Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-28 / 100. szám, szombat

5 UJSZO Bűncselekmény feljelentésének elmulasztása 1951 április 28 A bratislavai állambíróságon mint népbíró működök, tehát azon a bírósá­, gon, amely a köztársaság ellen elkö­vetett legsúlyosabb bűnügyeket tár­gyalja. Már több tárgyalláson vettem részt és megelégedéssel kijelenthetem, hogy hála biztonsági közegeink éber­ségének és óvatosságának, sok bűnös még azelőtt volt ártalmatnná téve, mi­előtt gonosz tervei javíthatatlan káro­kat okozhattak volna De kijelenthetem, hogyha az elitéltek tervei csak részben is megvalósulhattak volna, ez mind­annyiunkat érzékenyen érintett volna Nagyon jól tudjuk, hogy a legmeré­szebb és a legravaszabb bűnöző, akár­miképpen is segítik külföldről, a végén semmit sem érne el nálunk egyedül. Egyrészt mindannyian közülük más, további személyek együttmunkálkodá­sára vannak utalva, másrészt nem tud­ják megakadályozni azt, hogy műkö­désükről ne vegyenek tudomást továb­bi személyek és olyanok "is, akik nem értenek együtt velük. Es éppen ez az, amiről írni akarok. Emberek, hol van az eszetek, ha hagyjátok magatok körül járni és to­vább is működni azokat a gazembere­ket akik titeket és gyermekeiteket szerencsétlenségbe akarnak dönteni, megfosztani a szabadságtoktól és tönk­retenni az államotokat, amelyet annyi lelkesedéssel építettetek fel, amelyért annyi áldozatot hoztatok. Hogyan hagy­hatjátok. hogy ilyen emberek szabadon járjanak? Miért nem jelentitek őket fel? Talán még él bennetek azoknak az időknek emléke, amikor megvetéssel és undorral néztünk minden spiclire, aki mint rendőrpatkány szaglászott a munkások között és azután feljelentette a rendőségnek a legérdemteljesebb po­litikai tényezőket és Judás-pénzért el­árulta az elvtársakat akik hittek neki. A burzsoázia elleni harcban törvényén kívül álltunk és az, aki az akkori urak­nak szolgált és feljelentgetett minket, a legsúlyosabb bűntettet követte el, ami­lyent egyáltalában el lehet követni. No, a törvény alapján ma mi állunk. Mi munkások vezetjük államunkat, mi döntünk mindenben és akí a mi ren­dünk ellen van az ellenünk van. Ma az ellenségünket fel nem jelenteni, a szó szoros értelmében ennek az ellen­ségnek a pártolását jelenti. Es aki ai ellenséget pártolja, maga is ellenség, így egészen természetes, hogy mint ellenséggel fogunk vele leszámolni. Üj büntetőtörvényünk polgárainknak azt a kötelezettséget írja elő, hogy a legsúlyosabb bűncselekményeket, fő­leg a köztársaság és a népellenleket, feljelentsék. Allambírósági praxisomból tudom, hogy a feljelentési kötelezettség mellőzése sok embert hoz szerencsét­lenségbe, akik hallgatva mennek el azok mellett a büntettek mellett, ame­lyekről tudomást szereztek, akár kö­zönyösségből, akár téves felfogásból teszik Mind a kettő egyformán igazol­hatatlan. Közönyösségről azért beszé­lek, mert gyakran látom, hogy az ille­tők »ami nem éget, ne oltsd« elv sze­rint igazodnak Ilyen közönyösséget a közös érdekek ellen ma bizony nem tűr­hetünk. Bizony, ilyen dolgokat oltani kell, mert az, ami ma talán csak egyet éget közülünk, holnap mindannyiunkat égethet Késő oltani a tüzet, amikor a lángok már égetnek Bolondnak tarta­nánk azt, aki a lappangva égő tüzet látná és ázt nem jelentené, hogy ide­jében megakadályozza a tűzvészt és az élet és vagyon pusztulását. Lehet-e másképpen nézni arra, aki nem jelenti fel a készülő akciót, amely károkat, nvomort okozna és életeket semmisíte­ne meg? Nem, a közönyösséget nem tű hetjúk De nem tűrhetjük a téves felfogást sem Annakidején — és ez még sokak­nak emlékezetében maradt — majd­nem mindenkire, akit a csendőrök haj­tottak, rokonszenvvel néztünk, mert egyike volt azoknak a hősöknek, akik a rothadt társadalmi rend ellen fordul­tak. Üldöznek?, segítség kell? Itt van ruha, öltözz át, hogy ne ismerjenek meg. Futsz?, űznek?, segítségre van szükséged? Itt elbújtatunk, megete­tünk, pihend ki magad, mielőtt tovább futsz. Annak idején így segített né­pünk a hegvi fiúknak, az üdözés idejé­ben ígv bújtatta a hős harcosokat. De nc-rn ígv van ma, mikor nem forradal­márokról van szó, hanem közönséges gonosztevőkről, akik ha eeváltatában megérdemlik a politikai jellemzést, csak undorító ellenforradalmárok, ide­gen pénzért szolgáló árulók. A hideg fut át rajtam, ha arra gon­dolok, hogy mennvi mártoni tudott Zingorról és társairól és nem jelentette őket fel Most egv más ügv tárgvalásán ülök, amelyben egv külföldi fasiszta emigráció kémjéről van s ró \zon em­berek «?ánia. akik uervan nom segítet­ték. de tudtak róla é« nem jelentették fel. több tízre rúg Es e mellett, ha en­nek a? embernek vagv a külföldi ke­nvéradóinak tervei sikerültek volna, vége lenne a mi békénknek és építé­sünknek. Tudom, hogy sokan a vádlot­tak közül a kémmel egyáltalában nem rokonszenveztek, sőt sokan a működése és céljai ellen voltak No, nem voltak annyira ellene, hogy teljesítsék a köte­telességüket és a kémet feljelentsék Ugyan semmivel sem pártolták, semmit sem ígértek neki. de hallgatásuk a tár­sadalom részére sokkal veszélyesebb volt, mint bármelyik tolvaj, verekedő vagy vesztegető tette Az emberek nem jelentik fel azokat a személyeket, akik külföldről térnek vissza Hiszen közülünk mindenki tud­ja, hogy azok, akik február után hagy­ták el Csehszlovákiát, azt a népi de­mokráciával 9zemben érzett ellenséges­ségből tették Közülünk ma már min­denki tudja, hogv külföldön ezeket az embereket az ellenünk való aljas harc mindenféle módjára használják fel. Né­melyek különleges küldetéssel jönnek vissza, a külföldi reakciós körök ezeket szabotázs és kémkedési kurzusokon kitanították áruló és kártevő munkára Nem jönnek legális úton vissza és nem is tartózkodnak itt törvényesen Kém­hálózatot szerveznek, felforgató akció­kat készítenek elö és kaocsotatokat tar tanak fönn az itteni reakció és annak külföldi irányítói között Olvan esetem volt. hogv egy mun kás. öt gvermek am'a találkozott vala kivel, akiről tudta, hogv február ntá hagyta el a Csehszlovák Köztársa ságot, mert letartóztatás veszélye fe­nyegette és az esetet nem jelentette fel. No, nemcsak találkozott az illető­vel, de még éjjeli szállást és élelmet is adott neki. A tárgyaláson avval vé­dekezett, hogy amit tett, keresztényi szeretetből tette, mert hiszen annak a szegénynek valahol csak kellett ennie és aludnia. Ne higyjünk olyan köny­nyen. Ez nem keresztényi szeretet. Az osztályöntudat nagy hiányosságára vall, ha egy munkás olyan személynek ad éjjeli szállást és ennivalót, aki kül­földről illegálisan jött vissza és ha ilyen személynek elhiszi, hogy csak a rokonait keresi. Kitűnt, hogy veszélyes kémről van szó, — akinek vonatkisik­lásokat kellett volna nálunk szervez­nie Az elhanyagolt politikai iskolázás kétségbeejtő következménye az, ha egy munkás átvesz olyan személyesen ki­kézbesített levelet, amelyet az imperia­lista külföldön tartózkodó ismerőse küldött és a levél kézbesítőjét nem je­lenti fel. Hiszen a legálisan küldött le­veleket a posta kézbesíti ki. Hiszen rna már levélkikézbesítésre nem küldenek embereket a határon túlra, hanem leve­leket olyan emberek visznek, akik egész más célokból vannak hozzánk küldve és pedig sokkal fontosabbakkal, mint a levélkézbesítés. Az ilyen vádlott azután hiába védekezik, hogy az illető visszatérőnek a szomszédja is adott egy éjszakára szállást, és hogy tulaj­donképpen semmit sem követett el, csak fel nem jelentette. A szomszéd is egyformán bűnös. Es téved, ha azt hi­szi, hogy csak fel nem jelentést köve­tett el. Erről csak akkor lehetne szó, ha a tettesnek semmiképpen sem segí­! tett volna De ha segített neki bujdos­ni és az éjjeli szállásadás ilyen segít­ség, akkor sokkal súlyosabb bűncse­lekményben bűnös és pedig az idegen ágens által elkövetett bűncselekmény segítésében, fcs ilyen esetünk sok van. Ébredjünk tudatára annak: hogy mindazok, akik ma az Allambíróság elé jutnak, a nyugati imperialisták há­borús propagandájának hatása alatt vannak és számítanak a háborúra. Ez azt jelenti, hogy a háborút nemcsak lehetőnek tartják, hanem kívánják is és minden reményüket abba helyezik, hogv háború lesz! Es mi el tudjuk kép­zelni. hogy mit jelent a háború. Még nem felejtettük e la rémes áldozatokat, amelveket az utolsó háború azoktól is megkívánt, akikre rá volt kényszerítve és máris féljünk ezeknek a rémségek­nek a visszatérésétől? Az óvóhelyekre járástól, a sorbanállástól. a legköze­lebbieinkért való aggodalomtól, gyö­nyörű béketerveipk megsemmisülésétől és a béke kiépítésének további évekre való elhalasztásától és mindezt éopen most, amikor a szocializmus elérése már majdnem a láthatáron van. Az, aki a készülő vagv elkövetett bűncselekményt, amelyről tudomást s/erzett és amelvre a törvénv feljelenté­si kötelezettséget ír elő. nem jelenti fel, a frontnak arra az oldalára áll, ahol a nép ellenségei harcolnak. Ne csodál­kozzék azután, hogvha ennek az állás­pontjának következményei lesznek. Ez ecak annak a követelménynek felel meg, amelv a részünkre nagyobb éberséget és óvatosságot ír elő! Megfelel annak iránynak, amelv mindannvisnkat a béke táborába soroz, nem csak abba a táborba, amely a békét kívánja, hanem abba. amelvik a békéért harcolni is tud Harcolni azok ellen is, akik a háborús uszítók tevékenységével szemben kö­zömbösek. ífárcolni azok ellen is, akik nem tartiák szükségesnek a háborús uszítókat ártalmatlanná tenni és a tet­teiket nem jelentik fel. Harcolni azok ellen, akik a háborúval mindaddig nem törődnek, ameddig nem bombázzák a háztetőket a fejük fölött és akik ezt a háborút nem is akarják meggátolni. Milyen katona volna az — és ma mindannyian katonák vagyunk a béke hadseregében —, aki a saját soraiban lévő kémet és kártevőt szabadon hagy­ná garázdálkodni és így segítene neki a halál és pusztulás előkészítésében? Ezért nem szabad gyöngéknek és elné­zőknek lennünk és a kártevők elleni harcot úgy kell fokozni, hogy a nép, a Az államvasutak fontos közleménye május elsefe alkalmából Az államvasutak figyelmezteti a munkásjegyek-, valamint a havi úti­igazolványok tulajdonosait, hogy ezek az igazolványok május elsején is ér­vényben maradnak, úgyhogy bár ün­nepnap van, a dolgozók utazhatnak ez­zel a májusi ünnepségekre Az autóbuszvállalat lehetővé akarja tenni mindenkinek, hogy résztvehessen a májusi ünnepségeken, ezért a kö­vetkező intézkedéseket határozta el: A május elsejei menetrend úgy köztársaság és a világbéke ellenségei- | változik meg, hogy az megfeleljen az nek adott tömegfeleletté váljon. egyes városokba való utasforgalom (Az igazságügyi megbízotti hi- I igényeinek, hogy a májusi menet ttatai Sudca z ľudu c. lapjából) I résztvevői idejében eljuthassanak az ünnepségek kezdetéhez. Május 1-én az autóbuszvonalon is érvényben ma­radnak a munkás- és diákjegyek ezek­re az utakra. A tömeges személyszállítás alkal­mából az autóbuszvonalak 25% -os kedvezményt adnak azokon a járato­kon, amelyek a menetrendben nin­csenek feltüntetve. A menetrend sze­rinti autóbusaszállításoknál az ünnep­ségek résztvevői 50%-os kedvezményt élveznek lakóhelyükről a járási köz­pontba és vissza. Az 50%-os kedvez­mény igazolvány felmutatása nélkül is érvényes. Az amerikai imperialisták parancsuralma Törökországban Az angol John Huzing nemrégen látogatást tett Törökországban és be­nyomásairól cikket írt a ,,Manchester Guardian" című lapban. John Huzing megírja, hogy Ankarában és Isztam­bulban rengeteg amerikai autó fut az utcákon, sok amerikai filmet vetítenek és a szállodák zsúfolva varrnak ameri­kai vendégekkel. John Huzing nem nagyon akarja az amrikai imperialistákat megsérteni és ezért nem nagyon nézett a török va­lóság mélyére. De felületes megállapí­tásai is arról tanúskodnak, hogy Tö­rökország az Amerikai Egyesűit Álla­mok gyarmata lett. A török kormány­nak, — tanácsadói — amerikai diplo­maták diktálják a Wall-Street akaratát A törökországi jobboldali pártok, elárulták az ország nemzeti érdekeit és feltétel nélkül támogatják az Egye­sült Államok vezető köreinek a Szov­jetunió, a népi demokrácia országai és az egész békeszerető emberiség ellep irányuló agressziós politikáját. A mult év augusztusában e lakájok egy brigádot küldtek az amerikaiak koreai agressziójának támogatására. Ez év februárjában a szétvert török brigád utánpótlására, újabb hatszáz embert szállítottak Koreába. Törökország kép­viselői az ENSZ-ben, a gépesített amerikai „többség" soraihoz tartoz­nak. ök is megszavazták az ameri­kaiak aljas javaslatát, amely a Kínai Népköztársaságot támadónak nyilvá­nítja. Washington parancsára, a török kormány a közelkeleti blokk s a bal­káni támadási terv kezdeményezője, Görögország, Törökország és a titosta Jugoszlávia vesznek részt ebben az imperialistabérenc támadó blokkban. A török kormány aljas rágalomhadjára­tot folytat a Szovjetunió és a népi de­mokrácia országai elten. Törökország belső életét is teljeser alárendelték az amerikai monopóliu­mok érdekeinek. Az amerikaiak Tö­rökországot megszállott területként kezelik. Amerikai katonai kirendeltsé­gek ellenőrzik a törők hadsereget, ten­geri és légi flottát. A nyersanyagfor­Irta: I. SATALOV. rások és a hadiipar lassanként az ame­rikai részvénytársaságok és vállalatok tulajdonába megy át. Az amerikai katonai kirendeltség korlátlan ellenőrzést gyakorol Török­ország fegyveres erői fölött. Az or­szágban kilenc katonai iskolát és hat­van tanfolyamot szerveztek, ahol a tö­rök katonákat és tiszteket amerikai módszerek szerint képezik ki. Az isztambuli katonai akadémia mellett az amerikaiak különleges taktikai tanfo­lyamot létesítettek, ahol a török had­sereg parancsnoki karát képezik ki. Törökországot valósággal eláraszt­ják az amerikai katonák. Az Amerikai Egyesült Államok katonai kirendeltsé­gének létszáma 1948-ban 363 személyt tett ki, mig 1950-ben ez a szám már 600-ra emelkedett. Ankarában újabb kétszáz katonai szakértők érkezését várják. Ezenkívül légi kötelékek is tartózkodnak Törökországban, me­lyeknek parancsnoka Alexander tábor­nok. Ez a légicsoport Törökországban repülőtereket építtet az amerikai bombázók számára. Repülőtereket épí­tettek az ország minden körzetében, de főleg Kelet-Anatolia gyárlakosságú vidékein. Az ádáni körzetben 2000 hek­tár földterületet jelöltek ki a legna­gyobb légitámaszpont felépítésére. A „Nááriv" című lap megírta, hogy a z ádáni körzetben „nemzetközi repülőtér leple alatt" katonai légitámaszpontot létesítenek a hosszútávu bombázók ré­szére. Az amerikaiak a török kikötőket is haditámaszpontjaikká alakítják át. Amerikai kölcsönökből és a sovány tö­rök költségvetésből beszerzett anya­gokból átépítik Izmir, Alexandretta, Isztambul, Samsu és más kikötőket. A tengerentúli imperialisták Törökország hadiflottáját földközitengeri hadiflottá­juk kiegészítő részének tekintik. A Földközi-tenger keleti medencéje amerikai hadiflottájának helyettes pa­rancsnoka nemrégiben utalt arra a le­hetőségre, hogy a török és az ameri­kai hadiflotta közös hadgyakorlatokat tart a közeljövőben. KASSAIAK FIGYELEM! Folyó hó 29-én, délután 3 és este 7 órai, 30-án pedig este 7 órai kezdettel a CSM bratislavai főiskolás bizottságának magyar kul túrcsoportja Kassán, a VERITAS kultúrtermében bemutatja VILLA A MELLÉKUTCÁBAN címfi háromfelvonásos színmüvet. Jegyek biztosíthatók a CEDOK Lenin-utcai fiókjában és a CSEMADOK Národné povstanie utcai (volt Mikes Kelemen-utca) székházában, valamint az előadások előtt a színház pénztáránál. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. Május 1. ünnepségek alkalmából rendezett könyvkiállítás A PRAVDA kiadóvállalat az idei május 1-i ünnepségek alkalmából a TATRA-SZALLÖ nagytermében a KABLÖ nv. védnöksége alatt és a Pravda könyveivel a szocial zrnus felé leiszóval könyvkiállítást rendez az ál­tala kiadott könyvekből 1951 ápr. 30­tó; 1951 május 7-ig, amely naponta 9 órától 18 óráig lesz nyitva. E kiállítás megismerteti dolgozóink­kal a PRAVDA kiadóvállalat, valamint a MAGYAR KÖNYVTAR kiadványait és újdonságait — marxista-leninista politikai és haladószellemű szépirodalmi könyveit. A kiállítás ünnepélyes megnyitása f. é. április 30-án 17 árakor lesz a TATRA-szálló nagytermében. A meg­nyitóbeszédet Major elvtárs és az SZKP Központi Titkársága Kyltúr­Propaganda Osztályának képviselője mondja el. A könyvkiállítás kultúr­programmja felett a ZENE-FÖISKOLA vette át a védnökséget és a megnyi­tás alkalmára nívós műsorról gondos­kodik A Pravda kiadóvállalat a kiállítás tartama alatt Kultúrháza lemezeiből grammofonhangversennyel szórakoz­tatja látogatóit. A Kablo nv. kultúr­együttese, valamint a Zenefőiskola mű­vészegyüttese a kiállítás keretében május 2-án, 4-én és 7-én értékes mű­sorral járul hozzá e könyvkiállítás méltó rendezéséhez és sikeréhez. Törökországban március 29. óta Washington parancsára működésbe lé­pett az úgynevezett „mozgósítási nem­zeti bizottság". A bizottság gyakorla­ti intézkedéseket léptetett életbe a török gazdasági élet háborús gazdasággá való átalakítására. Ez azt jelenti, hogy a jövőben Törökországban a békés ter­melés rovására hadianyagokat gyárta­nak. A Wall-Street urai teljhatalmi ellen­őrzést gyakorolnak Törökország hadá­szatilag fontos ásványkincsei fölött. A Marshall-terv keretében folyósított kölcsönök alapján megszerezték azt a jogot, hogy ellenőrizzék a króm- és rézbányákat és beleszólási jogot biz­tosítanak a tonguldah vidék szénter­melésébe. Ugyanakkor kezükbe ka^ parintják az ország kőolaj kincseit is. Az amerikai imperialisták törökor­szági uralmának következményekép­pen elsorvad a feldolgozó ipar terme­lése, a gazdasági élet hanyatlik és nö­vekszik a munkanélküliség. A felsorolt tények azonban még csak a kezdetét jelentik a török nép kiszolgáltatásának. A fegyverkezés tébolyult iramában a hódítók egyre újabb áldozatokat követelnek. Annak ellenére, hogy Törökország 1951. évi hadiköltségvetése jóval meghaladja az előző években katonai kiadásokra for­dított összegeket, az amerikaiak most mégis azt követelik, hogy Török­ország fokozza a háborús előkészületek iramát. Mindez pedig olyan időben tör­ténik, amikor Törökország évi költ­ségvetésében 235 millió fontos hiány mutatkozik, amikor az állami kincstár aranykészlete egyre apad, az állami adók pedig magasan felülmúlják a tö­rök nép teherbíróképességét. Az amerikai gyarmatosítók fasiszta módszereket követelnek az ország sza­badságáért, függetlenségéért és bé­kéjéért harcoló demokratikus erők el­len, támogatást nyújtanak a török reakciónak, a békehívek üldözésében, a demokráciaellenes törvények megho­zatalában stb. íme, néhány tény, ami arról tanús­kodik, hogy az amerikaiak kíméletle­nül elfojtanak minden mozgalmat, ami ellenkezik háborús célkitűzéseikkel. A „Rákib-El-Ahbán" című libanoni lap jelentése szerint Woodsword amerikai követ, Ankara ,,gauleitere'' azt köve­telte a Menderes-kormánytól, hogy szüntesse be az ellenzéki népi köztár­sasági párt „felforgató tevékenysé­gét", mivel e párt végső célja a hata­lom megdöntése és ez nyugtalanságot okoz az amerikaiak körében. Az amerikai gyarmatosítók lehetet­lenül viselkednek Törökországban. Az USA katonái és egyéb képviselői ál­landóan ittasok, erőszakoskodnak a lakossággal, fényes nappal ártatlan polgárokra lövöldöznek, s elégedetle­nek a kormány által kiutalt legjobb lakosztályokká és helyiségekkel is Azt akarják, hogy Ankarában saját városnegyedet építsenek részükre. Ankara városvezetősége sietett is szá­mukra a megfelelő helyet kijelölni. A „Sun Telegraph" című lap szerint az amerikai negyed felépítése a főváros­ban ,.nagyon nyugtalanító kö.ül­mény és akaratlanul is a hongkongi és tokiói amerikai és angol negyedekre emlékeztet". A török nép saját keserű tapaszta­latai árán győződhet meg arról, hogy az amerikai imperializmus gyarmati rabságot, háborút, éhséget és nyomort jelent. Ezér minden török demokrata és hazafi legfőbb feladatának és szent kötelességének tartja, hogy harcoljon az amerikai imperializmus, valamint az ellen, hogy Törökországot háborús ka­landba sodorják. A török nép a fasiszta rendőrség terrorja ellenére erélyesen felemeli til­takozó szavát hazája gyarmatosítása és felfegyverzése ellen és készen ált arra, hogy kiharcolja a békét, szabad­ságot és hazája függetlenségét.

Next

/
Thumbnails
Contents