Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-11 / 86. szám, szerda

ÜJSZ0 1951 április 11 Milyen tankönyveket rendelhetünk meg a magyar iskolák részére Az állami könyvkiadó vállalat közli az érdeklődőkkel, hogy a következő tankönyvek kaphatók a magyar tan. nyelvű iskolák részére: 1. Előre — ABC és olvasókönyv a nemzeti iskolák I. osztálya számára. 2. Előre. — olvasókönyv a nemzeti iskolák II. osztálya számára. 3. Előre — olvasókönyv a nemzeti iskolák 111. osztálya számára. 4. Előre — olvasókönyv a nemzeti iskolák IV. osztálya számára. 5. Előre — olvasókönyv a nemzeti iskolák V. osztálya számára. 6. Magyar nyelvtan- és gyakorlókönyv a nemzeti iskolák III. osztálya számára. 7. Magyar nyelvtan és gyakorlókönyv a nemzeti iskolák IV. osztálya számára. 8. Magyar nyelvtan és gyakorlókönyv a nemzeti iskolák V. osztálya számára. 9. Számolókönyv a nemzeti iskolák II. osztálya számára. 10. Számtan a nemzeti iskolák V. osztálya számára. 11. „Az f élettelen természet" — honismeret a nemzeti iskolák V. osztálya számára 12. Munka — olvasókönyv a középiskolák I. osztálya számára. 13. Munka — olvasókönyv a középiskolák II. osztálya számára. 14. Magyar nyelvtan és olvasókönyv a középiskolák I. osztálya számára. 15. Ifjúmunkás — a polgári nevelés tankönyve a középiskolák I. osztálya számárs. 16. Kis országépítő — a polgári nevelés tankönyve a középiskolák II. osztálya számára 17. Magyar nyelvtan és gyakorlókönyv a középiskolák II. osztálya számára. 18. Aritmetika — a középiskolák I. osztálya számára. Ezenkívül a magyartannvelvű iskolák számára a következő kiadványok rendelhetők meg1. A csehszlovákiai magyarnyelvű kisdedóvók munkaprogrammja. 2. A csehszlovákiai magyartannyelvű nemzeti iskolák tanterve és tananyag-beosztása. 3. A csehszlovákiai magyar tannyel, vű középiskolák tanterve és tananyagbeosztása 4. Iskolai rendtartás az I., II. és III. fokú iskolák tanulói számára. 5. Az I—III fokú iskolák vizsgálati rendje. A fenti könyvek megrendelhetők a következő címen: Štátne nakladateľstvo, Bratislava, Sasinkova ul. 5. Irodalmi pályázat a CsISz kongresszusának tiszteletére A Csehszlovák írószövetség szlovák tagozata és a CsISz Központi Bizottsága a CsISz szlovákiai kongresszusának tiszteletére irodalmi pályázatot hirdet. 1. Elbeszélés (terjedelme 5—20 gépelt oldal), 2. Irodalmi riport (terjedelme 5—10 gépelt oldal). 3. Jelenet, (terjedelme 5—10 gépelt oldal). 4. Irodalmi kritika, (terjedelme 5— 10 gépelt oldal) 5. Vers (terjedelme 3—5 gépelt oldal). A pályázatokat a CsISz Központi Bizottsága kul't prop. osztályának, (Bratislava, Jelenia 2.), kell beküldeni május l-ig. A pályázat nem jeligés és a pályázaton Köztársaságunk minden polgára résztvehet, Pályázni magyar nyelven is lehet A legjobb pályamunkákat az alábbi díjakkal jutalmazzák: 1. I díj: 10.000 Kčs, II. díj: 8000 Kčs, III. díj: 5000 Kčs, IV—X. díj: 2000 Kôs. 2. I. díj: 5000 Kčs, II. díj: 3000 III. díj: 1500 Kčs; IV-X. díj. 500 3. I díj: 5000 Kčs, II. díj: 3500 Kčs, III. díj: 2000 Kčs, IV—X. díj: 1000 Kčs. 4. I. díj: 8000 Kčs, II. díj: 5000 Kčs, III. díj: 3000 Kčs, IV—X. díj: 1000 Kčs. 5. I. díj: 2000 Kčs, II. díj: 1500 Kčs, III. díj: 1000 Kčs, IV—X. díj: 500 Kčs. A pályázat eredményeit 1951 június l-ig teszik közzé a napi sajtóban és a rádióban. A pályázatokat a Csehszlovák írószövetség és a CsISz Központi Bizottságának kiküldötteiből álló bizottság fogja elbírálni. A pályázat célja az, hogy irodalmi alkotásokban felhívja a figyelmet ifjúságunk életére, építőmunkájára és a fiatal írókáderek érdeklődését elbeszélések, jelenetek és irodalmi kritik'a felé fordítsa. A legjobb pályázók nyáron az írók házában. Budmeficén, szakképzésben részesülnek és műveiket gyűjteményben kiadják. Jelentés az ógyallai járási konferenciáról Tisztítsuk meg Pártunk szervezeteit az osztály idegen elemektől Ogyalla járásban mult hét szombatján és vasárnapján tartották Pártunk járási konferenciáját. Az üzemek és falvak dolgozói különös lelkesedé ssel búcsúztatták a konferencia küldötteit és lelkükre köt ötték, hogy e konferencián egységesen lépjenek fel Pártunk bolsevista vezetéséért és a lehető legkomolyabban ítéljék el Sling, Svermová, Clementis és társai áruló bandáját. A jál ási konferencia alkalmával az üzemek és falvak dolgozói kötelezettségeket vállaltak. A környékbeli 12 magasabb típusú EFSz-nek, az állami , Mrtokoknak, a gépállomásoknak dolgozói vállalták, hogy a konferencia tiszteletére a tavaszi munkálatok végzésében vasárnap sem tartanak szünetet. Az ógyallai kétnapos tanácskozás a CsKP Központi Bizottsága utolsó ülése határozatainak jegyében folyt le. Érthető volt, hogy itt a pártonbelüli demokrácia uralkodik, a kritika és önkritika gazdag forrásaiból merítettek, hogy kiküszöbölhessék hibáikat. Küské elvtárs, a Párt kerületi megbízottja és Andrásik vezető titkár beszámolója után élénk vitára került sor. Az elvtársak a vita során kritikailag értékelték a járási pártbizottság működését, a járási bizottság titkárának munkáját, rámutattak a hibákra és hiányokra. Andrási elvtárs vezető titkár ugyancsak kritikailag foglalkozott a járási tanács és szervezet működésével. Rámutatott az oktató testület, az átigazolás, a tömegszervezetek és népi igazgatás, továbbá a falu osztályharcának vezetésében előforduló hiányokra Andrási elvtárs ellenben nem jutott el a dolgok mélyére és nem mutatott rá arra, hogy miként kell ezeket a hiányokat eltávolítani. A vita során 44 elvtárs szólalt fel. Sokan megvilágították a járási Nemzeti Tanács, a járási pártszervezetek, az egyes üzemek és közigazgatási szervek munkájának hiányait. Borsányi elvtárs, aki jelenleg, mint népbíró működik, vitahozzászólásában határozottan elítélte az úgynevezett „textil-botrányt". Ogyallán ugyanis a járási pártszervezet volt funkcionáriusai nagyban hagytak maguknak kitölteni textilre szóló utalványokat. Ezek a funkcionáriusok, — mondotta Borsányi elvtárs — a munkásokkal meg akarták gyűlöltetni e rendszert. További beszéde során a béke megvédéséről és a háborús gyújtogatok elleni harcról beszélt. Cservenák elvtárs, perbetei EFSztag, a falusi kulákokról szerzett rossz tapasztalatokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a kulákok menekülnek a földtői és az állami birtokokon helyezkednek el. Cservenák elvtárs a járási bizottság hiányos munkájára is rámutatott. Példaként felemlítette, hogy a meghívókat a gyűlésekre megkésve kézbesítik és ilyen módon lehetetlenné teszik a gyűlésen való részvételt. A felszólaló további beszéde során foglalkozott községük volt vezető jegyzője ügyével, aki náluk garázdálkodott. Most, mikoi kormányrendelet alpján eltávolították munkahelyéről, járási vezető helyre került és ott garázdálkodik tovább. Takács elvtárs a Párt helyi szervezetének alelnöke és az ógyallai helyi Nemzeti Bizottság elnöke élesen kritizálta a járási .titkárok működését, akik elégtelenül végezték munkájukat. — Keveset járnak a nép közé — mondotta és nem törődnek eléggé a szervezettel, az idő nagy részét a titkárságon töltik. A jövőben ezt nem fogjuk tűrni. A mi titkáraink a mellüket verik, de kérdezem, — ismerik-e a mi szervezetünk munkásait? Takács elvtárs azután bírálta a vezető titkár beszámolóját, Andrásik elvtárs nem alkalmazta az önkritikát és csak másokat kritizált. Felszólalása további részében Takács elvtárs arról beszélt, hogy az egyes funkcionáriusok a felsőbb szerveknek jelentéseket küldenek bizonyos egyénekről. A kerületről ugyan járnak elvtársak kivizsgálásra, de • csak a járási szervezethez mennek és nem látogatják meg a helyi szervezeteket és a dolgozókat. Azzal is foglalkozott, hogy a Pártba sokan személyi érdekek miatt léptek be. Sok felszólaló együttértett azzal, hogy a járási vezető titkár nem teljesíti elégségesen kötelességeit és hogy a járási titkárságon nincs égyüttértés és személyeskedés uralkodik. Sok felszólaló határozottan elítélte a környékbeli állami birtokoknál uralkodó helyzetet. Kifogásolták legfőképpen azt, hogy az állami birtokokon volt nagybirtokosok, kolaboránsok és falusi kulákok vannak alkalmazva. Az összes felszólalók és az egész konferencia elítélte a Pártunk árulóinak és kémjeinek bandáját, amelyet Pártunk Központi Bizottságának ébersége leplezett le és tett ártalmatlanná. A vita során felszólalt Zsoldos László elvtárs, a bajcsi állami birtok dolgozója is. Nem beszélt önkritikailag, sok frázist használt, általánosan és nem konkréten „intenzív politikai kampányokról" és a „dolgozóink életszínvonalának emeléséről" beszélt. Akik a kulákokat segiteťék Blazsenec elvtárs, az ógyallai helyi szervezet elnöke ugyancsak a járási szervezet hibáira mutatott rá. Hrabcsiak, a kerületi Nemzeti Tanács alkalmazottja, tevékenyen segítette az izsai kulákokat, mondotta. A kerületi Nemzeti Tanács ajánlotta, hogy Bulajcsik úr, negyven hektáros falusi kulák beléphessen az EFSz-be. Blazsenec elvtárs formálisan beismerte hibáit, de keveset beszélt arról, hogy felesége a nyilas pártnak tagja volt, és hogy Ógyallán egy kastélyt konfiskált Ez a magyarázata annak, hogy Blazsenec elvtársat a nép nem szereti. Egyes elvtársak a vita során megkritizálták Németh elvtárs járási titkárhelyettest, hogy különféle igazolásokat adott ki a falusi kulákoknak, továbbá, náluk aludt és egyéb hibákat követett el. Németh elvtárs vitafelszólalásában ezeket a hibákat önkritikailag beismerte. Tudatában van bűne nagyságának — mondotta. — Látja, milyen nagy hibákat okozott, de ezeket a jövőben elkerüli és igyekezni fog mindent jóvátenni. A fextilbolrány A konferencia első napján a vita során felszólalt a járási szervezet elnöke, Spacír elvtárs is, aki jelenleg vezető szerepet tölt be a handlovai állami birtokokon. A „textil-botrányról" annyit mondott, hogy hibát követett el, mikor textilre szóló utalványokat töltetett ki magának. (A textillel még azelőtt feketézett, mielőtt megválasztották volna az SzKP járási elnökévé.) A választásokon Spacír elvtárs nem vallotta be, hogy feketekereskedelmet űzött. A konferencián az önkritikából cirkuszt csinált. Mindamellett a vitafelszólalásban Lenin és Sztálin szavainak idézésével a kritika és önkritika * jelentőségéről beszélt. Demagóg módon lépett fel, mosta kezeit, hogy mások rántották be és hasonlókat mondoll. A vita során az elvtársak rámutattak Spacír elvtárs további hibáira is, mint pl. arra, hogy a járási pártbizottság az ógyallai moziterembe 250.000 koronát invesztált, ennek ellenére Spacír elvtárs a telekkönyvbe a mozitermet saját nevére íratta. A további vita során Ve-lmovszká elvtársnő, a marcellházai EFSz tagja megjegyezte, hogy a járási Nemzeti Bizottságon egy méter textilre szóló utalványért járt, ő ezt nem kapta meg, de a funkcionáriusok kaptak textilutalványokat. Beszélt továbbá a munkaerők toborzásáról. Szükségesnek tartja, hogy a járás vezető emberei kapcsolják be asszonyaikat a munkába, mert ellenkező esetben a dolgozók arra fognak hivatkozni, hogy a funkcionáriusok ugyan végzik a női erők toborzását, azonban asszonyaik nem dolgoznak. Az elvtársak azután a különböző üzemek és hivatalok tömegszervezeteinek munkájáról beszéltek. % A vita során nagyobb gondot kellett volna fordítani a hiányok feltárására, részletesebben kellett volna foglalkoznia az ógyallai burzsoa-nacionalista megnyilvánulásokkal. Foglalkozni kellett volna Hudák és társai káros ideológiájának hordozóival. Ennek ellenére a konferencia feltárta az egyes hibákat s rámutatott a helyreigazítás útjára. Az egész vita végső következtetéseként a megjelent küldöttek egyhangúlag és lelkesedve kifejezték, hogy egyetértenek a CsKP Központi Bizottsága február? ülésének határozataival. Nagy felháborodással és roppant gyűlölettel elítélték Sling, Svermová, Clementis és társai áruló bandáját. Az egész konferencia szorosan felzárkózott Pártunk gottwaldi Központi Bizottsága mellé. A mult konferenciákhoz viszonyítva Ogyallán is haladás mutatkozik. A küldöttek nem féltek rámutatni a járási pártszervezet magasabb funkcionáriusainak hibáira. Igazi pártonbelüli demokrácia uralkodott a konferencián, az összes küldöttek, akik a vita során jelentkeztek, fel is szólaltak és senkit se kellett hozzászólásában félbeszakítani azért, hogy hosszasan beszélt. Az első napnak hiánya legfőképpen az volt, hogy az elvtársak többnyire bejelentették az elért eredményeket, anélkül azonban, hogy ismertették volna, milyen körülmények között érték el ezeket az eredményeket. A vita tiszta képet mutatott a járási pártszervezet s legfőképpen a járási vezetőség hibáiról. Annak ellenére, hogy a járásban megvannak az összes előfeltételek az EFSz-ek fejlesztésére, csak 12 magasabb típusú szövetkezet van, amelyek nehezen haladnak előre. A vita során bebizonyult, hogy az egyes elvtársak nagyon komoly hibákat követtek el Pártunk irányvonalának követésénél, legfőképpen a falvakon. Bebizonyult, hogy egyes elvtársak a járási pártszervezetből, mint pl. Német elvtárs, különbséget tettek magyar és szlovák kis- és középparasztok között, hogy az ógyallai új járási bizottság e káros politika összes ártalmas ügynökét kizárja soraiból. Az új járási bizottságnak, ha jól fog dolgozni, megvannak az előfeltételei ahhoz, hogy az ógyallai járásból szövetkezeti járás alakuljon. A vita továbbá rámutatott arra, hogy a járási állami birtokok valósággal gyűjtik a megbélyegzett elemeket és osztályellenségeinket. Szükséges fesz ezért, hogy a járási bizottság gondoskodjék az állami birtokok jó káderpolitikájáról, hogy munkások, kis- és középparasztok jussanak a vezető helyekre, mert az állami birtokok dolgozói meg akarják tisztítani a vezetést az élősködő és semmittevő elemektől. Bebizonvult, hogv az állami birtokok munkásintézői jól dolgoznak és hogv 1 az ilyen állami birtokok jól haladnak ! előre. Mi! keresett a pártonkívüli igazgató a konferencián? Hiba volt, hogy a járási pártbizottság elvtársai a járási konferenciára meghívtak nem párttagot is, Tarina állami birtok igazgatót, akinek a vita során el kellett hangynia a konferenciát. A konferencia továbbá megmutatta, hogy a járásban vannak káderek, akik képesek volnának vezető felelős funkciókat betölteni, csak ki kell választani, meg kell keresni őket és megfelelő gondoskodással leheftSvé tenni további fejlődésüket. Szükséges, hogy az új járási bizottság aktivizálja a pártszervezeteket az egyes üzemekben, hogy a járási pártbizottság tagjai, a titkárság alkalmazottai legyenek állandó kapcsolatban a dolgozók tömegével, mert máskülönben nem lehetséges az, hogy a Párt következetesen megvalósítsa vezető szerepét az ógyallai járásban. Szükséges lesz, hogy az új járási bizottság behatóbb segítséget nyújtson a tömegszervezeteknek, hogy törődjék az újonnan alakult CSEMADOK szervezettel, hogy ilymódon biztosítsa Pártunk irányvonalának átvitelét a tömegszervezetek munkájába, az egész járás életébe. Az ógyallai járási titkárság nem dolgozik szoros együttműködésben és azért lehetetlen, hogy kellőképpen teljesítse a járási bizottság határozatait. Igv törénhetett, hogy a járási bizottságoktól nem vették át a határozatokat, hanem az elvtársak széjjelmentek, a vonatra siettek, amint ezt egy felszólaló hangsúlyozta. Szükséges, hogy az egész járási bizottság mozgósítani tudja az egész Pártot és az egész Nemzeti Arcvonalat a járásban, az osztályellenség elleni harcra, a gottwaldi ötéves terv harmadik éve fokozott feladatainak teljesítésére, a békeharcra. A járási bizottságnak javítani kell a titkárságon uralkodó viszonyokon, kl kell küszöbölnie a járási bizottság titkárságán a személyeskedés bármely formáját, a kispolgári veszekedéseket. Az új járási bizottságnak biztosítania kell a szoros kapcsolatot az üzemi és helyi szervezetekkel, hogy így meghallják a nép hangját, a tömegek szavát. Csat így ismerik fel idejében az egyes szervezetek, üzemek, hivatalok és tömegszervezetek munkájában felmerülő hiányokat. Csak így biztosíthatja a járási bizottság a Párt vezető szerepét a Nemzeti Arcvonalban. A titkár diktátori módszerei Az új járási bizottságnak feltétlenül gondoskodnia kell arról, hogy a pártmunka minden szakaszán betartsák a meggyőzés elveit. Andrásek elvtársnak, a járás vezető titkárának felszólalása a vitában világosan mutatta, hogy diktátori módszereket alkalmaz. Andrásek elvtárs ahelyett, hogy önbírálóan értékelte volna a maga hibáját, ahelyett, hogy bolsevik módra beismerte volna hibáit, amelyekre az elvtársak a vita során rámutattak, ennek ellenkezőjét tette. Kijelentette ugyan, hogy ő se hiba nélküli és formálisan megmondotta, hogy ő is hibákat követ el. mint mindenki, aki dolgozik. Andrásek elvtárs másokat kritizált, sőt fenyegetődzni is kezdett. Azt mondotta, hogy sok »adattal rendelkezik«, de ezekről még nem beszélhet, azonban sokan be lesznek csukva. A dolgok ki lesznek vizsgálva és minden napfényre kerül. Az új járási bizottság további feladata az lesz, hogy javítson a Pártiskolázás éve helyzetén, hogy biztosítsa az iskolázást különösen az állami birtokok magyar munkásai számára, akikről eddig senki sem gondoskodott. Vizsgálni kell azt, hogy az ilyen jelentős akcióban, a Pártiskolázás évében jelentkező felületesség nem céltudatos-e. Az új járási bizottságnak biztosítani kell a következetes ellenőrzést mind a Pártiskolázás évére, mind pedig minden határozatának teljesítésére és a magasabb pártszervek határozatainak átvételére. Számoljunk le a fsurzsoa-nacionalizmus maradványaivas Az új járási bizottságnak le kell számolnia a burzsoá-nacionalizmus maradványaival és annak hordozóival. A járási konferencián a burzsoá-nacionalizmusról keveset, sőt majdnem semmit nem beszéltek. A burzsoá-nacionalizmusról és sovinizmusról a vita során csak Brük Arpád beszélt, aki 1922töl a Párt tagja. Rámutatott arra, hogy a járásban még megvannak a Husákféle politika maradványai és ott vannak azok is, akik terjesztették. Rövid felszólalását a konferencia gyakran szakította meg tapssal és tetszésnyilvánításokkal. Ez azonban nemielégséges. A dolgok gyökerére kellett volna menni, konkréten meg kellett volna jelölni a burzsoá-nacionalizmus terjesztőit, rámutatni arra, hol következtek be a legnagyobb károk ennek az ellenséges, idegen ideológiának terjesztésével, beszélni kellett volna az intézkedésekről, amelyeket a proletárság, a proletár nemzetköziség árulói és kártevői örökségének eltávolítására tesznek. Az .új járási bizottságnak komolyabban kell foglalkoznia a nők helyzetével, egyenjogúságuk kérdésével és a gazdasági, kuturális és politikai életbe való bekapcsolásukkal. A konferencián 97 küldött vett részt, közöttük csal' 15 nő. Kevés nő van az új járási bizottságban is. Az új járási bizottságnak a mindennapi békeharc kérdését is napirenden kell tartania és a járás minden becsületes dolgozóját mozgósítani, aktivizálni a békeliarcba. A konferencia az új járási bizottságot egyhangúlag választotta meg. Hiány azonban, hogy a bizottság 32 tagja közül csak hatan földiek, a többiek szlovákiai áttelepültek és magyarországi reemigránsok. A mandátumbizottság jelentéséből: 104 választott küldött, ebből 97 jelenlevő. Küldöttek szavazó joggal: 97. Szavazati jog nélküli küldött: 14. Jelenlevő vendégek: 28. A szavazati joggal rendelkező jelenlévő küldöttek közül 32 munkás, 17 földműves, 25 hivatalnok, 3 tanító, 7 háztartásbeli nő, 1 nyugdíjas, 1 SNBiýta és más foglalkozásbeli 11 elvtárs volt. A mandátumbizottság nem tudta megállapítani, hogv ebből a számból hány volt az élmunkás és újító. Rajskí/ Milán. Végrehajtottál* az íté'efet a hazaáruló gyilkosok felett A legfelsőbb bíróság visszautasította Korinka Tamás, Korínka Vladimír és Kruliš Bohumil fellebbezését, akiket az állambíróság 1951 március 15-én hazaárulás és két előre megfontolt gyilkosság bűnténye miatt halálraítélt. Az ítéletet ma végrehajtották.