Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-22 / 95. szám, vasárnap

1951 április 23 oj STO ban az építkezési akció tervezési (természetesen minőségileg kiváló tervezési felkészültsége) és szervezeti felkészültsége (és természetesen jó szervezeti felkészültsége) előfeltételei a szocialista verseny igazi fejlődésének, a gépi eszközök kihasználásának és ezzel együtt a munka termelékenysége emelésének és minden egyes építkezésnél az építkezési költségek csökkentésének. A Csehszlovák Építkezési Üzemekben dolgozó elvtársak előtt a terv márciusi teljesítésének intő jelként kell állnia, hogy a munkamódszerek lényeges megjavítására törekedjenek. I mezőgazdaság és a felvásárlás Szlovákiában a mezőgazdasági dolgozók elé a terv először tűz ki magas termelési feladatokat. Ezeket a feladatokat teljesíteni lehet, mert államunk óriási segítséget nyújt mezőgazdaságunknak. Csak az kell, hogy az állami szektor, azaz az állami birtokok és állami gépállomások gyorsan kiküszöböljék azokat a hiányokat, amelyekről Gottwald elvtárs beszélt és hogy az EFSz-ek kiépítésének kérdését úgy oldják meg, ahogy Gottwald elvtárs és Slánsky elvtárs kérték a CsKP Központi Bizottsága ülésezésén tartott beszámolóikban. Mezőgazdasági dolgozóink számára a legnagyobb becsületbeli feladat, hogy a lehető leggyorsabb iramban felszámolják a mezőgazdasági termelés hátramaradását. Továbbá határozottan meg kell szüntetni azokat a. szervezeti nehézségeket, amelyek akadályozzák a felvásárlási feladatok teljesítését, főként a tojás és a tej dolgában. Hogy lakosságunknak mezőgazdasági termékekkel való ellátása folyamatos legyen, a kereskedelmi szervezeteknek is meg kell javítani munkájukat. A CsKP Központi Bizottságának nagyjelentőségű ülésezése után a kenyérellátásban jelentős javulás állt be, de állandóan jelentenek helyi jellegű zavarokat. Itt van az új zöldség-idény. Itt az ideje annak, hogy szocialista kereskedelmünk rugalmasan és készségesen elégítse ki dolgozóink szükségleteit. Elvtársak, az a tény, hogy kénytelen voltam néhány olyan hiányt felemlíteni, amelyekről e helyen is már szó volt, és ehhez még Siroky elvtársnak a bányászatról mondott szavai azt bizonyítják, mily közvetlenül teljesítjük a Párt határozatait és minő hiányok vannak munkamódszereinkben. A felsorolt hiányok kiküszöbölése és teljes eltakarítása annál sürgetőbb, mivel a CsKP Központi Bizottsága február 21-től 24-ig tartott ülésezésén az egész Párt számára, a gazdaságban dolgozó összes munkatársaink számára kitűzte azt a feladatot, hogy emeljük üzemeink, állami birtokaink, állami gépállomásaink munkáját magasabb színvonalra azzal, hogy termelésünket rendszeresen törekszünk gazdagágosabbá tételére. A gazdaságosabbá tételért folyó harc egyszersmind üzemeink szocialista jövedelmezőségéért folyó harc is, harc az akkumulációért, harc tervgazdaságunk gyors fejlesztéséért. Gottwald elvtárs szocialista építésünk előrelátó szervezője ezt a feladatot azért tűzte ki éppen most a CsKP Központi Bizottsága ülésezésén oly sürgősséggel, mert megértek az előfeltételek arra, hogy szocialista iparunk és többi szocialista üzemeink is rendszeres és szívós törekvést fejtsenek ki a termelés gazdaságosabbá tételére. Harc a termelés gazdaságosabbá tételéért A gazdaságosabbá tételre irányuló törekvésnek az önköltségek csökkentésére kell vezetnie és az önköltségek csökkentésének minden egyes szocialista üzem törvényévé kell válnia. De a szlovákiai üzemekből is felsorolhatunk olyan példákat, hogy az önköltségek nem csökkennek, hanem emelkednek. Ez az emelkedés pl. a téglánál 1950-ben az 1949-es évvel szemben 27%-t tett ki. Sőt a keramikában dolgozó elvtársaink még az új modern téglagyárakban is képesek voltak emelni az önköltségeket A cementnél ugyanezen időszak alatt az önköltség 11.5%-al emelkedett. A költségek más ágazatokban is emelkednek egyes termékeknél. Az önköltségeknek jelentős alkotó része a bérek és a fizetések és ezeknek a munka termelékenységéhez viszonyított kedvezőtlen fejlődésére irányul a CsKP Központi Bizottságának kritikája. E kedvezőtlen fejlődésnek a kötelező bérsummák bevezetése kell, hogy véget vessen, mint átmeneti intézkedés a jövő esztendő kezdetétől tervezett béralapokra. A bérsummák által kialakul a kifizetett bérek és fizetések helyes és szilárd viszonya a termelésben elért eredményekhez, amiért mindenekelőtt elsősorban felelősek az egyes termelési szakaszokon a mestertől kezdve, az igazgatón át a megbízottig és a miniszterig az illetékes vezető tényezők. A bérsummák megszilárdítják minden egyes dolgozónak az üzemhez való felelősségteljes szocialista viszonyát éppúgy, mint az állami szocialista társadalmi vagyonhoz való viszonyát A bérsummák segítik megteremteni az egyes ágazatok bérszínvonala közti helyes arányt és megakadályozzák — ha helyesen bánnak velük — a bérek további káros nivellálását a különböző szakképzettségű alkalmazottak között. Fokozottabb teljesítményekre serkentenek, mert ez lesz az egyedüli út magasabb kereset elérésére. Mert hiszen most maguknak a munkásoknak áll majd érdekében, hogy senkinek se legyen magasabb keresete, mint amilyent megérdemel. Végül a munkásoknak, műszakiaknak, hivatalnokoknak, mint igazi gazdáknak érdekükben fog állni, nemcsak a termelés terv teljesítése, hanem az is, hogy a lehető legmagasabb hasznot érjék el üzemük részére, amit még az üzemi alapok bevezetése is támogatni fog. Ezért a bérsummák és az üzemi alapok bevezetése igen jelentős és fontos lépés szocialista üzemeink fejlődése terén és az üzemekben a kommunisták igen nagyfontosságú feladata az, hogy biztosítsák a bérsummák sikeres bevezetését és az összes alkalmazottak aktív támogatását ennek az intézkedésnek végrehajtására. Ezért gondoskodni kell arról, hogy ne csak az igazgatóság dolgozói, hanem az üzemi szervezetek és üzemi tanácsok funkcionáriusai is alaposan megismerkedjenek a bérsummákról szóló rendeletekkel és mindenekelőtt, hogy megértsék azok nagy politikai és gazdasági jelentőségét. Természetesen nemcsak a bérek és fizetések .vannak hatással az önköltségekre. Jelentős alkatrészüket képezik a nyersanyagok és ezért igen sok függ a nyersanyagokkal való gazdálkodástól; továbbá a rezsikiadások, amelyek csökkentésére szüntelenül törekedni kell; a termékek munkábavétele, a felvásárlás és eladás jó megszervezése, a forgalmi eszközök forgalmának gyorsasága, stb. Ezért a gazdaságosság foka az üzem munkája műszaki és szervezeti színvonalának csak pénzügyi tükre. A gazdaságosságért folyó harc tehát — és ebben rejlik további jelentősége. — végeredményben a technikai haladásért, a munka jobb megszervezéséért és így a magasabb munkatermelékenységért folyó harc. Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottsága ülésezésén tartott nagy beszámolójában a termelés gazdaságosabbá tételének követelményét úgy állította oda, mint az adott pillanat egyik legfontosabb feladatát Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „Munkásosztályunk legfejlettebb részének világosan meg kell értenie ezeket az összefüggéseket, hogy maga után vonhassa a kevésbbé fejlett tömegeket és leránthassa a különféle reakciós elemek arcáról az álarcot, amely elemek a kívülről jött parancs szerint uszítják a munkásokat és lebeszélik őket a munkatermelékenység fokozásáról." Gottwald elvtárs felhívása buzdítson mindannyiunkat arra, hogy szívós bolsevik küzdelmet indítsunk a bérek és a munkatermelékenyság helyes fejlődéséért, a fokozottabb gazdaságosságért. Ezt a küzdelmet folytatni kell minden üzemben és minden munkahelyen. Az üzemi tervezés A Központi Bizottság ülésezésén Dolansky elvtárs további fontos előfeltételekre mutatott rá az ötéves terv fokozottabb feladatainak teljesítése terén. Beszélt a technikai fejlődés biztosításának szükséges voltáról, az üzemek kapacitásának és termelési berendezésének jobb kihasználásáról, arról, hogy az egész figyelmet az olyan fő technikai-gazdasági mutató számukra kell összpontosítani, mint amilyenek: az üzem kapacitásának kihasználása, a gépberendezés kihasználása, a magas kemencék olvasztóterének kihasználása, a villanytelep berendezett teljesítményének kihasználása. Továbbá beszélt arról, hogy üzemeinket feltétlenül specializálni kell és a szakszerűsítés keretében széleskörű együttműködést kell berendezni, bővíteni kell a nyersanyag alapot és biztosítani kell a nyersanyagokkal való gazdaságos bánásmódot és a káderekről való gondoskodást. Ezek olyan feladatok, amelyeknek igazi jelentősége csak most lép előtérbe, amikor az üzemek régi vezetési módszerei semmiképpen sem lennének számunkra elégségesek. Az üzemek mindezeket az előfeltételeket csak a szocialista szervezettség magas foka mellett teljesíthetik, vagyis jól megszervezett üzemi tervezéssel. Vannak olyan üzemeink, amelyek az üzemi tervezést a terv szétírására korlátozzák, sőt néha annak teljesen gépies szétírására. Természetesen még a terv szétírását sem valósították meg minden egyes munkahelyre és minden egyes munkásra az összes üzemekben. Vannak olyan nagyüzemeink is, ahol a munkások nem ismerik feladataikat. A terv szétírása azonban még nem jelent üzemi tervezést. Arról van itt szó, hogy a termelési terv és pedig minden egyes munkahelyen összekapcsolódjon az anyagellátási tervvel, a terv összes többi technikai-gazdasági mutató számokkal. Természetes, hogy az üzemekben az összes termelési feladatokat megszervezetten kell szétírni és nem csak érték szerint, mert a munkahelyeken csak a megnevezett feladatok világosak és pontosak. Még ez sem minden. Üzemeinken belüli tervezésünknek éppen úgy, mint az országos tervnek a tartalékok feltárására, a szűk keresztmetszetek leküzdésére és kiküszöbölésére, az összes osztályok munkájának pontos összhangba hozására, az illető üzemmel kapcsolatban álló összes üzemekkel való pontos együttműködésre, az összes felmerülhető nehézségek előrelátó megoldására kell irányulnia. Az Így megszervezett üzemi tervezés biztosíthatja azt, hogy a szocialista verseny eredményei, amelyeket egy osztályon elértek, ne menjenek kárba, más osztályok készületlensége, vagy pedig a nyersanyag szállítása terén előállt elégtelenség miatt, vagy bármily más oknál fogva. Eszerint világos az, hogy a terv szétírása és az tizemen belüli tervezés általában nem lehet kizárólag csak a tervosztály ügye, hogy szükség van arra, hogy a mesterekkel, műszakiakkal, élmunkásokkal és munkásokkal élénk kapcsolatban állítsák össze az üzemen belüli tervet, mint olyan mozgósító tervet, amely nagy mozgósító feladatokat tűz az összes dolgozók elé. Az üzemen belüli tervekben össze kell illeszteni az üzem összes feladatait: a termelési feladatokat, a munkatermelékenysége fokozására irányuló feladatokat, a kapacitás jobb kihasználását és más technikai-gazdasági mutatószámokat, a normákat, a béreket, tehát a bérsummákat is, a pénzügyi mutatószámokat, a technikai haladásra, az újító javaslatok érvényesítésére való törekvést, a szakképzett káderek nevelését és biztosítva kell lennie a terv folyamatos teljesítésének is. Ebben az irányban jelentős hiányok mutatkoznak nemcsak hátramaradozó üzemeinkben, hanem élenjáró üzemeinkben is. Például a trnavai Kovosmalt üzemben az üzemen belüli tervezés szintén csak kezdetleges állapotban van. Sőt, hiányok mutatkoznak a terv szétírásában is, és még nagyobb hiányok az anyagellátás tervezésének megszervezésében. Az üzem szűk keresztmetszetű helye az öntöde, habár éppen az öntődében nagy kihasználatlan tartalékok vannak és alapjában véve aránylag igen könnyen lehetne fokozni az öntődében a termelést Jelentős kihasználatlan tartalékok vannak a Kovosmaltban más osztályokon is. Ezt csak mint példát hozom fel és nem mint kritikát Hasonló a helyzet más üzemeinkben is, és csak arra van szükség, hogy az elvtársak megtanulják a tartalékok feltárására irányuló üzemen belüli tervezés helyes fejlesztésével, szüntelenül tökéletesíteni a termelési eljárásokat, a munka megszervezését és így fokozni a munka termelékenységét. Továbbá szükséges az, hogy megtanulják megoldani azokat a kérdéseket, amelyek a Központi Bizottság határozatai által kitűzött feladatok szemszögéből az üzemben a főkérdéseket alkotják. Az üzemi pártszervezetek dolga gondoskodni arról, hogy az üzemi tervezés kérdése és mindenekelőtt a főterv összes főkérdései az összes alkalmazottak élő és legsajátosabb szívügyévé váljanak. Ennek előfeltétele természetesen az, hogy a pártfunkcionáriusok és nemcsak az -üzemi pártszervezet funkcionáriusai mélyen behatoljanak szocialista építésünk gazdasági problémáiba. Iparnak Irányító szervei Végül néhány szót gazdaságunk irányító szerveiről. Még igen gyakoriak azok az esetek, amikor az Irányító szervek nem irányítják termelésünket, hanem adminisztrálják. Rengeteg feladatot kell megoldaniok és a leggyakrabban úgy segítenek magukon, hogy nagyszámú munkaerőt vesznek fel, felduzzasztják apparátusukat, úgyhogy ez esotben áttekinthetetlen testté válik és az eredmény az, hogy irányító funkciójukat végül is még rosszabbul végzik. A munkások száma a mult esztendőben 17.3 százalékkal növekedett, de a hivatalnokok létszáma 38.5 százalékkal. Nem csoda tehát, ha ez év februárjában például az élelmiszeriparban egy hivatalnokra 2.6, tehát nem egész három munkás esett E tekintetben némely ágazatunk már nemcsak beérte, hanem sikeresen meg is előzte a cseh vidékeket A kérdések megoldásának kulcsa nem a munkaerők mennyiségében van, hanem az új munkamódszerekben, az akcióképességben, az egyéni felelősség fokozásában, a káderek iskolázásában, abban, hogy felelősségteljes funkciókba a Párt iránt odaadó munkáskádereket állítunk. Meg kell akadályozni azt, hogy ez a kérdés kritikánk és önkritikánk örökös tárgyát képezze éspedig úgy, hogy körülhatároljuk az adminisztratív apparátus terjedelmét és az egyes szakaszok vezetői lesznek felelősek azért, hogy az adminisztratív apparátus feleslegesen ne terjeszkedjék. (Taps.) Üzemeinket az alapszabályzat szerint kellett volna újjászervezni. A valóságban az üzemek nagyrészében még nem valósult meg az újjászervezés. Iparunknak az alapszabályzat szerinti megszervezésében szem előtt kell tartani az adminisztratív apparátus korlátozását is és ez elősegíti azt, hogy iparunk szervei valóban akcióképes irányító szervekké váljanak. Elvtársak és elvtársnők, Szlovákia gyorsított lparorosításának terve ránk, a Szlovákiai Kommunista Pártra, a szülő CsKP harci osztagára nagy és bátor feladatokat ró. Olyan feladatok ezek, amelyek mindannyiunkat az öröm és boldogság érzetével töltenek el. Olyan feladatok ezek, amelyek az összes pártmunkásokat is mozgósítják, tehetségüket, erejüket, elszántságukat a legnehezebb problémák megoldására, hogy a pártszervezetek valóban készen álljanak az ötéves terv fokozottabb feladatai teljesítésének megszervezésére. Mindannyiunkon áll, hogy a Szlovákiai Kommunista Párt Villiam Siroky elvtárs vezetésével (taps) becsülettel teljesítse ezt a feladatát, hogy valóban Szlo. vákia új építő fejlődésének lelke és motorja legyen. Gottwald elvtárs, Lenin és Sztálin hű tanítványa, hazánkban a szocialista építés nagy szervezője, vezetésével bátrabban és gyorsabban haladunk előre — a békéért, a szocializmusért, a szocialista Csehszlovákiában a boldog, virágzó Szlovákiáért (Taps).