Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)
1951-04-19 / 92. szám, csütörtök
• ÜJSZOJó munkával építik a szebb jövőt az ógyallai traktorosok 1951 április 19 Múltkoriban olvastam az Uj Szóban, • nap jóidőt kihasználni többet tesz, hogy az ógyallai állami traktorállo- mint máskor egy hónapot, más vezetői nem tartották be azt az A tavaszi munkáknál voltak kisebb ígéretüket, hogy az állomás munká- nehézségeink is. Hiányunk volt a tájáról állandóan tájékoztatni fogják az vaszi mezőgazdasági szerszámokban, Uj Szót. En tartom tehái kötelessé- de hát az agregátok segítségével ezen gemnek, hogy ennek a feladatnak ele- is segítettünk. Az agregátokkat a naget tegyek. gyobb szövetkezetekben, a tagosított 1948 márciusától dolgozom az ógyal- földeken használjuk, mint Perbetén is, lai traktorállomáson. Idáig mint trak- ahol egy traktor három vetőgépet húz, toros dolgoztam, elég jó eredménnyel, vagy pedig négy műtrágyaszórót a boMult év őszén a tervemet 167 száza- rónákkal együtt lékra teljesítettem s így az őszi munkákban első voltam az állomáson. Örömmel dolgoztam és dolgozom mi is, mert tudom, hogy ma minden munkásember magának, meg a dolgozó népnek dolgozik, nem úgy, mint azelőtt, hogy bagóért kellett a burzsujoknak dolgozni. Most a trakíorállomás összekötője vagyok, tehát minden nap meglátogatom a falvakba kihelyezett traktoros brigádjainkat, örömmel lehet írni traktoros brigádjaink munkájáról. Kezdetben bizony a rossz idő késleltette a munkát, de azért mi nem estünk kétségbe, hanem annál felkészültebben vártuk a jó időt és ahogy ez beköszöntött, neki is fogtunk a munkának, úgyhogy most már a kukoricán kívül minden mag a főidbe van Minden nap kint vagyok a brigádoknál és buzdítom az elvtársakat, de ők maguk is teljesítik feladataikat, mert Az agregátoknak igen nagy hasznát vesszük. Az agregátok használatával sokkal kevesebb traktorra van szükségünk, nem gyúrjuk úgy meg a földet, mert hiszen ha agregáttal dolgozunk, akkor csak egyharmad, vagy még ennél is kevesebb járatra van szükség, no és aztán a munkát sokkal olcsóbban tudjuk elvégezni. Ha pedig mi olcsóbban tudunk termelni, akkor ezzel csak magunknak takarékoskodunk és ezzel újabb gyárak, gépállomások, kultúrházak és még sok más minden építéséhez járulunk hozzá. Most, hogy a tavaszi munkákra állandó brigádokat helyeztünk ki a községekbe, még egy nehézségünk támadt, ez pedig a traktorosok kosztolása. A brigádok még nincsenek üzemi konyhával elláíva s így bizony elég drágán kell étkeztudják a régi közmondást, hogyha niök. Reméljük azonban, hogy a szö tavasszal nem vetsz, akkor ősszel nem eszel. Még 8-án, vasárnap is dolgoztak a traktoraink, mert ilyenkor egy vetkezetekkel együtt majd erre a kérdésre is találunk megoldást. Traktoros brigádjainkra nagy feladatok várnak még a szövetkezetekben politikai téren is Bizony még nem minden szövetkezeti tag elég öntudatos ahhoz, hogy a rnag" ügyének tekintse a szövetkezet munkáját. Az ilyen szövetkezeti tagok sok esetben méj, minket is visszatartanak a munkában. Nem egy helyen előfordult már, hogy a szövetkezet tagjai nem úgy dolgoznak, hogy no most sürgős a munka, hát "tegyünk meg mindent, amit csak tudunk, hanem az órát nézik, mintha napszámban dolgoznának valahol. Vagy mint vasárnap is megtörtént, hogy* többen nem akarnak eljönni dolgozni, pedig hát tudniok kellene, hogy a tavaszi munkáknál minden óra késés egy teli zsák veszteséget jelent. Erről kell még meggyőnünk az ilven szövetkezeti tagokat, hogy maguknak, meg az egész dolgozó népnek dolgoznak és a jó munkával építjük és teremtjük meg szebb jövőnket. A tavaszi munkákban eddig a legjobb traktoros brigádunk Nagy Sándor brigádja, amely az izsai szövetkezetben dolgozik és' április 8-ig a tavaszi munkák . tervét 150 százalékra teljesítette. A legjobb traktorosunk pe- szuperíoszíát 17.5% foszforsavat tardig Bakulár László, aki a marcellházi talmaz feloldott állapotban. Ez a veMiért fontos a fejtrágyázás Nemcsak a vetés előtt, hanem a vetemények kikelése után is kell trágyázást alkalmazni. Ez az úgynevezett fejtrágyázás. Erre a célra mind a műtrágya, mind a természetes trágya egyaránt alkalmas. Fejtrágyázássaí lehetővé tesszük a gyengébb növények megerősödését, meggyorsítjuk a fejlődést és megsemmisítjük a gyomféléket. Fontos, hogy a fejtrágyázást száraz időjárású napokon végezzük, mert a műtrágya feloldódott állapotban káros hatással lenne a fiatal növényekre. Ezt pontosan tartsuk be, mert még a teljesen száraz időben végrehajtott fejtrágyázás is eleinte kisebb károkat okozhat. Ezeket azonban a növények a fejtrágyázás hatására megindult rohamos fejlődése rövid időn belül behozzák. A fejtrágyázás mind a szocailista szektorban, mind az egyénileg gazdálkodóknál igen nagy segítséget jelent a magas termésért folytatott harcban. Erre a célra a legalkalmasabbak a nitrogénes műtrágyák Mivel a nitrogénes műtrágyák meghosszabbítják a növények fejlődési idejét, fontos, hogv a fejlődés legelején alkalmazzuk őket. így van ez a foszíortartalmú műtrágyáknál is. A szövetkezetben a munka tervét 196 százalékra teljesítette. POGÁNY JÖZSEF, összekötő, az ógyallai traktorállomáson. r Uj munkamódszerekkel a tavaszí munkák versenyében A bratisiavai kerületben a tavaszi munkák versenvében az első helyen a vízkeleti EFSz áll A bratisiavai kerületben 216 EFSz kapcsolódott be a tavaszi munkák versenyébe. Eddig kerületi viszonylatban az első helyre a vízkeleti harmadik típusú EFSz (galántai járás), második helyre a suchohradi harmadik típusú (malackai járás), a harmadik helyre pedig a tanyi harmadik típusú EFSz került (nagymegyeri járás). A tavaszi munkák versenyét az EFSz-ek a mult évi aratási és őszi munkaversenyben szerzett tapasztalatok alapján szervezték meg. A főbb pontokat minden egyes EFSz-ben megtárgyalták a taggyűléseken. A versenybe az egyes járásokban mindig egyszerre két EFSz jelentkezett, amelyek legalább megközelítőleg egyforma termelési feltételekkel rendelkeztek. A verseny főbb pontjai nemcsak a tavaszi munkák munkacsoportokban való gyors és jóminőségű megvalósítására vonatkoznak, hanem a munkaegységek alapján történő, érdemszerinti jutalmazásra, a munkakimutatások helyes vezetésére és az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműveseknek a közös munkába való legnagyobb számú bekapcsolására is. A legutolsó pont jelentős mértékben hozzájárult az EFSz-ek belső megszilárdulásához. Ez pedig egyik legfontosabb feladat a szocializmus falun való építésében. Ha kiértékeljük az eddigi eredménye ket, amelyeket a győztes EfSz-ek a tavaszi munkák versenyében elértek, azt látjuk, hogy a jó eredményeket alapos politikai felkészültség és a szovjet munkamódszerek és tapasztalatok elsajátítása előzték meg. Az összes szövetkezetek előtt példaként áll a kerületi győztes vízkeleti harmadik típusú EFSz amelyben már az őszi munkák versenye is nagy visszhangra talált. A vízkeleti szövetkezeti tagok tisztában vannak azzal, hogy a szocialista munkaversennyel magasabb jövedelmet biztosítanak nemcsak magának a szövetkezet számára, hanem sajátmaguknak is. A tavaszi munkákat is ezért kezdték meg olyan nagy lelkesedéssel és munkalendülettel. Ennek kösönhető az, hogy a bratisiavai kerületben a tavaszi munkák versenyében eddig ők vezetnek. A taggyűléseken sokat tárgyaltak a munka jobb megszervezéséről, az új munkamódszerekről. Nagy gonddal dolgozták ki az egész évi termelési és munkatervet. Összeállítottak kettő 12 tagból álló munkacsoportot, amelyek állandóan bizonyos táblákon dolgoznak; Mind a két munkacsoport rendelkezésére bocsátottak négy lovat, boronákat, vetőgépet és két szekeret. A csoportok normák szerint dolgoznak és a ledolgozott munkaegységek után részesülnek jutalomban. Annak ellenére, hogy a vízkeleti szövetkezeti tagok nem rendelkeznek elegendő mennyiségű fogattal és felszereléssel és az időjárás sem volt mindig kedvező, mégis április 7-ig befejezték a tavaszi munkákat. Összesen 103 hektár árpát, 20 hektár napraforgót, 6 hektár borsót, 40 hektár cukorrépát, 13 hektár takarmánykeveréket vetettek el. Mindezt a munkát 17 és félnap alatt végezték be. Ez anynyit jelent, hogy 32 munkaegységet megtakarítottak. Naponta két 18 soros vetögépoel 10.80 hektárt vetettek be. Az egyesszámú munkacsoport naponta 5.07 hektáros, a kettesszámű csoport 5.10 hektáros teljesítményt ért el, vagyis mivel egy vetőgép normája négy hektár volt, az első csoport 146 százalékra, a második csoport pedig 132 százalékra teljesttette a normáját. A talaj előkészítését az állami traktorállomás végezte. A munkakimutatásokat minden nap pontosan vezették, miközben a munkacsoportvezetők segítségével minden nap kiértékelték a verseny eredményeit. A vízkeleti EFSz-ben egy munkaegység értéke 164 korona és a következő természetbeni járadékok: 3.10 kg búza, 2.40 kg árpa, 0.80 kg kukorica, 0.80 kg széna és egy kilogramm szalma. A szövetkezeti tagok kéthetenként vesznek fel előleget a ledolgozott munkaegységekre. Ez az előleg munkaegységenként 82 koronát tesz ki. A természetbeni juttatásokat a szövetkezeti tagok az új termésből kapják meg. A harmadik típusú suchohradi EFSzbe már az egész falu parasztsága bekapcsolódott A munkát itt is nagyon jól megszervezték. Ennek köszönhető, hogy a vetést április 7-ig befejezték, összesen 100 hektár árpát és zabot, 30 hektár cukorrépát, 7 hektár zöldtakarmányt, 5 hektár borsót, 2 hektár mákot és 5 hektár zöldséget vetettek el. A ledolgozott munkaegységeket minden nap pontosan bevezetik a tagok munkakimutatásába. A cukorrépa vetésben a legjobban Strma Flórián' munkacsoportja vált be. A hengerezésnél pedig Szenca János csoportja ért el szép eredményeket. A suchohradi szövetkezeti tagok négy munkacsoportot alakítottak meg, amelyek között állandóan szocialista munkaverseny van folyamatban. • tevaszi nwnkák sikereinek hatására határozták el magukat, hogy április 8-án áttérnek a harmadik típusra. Még ezt megelőzően gondoskodtak szövetkezeti istállóról, amelyben elhelyeztek 81 szarvasmarhát, 14 lovat ós 34 sertést. A harmadik típusú tanyi EFSz, amint mér említettük, a harmadik helyre került a tavaszi munkák versenyében. Ennek a szövetkezesek 169 tagja van, akik összesen 45Ü hektár szántóföldön és 12 hektár réten, gazdálkodnak. A szövetkezeti tagok megalakítottak két gabonatermelési, egy zöldségtermelési, egy dohánytermelési, egy szőlőtermelési csoportot és egy csoport pedig az állattenyésztéssel foglalkozik. A földeden dolgozó két munkacsoport pontos terv szerint l végzi feladatát. A tavaszi munkákat 8 pár fogat és két traktor segítségével végezték el. Minden szövetkezeti tagnak megvan a maga egyéni munkakimutatása, amelybe a munkacsoportvezető m'nden este feljegyzi az aznap elvégzett munkákat. A csoportvezető hetenként pontos kimutatást készít a heti munkákról is. Azok a szövetkezeti tagok, akik a vetést végezték, egy munkaegységre a természetbeniekkel együtt 186 koronát kapnak. Havonta ennek az öszszegnek az 50 százalékát előlegként felvehetik. Egy váltás alatt átlag egy és egynegyed munkaegységet ledolgoznak. A tanyi szövetkezet még külön szocialista munkaversenyben áll a esicsói EFSz-szel. gyület nagyon gyorsan megmutatja hasznos hatását. A foszforsav megmarad a talajban és nem szívódik le túlságos mélyre. A nátriumos műtrágyából a fejtrágyázásra a káiisót használjuk, amely 40% nátriumot tartalmaz és szintén gyorsan hat. A természetes trágyából a legalkalmasabb a trágyáié, amelynek hatása szintén elsőrendű, A trágyáié a tápanyagokon kívül hormon tartalommal is rendelkezik. Ezenkívül egy százalék nitrogén, 1.5% nátrium és 0.1 foszforsav is van benne. A trágyalét 3—10-szeres vízzel hígítsuk az időjárás és a talaj nedvességéhez mérten. A gabonaféléknél hektáronként 50— 100 kg oldatot használjunk. Ha a vetemény m.ndenütt egyformán kikelt, akkor a trágyát is egyenlően kell elosztani, ha azonban egyik-másik helyen ritkábbak a vetemények, akkor ezeken a helyeken több trágyát kell alkalmaznunk. Nagyon szép eredményeket lehet elérni szuperfoszfáttal (100 kg egy hektárraj, ha a fejtrágyázást a beporzódás előtt kb. egy héttel valósítjuk meg. Ha a gabonaíöldeket a vetés előtt nem trágyáztuk meg kellőképpen, akkor a fejtrágyázás alkalmával hektáronként kb. 100 kg .kálisót kell használni. A herefélék és a lucerna nem igénye! a fe (trágyázás alkalmával nitrogénes műtrágyát. A herefí lékre fejtrágyázás céljából a legalkalmasabb a foszíortartalmú és a nátriumos műtrágya. A herére hektáronként 250 kg szuperfoszfátot és 150 kg nátriumsót szórjunk. A lucerna körülbelül 400 kg szuperfoszfátot és 200 kg nátriumsót igényel hektáronként A fűféléknél, a réteken és a legelőkön 200 kg foszforos és 100 kg nátriumos műtrágyán kívül még 100 kg nitrogénes műtrágyát is kell használni. A takarmánytermést jelentős mértékben fokozza a hektáronkénti 200 hektóliter oldott trágyáié, vagy pedig 50 mázsa vitahum. A kapásoknál szintén nagyon szép eredményeket 'ehet elérni a fejírágyázással. Az eredmények még jobban megmutatkoznak a kapálás és a iogasolás után, amikor ugyanis a tápanyagok a gyökerekhez el tudnak jutni. A cukorrépa szintén sokkal magasabb termést ad a fejtrágyázás következtében. A cukorrépánál főleg a feloldott nitrogénes műtrágyák alkalmasak. Hektáronként kb. 10—150 kg a szükséglet. Ha a cukorrépa fogékony a száraz rotliadásra, akkor meszes és boros oldatot használunk. Nagyon jól beválik, ha hektáronként IÓÖ kg szuperfoszfát fejtrágyázást alkalmazunk. Augusztus és szeptember hónapban ajánlatos foszforsavat használni. Hasonlóképpen a trágyalczés is nagyszerűen beválik. A fenti elvek nagyjában érvényben vannak a takarmányrépánál is. A burgonya szintén nagyon rá van utalva a fejtrágyázásra. Ha tráp'aIézést is alkalmazunk, akkor a nitrogénes ós a nátriumos műtrágya adagokat a felére lehet csökkenteni. A magkukorica szintén nagyon 6ok tápanyagot igényel. A kukoricánál a legalkalmasabbak a nitrogénes műtrágyák, de mindenesetre még a fejlődés megindulása előtt. Ellenkező esetben meghosszabbítják a kukorica érésének idejét. Trágyalézést június első feléig lehet alkalmazni. A fejtrágyázást, ha csak lehet, míítrágyaszőrógéppe! kell megvalósítani. A szocialista szektorban erre meg vannak a lehetőségek. Ezért a trágyaadagok helyes szétosztásával meg vannak a magas termés előfeltételei. Nekünk, az állami példás munkát Mi, a leleszi állami birtok dolgozói megértettük és magunkévá tettük Gottwald elvtársnak a Párt Központi Bizottsága ülésén mondott beszédét, amelyben az -'Mami birtokok feladatairól szólott és arra törekedünk, hogy ezeket a feladatokat necsak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük. Éppen ezért tartom szükségesnek, hogy az itteni viszonyokról néhány sorban beszámoljak. Mint mindenütt, úgy az állami birtokokon is nagy változások történtek. Ez év január 1-vel a leleszi állami birtokon is bevezettük a normarendszert, úgy hogy most már mindenki a végzett munkája szerint kapja a fizetését. Ez nagyon helyes is és meg is van vele elégedve minden becsületes dolHárom szövetkezeti tag a balázsíai EFSz-ből HOLLY MIHÁLY, a balázsfai szövetkezet etetője még csak 36 éves, de nagyon szomorú tapasztalatokat szerzett Bartal Iván földbirtokosnál. Holly Mihály elsőnek lépett be a szövetkezetbe. Most önálló munkát végez az állattenyésztésben. Normáját a sertéseteiéslien 220%-ra teljesíti. összesen 137 sertésről és anyadisznóról gondoskodik. Munkája után szép jövedelemben részesül. Havonta előlegként 5300 koronát vesz fel. Ezenkívül még különféle prémiumokban is részesül, még ptdig aszerint, hogy milyen mértékben sikerült elérnie a sertéseknél a súlygyarapodást. Ma helyes kis szövetkezeti családi házban lakik és négi/ gyermekével és feleségével boldog életet ét. A legnagyobb gyűlölettel ítéli el a nyugati imperialistákat, akik háborút gyújtottak Koreában és kijelentette, hogy még szorgalmasabban fog dolgozni, hogy ezzel hozzájáruljon a. világbéke megerősítéséhez. RIGH PETER, szintén a balázsfai EFSz-nek tagja, hasonló viszonyok között élt az első köztársaság ideje alatt. Neki és öt gyermekének a legnehezebb életviszonyokkal kellett megküzdenie. Ma azonban ô is boldog életet él. Havonta 4800 koronát vesz fel előlegül, ami elég neki arra, hogy családjával együtt rendes viszonyok közt éljen. VÖRÖS SÁNDOR pedig a tehenészetben dolgozik. Ö tíz évvel ezelőtt, még mint gazdasági cseléd sínylődött ugyancsak Bartal Iván nagybirtokosnál Ma neki is •ián családi háza az EFS;-ben és az előlegként felvett jövedelme havonta • 4800—3000 koronát tesz ki. Vörös Sándor naponta két munkaegységet dolgozik le. Eddig tehenenként egy litérrel sikerült fokoznia a tejhozamot. Az év végéig hétliteres tejhozamot akar elérni tehenenként. A volt mezőgazdasági cselédek, vagy napszámosok közül már sokan dolgoznak a balázsfai EFSz-ben. Mindanynyian a közös munkájukban, mind a földeken, mind az állattenyésztésben dolgozó munkacsoportokban arra törekednek, hogy az összes szövetkezeti tagok számára és egész dolgozó népünk számára örömteljes életet, — jólétet biztosítsanak. birtokok dolgozóinak kell végeznünk gozó. Ez csak a lusta munkásoknak nem tetszik, de azért azokat is serkenti, mert szégyellik, ha kevesebb fizetést kapnak, mint a jól dolgozó szorgalmas munkások. Nekünk, az állami birtokok dolgozóinak annál is inkább jó munkát kell végeznünk, mert munkánknak, az állami birtokok termelésének példát kell adnia szocialista nagyüzemi gazdálkodásról. Azt kell bebizonyítanunk a kis- és középföldműveseknek, hogy a nagyüzemi gazdálkodással sokkal többet és olcsóbban lehet termelni, mint az' egyéni gazdálkodással. Munkánkkal ezt be is bizonyítottuk, mert gazdaságunk a királyhelmeci járásban az első helyen áll. Mi azonban ezzá még nem vagyunk megelégedve. Arra törekedünk, hogy ne csak a járásban, hanem a kerületben is az elsők legyünk. A beszolgáltatásnak a mult évben 120 százalékra tettünk eleget. _ Ez év első negyedében a húsbeszolgáltatást már edd Tg 150 százalékra teljesítettük. A tavasziak vetését is már befejeztük, kivéve egy területet, amely eddig még víz alatt volt, de reméljük, hogy rövid időn belül azt is bevetjük. Van egy kis hiba nálunk, ami késlelteti a munkák rendes menetét. Van három Zetor traktorunk, de mind a három ócskavasnak való. Olyanok, hogyha a javítás után két napig dolgoznak velük, nkkor utána ismét két hétig javítani Lhet, ami nemcsak sok költségbe kerül, hanem a munkánkban is késünk miatta. Jó volna, ha kaphatnánk Skoda-traktorokat, azokkal sokkal jobban menne a munka. A többi állami birtokok dolgozói is igyekezzenek jó példával előljárni. Ne felejtsék el, hogy a dolgozó parasztok figyelik az állami birtokokat és ha látják, hogy a nagyüzemi gazdálkodással, a gépek segítségével könynyebben, olcsóbban és többet lehet termelni, akkor annál könnyebben lépnek rá a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ma pedig a falun ez a legfontosabb feladatunk. VARGA FERENC, Leleszi állami birtok.