Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-17 / 90. szám, kedd

UJSZO 1951 április 17 A szovjetnép segít bennünket és tanácsokat ad nekünk Az ötéves terv harmadik évének költségvetéséről, szóló vitában a Nem­zetgyűlés plénuma előtt Václav Dávid rámutatott arra a sokoldalú segítség­re, amelyet a Szovjetunió népe nyújt népünknek. „Felmérhetetlen az a segítség, ame­lyet a szocializmus és kommunizmus {elépítésének szovjet tapasztalatai je­lentenek nekünk építésetünk minden szakaszán. Hála e tapasztalatoknak, amelyeket a szovjetnép a legnagyobb mértékben, készségesén és önzetlenül ad át nekünk, dolgozóink elsajátíthat­ják a világ lektökéletesebb techniká­jának problémáit a tervezés, a terme­lés vezetésének módszereit, ú i mun­kamódszereket, a források tökéletes kihasználását, a szovjet tudomány for­radalmi újításait, a dolgozók egészsé­géről és életéről való gondoskodás ta­pasztalatait, az ifjúság és a felnőttek nevelésének tapasztalatait, amelyek nélkülözhetetlenek az ország és a nép; vívmányainak megvédésére. E tapasztalatok nélkül soha sem uralhatnánk teljesen az ipar átépítésé­nek és mezőgazdaságunknak szocia­lista mezőgazdasági nagytermeléssé való "átalakításának problémáit. E ta­pasztalatok nélkül művészetünket sem tudnánk felszabadítani a burzsoá for­malista, kozmopolita sallaingoktól. Mű­vészetünket e tapasztalatok nélkül nem alakíthatnánk összefüggő szocia­lista realizmus alapelvén nyugvó új művészetté, amely az életből indul ki, amely az általuk átélt nagy korszakot tükrözi vissza: az ember átalakulását nem teremthetnénk olyan művészetet, amely népünk mai életének örömteli tartalmát alkotja. A szovjet tapasztalatok elsajátítása nélkül, amint helyesen mondja elnö­künk, nem tudnánk a szocializmust fel. építeni hazánkban. Mindezek a tények, amelyeknek igazságosságát népünk saját életével igazolja, még inkább eltöltik népünket a hála, a tisztelet, a határtalan szeretet és az odaadás ér­zésével a Szovjetunió és Sztálm elv­társ iránt. A Szovjetunió létezése, példája, barátsága és segítsége ad érteimet életünknek, népünk lelkesedé­sének kiapadhatatlan forrása, állandóan emeli bátorságát, hallatlan teljesítmé­nyekre és áldozatkészségre készteti hazánk boldog élete építésében. A Szovjetunió népünk szilárd védőpajzsa, ameiyre minden cselekedetében tá­maszkodik." Gyorsasági módszerek a szovjet gépgyártásban A Szovjetunió gépgyártási miniszté­riumának üzemeiben mindjobban hasz­nálják a gyorsasági módszereket. Eb­ben az irányban nagy sikert ért el a „Vörös proletár" moszkvai üzem. Az üzem 25 műhelye és 55 osztálya el­nyerte a sztahanovi címet és 18 mű­hely „első _ minőségű műhely" címet kapott. Nagyszámú dolgozó jogot nyert, hogy a készítményeit saját véd­jegyével jelölje. Ez azt jelenti, hogy csak elsőrendű minőségű cikkeket gyártanak, amelyek már nem kerülnek további ellenőrzés alá. A „Vörös proletár"-üzem dolgozói­nak többsége ma már gyorsasági mód. szerrel dolgozik. Az üzem munikaver­sehyben áll egy másik moszkvai üzem­mel, amellyel a gyorsasági munkamód­szerre való teljes áttérésben verse­nyez. Ez a munkamódszert most már nem­csak az esztergáiyozásnál használják, hanem a csiszolásnál is. Nadezsda Kuznyocovová a „Vörös preletár"­üzem sztahanovistája, már januárban elsőnek használta a csiszolásnál a gyor. sasági módszert Egy műszak alaltt 400 alkatrészt készített és ezzel megkét­szerezte teljesítményét. Ez a kezde­ményező tett újabb -jelentős tartalé­kokat tárt fel és'lehetővé tette a ter­melés fokozását. Ezenkívül a „Vörös proIetár"-üzem­ben megkezdték új, magas termelé­kenységű gépek gyártását^ amelyeknek fordulatszáma az eddigi ' közönséges gépek 600 fordulatával szemben 3200 fordulatot ér el. Automatikus gépberendezések gyártása A moszkvai feldolgozó gépeket gyártó Ordzsonikidze-üzem ebben az évben lényegesen fokozza az automa­tikus gépberendezések gyártását. Ezek az automatikus gépberendezések egy­máshoz kapcsolt gépek sorozatai, ame- I lyek önműködően végeznek különböző munkafolyamatokat és csupán egy ember ellenőrzése alatt állnak. Ezeket az önműködő gépeket traktor-, auto­mobil. é6 mezőgazdasági gépüzemek számára gyártják. Az üzem befejezett egy új gépsoro­zatot, amely önműködően végzi az ösz­szes szövevényes termelési folyamato­kat, beleszámítva a gép vezetését is, ami egy speciális külön gépezet fel­adata. Ezenkívül az üzem egy univer­zális eszterga-önműködő gépet készí­tett, amely 2.330 percenkénti lordulatot ér el s ez eddigi típusok fordulatszá­mának kétszeresét jelenti. Az önmű­ködő esztergagép a munkatermeié­kenységét 2 és félszeresére emeli. Naponta ezer vagon anyagot szállítanak a délukrajnai és északkrimi öntözőrendszer építéséhez Hamarosan megindul a Szovjetunió déli, sztyeppés vidékeit átalakító ha­talmas munka: a délukrajnai és észak­krimi csatorna építése. Ennek során például másfélmillió hektárt (több mint két és félmillió hold), változtat­nak öntözött, dúsantermő földdé. Nem teljes adatok szerint csak a zaporozs­jei, herszoni, nyikolajevszki és dnye­propetrovszki területen több mint 700 kolhozt látnak el öntözéssel. Néhány adat képet ad az új öntözési rendszer hatalmas méreteiről­Több mint ezer duzzasz-tó-mü és szivattyútelep építésére kerül sor. Mintegy 600 rnilló köbméter földmun­kát, több mint két és félmillió köb­méter vasbetonmunkát végeznek el. Előzetes számítások szerint, naponta átlag ezer vagon építőanyagra lesz szükség. A közeljövőben megkezdik a csa­tornák útvonala mentén a helyi ipari vállalatok és az építőmunkások lakó­helyének építését A munka" kibonta-1 kozása után mintegy 150.000 munkás, technikus és mérnök együttes erőfe­szítése nyomán fog megszületni — mindössze hat év alatt — a délukraj­nai és északkrimi természetátalakító öntözőrendszer. 100 újfajia gyapjú- és 90 újfajta selyemszövetet hoztak forgalomba Vaszilij Javoronkov elvtárs, szovjet kereskedelemügyi miniszter cikket írt a moszkvai Pravdában, amely szemlél­tető adatokat sorol fel a tömegfogyasz­tási és élelmiszerek termelésének növe­kedéséről. A miniszter közölte, hogy a szovjet­lakosság csupán az elmúlt évben 100 fajta újminőségű gyapjú és 90 fajta új­minőségű selyemszövetet kapott, a ci­pőgyárak pedig ú {kivitelű cipőket hoz­tad forgalomba, amelyek iránt élénk kereslet mutatkozott. A szovjet ipar 1950-ben azonkívül az eddiginél töké­letesebb rádiókészülékeket, fényképe­zőgépeket, kerékpárokat, vadászfegyve­reket, órákat és egyéb cikkeket is gyár­tott Az élelmiszeripar szintén növelte a termelést és a választékot. A szovjetlakosságnak eladott zsír és ételolaj, cukor, hús, hal, makaróni gyártmányok, gyapjú- selyem- és gya­potszövetek, cipők és más áruk meny­nyisége már 1949-ben felülmúlta az i 1940. évi mennyiséget, 1950-ben pedig kereskedelmi hálózaton keresztül 30 %-kal több árut vásárolt, mint 1949-ben, élelmiszerekben a forgalom 27%-kal, szerekben a forgalom 27 százalékkal, iparcikkekben pedig 35 százalékkal nö­vekedett. Úitipusú áruházak a szovjet falvakon A Szovjetunió falvaiban mintegy 22.000 áruház működik, a közönséges üzleteken kívül Mi tette szükségessé, hogy egyre több nagy áruház nyíljon a Szovjetunióban a falvakban is? Erről a kérdésről ezeket mondotta Onorjevka falu áruházának igazgatója: A Bugvonnij-kolhoz dolgozóinak jö­vedelme az elmúlt évben csupán kész­pénzben — a terményeken kívül — több mint egy millió rubel volt. Természe­tes, hogy ennek következtében a kolhoz­parasztok igényei megnövekedtek és a falusi ellátási központ az eddig rendel­kezésre álló árufajtákkal ezeket az igé­nyeket már nem tudta kielégíteni. Ezért a faluban újtípusú áruházat építettek, amelyben ugyanolyan osztályok van­nak, mint egy szokásos városi áruház­ban. Az áruház a megnyitást követő héten százezer rubel értékű árut adott el Egy ember, aki forradalmasította az ipart BESZÉLGETÉS ALEKSZEJ SZTAHANOVVAL. Egyetlen ember sem akad. a Szovjet­unió hatalmas területén és a szovjet­határokon túl is egyre kevesebb, aki ne ismerné Alekszej Sztahánov nevet. Valószínűleg nincsenek kevesen azok sem, akiket érdekel, mii csinál most az az ember, aki forradalmasította az ipart, egyik napról a másikra tizen­négyszeresére emelte napi szénterme­lését — és követökre talált a Szovjet­unió valamennyi ipartelepén, üzemében, bányájában s ma már a Szovjetunió határain túl is. Ezekkel a gondolátokkal kerestem fel Alekszej Sztahánovot, hogy beszélges­sek vele. Sztahánov még a háború előtt elvé­gezte az Ipari Akadémiát, mérnöki ok­levelet szerzett és most a Keleti Terüle­tek Szénipari Minisztériumában azt az osztályt vezeti, melyet a Sztahánov­muhkamódszerek terjesztésére szervez­tek. Sztahánov csak a szovjet időkben kezdte meg tanulmányait esti tanfolya­mokon munka után. Szegény paraszt gyermeke lévén, még *az elemi iskolát sem tudta elvégezni a cári uralom alatt. Nem volt könnyű dolgozni és tanulni is oárhuzamosan. De a keménu mun­kához szokott ember elhatározással fo­gott hozzá először középiskolai, majd főiskolai tanulmányaihoz. A minisztériumban kerestem fel Alek­szei Sztahánovot. Meglepett, hogy bár arcán meglátszik az idő múlása, ma is éppen olyan mozgékony, mint volt, köz­vetlen modora és meleg mosolya is a régi. /I bányászok egyenruháját viselte és magas, erőteljes alakjával fiatalabb­nak látszott koránál. Korábbi foglalko­zását hatalmas erős keze is elárulja. Sztahánov a szobája falán függő tér­képen megmutatja a minisztérium ha­táskörbe tartozó bányákat. Ezek: az uráli bányák, a híres karagandai szén­medence Kazahsztánban, Szibéria, Kö­zép-Ázsia és Távol-Kelet különböző bá­nyái. A forradalom előtt — jegyezte meg Sztahánov — ezek a területek Oroszország egész széntermelésének alig 12 százalékát szolgáltatták, 1949­ben a kétszeresét adták a cári Orosz­ország egész széntermelésének. — Mindez Sztálin bölcs, előrelátó politikájának az eredménye — hangsú­lyozta Sztahánov. — Az ő kezdeménye­zésére nyitották még ezeket a bányákat, teremtették meg a Szovjet-Kelet iparát. Könnyű elgondolni, mi történt volna velünk a háborúban ha nem fejlesztet­tük volna ki az ipart. A Donuec-meden­ce szénterületét a németek tartották kezükben és ezzel a Szovjetunió nyuga­ti részeinek legnagyobb tüzelőanyag­forrását vesztettük el. A keleti szénte­rületek hiánya pusztulásba döntötte volna az országot, mert éppen ezek lát­ták el az országot a háború alatt. — Mi az ön munkája? — Munkatársaimmal együtt arra tö­rekszünk, hogy a bányászok, mérnökök és technikusok minden értékes újítását az egész iparban bevezessük. Ba­nyáinkban ma 12.000 olyan munkás dolgozik, aki rendszeresen két vagy több napi normát teljesít. 65-iiket ki­váló eredményeikért a Szocialista Munka Hőse címével tüntették ki. Amint látja, szép számmal vannak nálunk, akiket bátran tekinthetünk munkaterü­letük mestereinek. — Ügy értsem, hogy sztáhanovisták? — Igen, így nevezik őket. A mi­nisztériumban és az üzemekben is van­nak káderek, akik kizárólag azzal fog­lalkoznak, hogy a munkás-észszerüsílök tízezreinek eredményeit tanulmányoz­zák. A kimagaslóan értékes eredménye­ket a sajtó útján is népszerűsítik, főleg az egyes szénmedencék sajtójában. A kiváló bányászati újításoknak nagy technikai irodalma van. Azok a bányá­szok, akiknek észszerüsítési javaslatát különösen megfelelőnek találták, be­utazzák a szénterületeket és előadáson ismertetik új munkamódszereiket. Egy­szóval: minden lehetséges módon előse­gítjük, hogy a legújabb munkamódsze­reket a minisztériumhoz, valamint a nyugati munkaterületek minisztériumá­hoz tartozó bányákban megismerjék. Megtudtam, hogy Sztahánovnak ma­gának is számos találmánya volt az utóbbi években. Három társával egyiitt második esztendeje dolgozik a feltárá­si munkálatok tökéletesítésén. Sztahánov szerint a mérnököknek most egyik főfeladata az, hogy a bá­nt,ókban teljesen gépekkel tudják vó­tolni az emberi munkaerőt. A keleti bá­nyákban a szénfejtést több mint 98 szá­zalékban gépesítették. Ezt a bányakom­báinok és új, nagyobb, tökéletesebb gé­nek szélesebbkörű alkalmazásával ér> ték el. Sztah/wov nagycsomó levelet muta­tott, melyeket a világ minden tájáról kapott. A legfrissebbek közt egy francia bányász a következőket írtai »Ha mi emeljük munkánk termelé­kenységét. a munkáltatókat gazdagít­juk es a munkanélküliek számát nö­vrtiük. Az ön példája mutatja a leg­jobban: a munkások milliói akkor fog­A gép jó segítőtársa, engedelmes eszköze az alkotó embernek r Epöi a moszkvai Metro új útvonala: a Nagy Gyirfi Moszkva földalatti vasútvonalain csaknem tizenhat évvel ezelőtt, 1935 j májusában indult meg a forgalom. A márvány-, _ gránit- és faburkolatú, vil­lanyfénnyel elárasztott állomáspaloták ma már elválaszthatatlanuu hozzátar­toznak Moszkva képéhez. E vasút szépségének, gazdag műszaki felsze­relésének nincsen párja az egész vilá­gon. A földalatti vasút vonatai kora haj­naltól késő éjszakáig percek alatt szál­lítják a város egyik szélétől a másikig az utasokat. A földalatti útvonalak mentén 35 monumentális, gyönyörű állomás van, amelyeket az építészek szobrászokkal, festőkkel együttműködésben tervezték meg. Az elmúlt másfél évtized alatt a ; földalatti vasút építői három újabb út­' vonalat adtak át a forgalomnak. Jelenleg a földalatti vasút negyedik, újabb útvonalát, a Nagy Gyűrűt épí­tik. Mi is ez a Nagy Gyűrő? Ez a 20 kilométer hosszú kettős alagút, 12 állomással és 6 olyan át­szállóhellyel, a már működő útvonala­kat köti össze egymással. A körpálya a főváros 17 kerületét szeli át, körül­fogja a város központi részét, Moszkva legnagyobb pályaudvarait összekapcsolja egymással. A Nagy Gyűrű egy része már meg­épült. Mult év.január l-e óta a Kur­szki pályaudvar, a „Gorkij" Központi Üdülő és a Kultúrpark közötti útvona­lon már közlekednek a vonatak. Ennek az útvonalnak a megépítése során roppant méretű munkát kellett elvé­gezni. Szemléltetésre elég megemlí­teni, hogy a földalatti vasút építői az alagútból körülbelül egymillió köbmé­ter földet emeltek ki és 185.000 tonna öntöttvas csőgyűrű- és 200.000 köb­méter betont építettek be. Grúzia és az Ural, Altáj és Kazah­sztán, Ukrajna és Azerbajdzsán 350 vasúti kocsi , márványt és gránitot szállított a földfeletti csarnokok és a földalatti pályaudvarok burkolásához. A földalatti vasút Nagy Gyűrűje első szakaszának építésében az ország 300 gyára és ipartelepe vett részt. Külön­böző konstrukciókat, alkatrészeket gyártottak, elkészítették 26 mozgólép­cső berendezőiét. Ezek együttes súlya 50.000 tonna. ^ Az új útvonalon hat állomás van, melyek az építés és az építő­művészet kiváló alkotásai Különösen szép a Nagy Gyűrű „Kurszkaja" és „Taganszkája" állo­mása. A Taganszkaja állomást 36 nagy kerámiai mű díszíti. Ezek a mozaik­képek a Szovjet Hadsereg katonáinak hőstetteit ábrázolják, a páncélos, a gyalogos, a tüzér, a repülő, a haditen­gerész alakját örökítik meg. Szinte uralja az állomást egy hatal­masméretű dombormű: „A győztes nép dicsőíti a Nagy Sztálint". A Nagy Gyűrű első szakaszát jog­gal tekintik a háború utáni sztálini öt­éves terv egyik legnagyszerűbb és legszebb alkotásának. Az útvonal többi részén még javá­ban folyik a munka. Az építőknek hat állomást, számos pályaudvart és több­kilométer hosszú pálya-alagutat kell építeniök. Nehéz geológiai körülmé­nyek között dolgoznak, minden perc­ben a természet újabb akadályát kell legyőzniök. Nagyszámú gép és műszaki beren­dezés áll segítségükre e nehézségek leküzdésében. Ezek óriási teljesítőké­pességűek. A földalatti vasút szivaty­tyúberendezései például óránként mintegy 20.000 köbméter vizet tudnak szállítani. Ez a vízmennyiség elég volna egymillió lakossal bíró város vízellátására. Az alagút fúrásához és a kőzet kiszállításához tucatjával hasz­nálnak helyhezkötött és szállítható fúróberendezéseket, rakodógépeket, villamos-mozdonyokat. A gép jó se­gítőtársa, engedelmes eszköze az al­kotó embernek. A Nagy Gyűrű második szakaszán már több mint 15 kilométer hosszúsá­gú pálya-alagutat építettek meg, rajta több állomással. Moszkvában a jövő év végéig további 4 földalatti állomást adnak át a forga­lomnak. Ezek közül a „Komszo­mdszkaja—KolcevajV-állomás lesz a világ legnagyobb földalatti állomása, olyan nagy lesz, hogy óránként 100.000 utas utazhat át rajta. Húsznál több mozgólépcső ' szállítja le a föld alá az embereket. A. V. Scsuszev akadémikus, a közelmúltban elhúnyt kiváló szgvjet építész tervei szerint építik meg. Már dolgoznak is az óriási teremben, amelynek boltívei 72 acéloszlopon nyugszanak. Gracsev, Iljin, Minajcsenkov. és más szerelők békeőrséget álltak s határidő előtt fe­jezték be ezeknek az egyenkét 20 ton­na súlyú erős konstrukcióknak szere­lését. Az oszlópokat most gyönyörű márvánnyal burkolják. A földalatti paloták építőművészeti domborművei meg­mintázzák az orosz fegyver történel­mi jelentőségű győzelmeit, a szovjet csapatok diadalát a német fasiszta rab­lók ellen viselt Nagy Honvédő Hábo­rúban. A központi terem nagy bolt­ívét nyolc mozaikkép díszíti. Ezek té­mája: a ktisikovói csata, Szuvorov át­kelése az Alpokon, a borodinói ütkö­zet, a sztálingrádi csata, s más törté­nelmi jelentőségű ütközetek. A moszkvai földalatti vasút építke* zésénél itt alkalmaznak először a szobrok elkészítéséhez, a termek dí­szítésére sajtolt, öntött, színes üvege­ket. A különböző színű üvegből készült mozaikok ábrázolják majd a kohász, a kolhozasszony, az építő, a mérnök, a tudós, az író, a színész, stb. alakját. A nagyterem bejáratával szemben lé­vő falon nagy mozaikkép lesz, amely fiatal anyát ábrázol apró gyermekeivel mögötte a hatalmas Szovjetunió belát­hatatlan térsége. E kép fölé a világ­béke zászlóvivőjének, Sztálin elvtárs­nak ovális keretbe foglalt mozaikképét helyezik. A Nagy Gyűrű ,,Bje!oruszkaja" ál­lomását a 16 szövetséges köztársaság egyikének, a Bjelorussz Köztársaság­nak tiszteletére építik. A földalatti te­remben lévő mozaik-képek Bjelorusz­szia dicső történetét ábrázolják majd. A Nagy Gyűrű építői kitartóan és győztesen ostromolják a Moszkva alat­ti kemény földet. Egy év múlva újabb ajándékot nyújtanak át a főváros né­pének: gyönyörű új állomásokat avat­nak fel, új úivonalakat adnak át a for­galomnak További egy év múlva pedig a Nagy Gyűrű teljes vonalán robog­nak a karcsú kék expresszek. A Vetrov, Repülőgépek a falu szolgálatában A Szovjetunióban a repülőgépet a békés építés, a népgazdaság számos te­rületén felhasználják. Nagy hasznát veszik például a növények trágyázásá­nál. Az idén a repülőgépek már több, mint százezer hektár (170.000 hold) vetésterületen fognak műtrágyát szór­ni. Ukrajnában a cukorrépatermő vidé­Ikeken is széles körben alkalmazzák a repülőgépet a növényi kártevők elleni jharcban. Számos helyen repülőgépek permetezik a kártevőket pusztító vegyi­anyagokat a vetésterületre. A mult évinél nagyobb számban vesznek részt repülőgépek a gabonavetésekben lévő gyomok kiirtásában is. E célból a ve­tésterületet olyan sajátságos szerrel permetezik be, amely elpusztítja a gyo­mot és a dudvát, de nem árt a gaboná­nak. Jelentős támogatást nyújtanak a re­pülők az erdőket, a gyümölcsösöket, szőlőket, gyapotültetvényeket fenyege­tő kártevők megsemmisítésében is. nak munkájuk termelékenységének nö­velésére törekedni, amikor valóban a maguk sorsát javítják vete.« Mielőtt elbúcsúztam volna Sztahň­novtól, családja iránt érdeklődtem. Vá­laszul fényképet mutatott, rrely felesé­gével és négy gyermekével — egy fiú és három leány — ábrázolta őt. — Szeretné, ha a fiából bányász len­ne? — kérdeztem. — Negyedszázaddal ezelőtt talán ha­boztam volna a felelettel. Ma azonban miért ne dolgozna tárnában? Minden gépesítve van és biztonságos, a bérek magasak és a bányászokat megbecsü­lik. De még korai ezen gondolkodni. Ha felnő, maga választ majd foglalkozást. N. VERZIfí

Next

/
Thumbnails
Contents