Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-17 / 90. szám, kedd

UJSZO 1951 április 17 A szovjetnép segít bennünket és tanácsokat ad nekünk Az ötéves terv harmadik évének költségvetéséről, szóló vitában a Nemzetgyűlés plénuma előtt Václav Dávid rámutatott arra a sokoldalú segítségre, amelyet a Szovjetunió népe nyújt népünknek. „Felmérhetetlen az a segítség, amelyet a szocializmus és kommunizmus {elépítésének szovjet tapasztalatai jelentenek nekünk építésetünk minden szakaszán. Hála e tapasztalatoknak, amelyeket a szovjetnép a legnagyobb mértékben, készségesén és önzetlenül ad át nekünk, dolgozóink elsajátíthatják a világ lektökéletesebb technikájának problémáit a tervezés, a termelés vezetésének módszereit, ú i munkamódszereket, a források tökéletes kihasználását, a szovjet tudomány forradalmi újításait, a dolgozók egészségéről és életéről való gondoskodás tapasztalatait, az ifjúság és a felnőttek nevelésének tapasztalatait, amelyek nélkülözhetetlenek az ország és a nép; vívmányainak megvédésére. E tapasztalatok nélkül soha sem uralhatnánk teljesen az ipar átépítésének és mezőgazdaságunknak szocialista mezőgazdasági nagytermeléssé való "átalakításának problémáit. E tapasztalatok nélkül művészetünket sem tudnánk felszabadítani a burzsoá formalista, kozmopolita sallaingoktól. Művészetünket e tapasztalatok nélkül nem alakíthatnánk összefüggő szocialista realizmus alapelvén nyugvó új művészetté, amely az életből indul ki, amely az általuk átélt nagy korszakot tükrözi vissza: az ember átalakulását nem teremthetnénk olyan művészetet, amely népünk mai életének örömteli tartalmát alkotja. A szovjet tapasztalatok elsajátítása nélkül, amint helyesen mondja elnökünk, nem tudnánk a szocializmust fel. építeni hazánkban. Mindezek a tények, amelyeknek igazságosságát népünk saját életével igazolja, még inkább eltöltik népünket a hála, a tisztelet, a határtalan szeretet és az odaadás érzésével a Szovjetunió és Sztálm elvtárs iránt. A Szovjetunió létezése, példája, barátsága és segítsége ad érteimet életünknek, népünk lelkesedésének kiapadhatatlan forrása, állandóan emeli bátorságát, hallatlan teljesítményekre és áldozatkészségre készteti hazánk boldog élete építésében. A Szovjetunió népünk szilárd védőpajzsa, ameiyre minden cselekedetében támaszkodik." Gyorsasági módszerek a szovjet gépgyártásban A Szovjetunió gépgyártási minisztériumának üzemeiben mindjobban használják a gyorsasági módszereket. Ebben az irányban nagy sikert ért el a „Vörös proletár" moszkvai üzem. Az üzem 25 műhelye és 55 osztálya elnyerte a sztahanovi címet és 18 műhely „első _ minőségű műhely" címet kapott. Nagyszámú dolgozó jogot nyert, hogy a készítményeit saját védjegyével jelölje. Ez azt jelenti, hogy csak elsőrendű minőségű cikkeket gyártanak, amelyek már nem kerülnek további ellenőrzés alá. A „Vörös proletár"-üzem dolgozóinak többsége ma már gyorsasági mód. szerrel dolgozik. Az üzem munikaversehyben áll egy másik moszkvai üzemmel, amellyel a gyorsasági munkamódszerre való teljes áttérésben versenyez. Ez a munkamódszert most már nemcsak az esztergáiyozásnál használják, hanem a csiszolásnál is. Nadezsda Kuznyocovová a „Vörös preletár"üzem sztahanovistája, már januárban elsőnek használta a csiszolásnál a gyor. sasági módszert Egy műszak alaltt 400 alkatrészt készített és ezzel megkétszerezte teljesítményét. Ez a kezdeményező tett újabb -jelentős tartalékokat tárt fel és'lehetővé tette a termelés fokozását. Ezenkívül a „Vörös proIetár"-üzemben megkezdték új, magas termelékenységű gépek gyártását^ amelyeknek fordulatszáma az eddigi ' közönséges gépek 600 fordulatával szemben 3200 fordulatot ér el. Automatikus gépberendezések gyártása A moszkvai feldolgozó gépeket gyártó Ordzsonikidze-üzem ebben az évben lényegesen fokozza az automatikus gépberendezések gyártását. Ezek az automatikus gépberendezések egymáshoz kapcsolt gépek sorozatai, ame- I lyek önműködően végeznek különböző munkafolyamatokat és csupán egy ember ellenőrzése alatt állnak. Ezeket az önműködő gépeket traktor-, automobil. é6 mezőgazdasági gépüzemek számára gyártják. Az üzem befejezett egy új gépsorozatot, amely önműködően végzi az öszszes szövevényes termelési folyamatokat, beleszámítva a gép vezetését is, ami egy speciális külön gépezet feladata. Ezenkívül az üzem egy univerzális eszterga-önműködő gépet készített, amely 2.330 percenkénti lordulatot ér el s ez eddigi típusok fordulatszámának kétszeresét jelenti. Az önműködő esztergagép a munkatermeiékenységét 2 és félszeresére emeli. Naponta ezer vagon anyagot szállítanak a délukrajnai és északkrimi öntözőrendszer építéséhez Hamarosan megindul a Szovjetunió déli, sztyeppés vidékeit átalakító hatalmas munka: a délukrajnai és északkrimi csatorna építése. Ennek során például másfélmillió hektárt (több mint két és félmillió hold), változtatnak öntözött, dúsantermő földdé. Nem teljes adatok szerint csak a zaporozsjei, herszoni, nyikolajevszki és dnyepropetrovszki területen több mint 700 kolhozt látnak el öntözéssel. Néhány adat képet ad az új öntözési rendszer hatalmas méreteirőlTöbb mint ezer duzzasz-tó-mü és szivattyútelep építésére kerül sor. Mintegy 600 rnilló köbméter földmunkát, több mint két és félmillió köbméter vasbetonmunkát végeznek el. Előzetes számítások szerint, naponta átlag ezer vagon építőanyagra lesz szükség. A közeljövőben megkezdik a csatornák útvonala mentén a helyi ipari vállalatok és az építőmunkások lakóhelyének építését A munka" kibonta-1 kozása után mintegy 150.000 munkás, technikus és mérnök együttes erőfeszítése nyomán fog megszületni — mindössze hat év alatt — a délukrajnai és északkrimi természetátalakító öntözőrendszer. 100 újfajia gyapjú- és 90 újfajta selyemszövetet hoztak forgalomba Vaszilij Javoronkov elvtárs, szovjet kereskedelemügyi miniszter cikket írt a moszkvai Pravdában, amely szemléltető adatokat sorol fel a tömegfogyasztási és élelmiszerek termelésének növekedéséről. A miniszter közölte, hogy a szovjetlakosság csupán az elmúlt évben 100 fajta újminőségű gyapjú és 90 fajta újminőségű selyemszövetet kapott, a cipőgyárak pedig ú {kivitelű cipőket hoztad forgalomba, amelyek iránt élénk kereslet mutatkozott. A szovjet ipar 1950-ben azonkívül az eddiginél tökéletesebb rádiókészülékeket, fényképezőgépeket, kerékpárokat, vadászfegyvereket, órákat és egyéb cikkeket is gyártott Az élelmiszeripar szintén növelte a termelést és a választékot. A szovjetlakosságnak eladott zsír és ételolaj, cukor, hús, hal, makaróni gyártmányok, gyapjú- selyem- és gyapotszövetek, cipők és más áruk menynyisége már 1949-ben felülmúlta az i 1940. évi mennyiséget, 1950-ben pedig kereskedelmi hálózaton keresztül 30 %-kal több árut vásárolt, mint 1949-ben, élelmiszerekben a forgalom 27%-kal, szerekben a forgalom 27 százalékkal, iparcikkekben pedig 35 százalékkal növekedett. Úitipusú áruházak a szovjet falvakon A Szovjetunió falvaiban mintegy 22.000 áruház működik, a közönséges üzleteken kívül Mi tette szükségessé, hogy egyre több nagy áruház nyíljon a Szovjetunióban a falvakban is? Erről a kérdésről ezeket mondotta Onorjevka falu áruházának igazgatója: A Bugvonnij-kolhoz dolgozóinak jövedelme az elmúlt évben csupán készpénzben — a terményeken kívül — több mint egy millió rubel volt. Természetes, hogy ennek következtében a kolhozparasztok igényei megnövekedtek és a falusi ellátási központ az eddig rendelkezésre álló árufajtákkal ezeket az igényeket már nem tudta kielégíteni. Ezért a faluban újtípusú áruházat építettek, amelyben ugyanolyan osztályok vannak, mint egy szokásos városi áruházban. Az áruház a megnyitást követő héten százezer rubel értékű árut adott el Egy ember, aki forradalmasította az ipart BESZÉLGETÉS ALEKSZEJ SZTAHANOVVAL. Egyetlen ember sem akad. a Szovjetunió hatalmas területén és a szovjethatárokon túl is egyre kevesebb, aki ne ismerné Alekszej Sztahánov nevet. Valószínűleg nincsenek kevesen azok sem, akiket érdekel, mii csinál most az az ember, aki forradalmasította az ipart, egyik napról a másikra tizennégyszeresére emelte napi széntermelését — és követökre talált a Szovjetunió valamennyi ipartelepén, üzemében, bányájában s ma már a Szovjetunió határain túl is. Ezekkel a gondolátokkal kerestem fel Alekszej Sztahánovot, hogy beszélgessek vele. Sztahánov még a háború előtt elvégezte az Ipari Akadémiát, mérnöki oklevelet szerzett és most a Keleti Területek Szénipari Minisztériumában azt az osztályt vezeti, melyet a Sztahánovmuhkamódszerek terjesztésére szerveztek. Sztahánov csak a szovjet időkben kezdte meg tanulmányait esti tanfolyamokon munka után. Szegény paraszt gyermeke lévén, még *az elemi iskolát sem tudta elvégezni a cári uralom alatt. Nem volt könnyű dolgozni és tanulni is oárhuzamosan. De a keménu munkához szokott ember elhatározással fogott hozzá először középiskolai, majd főiskolai tanulmányaihoz. A minisztériumban kerestem fel Alekszei Sztahánovot. Meglepett, hogy bár arcán meglátszik az idő múlása, ma is éppen olyan mozgékony, mint volt, közvetlen modora és meleg mosolya is a régi. /I bányászok egyenruháját viselte és magas, erőteljes alakjával fiatalabbnak látszott koránál. Korábbi foglalkozását hatalmas erős keze is elárulja. Sztahánov a szobája falán függő térképen megmutatja a minisztérium hatáskörbe tartozó bányákat. Ezek: az uráli bányák, a híres karagandai szénmedence Kazahsztánban, Szibéria, Közép-Ázsia és Távol-Kelet különböző bányái. A forradalom előtt — jegyezte meg Sztahánov — ezek a területek Oroszország egész széntermelésének alig 12 százalékát szolgáltatták, 1949ben a kétszeresét adták a cári Oroszország egész széntermelésének. — Mindez Sztálin bölcs, előrelátó politikájának az eredménye — hangsúlyozta Sztahánov. — Az ő kezdeményezésére nyitották még ezeket a bányákat, teremtették meg a Szovjet-Kelet iparát. Könnyű elgondolni, mi történt volna velünk a háborúban ha nem fejlesztettük volna ki az ipart. A Donuec-medence szénterületét a németek tartották kezükben és ezzel a Szovjetunió nyugati részeinek legnagyobb tüzelőanyagforrását vesztettük el. A keleti szénterületek hiánya pusztulásba döntötte volna az országot, mert éppen ezek látták el az országot a háború alatt. — Mi az ön munkája? — Munkatársaimmal együtt arra törekszünk, hogy a bányászok, mérnökök és technikusok minden értékes újítását az egész iparban bevezessük. Banyáinkban ma 12.000 olyan munkás dolgozik, aki rendszeresen két vagy több napi normát teljesít. 65-iiket kiváló eredményeikért a Szocialista Munka Hőse címével tüntették ki. Amint látja, szép számmal vannak nálunk, akiket bátran tekinthetünk munkaterületük mestereinek. — Ügy értsem, hogy sztáhanovisták? — Igen, így nevezik őket. A minisztériumban és az üzemekben is vannak káderek, akik kizárólag azzal foglalkoznak, hogy a munkás-észszerüsílök tízezreinek eredményeit tanulmányozzák. A kimagaslóan értékes eredményeket a sajtó útján is népszerűsítik, főleg az egyes szénmedencék sajtójában. A kiváló bányászati újításoknak nagy technikai irodalma van. Azok a bányászok, akiknek észszerüsítési javaslatát különösen megfelelőnek találták, beutazzák a szénterületeket és előadáson ismertetik új munkamódszereiket. Egyszóval: minden lehetséges módon elősegítjük, hogy a legújabb munkamódszereket a minisztériumhoz, valamint a nyugati munkaterületek minisztériumához tartozó bányákban megismerjék. Megtudtam, hogy Sztahánovnak magának is számos találmánya volt az utóbbi években. Három társával egyiitt második esztendeje dolgozik a feltárási munkálatok tökéletesítésén. Sztahánov szerint a mérnököknek most egyik főfeladata az, hogy a bánt,ókban teljesen gépekkel tudják vótolni az emberi munkaerőt. A keleti bányákban a szénfejtést több mint 98 százalékban gépesítették. Ezt a bányakombáinok és új, nagyobb, tökéletesebb gének szélesebbkörű alkalmazásával ér> ték el. Sztah/wov nagycsomó levelet mutatott, melyeket a világ minden tájáról kapott. A legfrissebbek közt egy francia bányász a következőket írtai »Ha mi emeljük munkánk termelékenységét. a munkáltatókat gazdagítjuk es a munkanélküliek számát növrtiük. Az ön példája mutatja a legjobban: a munkások milliói akkor fogA gép jó segítőtársa, engedelmes eszköze az alkotó embernek r Epöi a moszkvai Metro új útvonala: a Nagy Gyirfi Moszkva földalatti vasútvonalain csaknem tizenhat évvel ezelőtt, 1935 j májusában indult meg a forgalom. A márvány-, _ gránit- és faburkolatú, villanyfénnyel elárasztott állomáspaloták ma már elválaszthatatlanuu hozzátartoznak Moszkva képéhez. E vasút szépségének, gazdag műszaki felszerelésének nincsen párja az egész világon. A földalatti vasút vonatai kora hajnaltól késő éjszakáig percek alatt szállítják a város egyik szélétől a másikig az utasokat. A földalatti útvonalak mentén 35 monumentális, gyönyörű állomás van, amelyeket az építészek szobrászokkal, festőkkel együttműködésben tervezték meg. Az elmúlt másfél évtized alatt a ; földalatti vasút építői három újabb út' vonalat adtak át a forgalomnak. Jelenleg a földalatti vasút negyedik, újabb útvonalát, a Nagy Gyűrűt építik. Mi is ez a Nagy Gyűrő? Ez a 20 kilométer hosszú kettős alagút, 12 állomással és 6 olyan átszállóhellyel, a már működő útvonalakat köti össze egymással. A körpálya a főváros 17 kerületét szeli át, körülfogja a város központi részét, Moszkva legnagyobb pályaudvarait összekapcsolja egymással. A Nagy Gyűrű egy része már megépült. Mult év.január l-e óta a Kurszki pályaudvar, a „Gorkij" Központi Üdülő és a Kultúrpark közötti útvonalon már közlekednek a vonatak. Ennek az útvonalnak a megépítése során roppant méretű munkát kellett elvégezni. Szemléltetésre elég megemlíteni, hogy a földalatti vasút építői az alagútból körülbelül egymillió köbméter földet emeltek ki és 185.000 tonna öntöttvas csőgyűrű- és 200.000 köbméter betont építettek be. Grúzia és az Ural, Altáj és Kazahsztán, Ukrajna és Azerbajdzsán 350 vasúti kocsi , márványt és gránitot szállított a földfeletti csarnokok és a földalatti pályaudvarok burkolásához. A földalatti vasút Nagy Gyűrűje első szakaszának építésében az ország 300 gyára és ipartelepe vett részt. Különböző konstrukciókat, alkatrészeket gyártottak, elkészítették 26 mozgólépcső berendezőiét. Ezek együttes súlya 50.000 tonna. ^ Az új útvonalon hat állomás van, melyek az építés és az építőművészet kiváló alkotásai Különösen szép a Nagy Gyűrű „Kurszkaja" és „Taganszkája" állomása. A Taganszkaja állomást 36 nagy kerámiai mű díszíti. Ezek a mozaikképek a Szovjet Hadsereg katonáinak hőstetteit ábrázolják, a páncélos, a gyalogos, a tüzér, a repülő, a haditengerész alakját örökítik meg. Szinte uralja az állomást egy hatalmasméretű dombormű: „A győztes nép dicsőíti a Nagy Sztálint". A Nagy Gyűrű első szakaszát joggal tekintik a háború utáni sztálini ötéves terv egyik legnagyszerűbb és legszebb alkotásának. Az útvonal többi részén még javában folyik a munka. Az építőknek hat állomást, számos pályaudvart és többkilométer hosszú pálya-alagutat kell építeniök. Nehéz geológiai körülmények között dolgoznak, minden percben a természet újabb akadályát kell legyőzniök. Nagyszámú gép és műszaki berendezés áll segítségükre e nehézségek leküzdésében. Ezek óriási teljesítőképességűek. A földalatti vasút szivatytyúberendezései például óránként mintegy 20.000 köbméter vizet tudnak szállítani. Ez a vízmennyiség elég volna egymillió lakossal bíró város vízellátására. Az alagút fúrásához és a kőzet kiszállításához tucatjával használnak helyhezkötött és szállítható fúróberendezéseket, rakodógépeket, villamos-mozdonyokat. A gép jó segítőtársa, engedelmes eszköze az alkotó embernek. A Nagy Gyűrű második szakaszán már több mint 15 kilométer hosszúságú pálya-alagutat építettek meg, rajta több állomással. Moszkvában a jövő év végéig további 4 földalatti állomást adnak át a forgalomnak. Ezek közül a „Komszomdszkaja—KolcevajV-állomás lesz a világ legnagyobb földalatti állomása, olyan nagy lesz, hogy óránként 100.000 utas utazhat át rajta. Húsznál több mozgólépcső ' szállítja le a föld alá az embereket. A. V. Scsuszev akadémikus, a közelmúltban elhúnyt kiváló szgvjet építész tervei szerint építik meg. Már dolgoznak is az óriási teremben, amelynek boltívei 72 acéloszlopon nyugszanak. Gracsev, Iljin, Minajcsenkov. és más szerelők békeőrséget álltak s határidő előtt fejezték be ezeknek az egyenkét 20 tonna súlyú erős konstrukcióknak szerelését. Az oszlópokat most gyönyörű márvánnyal burkolják. A földalatti paloták építőművészeti domborművei megmintázzák az orosz fegyver történelmi jelentőségű győzelmeit, a szovjet csapatok diadalát a német fasiszta rablók ellen viselt Nagy Honvédő Háborúban. A központi terem nagy boltívét nyolc mozaikkép díszíti. Ezek témája: a ktisikovói csata, Szuvorov átkelése az Alpokon, a borodinói ütközet, a sztálingrádi csata, s más történelmi jelentőségű ütközetek. A moszkvai földalatti vasút építke* zésénél itt alkalmaznak először a szobrok elkészítéséhez, a termek díszítésére sajtolt, öntött, színes üvegeket. A különböző színű üvegből készült mozaikok ábrázolják majd a kohász, a kolhozasszony, az építő, a mérnök, a tudós, az író, a színész, stb. alakját. A nagyterem bejáratával szemben lévő falon nagy mozaikkép lesz, amely fiatal anyát ábrázol apró gyermekeivel mögötte a hatalmas Szovjetunió beláthatatlan térsége. E kép fölé a világbéke zászlóvivőjének, Sztálin elvtársnak ovális keretbe foglalt mozaikképét helyezik. A Nagy Gyűrű ,,Bje!oruszkaja" állomását a 16 szövetséges köztársaság egyikének, a Bjelorussz Köztársaságnak tiszteletére építik. A földalatti teremben lévő mozaik-képek Bjeloruszszia dicső történetét ábrázolják majd. A Nagy Gyűrű építői kitartóan és győztesen ostromolják a Moszkva alatti kemény földet. Egy év múlva újabb ajándékot nyújtanak át a főváros népének: gyönyörű új állomásokat avatnak fel, új úivonalakat adnak át a forgalomnak További egy év múlva pedig a Nagy Gyűrű teljes vonalán robognak a karcsú kék expresszek. A Vetrov, Repülőgépek a falu szolgálatában A Szovjetunióban a repülőgépet a békés építés, a népgazdaság számos területén felhasználják. Nagy hasznát veszik például a növények trágyázásánál. Az idén a repülőgépek már több, mint százezer hektár (170.000 hold) vetésterületen fognak műtrágyát szórni. Ukrajnában a cukorrépatermő vidéIkeken is széles körben alkalmazzák a repülőgépet a növényi kártevők elleni jharcban. Számos helyen repülőgépek permetezik a kártevőket pusztító vegyianyagokat a vetésterületre. A mult évinél nagyobb számban vesznek részt repülőgépek a gabonavetésekben lévő gyomok kiirtásában is. E célból a vetésterületet olyan sajátságos szerrel permetezik be, amely elpusztítja a gyomot és a dudvát, de nem árt a gabonának. Jelentős támogatást nyújtanak a repülők az erdőket, a gyümölcsösöket, szőlőket, gyapotültetvényeket fenyegető kártevők megsemmisítésében is. nak munkájuk termelékenységének növelésére törekedni, amikor valóban a maguk sorsát javítják vete.« Mielőtt elbúcsúztam volna Sztahňnovtól, családja iránt érdeklődtem. Válaszul fényképet mutatott, rrely feleségével és négy gyermekével — egy fiú és három leány — ábrázolta őt. — Szeretné, ha a fiából bányász lenne? — kérdeztem. — Negyedszázaddal ezelőtt talán haboztam volna a felelettel. Ma azonban miért ne dolgozna tárnában? Minden gépesítve van és biztonságos, a bérek magasak és a bányászokat megbecsülik. De még korai ezen gondolkodni. Ha felnő, maga választ majd foglalkozást. N. VERZIfí