Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-12 / 87. szám, csütörtök

-s———— yj sm ­Negyven hektáron termeinek rizst a bálványí állami birtokon 1951 április 12 uj m Az állami birtokok bálványi igazga­tóságához tartozó gazdaságokban a ta­vaszi munkákat február 15-én kezdték meg. Mivel közben kedvezőtlen időjárás volt, sokszor napokig nem lehetett vé­gezni a munkát. Ez bizonyos késéseket okozott volna, azonban a birtokon a traktoroknál bevezették a két vál­tást s így, hogy a korai tavaszi veté­seket két váltásban végzik, az lett az eredménye, hogy a vetési tervet már 90 százalékra teljesítették. Két nap múlva pedig végeznek a tavasziak vetésével. A zöldségtermeléshez is megtörtén­tek a kellő előkészületek. A meleg­ágyakban szépen kifejlett palánták vár­nak kiültetésre. A fogyasztók részére már eddig 300 kg retket adtak át. A kertészetnek nagy segítségére van az új, modern kazán, amely a melegágyak fűtésére szolgál. Ezt a kazánt koksszal fűtik. A kazán adja a szükséges mele­get a melegágyakban elhelyezett fűtő­tőtesteknek. Ezek olyan szakszerűen vannak elkészítve, hogy csak meg­felelő hőfokot árasztanak a palánták­ra Ennek a jó, szakszerű munkának meg is lett az eredménye. A melegágyi palánták jól kifejlődtek és mind alkal­masak a kiültetésre. Mivel a palánták­ból több is van, mint amennyire a bir­toknak szüksége lesz, éppen ezért a a környéken lévő EFSz-eket, ahol a pa­lántákkal valamilven hiba volt vagy kevés lett a palántájuk,, az áiiami bírtok kertészete kisegíti A dohánykertészet is a legszebben halad. A terv szerint 67 hektáron fog­nak dohányt termelni. A mult évi ta­pasztalat szerint megállapították, fcngy a dohánytermelésből sokkal több ha­szon van, mint a gabonafélék termelé­séből. Éppen ezért a dohánypalánfákat a legnagyobb pontossággal kezelik. A palánták öntözése meghatározott időközökben történik. Ügyelnek arra is, hogy a palántákra a szükségesnél több víz ne kerüljön, de arra is, hogv a me­legágyak valamelyik része nehogy eset­leg víz nélkül maradjon. A bálványi ál­lami birtok dohánypalántái az egész járásban a legszebbek. Van egy mo­dern villanyszárító is és július 15-re még két új villanyszáritót építenek fel. Mivel még ebben az évben a három szárítóra nem lesz szükségük, szerző­déseket kötnek a környékbeli EFSz-ek dohánytermelő csoportjaival és azok . rendelkezésére bocsátják a dohány­szárítókat. A bálványi állami birtok rizsterme­léssel is foglalkozik. A rizsre orszá­gunkban nagy szükségünk van. Eddig , a rizst mindig külföldről -voltunk kény­! telenek drága' pénzért beszerezni. A j múltban eszébe sem jutott senkinek j sem, hogy rizst termeljünk. Mindenki j abban a hiszemben volt. hogy nálunk ! a rizs nem terem meg. A szocialista mezőgazdaság azonban bebizonyította, hogy igen is, lehet nálunk is rizst termelni, sőt még magasabb terméshozamot is lehet el­érni, mint amilyent külföldön eddig elértek. Ezt világosan bizonyítja a bálványi ál­lami birtok mult évi rizstermése • is. A mult évben 18 hektáron termeltek rizst 30 mázsás hektá»onkénU átlagtermést értek el Kezdetben bizony sokan azon az ál­lásponton voltak, hogy a rizstermelés nem fog sikerülni, most aztán bebizo­nyították a hitetlenkedőknek, hogy igenis megterem s éppen ezért a mult évi 18 hektárt az idén 40 hektárra emel­ték fel. A rizst 20—25 centiméteres vízben termelik. A vetés április közepén tör­ténik, de minél hamarabb el van vet­ve, annál jobb A bálványi rizsföldek csatornákon keresztül a Dunából kap* ják a vizet. Vigyázni kell arra, hogy a rizsföldekre csak egyenletes áramlás­ban jöjjön a víz. Az erős áramlás könnyen tönkretehetné a vetést. A rizstermő területeket fel lehet használni | haltenyésztésre, sőt ez szükséges is, mert a halak elpusztítják az ártalmas bogarakat, amelyek a rizs gyökerei , közé befurakodnak és a növényt könnyen tönkretennék. Másrészt pedig a vizes területeken te­nyésző szúnyoglárvákat is elpusztít­ják. A bálványi rizsteremlök 15—20 de­kás halakat telepítettek a rizsföldeket táoláló vízcsatornákba és a rizsföld különböző részeibe. Ma aztán 2—3 kilo grammos csukákat halásznak ki. A rizstermelés bizony nem könnyű munka. Először nem is akart vele sen­ki sem dolgozni, mert hogy állandóan vízben kell lenni. Sokan attól féltek, hogy ettől valamilyen betegséget kap nak. A mult évben nem is tudtak állan­dó rizstermelő csoportot szervezni, ha­nem a különféle munkacsoportok fel váltva dolgoztak a rizsföldeken Az 1951-es évben a bálványi állami birtokon is megkezdődött a -végzett munka szerinti jutalmazás. Az állami birtok dolgozói a legnagyobb megelé­gedéssel fogadták a normák bevezeté­sét. Jól tudják, hogy ezután már min­dek! végzett munkája után kapja fize­tését. Nem fordulhat elő, mint az órabéres fizetésnél, hogy aki csak a napot lop­ja, az is ugyanolyan fizetést kapott, mit az, aki becsületesen végezte mun kaját. Az állattenyésztő csoport is már nor­ma szerint kapja fizetését és meggyő­ződtek arról, hogy a norma szerinti munka nem arra irányul, hogy a mun­kás kevesebbet keressen, hanem ellen­kezőleg, hogy többet. Nézzük meg Szolik Józsefet, aki eddig 3500 ko­ronát keresett havonta, ma meg 10.000 koronát keres. Magyar József szintén 3500 koronát keresett, most meg 11.000 koronára is feljön. A normarendszer bevezetésével nem­csak a fizetés emelkedett az állatte­nyésztő csoportnál, hanem a tejhozam is A mult évhez vizsonyítva a tejho­zam már ecfdig 15 százalékkal emel­kedett. SZARKA ISTVÁN Boholy Márton már nem a nagybirtokosnak, hanem magának dolgozik a rozsnyói EFSz-ben A rozsnyói szövetkezet áttért a harmadik típusra. A földeket tagosí­tották, felszántották a mezsgyéket, úgyhogy a tavaszi munkákat már a nagy táblákon kezdték meg. Gazdaság gunkhan a fősúlyt az állattenyésztésre fektetik s éppen ezért nagy gondot fordítanak a jó takarmányalap biztosí­tására. A volt városháza romjaiból egy szövetkezeti istállót készítettek, amelyben 35 tahenet és 7 borjút ne­velnek. Az állatokról Boholy Márton, Gyöngyös János és Lobodský István gondoskodik, mégpedig amint arról a magas tejhozamok tanúskodnak, nagy­szerű módon. Az etetők éppen a tejesre készülőd­nek. Kezüket mossák és a tehenek tő­gyeit tisztítják. Boholy Márton a kö­vetkezőket mondja: „Volt egy tehe­nem, amelyet beadtam a közös állat­tenyésztésbe. Amíg egyedül dolgoz­gattam otthon, addig nem maradt időm arra, hogy tisztán tartsam, mert másfelé is kellett ke­reset után néznem. Most osupán az állatokkal törődöm és nincs más gondom, mert itt keresek Annyit, amennyire szükségem van." Boholy elvtárs sokat dolgozott a nagybirtokokon az állatok mellett. Etette és fejte a nagybirtokos tehe­neit és gazdag tapasztalatokat szer­zett. Maga mondja, hogy akkor nem volt érdeke, hogy a tehenek több tejet adjanak, hogy tisztán legyenek tartva, mert neki, mint cselédnek ebből semmi haszna nem volt Most, hogy a szövetkezetben dolgozik az állatok mellett, már érdemes lelki­ismeretes munkát végeznie. Regge­lenként ő az első a szövetkezeti istál­lóban, kihordja a trágyát, levakarja a teheneket és elkészíti a takarmányt. Arra a kérdésre, hogy miért jár olyan korán reggel a szövetkezeti istállóba, öntudatosan így felel: — Nekünk, szövetkezeti tagoknak meg kell mutatnunk, hogy tudunk jól gazdálkodni. Tudjuk azt jói, hogy az egyénileg gazdálkodók figyelemmel kísérnek bennünket, hogy hogyan bá­nunk az állatokkal. Hogy meg" tudjuk győzni az egyénileg gazdálkodókat, példás munkát kell végeznünk. Ezért járok be én ko*-án munkahelyemre és ezért fordítok olyan nagy gondot az állatok tisztántartására. Boholy elvtárs büszke munkájára és a közös munkával elért eredményekre. Meggyőző tevékenységet folytát a földművesek között arról, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodás sokkal elonyö­sebb, mint az egyéni gazdálkodás. Emellett rámutat a közös istállóban elhelyezett állatokra és büszkén mond­ja: • — Amikor ezt a tehenet idevezet­ték a közös istállóba, piszkos volt és 60vány. Nézzétek meg most, hogyan néz ki. Nézzétek csak ezt a Borsát, ez a legjobb fejőstehenünk. A mult hónapban lett vemhes és mégis 12 li­ter tejet ad naponta. Hasonlóképpen van e,z a többi tehe­nekkel is. öt tehenet kicserélnek, mert öregek és kevés tejet adnak. A föld­műves raktárszövetkezetben helyettük ió fejősöket kapnak. Az etetők és a fejők célja az, hogy minél magasabb tejhozamot ér enek el a reájuk bízott teheneknél. Ezt a cél­jukat el is fogják érni. Mikor a közös állattenyésztést meg­kezdték 30 tehéntől naponta kb. 80 liter tejet fejtek ki A tejhozam azon­ban napról napr-, emelkedett. Ma már 30 tehén 120—130 liter tejnél is töb r bet ad naponta. A rozsnyói szövetke­zeti tagok tejkontingense 80 liter tej naponta. Ök azonban ezt a beszolgál­tatáei kötelezettségüket magasan túl­haladják. Átlag 100 liter tejet szolgál­tatnak be naponta és ha már zöldta­karmánnya! lehet etetni, akkor még többet adnak be. a kőzellátásra. A rozsnyói szövetkezeti tagoknak egyet­len bajuk az volt. hogy nem volt elég takarmányuk A közös állatte­nyésztés megkezdésekor összegyűj­tötték a szövetkezeti tagoktól a takar­mányadagokat is Az etetők maguk készítik el a takarmányt, felvágják a szénát és a szalmát szecskának. Ezt összekeverik korpával és cukorrépa szelettel. Igaz, hogy ez szerény takar­mány, de mégis gondosan elő vari ké­szítve és ezért fokozza az állatok ho­zamosságát. A közös szövetkezeti istállón még mindig vannak javítási munkálatok. Ezt a szövetkezeti tagok az esti órák­ban saját maguk végzik, mert nappal kinn a földeken dolgoznak. Most 41 állatot két istállóban helyeztek el, de az istállóból istállóba való járás sok időt vesz igénybe, úgyhogy a követ­kező időszakban egy épületben akar­ják elhelyezni az egész szövetkezeti állatállományt. A rozsnyói szövetkezeti tagok a lovakat is közös istállóba helyezték el. A lovakról azok a szövetkezeti tagok gondoskodnak, akik veliik dolgoznak. A sertéseket szintén közösen látják el. Jelenleg 5 anyadisznójuk van. Ezt az állományt azonban rövid időn belül felemelik. A rozsnyói szövetkezeti tagok pél­dás gazdálkodásáról a járás többi szö­vetkezetei is példát vesznek. Össz­pontosítják állataikat, hogy 5k is a rozsnyóiak példáiára mennél többet tudjanak beszolgáltatni közellátásra, hogy így mennél nagyobb hasznot biz­tosítsanak maguknak. A bajcsí állami birtok dolgozói, a szovjet szovhozok tapasztalatait felhasználva magasabb termés elérésére törekednek A bajcsi állami birtok gazdaságai már a mult évben is mindent megtet­tek a magasabb termés eléréséért. Ezt az igyekezetüket az idén még jobban fokozzák. Az alapismereteket a szov­jet szovhozok és kolhozok tapaszta­lataiból és legújabb sikereiből merítik. Az elmúlt évben négyfajta magbur­gonyának nyári kiültetésével kísérle­teztek. Munkájuk eredménye meg lett. Amikor kiszámították a burgonya hek­táronkénti termését, az egyik fajtánál hektáronként 40 mázsás, egy másik fajtánál pedig 277 mázsás eredményt értek el. A burgonya a vegetációs idő alatt nagyon szépen fejlődött. Ez eredmények alapján a bajcsi állami birtokon elhatározták, hogy az idén 5 hektáron fogják bevezetni a bur­gonya nyári ültetését. Ültetőburgo­nyának a tavalyi termést használják fel. A bajcsi állami birtok gazdaságain az elmúlt év őszén a szovjet tapasztalatok szerint 21 hektáron őszi búzát vetettek, még­pedig keresztben való vetéssel. Az idén a keresztbevetést 35 hektár árpa és 5 hektár tavaszi búza veté­sénél alkalmazták. Már most látni lehet a földeken a keresztbevetés eredményeit. A gabo­na nagyon szépen és egyenletesen kelt ki és a növényeknek erős gyöke­reik vannak. A keresztbevetés egyik főelőnye az, hogy sokkal több a ka­lász és ez jóval magasabb termést biztosít, mint a közönséges vetés: A mult év kísérleteinek folyamán nagyon jól bevált a mesterséges be­porzás. Az idén 115 hektár heteróz kukoricánál fogják alkalmazni ezt a módszert. Ezenkívül meg más kísér­leteket is tesznek a kukoricával. E célra 8 hektárt vesznek igénybe, ame­lyet három részre osztanak. Minden résien különböző mennyiségű istálló­és műtrágyát használnak fel. A bajcsi állami birtok gazdaságain az állami kutatóintézetek segítségével az idén 1 hektáron cirók, 2 hektáron gyapot, fél hektáron pedig mogyoró­termeléssel fognak kísérletezni. A Szovjetunió nagy természetátalakító munkája nagy hatással lesz majd hazánk éghajlati és természeti viszonyaira is Tudjuk, hogy földünk állandóan nagy I változásokon megy keresztül. Változik ' nemcsak felszíne, hanem változnak éghajlati viszonyai is. Valamikor virág­zó országrészek sivataggá változnak viszont ott, ahol sivatag volt, e vál­tozások folytán újra otthont teremt­het magának az ember. A szocializmus egyik alapvető tör­vénye: az ember uralma a természet lelett és ezeknek célszerű kihasználása. Ez az alapvető törvény Sztálin elvtárs ve­zetése alatt valóság lett a Szovjetunió­ban. Ezért már a nagy Lenin elgondo­lását követve a Szovjetunió hasznosít­ja a vízierőket és így nemcsak villa­mosáramot állít .elő, hanem segítsé­gükkel megváltoztatja magát az éghaj­latot is, mindenféle termelés egyik alapvető feltételét. Az éghajlat változásai azonban nem zárhatók határok közé. Törvényszerű­ségük kihat a földgömb nagy részé­re is. A Karakorum szörnyűséges por­sivatagának kutatói kutatásaik közben, hatalmas települések romjaira bukkantak. A Szahara utazói főleg a tuareg földön virágzó élet nyomait fedezték föl. Jól tudjuk a történelemből, hogy pl. a mai sivatagos Libia valamikor Róma élés­kamrája volt. Traján császár pedig az Aldunánál és Erdélyben oroszlánok­ra vadászott. Sőt mi több, a történelmi feljegyzések szerint a XII. század ele­jén Bratislava hegyoldalait fügefalige­tek borították. Kérdezhetnők: miért is pusztult ki mindez? A felelet egysze­rű. Megváltoztak az időjárási viszo­nyok Keleten és így éghajlatunk zor­dabbá vált. A száraz keleti hideg szél kifagyasztotta délszaki növényeinket, a melegbb égöv állatai kipusztultak és a' áldatlan állapot tovább folytatódott volna, ha nem születik meg a Szov­jetunió és annak nagy vezére, Sztálin elvtárs. Sztálin elvtárs felismerte az éghajlati viszonyok nagy jelentőségét az emberi fejlődés és előrehaladás szempontjából és me­rész elhatározással megmutatta a Szov­jetunió népeinek az utat, amely lehető­vé teszi számukra az ember boldogabb jövőjének megteremtését. Milyen jelentősége van ennek szá­munkra? Elsősorban is megváltoznak éghajlati viszonyaink. Keletről a zord hideg száraz téli szél helyett csapa­dékdús légáramlatokat kapunk. A Szov­jetunióban a gépi erővel történő mély­szántás, az öntöző rendszer, a hatal­mas víztárolók megkötik a csapadékot és így elősegítik a kipárolgást. A Ka­rakorum sivatagnak termékeny földdé való átalakítása a nagy Kaspi-csatorna segítségével és ennek kipárolgása csa­padékossá teszi a keleti szelet. S amint már a gyakorlatból is tudjuk, ott, ahol csapadék van, az éghajlat kilengései sem szertelenek, hanem az éghajlat mérséklődik, sőt felmelegszik. így majd teleink enyhébbekké, csa­padékdúsabbakká válnak, a nyári dél­keleti forró szél helyett meleg és ned­ves légáramlatokat kapunk. Hazánk éghajlata újra felmelegszik és talán nem is olyan hosszú idő kérdése, hogy Bratislava és Délszlovákia 800 évvel ezelőtt kipusztult füge- és mandulafái és egyéb délszaki növényei újra élet­rekel jenek. így Közép-Európa népeinek életvi­szonyai is megváltoznak. Kevesebb tü­zelőre, könnyebb ruházatra lesz szük­ségünk és a mezőgazdasági termelés fellendülése folytán életviszonyaink is lényegesen megjavulnak. Sztálin elvtárs és a Szovjetunió né­peinek a kommunizmus nagy művének áldásos hatását nem lehet számbe­lileg kifejezni. Meg vagyunk arról győ­ződve, hogy hazánk felszabadításán és az azóta kapott sokféle segítségen kí­vül számunkra ez is egyik legnagyobb ajándék, mert könnyebbé, szebbé és boldogabbá teszi majd életünket. Ha összehasonlítjuk ezt a „nyugat ajándékaival", a nyomorral, a munka­nélküliséggel, a háborús, kardcsörtetés­sel, a rémhírekkel és a kapitalizmus­tól megrontott emberi szellem ször­nyűséges förmedvényeivel, látjuk, hogy a Szovjetunió és a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs milyen mélységes emberséggel, igaz, szabad emberekhez híven vezetik a dolgozó népet és bennünket is egy boldogabb, szebb és emberibb jövő felé. örökér­vényűek Sztálin elvtárs szavai: „A bé­ke művei áldásos alkotások, a háború műve: pusztítás és pusztulás." (d. n.) Kiskeszin is jobb lett az élete a volt uradalmi cselédeknek Hogy hogyan emelkedik az állami birtok dolgozóinak az életszínvonala, arról világosan tanúskodnak a kiskeszi gazdaság dolgozóinak szavai. Ez a gazdaság a múltban egyházi birtok volt. A főpapság, mint ez uralkodó burzsoázia egyrésze iparkodott ki­zsákmányolni a dolgozó népet e nagy­birtokokon, éppenúgy, mint ahogy azt a többi földbirtokosok tették. Ma már más a helyzet. Hazánkban is a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat, megvál­tozott a helyzet a volt egyházi birto­kokon is, amelyeken a dolgozó nép lett az úr. Mit mondanak errőí a gazdaság dolgozói? Herda István sertésetető, 1923 óta dolgozik a kis­keszi gazdaságon. Eleinte, mint nap­számos járt ide, napi 8—10 koronáért. Később, mint kommenciős béres dol­gozott. Mint cseléd három hónapon­ként 247 koronát és kommenciót ka­pott. 1938-ban, amikor Horthyék meg­szállták Dél-Szlovákiát, akkor sem vál­tozott meg a cselédek sorsa. Csupán az történt, hogy a nagyszombati püs­pökség helyett a z esztergomi kápta­lanhoz tartoztak és három hónapon­ként nem 247 koronát, hanem 40 pengőt és kommenciót kaptak. Ma, a dolgozó nép kormánya mindenkit olyan juta­lomban részesít, amilyet munkájával megérdemel. Herda István normák szerint dolgozik és havonta 5000 koro­nát keres. Ehhez járulnak még a kü­lönjntalékok, a prémiumok. Herda Ist­ván három gyerek édesapja, ezért a nemzetbiztosítási intézet negyedéven­ként 2860 leorona családi pótlékot utal ki neki. Ezzel a keresettd Herda Ist­ván meg van elégedve. Azt mondotta, hogy azon fog iparkodni, hogy normá­ját túlhaladja, mert ő is hozzá akar járulni a gazdaság fellendítéséhez. Jobbágy Márton csősz, 1925 óta dolgozik ezen a gazda­ságon. Eleinte, mint napszámos, ké­sőbb pedig, mint kommenciós sínylő­dött hasonló fizetési viszonyok kö­zött, mint a fenterrdítetb Herda, Job­bágy Márton tapasztalatból ismeri fő­papi elöljáróinak igazságosságát és úri demokráciáját Ma Jobbágy elv­társ a Párt üzemi szervezetének az elnöke. Politikailag öntudatos és tuda­tában van annak, hogy ma a gazda­ságon már nem a püspök urak lakájai parancsolgatnak, hanem, hogy a dol­gozó népé ott minden. Ezéri köteles­ségének érzi, hogy a lehető legjobban végezze munkáját. Havi keresete túllialadja a 3750 koronát. A nemzet­biztosítási intézet hét gyermek után negyedévenként 8700 korona családi pótlókot utal ki neki. Jobbágy elvtárs tisztában van azzal, hogy egyedül csak a népi demokrácia bizosíthatjB a jö­vőben is neki és családjának a szebb életet. Éppen ezért nagy lelkesedéssel dolgozik és meggyőző tevékenységet folytat a többi dolgozók között is Pártunk és kormányunk politikájának helyességéről. Molnár András magyarországi áttelepített, 1947 óta dolgozik a kiskeszi birtokon, mint me­zőgazdasági munkás. Van egy fia, aki mint traktoros működik éa két lánya, akik szintén a kiskeszi gazda-' ságban dolgoznak; A Molnár-család havi jövedelme tehát 11—12.000 Kčs körül mozog. Sőt mi több, meg van­nak az előfeltételei annak, hogy az idén az új szocialista munkamódszer bevezetése a növényi termelésben le­hetővé teszi azt, hogy a Molnár­család havi keresete még magasabbra emelkedjék. Ez a helyzet az állami birtokainkon és így emelkedik a dolgozók életszín­vonala.. Dolgozóink meggyőződnek ar­ról, hogy mit jelent számukra a népi demokrácia és hogy mennyire fontos az, hogy népi demokráciánkat meg is védjék a háborús martalócok ellen. A munkások azt mondják, hogy meg vannak elégedve életükkel és hogy annak tudatában dolgoznak, hogy mun­kájukkal megerősítik népi demokrati­kus országunkat és a világbéke tábo­rát, Jankovks 0.

Next

/
Thumbnails
Contents