Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-03 / 78. szám, kedd

1UWL áprffls S. Mit játsszanak műkedvelőink IL egész világot és amelyek nélkül műked­_ > velő színpad nem létezhetett. Felteszik Sfwnoafl számunkban fenti cím alatt 1 ezt a kérdést máskülönben politikailag megjelent cikkem szerkesztőségi kol- i elég érett kultúrtársak is, hogy ťsz­lektiviimnnk hplvps LritiWá tábban lássanak és megadhassák aztán lektívumunk helyes kritikája szerint részben kiegészítésre, részben ped g helyesbítésre szorul. Miután elvi jelen­tőségű írásról van szó, mely olvasóink körében visszhangra talált, feltétlent? szükségesnek tartom mind a helyesbí­tést, mind a kiegészítést, hogy ezzel hoz­zájáruljunk annak a kérdésnek tisztá­zásához, m.lyen szempontok vezessék műkedvelőinket a darabok válogatásá­ban és konkréten, melyek azok a szín­művek, amelyek a lehetőségek — a színpad nagysága, a színigárda képes­sége:, a nézőközönség összetétele — figyelembevételível ma előadhatók. Cikkemben Lenin útmutatására utal­tam, arra a tanításra, hogy kritikailag kell közelednünk a mult irodalmi örök­ségéhez és csak azt vehetjük át belő­le, ami a haladást szolgálja. A mi szempontunkból a munkásosztály, a dcl<jozó nép szempontjából kell vizs. gálnunk a mult kultúráját, ki kell há­moznunk belőle a haladást szolgáló lényeget és mindazt, am nincsen ja­vunkra, azt el kell vetnünk. Ez a he' lyes szempont érvényesül, amikor mű. kedvelőink Moliére -nagyai színpadra á'ultet-ett „Georges Dandln"-ját, a „Duda Gvurit" játsszák és a mi iro­dalmi multunk nemes hagyományaiból Fazekas Mihály Ludas Matyi ját. A magyar irodaim' mult természe­tesen korántsem olyan szegényes amint erre az első cikkünkben idézett utalásunkból következtetni lehetne Utalnom kell itt elsősorban Katona Jó­zsefre, a legjelentősebb magyar dráma­írónkra, a sbakespeari erejű Bánk bán szerzőjére, akinek társadalmi tanításait csak ma több mint 120 év­vel ezelőtt bekövetkezett halála után kezdték felismerni. Tiborcnak, az el­nyomott jobbágynak sírása olyan pa nasz és vád, amelynél megrendítőbbet keveset alkotott a világirodalom. De Katona József halhatatlan remekéhez műkedvelőink mai felkészültségükkel még nem nyúlhatnak, ugyanúgy, ahogy Vörösmarty Mihály bűbájos tündérjá­téka, a „Csongor ésTünde" is túlságos teherpróbának bizonyulna. Csokonai Vitéz Mihály „Karnyóné"-ja már meg­oldható feladat és az is bizonyos, hogy falva :nk nézőközönsége egészséges ösztönével jól reagálna rá. Vagy a „Kocsonya Mihály házassága" című komédia, amelyet ismeretlen szerzők, alkalmasint diákok írtak és ízes, bohó­kás, egyszerű történetével jó mulat­ságnak bizonyul a mi műkedvelői szín padjainkon is. A mult század egyik legtermékenyebb színműírója Szigligeti Ede volt. Da­rabjainak java nem szól a ma közönsé­géhez, de „Liliomfl" című zenés vígjá­téka Mészöly Dezső átdolgozásában mindenképpen ajánlható azoknak a műkedvelőinknek, akik közt akad jó­hangú énekes Is. Mikszáth Kálmán nem írt a színpad számára: a „Noszty fiú esete Tóth Marival" című regényé­nek színpadi változata 40 szereplőjével és igényes színpadképeivel megoldha­tatlan feladat, viszont a „Különös há­zasság" című játékával már szeren­csésen megbirkózhat egy feilettebb ta­gokkal rendelkező műkedvelő srárda, amely egvúttal ügye* és találékony díszletfestővel is rendelkezik Napjaink­ban, amikor a haladó világ súlyos har­cokat vív a Vatikán maradi szelleme ellen. Mikszáth Kálmánnak ez a való­ságon alapuló hatalmas tiltakozása az egyház reakr'ója ellen igazi tanításnak bizonyul, Ismereteinket bővíti és erős fegyvert ad a kezünkbe, hogy eredmé­nyesebben kiizdhessünk a maradiság, a sötétség és elnyomatás erői ellen. Móricz Zsigmondnak, legnagyobb realistánknak csupán egy darabját Idéztük, a „Rokonok"-at. Nem feled­kezhetünk meg természetesen Nyilas M'sl történetről, a „Légy jó mindhflá­lig"-ról sem. Itt egy tucatnyi kitűnő gyerekszereplőre van szükség és Nyi­las Misi szerepéhez egy igazi nagy te­hetségre. Nem kétséges, hogy akadnak majd megfelelő gyerekszínészeink is, elsősorban Kassára, Lévára, Komárom­ra, Érsekújvárra gondolunk, ahol az iskolák hovatovább egyre bővebben ad iák ma jd az utánpótlást. Eddig teljes estét betöltő darabokat idéztünk, de épnen Móricz Zsigmond szinte kifogyhatatlannak tűnő crazdag életműve utal rá, hogy különösen kezdő színigárdáink a nagvigénvű da­rabokkal való kísérletezés helyett nyúl­janak egvfelvonásokhoz. Móricz Zsig­mond szebbnél szebb és ízesebbnél ízesebb egyfelvonásos népi életképeket írt, komédiákat és kis drámákat ve­gyesen, köztük „Mint a mezőnek v'rá­gai", a „Magyarosan", „Kend a pap 1', a „Duhányosok" és a „Sz.erelem" című sorozatban mer jelenteket, amelyek ma, négy évtizeddel megírásuk után is frissek, életízesek és igazak, mindegyi­kük a magyar parasztlélek hű tolmá­csolásával a nagy magyar realista író nagy emberábrázoló erejéről tanúsko­dik. Műkedvelőink sokszor felvetik előt­tünk a kérdést, vájjon miért nem játsz­hatják Herczeg Ferencet-, Molnár Fe­rencet, Píró Lajost, Zilahy Lajost, Fo­dor Lászlót. Vaszaryt és a többieket, akiknek darabjai a múltban bejárták az a helyes feljletet azoknak, akik még mindig félreértik műkedvelőink mai kul­turális hivatását és folytonosan azt a mul lat szeretnék idézgetni színpadjain­kon, amelyből mi egy hangot nem ké­rünk és amelyet örökre számüznünk kell, hogy ne mételyezzék többé a szocialista építés munkáját szívvel­lélekkel magukra vállaló dolgozóinkat. Ezekről az idézett és levitézlett szerzőkről a feleletünk kézenfekvő: nem kellenek, mert egy álkultúra ter­jesztői, Herczeg Ferenc, az úri vi­lágnak és különösen a Horthy-rend­szernek kiszolgálója, álhazafiasságá­bat teljesen gyökértelen és népePenes, egy szemernyi nincs belőle abból a hazafiasságból, amely a proletár nem­zetköziség t lpköve, ellenkezőleg irre­dentizmus és színes szavak mákonyá­ban uszítás és gyűlöleth'rdetés van benne. Molnár Ferenc a ko^mopolitiz­must h'rdető író tömény típusa, aki szívt, tündér jóságot, emberi nemes­séget szeret fitogtatni, de ha megka­parod, megleled a csontja velejéig er­kölcstelent. a ..Játék a kastélyban", a „Testőr", az „ördög" hazug világának szerzőiét. Még a leghahdóbbnak vélt darabjában, a ,.Liliom"-ban is ugyan­ezek a negatív tulajdonságai lelentkez­nek. Nem egy proletár sorsát festi le benne, hanem egy ligeti vagány éle­tét és halálát állítja álronmtikával és érzetgősen sz rnpadra. Zrhhy Lajos, akinek polgári humanizmusában volt szociális érzés is. hátat fordított hazá­jának. az építés éveiben elhagyta Ma­gyarországot és e"e| önmaga kizárta ma f át a hataHószel'emű emberek tá­borából. A többieket nem Ml külön iellemezni: kozmopo'iták és darabevá­rosok, akiknek a színpad üzletet ielen­tett és Ment ma ;s. Mondanivalójuk­nak semmi köze nem volt és nincs is a mához. Azonban Bródv Sándort és különö­sen „Dada" című drámáját külön kell kiemelnem. A ,,Dada" realizmusa hite­les és erős vád a polgári hazticságai ellen. Karinthy Frigyes egvfelvonásosaj és szatírái is mindenképpen megállják a helyűket. Műkedvelőink gyakran hivatkoznak a közönségre s azt hangoztat ják, hogy ez a köznnsé« elsősorban szórakozni akar és operetteket kíván. Több alka­lommal utaltunk már rá, hogy mű­kedvelőink kfiHetést végeznek és nem állnának feladatuk magaslatán, ha eoy maradi nézetű h">l'?sft6sí«» íz'" c»t követve, ezt az olcsó szórakoztatást és mulattatást tűznék ki célul maguk elé. Ez korántsem jelenti azt. hogy hogy műkedvelőink hanvagoliák el tél­iesen az operett és a zenés vígiát»k műfaját. A mi színpad iáink igenis szó­rakoztassanak. de egvúttal neve'ienek is. És ezt a szórakozatva nevelő cél­zatot elérhetik például, ha Kacsóh Pongráez örökszép d^'iátékát, a ..Já­nos vitéz"-t tűzik műsorukra. Kottái zeneanyaga elérhetők, s átdo'gozott formájában a legnemesebb szórakozta­tást nvujtia. Ne feledkezzenek meg műkedylő'nk a szovjet operettekről így elsősorban Srserbacsov ,,Dohánvon vett kapi­tánv"-áról vagv Dunaievszkij „Szabad szél" című daliátékáról. Ogy gondo­lom. hogy mindkét daljátéknak zene­anvaga megszerezhető. Dunalevszkii operettje nagyobb apparátust és egész sor jóbangú énekest követel és arra nyomatékosan f<M kell hívnunk mű­kedvelőnk figyelmét, hogy nem tanít­ható be egv hónap alatt, — ahogy ezt az egyik színigárda vezetőjétől hallot­tuk —, hanem alapos, csaknem ne­gyedévi előkészület kell hozzá. O j magyar operetteként Hámos György és Székelv Endre „Aranycsil­lag" című játékát is ajánlhatjuk. Ter­mészetesen ez is nagyigényű feladat és erős tehernróhát jelent a legna­gyobb felkészültséggel és legjobb tehetséggel rendelkező színigárdának is Mondanivalója azonban annyira korszerű, igazi hazafiasságra nevelő, hogyha operettről van szó feltétlenül vegyék figyelembe az „Aranycsil­lag"-ot. Szép kórusai alkalmat adnak az énekkarnak, hogy hivatottságát gazolhassa. Első cikkünkben nvomatékksl utal­tunk arra, hogy műkedvelőink a leg­nagyobb biztonságira! támaszkodhat­nak kulturális vonalon is a Szovjet­únióra. A szovjet kultúra, a szovjet irodalom olvan kimeríthetetlen tárháza áll műkedvelőink rendelkezésére, hogy külön cikkben kell még foglalkoznunk az orosz, illetve szovjet darabokkal, amelyeket műkedvelőink mai lehetősé­geikkel sikerrel bemutathatnak. Ugyanekkor utalni fogunk szlovák. Il­letve cseh szerzőkre is, akiknek művei méltán helyet kérnek színpadjainkon. És külön cikkben kell foglalkoznunk a szocialista realizmus kérdésével is, kü­iönös tekintettel a szocialista realista színjátszásra. Egri Viktor, -UJS7G A bányászmunka új módszereire való áttérés jegyében hozott határozatot a gömöri ércbányák újítóínak értekezlete Vasárnap, április 1-én Rozsnyón tartották meg a gömöri vasércbányák újítóinak, élmunkásainak és műszakjainak ér­tekezletét, amelyen megtárgyalták a gömöri érc­bányák területén eddig bevezetett vagy előkészületek alatt lévő új munkamódszereket, a munka új formáit, amelyek a szovjet tapasztalatok átvétele nyomán honosodnak meg ha­zánkban. A rozsnyói ércbányák ezen a téren a kezdet kez­detén állnak Annál figyelemreméltóbb esemény volt az újítóknak ez a konferenciája, amely kétségtelenül hozzá fog járulni ahhoz, hogy a gömöri ércbányák munkássága rohamos mértékben sajá­títsa el a szocialista munka új formáit és ezáltal a béke erös bástyájává te­gye a csehszlovák ipar oly fontos termelő körzetét, a gömöri ércbányákat. A konferenciát vasárnap reggel 9 mény mellett naponta körülbelül 600 órakor Rozsnyó-fürdőn Frák Gusztáv koronát keresnek és beszélt Sztahanov elvtárs, a Bányászszövetség területi bi­zottságának elnöke nyitotta meg. A himnuszok elhangzása után Mertl elv­társ, a Bányászszövetség központi bi­zottságának tagja tartotta meg beszá­molóját. Mertl elvtárs az osztrava­Icarvini és szliácsi országos újító kon­ferenciák eredményeiről beszélt és hangsúlyozta, hogy a békéért folyó ha­talmas küzdelemben a szocialista mun­ka új formáinak elterjedése jfletiti a bányászmunka legszebb és legértéke­sebb hozzájárulását ehhez a harchoz. Megemlékezett aztán Miszka osztravai vájár módszereiről, amelvnek lényege munka ió megszervezése, bedéit Szvetonv elvtárs részlegéről, amelynek tagjai 220 százalékos állandó teljesít­méltó csehszlovákiai követőiről, akik­nek soraiba fognak csatlakozni a gö­möri bányászok is. Frák elvtárs megköszönte a felszóla­lók értékes beszámolóját, majd átadta a szót Sándor mérnöknek, ó gömön vasércbányák termelés felelősének Sán­dor mérnök beszámolójában foglalko­zol? a bányák terüle'en már elért újí­tások eredményeivel és kimelte, mek­kora sikereket értek el a szoviet bányá­szok a munka új módszerei l-evezetésé­ben Mik a főfeltételei az új módsze­i jk heveretésének? Mindenekétől* a/, anyag és a csillék folyamatom érkezé­se. a munka jó megszervezése és a munkaidő kellő és teljes kihasználása a harmonogramm szerint. Az új munkamódszerek bevezetésének terve Sándor mérnök a továbbiakban be­jelentette, hogy a rozsnyói ércbányák területére hónapos terveket dolgoztak ki,, amelyek pontosan meghatározzák a ciklusos fejtésre való áttérésnek, a fej­tés és felrakás gépesítésének, a kemény­hosszú vita következett, amely a késő délutáni órákig tartott. A vitában ér­tékes felszólalásokkal vettek részt a dernői és alsósajói elvtársak, akik el­hozták újítási terveik sokszorosított példányait és szétosztották őket a kon fémekkel való fúrásnak ütemét. Sán- i ferencia résztvevői közt. Főleg jelentős dor mérnök kifejtette továbbá, hogy az első és legfontosabb követelmény a ré­maradi gondolkodás kiküszöbölése, főleg a műszakiaknál és az öreg mun­kásoknál, hogy az emberek lássák, hogy •az új munkamódszerek megkönnyítik a munkát és magasabb keresetet biztosí­tanak. Sándor mérnök felszólalása után az alsósajói Petergács vájár által elő­adott és a gyors keménvvágásra vo­natkozó újítás, amelyet az alsósajói bányákban megvalósítottak és amely minden eddigi időrekordot legyűrt, rendkívül leegyszerűsíti és meköny­nyiti a munkát, a közlekedést az egyes szintek között Petergács elvtárs újí­tását az üzem műszaki dolgozói, Mála mérnök és Szlivenszky fejtették ki és ezzel nagy hatást értek el a konferen­cia résztvevői előtt. A dernői elvtársak megmagyarázták újonnan munkamódszerüket és felvilá­gosítást adtak a készletre való fejtés előnyeiről és lehetőségeiről. A vitában legkevesebbet szólaltak fel a vashegyi és dobsinai elvtársak. Ennek oka az, hogy itt a műszakiak keveset foglal­koznak az emberekkel és a technikai újításokat nem karolták fel, nem segí­tették a derék vájárokat abban, hogy ezeket meg is valósíthassák. A berlini békeküldött beszél A vita folyamán sor került Cápák János vashegyi élmunkás felszólalásá­ra, aki résztvett a munkásküldöttek európai értekezletén Berlinben. Cápák elvtárs hangsúlyozta, hogy az a jelké­pesen értelmezendő 38. szélességi kör, amelyet Európa munkássága, vagy még pontosabban Nyugat- és Kelet-Német-* ország dolgozói közé akartak vonni, szertefoszlott, eltűnt a munkásság nem­zetközi szolidaritásának nyomása kö­vetkeztében. Cápák, mint a berlini kon­ferencia résztvevője kijelentette, hogy a munkások egysége soha nem volt erősebb, mint ma. A nyugati munkás­ság különféle formában harcol a bé­kéért és egyöntetűen hangoztatja.­hogyha Eisenhower háborút akar, csi­nálja egvedül, Európa népeinek rész­vétele nélkül. A vitában 25 küldött jelentkezett. Á küldöttek legnagyobb részének hozzá­szóláas konkrét jellegű volt és tapasz­talataik elterjesztése bizonyára fellen­díti a termelést a gömöri vasércbá­nyák vidékén A vitában felszólalók újítási mód­szereit és tapasztalatait lapunk kö­vetkező számaiban rendszeresen fogjuk nyilvánosságra hozni, hogy ezzel is se­gítsük a gömöri érchegység dolgozói­nak harcát a szocializmus győzelméért hazánkban és a béke győzelméért az egész világon. A Béke Hívei Kerületi Bizottságainak ülés ei a fokozott békeharc Jegyében álltak Szombaton délután Prágában Mária Pujmanová irónő elnökletével össze­ült a prágai kerületi békeiauacs. Anes­ka Hodinová-Spurná képviselőnő, a csehszlovák békehívek bizottságának elnöknője, azokról a feladatokról be­szélt, amelyek a Béke Hívei csehszlo­vák bizottságának a CsKP Központi Bizottságának és a Berlinben tartott világbéke tanácsnak ülésével kapcso latosak. Az ülés befejező részében a prágai kerület békevédő bizottságának tag jai határozatot fogadtak el, melyben kötelezik magukat, hogy a Világbé­ketanács, az európai munkáskonfe­rencia és a CsKP Központi Bizottsá­ga üléséből eredő feladatokat teljes egészükben teljesítik. A prágai kerü­letben meg fognak győzni minden polgárt, hogy kötelessége harcolni Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, és munkájával segíteni a béke­harcot. Március 31-én szombaton tartották meg Brnoban is a békehívők kerületi bizottságának összejövetelét, melyet dr. František Trávnicek tanár a Ma­saryk-egyetem rektora nyitott meg. Dr. hc. Alexänder Horák postaügyi megbízott ismertette a megjelentek­kel a Béke Világtanács berlini konfe­renciájának határozatait. Hermán József a berlini munkás­konferencia küldötte beszélt gzokról a felejthetetlen élményeiről, amelyeket a berlini konferencián szerzett. Az ülés befejező részében élénk vitára került sor, mely után a megje­lentek egyhangú határozatot fogad­tak el, mely többek között ezt tartal­mazza: „A bel- és külföldi események is­mertetésével harcolni fogunk az ellensé­ges hazug propaganda ellen. A felsza­badított politikai foglyok nemzetközi szolidaritása napján tömeges részvé­tellel fejezzük ki hálánkat a politikai foglyoknak azokért az áldozatokért, melyeket hazánk felszabadításáért hoz­tak* Plzeňben is március 31-én, szomba­ton tartotta meg a Béke Hívei kerü­leti bizottsága összejövetelét. Az ösz­szejövetelen Vodička János képvise­lő, a Szabadságharcosok Szövetségé­nek központi titkára, beszélt Dr. Milena Skrobová, Plzeň kerület békevédő tanácsának elnöknője, hatá­rozati javaslatot nyújtott be, mely többek között ezeket tartalmazna: A plzenyi kerületi Nemzeti Arcvo­nal összes szervei áprilisban meggyő­ző kampányt fognak rendezni Nyugat­Németország felfegyverzése ellen és tudatni fogják tagjaikkal a Világbé­Iceíanáci határozatait, E mozg-lom legjelentősebb része az, hogy a dolgo­zók szavazással fejezhetik ki határo­zott követelésüket a békeegyezmény megkötésére, a német kérdés békés elintézésére és jelenthetik ki, megalku­vást nem ismerve fognak harcolni Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A královohradeci kerületi béketa­nács összejövetelén a Nemzeti Arcvo­nal képviselőin kívül megjelentek a ke­rület élmunkásai, L. Hronek, a králo­vohradeci egyházmegye fővikáriusa, dr. Vlastimil Vritis, a královohradeci orvosi kar dékánja, Rypl František és mások. Usti nad Labemben J. Hronek, a cseh­szlovák Béke Hívei bizottsága elnök­ségének képviselője, beszédében hang­súlyozta, hogy a békeszerető emberi­ség akaratából az 1951-es év a bé­keharc döntő évét jelenti. Ezután a Chomutovi Julius Fucsik-üzem öntő­demunkása, Lakatos Géza szólalt fel, aki egy hónappal ezelőtt kötelezte ma­gát, hogy az ötéves terv harmadik évét július 30-ig teljesíti. Mária KŕehnaCová, a dečini Bate­ria-üzem élmunkásnője a kerületi bé­ketanács elnökségével tudatta, hogy az ústi kerületi békekötelezettségvál­lalások több tizezer tonna szén és más értékes termékek többfermelését jelen­tik. A karlavevary-l kerület Béketanácsá­nak összejövetelén résztvett Václav Boucsek, a pilzeni Skoda-művek él­munkása, aki a Világ Béketanácsának tagja. A vitába bekapcsolódtak a ró­mai katolikus és a csehszlovák vallás lelkészei is. A csehszlovák jogászok kerületi tancsának képviselője tudatta, hogy tagjaik néhány előadást fognak tartani arról, hogy mily módon szegik meg a nyugati imperialisták a nemzet­közi jogokat. Az elfogadott határozat foglalkozik azzal a móddal, hogyan fogják a la­kossággal ismertetni az öt nagyhata­lom összejövetelének és Nyugat-Né­metország lefegyverzésének szüksé­gességét. E fontos kérdésekben a karlovevary-i kerületben május másoi dik felében tartanak népszavazást. A komáromi Skoda-művek dolgozóinak májuselőtti felajánlásai A komáromi Skoda-müvek nem- i n Ica módszerének terjesztésére és zeti vállalat dolgozói májuselőtti kötelezettségvállalásukkal 6 száza­lékkal akarják emelni tervük telje­sítését. Üzemükben az abszenciát 2 százalékkal csökkentik és az ösz­szes dolgozók az egész év folya­mára bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe. Sok dolgozó egyéni kötelezettsé­get is vállalt. így például Kamás Lajos májusi kötelezettségvállalá­sában kötelezte magát, hogy telje­sítményét 116 százalékról 126 szá­zalékra emeli és hogy a dolgozók főiskoláját nagyon jó eredménnyel fogja befejezni. Német Károly kö­telezte magát, hogy havi tervét 10 százalékkal emeli. Bánás János kö­telezte magát, hogy május l-ig két mezőgazdasági munkást tanít be az üzemi munka önálló elvégzésére. Más dolgozók is kötelezték magu­kat, hogy munkájukat hiány nélkül fogják végezni, önként áttérnek a második műszakra, hogy megrövidí­tik a betanulás idejét és hogy na­ponta ellenőrizni fogják a terv tel­jesítését. A tervezők versenyt indítanak a legjobb dolgozó óiméért. K. Dout­elmélyítésére műszaki brigádot lé­tesítettek, mely többek között Re­menár József, Pálfy István hegesz­tőkből és Dombi József villanyszere­lőből áll. Vállalták, hogy május el­sejéig műszaki ellenőrzést fognak végezni az üzemben, megállapítják a legjobb hegesztő munkamódszerét, részletesen megvizsgálják az eddi­gi munkamódszereket és ennek alap­ján új hegesztömódszereket fognak alkotni. Ezt az új hegesztő módszert bevezetik az üzembe és átadják más üzemeknek is. Azok a dolgozók, akik ezeket a kötelezettségeket vál­lalták, februári tervüket 106.7 szá­zalékban teljesítették. A legjobb egyéni dolgozók Prasek János he­gesztő, aki 216 százalékban telje, siti normáját, továbbá Fábián Pál, aki 320 százalékra, Fiala Antal má­zoló, aki 209 százalékra, Milkovics János, aki 280 százalékra és Habara Lajos, aki 252 százalékra teljesíti normáját. Ilyen szép kötelezettségvállalással készülnek a komáromi Skoda-mü­vek nemzet" vállalat dolgozói má. jus e'seje méltó maeünneplésóre.

Next

/
Thumbnails
Contents