. A sertéseket szintén közösen látják el. Jelenleg 5 anyadisznójuk van. Ezt az állományt azonban rövid időn belül felemelik. A rozsnyói szövetkezeti tagok példás gazdálkodásáról a járás többi szövetkezetei is példát vesznek. Összpontosítják állataikat, hogy 5k is a rozsnyóiak példáiára mennél többet tudjanak beszolgáltatni közellátásra, hogy így mennél nagyobb hasznot biztosítsanak maguknak. A bajcsí állami birtok dolgozói, a szovjet szovhozok tapasztalatait felhasználva magasabb termés elérésére törekednek A bajcsi állami birtok gazdaságai már a mult évben is mindent megtettek a magasabb termés eléréséért. Ezt az igyekezetüket az idén még jobban fokozzák. Az alapismereteket a szovjet szovhozok és kolhozok tapasztalataiból és legújabb sikereiből merítik. Az elmúlt évben négyfajta magburgonyának nyári kiültetésével kísérleteztek. Munkájuk eredménye meg lett. Amikor kiszámították a burgonya hektáronkénti termését, az egyik fajtánál hektáronként 40 mázsás, egy másik fajtánál pedig 277 mázsás eredményt értek el. A burgonya a vegetációs idő alatt nagyon szépen fejlődött. Ez eredmények alapján a bajcsi állami birtokon elhatározták, hogy az idén 5 hektáron fogják bevezetni a burgonya nyári ültetését. Ültetőburgonyának a tavalyi termést használják fel. A bajcsi állami birtok gazdaságain az elmúlt év őszén a szovjet tapasztalatok szerint 21 hektáron őszi búzát vetettek, mégpedig keresztben való vetéssel. Az idén a keresztbevetést 35 hektár árpa és 5 hektár tavaszi búza vetésénél alkalmazták. Már most látni lehet a földeken a keresztbevetés eredményeit. A gabona nagyon szépen és egyenletesen kelt ki és a növényeknek erős gyökereik vannak. A keresztbevetés egyik főelőnye az, hogy sokkal több a kalász és ez jóval magasabb termést biztosít, mint a közönséges vetés: A mult év kísérleteinek folyamán nagyon jól bevált a mesterséges beporzás. Az idén 115 hektár heteróz kukoricánál fogják alkalmazni ezt a módszert. Ezenkívül meg más kísérleteket is tesznek a kukoricával. E célra 8 hektárt vesznek igénybe, amelyet három részre osztanak. Minden résien különböző mennyiségű istállóés műtrágyát használnak fel. A bajcsi állami birtok gazdaságain az állami kutatóintézetek segítségével az idén 1 hektáron cirók, 2 hektáron gyapot, fél hektáron pedig mogyorótermeléssel fognak kísérletezni. A Szovjetunió nagy természetátalakító munkája nagy hatással lesz majd hazánk éghajlati és természeti viszonyaira is Tudjuk, hogy földünk állandóan nagy I változásokon megy keresztül. Változik ' nemcsak felszíne, hanem változnak éghajlati viszonyai is. Valamikor virágzó országrészek sivataggá változnak viszont ott, ahol sivatag volt, e változások folytán újra otthont teremthet magának az ember. A szocializmus egyik alapvető törvénye: az ember uralma a természet lelett és ezeknek célszerű kihasználása. Ez az alapvető törvény Sztálin elvtárs vezetése alatt valóság lett a Szovjetunióban. Ezért már a nagy Lenin elgondolását követve a Szovjetunió hasznosítja a vízierőket és így nemcsak villamosáramot állít .elő, hanem segítségükkel megváltoztatja magát az éghajlatot is, mindenféle termelés egyik alapvető feltételét. Az éghajlat változásai azonban nem zárhatók határok közé. Törvényszerűségük kihat a földgömb nagy részére is. A Karakorum szörnyűséges porsivatagának kutatói kutatásaik közben, hatalmas települések romjaira bukkantak. A Szahara utazói főleg a tuareg földön virágzó élet nyomait fedezték föl. Jól tudjuk a történelemből, hogy pl. a mai sivatagos Libia valamikor Róma éléskamrája volt. Traján császár pedig az Aldunánál és Erdélyben oroszlánokra vadászott. Sőt mi több, a történelmi feljegyzések szerint a XII. század elején Bratislava hegyoldalait fügefaligetek borították. Kérdezhetnők: miért is pusztult ki mindez? A felelet egyszerű. Megváltoztak az időjárási viszonyok Keleten és így éghajlatunk zordabbá vált. A száraz keleti hideg szél kifagyasztotta délszaki növényeinket, a melegbb égöv állatai kipusztultak és a' áldatlan állapot tovább folytatódott volna, ha nem születik meg a Szovjetunió és annak nagy vezére, Sztálin elvtárs. Sztálin elvtárs felismerte az éghajlati viszonyok nagy jelentőségét az emberi fejlődés és előrehaladás szempontjából és merész elhatározással megmutatta a Szovjetunió népeinek az utat, amely lehetővé teszi számukra az ember boldogabb jövőjének megteremtését. Milyen jelentősége van ennek számunkra? Elsősorban is megváltoznak éghajlati viszonyaink. Keletről a zord hideg száraz téli szél helyett csapadékdús légáramlatokat kapunk. A Szovjetunióban a gépi erővel történő mélyszántás, az öntöző rendszer, a hatalmas víztárolók megkötik a csapadékot és így elősegítik a kipárolgást. A Karakorum sivatagnak termékeny földdé való átalakítása a nagy Kaspi-csatorna segítségével és ennek kipárolgása csapadékossá teszi a keleti szelet. S amint már a gyakorlatból is tudjuk, ott, ahol csapadék van, az éghajlat kilengései sem szertelenek, hanem az éghajlat mérséklődik, sőt felmelegszik. így majd teleink enyhébbekké, csapadékdúsabbakká válnak, a nyári délkeleti forró szél helyett meleg és nedves légáramlatokat kapunk. Hazánk éghajlata újra felmelegszik és talán nem is olyan hosszú idő kérdése, hogy Bratislava és Délszlovákia 800 évvel ezelőtt kipusztult füge- és mandulafái és egyéb délszaki növényei újra életrekel jenek. így Közép-Európa népeinek életviszonyai is megváltoznak. Kevesebb tüzelőre, könnyebb ruházatra lesz szükségünk és a mezőgazdasági termelés fellendülése folytán életviszonyaink is lényegesen megjavulnak. Sztálin elvtárs és a Szovjetunió népeinek a kommunizmus nagy művének áldásos hatását nem lehet számbelileg kifejezni. Meg vagyunk arról győződve, hogy hazánk felszabadításán és az azóta kapott sokféle segítségen kívül számunkra ez is egyik legnagyobb ajándék, mert könnyebbé, szebbé és boldogabbá teszi majd életünket. Ha összehasonlítjuk ezt a „nyugat ajándékaival", a nyomorral, a munkanélküliséggel, a háborús, kardcsörtetéssel, a rémhírekkel és a kapitalizmustól megrontott emberi szellem szörnyűséges förmedvényeivel, látjuk, hogy a Szovjetunió és a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs milyen mélységes emberséggel, igaz, szabad emberekhez híven vezetik a dolgozó népet és bennünket is egy boldogabb, szebb és emberibb jövő felé. örökérvényűek Sztálin elvtárs szavai: „A béke művei áldásos alkotások, a háború műve: pusztítás és pusztulás." (d. n.) Kiskeszin is jobb lett az élete a volt uradalmi cselédeknek Hogy hogyan emelkedik az állami birtok dolgozóinak az életszínvonala, arról világosan tanúskodnak a kiskeszi gazdaság dolgozóinak szavai. Ez a gazdaság a múltban egyházi birtok volt. A főpapság, mint ez uralkodó burzsoázia egyrésze iparkodott kizsákmányolni a dolgozó népet e nagybirtokokon, éppenúgy, mint ahogy azt a többi földbirtokosok tették. Ma már más a helyzet. Hazánkban is a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat, megváltozott a helyzet a volt egyházi birtokokon is, amelyeken a dolgozó nép lett az úr. Mit mondanak errőí a gazdaság dolgozói? Herda István sertésetető, 1923 óta dolgozik a kiskeszi gazdaságon. Eleinte, mint napszámos járt ide, napi 8—10 koronáért. Később, mint kommenciős béres dolgozott. Mint cseléd három hónaponként 247 koronát és kommenciót kapott. 1938-ban, amikor Horthyék megszállták Dél-Szlovákiát, akkor sem változott meg a cselédek sorsa. Csupán az történt, hogy a nagyszombati püspökség helyett a

z esztergomi káptalanhoz tartoztak és három hónaponként nem 247 koronát, hanem 40 pengőt és kommenciót kaptak. Ma, a dolgozó nép kormánya mindenkit olyan jutalomban részesít, amilyet munkájával megérdemel. Herda István normák szerint dolgozik és havonta 5000 koronát keres. Ehhez járulnak még a különjntalékok, a prémiumok. Herda István három gyerek édesapja, ezért a nemzetbiztosítási intézet negyedévenként 2860 leorona családi pótlékot utal ki neki. Ezzel a keresettd Herda István meg van elégedve. Azt mondotta, hogy azon fog iparkodni, hogy normáját túlhaladja, mert ő is hozzá akar járulni a gazdaság fellendítéséhez. Jobbágy Márton csősz, 1925 óta dolgozik ezen a gazdaságon. Eleinte, mint napszámos, később pedig, mint kommenciós sínylődött hasonló fizetési viszonyok között, mint a fenterrdítetb Herda, Jobbágy Márton tapasztalatból ismeri főpapi elöljáróinak igazságosságát és úri demokráciáját Ma Jobbágy elvtárs a Párt üzemi szervezetének az elnöke. Politikailag öntudatos és tudatában van annak, hogy ma a gazdaságon már nem a püspök urak lakájai parancsolgatnak, hanem, hogy a dolgozó népé ott minden. Ezéri kötelességének érzi, hogy a lehető legjobban végezze munkáját. Havi keresete túllialadja a 3750 koronát. A nemzetbiztosítási intézet hét gyermek után negyedévenként 8700 korona családi pótlókot utal ki neki. Jobbágy elvtárs tisztában van azzal, hogy egyedül csak a népi demokrácia bizosíthatjB a jövőben is neki és családjának a szebb életet. Éppen ezért nagy lelkesedéssel dolgozik és meggyőző tevékenységet folytat a többi dolgozók között is Pártunk és kormányunk politikájának helyességéről. Molnár András magyarországi áttelepített, 1947 óta dolgozik a kiskeszi birtokon, mint mezőgazdasági munkás. Van egy fia, aki mint traktoros működik éa két lánya, akik szintén a kiskeszi gazda-' ságban dolgoznak; A Molnár-család havi jövedelme tehát 11—12.000 Kčs körül mozog. Sőt mi több, meg vannak az előfeltételei annak, hogy az idén az új szocialista munkamódszer bevezetése a növényi termelésben lehetővé teszi azt, hogy a Molnárcsalád havi keresete még magasabbra emelkedjék. Ez a helyzet az állami birtokainkon és így emelkedik a dolgozók életszínvonala.. Dolgozóink meggyőződnek arról, hogy mit jelent számukra a népi demokrácia és hogy mennyire fontos az, hogy népi demokráciánkat meg is védjék a háborús martalócok ellen. A munkások azt mondják, hogy meg vannak elégedve életükkel és hogy annak tudatában dolgoznak, hogy munkájukkal megerősítik népi demokratikus országunkat és a világbéke táborát, Jankovks 0.