Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-04 / 79. szám, szerda

1951 április 4 Felezzük a magyar dolgozók aktivitását Pártunk szerveiben, a Nemzeti Bizottságokban és a timepzemzetekben Pártunk komáromi járási konferenciáján a zárszót Bašťovanszky elv­társ a Szlovákiai Kommunista Párt főtitkára mondotta. Bašťovansky elv­társat lelkesen üdvözölték a konferencia résztvevői és a járási konferen­cia vitájának értékelése iránytmutató Dél-Szlovákia összes pártszervezetei számára és ezért bár tegnapi számunkban már részleteket közöltünk a be­szédből, ma teljes egészében nyilvánosságra hozzuk. Az a feladat jutott nekem, hogy összefoglaljam a mai konferencia vitá­jának eredményeit és ebből következ­tetéseket vonjak le az újonnan meg­választott járási pártbizottság jövő munkájára. Mit bizonyított ez a vita? Az a tény, hogy a vitában több mint 40 felszólaló vett részt és ezenkívül többen az idő rövidsége miatt nem jut­hattak szóhoz, bizonyítja, hogy a küldöttek küldetésüket nemcsak for­málisan veszik. Rendkívüli komoly­sággal beszéltek feladataikról és arról, hogyan akarják őket teljesíteni. A vita továbbá bizonyította a Pár­tunk Központf Bizottságának hatá­rozataival való teljes és lelkes egyet­értést. Pártunk és az egész dolgo­zó nép szent haraggal és felháboro­dással ítéli el Sling, Svermová, Cle­mentis, Husák, Novomesky és tár­saik áruló bandáját. A vita bizonyí­totta Pártunk nagy és törhetetlen egységét, odaadását és szeretetét a Központi Bizottság és Gottwald elvtárs iránt, a dicső SzK(b)P és Sztálin elvtárs iránt. Ha rendszerünknek azon ellenséget, akik népünk februári győzelme után külföldre szöktek, hogy ott imperialis­ta kenyéradó gazdáikat szolgálják, ta­núi lehettek volna konferenciánk nagy lelkesedésének és gyönyörű egységé­nek, láthatták volna, milyen hiúk az ő reményeik, hogy sikerül nekik meg­gyengíteni Pártunkat és megrendí­teni népünk országépítő erőfeszíté­seit. örökre búcsúzzanak el ezektől a reményektől. Értsék meg, hogy Pár­tunk és népünk sohasem megy Sling, Clementis és társaik útján, sohasem tér vissza kapitalista rendszerhez. Utunk a Szovjetunió oldalán és Gott­wald elvtárs vezetése alatt bátran ha­lad előre a szocializmus felépítése felé drága hazánkban. Ezen a konferencián új szocialista emberekkel, üzemi élmunkásokkal, szövetkezeti parasztokkal, a falusi munka új formáinak úttörőivel, az If­júság Falujának fiatal és bátor mun­kásaival találkoztunk, akik lelkes mun­kájukkal Szlovákia egész ifjúságának példaképül szolgálhatnak. A vitában sok elvtárs foglalkozott a pártiskolázás évadja megjavításának kérdéseivel, amiből látható, hogy mi­lyen fontosságot tulajdonítanak Pár­tunk tagsága világnézeti nevelésének, amely nélkül nem lehet teljesíteni nagy feladatainkat a szocializmus épí­tésében. Hogy a járásban gyorsabban és sikeresebben haladhassunk előre, mindenekelőtt javítanunk kell Pár­tunk egész munkáját éspedig tevé­kenységének minden szakaszán. To­vábbá és még jobban el kell mélyí­teni a magyar dolgozókkal való test­véri szövetséget az üzemekben és a falvakon és végül még jobban meg kell szilárdítani a munkásosz­tály szövetségét a kis- és közép­parasztsággal. Az elert sok siker ellenére szembe­szökő a járásban a pártpolitikai munka hiánya, hogy ezt helyrehozhassuk, alapjaiban kell megváltoztatni az ed­digi módszereket, főleg következete­sebben és helyesebben kell érvényesí­teni Pártunk vezető szerepét. A vitában bebizonyult az is, hogy még mindig nem tudjuk bekapcsolni dolgozóink kezdeményezésének óriási tárházát a tömegszervezetek segítsé­gével. így például megbocsáthatat­lan bűnt követünk el, ha mellőzzük az ifjúság hallatlan lelkesedését és ener­giáját. Az új járási pártbizottság fel­adata lesz, hogy megtárgyalja a CsISz munkáját és segítséget nyújt­son az ifjúságnak abban, hogy az iga­zán országépítő erőfeszítések jelentős tényezőjévé váljék a járásban. Hasonló a helyzet a nők tekinteté­ben is. A szocializmus érdekében tör­ténik az, hogy egyre több és több asszonyt küldünk a Nemzeti Bizott­ságokba, a tömegszervezetek vezeté­sébe, hogy még bátrabban emeljük ki asszonyainkat jelentős állásokba az iparban, az EFSz-ekben, az elosztás­ban, a hivatalokban, stb. Ott, ahol ebben a kérdésben bátran haladtak előre, asszonyaink valóságos csodát műveltek. Mindennap tudatosítanunk kell azt, hogy Pártunk politikáját, a legszéle­sebb tömegekbe a hajtószijt, a tömeg­szervezetek segítségével viszi át. A -v)%m~ Az érsekújvári és nagykaposi járási konferenciákról A járási konferenciák mozgósítják a doigozók tömegeit a Központi Bizottság által kitűzött feladatok következetes teljesítésére kommunisták ezért ne csak a pártszer­vezetekben legyenek aktívak, hanem a tömegszervezetekben is. Terjesszék ki és szüárdítsák meg kapcsolatunkat a tömegekkel, ami tevékenységünk főirányvonala. Zárószavának további részében Bašťovansky elvtárs a járási párt­bizottság és az alapszervezetek kap­csolatával foglalkozott. Nem lehet jó pártfunkcionárius az, aki nem lá­togatja meg az üzemeket, a közsé­geket, az EFSz-eket. A járási párt- ^ bizottság minden egyes tagjának kö­telessége az, hogy legalább egy hé­ten egyszer meglátogasson egy bi­zonyos üzemet vagy községet és segítsen azok feladatainak megoldá­sában. A Párt járási bizottsága csu­pán úgy teljesítheti feladatát, hogy sokkal tevékenyebb segítséget nyújt az tlapszervezeteknek, mint eddig. A további fontos feladat munkánk politikai színvonalának emelése. Ez annyit jelent, hogy országépltő erő­feszítéseinket telítjük marxi-lenini tu­dással, mindennapi apró feladatainkat összekötjük a nagyokkal és a szocia­lizmus építésének örömteli távlatával hazánkban. Ezért el kell érnünk azt, hogy alap­szervezeteink taggyűlései ne csak formálisak legyenek, de hogy bennük mély politikai vita is legyen és meg­oldják a szervezet komoly problémáit. El kell érnünk azt, hogy Pártunk min­den tagja aktfv munkás legyen, hogy jól megértse azt, hogy ha teljesíti mindennapi feladatait, ezzel egy tég­lát rak le a szocializmus nagy épüle­tén. Munkánk politikai színvonalának fokozását csak úgy érjük el, ha el­mélyítjük és megjavítjuk munkánkat a pártiskolázás évadjában és szervezé. sileg biztosítjuk sikeres lefolyását. Bašťovansky elvtárs továbbá az új tagok felvételéről beszélt, amit a Központi Bizottság határozatai tesz­nek lehetővé. A Pártba mindenekelőtt az üzemek legjobbjait, az öntudatos kis- és kö­zépparasztokat, valamint a szocializ­mus többi odaadó építőit akarjuk fel­venni, akik megértek arra, hogy Pár­tunk tagjaivá legyenek. Különleges figyelmet akarunk szentelni főleg az ifjúság toborzásának Pártunkban. Falusi feladatainkkal kapcsolatban Bašťovansky elvtárs mindenekelőtt hangsúlyozta ait, hogy hogyan ter­jesszük ki az EFSz-ek tagságát és hogyan szilárdítsuk meg őket, gaz­daságilag. Ki kell terjeszteni a ku­lákok elleni könyörtelen harcot. A kulák bárhogy is színleli, szándéka nem őszinte a szövetkezethez. Ezért a járási konferenciák után még sok­kal energikusabban fogunk harcol, ni a kulákság ellen. Ugy fogunk harcolni ellenük, hogy leleplezzük őket a kis- és középparasztság e Kitt, mint a szövetkezeti mozgalom kár­tevőit. Meg kell győznünk a kis- és középparasztságot arról, hogy a zsíros paraszt halálos ellenségük. Bašťovanský elvtárs zárszavának további részében a magyar lakosság további bekapcsolásáról beszélt or­szágépítő törekvéseinkbe főleg íz EFSz-ek tagságának kiterjesztésével kapcsolatban Široký elvtárs, Pártunk Központi Bizottságának 1948 szeptemberi iilé. sén nagy feladatot tűzött elénk, azt, hogy valósstsuk meg a magyar lakos­ság teljes egyenjogúságát és a ma­gyar népet teljes mértékben kapcsol­juk be Dél-Szlovákiában az alkotó or­szágépítő munkába. Pártunk szerve. | zetei és szervei, a tömegszervezetek és a közigazgatás kell, hogy fokozzák Dél-Szlovákiában a magyar dolgozó szükségleteiről való gondoskodást. Meg kell vizsgálni azt, hogy a köz­ségekben, ahol magyar lakosság él, rendesen miíködnek-e a magyar Isko­lák, hogy a magyar dolgozói- megfe­lelő módon vannak-e képviselve, a Nemzeti Bizottságokban, a tömegszer­vezetekben, az EFSz-ekben, stb. Köztársaságunk minden olyan dol­gozó hazája, akik közösen építik bol- ; dog szocialista életünket. A magyar | munkások és parasztok kell, hogy ab­ban a tudatban éljenek, hogy a szlo­vák dolgozókkal együtt közös kor­mányzói járásuknak. i Ki akarjuk építeni a magyar és 1 Lapunk tegnapi számában megkezdtük beszámolóinkat a szombaton és vasárnapon lezajlott dső járási pártkonferen­ciákról. Mai számunkban kiküldött munkatársaink további jelentéseit ismertetjük az érsekújvári és nagykaposi járási Iromerenciákról, amelyek Pártunk általános fejiődése jegyé, ben zajlottak le és bátran alkalmazták a bírálat és önbírá­lat fe£y»erét. A járási konferenciák megtárgyalták a Köz­ponti "Bizottság határozatait, az üzemi és helyi szervezetek képviselői kifejezték lelkes hozzájárulásukat ezekhez a határozatokhoz és kitűzték a konkrét fchdatokat, amelyeket a jövőben követve megjavítják Pártunk politikai, agitációs és szervezési munkáját A konferenciák tartal­ma a pártmunka minden kérdésének tárgyszerű elemzése volt és a küldöttek komolyan foglalkoztak azokkrl a kérdésekkel, amelyek segítik a Központi Bizottság határozatainak telesítését, a szocializmus gyorsabb felépítését. Ez határozta meg a konferenciák han­I gulatát, amelyek a tapasztalatok ki- | cserélésének jegyében is álltak és T párttagság kollektíven oldotta meg a pártmunka fontos kérdéseit. Az érsekfrvári járási nártftonfereücián Az utolsó járási pártkonferencia, az elmúlt esztendő márciusa óta, a szo­cializmus építése terén nagy lépést tettünk meg előre, emeltük dolgozó népünk életszínvonalát, erősítettük a tartós béke láncszemét, a szocializmus felé haladó Csehszlovákiát. A Kommu­nista Párt érsekújvári járási pártszer­vezete felállította az elmúlt évben végzett munka mérlegét és ezt a já­rási konferencián az alapszervezetek tagsága elé terjesztette. A városokban és a falvakban folyik a szocializmus építése, folyik a béke megvédéséért a harc. Kanász Gyula, a járás vezető tit. kára, beszámolójában hangsúlyozta, hogy Pártunk tanítása szerint a bírá­lat és önbírálat az a fegyver, amellyel legjobban tudunk harcolni a szocializ­mus építéséért. Ha mult évi munkánkat értékeljük, használjuk fel ezt a hatalmas fegy­vert, hogy eltávolíthassuk, leleplezhes­sük azokat a hiányokat, amelyek gá­tolták a mult évben a sikeres munkát. Dolgozó népünk harcát a köv. jelszó szellemében folytatja: Építsd a hazát, erősíted a békét. Májust köszöntő kö­telezettségeket vállalt, amelyeket a be­csület ügyének tekint. Az üzemi párt­szervezetek a járási vezetőség segít­ségével végezték munkájukat. Véd­nökséget vállaltak az EFSz-ek fölött. Munkásaink megértették a falu szocia­lista útjának nagy fontosságát s meg­tettek mindent, hogy ezt elősegítsék. A védnökséget legjobban ellátó üzem a Trepa kenderfeldolgozó üzem volt, amely a kamocsai szövetkezet fölött vállalt védnökséget, naponta küldött ki oda oktatót, segített a könyvelés­ben és a tervek összeállításában s így biztosította a szövetkezet munkájá­nak rendes menetét. így erősítették a munkások és pa­rasztok szövetségét. Kanász elvtárs a továbbiakban rá­mutatott azokra a hibákra, amelyek a Párt munkájában előfordultak. Főleg az üzemekben fedeztek föl sok hiányt és hibát, mégpedig elég nagyméretűe­ket, amelyeket azonban még a mai napig sem távolítottak el. Miért marad eí az ESektroszvit? Az érsekújvári Elektíoszvit-üzem­ben nem teljesítik a tervet. A párt­elnökségnek ezzel foglalkozó ülésén jelen voltak az üzemi pártszervezet és a ROH funkciorárusai, az üzem igazgatója és közösen tárgyalták meg azokat a hiá/iyokat, amelyek gátolják a terv telítését. Az igazgató azt mondta, hogy a munkaerőhiány az oka ennek. A járási vezetőség a hiányokból kiindulva megállapította azt, hogy a munkások helyes betanításával meg­van a terv teljesítésének és túllépésé­nek minden feltétele. E fľatározat alapján az igazgató kö­telezettséget vállalt, hogy a termelés tervét 1951 március 31-ig, azaz a já­rási konferencia napjáig, teljesíti. Teljesítették ezt a kötelezettséget? Nem teljesítették és ezért a járási el­nökség egy bizottságot szervezett ab­ból a célból, hogy az üzemben a hely­színen állapítsa meg a terv nemteljesí­tésének konkrét akadályait. A vállalati igaargató részéről túlsá­gosan sok a kifogás, takargatja a hi­bákat és a hiányokat és különös visel­kedése a Párt járási választmányá­nál komoly gyanúra ad okot. A já­rási vezetőség fontosnak tartja, hogy továbbra is figyelje az üzem valameny- | nyi problémáját és gondoskodjék a Hibák gyors eltávolításáról. A jövőben sokkal jobban kell meg­fogni a falusi munkát, ki kell küszöböl­ni a fogyatékosságokat és a helyi pártszervezetek járjanak az élen a kis­és középparasztság megnyerésében a szövetkezeti mozgalom számára. Har­coljanak könyörtelenül a népi demo­krácia ellenségei ellen, küszöböljék', ki a szövetkezetekből a kulákokat és spekulánsokat, fokozzák az osztály­harcot a falun. A konferencia a népes vita után megválasztotta új vezetőségét, akik hitet tettek amellett, hogy a dolgozó népet becsülettel és hűen fogják szol­gálni. Kertész Imre. A nagykaposi lárási konferencián Szombaton már a kora reggéli órák­ban jöttek a környező falvak dojgo­zói, hogy az ünnepélyesen feldíszített mozi nagytermében megkezdjék sze­retet pártjuk hetedik járási konferen­ciáját. A konferenciát Janus Mihály szlovák és Fábry Miklós magyar nyel­ven nyitotta meg, majd sor került Babely elvtárs beszámolójára, aki is­mertette a járási pártbizottság mult évi munkáját. A nagykaposi járásban minden községbe oktatókat küldtek ki, akik­nek tevékenysége azonban nem hozta meg a várt eredményt, mert a terme­lési és beszolgáltatás! kötelezettségek szétírása sok helyütt nem történt meg osztályalapon. így pl. Budaházán a szétirási bizottságba beférkőztek a kulákok is, aminek az tett az ered­ménye. hogy az igazságtalan «zét­írást csupán három falusi gazda írta alá. Nyilvánvaló, hogy a helyi párt­szervezet nem tudta keresztülvinni a Párt irányvonalát, nem volt elég éber és gyengének mutatkozott a kulákság mesierkedéseivel szemben. Az újonnan végrehajtott szétírásnál a lakosságnak már 92 százaléka írta alá a szerződéseket, mert igazságosan történt, úgy. ahogyan azt Pártunk mondotta. A szétírást legjobban Szennán, Zahar­ban és Iskénen végezték, ahol a szerző­dések aláírása előtt beszíélgetést szer­veztek a dolgozó néppel. Ennek olyan jó eredménye volt, hogy az említett köz­ségek parasztsága a beszolgáltatás túlteljesítésére vállalt kötelezettséget. .A iárásban a kezdet kezdetén van a szövetkezeti mozgalom. A szövetke­zetek között ez idő szermt legjobban előrehaladtak a pálóci, nagyráskai és deregnyői szövetkezetek. A szövetkezeti munka fogyatékos­ságaiban nagyrésze van az oktatók gyenge munkájának, akik rttkán lá­togatták meg az EFSz-eket. A gépállomások működése is igen sok kívánni valót hagy hátra. A falusi zsírospasztok fiai ültek a gépek egy részére és ezek akadályozták a szö­vetkezetek fejlődését, nem ápolták a gépeket, aminek következtében sok gép elromlott és így a gépállomás nem tudta teljesíteni vállalt kötelezettsé­geit. Ezen a téren a javulás feltételei meg vannak adva, mert a nemkívána­tos elemeket eltávolították s a gép­állomások vezetőségét kicserélték. A földműves raktárszövet­keze! munkájának hibái A terményfelvásárlás is akadályokba ütközött. A kis- és középparasztok ugyan becsületesen teljesítették besizol­gáltatási kötelezettségeiket, de a zsí­rosparasztok csaltak, ahol csak lehetett. Régi és dohos terményeket szolgáltat­tak be és ezzeJ megkárosították népi demokráciánkat, megkárosították a dolgozó népet. Ha a járási pártszervezet törődött volna a falusi alapszervezetekkel és azok megfelelő politikai munkát fej­tettek volna ki, úgy ez nem történhe­tett volna meg. Babely elvtárs beszélt a tömegszer­vezetek munkájáról, beszélt a CSE­MADOK-ról is. A járásban eddig hat helyi csoport működik, Nagykaposon, Iskén, Kelecsényben, Nagyselmeeen, Vajánban és Mogyoróson. A falvakon véget kell vetni a bu rzsoa-nacionalizmus maradványainak, mert ez akadályozza a két dolgozó nép együttmunkálkodá­sát, akadályozza a falvakon a szocia­lizmus előrehaladását. Babely elvtárs beszélt a káderek nevelésének kérdéséről is. A Párt já­rási vezetősége nem fordított kellő fi­gyelmet a káderek kérdésére, elhanya­golta a Párt szervezeteinek megerősí­tését. A Párt kapcsolata a tömegekkel laza volt. • Papp Sándor elvtárs kritikája A járási konferencia második napján került sor a nagykaposi EFSz elnöké­nek, Papp Sándornak felszólalására. Beszédében kifejtette azt, hogy a dol­gozók hatalma megdönthetetlen A nyugati imperialisták hiába fenyege­tőznek a háborúval, semmi okunk sincs a félelemre. Az első világháború meg­hozta a Szovjetunió megalakulását, törés keletkezett az imperializmus frontján, a második világháború meg­hozta a népi demokratikus államok megalakulását, a szocializmus győzel­mét egy egész sor országban és hatal­masan növelte a béketábort. Papp elvtárs' kifejtette, hogy a falu szocialista útja nélkül 'ehetetlen a szo­cializmus építése. A szövetkezeti közös gazdálkodás máris meghozta a já eredményeket Terven felül tudjuk tel­jesíteni a tej- és tojásbeszolgáltatást, 300 drb gyümölcsfát ültetünk, — mosndotta — méhest alapítunk. Le­lesz példáját akarjuk követni. A szö­vetkezet földjei egy tagban feküsznek, a nagykaposi szövetkezetben havonta fizetik a munkák díját és a tagság meg van elégedve. Papp Sándor elv­társ felhozta azt, hogy a járás mosto­hán bánik Nagykapossal. Kenderfel­dolgozó üzemet akartak létesíteni, azonban az üzemet máshová viszik. A községnek máig sincs magyar isko­lája. A gyermekek egy meg nem felelő épületben, kocsmában tanulnak, ő eb­ben a burzsoá-nacionalizmus megnyil-i vánulását látja. VIDOR ISTVÁN szlovák nép testvéri szövetségét. Nagy dolgokat valósítottunk már meg. Bebizonyítottuk, hogy tudunk építeni nagyüzemeket és vízierőműve­KPt és megtudjuk változtatni orszá­gunk arculatát és el tudjuk űzni innét a nyomort Meg kell találnunk és meg is találjuk az útat minden magyar dolgozó eszéhez és szívéhez, hiszen ennek a testvériségnek megerősítése feltétlenül szükséges előfeltétele s'ke­res előrehaladásunknak Dél-S'hvákiá. ban. A szlovák és magyar dolgozó nép együttélése kell, hogy a pr*-l-tár-nem­zetköziség alapjain fejlő:? jé k ki, amely tevékeny testvériségre vezet a magyar és szlovák dolgozók között. Hogy ezt elérjük, széles agitációs és meggyőző munkát kell kifejtenünk. Fí'líg növelnünk kell az EFSz-ek lét­számát, éppen a magyar nemzetiségű kis- és középparasztok között és még aktívabban kell őket bekapcsolni a szocialista falu felépítésébe. Párttagjaink tömeges aktivitása a leghivatottabb arra, hogy ebben az irányban is teljesítse ezt a feladatot és így bebizonyítsa azt, hogy Pártunk az egész dolgozó nép vezető pártja, tekintet nélkül nemzetiségi hovatarto. zandóságra. Azzal, hogy fokozzuk a magyar dol­gozók részvételét és tevékenységét a Párt szerveiben, a Nemzeti Bizottsá­gokban és a tömegszervezetekben, még szilárdabban biztosítjuk né­peink nemzeti érdekeit, még gyorsab­ban haladunk előre a szocializmus fe­lé. A szocializmus építése nagy és fe­lelős dolog. Lenin és Sztál n arra ta­nít bennünket, hogy a szocializmus építését főleg a falvakon élesedő osz­tályharc kíséri. Számunkra kommu­nisták számára ez parancsolólag azt jelenti, hogy ne Ijedjünk meg az aka­dályoktól, hanem tanuljuk meg bát­ran leküzdeni őket. Pártunk Központi Bizottsága meg­mutatta nekünk az útat. Most arról van S7.Ó, hogy e határozatokkal fel­fegyverkezve Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításának segítségével, Gott­wald elvtárs vezetésével még gyor­sabban haladjunk előre a szocializmus felé.

Next

/
Thumbnails
Contents