Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-26 / 98. szám, csütörtök

üjsz0 1951 április 26 Jelentés a kormány üléséről A közlekedés feladatainak teljesítése ­Nemzeti Arcvonal összes szerveinek dolga A kormány keddi ülését Antonín Zápotocký miniszterelnök vezette. Alois Petr közlekedésügyi miniszter javaslata alapján a kormány megtárgyalt s jóváhagyott néhány intézkedést, amelyek biztosítják a közlekedés felemelt feladatainak teljesítését az 1951-es évben. A köziekedés felemelt feladatai az 1951-es évre a szocializmus meggyorsított építéséből és nemzetgazdasá­gunk gyorsított fejlődéséből következnek. Hogy ezeket a nagy feladatokat el tudjuk végezni, nem szabad teljesítésüket csak a közlekedési dolgozók­ra hántani, hanem elvégzésük egész nemzetgazdaságunkra, a Nemzeti Arcvonal szerveire vár. A népi szervek és az egész dolgpzó nép nyújtson 1951-ben segítséget e feladatok teljesítésében. Hogy biztosít­hassuk a közlekedésre háruló felada­tok teljesítését, szükséges előkészíte­nünk: Szállítási tervet a közlekedésbe Az összes gazdasági szervek fel­adata, hogy kiküszöböljük a terv tel­jesítésében előforduló kilengéseket, amelyek késéseket okoznak a közleke­désben, egyszersmind gátolják a nyersanyag, félárúk és készárúk fo­lyamatos szállítását. Az egyes gaz­diasági szervek feladatát nem szabad elszigetelve nézni. Szükséges szerve­zett tömbbé egyesíteni a termelést, a raktárakat és a vasútállomásokat Ezeknek a feladatoknak a teljesítése a szállítási tervek előkészületei előfel­tételét jelenti és biztosítja a Szovjet­unió példája alapján a leghasznosabb szervezett kapcsolatot a termelés és a fogyasztás között úgy, hogy egyen­letesen és teljesen ki legyen használ­va a közlekedési eszközök térfogata és meg legyen szüntetve a felesleges szállítás. Hogy ezek a feladatok teljesítve le­gyenek, a közlekedésügyi miniszter­nek, & többi minisztereknek és az álla­mi tervhivatal belföldi szállítmányokat intéző bizottságának feladata, hogy kellő intézkedéseket tegyenek az elő­zetes tervezés alapján az előkészítő feladatok teljesítésére. A közlekedési feladatok teljesítése az összes gazdasági szervek dolga E feladatok teljesítése feltételezi a közlekedési és a népi közigazgatási szervek, valamint az összes gazdasági szakok dolgozóinak együttműkö­dését. A Szovjetunió tapasztalatai arra ta­nítanak bennünket, hogy akkor, ami­kor a gazdasági szervek a termelési, fogyasztási vagy befektetési tervüket kidolgozzák, szükséges, hogy egy­úttal gondosan tervezzék a közlekedés biztosítását is. A dolgozóknak és az irányító szerveknek minden gazdasá­gi szakaszon tudatosítaniok kell, hogy a közlekedés felhasználja azoknak az értékeknek bizonyos részét, amelye­ket a termelés nyújtott és hogy lénye­gesen befolyásolja a termékek árait. Ezért a fokozott közlekedési feladatok céltudatos és gazdaságos teljesítése nemcsak a közlekedésnek, hanem egész gazdaságunk dolga. Ennek a feladatnak teljesítése érde­kében a közlekedésügyi miniszter fel­adata, hogy biztosítsa a közlekedésben a helyes koordináció megvalósítását, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben külön operatív szerve­ket létesítsen, amelyek állandóan gon­doskodni fognak a közlekedési felada­tok teljesítéséről, hogy megszervezzék rendesen a közlekedést és biztosítsák a darabáruk szállításának gazdaságossá tételét. Valamennyi gazdasági miniszter feladata, hogy a központi szervekben közlekedési osztályt alakítsanak és az üzemekben a közlekedési feladatokat olyan egyénre bízzák, aki felelős lesz a közlekedési feladatok biztosításáért, legfőképpen a közlekedési igények ren­des tervezéséért, továbbá azért, hogy az üzemben alakuljanak munkáscso­portok, amelyek a vagonok ki- és be­rakását szombaton, vasárnap és ünnep­nap is elvégzik, kettős műszakokkal, vagy pedig szakadatlan munkával a délutáni, esti, esetleg az éjjeli órákban Is ott, ahol a technikai feltételek meg­kívánják és hogy a munkahelyükön se­gítsék a kocsik gyors körforgását. A belügyminiszter együttműködve a közlekedésügyi miniszterrel, kerületi közlekedési ianácsokat alakítson, ame­lyeket a gazdasági előadó mint operatív szerv vezetne és legfőképpen a közle­kedési eszközök körforgását, a szállítá­si kirakások gyorsítását és a közleke­dés összes emelt feladatainak teljesí­tését biztosítaná. A belügyminiszter együttműködve a közlekedésügyi miniszterrel, át kell hogy vizsgálja a Szovjetunióból érke­zett gabona részére való raktárak épí­tésének szükségleteit, hogv gazdaságo­sabbá tegyük a közlekedést. Szigorú rendet a közlekedésbe A CsKP IX. pártkongresszusa a köz­lekedés irányelvéül tűzte ki azt, hogy gyorsabb és megbízhatóbb legyen. Kle­ment Gottwald köztársasági elnökünk a CsKP Központi Bizottságának feb­ruári ülésén minden munkahely köz­lekedési alkalmazottait emeltebb és felelősségteljesebb teljesítményekre szólította fel, hogv elkerüljük a szeren­csétlenségeket és károkat, hogy kikü­szöböljük mindazt, ami gátolja a közle­kedési terv feladatainak folyamatos tel­jesítését. Kötelességük pontos teljesítésével a közlekedési dolgozók hazánkban a szocializmust építők első soraiba lép­nek. » Ezeknek a feladatoknak teljesítésére a közlekedésügyi miniszter széleskörű öntudatosító kampányt indítson, nyil­vánítson fokozott gondosságot a dolgo­zók politiki és szakoktatásával kap­csolatban, hogy a dolgozók a kárte­vők és szabotálók ellen fokozottabb fe­gyelemmel, felelősségtudattal és éber­séggel és a szigorú ellenőrzéssel biz­tosítsák a közlekedés fokozott bizton­ságát és rendjét. M zgósitsuk a közlekedésben a belső tartalékokat A belső tartalékok felfedését és ki­használását a szervezési intézkedése­ken kívül széleskörű öntudatosító kam­pány útján kell biztosítani. Szükséges, hogy ezt az akciót a közlekedési alkal­mazottakkal együtt az összes népi szer­vek, a Nemzeti Arcvonal szervei és kü­lön a közlekedési alkalmazottak szö­vetsége végezzék. A közlekedési és szállítási dolgozókat nevelni kell, hogy ténvleg szocialista gazdákká váljanak. Ez a közlekedésben levő tartalékok mozgósításának előfeltétele. Az üze­me kalapos átvizsgálásával és a belső tartalékok mozgósításával nemzetgaz­daságunknak jelentős értékeket takarí­tunk meg és új forrásokat fedezünk fel a közlekedésben, hogy a kitűzött feladataink teljesítését jobban biztosít­hassuk. Még nagyobb arányban fog­juk beszervezni a nőket az összes mun­kahelyekre, olyan helyekre, ahol érvé­nyesülhetnek az üzem vezetőségeinek és a szakszervezeti szerveknek hatha­tós segítségével és együttműködésük útján. Hogy ezek a feladatok teljesítve le­gyenek; a közlekedésügyi miniszter­nek és néhány további miniszternek több intézkedést kell foganatosítaniok a mozdonyok, a vasúti kocsik gazdasá­gosabb kihasználására, a dolgozóknak munkahelyükre történő szállítására és más szállítások javítására. Biztosítani kell az Idei őszi kampány sikeres lefolyását A kampány hónapjaiban a közleke­désre nagy feladatok hárulnak. Ebben az időben ugyanis a közlekedés át­veszi földműveseink munkájának gyü­mölcsét, hogy ezeket átadja a város­nak és segítse a munkások és parasz­tok szövetségét. Ezért egész dolgozó népünknek a kampány során hozzá kell járulnia a közlekedési feladatok sikeres biztosításához. Hogy ezek a feladatok teljesítve legyenek, a közlekedésügyi miniszter­nek a vasúti kocsik nagy százalékát fel kell szabadítania ezekre a célokra, korlátozni keli a kedvezményes szál­lítmányok számát, biztosítani kell az illetékes gazdasági szervekkel együtt­működve a gyümölcs- és a zöldség­szállítás pontos tervének kidolgozását 1951 május 15-ig, a gabonaszállítás tervét 1951 június 1-ig, a burgonya­szálllítás tervét 1951 július l-ig, a cukorrépa és a répaszelet szállítását 1951 szeptember l-ig és szükség ese­tén szállítási tilalmat kell kiadnia a kevéssé fontos árukra. Az ülés további részén Viliam Široký miniszterelnökhelyettes, külügyminisz­ter, dr. Stefan Rais igazságügymi­niszterrel egyetértésben jóváhagyás céljából előterjesztette a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népi Demo­kratikus Köztársaság között kötött szerződést, amely a polgári bűnügyek, ben adandó, 1951 március 6-án aláírt jogsegéllyel foglalkozik. A szerződés, amelyeit tízévre kötöt­tek, a szerződő államok minden polgá­rának a másik állam területén a sze­mély és vagyon ugyanolyan védelmét biztosítja, minit 6aját polgárainak. Állandó csehszlovák-magyar jog­ügyi bizottság létesült, amelynek ha­táskörébe tartozik jogi téren a köl­csönös tapasztalatcserét megvalósítani és egymásnak kölcsönösen jogi infor­mációkat nyújtani. A kormány a szerződést jóváhagy­ta és előterjeszti a nemzetgyűlésnek. Miután a köztársaság elnöke ratifi­kálta, közzé lesz téve a törvények gyűjteményében Dr. A. Neuman postaügyi minisz­ter jelentést tett a kormánynak a Román Népi Köztársaságban tett iltja eredményeiről s a csehszlovák pósta­ügyi minisztériumnak a román tele­komunikációs minisztériummal kötött póstaügyi-, távíró- és telefonforgalmi szerződéséről Dr. E. Slechta építkezési ipari mi­niszter javaslata alapján törvényter­vezetet fogadtak el, amellyel megvál­tozik és kibővül az építkezés államo­sításáról szóló törvény. V. Kopecký tájékoztatásügyi mi­niszter beszámolt május elseje meg­ünneplésének előkészületeiről és Köz­társaságunk a Szovjetunió által tör­tént felszabadításának hatodik évfor­dulóján rendezendő ünnepségekről. A kormány továbbá meghallgatta és jóváhagyta František Krajcsír bel­kereskedelemügyi miniszter beszámo­lóját az 52-ik prágai mintavásár élő­készületeiről és megrendezéséről. A mintavásár május 19-éh nyílik meg. L. Kopriva, a nemzeti közbiztonság miniszterének javaslata alapján a nemzeti közbiztonság minisztere he­lyettesének funkciójával Antonin Bint bízta meg. I M Mt ) tl HI MM WIIt W MI MHmM »MI IHM (l» Békemenet Bardoňovón Bardoňovo községben április 15-én tartották meg a békemenetet. A CSE­MADOK kezdeményezésére a falu szé­lén gyülekezett a békemenetben részt­vevő közönség. Az iskolásgyermekekkel együtt körülbelül ezer személy vett részt a menetben. A CSEMADOK tag­jai teljes számban jelen voltak, élükön a kultúrbrigáddal. A hatalmas tömeg csehszlovák és szovjet zászlókkal és a többi népi demokratikus országok zászlaival, valamint Lenin, Sztálin, Gottwald és Rákosi képeivel és a szo­cializmus építésére vonatkozó feliratos táblákkal vonult végig a falu utcáin. Menet közben békejelszavakat hangoz­tattak. A CSEMADOK kultúrgárdája pedig mozgalmi indulókat énekelt. A hősök emléke elé érkezve az ott csoportosult tömeg előtt Gutrai kultúr­társ méltatta a nap jelentőségét és hangsúlyozta a békéért folyó harc szük­ségességét. Beszédét a jelenlevők lelkes tetszéssel fogadták. Utána a CSEMA­DOK helyi csoportja koszorút helyezett a hősök emlékére. Benjámin Ferenc, a kultúrgárda tagja »Felel az ismeretlen katona* című saját versét szavalta el, amelyet a közönség nagy meghatott­sággal fogadott. A hősök emlékétől a menet az inter­nacionálé eléneklése után a labdarúgó pályára vonult, ahol Zajicsek járási ki­küldött szlovák nyelven, Cyrill Sándor, a magyar nemzeti iskola tanítója pe­dig magyar nyelven méltatták a béke ügye meilett való bátor kiállást. A kul­túrgárda a magyar iskola tunulóival elénekelte az ifjúsági indulót, majd pe­dig az egész résztvevő tömeg az inter­nacionálét s ezzel az ünnepély véget­ért. Kultúrtársi üdvözlettel Prücsök László Jeneí Jónás elnök titkár 1931-et írtunk akkor... A munkanélküliek csoportokba ve­rődve járták az országot. Nem ka­landvágy hajtotta őket. Csupán csa­ládjuk és a maguk életét akarták meg­mentem az éhhaláltól. Munkáit keres­tek. En is közéjük tartoztam. Ha valami munkának neszét vettük, hát odase­reglettünk a legnagyobb fáradság árán is. Igy kerültem én is Hradec­Králove környékére, mert az a hír járta, hogy ott az Elba folyót fogják szabályozni és valószínűleg kapunk munkát. Több mint egy hónapig jár­tunk egyik vállalkozótól a másikig. Az egyik egyenesen megmondta, hogy nincs munkája számunkra, a másik hitegetett, hogy talán holnap, a har­madik pedig könyörgésünkre választ sem adva végignézett rajtunk és cini­kusan elnevette magát. A vállalkozók kőszívét nem rendítette meg semmi sem. A hideg tavaszi éjszakákat a vascsillékben töltöttük el. ök ezzel nem törődtek. 20—25 évesek voltunk, két­ségbeesett emberek. Egyszer azután „örömhírt" hozott egyik barátunk. Hétfőn kezdhetünk dolgozni és való­színűleg lakást is kapunk. Elmondta, hogy a kovácsműhely mellett egy fa­bódéban meghúzódhatunk; használt deszkákból priccset készíthetünk. Tényleg, hétfőn dolgozni kezdtünk. Naponta legalább 10 órát. Pontonok­ból raktuk ki a követ a part szélére. Este hullaiáradtak voltunk, de főzni kellett valamit., meri az egész napi száraz kosz t a nehéz munka mellett megviselt bennünket. A szerény fala­tozás után jött az esti „szórakozás". Arról volt szó benne, hogy ki lesz kö­zülünk a hét végén, szombaton a mim. kájábóí elbocsátva Mert minden szombaton kitettek valakit a munká­ból. Ilyfajta szórakozások után végig­feküdtünk a priccsen, pokrócdarabok­kal és rongyokkal betakaródziunk es átadtuk testünket a poloskáknak. A felszabadulás után elmentem a párkányi munkahivatalba és jelent­keztem munkába. Válogathattunk a munkaajánlatok között. Elhatároztam, hogy Csehországba megyek. Az úti­költséget Prágáig előre megkaptuk.' Itt már vártak reánk ebéddel, meg­fizették a további útiköltséget és kí­sérőt adtak mellénk Teplice Šanovra mentünk. Fűtött szobába szállásoltak el és mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat. Az utazás után 3 napi fizetett pihenőt kaptunk. Énne­kem és a többi elvtársaknak is úgy tűnt ez föl, mintha álom lenne. Más­félévig dolgoztam ezen a helyen, azó­ta már a Matador-üzemében dolgo­zom. Itt úgy a munkámmal, mint a keresettel teljesen meg vagyok elé­gedve. Harmadik éve dolgozom itt, nyugodtan, megelégedve. És ezért gondolok gyakran vissza a múltra és összehasonlítom a mun­kás helyzetét akkor és ma. Óriási változás. Amit hosszú évekkel ez. előtt a tőkésrendszer idején hidak alatt, vagy vascsillékben., vagy ha­sonló helyeken az éhségtől és hideg­től gyötörve nehezen tudtunk el­képzelni, mindaz ma megvalósult. És ezt a felszabadító Szovjet Had­seregnek, népi demokratikus rend­szerünknek köszönhetjük. Süttő Imre levelező,, Petržalka. Néhány tapasztalatom a járási konferenciákról A lezajlott járási pártkonferenciák után kötelességemnek tartom, hogy beszámoljak néhány tapasztalatomról. Részt vettem több járási konferencián úgy tavaly, mint ezidén és így párhu­zamot vonhatok. Idén a járási konfe­renciák delegátusai, küldöttei káder­szempontból jobbak voltak, mint a mult évben és ez megmutatkozott a viták során. Tavaly a küldöttek a vi­tában legtöbbször csak helyi érdekű beszámolókat tartottak. Hiányzott a kritika és önkritika és sokan el is tér­tek az értekezlet vonalától és tárgyá­tól. Az idei konferenciákon a küldöt­tek bírálták a járási és helyi vezető­ségek egész évi munkáját, éltek a kri­tika és önkritika fegyverével és igye­keztek megmaradni a konferencia tárgyánál. Érdekes volt az az iskolai kérdés, amelyet különösen a sellyei és ko­márom' járásokban vitattak meg. Igy például- Zsigárdon és Cútán körülbelül 100 tanulót egy tanítónő tanít, s az iskolaépületek Is használ­hatatlan állapotban vannak. A javí­tásra szükséges anyagot ma sem tudják megszerezni és nincs is a javítás tervbe véve. Csak most, a járási konferenciák után világoso­dott meg a falu dolgozói előtt, hogy az iskolapolitikában felmerülő hiányokat szintén népünk árulóinak, a burzsoá-nacionalistáknak rovására kell írni. Igy Novomeský, dolgozó népünk árulója, a volt iskolaügyi megbízott, olyan politikát folytatott, amely meg­károsította nagy mértékben állam­érdekeinket. Mindenki előtt világos az is, hogy Novomeskýéknek „érdeme" az, hogy gyönge az elemi iskolák szlo­vák tanítói kara, hogy a magyar ta­nítókar nem kielégítő számú, hogy roskadoznak az iskolaépületek. Ezt is tudatosítva, ml mindannyian gyűlölettel fordulunk a burzsoá­naconalisták, Sling, Švermova, Clementis, Novomeský, Husák áru­ló bandája felé és hálánkat fejezzük ki Kommunista Pártunknak, amely leleplezte aljas tevékenységüket. Mandák József, munkáslevelező Komárom. Békemenet Várkonyon Április 21-én, szombaton tartottuk I széjjel, akik belelőttek a kenyeret, mun­meg Várkonyon a békemenetet 10 kilo- 1 kát követelő tömegbe. méteres útszakaszon. A békemenethen részt vettek az összes helyi szervezetek, az iskolák pionírjai, a kis- és közép­parasztok, az állami birtok alkalma­zottai,.összesen 1200-an. A 2000 lakosú község dolgozói ezzel bebizonyították, hogy készek harcolni a békéért és hogy magukévá tették a berlini békekonferencia határozatait. Még sohasem történt meg, hogy a vár­konyiak ilyen egységesen mentek vol­na, mint ezen a napon. Az utcák üre­sek voltak, mindenki menetelt. Csak néhányan nem jöttek el. Ezek a függö­nyök mögül kandikáltak ki az utcára. Onnan nézték a zsírosparasztok, a vár­konyiak daltól zengő menetét és való­színűleg orrukat fintorgatták. Bizonyá­ra azt szerették volna látni, amit a múltban, a tőkésrendszer idején olyan gyakran megfigyelhettek, hogy a dolgo­zók felvonulásait csendőrök verték KASSAIAK FIGYELEM! Folyó hó 29-én, délután 3 és este 7 órai, 30-án pedig este 7 órai kezdettel a CSM bratislavai főiskolás bizottságának magyar 'kultúresoportja Kassán, a VERITAS kultúrtermében bemutatja VILLA A MELLEKUTCABAtI cfmü háromfelvonásos színmüvet. Jegyek biztosithatók a CEDOK Lenin-utcai fiókjában és a CSEMADOK Národné povstanie utcai (volt Mikes Kelemen-utca) székházában, valamint az előadások előtt a színház pénztáránál. Mindenkit szeretettel v£ ' o rendezőség. Ma, amikor látiák a zsírosparasztok, hogy ez a világ sehogysem akar visz­szatérni, amikor már nem tudják félre­vezetni a volt béreseket és volt kispa­rasztokat, hiába igyekeznek álarccal leplezni magukat, mert a mi falunk dol­gozói is tudják, mire fáj ezeknek a fo­guk. Ezért vonultak ki Várkony dolgo­zói olyan egységesen ezen a szombati napon. Ezért vonult ki a 80 éves. Ková­csik József elvtárs is. A várkonyi dol­gozók tudatában vannak, hogy nem hiába meneteltek, hogy ezzel is meg­mutatták ereinket a reakciónak és csa­pást mértek az angol-amerikai impe­rialistákra, a háborús uszítókra, akik a dolgozókat újabb világháborúba akarják sodorni. A várkonyiak sem akarnak már töb­bé napkeltétől napnyugtáig éhbérért robotolni a zsírosoknak, mert látják, hogy milyen a különbség a mostani és régi rendszer között, hogy mennyivel jobban, könnyebben megy a munka az EFSz-ben és az állami birtokon, hogy nem kell már a kulák kegyelem­kenyere. A békemenet során a függönyök mögött leselkedő kulákok már nem tudják megcsalni a dolgozókat, akik a szebb és boldogabb élet tudatában épí­tik a szocializmust. És mi boldogan éj hálával tekintünk kelet, a nagy Szov­jetunió felé, amely felszabadított min­ket, megszünteti a kizsákmányolást és köszönetet mondunk a béke nagy har­cosának, Sztálin elvtársnak Kötele­zettséget vállalunk, hogy munkánkkal az EFSz-ben még jobban fogunk har­colni a békéért. KUCSERA Lajos, levelező, Várkony.

Next

/
Thumbnails
Contents