Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-15 / 89. szám, vasárnap

Mí sem maradunk hátra a tavaszi munkákban UJSZ0 1951 iprilís 15 A kedvezőtlen időjárás, a gyakori esőzések miatt a tavaszi munkát ná­lunk Dvür Kfovicében is csak későn tudtuk megkezdeni, de aztán a növé­nyi termelésben dolgozó munkások an­nál nagyobb lendülettel és igyekezet­tel fogtak hozzá a vetéshez, úgyhogy most már a tavasziak vetését kevés kivétellel e| is végeztük. Elvetettük már nem­csak a gabonaféléket, a tavaszi bú­zát, az árpát és a zabot, hanem már herét is vetettük, meg babot, bor­sót, takarmányt és nagyrészben el­vetettük már a cukorrépát és takar­mányrépát is, 12 hektáron p^dig a magrépát is kiültettük. Külön ve­tettünk még 10 hektár árpát és 10 hektár zabot vetőmagnak. A munkák, á vetés és a többi ezzei­járó munkák nemcsak a földeken men­nek jól, hanem a jó munka folyik az állattenyésztésben is. A tehenészetben a napi átlagos tejhozam tehenenként 9 és félliter. A sertéshizlaldában a hízósertéseknél a napi súlygyarapo­dás 76 deka, ami azt hiszem, jó ered­mény. , Mindnyájan, akik ezen az álla­mi birtokon dolgozunk, arra tö­rekedünk, hogy munkánkat ml nél jobbon végezzük el és -hogy birtokunk minél nagyobb ered­ményeket érjen el. Tudjuk, hogy mit jelentett azelőtt az urak zsebére dol­gozni és hogy mit jelent ma magunk­nak, meg az egész dolgozó nép szá­mára dolgozni. Hát aztán így is dol­gozunk. Összesen 17 család dolgozik itt, vegyesen csehek, magyarok és németek, de mindannyian azért és úgy dolgozunk, hogy minél jobb életet te­remtsünk népi demokráciánkban II. Még valamiről szeretnék beszámol­ni. ami eddig igazán ritka dolog volt az ilyen magamfajta munkásember éleiében. Március közepén tartotta a „Zemedelské Noviny" a kerületi mun­káslevelezői konferenciáját Prágában, amelyre engem is meghívtak. F.zen a konferencián Csehország minden ré­széből összejöttek újságírók, élmun­kások, szakemberek és a lap szerkesz­tője megmagyarázta a konferencián résztvevőknek, milyen nagy jelentő­séggel bír a szocializmus építésében, hogy minden dolgozó a maga munka­helyéről szóló beszámolóival bekapcso­lódjék az újságírásba. Az kell, hogy az ember számoljon .be a munkamódszereiről, hogyan lenet olcsóbban és jobban termelni és hogy ezáltal tapasztala­talt továbbadva, másoknak is meg­adja a lehetőséget, hogy szintén /jó eredményt ér jenek el. A fiatalabb levelezők elé példának állították az idősebb, tapasztaltabb le­velezőket, hogy kövessék azok pél­dáját és én nagyon megtisztelve érez­tem magam és nagyon büszke vagyok rá, hogy az én levelezői munkássá­gomat is ilyen példának említették fel. Én pedig a konferencián Ígéretet tet­tem, hogy jó kommunistához híven azon leszek, hogy ezentúl az újságokban még gyakrab­ban számoljak be munkámról és hogy ezzel is elősegítsem hazánk­ban a szocializmus mielőbbi megva­lósítását. Nem tudok elég hálás lenni és iga­zán nem is tudom, hogy mivel érdemel­tem ki azt a megtisztelő bánásmodot, amiben a konferencián részesültem. Vissza kellett, hogy gondoljak az elmúlt rendszerre, amikor egy ilyen „kanász", aki csak a disznók­kal dolgozik, hiába dolgozott jól, s hiába termelt és érte el a legjobb eredményeket, mégis csak lenézett munkás volt, a „disznóetető". Akadnak még ugyan ma is olyan gerinctelen emberek, akik szégyenlik, hogy ők csak disznóetetök, pedig hát elvtársak az ilyen „kanász" is, mint amilyen én vagyok, ma kaptam meg a szabadságpén­zemet 8.400 koronát, úgyhogy a már­ciusi fizetésemmel együtt 25.702 ko­ronát kaptam kézhez. Mikor volt ilyen jövedelemben és megbecsülésben része egy munkásnak? Soha! Ezt csak a népi' demokrácia tudta megadni a dolgozó népnek. CSÓKA JÁNOS, Dvur—K^ovice. cA nap 4'6 f eladata ; Befejezni a tavasziak vetését Minden nap. amellyel késni hagyjuk a vetést, veszteséget jelent a termés­ben. Ezért ezeklvn a napokban a leg­fontosabb feladat, hogy a munkát úgy szervezzük meg hogy minden egyes gép, minden egves fogat ki legyen használva, vagyis hngy a vetést pár nanon belül befejezzük. A mult évhez viszonyítva az egyes kerületekben külö­nösen a szántásban még mindi? hátra­maradás mutatkozik. Hasonlóképpen van ez a vetéssel is. Elkerülhetetlenül fontos tehát, hogy a kerületi, járási és helvi Nemzeti Bi­zottságok a tavaszi munkák mielőbbi befeiezésének érdekében mindent meg­tegyenek, hogy az állami traktorállo­mások. az állami birtokok és az Egy­séges Földműves Szövetkezetek: /. minden gépet bekapcsoljanak a munkába, az 55147. számú törvény értelmében. 2. gondoskodjanak a fogatokkal vagu teherautókkal való szállítás megszervezéséről. 3. hogy a traktoros brigádok tel­ies mértékben kihasználják a gépeket és a munka befejezése után azonnal átmentenek olyan helyekre dolgozni, ahol hátramaradás van, 4. hogy a gépeket a meghossszabbi­totl munkaidőben, vagyis a korareg­geli óráktól késő estig, illetve még éjszaka is teljes mértékben kihasznál­ják. Agregátok segítségével dolgoznak az eperjesi traktorosok Az eperjesi traktorállomás április 12-ig a tavaszi munkák tervét 50 szá­zalékra teljesítette. A traktorosok agregátokkal dolgoznak, amelyeket a javítóműhelyek segítségével állítottak össze. Az agregátoknak köszönhető, hogy a vetést és a boronálást egy­szerre tudják végezni. Egy váftás alatt négy hektárt - lehet agregáttal megművelni. Az eperjesi traktorosok összeállítottak egy olyan agregátot Is, amely 15 eké­ből és hat boronából áil. Egy más'k agregát pedig 36 boronából és három mütrájfyaszóró késüi't'k­ből és hengerekből áll. 16 óra alatt a traktorosoknak sikerült a sebestovál és a nagykaposi EFSz­ben 164 hektárt megművelni. Ez na­gyon szép eredmény, ha figyelembe vesszük azt, hogy ez a munka agre­gátok nélkül a múltban 10 nap'g is eltartott. Hét napig csak magát a szántást végezték, másfélnapig bo­ronáltak, egy napig pedig műtrágya­szórással .fogl Ikoztak. Az eperjesi traktoráílomás szocialista szerződéseket kötött. Minden brigád elvállalta, hogy a tavaszi munkák ter­vét, amely szerint 6 traktornak 360 hektárt kellett volna megművelnie, 100—200 hektár megművelésével túl­haladják. Tivadar Miklós, a javító­műhely vezetője felajánlotta, hogy a traktorosok iskolázásával és meggyő­zésével csökkenti a traktorséríilé6ek számát. A traktorállomás vezetője, az agronómtis és a brigádvezető pedig arra kötelezték magukat, hogy segít­séget nyújtanak az EFSz-eknek a ter­vek kidolgozásában. A traktorosok az egyes traktor­központokon szintén értékes munka­felajánlásokat teltek. Krajnyák István br'gádja, az eper­jesi központon el/állalta, hogy a terven felül 200 hektárt megművel és 600 liter üzemanyagot takarít "meg. Hulvej József brigádja a dre­jenyovl központon pedig 140 hektár megművelésével haladja túl a ter­vet. Kruvec József 500 hektárral emeli teljesítményét és megtakarít 500 liter naftát ebben az évben. Az eperjesi traktorállomás dolgozói az új munkamódszerek bevezetésével és a tavaszi munkák gyors elvégzésé­vel lehetővé teszik, hogy a vetések teijes mértékben felhasználják a talaj nedvességét, amivel a traktorosok megteremtették a jó termés előfelté­teleit. Sikeresen folynak a tavaszi munkák a népi demokráciákban A katowicei, a poznanyi, a wrocla­vi, a zelenaguri, a krakowi kerületek­ben és Lengyelország több további ke­rületeiben sikeresen befejezték a tar vaszi búza-, zab és a borsó vetését. Tárnovo-Podgurne község földműves­asszonyainak kezdeményezésére, amely szerint az idei vetést „Békevetésnek" nevezték el, a tavaszi munkák meg­kezdése előtt Lengyelország egész íöldművessége értékes munkafelaján­lásokkal válaszolt. Ezekkel a kötele­zettségvállalásukkal, amelyek nagyobb részt a magasabb termés elérésére vonatkoznak, a lengyel földművesek és. traktorosok kifejezésre juttatják elszánt akaratukat, amellyel a béke megvédéséért és a hatéves terv telje­sítéséért harcolnak. A tavaszi vetés megkezdése előtt több olyan községben, ahol még nem volt megalakítva a szövetkezet, a löld­művesek elhatározták, hogy a ve­tést az idén már közösen fogják vé­gezni. Márciusban Lengyelországban 312 új mezőgazdasági szövetkezet ala­kult, úgyhogy a szövetkezetek száma 2872-re emelkedett. • Romániában „Az ötéves terv első évét magas termés elérésével ünne­peljük" — jelszó alatt folynak a ta­vaszi földmunkák. A romániai földmű­velésügyi minisztérium jelentése sze­Tovább adom tapasztalataimat... Elmondja M. Sijanova, a Szocialista Munka Hőse, a Kijev-Szvjatosini vidéken lévő „Kaganovics kolhoz" fefő[e Már hosszú évek óta dolgozom mint fejő. A háború előtt tehenenként átlag 3500—4000 liter tejhozamot ér­tem el évente. A háború utáni évek­ben a csoportom gondjaira bizott nyolc tehén tejhozama a következőképpen növekedett: 1946-os évben 2800 liter, 1947-es évben 4017 liter, az 1948-as évben 5021 liter, az 1949-es évben 5087 liter. » A mult évben szocialista kötelezett­ségvállalást tettem, hogy hatezer liter tejhozamot fogok elérni tehenenként. Tisztában vagyok azzal, hogy a ma­gas tejhozam elérésének titka. a jó és rendszeres takarmányozás, valamint a tehenek rendszeres fejése. A tehénnek bő takarmányra van szüksége. Az egyes évszakokban a kővetkező takarmányok a legalkalma­sabbak: nyáron zöldtakarmány, télen széna, .silótakarmány és • kapások. Hosszú évi tapasztalataim alapján meg­győződtem arról, hogy lehetetlen lenne elérni mgasabb tejhozamot, ha a te­henek zöldtakarmánnyal, szénával és kapásokkal való etetésben nagyobb szüneteket tartanánk Másfelől pedig kizárólag a fentemiitett takarmányok­ból a tehén nem bírna túl sok tejet termelni. Ezért szükséges, hogy az istállóban tartás ideje alatt is, valamint nyáron is (legeltetés ide­jében) még erőtakarmányt is hasz­náljunk. Ez különösen fontos a borjazás utá­ni harmadik-negyedik hónapban, ami­kor ugyanis a tejhozam a legmagasabb iokot éri el és amikor a tehén belső része a leg­nagyobb ütemben dolgozik. Elmondom, milyen takarmányozási módszert használtam a „Zefira" tehén­nél, amely az utóbbi időben 5.855 liter tejet adott. A borjazás előtt hatvan nappal száraz takarmányokat használ­tam. Az első 5—6 napon kis takar­mányadagokat adtam, hogy a tejmi­rigyek tevékenysége gyorsan csök­kenjen. Ezalatt az idő alatt nagy gon­dot fordítottam ' arra, hogy a tehén meg ne hűljön. A borjazás előtti száraz takarmány használata bevált. A tehén tőgye meg­kisebbedett. Ekkor fokozatosan emel­tem a takarmányadagokat A borjazás előtti időszakban a következő takar­mányozási módszert alkalmaztam: I. Alapadagok, 2. külön adag a mag­zat fejlesztésére. 3. takarmányadag, amejy a tejképződést elősegíti, amely elkerülhetetlenül fontos a borjazáskor. Ebbe a takarmányozási normába a „Zefira" tehénnél 650 kg takarmányt használtam el, amely magában foglalt tÍ7 takarmányozási egy séget, 840 g fehérjetartalmat, 117 g meszet és (58 g foszfort. A „Zefira"-tehén ezenkí­vül naponta 14 -kg szénát, 12 kg ka­pásfélét és 10 kg silótakarmányl ka­pott. A borjazás előtt 18 nappal a si­lótakarmány adagot a felére csökken­tettem és 9 nappal a borjazás előtt silótakarmányt már egyáltalán nem alkalmaztam Tíz nappal a borjazás előtt a kapástakarmányok adagáj is kivontam a használatból. Közvetlen a borjazás előtt naponta 600 g erőtakar­mányt adtam „Zefirának". „Zefira* február 22-én borjazott ineg. Mivel a borjazása jól elő volt készít­ve, 20—25 nap múlva 35 liter tejet adott naponta Élősúlyához viszonyítva naponta 24 takarmányegységet kellett neki adnom. Márciusban a napi takarmányadag a következő takarmányokból állott: 12 kg elsőrendű széna, 10 kg silótakar­mány és 12 kg burgonya. Ez a ta­karmány a tehén számára csak 11 takarmányegységet és 600 g fehérje tartalmat biztosított. Hogy a hiányzó 13 takarmányegységet kiegészítsem, a következő póttakarmányokat hasz­náltam: 16 kg száraz erjesztett takar­mányt, 3 kg borsószalmát, 4 kg napra­forgópogácsát és 3 kg srótot. A magasabb tejhozammal bíró te­hénnek több ásványi anyagra van szük­sége. Kolhozunkban azon ásványi anyagokon kívül, ame­lyeket a takarmányok tartalmaznak, még külön ásványkeveréket készí­tünk a tehenek számára, mégpedig 150—200 g krétáf és konyhasót na­ponta. Az ásvánvtartalnui takarmány megszilárdítja az állat csontjait. A téli takarmányozásban a legjobb a répa használata. A napi 5—10 kg ré­paadag lényegesen hozzájárul a tehe­nek fejlődéséhez. Nem beszélve ar­ról, hogy elősegíti a tehenek rnegter­mékenyülést is. Zöldtakarmányt kolhozunkban május elejétől egészen október végéig használunk. Ugy számoljuk, hogy egy liter ^e j kitermelésére 3 kg zöldtakarmany szükséges. így a „Zefira". amely a nyári időszakban naponta 41 liter tejet adott, 12? kg zöldtakarmányban részesült. Reggel az első etetésnél az egész na­pi takarmányadag 40 százalékát, a má­sodik etetésnél a 25 százalékát, a har­n.adiknál a 15' százalékát, a negyedik etetésnél pedig a 20 százalékát kapja Erőtakarmányt minden egy kg kifejt tej után 100 grammot adunk. A kony­hasó adagot a tehén élősúlyához al­kalmazzuk. 100 kg élősúlyra 5 gramm konyhasót adunk. Hányszor kell iejni a tehenet ? Egészen fölösleges naponta több fejést alkalmazni, mint négyet. Csupán a borjazás utáni első két hétben ajánla­tos a napi 5—6-szori íejés, hogy a tehén lögye mennél előbb rugalmassá váljon. Ä borjazás előtti időszakban, a száraztakarmányozás előtti hónap­ban naponta csak három, vagy két fejés! alkalmazunk Az istállózás idején naponta négy­szer etetem .a teheneket, mindig a fejés után. Éjszakára szénával ete­tünk. Az istállózás idején a tehenek i tat óból isznak. Az automatikus itatok elősegítik a tehén tejtermelését. A napirend szerint minden etetés után 1 — 1% óra pihenést hagyunk a tehe­neknek a kérodzésre. Tapasztalataink azt mutálják, hogy a kérődzés idején káros hatással van a tehénre a zava- < rás. Kolhozunkban pontosan megállapí­tottuk a tehenek tisztítására az időt. Minden tisztításkor kefét, vakarót és lörlőrongyokat használunk. Először keféljük a teheneket (a vakarót. csak a kefék tisztítására használjuk), aztán nedves ronggyal megdörzsöljük őket, hogy szőrük pormentes legyen Nyá­ron a folyóban minden nap megfür­detjük őket. Hosszú évi munkám alatt meggyőződtem arról, hogy a kézzel való fejés a fejőt sem fárasztja ki és a telxmet sem nyugtalanítja. A kézzel való fejést úgy érzi, mintha a borjú szopná, ezért könnyen leadja a tejet. Fontos azonban, hogy gyorsan és energikusan fejjünk, de emellett nyu­godtan és szünet nélkül. A kézzel való íejés lehetővé teszi azt, hogy a tehén minden tejét leadja. Én például egy perc alatt 100—110 húzást teszek egy-egy kézzel és ez­alatt az idő alatt egy liter tejet kife­jek. A fejés előtt megmossuk a tehén tőgyét és szárazra töröljük Ezáltal egyúttal masszázst is végzünk Megemlékezem még a száraztakar­mányozás bevezetéséről. Kolhozunk­ban a száraztakarmányozást 50—60 nappal a borjazás előtt alkalmazzuk. Ez az idő elég arra, hogy a tehén fel­készüljön a borjazásra. Az alacsony tejhozamú . tehenek át­állítása száraztakarmányozásra, egy­általán nem nehéz. Ha azonban olyan tehenekről van szó. amelyek nemhes­ségük hetedik hónapjában is még 18 —20 liter tejet adnak naponta, akkor az már nehezebb dolog. Vigyázni kell, hogy a száraztakarmányozás beveze­téséve! az állat egészségét meg ne károsítsuk Ilyen esetekben a száraz, takarmányozásra való áttérést 20— 25 nap alatt kell végrehajtom. Farmunkon a tehenek száraztakar­mányozásra való áttéfítését a követ­kezőképpen valósítjuk meg: az első időben csökkentjük a savtartalmú és az erőtakarmány adagokat Ezek az­tán I—2 hét letelte utan teljesen ki­esnek a használatból. A tehén ebben az időben csak szénát eszik. Egy­szersmind a napi négyszeri fejés he­lyett ,csak háromszor fejünk, majd csak kétszer és végül már csak egy­szer. Ebben az időben állandóan figye­lemmel kísérjük a tehén állapotát, de főleg a tőgyeit. Hogy magas tejhozamokat tudjunk elérni, ahhoz elkerülhetetlenül szüksé­ges az átgondolt tervezés mind a ta­karmány előkészítésében, mind a ta­karmányozásban Mindent tudományos alapon keli végezni. Ez annyit jelent, hogy állandóan tanulnunk kell és ma­gunkévá kell tennünk a legjobb állat­tenyésztő mesterek tapasztalatait. Kolhozunk már az elmúlt év őszén teljesítette a közös állattenyésztés fejlesztésének hároméves tervét. Kol­hoztagjaink a farmokon szocialista munkaversenyt folytatnak egymás kö­zött és így teljesítik Pártunk és kor­mányunk á(M kitűzött feladatukat az áitattenyészésben. rint eddig 1,200.000 hektár földet ve­tettek be tavaszi terményekkel. Az állami birtokok és a földműves szö­vetkezetek különösen szép sikereket érnek el. A „Szteua Rosije" földmű­ves szövetkezet Ghid faluban elsőnek fejezte be a tavasziak vetését a Szfan­tu Gheorghe járásban. Ezt a szövet­kezeti tagok az egyes brigádok kö­zötti szocialista munkaverseny beve­zetésének köszönhetik. Március 28-ig a harmanui, a valja krisulji peteni muganestyi és a zsimbori szövetkeze­tekben is befejezték a vetést. A Ghe­orghi Dirnitrov-szövetkezet Csaku köz­ségben és a „Május elseje"-szövetke­zel Kuza Vodan szintén befejezte a tavaszi termények vetését és megkezd­ték az őszi vetések gyomlálását. A román szövetkezeti tagok mun­káját lenyegesen elősegítik a traktoro­sok. Különböző agregátokat állítanak össze, úgyhogy egy embernek egy munkanap alatt 28 hektárt is sikerült megművelnie. Bulgáriában szintén már több já­rásban teljesítették a tavaszi vetés tervét. így például a yracani járásban április l-ig a búzavetést 100 százalék­ra, az árpavetést 166 százalékra, a zabvetést pedig 117 százalékra elvé­gezték. Jelenleg a kukorica- és a do­hány vetése van folyamatban. A cu­korrépavetés szintén jól halad. Bulgáriának több járásában április l-én brigádnapot tartottak, amelynek keretében az egész lakosság, beleért­ve a városi lakosságot is, irtotta a gyomot. A sztánkedimitrovi járásban ezt a munkát a béke jelszava alatt vé­gezték. A tolbuchini járásban a szö­vetkezeti tagok és az egyénileg gaz­dálkodók egy nap alatt 1300 hektár földet gyomláltak ki. A vracani járás­ban április 2-ig pedig 285 hektáron végezték el ezt a munkát. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságban vége felé közeledik a ta­vaszi vetés. A búza vetése legnagyobb részt befejeződött, most vetik a burgo­nyát. A hónap közepére a hegyes vi­dékeken is befejezik a vetést. A háború sújtotta vidékeken a parasztok vető­mag-segélyben részesültek. Erősen ki­fejlődött a parasztok körében a köl­csönös segítségnyújtás. Magyarországon az utóbbi hetek­kedvezőtlen esős időjárása ellenére is jól haladnak a tavaszi munkák. Külö­nöesen szép eredményeket értek el a tavaszi munkákban a termelőszövet­kezetek és az állami gazdaságok, ame­lyek munkacsoportokban versenyezve végzik a tavasziak vetését. Győr—Sopron megyében a tavaszi munkákban a fertösrákosi „Ságvári"­termelőcsoport lett az első. Elvetet­ték már a tavasziakat, végeztek a szö­lőtnetszéssel, úgyhogy már csak a ku­korica vetése van hátra. A balzam­ú j városi „Október 22"-termelőszövet­kezet ffiég márciusban elvetette az összes tavasziakat a kukorica kivéte­lével. Ugyanígy a mezőhegyesi „Tö­rekvő"-termelőcsoport is végzett már a tavasziak vetésével. A tiszasiillyi állami gazdaság dolgozói május elsejé­nek tiszteletére kötelezettséget vállal­tak. hogy május l-ig 3.000 kateszteri holdon elvetik a rizst.

Next

/
Thumbnails
Contents