Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-19 / 92. szám, csütörtök

• ÜJSZO­Jó munkával építik a szebb jövőt az ógyallai traktorosok 1951 április 19 Múltkoriban olvastam az Uj Szóban, • nap jóidőt kihasználni többet tesz, hogy az ógyallai állami traktorállo- mint máskor egy hónapot, más vezetői nem tartották be azt az A tavaszi munkáknál voltak kisebb ígéretüket, hogy az állomás munká- nehézségeink is. Hiányunk volt a tá­járól állandóan tájékoztatni fogják az vaszi mezőgazdasági szerszámokban, Uj Szót. En tartom tehái kötelessé- de hát az agregátok segítségével ezen gemnek, hogy ennek a feladatnak ele- is segítettünk. Az agregátokkat a na­get tegyek. gyobb szövetkezetekben, a tagosított 1948 márciusától dolgozom az ógyal- földeken használjuk, mint Perbetén is, lai traktorállomáson. Idáig mint trak- ahol egy traktor három vetőgépet húz, toros dolgoztam, elég jó eredménnyel, vagy pedig négy műtrágyaszórót a bo­Mult év őszén a tervemet 167 száza- rónákkal együtt lékra teljesítettem s így az őszi mun­kákban első voltam az állomáson. Örömmel dolgoztam és dolgozom mi is, mert tudom, hogy ma minden munkásember magának, meg a dolgozó népnek dolgozik, nem úgy, mint aze­lőtt, hogy bagóért kellett a burzsu­joknak dolgozni. Most a trakíorállomás összekötője vagyok, tehát minden nap meglátogatom a falvakba kihelyezett traktoros brigádjainkat, örömmel le­het írni traktoros brigádjaink munká­járól. Kezdetben bizony a rossz idő késleltette a munkát, de azért mi nem estünk kétségbe, hanem annál felké­szültebben vártuk a jó időt és ahogy ez beköszöntött, neki is fogtunk a munkának, úgyhogy most már a ku­koricán kívül minden mag a főidbe van Minden nap kint vagyok a brigádok­nál és buzdítom az elvtársakat, de ők maguk is teljesítik feladataikat, mert Az agregátoknak igen nagy hasz­nát vesszük. Az agregátok használatával sokkal kevesebb traktorra van szükségünk, nem gyúrjuk úgy meg a földet, mert hiszen ha agregáttal dolgozunk, akkor csak egyharmad, vagy még ennél is kevesebb járatra van szük­ség, no és aztán a munkát sokkal olcsóbban tudjuk elvégezni. Ha pedig mi olcsóbban tudunk termel­ni, akkor ezzel csak magunknak taka­rékoskodunk és ezzel újabb gyárak, gépállomások, kultúrházak és még sok más minden építéséhez járulunk hoz­zá. Most, hogy a tavaszi munkákra ál­landó brigádokat helyeztünk ki a köz­ségekbe, még egy nehézségünk tá­madt, ez pedig a traktorosok koszto­lása. A brigádok még nincsenek üzemi konyhával elláíva s így bizony elég drágán kell étkez­tudják a régi közmondást, hogyha niök. Reméljük azonban, hogy a szö tavasszal nem vetsz, akkor ősszel nem eszel. Még 8-án, vasárnap is dolgoz­tak a traktoraink, mert ilyenkor egy vetkezetekkel együtt majd erre a kér­désre is találunk megoldást. Traktoros brigádjainkra nagy fel­adatok várnak még a szövetkezetek­ben politikai téren is Bizony még nem minden szövetkezeti tag elég öntudatos ahhoz, hogy a rna­g" ügyének tekintse a szövetkezet munkáját. Az ilyen szövetkezeti tagok sok esetben méj, minket is vissza­tartanak a munkában. Nem egy he­lyen előfordult már, hogy a szövetkezet tagjai nem úgy dol­goznak, hogy no most sürgős a munka, hát "tegyünk meg mindent, amit csak tudunk, hanem az órát né­zik, mintha napszámban dolgozná­nak valahol. Vagy mint vasárnap is megtörtént, hogy* többen nem akarnak eljönni dol­gozni, pedig hát tudniok kellene, hogy a tavaszi munkáknál minden óra ké­sés egy teli zsák veszteséget jelent. Erről kell még meggyőnünk az ilven szövetkezeti tagokat, hogy maguk­nak, meg az egész dolgozó népnek dolgoznak és a jó munkával építjük és teremtjük meg szebb jövőnket. A tavaszi munkákban eddig a leg­jobb traktoros brigádunk Nagy Sán­dor brigádja, amely az izsai szövetke­zetben dolgozik és' április 8-ig a ta­vaszi munkák . tervét 150 százalékra teljesítette. A legjobb traktorosunk pe- szuperíoszíát 17.5% foszforsavat tar­dig Bakulár László, aki a marcellházi talmaz feloldott állapotban. Ez a ve­Miért fontos a fejtrágyázás Nemcsak a vetés előtt, hanem a vetemények kikelése után is kell trá­gyázást alkalmazni. Ez az úgyneve­zett fejtrágyázás. Erre a célra mind a műtrágya, mind a természetes trá­gya egyaránt alkalmas. Fejtrágyázás­saí lehetővé tesszük a gyengébb nö­vények megerősödését, meggyorsít­juk a fejlődést és megsemmisítjük a gyomféléket. Fontos, hogy a fejtrágyázást száraz időjárású na­pokon végezzük, mert a műtrágya feloldódott állapotban káros hatás­sal lenne a fiatal növényekre. Ezt pontosan tartsuk be, mert még a teljesen száraz időben végrehajtott fejtrágyázás is eleinte kisebb károkat okozhat. Ezeket azonban a növények a fejtrágyázás hatására megindult ro­hamos fejlődése rövid időn belül be­hozzák. A fejtrágyázás mind a szo­cailista szektorban, mind az egyénileg gazdálkodóknál igen nagy segítséget jelent a magas termésért folytatott harcban. Erre a célra a legalkalmasabbak a nitrogénes műtrágyák Mivel a nitrogénes műtrágyák meg­hosszabbítják a növények fejlődési idejét, fontos, hogv a fejlődés legele­jén alkalmazzuk őket. így van ez a foszíortartalmú műtrágyáknál is. A szövetkezetben a munka tervét 196 százalékra teljesítette. POGÁNY JÖZSEF, összekötő, az ógyallai traktorállomáson. r Uj munkamódszerekkel a tavaszí munkák versenyében A bratisiavai kerületben a tavaszi munkák versenvében az első helyen a vízkeleti EFSz áll A bratisiavai kerületben 216 EFSz kapcsolódott be a tavaszi munkák versenyébe. Eddig kerületi viszonylatban az első helyre a vízkeleti harmadik típusú EFSz (galántai járás), második helyre a suchohradi harmadik típusú (malackai járás), a harmadik helyre pedig a tanyi harmadik típusú EFSz került (nagymegyeri járás). A tavaszi munkák versenyét az EFSz-ek a mult évi aratási és őszi munkaversenyben szerzett tapasztalatok alapján szervezték meg. A főbb pontokat minden egyes EFSz-ben megtárgyalták a taggyűléseken. A ver­senybe az egyes járásokban mindig egyszerre két EFSz jelentkezett, ame­lyek legalább megközelítőleg egyforma termelési feltételekkel rendelkez­tek. A verseny főbb pontjai nemcsak a tavaszi munkák munkacsoportokban való gyors és jóminőségű megvalósítására vonatkoznak, hanem a munka­egységek alapján történő, érdemszerinti jutalmazásra, a munkakimutatá­sok helyes vezetésére és az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesek­nek a közös munkába való legnagyobb számú bekapcsolására is. A legutolsó pont jelentős mértékben hozzájárult az EFSz-ek belső megszilárdulásához. Ez pedig egyik legfontosabb feladat a szocializmus falun való építésében. Ha kiértékeljük az eddigi eredménye ket, amelyeket a győztes EfSz-ek a tavaszi munkák versenyében elértek, azt látjuk, hogy a jó eredményeket alapos politikai felkészültség és a szovjet munkamódszerek és tapasztalatok elsajátítása előzték meg. Az összes szövetkezetek előtt pél­daként áll a kerületi győztes vízkeleti harmadik típusú EFSz amelyben már az őszi munkák verse­nye is nagy visszhangra talált. A víz­keleti szövetkezeti tagok tisztában vannak azzal, hogy a szocialista munkaversennyel magasabb jövedel­met biztosítanak nemcsak magának a szövetkezet számára, hanem sajátma­guknak is. A tavaszi munkákat is ezért kezdték meg olyan nagy lelkese­déssel és munkalendülettel. Ennek kö­sönhető az, hogy a bratisiavai kerület­ben a tavaszi munkák versenyében ed­dig ők vezetnek. A taggyűléseken so­kat tárgyaltak a munka jobb megszer­vezéséről, az új munkamódszerekről. Nagy gonddal dolgozták ki az egész évi termelési és munkatervet. Össze­állítottak kettő 12 tagból álló munka­csoportot, amelyek állandóan bizonyos táblákon dolgoznak; Mind a két mun­kacsoport rendelkezésére bocsátottak négy lovat, boronákat, vetőgépet és két szekeret. A csoportok normák sze­rint dolgoznak és a ledolgozott mun­kaegységek után részesülnek jutalom­ban. Annak ellenére, hogy a vízkeleti szövetkezeti tagok nem rendelkeznek elegendő mennyiségű fogattal és fel­szereléssel és az időjárás sem volt mindig kedvező, mégis április 7-ig be­fejezték a tavaszi munkákat. Összesen 103 hektár árpát, 20 hektár naprafor­gót, 6 hektár borsót, 40 hektár cu­korrépát, 13 hektár takarmánykeveré­ket vetettek el. Mindezt a munkát 17 és félnap alatt végezték be. Ez any­nyit jelent, hogy 32 munkaegységet megtakarítottak. Naponta két 18 soros vetögépoel 10.80 hektárt vetettek be. Az egyesszámú munkacsoport na­ponta 5.07 hektáros, a kettesszámű csoport 5.10 hektáros teljesítményt ért el, vagyis mivel egy vetőgép normája négy hektár volt, az első csoport 146 százalékra, a második csoport pedig 132 százalékra teljest­tette a normáját. A talaj előkészítését az állami trak­torállomás végezte. A munkakimutatásokat minden nap pontosan vezették, miközben a munkacsoportvezetők segítségével minden nap kiértékelték a verseny eredményeit. A vízkeleti EFSz-ben egy munka­egység értéke 164 korona és a kö­vetkező természetbeni járadékok: 3.10 kg búza, 2.40 kg árpa, 0.80 kg kuko­rica, 0.80 kg széna és egy kilogramm szalma. A szövetkezeti tagok két­hetenként vesznek fel előleget a le­dolgozott munkaegységekre. Ez az előleg munkaegységenként 82 koronát tesz ki. A természetbeni juttatásokat a szövetkezeti tagok az új termésből kapják meg. A harmadik típusú suchohradi EFSz­be már az egész falu parasztsága bekapcsolódott A munkát itt is nagyon jól megszer­vezték. Ennek köszönhető, hogy a vetést április 7-ig befejezték, összesen 100 hektár árpát és zabot, 30 hektár cukorrépát, 7 hektár zöld­takarmányt, 5 hektár borsót, 2 hektár mákot és 5 hektár zöldséget vetettek el. A ledolgozott munkaegységeket minden nap pontosan bevezetik a ta­gok munkakimutatásába. A cukor­répa vetésben a legjobban Strma Flórián' munkacsoportja vált be. A hengerezésnél pedig Szenca János csoportja ért el szép eredmé­nyeket. A suchohradi szövetkezeti tagok négy munkacsoportot alakítottak meg, amelyek között állandóan szocialista munkaverseny van folyamatban. • tevaszi nwnkák sikereinek ha­tására határozták el magukat, hogy április 8-án áttérnek a harmadik típusra. Még ezt megelőzően gondoskodtak szövetkezeti istállóról, amelyben elhe­lyeztek 81 szarvasmarhát, 14 lovat ós 34 sertést. A harmadik típusú tanyi EFSz, amint mér említettük, a harmadik helyre került a tavaszi munkák ver­senyében. Ennek a szövetkezesek 169 tagja van, akik összesen 45Ü hektár szántóföldön és 12 hektár réten, gaz­dálkodnak. A szövetkezeti tagok megalakítottak két gabonatermelési, egy zöldségtermelési, egy dohányter­melési, egy szőlőtermelési csoportot és egy csoport pedig az állattenyész­téssel foglalkozik. A földeden dolgozó két munkacsoport pontos terv szerint l végzi feladatát. A tavaszi munkákat 8 pár fogat és két traktor segítségé­vel végezték el. Minden szövetkezeti tagnak meg­van a maga egyéni munkakimutatása, amelybe a munkacsoportvezető m'nden este feljegyzi az aznap elvégzett mun­kákat. A csoportvezető hetenként pontos kimutatást készít a heti munkákról is. Azok a szövetkezeti tagok, akik a ve­tést végezték, egy munkaegységre a természetbeniekkel együtt 186 koro­nát kapnak. Havonta ennek az ösz­szegnek az 50 százalékát előlegként felvehetik. Egy váltás alatt átlag egy és egynegyed munkaegységet ledolgoz­nak. A tanyi szövetkezet még külön szocialista munkaversenyben áll a esi­csói EFSz-szel. gyület nagyon gyorsan megmutatja hasznos hatását. A foszforsav meg­marad a talajban és nem szívódik le túlságos mélyre. A nátriumos mű­trágyából a fejtrágyázásra a káiisót használjuk, amely 40% nátriumot tar­talmaz és szintén gyorsan hat. A természetes trágyából a legal­kalmasabb a trágyáié, amelynek hatá­sa szintén elsőrendű, A trágyáié a tápanyagokon kívül hormon tartalom­mal is rendelkezik. Ezenkívül egy százalék nitrogén, 1.5% nátrium és 0.1 foszforsav is van benne. A trágyalét 3—10-szeres vízzel hí­gítsuk az időjárás és a talaj nedves­ségéhez mérten. A gabonaféléknél hektáronként 50— 100 kg oldatot használjunk. Ha a ve­temény m.ndenütt egyformán kikelt, akkor a trágyát is egyenlően kell eloszta­ni, ha azonban egyik-másik helyen ritkábbak a vetemények, akkor eze­ken a helyeken több trágyát kell alkalmaznunk. Nagyon szép eredményeket lehet el­érni szuperfoszfáttal (100 kg egy hektárraj, ha a fejtrágyázást a be­porzódás előtt kb. egy héttel valósít­juk meg. Ha a gabonaíöldeket a vetés előtt nem trágyáztuk meg kellőképpen, ak­kor a fejtrágyázás alkalmával hektá­ronként kb. 100 kg .kálisót kell hasz­nálni. A herefélék és a lucerna nem igé­nye! a fe (trágyázás alkalmával nitro­génes műtrágyát. A herefí lékre fejtrágyázás céljából a legalkalmasabb a foszíortartalmú és a nátriumos műtrágya. A herére hektáronként 250 kg szu­perfoszfátot és 150 kg nátriumsót szórjunk. A lucerna körülbelül 400 kg szuperfoszfátot és 200 kg nátriumsót igényel hektáronként A fűféléknél, a réteken és a lege­lőkön 200 kg foszforos és 100 kg nátriumos műtrágyán kívül még 100 kg nitrogénes műtrágyát is kell használni. A takarmánytermést jelentős mérték­ben fokozza a hektáronkénti 200 hek­tóliter oldott trágyáié, vagy pedig 50 mázsa vitahum. A kapásoknál szintén nagyon szép eredményeket 'ehet elérni a fejírágyázással. Az eredmények még jobban megmutat­koznak a kapálás és a iogasolás után, amikor ugyanis a tápanyagok a gyö­kerekhez el tudnak jutni. A cukor­répa szintén sokkal magasabb termést ad a fejtrágyázás következtében. A cukorrépánál főleg a feloldott nitro­génes műtrágyák alkalmasak. Hektá­ronként kb. 10—150 kg a szükséglet. Ha a cukorrépa fogékony a száraz rotliadásra, akkor meszes és boros oldatot használunk. Nagyon jól bevá­lik, ha hektáronként IÓÖ kg szuper­foszfát fejtrágyázást alkalmazunk. Augusztus és szeptember hónapban ajánlatos foszforsavat használni. Ha­sonlóképpen a trágyalczés is nagy­szerűen beválik. A fenti elvek nagy­jában érvényben vannak a takarmány­répánál is. A burgonya szintén nagyon rá van utalva a fejtrágyázásra. Ha tráp'a­Iézést is alkalmazunk, akkor a nitro­génes ós a nátriumos műtrágya ada­gokat a felére lehet csökkenteni. A magkukorica szintén nagyon 6ok táp­anyagot igényel. A kukoricánál a legalkalmasabbak a nitrogénes műtrágyák, de minden­esetre még a fejlődés megindulása előtt. Ellenkező esetben meghosszabbítják a kukorica érésének idejét. Trágyalézést június első feléig lehet alkalmazni. A fejtrágyázást, ha csak lehet, míítrá­gyaszőrógéppe! kell megvalósítani. A szocialista szektorban erre meg van­nak a lehetőségek. Ezért a trágya­adagok helyes szétosztásával meg vannak a magas termés előfeltételei. Nekünk, az állami példás munkát Mi, a leleszi állami birtok dolgozói megértettük és magunkévá tettük Gottwald elvtársnak a Párt Központi Bizottsága ülésén mondott beszédét, amelyben az -'Mami birtokok felada­tairól szólott és arra törekedünk, hogy ezeket a feladatokat necsak teljesít­sük, hanem túl is teljesítsük. Éppen ezért tartom szükségesnek, hogy az itteni viszonyokról néhány sorban be­számoljak. Mint mindenütt, úgy az állami birto­kokon is nagy változások történtek. Ez év január 1-vel a leleszi állami birtokon is bevezettük a normarendszert, úgy hogy most már mindenki a végzett munkája szerint kapja a fizetését. Ez nagyon helyes is és meg is van vele elégedve minden becsületes dol­Három szövetkezeti tag a balázsíai EFSz-ből HOLLY MIHÁLY, a balázsfai szö­vetkezet etetője még csak 36 éves, de nagyon szomorú tapasztalatokat szer­zett Bartal Iván földbirtokosnál. Holly Mihály elsőnek lépett be a szövetkezet­be. Most önálló munkát végez az állat­tenyésztésben. Normáját a sertésete­iéslien 220%-ra teljesíti. összesen 137 sertésről és anyadisznóról gondos­kodik. Munkája után szép jövedelem­ben részesül. Havonta előlegként 5300 koronát vesz fel. Ezenkívül még külön­féle prémiumokban is részesül, még ptdig aszerint, hogy milyen mérték­ben sikerült elérnie a sertéseknél a súlygyarapodást. Ma helyes kis szövetkezeti családi házban lakik és négi/ gyermekével és feleségével boldog életet ét. A legna­gyobb gyűlölettel ítéli el a nyugati imperialistákat, akik háborút gyújtot­tak Koreában és kijelentette, hogy még szorgalmasabban fog dolgozni, hogy ezzel hozzájáruljon a. világbéke meg­erősítéséhez. RIGH PETER, szintén a balázsfai EFSz-nek tagja, hasonló viszonyok kö­zött élt az első köztársaság ideje alatt. Neki és öt gyermekének a legnehezebb életviszonyokkal kellett megküzdenie. Ma azonban ô is boldog életet él. Ha­vonta 4800 koronát vesz fel előlegül, ami elég neki arra, hogy családjával együtt rendes viszonyok közt éljen. VÖRÖS SÁNDOR pedig a tehené­szetben dolgozik. Ö tíz évvel ezelőtt, még mint gazdasági cseléd sínylődött ugyancsak Bartal Iván nagybirtokos­nál Ma neki is •ián családi háza az EFS;-ben és az előlegként felvett jö­vedelme havonta • 4800—3000 koronát tesz ki. Vörös Sándor naponta két mun­kaegységet dolgozik le. Eddig tehenen­ként egy litérrel sikerült fokoznia a tejhozamot. Az év végéig hétliteres tejhozamot akar elérni tehenenként. A volt mezőgazdasági cselédek, vagy napszámosok közül már sokan dolgoz­nak a balázsfai EFSz-ben. Mindany­nyian a közös munkájukban, mind a földeken, mind az állattenyésztésben dolgozó munkacsoportokban arra töre­kednek, hogy az összes szövetkezeti ta­gok számára és egész dolgozó népünk számára örömteljes életet, — jólétet biztosítsanak. birtokok dolgozóinak kell végeznünk gozó. Ez csak a lusta munkásoknak nem tetszik, de azért azokat is serken­ti, mert szégyellik, ha kevesebb fize­tést kapnak, mint a jól dolgozó szor­galmas munkások. Nekünk, az állami birtokok dolgo­zóinak annál is inkább jó munkát kell végeznünk, mert munkánknak, az állami birtokok termelésének példát kell adnia szocialista nagyüzemi gazdálkodásról. Azt kell bebizonyítanunk a kis- és közép­földműveseknek, hogy a nagyüzemi gazdálkodással sokkal többet és ol­csóbban lehet termelni, mint az' egyéni gazdálkodással. Munkánkkal ezt be is bizonyítottuk, mert gazdaságunk a királyhelmeci já­rásban az első helyen áll. Mi azonban ezzá még nem vagyunk megelégedve. Arra törekedünk, hogy ne csak a járásban, hanem a kerü­letben is az elsők legyünk. A beszolgáltatásnak a mult évben 120 százalékra tettünk eleget. _ Ez év első negyedében a húsbeszol­gáltatást már edd Tg 150 százalékra teljesítettük. A tavasziak vetését is már befejeztük, kivéve egy területet, amely eddig még víz alatt volt, de reméljük, hogy rövid időn belül azt is bevetjük. Van egy kis hiba nálunk, ami kés­lelteti a munkák rendes menetét. Van három Zetor traktorunk, de mind a három ócskavasnak való. Olyanok, hogyha a javítás után két napig dol­goznak velük, nkkor utána ismét két hétig javítani Lhet, ami nemcsak sok költségbe kerül, hanem a munkánkban is késünk miatta. Jó volna, ha kaphat­nánk Skoda-traktorokat, azokkal sokkal jobban menne a munka. A többi állami birtokok dolgozói is igyekezzenek jó példával előljárni. Ne felejtsék el, hogy a dolgozó parasztok figyelik az álla­mi birtokokat és ha látják, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodással, a gépek segítségével köny­nyebben, olcsóbban és többet lehet termelni, akkor annál könnyebben lép­nek rá a szövetkezeti gazdálkodás út­jára. Ma pedig a falun ez a legfontosabb feladatunk. VARGA FERENC, Leleszi állami birtok.

Next

/
Thumbnails
Contents