Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-01 / 77. szám, vasárnap

I I 4 U J §10 1951 április 1 A CSEMADOK HÍREI A CSEMADOK komáromi helyi csoporijásak minden tagja a békéért dolgozik A CSEMADOK komáromi helyi cso­portja vezetőségi értekezletén meg­tárgyalta az 1951. évi kuitúrprog­rammját, amelynek első pontja Föl­des Mihály „Mélyszántás" című fa­lusi életképének betanítása volt. A to­vábbi programmot a CSEMAuOK énekkarának egy estét betöltő sze­replése és két időszerű szocialista tárgyú színműnek megrendezése ké­pezi. A helyi csoport kötelezte magát taglétszámát 220-ról 400-ra féléméin' oiymódon, hogy minden tag egy' új tagot szervezzen. Vannak a csoport­nak olyan agilis tagjai, akik a határo­zat óta már több új tagot is szerez­tek. Az új vezetőség igen nagy gon­dot fordít a „Tartós békéért, népi de­mokráciáért" című lap előfizetőgyüj­tésének szervezésére és a IX. járási versenytáblázatban 350 szerzett elő­fizetővel az első helyen áll. Azt a pél­dás munkát, amit a szocialista kultúra terén végez, a lap további hathatós propagálásával folytatni akarja. Földes Mihály darabját már nagy sikerrel bemutatta, az énekkar pedig új erőkkel gyarapodva április második felében lép a közönség elé. Remélhető, hogy ez az átszervezett és új dalosok­kal kiegészített énekkar továbbra is tartani fogja azt a helyet, amelyet első dalestje alkalmával elfoglalt, és tovább fogja teljesíteni küldetését, a szocialista és a népi dal terjesztésével a béke hirdetését. A CSEMADOK komáromi helyi csoportjának minden tagja a béké­ért dolgozik és követi a Párt útmuta­tását minden munkájában. Ma, amikor a Párt ébersége megakadályozta Sling, Svermová, Clementis és társai­nak áruló mesterkedéseit, még szilár­dabban folytatjuk a szocializmus épí­tését, a szocialista kultúra terjeszté­sét, népi demokráciánk megerősítését s minden erőnkkel harcolunk a béke megvédéséért. BAJKAI BÉLA, a komáromi CSEMADOK-csoport alelnöke. Mi űjság Ipolyságon? A CSEMADOK ipolysági helyi cso portja keretműsorral összekötött gyű iést tartott amelyen Pathó Károly kultúrtárs, a központi titkárság ki­küldötte, a bákeharc fokozásának szükségességéről beszélt és megvi­lágította a kultúrtársak előtt azt az utat, amelyet a csehszlovákiai magyar dolgozóknak követniök kell. A gyű­lésen résztvevők a következő határo­zatot hozták: 1. A világbéke megszilárdítása ér­dekében mind a termelő, mind a kul túrmunkát fokozni fogjuk, hogy ezzel erősítjük a Békevédők táborát. 2. Emeljük a CSEMADOK helyi csoportjának taglétszámát, hogy szé­lesebb keretek közt fejthessünk ki ne­velőmunkát és mozgósítsuk Ipolyság minden becsületes magyar dolgozóját a béke védelmére. 3. Fokozzuk a szlovák dolgozókkal való együttműködést és barátságot, hogy ezzel is szilárdítsuk a dolgozók egységfrontját. 4. Elítéljük Sling, Svermová, Cle­mentis és társaik aljas kémtevékeny­ségét és követeljük ezeknek a kár­tevőknek méltó megbüntetését. 5. Pártunk és szeretett elnökünk, Klement Gottwald elvtárs vezetésével ernyedetlen harcot folytatunk a reak­ció ellen a szocializmus győzelméért. LUKACS JANOSNÉ Kultúráiét a komáromi Skoda-üzemben Szlovákia nehéziparának tervteljesi­tésében a komáromi Skoda-művek az el­ső helyet foglalják el Az üzem minden dolgozója szorgalmas munkával fára­dozott az első helyért és amióta a gyár elérte ezt az eredménvt. még inkább fo­kozzák munkateljesítményüket, hogy kiérdemeljék az »élmunksüzem« címét. Az üzem szorgalmas dolgozói azon­ban nemcsak a gyári munkában igye­keznek az élen járni, hanem élenjáró kultúrmunkát is kifejtenek. A Skoda­művek kultúrcsoportjának tagjai, a munkások a tisztviselőkkel karöltve, fá­radságot nem kímélve dolgoznak az új szocialista kultúra fejlesztésén. Min­den törekvésük arra irányul, hogy a dolgozó nép a kultúra terén is napról napra magasabb színvonalat érjen el. keit és előmozdítja a szocialista kul­túrelőadást rendezett szlovák és ma­gyar nelven. A kultúrcsoport, amely nek egyharmad része élmunkás, olyan tagokkal rendelkezik, akik számos esetben nagy sikert arattak és a város közönségének szívébe férkőztek. Csik Jánosné. Cibulka Józsefné, Chrastina Mária, Wieder Antal, Csik János és Cibulka József a kultúrcsoport büsz­keségei. Ez a szorgalmas színigárda az idén már hétszer adta elő igen nagy sikerrel a Ludas Matyit s eddig már 2100 nézőnek volt alkalma nagy érdek­lődéssel kísérni Fazekas Mihály népi hősének szabadságot s emberi meg­becsülést hirdető történetét. A kultúrcsoport eddigi tevékenysége biztosítéka annak, hogv továbbra Is hathatósan fogia szolgálni a nép érde­keit é selőmozdítia a szocialista kul­túra terjedését Komáromban. Palotai Károly. Megjelent a „Békét!" című gyűjtemény A MAGYAR KÖNYVTAR kiadásá­ban „Békét!" címmel megjelent a Béke Hivei II. Világkongresszusán Varsóban, valamint a Világbéke Ta­nács stockholmi ülésén elhangzott felszólalások gyűjteménye. A haladó világ legkiválóbbjai: Jo­liot Curie, Pietro Nenni, Ilja Ehren­burg, Kuo-Mo-Zso, Alexander Fa­gye jev. A. Hodinová Spurná és má­sok szóban és írásban egész lényük latbavetésével, meggyőző erővel emel­ték fel tiltakozó szavukat e kongresz­szusokon az imperialista agresszorok ellen. A két nagy háború, amely az egész világ dolgozóira mérhetetlen szenve­dést zúdított és amely sokmillió áldo­zatot követelt a fronton, a front mö­gött és a koncentrációs -táborokban, felsorakoztat ma mindannyiunkat a bók táborába, hogy megakadályoz­zuk egy újabb világháború kitörését, amely egy maroknyi imperialista gyúj­togató érdekeit szolgálja. A népi demokráciák béketábora a Szovjetunióval az élen, minden ereje megfeszítésével és minden rendelke­zésére álló eszközzel a béke megvé­dése és ezzel a szocializmus építése érdekében vette fel küzdelmét és örömmel állapítja meg hívei számá­nak rohamos növekedését és az egész világ haladószellemű nemzeteinek e nemes cél érdekében való megmoz­dulását. A MAGYAR KÖNYVTAR felada­tának tudatában, hogy a csehszlová­kiai magyar dolgozóknak minél szé­lesebb rétegeivel megismertesse a Béke Hívei II világkongresszusán elhangzott beszámolóit, azok össze­gyűjtésével, lefordításával és kiadá­sával akar a békeépítés nagy művéhez hozzájárulni. A „Békét!" címmel kiadott könyv a magyar könyvesboltban, valamint a Pravda összes könyvkereskedésében kapható. Ara fűzve Kčs 29.—. szpRriszrti Turcsán István: Ne aggódjék a fia miatt, majd a leszerelés után is mód­jában lesz résztvenni a tanítói tanfo­lyamon. Nincs mitől tartania, a fia semmiről sem fog^lekésni. Nagykeszi: Kitűnő témát választot­tál, de mondanivalódat hanyagul írtad meg. így, ilyen hangon nem lehet senkit sem meggyőzni a szocialista építőmunka előnyeiről. S. Sándor: Ügyében eljárunk és megérdeklődjük, hogy 75%-os rok­kantságát miér* szállították le 35%-ra. ASsómecenzév, R. Arpádné: Lakása ügyében forduljon haladéktalanul a helyi Nemzeti Bizottsághoz. Ha ott riern intézik e! kedvezően, akkor je­lentkezzék újra nálunk és mi meg­ígérjük, hogy segítségére leszünk ügye minél előbbi kivizsgálásában. Rozsnyó: Egyáltalában nem értjük, hogy valaki verset ír és azt a járási Nemzeti Bizottság útján juttatja el hozzánk. Azt sem értjük, hogy ma­gyar tanító létére helytelen magyar­sággal írja költeményeit. És végül meg kell jegyeznünk, versei homá­lyosak és ezért nem közölhetők. V. József, közkatona: A legkénye­sebb problémával fordulsz hozzánk. Valóban igazad van, hogy a bürokrá­cia némely helyen még elég eleve;,i, viszont a lakáskérdésben feime^ülő nehézségek nem gészen a bürokráciá­ra vezethetők vissza. Ajánljuk^ for­dulj most újra újabb kérvénnyel Orosz elvtárshoz, a somorjai Nemzeti Bizottság elnökéhez, hivatlý'ózz az 1949-ben benyújtott kérvényedre s megvagyunk róla győződve, hogy most mégis csak előterjeszti ügye­det a lakásbizottság elé. J Révai Géza: Próbáljojň a Nemzeti Bizottság útján a Vo/j. Poškodenci hivatalához fordulni kérvényével. A kérvényhez mellékelje /az orvosi' bi­zonyítványt, hogy munkaképtelen. Turc. Sv. Martin: Beküldött versed becsületes írásmű, mégsem közölhető. Hidd el, ha mindazt, jfemit versben írtál, egyszerűen levélben írtad volna meg, akkor sokkal könnyebben hoz­hatnánk nyilvánosságon. Tehát .ajált latos lenne, ha a békerfnozgalomról és a mindennapi munkáéiról írnál. Ne félj, nem lesz nehéz, 9&ak nyíltan és őszintén közöld élményeidet, mit gon­dolsz mindarról, ami Ikörülöttünk tör­éjeť Fiam bányász lesz A vashegyi bányásztanoncok 1951 február 8-án indultak el Kelet-Szlová­kiába munkaerő toborzó körútjukra. A csoportnak 18 tagja vólt. Először Eper­jesen adtak a helyi középiskolában kul­túrműsort. A diákoknak nagyon tet­szett a bányásztanoncok fellépése és nagyrészük elhatározta, hogy ők is je­lentkeznek a bányákba. A vashegyi bá­nyásztanoncok meséltek nekik életünk­ről, munkánkról, beszámoltak arról, _öreg, tapasztalt bányászokkal dolgo­zzunk, akiktől- elsajátítjuk a bánya­munka mindéin fortélyát. A bányászta­nonc iskolákból is beszéltek, elmondot­ták, hogyan/ tanulunk, hogyan hala­dunk. Aztám nem felejtették el meg­említeni azjt sem, hogyan szórakoznak a bányász/tanoncok Bordiga elvtárs ne­velő gondoskodik arról, hogy jól szóra­kozzunk Szabad időnkben. Legtöbben valamilyjén hangszeren játszunk, meg aztán síportolunk. Főleg asztali te­niszt játszunk és bokszolunk. A sport­nevelép vezetője Szurkos elvtárs. Elmon­dották! hogy van saját könyvtárunk, Jok^Ji olvasunk, színdarabokái, verseket tanulunk. Ezeknek előadása természe­tesen megmutatkozott a toborzás si­kerében is. ténik a mindennapi életben. Vágvölgyi: Mivel ^évtelenül küldte be versét, engedje meg, hogy versé­ről való véleményünket mi is titokban tartsuk. M. J.: Versed gyöffige, nem közöl­hető, ezzel szemben í a vershez meln I kelt levél őszinte és yoszándékú, ezérM szó is levelezőinek táborábaK ho testi munkámmal, l^anem írásaimmal is elősegítsem közyis ügyünket, a békét, a szocializmus építését. Most itt küldök egy verset elvtársak, ítél­jétek meg jó-e, vagvl rossz. Van-e te­hetségem a versíráshoz, vagy nem. Már az iskolában is/ nagy kedvem volt az íráshoz, de az pemi iskolán tál nem folytathattam" tanulmányaimat,, mert szüleim szegények voltak. versem nem megfelelő, akkor munka­helyemről fogof beszámolni F§ vid cikkekben. Az V-J j Szó -nunkásjévele­zőitől fogok tanulni, a.zok megadják az irányt cikkeimhez és további tanu­lásra fognak Serkenteni." /fllásporfto­dat helyeseljük, legközelebbi 'eveled­ben számolj/ he munká»f előrehaladá­sáról. Az he zavarjerri téged, hogy a régi érábím nem tanulhattál tovább Most módotí'ban kipótolni mind­azt, amit valanjlkor elmulasztottál Hidd el, miynfcá^levelezőmk nagy ré­sze nem vj.<gfett több iskolát, mint te, mégis >j3r?pi demokratikus államunk nyújtott nekik, hogy szabadon e/lé /fal módry nyi nyihfánítsá Mennyivel szebbek ma az ünnepek / í A húsvéti ünnepek előtti szombaton Komáromban is megszólaltak a gyárak szirénái Szavukra két percre vigyázba állt a város lakossága. így adóztunk a múlt világháború elesett áldozatai em­lékének és ezzel egyúttal tiltakoztunk a nyugati imperialisták kísérletei el­len, hogv új háborút robbantsanak ki. Majdnem minden családnak veszteségei voltak az elmúlt háború során. És ez a tudat is erősebbekké tesz minket a bé­keharcban. A húsvéti ünnepek is elmúltak, de most utánuk is meg kell emlékeznünk arról, hogy milyen mások ma az ünne­pek, mint a kapitalista rendszer idején voltak. Ha ma ünneplünk, ez nem jelent fizetéscsökkenést, ha ma ünneplünk, nem kell félnünk a holnaptól. Másként volt ez a múltban. Emlék­szem jól, még inaskorombai)/ a mun­kaidőm — ha volt munkám/ — reggel héttől este félhétig tartott./ äzaz tartott volna. De a mindenható iéf pont este félhétkor helyezkedett el *íz iroda abla­kánál és bizony mi féltrtink eltávozni, tovább dolgoztunk és ýhyolc óra is el­múlt, amikor abbahagytuk a munkát. Mi bizony így dolgoztunk az ünnepek alatt is és ha V'ölt munka, az ünnep nem jelentett p/fnenést Ha pedig mun­ka nem volt, makkor éheztünk és nyo­morogva »ü*rtnepeltünk« Ezért bc/csütjiik sokra mostani ün­nepeinket!, mert tudjuk, hogy népi de­mokratikus rendszerünk biztosítja nem­csak aj munkát mindenki számára, de a megérdemelt pihenést is. \Holczer László munkáslevelező, ; Komárom, körzeti műhely yjfteánítsák véleményüket Természe­tesen tanulni kell. olvasni és becsiile­J tesen dolgozni Szakái Sándor: Jogos panaszodat továbbítjuk az illetékes helyre. Többeknek: A kérvények ügyében mindent megteszünk, ami módunkban áll. )>HltH Ht l Ml tWMHW Mt Mtl t)t HMMH«M )t t A Falu járó Színház magyar szín ját­szó csoportjának műsora: 1951 április 1-én Vojnice (Bátorke­szi) »Hübele Balázs mint király«, »Kecsketej«. A CSEMADOK központi titkár- S sága új helyiségekbe költözött és f címe: Bratislava, ul Červenel Ar- j mády 38. sz. Telefonszám a régi í (335-96.) Eperjesről Giráltra, majd Sztropkórn és Svidnikre utaztunk. Mindenütta leg­nagyobb szeretettel fogadtak minket. Az egyik polgár látogatásunk alkalmá­val ezeket mondotta: — En azelőtt azt gondoltam, hogy a bánya a legveszélyesebb munka­hely. De a bányászfiúk nyiltkozatai meggyőztek engem éi a többieket is. Fiaimból bányászok lesznek. A keletszlovákiai munkaerő toborzó körút eredménye 250 új jelentkező volt, akik szeptemberben lépnek a bá­nyásztanoncok soraiba. Addig új laká­sokat építenek számukra, amelyeket játszóterek fognak övezni. Mi pedig elhatároztuk, hogy segítsé­gükre leszünk majd a tanulásbán és békekötelezetséget írtunk alá, hogy ledolgozunk 500 brigádórát az inter­nátus építkezésén. Mi jól tudjuk, hogy munkánkkal, tanulásunkkal a békét szilárdítjuk és így megakadá­lyozzuk a nyugati imperialistáknak békés életünk ellen irányuló aljas tö­rekvéseit. lakubec Tibor munkáslevelező, Vashegy 4* ' n, * * • • * * : . ŕ <**- - - <", ' - " , ť > { m • í v ­í + " ' ' m ­V f "a '? m - • ? - ,"f > ~t> - , í P3f}»)?<V' (á i Mrnmmmémmm < O." K . i N f " mm* Fux ür példás rendet" tartott A alpokban meglátogattam az ipoly­sági; járási népművelési felügyelőséget. Az 'irodába lépve siralmas kép tárult ém. Ugy éreztem magam, mintha egy aktárhelyiségbe kerültem volna. Per­sze, a raktárhelyiségek elmaradhatat­lan egerei is ott^iitko^ťa'k az íróaszta­lok körül. Mondhatom, hogv az ege­reknek van itt hoví'i befészkelőniök. A sa­irokban, asztal alatt brosúrák és köny­vek hevertek összevisszaságban. A szek­ténv tetején^/favalyi agitációs anyag halmazai/amely természetesen már nem aktuáj.if< F.z Fux úrnak, a járási fel­ügyelőség volt vezetőjének az »érde­,Pne«. Az ipolvsági járás meg volt áldva ezzel a »rendszerető« Fux-szal. De sze­rencsére eltávolították már hivatalától. A felügyelőséget Baltazár elvtárs vet­te át, aki a rendetlenség láttán nem tudta, hogy hol kezdje meg munkáját. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a szocializmus építése szempont­jából mennyi kárt okozhat egy ilyen Fux. Tudatosítanunk kell azt is, hogy dol­gozó népünk nem tarthat és nem is fog tartani szolgálatában ilyen egyé­neket, akiknek tevékenysége tulajdon­képpen szabotázs. Nem csoda, hogy még az 6 működése idején az ipolysági járásban olyan szín­darabokat játszottak, amelyek politikai tartalmuknál fogva a szemétdombra tartoznak. Gondoskodni kell arról, hogy ilyen és hasonló egyének ne fékezhessék a szocializmus építését hazánkban. Hoksza István levelező, Bratislava Hozzászólás dr. Pogány úr esetéhez Mi, a CSEMADOK kultúrpolitikai is­kolájának hallgatói a legnagyobb fel­háborodással olvassuk az Üj Szó már­cius 29-i számának »Hol a hiba!« ro­vatban azt, hogy a komáromi dr. Po­gány úr, aki magát meggyőződéses szocialistának tünteti fel. nem hajlan­dó ugyanakkor a lakásbizottság kéré­sére tizenkétszobás lakásából egy vagy két szobát átengedni egyik munkás­társunknak. Mi, akik a falun a kulákság ellen harcolunk, hogu egészséges szo­cialista élet alakulion itt ki, ugyanak­kor harcolunk a városi Pogány urak el­len is. Míg a falvakon a tőkés rendszer idején a ktil&kok kiszinolyozták a kis• és középparasztot, addig a városokban az ilyen urak, mint dr. Pogány, a sze­gény munkások zsírján élősködtek Dr. Pogánynak az a kijelentése, hogy ha munkástársunk a lakásbizottság segít­ségével beköltözne a kijelölt helyiség­be, akkor kiüldözi onnan, bizonyítja, milyen szemmel nézi azt a társadalmi osztályt, amely a szebb és boldogabb szocialista jövőt építi. És mi ilj/en urak garázdálkodását nem fogjuk tűrni. Az ilyen garázdálko­dást kérlelhetetlenül megszüntetjük. A CSEMADOK kultúrpolitikai isko­lája nevében: Farkas Kálmán. Varga János, Pásztor Eleit, Sebők Dezső, Héger Károly, Kender János. Bohatán bevezették a villanyt Március 20-án falunkban ünnepsé­get rendeztünk abból az alkalomból, hogy hozzánk is bevezették a villanvt. A helyi Nemzeti Bizottság elnöke. He­gedűs Gáspár üdvözölte a vendége­ket, a kerületi és iárási kiküldötteket és köszönetét fejezte ki a villanysze­relő elvtársaknak munkáinkért. Az ünnepélyen résztvett a falu egész dol­gozó népe. Mindenkinek arcáról sugár­zott az öröm. Mindannyian tudatosítottuk, hogv nálunk békés munka folvik. hogy ná­lunk a szocializmust építjük, traktoro­kat és más gépeket gvártunk. hatal­mas építkezéseket haitunk végre, vil­lanyt vezetünk be a legeldugottabb fa­lucskába is és az alatt a nyugati impe­rialisták fegyvereket gvártanak, Ko­reában védtelen gyermekeket, asszo­nyokat gyilkolnak. Határozottan szem­be helyezkedünk ezzel és munkánk fo­kozásával harcolunk a szocializmusért, a jobb jövőért, harcolunk a világ­békéért. SÁRKÖZ! JÁNOS levelező, Bohatá. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents