Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-24 / 96. szám, kedd

- u j 520 1951 április 24 Jelentés a CsISz kerületi konferenciáiról Kádár Jánosné és Dezsman Márta munkái vállalnak A kongresszusi előkészületek jegyében folytak le április 21-én és 22-én az ifjúság kerületi konferenciái Szlovákiában A CsISz kerületi konferenciái feltárták azokat a hiányokat, melyek kiküszöbölésével Köztársaságunk fiataljai még jobban és lelkesebben kive&zik részüket az ötéves tervünk feladatainak teljesítésénél a békéért folytatott harcból és mé£r határozottabb lépésekkel fognak haladni a szocializmus felé vezető úton. A prágai Lucernában több mint kétezer küldött lelkes tapssal üdvözöl'

e Hejzlár Zdeneket, a Csehsz.ovák Ifjúsági Szövtség elnökét, dr. Vacek Václav Prága város polgármesterét, a Nemzeti Arcvonal és a különböző szervezetek képviselőit. Az elnöki emelvényen helyet toglalt Doutnács Károly ifjúmunkás, a kerület legjobb hegesztője, és Szvoboda Václav ifjúmunkás, a kerület legjobb vasesztergályosa is. A konferencián elhangzott szavak bizonyítékai az ifjúság építő munkájának. A vitában felszólalt Grochal ifjúmunkás lány, a voticei gépállomás dolgozója, aki tudatta, hogy 26 nap alatt 98 liter naftát takarított meg. Felszólalása zárórészében megfogadta, hogy csoportjuk jó munkával fogja bizonyítani, hogy ők új ifjúságot képviselnek, a Gottwaldi Ifjúságot. A bratislavai kerületi konferencián a megjelentek foglalkoztak az ötéves tervünk feladatainak teljesítésével. A CsiSz-tagok nagy figyelemmel kisérik az új munkamódszerek bevezetését. Bratislava kerületben 105 ifjúmunkás dolgozik Szvoboda elvtárs módszerével. A Matador, Cérnagyár és a Grafia-üzemeiben a CsISz-tagok Korabelnyikova módszere szerint dolgoznak. A kerületben lévő tagok 55 százaléka élmunkás, e« a szám ellenben a kongresszusig nagyban felemelkedik. A kerületben 173 falusi csoport dolgozik 2870 taggal, közülük 1685 az EFSz-ek tagja. A vita során az élmunkások s a falusi iskolai és tanoncotthonoknál működő szervezetek tagjai megfogadták, hogy segíteni fogják a Kommunista Párt és a Nemzeti Arcvonal munkáját, dolgozni fognak az ötéves terv harmadik évének sikeres befejezéséért és a világbéke megszilárdításáért. A konferencia zárórészében kihirdették a kerületi verseny eredményét. A legjobb üzemi csoport cfmét Omnia Kugra CsISz-üzemcsoport nyerte meg. Kassán, több mint 800 ifjúsági küldött vett részt a kerületi konferencián, hogy értékelje és megbírálja a helyi és üzemi szervezetek tevékenységét. Kerületükben múlt év folyamán több mint 15.000 tagot vettek fel. A CsISz-tagok bekapcsolódtak a szocialista munkaversenyekbe, új munkamódszerekkel dolgoznak. Az ifjúság nagy része bekapcsolódott a-z élmunkásmozgalomba és vannak üzemek, mint például Luciabánya, ahol a 41 tagú üzemi csoport minden tagja élmunkás. A konferencia második napján a vitában 20 felszólaló volt. kik kritika alá vonták saját munkájukat. és a járási és kerülati vezetőség munkáját. Különös szeretettel üdvözölték a konferencián megjelent dr. Nencso Nikolajevot, Bulgária nagykövetét. Nikolajev elvtárs beszédjében biztosította az ifjakat, hogy a bolgár fiatalok, Dimitrov ifjúsága sohsem tér le békeharcos útjáról. A kerület új elnökévé Svábovszký József munkást választották. A vezetőségbe 29 munkást, 4 földművest és 8 értelmiségi dolgozót választottak be. A kerületi vezetőség összeállítása biztosítéka annak, hogy a kassai kerület nagy építési feladatai teljesítve lesznek. Eperjesen a kerületi konferencia résztvevői figyelemmel kísérték a kongresszus előtti kötelezettségvállalásokat és az ifjúság toborzását a nehézipar, bányászat, kohászat, építkezés és a szövetségi vasútvonal részére. Kritika és önkritika gyakorlásával a mult hibáit kiküszöbölik és még nagyobb lelkesedéssel hozzálátnak nagy feladataink teljesítéséhez. • Zsolna. Rajecké Teplicén rendezték a CsISz Zsolna kerületi konferenciáját. A szövetség legjobb tagjai, élmunkások, élmunkáslányok, EFSz-tagok, a hadsereg, a Nemzeti Közbiztonsági Testület és a Nemzeti Arcvonal küldöttei, értékelték az eddig elvégzett munkát és megbeszélték további feladataikat A járási vezetőség nevében Drvár József vezetőtitkár kritikailag és önkriti kailag foglalkozott a kerületi bizottság tevékenységével. Feltárta azokat a hiányokat, melyek gátolták a tagok sikeres munkáját és azt, hogy a zsolnai kerület az utóbbi hónapokban nem teljesítette tervét, ifjak toborzását a szövetségi vasútvonalra. A kerület 14 üzemcsoportja védnökséget vállalt egyes EFSz-ek felett. A zsolnai kerületben 751 tag élmunkás. Az ifjak bekapcsolódtak a szocialista versenybe, és lelkesen építik Köztársaságunk népének boldog jövőjét, a szocializmust. A besztercebánya kerület ifjai a kongresszusi előkészületek jegyében tartották meg járási konferenciájukat. A résztvevők beszámoltak eddigi tevékenységükről. A kerületben lévő ifjúsági csoportok nagy eredményeket értek el a „minden ifjú élmunkás' mozgalommal. Az első helyen a Sverma-vasüzem üzemcsoportja került. Ebben az üzemben az Ifjúsági Szövet ség tagjaiból 1539-en szocialista kötelezettségeket vállaltak, melyekből 89C a munkateljesítmény emelésére irányul. A vita során felszólalt Pribilinyec János, ki beszámolt arról, hogy miként segített a CsISz-csoporti k a negyedik típusú EFSz kiépítésén. Az ifjak két munkacsoportot alakítottak, melyek segítenek a tavaszi munkák elvégzésénél. Szvorák elvtársnő felszólalásában rámutatott arra, miként lehet a férfierőket az üzemben kicserélni női erőkre. A füleki Kovosmaltban dolgozom, — mondotta és első nő voltam, aki a préselésnél dolgozik. Kezdetben go oltam, hogy nem leszek képes munkámat elvégezni, de ma már két préssel dolgozok, ahol azelőtt két férfierő dolgozott. A piesoki gépgyár CsISz-üzemcsoportja versenyre hívta Szlovákia összes ifjú vasesztergályosát, hogy a CsISz szlovákiai kongresszusáig sajátítsák el Szlabej Gyula, Szlovákia legjobb fémmegmunkálójának munkamódszerét. A nyitrai kerületi CsISz konferencia „előre a kommunizmus ifjú építői, a szovjet Komszomol példája alapján", jelszó alatt folyt le. Az ifjak értékelték eddigi munkájukat. A felszólalók közül Antal Pál ifjúmunkás az Ifjúsági Falu és a fiatal szövetkezeti tagok munkájáról számolt be. A handlovat CsISz-tagok beszámoltak arról, hogyan készülődnek a szlovákiai ifjúsági kongresszusra. Eddig 386 egyéni és 37 kollektív kötelezettséget vállaltak é.i ezeket sikeresen teljesítik. A CsISz szlovákiai bizottsága nevézó vi a»zt kaniam a koiftpresszo

r ke Tanács képviselője foglalkozott azzal, hogv milv nagy mértékben kapcsolódik bele az ifjúság az építőmunkába és a világbékéért folytatott harcba. a nehéziparban A komáromi Skoda-művek munkássága május l-re nagy meglepetéseket tartogat. Minden munkacsoport külön allegorikus kocsikkal vonul fel. Erről a felvonulásról beszélgetünk a munkásokkal. Balogh Imre az üzem egyik dolgozója így beszél: — Felvonulunk mindannyian, mert a mult kapitalista rendszer alatt nem volt szabad a május. Ifjúkorom óta uraságnál dolgoztam és ismertem a szolgakenyér keserű ízét, mert reggel 4 oráiól este 10 óráig dolgoztam és a családomnak még sem tudtam biztosítani a mindennapi kenyeret. Egy évben két nap szabadságom volt, amit csak vasárnap tölthettem le. Dolgoztam annyit, mint az állat, de a „nagyságos úrnak" nem jutott eszébe, hogy a „cselédnek" is pihenésre van szüksége. Rémítgettek bennünket a kommunizmussal. Csak a dicső Szovjet Hadsereg felszabadítása u('i tudtam meg, mit adott nekem a Szovjetunió. Világos előttem, hogy amit az urak híreszteltek a szocializmusról, az mind aljas hazugság volt. Emlékszem, amikor ajtóról ajtóra kellett levett kalappal munkáért könyörögnöm. Ma pedig fizetésemből 5 tagú családomat tartom el. De megváltozott az üzemi dolgozók üzemi élete is. Azelőtt nem volt ebédlő, az udvaron porban, piszokban kellett megennünk sovány ebédünket. S ma minden gyárnak van ebédlője, továbbá int.ernátusa, amelyben a munkások tiszta ágyban alszanak és ezért mi, a Skoda»üzem dolgozói nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy miért készülünk a május elseje megünneplésére. K. I. Amikor a dernői bányaüzemet meglátogattam, feltűnt nekem egy dolgozó nő, akit már régebben ismerek. Meglepett, hogy Kádár elvtársnőt, a Dénesbányai főfelőr feleségét munkásruhábai láttam a rendelőben. Az elvtársnő még eddig nem dolgozott, nem is volt rá szüksége, mert férje szépen keres, amiből egy kislányukkal nagyon szépen megélhetnek. Megkérdeztem Kádárné elvtársnőt, hogy milyen munkál végez és mi késztette őt arra, hogy éppen a bányaüzemben vállaljon munkát. A követkejelző'e volt Amikor a lítula

1 znit's liazelésénél vagyok, ahol eddig férfi munkaerő volt alkalmazva. Mint a Nőszövetség tagja kötelességemnek tartottam, hogy én is bekapcsolódjam aktíven a nehéziparba. Igy itt jelentkeztem a dernői üzemben felvételre. Kislányunk, Evike, Rozsnyón jár iskolába és a nagyszülőknél lakik. Igy lehetővé vált, hogy én is bekapcsolódhassam a szocializmus építésében hazánkban. — „Kötelezettséget vállaltam, hogy egy évet ledolgozok, de ez nem zárja ki azt, hogy az év eltelte után továbbra is munkábaí maradjak. Mint nő hozzá akarok járulni a szocializmus mielőbbi felépítéséhez. Azzal, hogy ilyen munkát vállalok, mint a '•ompresszor kezelés, felszabadítok egy férfi> munkaerőt testileg nehezebb munkák elvégzésére. Az alatt, amíg Kádárné elvtársnőVel beszélgettem bejött a rendelő helyiségébe Dezsman Márta elvtársnő, aki szintén a dernői üzem munkásnője. ö már két évvel ezelőtt is hoszszabb ideig dolgozott az üzemben. Akkor küldönc volt. 1949. év végén elment a Tatraszvitbe, ahol rövid időn belül élmunkás lett. Amikor megkérdeztem öt, hogy miért hagyta ott a Tatraszvitet és jött vissza a bányaüzembe nehezebb munkát végezni, így válaszolt: „Ki akarom venni részem a nehézipari munkából. Nehezebb munkát akarok vegezni, hogy így a férfi munkaerőket a még nehezebb testi munka elvégzésére szabadíthassam fel. Most a vasérc külszíni szállításánál dolgozom. Dénesbányáról Málnahegyre 5.5 km távolságra szállítjuk az ércet a sodronypálya feladó állomásra. A bányamozdony vezetésénél vagyok. Egyelőre még csak tanulok vezetni, később azonban ezt a munkát önnállóan akarom végezni. Igyekezni fogok minél jobban dolgozni, mert szeretném itt is elérni azt, hogy élmunkásnő legyek. A munkám nagyon tetszik. Itt akarok végleg maradni az üzemben." E két elvtársnő tanújelét adta annak, hogy tudják mennyire fontos a női munkaerő a nehéziparban. Az üzemben több nő is dolgozik, akinek munkája bizonyságul szolgál arra, hogy a bányászatban is dolgozhatnak nők. Nem fontos, hogy a föld alatt dolgozzanak. Elég ha külszíni munkák-nál felváltják a férfi munkaerőket, és így a földalatti munkára több férfit lehet beosztani. Bakos Béla. Ipari munkaerők toborzása az egész Nemzeti Arcvonal feladata A Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága pénteken, április 20-án tar'.a ülését Antonín Zápotocký miniszterelnök és a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságának elnöke nyitotta meg. Az ülésen dr. Oldŕich John, a Nemzeti Arcvonal Központi Bizottságának a főtitkára és a nemzetgyűlés elnöke beszámolt a Nemzeti Arcvonal szerveinek munkájáról, mellyel segítik a békemozgalmat is a májusi ünnepségek előkészületeit. Külön értékelték a békemeneteket, melyeken április elsejétől több, mint 1,750.000 polgár vett részt. Az elnökség ugyancsak megtárgyalta azokat a feladatokat, melyek a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén hozott határozatok alapján a Nemze<|( Arcvonal szerveire hárultak. Elhatározták, hogy felhívással fordulnak a Nemzeti Arcvonal összes szerveihez, hogy a népi szervekkel együttműködve fokozott figyelmet fordítsanak munkaerők toborzására az ipar részére. Emellett értékelve lettek azok az eredmények, melyeket a munkaerők toborzásánál a Csehszlovák Nőszövetség és a CsISz elért. Az ülés zárórészén határozatot hoztak, melynek értelmében az elnökség a iegközelebbi összejövetelt Bratislavában május második felében tartja. n)i04iitaAésít(í2 A divat: kultúrtörténelem Korjegy és dokumentum. Nyugta, mely pontot tesz A divat fokmérő, hőmérő, pontosan leolvashatjuk róla, mely oldalról fúj a szél. A divat befolyásoló zsarnokság, a divat épp azért majmolás, de lehet dacolás is. A divat a történelem álarcos bálja, mely sokszor elkenjózi a valóságot. A francia forradalom előtt a ruha az osztályktilöbségek jelzője volt. Amikor a feuadlizmus haláltáncát járta: az álarcosbál színekben tobzódott. Frakkok, csattok, mellények, harisnyák, kalapok, sőt parókák tarka színfoltja gőgösen nyelvelt a parlamentben fellépő harmadik osztály ellen, amely egyszínűségével, szerény feketeségével tüntetett a különbségek és megkülönböztetések ellen. Néhány évtized múlva újra fellobogtak a színek és az extravaganciák, de most már túlkapásképpen a leülepedni készülő polgári forma ellen A lázadás a bohémtanyákról indult ki, a művészek magvkkreálta divatkiilöncségfrel tagadták meg a polgári élettel való közösséget. fis a nők? A nők a nagy szabadságban egyszerűen megfáztak! El kell olvasni e kor pamflettjeit. orvosi panaszait, hogv megértsük az egvik végletből a másikba lendülő divat egyforma kártevését. Az orvosok száz éven át hiába nereltek a fűzött és zsinórozott női test ellen és egv szén nap ime a nők egvszerre sutbavetették a páncélruháhákat és megjelentek klasszikusnak hitt s nthának kikiáltott hálóingekben, de e hirtelen szabadsággal csak a megfázások és tüdőgyulladások rekordiát érték el. A nők második forradalma, melv napjainkban zajlott le. már észszerűbb volt és tényleges felszabadulást leientett a kalanszörnyűségek és haris nyakötők alól Micsoda tavaszi üdeség áradt az első nőből, akit az utcán kalap és harisnya nélkül pillantottunk meg. Es micsoda forradalom volt kalap helyett a szerény fejkendő: egyszerűség és szépségl A divat: kultúrtörténelem. Valamit mindig lelolvashatunk róla. Majmolást és lázadást, kendőzést és nyugtázást. De van úgy, hogy nem tudunk vele mit kezdeni: érthetetlen, zavaró és boszszantó, rejtély és nevetség. Amikor e napokban falusi tél és betegség után először tapostam városi aszfaltot, egyre jobban megzavart egy új divatképlet: ifjak, sőt felnőttek új kalapviselete, melynek lényege a lapossá-nyomorítás, amikor is a kalap magassága alig terjed túl a szallagon. Tepsikalap. Csúnya, ízléstelen és — nevetséges! Es nem is új, sohse volt. Egyszer régen valahol, valamikor láttam már ilyet. De hol, mikor? Soká töprengtem, míg rájöttem, hogv ez a bohócok kalapja, elmaradhatatlan cirkuszkellék. A laposra nyomorított bohóckalap a valószerütlenség kellékdarabja, melynek hivatása a komikum aláhúzása, a röhögés és röhögtetés fokozása. Régi mozilátogatók talán emlékeznek még Buster Keatonra, a pléhpofájú filmkómikusra: bohóckodása közben egy arcizma meg nem rándult volna, de tepsikalapja — röhögött és röhögtetett Es ez a bohóckalap most egyszerre feltűnik az utcán férfiak fején. Kész röhej s mégsem nevet senki! A bohóckalaphoz bohóc kell: művészet, grimasz, játék, az élet mély, fájdalmas megértéséből fakadó sírva-nevetés, a bukfences ráhibázás. A bohóc az igazság véresen komolv játékosa és a kalap a koronája Koronás főknek egvenrangúan csak az udvari bolond mondhatta oda az igazságot. Tisztelet és becsület a bohócsapkának, bohóckalapnak! De itt és ígv? Ki hallott arról, hogv a bohóc iamoeccé züllött volna? A bohóc igazságával nem süllyedhet nívója alá. A bohóckalap azonban nem védekezhet: a jampec mitsemsejtően egyszerűen kisajátította! A divat: kultúrtörténelem. Valamit mindig leolvashatunk róla. De mit jelent a bohóckalap a jampec fején? Hol itt a mondanivaló? Es mi itt a jellegzetesség? Ez a kalap itt és most ért hetetlen, kifejezéstelen. Sivár és szomorú. Szegénységi bizonyítvány mindenképpen. Nincs igazsága: nincs mondanivalója. Majmolás. De kit, mit majmol? A bohócot? Ne sértegessük az az igazság festett képű napszámosait! A té'iv azonban tagadhatatlan: a bohóckalap ott lapul a jampec fején. Láttam, látom napról napra újra és egyre jobban csodálkozom. Rejtély. Míg aztán fel nem világosít valaki: ez Amerikamajmolás, sőt: a nyugati kultúra manifesztálása A divat: kultúrtörténelem és az eddig volt kultúra nagyrészében: nyugati kultúra. Vallom és mondom: az Európát kiteljesítő nyugati kultúra kimeríthetetlen és elherdálhatatlan ősforrás, kincs, mely pótolhatatlan, eredmény, mely behozhatatlan Sokratesztől Thomas Mannig teried e csoda, mely mint kultúrörökség, kultúralap és folyamatosság mindenképpen megérdemli a hűséget és kiállást De jampeckalap? A jampeckalap lehet Amerika, de sohse volt és sohse lesz nyugati kultúra. A tepsikalap hamisítatlan Amerika, viselőjén lám, ott a többi rekvizitum: a csapott váll. a bokáig érő csőnadrág és az ízlŕftelenség csimboraszóját jelentő szírrikoltó képkiállítások- a selyem nyakkendők, melyek Hollywoodtól távol úgv hatnak, mint annak idején a kartetoválások a messzi szárazföldi patkányokon. Matrózprimitlvség frajter úr Csinos karján- kinek nem húzódott mosolyra a szája'! Es most mindez, mini bohóckalap kultúrát, sőt manifesztációi jelent! Aki azonban a nvugati kultúrát minden gátlás nélkül egy hasonló égtáji világimperiali-mussal tudja azonosítani, az ezzel önmagát zárja ki a kultúrát kiteljesítő erkölcsi elkötelezettségből. Nyugati kultúra (már amit ezi a nevet megérdemli és — amerikai imperializmus nem találkozhatnak és így nem is azonosulhatnak a kultúra szellemerkölcsi síkján. A bohóckalap mint jampecrekvizitum a kultúrától olyan távol áll, mint a filtnnyakkendö ízléstelensége a szépség igazságától, az esztétikától: a semmit jelenti, a céltalanságot, az üres felvágást, a sivárságot, egyszerre és egyidőben a pubertást és dekadenciát, a kapkodó zavart. És itt a jampeckalap igazságra tapint, az érintkező pont egyszerre kivilágosodik. Értelmét Amerika legnagyobb drámaírója, O'Neill szövegezi, aki 1946-ban írta le a mondatot: »Irány és cél nélkül hánykódunk. Ily értelémben Amerika egyike a történelem legnagyobb gikszersinek!* A jampeckalap glkszer mindenképpen: giccs, esztétikai ficam, üres majmolás. A mai Amerika ugyanakkor egy gigantikus tévedés, egy tragikus gikszer, melynek pozitívuma az atombomba, mint a technikai kultúra csúcseredménye. Hiroshima óta az atombomba korában élünk és Amerika neve azóta úgy vonzza az »atombomba« szót, mint mágnes a vasat. Egvielentésűek, elválaszthatatlanok. Amerika és atombomba, jampeckalap és atommámor: a rejtély lassan oldódik, a jampeckalap értelmet nver. A háború, az atombomba a kiskorúaknak jelent kiutat és nagyszerűséget, a jampeckalap a lelki és szellemi kiskorúság tökfedője, Majmolás, felvágás, azonosulás. Divat. Divat, mely azonban nem lázadás és tiltakozás. Jampeckalap alatt nem születhetnek gondolatok, vétók és kételyek A jampeckalap alatt az atombomba Fejbólintó Jánosai sétálnak! A divat: kultúrtörténelem. A jampeckalap az atombomba skultúrtörténelme«. Gyilkos röhej: Kain-bélyeg! FABRY ZOLTÁN