Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-20 / 93. szám, péntek

1951 április 20 ——— m §2§ Felsőpatoay az első, Nagyabony a második a dunaszerdahelyi járásban a tavaszi munkák versenyében A nagyabonyi szövetkezet a ,duna­szeiuaneiyi |arasban az eisök közölt ie­jezte ue a tavaszi munkákat. A azövet­kezet az őszi munkák versenyében az első> helyre került. Már az őszi munkák idejen agregáttal végezték a vetést. Ez úgy történt, hogy egy traktor után három vetőgépet kapcsoltak. Ennek pe­dig az lett az eredménye, hogy ai őszi versenyből győztesként kerültek ki A nagyabonyi EFSz, mint az őszi mun­kák versenyének győztese jutalomként egy fajtehenet, egy motorbiciklit, egy rádiót és egy gyönyörű könyvtárat ka­pott, amelyben a legjobb szovjetírók könyvei és a legnagyszerűbb szak­könyvek vannak A tavaszi munkákat még február kö­zepén megkezdték, mivel akkor már jo idők voltak. Az ősz folyamán használt agregátot a tavaszi munkáknál még jobban tö­kéletesítették. A tavasziak vetését három traktorral végezték. Minden traktor után .három vetőgépet kapcsoltak, vagyis a három traktor kilenc vetőgépet húzott. A ve­tőgépek után még borona is volt akaszt­va és így egyszerre végezték el a boro­nálást és a vetést is. Ezzel a vetési eljárással aztán négy nap alatt 220 hektárt tudtak bevetni. Az EFSz-nek négy növénytermelő csoportja van. A csoportok versenyez­nek egymással. A csoportok élénk fi­gyelemmel kisérik egymás munkáját, mert egyik csoport sem akar a ver­senyben az utolsó helyre kerülni. A kora tavaszi vetések befejezése után a szövetkezet tagjai hozzáfogtak a bur­gonyaültetéshez. A terv szerint 57 hek­táron termelnek burgonyát és ebből már 15 hektárt el is ültettek. Teljes iramban folyik a műtrágyaszórás is. A fekete műtrágyát nem szívesen szórják s éppen ezért a leggyorsabban szeret­nének túl lenni ezen a munkán. Köze­ledik a kukorica vetésének az ideje is, a kukorica alá 130 hektár föld elő is van készítve. E hét folyamán meg­kezdték a dohánypalánták kiültetését is. A mult évben'elrakott kapák és kapálógépek is előkerültek már. Pár nap múlva használatba kerülnek,'mert a szövetkezetnek 24 hektár cukorré­pa és 6 hektár takarmányrépa vetést van, melyet már lehet kapálni. A földek hengerezését is a legszak­szerűbben oldották meg a szövetkezet tagjai. A hengerezés úgy történik, hogy egy traktor után hat hengert kapcsolnak' A hengerek Után pedig mindjárt simítót is akasztanak és ez­zel a munkamódszerrel egy traktor naponta 40 hektár földön végzi el a hengerezést és a simítást egyszerre. A napi munka elvégzése után a ta­gok hazatérnek a földedről. Megmosa­kodnak, megvacsoráznak. Van, aki va­csora után újságot vagy könyvet ol­vas, de a legtöbbjé a szövetkezet iro­dájába megy, ahol elbeszélgetnek a napközben előfordult eseményekről. Közösen megtárgyalják a következő napi munkát, hogy a munka másnap a legjobban menjen. A csoportveze­tők minden nap beírjáK minden tag­nak aznapi teljesítményét és meg­mondják, hogy azon a napon hány munkaegységet dolgozott le. Rozsár János, aki a múltban mint gazdasági munkás dolgozott a falusi zsírosparasztoknál, most pedig a szö­vetkezetben dolgozik, odaadja köny­vecskéjét a csoport vezetőjének. A cso­portvezető, Szele Zsiga beírja a mun­kái és megkérdi, hogy hát János bácsi, megtudná-e mondani, hogy hány mun­kaegységet csinált meg ma? — Hát már hogyne tudnám — mond­ja Rozsár János ­1 hat hektáron elve­tettem a műtrágyát és ezért három és háromnegyed munkaegységet kapok. A csoportvezető még azt is megkér­dezte, hogy mikor tudott könnyebben megélni? A multban-e, amikor mint gazdasági cseléd dolgozott a zsírospa­rasztnál, vagy pedig most, hogy a szö­vetkezetben dolgozik. -- A dolog úgy áll — mondja Ro­zsár János — nem vagyok bőbeszédű ember, de azt mondhatom, hogy ma sokkal könnyebben és jobban élek, mint azelőtt. Ezt azzal is bebizonyít­hatom neked, hogy ma olyan ruhát, amiben azelőtt ün­nepen és vasárnap jártam, csak a munkába veszek fel, de lassanként •már arra sem akarom. • Az őszi munkákban Nagyabony járt az élen, de a tavaszi munkákban Fel­sőpatony került a járási verseny élé­re. A felsőpatonyi negyedik típusú EFSz a mult évben még csak 370 hek­tár földön gazdálkodott, de az ősz fo­lyamán csak maga a szántóföld 1600 hektárra emelkedett. A falu földműve­seinek 99 százaléka bekapcsolódott a szövetkezeti munkába Az egy száza­lékot pedig a kulákok, meg azok cse­metéi képezik, akikre viszont a szö­vetkezetben semmi szükség nincs. A tavaszi munkákhoz hat traktorral fogtak hozzá. A traktordkat a duna­szerdahelyi traktorállomásról kapták. A traktorosbrigád, amelynek Viczián Anna a vezetője, fáradságot nem is­merve dolgozott éjjel-nappal a földe­ken. Viczián Anna az őszi munkáknál, mint traktorista szintén Felsőpatony­ban dolgozott. Az őszi munkáknál Viczián Anna érte el a legjobb ered­ményeket, ezért a tavaszi munkákban már mint a traktorosbrigád -vezetője vesz részt. Viczián Anna brigádja agregátokkal végezte a vetést és két váltásban dolgoztak. Míg Nagyabony­ban azt mondták, hogy „éjjel csak aludni jó, de nem dolgozni", — Vi­czián Annáék az éjjelt is nappallá té­ve dolgoztak, de dolgoztak a szövet­kezet tagjai is és most büszkék arra, hogy a tavaszi munkákban az élen ha­ladnak. Az EFSz kénytelen - volt két kulák-' nak a földjét is megmunkálni, mert azok sem a földjeiket nem művelték, sem az állataikat nem gondozták s így azok tönkre mentek volna, ha a szövetkezet nem veszi a kezelésébe. Amikor a kulákoktól elvitték a lovakat és a marhákat, azok azt mondották, hogy úgyis csak megdöglenek a szö­vetkezetben. Mikor aztán a szövetke­zet tagok gondos ápolásával az álla­tok helyrejöttek s a kulákok lovait is befogták, azok olyanok voltak, hogy a kulák még maga sem ismert rájuk. A két kulákról így emlékeznek meg a szövetkezeti tagok Polák Lajos, a szövetkezet egyik tagja, a múltban az egyik kuláknál. Lelkes Bélánál szol­gált. Egy rövid történetet idéz a sok megaláztatás közül Lelkes Béla 75 hektár földön gaz­dálkodott. Nyolc cselédet tartott, aki­ket annyiba sem nézett, mint a ku­tyáit. Disznóölés volt a kulákéknál. A Lelkes-társaság lakmározott a hús­ból. — Nekünk cselédeknek — mondja Polák Lajos, — hogy mi is tudjuk, hogy disznóölés van a háznál, meg­sütötték a disznó vérét, de zsír nél­kül. El lehet képzelni, milyen volt az a disznótoros vacsora, a vér, zsír nél­kül mpgsütve. Egyikünk sem tuQOtt enni belőle. Másnap újból azt adtak. Akkor sem nyúltunk hozzá, de har­madik nap megint csak- azt tették elénk. Ekkor az egyik cseléd felkapta a tálat és ledobta az asztalról. A ku­lák behjvta a kutyáját, hogy az majd megeszi a sült disznóvért. Azonban a kutya is csak megszagolta és aztán otthagyta. Amit velünk a kulák három napon keresztül akart megetetni, hát az csak olyan volt, hogy még a ku­tyája sem ette meg. Dunaji János, mint alkalmi munkás a másik kuláknál. Farkas Alajosnál a ,,nagyúrnál" volt, ahogy a kulák neveztette magát. A „nagyúr" sokszor be is bizonyította, hogy valóban nagy úr. Különösen akkor, ha fizetni kellett a munkásainak Ha a munkás azzal ment hozzá, hogy fizesse ki bérét, ak­kor a „nagyúr" zsebre tette a kezét és szó nélkül faképnél hagyta a mun­kást. Hn a munkás utána ment és szabódott, hogy „nagyúr" kérem szük­ségem volna a pénzre, a „nagyúr" olyan nagy pénzt adott neki, hogy azt az egész faluban senki sem tudta felváltani. A' „nagyúr" ekkor aztán nyájas szavakkal ezt mondta: „Látod, szívesen kifizetnélek, de nincs apró­pénzem". Hát így nézett ki a kapitalista mtilt, amit egyesek még ma is visszasírnak. De hát ez már örökre letűnt, éppen úgy letűnt a „nagyúr" is és a „nagy­úrból" csak a Farkas Alajos maradt meg. SZARKA ISTVÁN ' Hogy állnak az eperjesi kerület állami traktoráilomásai a tavaszi munkákban Április 16-ig az eperjesi kerületben a tavaszi munkálatokat kerületi méret­ben 33 százalékra teljesítették. Esze­rint a kerület előreláthatóan betartja az időtervet, habár a munkálatokat későb­bén kezdte meg. • A kerületi versenyben a traktorállo­mások között az első helyen a vranovi traktorállomás áll, amely a tavaszi munkálatokat április 16-ig 51.5 százalékra telesíteť­te. A legjobb traktorközpontért folyó kerü­leti versenyben a kladzani község trak­toros központja vezet. A 12 tagú mun­kacsoport, amelynek vezetője Simkó Pál, három „Skoda 30" és három „Ze­tor 25" traktorral dolgozik. A trakto­rosok két váltásban dolgoznak. A köz­pont átlagteljesítménye egy váltás alatt 56 hektár. Egy traktorra egy vál­tás alatt 9.3 hektár esik. A központ minden egyes traktoristája agregátok­kal dolgozik. A traktoristák versenyé­ben az első Banyik Mihály a vranovi traktorállomásról, aki agregáttal dol­gozik éspedig két műtrágyaszóró­géppel, 3 vetőgéppel és 3 boronával. Átlagos teljesítménye egy váltás alatt 18 hektár. Az eperjesi • kerületben' a legjobb traktoros központért és legjobb trakto­ristáért folyó versenynek nagy vissz­hangja van. A traktoristák fokozzák teljesítményeiket, mert ebben a ver­senyben szép helyezést akarnak elérni. uuna-e munuani, nogy nany muri- luaun i\ci veuiasuaii uuiyuíuan. n kuz- aenyuen szép neiyezesi aKarnaK < A gömöri szövetkeze! nagy gondot fordít a juhtenyésztésre • Majdnem 5 hektár vetés egy óra alatt V-Vf: m Az állami traktorállomások dolgozói felhasználva a szovjettraktorosok tapasztalatait, a tavaszi munkában rendkívül nagy sikereket érnek el. A trak­torosok különféle agregátokat állítanak össze, amelyekkel meggyorsítják a tavasziak vetését és egyben többszörösére emelik a munkateljesítményt. A királyhelmeci traktorosok öt vetőgépből álló agregátot állítottak ösz­sze, amellyel Loksa László brigádja a battyáni EFSz földjein dolgozik. Ezzel az agregáttal a nagy tábla szövetkezeti földeken egy óra alatt 4.8 hektár föl­det vetnek be. A gútai szövetkezet is befejezte á tavasziak vetését Gútán a III. típusú EFSz 510 tag­gal 2439 hektár földön gazdálkodik. A gútai EFSz tagjai öntudatos dol­gozók, a szocializmus falun való épí­tésének lelkes harcosai. Erről az a tény is tanúskodik, hogy a tavaszi munkákat idejében elvé­gezték. Elvetettek 20 hektár tavaszi búzát, 252 hektár árpát, 72 hektár zabot, 67 hektár cukorrépát, 5 hektár mákot, 5 hektár fokhagymát, 4 hektár vörös­hagymát, 21 hektár cirkot, 8 hektár takarmányrépát és 8 hektár naprafor­gót. A tavaszi munkákat 6 nappal előbb végezték el, mint ahogy eredetileg tervezték. A szövetkezeti tagok munkaértekezletü­kön elhatározták, hogy mindent megtesznek feladataik gyors és lelkiismeretes teljesítésére. Mindezt azért határozták el és azért tettek különféle kötelezettségvállaláso­kat, hogy mintaképül szolgáljanak az egyéni­leg gazdálkodó kis- és középföldmű­veseknek .és hogy bebizonyítsák ne­kik, hogy a közös szövetkezeti mun­ka sokkal előnyösebb, mint az egyé­ni gazdálkodás. A gútai szövetkezeti tagok híven Gottwald elvtárs szavaihoz, öntudatos munkájukkal kiépítik községükben a szocializmus és a világbéke megvédésé­nek egyik bástyáját. , (h.) Traktorosaink a szovjet traktorosok tapasztalatai szerint dolgoznak A losonci -állami traktorállomás trak­torosai is igen nagy figyelftiet fordítot­tak a téli -hónapokban a legjobb szov­jeí traktorosok tapasztalatainak és munkamódszereinek tanulmányozásá­ra. Alaposan felkészültek a tavaszi munkákra, mind politikai, mind szak­téren. Megalakítottak 12 brigádot, ame­lyek szocialista munkaversenyt folytat­nak egymás között. Nagyon szép ered­ményeket ért ej a 7-es számú brigád, amelyben a legjobb traktoros, Mihovics János, a tavaszi munkák tervét április 13-ig teljesítette. Meg. kell még említeni ebből a brigádból Kaprenak Jánost, aki húszszázalékos üzemanyagmeg­takarítást ért el. A losonci traktorosok igen nagy ér­deklődéssel tanulmányozták az „ATZ­54" jelzésű hernyótalpas traktort, amelynek használatát ők is bevezet­ték. Ezzel a traktorral, az agregát segítségével hét méter szélességben egyszerre lehet végez­ni a szántást, a boronálást, a vetést és a vetés utáni boronálást. A fent­említett hernyótalpas traktornak vál­tásonként!" teljesítménye 20 hektár, ami most négy munka összekapcso­lásával 40 hektárt jelerit váltáson­ként. A losonci traktorállomás büszke négy tagból álló női traktoros brigádjára. Ezek az öntudatos nők megállják a helyüket és a poitári szövetkezeti ta­gok, aWknek földjeifi dolgoznak, a leg­nagyobb elismeréssel beszélnek ró­luk. A komáromi állami traktorállomás versenyre hívja ki a nemesócsai traktorállomást A gömöri szövetkezet tagjai, hogy a tavasziak vetését mielőbb elvégezzék és hogy minden mag a maga idejében kerüljön a földbe s ezzel biztosítsák a jó termést, a vetést nemcsak traktorok­kal, hanem fogatokkal is végzik és eb­be a munkába a falu összes fogatait bevonták. • A gömöri EFSz-ben külön figyelmet fordítanak a juhtenyésztésre. A mult évben két istállót javítottak meg a ju­hok számára, amelyekbe már 900 juhot helyeztek el. Kizárólag csak cigája faj­tájú juhot tenyésztenek, amelyek jól te r jelnek és jóminőségű gyapjút adnak. A meglévő juhállomány számát még ebben az, évben 20 százalékkal feleme­lik. A szövetkezet tagjai szép eredménye­ket értek el a tehenészetben is. Mull év decemberében, amikor a közös állat­tenyésztést megkezdték, a tehenek na­pi tejhozama csak 2.5. liter volt. Ma már a tehenek átlagos napi tejhozama a 7 litert is meghaladja. A szarvasmar­ha állatállományt az év végéig 310-re emelik és ebből 120 tehén lesz. A szö­vetkezet állatteniiésztésének fellendíté­sére a pardubicei kerület is segítséget nyújt, amennyiben 50 üszőt adnak át a gömörí szövetkezetnek. Szlovákiában a tavaszi munkákat leg­sikeresebben végző állami traktor­állomásak közé tartozik a nyitrai ke­rületben a komáromi állami traktor­állomás, amely a tavaszi munkák ter­vét már április 13-ig 101 százalékra teljesítette. A bratislavai kerületben pedig a nemesócsai állami traktorállo­más, amely elsőnek teljesítette a ta­vaszi munkák tervét. A komáromi állami traktorállomás alkalmazottai kiértékelték az idei ta­vaszi munkálatokban elért sikereket és felelősségük tudatában készülnek a további munkák elvégzésére. A ko­máromi állami traktorállomás a továb­bi munkákban versenyre hívja ki a nemesócsai traktorállomást, mint a bratislavai kerület legjobb állami trak­torállomását és Szlovákia összes többi trakto'rállomásait. A versenyfeltétele­ket a következő 11 pontban állították össze. 1. Első hely az aratásban és a csép­lésben, 2. első hely az őszi munkálatokban, az elvégzett munka mennyisége és minősége tekintetében* 3. az üzemanyag és gépalkatrészek terén való takarékosság, 4. a javításban lévő gépek legala­csonyabb százaléka, 5. a hernyótalpas traktorok leg­| hosszabb ideig váló üzembentar­tása, 6. az alkalmazottak munkából való kimaradásának és hullámzásának legalacsonyabb százaléka, 7. az 195l-es esztendőben a traktor­állomás aktív összmérlegének ki­mutatása, 8. az aratásnál az önkötöző agre­gátok legnagyobbszámú alkalma­zása, 9. az önkötöző aratógépek legrövi­debb időnbelüli agregát össze­állítása, 10. az újító javaslatok legnagyobb­számú megvalósítása, 11. ez év május elsejéig az összes cséplőgépek, tehát a felvásárolt csépplőgépek kijavítása is. Meghívó a CSEMADOK bratislavai helyi cso­portja saját kultúrotthonában, Vazov u. 2. szám alatt 1951 április 21-én, 18 órakor megtartandó kultúrműsorral egybekötött Lenin-békeelődására. Az ünnepi beszédet Fábry István, a KSS Központi Bizottsága magyar*osztályá­nak vezetője fogja mondani. Kérjük tagjainkat, hozzák magukkal ismerő­seiket. A vezetőség.

Next

/
Thumbnails
Contents