Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-20 / 93. szám, péntek

Vüág proletárjai eg yesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIÁI MAGYAR DOLGOZÓ K LAPJA Bratislava, 1951 április 20, péntek 2 Kčs IV. évfolyam, 93. szám A boldog és örömteli május elsejéér t ' A, niáfusi felajánlások teljesítése a ffilSeki Kovosmalt minden dolgozójának szívügyévé válik A májusi kötelezettségek teljesíté­se a legszebb előkészület a dolgozók nagy ünnepének, a május elsejének tiszteletére Ezt megértette a .füleki Kovosmalt munkássága, amely elha­tározta, hogy - a termelés tervének túllépésével előkészíti a hetedik sza­bad május ünnepségeit. Azt a vállalásukat, hogy a tervet május l-ig 103%-ban fogják teljesí­teni, nem képesek betartani munkás­hiány miatt és azért, mert az idő nagy részét munkáskáderek nevelésére for­dítják. Annnak ellenére tervüket 0.3%-kal túlteljesítették. A, dolgozók április 22-én önkéntes brigáddal hoz­zájárulnak hazánk szocialista építésé­hez és a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. További vállalásukat, hogy a termelést 102%-ra emelik, túltelje­sítették és 102.5%-os teljesítményt értek el. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a Füleki Kovosmalt dolgozói megértették a szocializmus építésé­nek fontosságát. Hogy kimélyíthessék az újítómozgalmat, a dolgozók kötelez­ték magukat műszaki brigádok alakí­tására. Ezideig 23 műszaki brigád ala­kult él-munkásainkból. újítóinkból, a mesterekből és műszakiakból, akik együttesen oldják meg a termeléssel kapcsolatos kérdéseket. A szocialista munkaverseny az üzemben széles tömegalapon folyik. A legjobb dolgozók munkáját hetenként fogják értékelni és kis piros zászlóval fogják kitüntetni, amelyen ,,legjobb dolgozó" felirat lesz. Á összmunkás­ság 98.6%-a bekapcsolódott a szocia­lista munkaversenybe, s ezek közül 1236-an élmunkáso'k. Május 1. tiszte­letére 67 csoport kötött szocialista szerződést, ami összesen 2280 sze­mélyt jelent. Ezenkívül 65 egyéni kö­telezettséget vállaltak. A vasesztergá­lyosok vállalták, hogy ebben az évben a gyorsvár;á?t átlag 100 méterre fog­ják végezni. A szerelőosztály dolgo­zói kölelezték magukat, hogy a fel­szerelt kész gyártmányokat maguk fogják ellenőrizni, hogy meggyorsít­sák a gottwaldi ötéves terv feladatai­nak a teljesítését. Az üzemben verseny folyik a legjobb dolgozó, legjobb mű­hely és a legjobb mester címéért is. Az előző hónapban a legjobb dolgozó címét a következő elvtársak nyerték el: Bújna István és Nagy József ön­tőmunkások, kik tervüket 130%-ban teljesítették. Mqg József és Béres Károly a tervét 125%-ra, Hoch Ilona 145, Cifferi József 193, Rácz Béla 198, Fehér Gyula 185, Koiimár And­rás 145, Budai Miklós 208, Mag Ist­ván 185, Mihályi József 161, Balogh Viteslav 165, Végh Mátyás 174, Ben­csik Ilona 132, Katona Irén 122, Ko­vács Sándor 290, Petik Lajos 226 és Dósa Dezső 136%-ra teljesítették. A legjobb mester címét Pokorný Antal nyerte el. ­A Szocialista munkaversény eredmé­nyeit és a nemzetközi eseményeket dol­gozóinkkal villámújság útján tudat­ják Ezideig huszonhetet adtak ki. ' Az ezideig teljesített kötelezettség­vállalások értéke 2,740.713 koronát tesz ki. Ezek az eredmények mutatják, hogy a füleki Kovosmalt dolgozói megértet­ték építömunkárfk jelentőségét és ilyen gyönyörű felajánlásokkal készülődnek a dolgozók nagv ünnepére, május l-re. Munkájukban lelkesíti őket az a tu­dat. hogy minden egves kötelezettség­vállalás, a terv feladatainak- minden túlteljesítése a béke védelmét szolgálja és nagv csapás az angol-amerikai "im­perialisták háborús támadó terveire. Beszélgetések régi májusi hareos ünnepekről ú j május 1. küszöbén Néhány régi elvtárssal beszélgettem a rozsnyóbányai üzemben, akik a bur­zsoázia uralma alatt álló volt Cseh­ealovák Köztársaságban résztvettek a május elsejei ünnepek megrendezésé­ben, abban az időben, amikor még, ha engedélyezték is ezt a munkaünnepet, legtöbb helyen akadályozták sikeres lefolyását. Elsőnek Nérrieth Sándor elvtársat kérdeztem meg, aki megemlékezett a harmincas évek májusairól, amikor a május elsejei ünneplés megszervezé­sét legtöbbször titokban kellett vég­rehajtaTii. •— Illegális csoportokban jártunk fa­lura — mondotta —, ott agitáltunk, röpcédulákat terjesztettünk, éjszaká­nak idején plakátokat ragasztottunk és forradalmi jelszavakat írtunk a falakra. így • igyekeztünk a felvonulás­ba minél nagyobb tömeget beszervezni. Egy ízben a plakátok ragasztásánál elfogtak a detektívek és alaposan meg js vertek. Németh elvtárs, még egy esetet mondott el, ami 1928-ban a Vörös Nappal kapcsolatban történt. A gyű­lést a rendelőben akartuk megtartani ünnepélyes keretek között. Amint megkezdtük, megérkezett egy autó­busz csendőr, mert besúgás történt, a csendőrséget előzőleg értesítették tervünkről. Egyes elvtársakat letartóz­tattak és elvittek magukkal. Többeket, közöttük engem is gumibottal vertek és így szétzavartak valamennyiünket. Balogh József vájár, nyílt tekintetű, öreg kommunista, őszinte szavait nagy érdeklődéssel hallgattuk. — A május elsejei ünnepségek al­kalmával — mondja — az előadóknak vigyázniok kellett arra, hogy mit mondanak. Ha olyasvalamit szóltak, ami a jelenlevő csendőrparancsnoknak' nem tetszett, felszólította őket, hogy a beszédet fejezzék be. t Előfordult, hogy azonnal le is tartóztatták, vagy ha engedték beszélni, utána azonnal letartóztatták. Az előadóknak nagyon nehéz volt a helyzetük. — Balogh elv- | társ ezután elbeszélt egy konkrét esetet, ami 1929-h.en történt, amikor a munkások a drágaság ellen tüntet­tek. ~ Rozsnyón a tűntető tömeget szétverte a csendőrség. A Párt Lo­soncon körzeti konferenciát rendezett, ahová három rozsnyói elvtársat is delegáltak, közöttük engem is. Annak ellenére, hogy a csendőrség itt is szét­verte a tüntetőket és lövöldözött a kávéházra, ahol a konferenciának kel­lett lezajlani, úgy hogy ablakai betör­tek, sőt belövöldöztek még a civil há­zakba is: a konferencia reggel 9 óra­kor megkezdődött. Az előadó Midlo párttitkár volt. A megjelent delegátu­sok 120-an voltak Röviddel a konferencia megkezdése után egy elvtárs kinézett az ablakon és látta, hogy 25 fegyveres rendőr a kávéház előtt felsorakozott. A ren­dörök civilruhás parancsnoka bejött a kávéházba, ahol a konferencia volt és felszólította a jelenlevőket, hogy öt percen belül mindenki hagyja el a ter­met. Éppen a választások folytak. Az elnök és a jegyző már meg volt vá­lasztva. Az elvtársak összesúgtak, hogy a konferenciát feltétlenül meg kell tartani a várostól távoieső kis er­dőben. Az erdő a fürdőn túl kb. 20 perc távolságban volt a várostól. Egyenként, vagy kettesével lopódz­tunk kí a városból a színhelyre, hogy minden feltűnést elkerüljünk. Én Midlo elvtárssal együtt mentem. Kint az er­dőben már voltak elvtársak, akik irá­nyítottak bennünket, hogy merre men­jünk. A Párt gondoskodott arról, hogy minden delegátus eljusson a konferen­cia színhelyére. Az erdőben egy nagy mélyedésben tartottuk meg a konfe­renciát A konferencia szerencsésen végetért. Vissza a városba ugyancsak lopakodva jöttünk. Bodnár István egy ifjúmunkás kerü­leti találkozóról beszélt, amelyet az 1930-as években Szomolnokon rendez­tek meg a Párt irányításával.^Szom­bati napon érkeztek meg a képviselők és a titkárok. Az ifjúmunkás találkozó színhelyét valami módon, valószínűleg árulás útján megtudta a rendőrség és rajtunk ütött, ami nagy zűr-zavart okozott. A találkozó'így fel is oszlott. Stricz Adolf elvtárs, akí 1921 óta tagja a Pártnak, ugyanilyen rendőri terrorról emlékezett meg. A tüntető­tömegeket megállította a rendőrség, de mi félre toltuk őket az útból és tovább vonultunk. A Kálváriáról és a Városháza ablakából géppuskák csővei meredtek felénk. A csendőrség a Vá­rosháza udvarán szintén készültségben volt. 1924-ben a munkanélküliek ren­deztek egy tüntetést, amelyet azonban a csendőrség teljesen szétvert. Hasonló emlékekről beszélt még Szekeres Károly elvtárs, aki szintén 1921 óta párttag. Az elvtársak lelkesedéssel beszéltek elmúlt harcaikról, amelyeiket az akkor uralkodó rendszer ellen vívtak, vala­mint arról is, hogy azokban az idők­ben a röplapokat a nép közti terjesz­tésre saját maguk készítették. Egy ilyen tüntetés, felvonulás alkalmával 5—6000 ember volt jelen, de azok ki­zárólag forradalmi tömeget képeztek. Valamennyien mind munkásemberek voltak, akik szabadságukért és jogai­kért szálltak síkra. Minden idejüket felhasználták az illegális munkára, hogy munkástestvéreiknek és ma­guknak kiharcolják a boldogabb jövőt. Milyen más a helyzet ma! Május elsejei ünnepünk alkalmával mindig a Szovjetunióra gondolunk, a Vörös Hadseregre, amely iehetővé tette szá­munkra, hogy legnagyobb ünnepünket, május elsejét szabadon ünnepelhessük, hogy minél nagyobb tömegbe gyűlve adjunk kifejezést örömünknek és há­lánknak a Szovjetunió és Sztálin elv­társ iránt felszabadításunkért. Ma, Pártunk, Gottwald elvtárssal az élén lehetővé teszi e nagy ünnepünk nyílt megünneplését, mert népi demokrá­ciánkban a munkásosztály kezében van a vezetés. Bakos Béla. Munkások, mesterek és mérnökök! Fejlesszétek a szocialista munkavermnyt, támogassátok ipari fej­lődésünk bátor feladatabiak teljesítését, segítsétek az ötéves terv hatalmas építkezéseinek megvalósí­tását! Minden terven f elüli teljesítmény, minden idő­rövidítés — új csapás a háborús gyujtogatókra! Á Béke ügyének nagy győzelme Az egész haladószellemű emberiség szíve mélyéből örül a győzelmi jelen­tésnek, és annál inkább örül, mivel ez a győzelem nemcsak a szovjet sztaha­novisták, kolhozdolgozók és értelmiség, hanem az egész világ minden dolgozó­jának, a világ minden békehívének győzelme. Négy év és három hónap alatt telje­sítette a Szovjetunió népe, a nagy Sztálin népe az első háború utáni öt­éves tervet. És nem voltak kicsinyek azok a fel­adatok, amelyeket a szocialista ország a második világháborúban aratót győzel­me után maga elé tűzött. „Az új ötéves terv fő feladatait — jelentette ki Sztá­lin elvtárs 1946-ban — az ország ká­rosult részeinek helyrehozása, a hábo­rúelőtti színvonalnak elérése az iparban és a mezőgazdaságban és en­nek a színvonalnak Jelentős mértékű túllépése képezi." A szov.jetnép, a dicső bolsevik párt által vezetve, Sztálin elvtárs szavát megfogadta. A tervet az összes fonto­sabb feladatokban jelentős mértékben túlteljesítették. A Szovjetunió ipari temelése 1940-hez viszonyítva, 73 szá­zalékkal emelkedett. Csak az acélter­melés 49 százalékkal emelkedett. El kell képzelnünk, hogy mit jelent a Szovjetunió óriási termelésében csak egy százalék! Hiszen a Szovjetunió már 1940-ben 18,300.000 tonna acélt termelt évente. Vagy például a szén­kitermelés, amely 1940-ben 166 millió tonnát tett ki, az ötéves terv folya­mán a háborúelotti színvonalhoz viszo­nyítva, 57 százalékkal emelkedett. A villanyenergia termelése ?z 1940-es színvonalat 87 százalékkal haladta túl. Milyen óriási erőt, milyen haladást fejez ki az az egyszerű mondat, hogy a szovjet ipar a szovjet mezőgazda­ságnak az ötéves terv folyamán több mint félmillió, 536 ezer traktort adott. A jólétnek milyen óriási méretű fo­kozódását jelentik a mezőgazdaság tervének eredményei. így pl. az 1950­es évben a burgonyatermés 21 száza­lékkal volt magasabb, mint a háború előtt. A gabonanemüek termése a há­borúelotti színvonalat 5,659.000 tonná­val haladta túl, és a kolhozok állat­állománya 40 százalékkal emelkedett. A szovhozokban tehenenként az átla­gos tejelőképesség 28 százalékkal ha­ladta túl a háborúelőtti szinvonalat. Az ötéves terv folyamán 1,350.000 hek­tárnyi szélfogó erdősávot ültettek ki. A háborúutáni ötéves terv ered­ményei újabb bizonyítékai a szovjet szocialista rendszer felsó'bbségének. Amiga rohadt kapitalista rendszer gaz­dasági válságokban hányódik és az el­kerülhetetlen csőd előtt a fegyverke­zésben. a háborús előkészületekben, a nép további nyomorba döntésében, az új háborúban látja „mentsvárát", ad­dig a Szovjetunió tántoríthatatlanul' halad a béke, a kommunizmus építésé­nek útján, a dolgozók állandóan emel­kedő színvonalának útján. A háborúutáni ötéves terv nagy építő sikerei az egész világnak ezt hirdetik: a szocializmus, a kommuniz­mus győzelmes előretörését nem lehet megakadályozni. Ezé a rendszeré a jö­vő, ez a rendszer az emberiség ügve, ez az új rendszer állandóan fejlődik, míg a kapitalizmus elhalófélben van. Ez az a korszak, amikor minden út a kommunizmushoz vezet. Az imperialisták, akik a második világháborút előkészítették, azt hit­ték. hogyha más úton nem lehetett a világ szocialista egvhatodát elpusztí­tani, akkor a háború biztosan tönkre teszi. Ezért nevelték ki Hitlert. Az imperialisták azonban csalódtak. A Szov jetunió a náci Németország és a militarista Japán felett aratott győ­zelmével számításukat felborította. Az imperialista dúvadak azt hitték továb­bá, hogy a Szovjetunió, még ha győz is, a háború után gyöngébb lesz, mint azelőtt. Hiszen a háború fő terhe reá hárult. Hiszen a Szovjetunió nagyki­terjedésű részeit tönkretették a náci betolakodók. De az imperialistáknak ezek a számításai csődöt mondottak. A Szovjetunió a háborúból erősebhen került ki, mint amilyen bármikor ez­előtt volt. És elég volt egy ötéves terv. hogv a Szovjetunió nemcsak helyrehozza a háború okozta rettenetes károkat, hanem a szovjet nemzetgaz­daság tovibbi hatalmas útszakaszt te­gyen meg a kommunizmus felé. Az életszín vor al állandó fokozása — ez a szocializmus törvénye. És így az első háborúutáni sztálini ötéves terv a szovjetembernek, a kom­munizmus építőjének az éleszínvonal újabb emelkedését hozta meg. Jelentő­sen fokozódott a szovjetnép nemzeti jövedelme és míg a kapitalista orszá­gokban a tőkések maroknyi csoportja a nemzeti jövedelemnek több mint fe­lét sajátítja ki, addig a Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozó népé. A háborúutáni szovjet ötéves terv folyamán háromszor csökkentették a tömegfogyasztási cikkek árait és előké­szítették a negyedik árcsökkentésnek feltételeit, amely 1951 március elsején valsult meg. így hatalmas mértékben emelkedett a dolgozók reálbére, és az 1940-es évhez viszonyítva, 1950-ben a munkások, alkalmazottak és földműve­sek jövedelme 62 százalékkal emelke­dett. Így a Szovjetunióban megvalósulnak Sztálin elvtárs szavai, hogy jobb és szebb az élet. A háborúutáni első ötéves terv ered­ményei a béyetábor hatalmas megerő-­södését jelentik. A szovjet sikereknek ragyogó példája újra bizonyítja az egész emberiség előtt, hogy békében milyen örömteli az élet, hogy milyen szépen lehet építeni és alkotni a tőké­sek nélkül, fegyverkezés, gazdasági válság és munkanélküliség nélkül. 1940-ben 73%-kal volt alacsonyabb a Szovjetunió ipari termelése, mint most. És 1940-ben egyedül állt a Szovjet­unió az imperialista dúvadakkal szem­ben és mégis győzni tudott minden idők legnagyobb háborús gépezete, a hitleri Németország és a militarista Japán felett. Ma a Szovjetunió oldalán ott áll a 485 milliós kínai nemzet, ott állnak a népi demokráciák országai, a Német Demokratikus Köztársaság, ott állnak a Béke Híveinek százmilliói migden országban — és a Szovjetunió ipari termelése 73%-kal magasabb, mint az utolsó háborúelőtti évben! 1941-tői 1945-ig a szovjetek orszá­ga bebizonyította legyőzhetetlenségét, és ma, hála a háboúutáni sztálini ötéves tervnek, a Szovjetunió sokkal erősebb, mint bármikor azelőtt. A háborús gyújtogatok fegyver­csörtetése, támadó provokációi nem félemlíthetik meg a szovjetnépet. A szovjetnép tántoríthatatlanul halad előre a békés fejlődés útján, annak tudatában, hogy országának gazdája, hogy sorsának ur? hogy a dicső SzK(b)P és a nagy Sztálin vezetésével a kom­munizmust építi, amelyről századokon keresztül álmodoztak az emberiség legnagyobb emberei. A háborúutáni ötéves terv nagy­szerű eredményei új bizonyítékai a Szovjetunió békeszeretetének. Sztálin elvtárs a moszkavi „Pravda" levelező­jével folytatott beszélgetésében a kö­vetkezőket mondotta: „Érthető, hogy­ha a Szovjetunió nem csökkenti, ha­nem ellenkezőleg, kiszélesíti polgári szükségletekre dolgozó iparát, nem korlátozza, hanem ellenkezőleg fejlesz­ti az új, hatalmas vízierőtelepek és öntözőrendszerek építését, nem szün­teti meg, hanem ellenkezőleg, folytatja az árleszállítás politikáját, akkor ezzel egyidejűleg nem 4ttzzaszthatja fel hadi iparát, nem sokszorozhatja meg fegy­veres erőit a csődbejutás kockázta­tása nélkül." A sztálini ötéves terv teljesítéséről szóló számadatok tehát bizonyítják a Szovjetunió békeszeretetét. Az első háborúutáni ötéves terv teljesítése és túllépést a szovjetnem­zete erkölcs-politikai egységének nagyszerű győzelmét jelenti. A győz­tes gazdasági terv számadatai mögött ott kell látnunk az új szovjetembert, a fasizmus legyőzőjét, a természet le­győzőjét. És a terv eredményei a szovjetemberekben megerősítik azt a mély hitet, hogy győznek a háború erői fölött. A Szovjetunió — a béketábor fő­oszlopa a terv teljesítésével és túl­teljesítésével még legyőzhetetlenebbé vált. És ezzel a tervbevett és túltelje­sített szovjettervek emelkedő vonala uta't mutat az egész békeszerető em­beriségnek. örömteli útat mutat a nagyszerű jövőbe. Megmutatja ha­talamas erőnket. Megmutatja azt, hogy győzelmünk biztos a reakció és a há­ború sötét erői ellen folytatott har­cunkban. Megmutatja, hogy a szocia­lizmusé, a kommunizmusé, a tartós igazi békéé a jövő, az egész világ. (Rudé Právo)

Next

/
Thumbnails
Contents