Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-10 / 59. szám, szombat

1951 mácius 10 UJSZO A nagy Sztálin jelenlétében kezdte tárgyalni a Szovjetunió Legfelső Tanácsa az 1951. évi költségvetést A. 6. Ztferjev szovjet pénzügyminiszter költségvetési beszámolója ismét bizonyságot tesz arról, hogy a Szovjetunió költségvetésében a bei és termelés fokozására helyezi a föhangsóíyt A Szovjetunió Legfelső' Tanácsa II. ülését szerdán, március 7-én folytatta. A Kreml nagytermében 19 órakor nyitották meg a Legfelső Szovjet m.ndkét kamarájának, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács ülését. Napirenden a Szovjetunió 1951. évi költségvetése szerepelt Az ülésen a képv selőkön kívül számos vendég és a moszkvai üzemek kiváló munkásainak küldöttsége vett részt. A képviselők és a vendégek hosszantartó, lelkes ünneplésben részesítették az ülésen megjelent Joszif Visszarionovics Sztálin elvtársat, valamint hű munkatársait, Molotov, Malenkov. Beriia. Vorosilov, Rulganyln, Kaganovics. Mikojan, And re jev, Chruscsev, Kosziéin. Svernyik, Szuszlov, Polomarenko és Kirjakov elvtársakat. A páholyokban a diplomáciai testület képviselői, valamint a szovjet és a külföldi saitó kiküldöttei foglaltak he Ivet. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának második ülésén Arszenvii Zverjev pénzügyminiszter az 1951-es évi állami költségvetésről tett jelentésében a következőket mondotta: A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé jóváhagyás és tárgyalás cél iából terjesztett államköltségvetési javaslat a nemzetgazdaság államterveivel összhangban lett összeállítva. Biztosítania kell a szociális gazdálkodás továbbfejlődését, a dolgozók életszínvonalának emelését és a kulturális fejlődést. Az 1951-es állami költségvetés és az lemúlt év költségvetésének eredményei a Lenin és Sztálin pártia vezetése alatt álló szovjet népnek a kommunista társadalom kiépítésében és a szovjet haza hatalmának megerősítésében elért sikereit bizonyít iák. A Szovjetunió dolgozói sikerrel teljesítették a háború utáni sztálini terv feladatait. Az ipari termelésnek az ötéves terv szerint 1950-ben az 1940-es évhez viszonyítva 48 százalékkal kellett emelkednie. Ezt a tervet jelentősen túlléptük. Az összipari termelés ötéves tervünk utolsó évében az 1940-es évi színvonalat 73 százalékkal haladta túl. Az ipari termelés az 1950-es évben 102 százalékot ért el. Az összipari termelés a mult esztendőben az 1949-es évvel szemben 23 százalékkal emelkedett. Nagy sikereket ért el a szoc aiista mezőgazdaság is. A mezőgazdasági termelés túlhaladta a háborúelőtti színvonalat. Az 1950-ben termelt eabonanemű 7 milliárd 600 millió oud volt A gyapottermesztés terén az ötéves terv feladatait Jelentősen túlléptük. Kielégítő eredményeket értünk el egyéb ipari növények termelésében is, valamint zöldségfélékben és burgonyában is. _ A mult év sikerei a szoviet nép jólétének további emelkedését eredményezték. A dolgozók anyagi és kulturális színvonala a háborúelőttihez viszonyítva, jelentős mértékben emelkedett. 1950-ben 64%-kal haladta túl a nemzeti jövedelem az 1940-es szinvonalat 1950-ben a nemzefi jövedelem az 1940-es év színvonalát 60 százalékkal túlhaladta, holott az ötéves terv szerint csak 38 százalékos emelkedés volt várható. A nemzeti jövedelem emelkedése és a legszükségesebb árúk fogyasztásának kibővítése az árak állandó csökkenése mellett az utóbbi évek folyamán a lakosság reáljövedelme is jelentősen túllépte a háborúelőtti színvonalat. A dolgozó nép iránti sztálini gondoskodást, az 1951 március 1-i negyedik árcsökkentés bizonyítja, amely a jólét további emelkedését, a szükségleti és ipari termékek kiskereskedelmi árának további csökkentését eredményezte. Az árcsökkentés következtében — mondotta Zverjev miniszter, -— a Szovjetunió lakossága egy év alatt 34.5 milliárd rubelt takarított meg. A lakosság anyagi jólétének emelkedésében újult erővel mutatkozott meg a Bolsevik Párt és a szovjet kormány szervező, vezető szerepe, a szovjet nép kifogyhatatlan alkotóereje, amely Sztálin bölcs vezetésével teljes biztonsággal halad a kommunizmus felé. Zverjev pénzügyminiszter beszédében rámutatott arra, hogv a nemzetgazdaság nagy sikerei elősegítették a pénzforgalom megszilárdulását. Az állami költségvetés bevételei a háború utáni ötéves terv éveiben az 1945. évi 302 milliárd rubelről 1950-ben 422 milliárd rúbelre emelkedtek. És a költségvetési kiadások az 1945. évi 298.6 milliárd rúbelről. 1950-ben 412.7 milliárd rúbelre emelkedtek. Az állami költségvetés kiadásai a nemzetgazdaság fejlesztésére az 1945 évi 74.4 milliárd rúbelről 1950-ben 1573 milliárd rúbelre emelkedtek és az öt év alatt 781 milliárd rúbelt eredményeztek. Ilyen körülmények között a vállalatok ezrei épültek fel vagv lettek felújítva; több tízmillió négyzetméter lakóterületet adtak át rendeltetésének és a ter" mészét átalakításának munkáira, a termelőerők hatalmas kifejlesztésére gigantikus tervek megvalósításába kezdtünk Szociál s és kulturális célokra az elmúlt öt évben 524.5 milliárd rubelt fordítottunk, ebből népművelésre 258.9 milľ'H. egészségügyi gondoskodásra 94.4 nvľiárd és szociális gosdoskodásra 102 mi'l árd rúbelt. A szociális és kulturális kiadások 1950-ben az 1945. évhez viszonyítva 86.3%-kaI emelkedtek. Ezek a számok igazolják a Kommunista Párt, a szovjetállam és Sztálin elvtárs rendkívüli figyelmét éí gondoskodását, amelyet a szocialista kultúra fejlődése érdekében kifejtenek. Mindezen sikerek a rothadó kapitalista rendszerrel szemben a szocialista gazdálkodás előnyeit igazolják A kapitalista államokban, agresszív politikájuk következtében a gazdasági és pénzügyi helyzet állandóan rosszabbodik. Sztálin elvtárs a moszkvai Pravda tudósítójával folytatott beszélgetésében leleplezte az új agresszív világháború szervezőit. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország milliárdosai és milliomosai új háborút akarnak, hogy így idegen államok kirablásával óriási háborús nyereségre tegyenek szert. Nyiltan készülnek a harmadik világháborúra. Megindították és folytatják a véres háborút Koreában, hadibázisokat építenek ki a Szovjetúnió és a népi demokráciák elleni háború esetére. Az imperialisták gonosztevő és aljas fegyverkezési politikája a békeszerető országok népeiben nagy gyűlöletet vált ki. A fegyverkezés, mivel roppant nyereséget juttat a kapitalistáknak, az egész gazdaságot háborús vágányra állítja át, ez pedig az életszükségleti termékek gyártásának csökkentését és a dolgozó tömegek további koldusbotra juttatását jelenti. Az USA, Anglia, Franciaország és más kapitalista államokban a dolgozók reálbére lényegesen csökken az árak emelkedése, az erősbödő infláció és a növekvő adóterhek következtében^ Az amerikai imperialisták fokozzSk nyomásukat a marshallizált országokra. Ezekben az országokban az 'pari termelést háborús vágányra állítják át, csökkentik a polgári lakosság céljait szolgáló béketermelést, kibővítik hedseregeiket és háborús költségvetéseiket emelik. E tények az agresszív kapitalista államok gazdasági és pénz' ügyi helyzetének romlásához vezetnek. Egészen más a helyzet a népi demokráciák országaiban, melyek a szocialista termelés útjára léptek. Hála a néptömegek munkalendületének, valamint a Szovjetunió mindennapi segítségének, a népi demokráciák a szocialista gazdaság kiépítésében és a pénzügyek megerősítésében nagy sikereket értek el. Ezen országok állami költségvetései állandóan nőnek, a bevételek pedig túllépik a kiadásokat. A nemzetgazdaság minden ága fejlődik, a pénz vásárlóereje és a népi demokráciák népeinek jóléte állandóan nő. A Szovjetunió és a népi demokráciák gazdaságának és pénzügyeinek sikerei bizonyítják, hogy a demokratikus államok népe, élén a Szovjetunióval biztosan halad a boldog jövő felé és az egész világon növeli a béke- és demokrácia erejét. Zverjev pénzügyminiszter a Szovjetunió 1951-es költségvetéséről kijelentette, hogy a háború utáni ötéves terv teljesítése szilárd alapot jelent az I. V. Sztálin által kitűzött és a kommunista társadalom kiépítésére irányuló nagyszerű terveknek. A Párt és a szovjetkormány által az 1951. évre kitűzött nagy feladatoknak biztosítaniok kell, a gazdasági források minimális kihasználásával a nemzetgazdaság hatalmas fejlődését, sőt túl kell lépniök az 1950-es termelési színvonalat. Ebben az évben emeljük az iparban és a nemzetgazdaság más ágaiban eszközölt beruházásodat. A kommunizmus gigantikus építkezésein még erősebb ütemben megindul a munka. Az 1951. évi állami költségvetés, 457 milliárd 992 millió rubel bevétellel és 451 milliárd 503 millió kiadással számol, tehát 6 milliárd 489 millió rubellel több bevétellel, mint kiadással. Az 1950. évhez viszonyítva 8.5 %-kal emelkednek a bevételek s 9.4%-kal a kiadások. A költségvetés jelentős emelkedése és a szükségleti és ipari áruk kiskereskedés! árainak 1951 március elsején történt csökkentése a szovjetállam gazdasági erejének további megerősödését jelenti. Az állami költségvetés fokozott bevétele főleg a szocialista gazdálkodás bevételeinek emelkedéséből ered. Ellentétben a kapitalista államokkal, ahol a költségvetés bevételeit legnagyobb részben az adó képezi, a Szovjetunió állami költségvetésében a lakosság által fizetett adó csak 9.4%-ot tesz ki. A szovjet költségvetés leglényesebb részét, ugyanúgy, mint az előző években a nemzetgazdasági kiadások képezik. 1951-ben ezek a kiadások 178.5 milliárd rubelt képeznek, vagyis a költségvetési kiadások 39.5%-át. Lényeges része nagyméretű építkezésekre lesz fordítva. A kommunizmus alapját képező nagy sztálini terv a további beruházások fokozását, azok megvalósítását követelik meg. 1951. évi beruházásokat az 1950 július 1-én csökkentett árakkal 132 milliárdra határozza meg a költségvetést, a mezőgazdaság és erdőgazdaság 39 milliárd rubelt eredményeznek, tehát 4.8 milliárddal többet, mint 1950-ben. Az állami költségvetés biztosítja-a mezőgazdaság további gépesítését, s így a termelés emelését. A nagy mezőgazdasági kiadásokat a természetátalakító nagy sztálini tervek megvalósítása követeli meg, valamint a kolhozok és szovhozok produktív állattenyésztésnek 3 éves terve. 1951-ben a kolhozokon közös gazdasági épületek, valamint kultúrépületek létesülnek. A dolgozók jólétének és kulturális színvonalának emelése a legfontosabb. A Párt XVIII. kongresszusán J. V. Sztálin a következőket mondotta: „Munkásainkat és dolgozó parasztjainkat — valamennyiüket műveltté akarjuk nevelni, amit idővel el is érünk." A dolgozók millióinak iskoláztatása ezt bizonyltja. A mult év végén alap. ós középiskolákban, valamint technikai iskolákon 37 millió diák tanult. 1950-ben a főiskolákon 1,247.000 diák volt. Az 1949-es évvel szemben a tanulók száma 115.000. rel növekedett. A Szovjetunió állami költségvetése szerint 1950-ben 120.8 milliárd rúbelt tettek ki a kulturális kiadások, tehát az állami költségvetés 36.8 százalékát. Az iskolázásra 59 milliárd r ú bel volt fordítva, az egészségügyi gondozásra és testnevelésre 21.9 milliárd, szociális gondoskodásra, 22.3 milliárd, az anyák és sokgyermekes anyák államsegélye pedig 4.1 milliárd rúbelt tett ki. A szociális biztosítás céljaira az 1951. évre 21.1 milliárd rúbelt állapít meg a költségvetés; a tudomány fejlesztésére 8 milliárd rúbelt irányoz elő. Országvédelmi kiadások A szovjetnép, amely az igazságért folyó békeharc élén áll, gondoskodik a zország véderejének fejlesztéséről is. A dolgozók nagy vezére, Sztálin elvtárs a Pravda tudósítójával folytatott beszélgetésében kijelentette: Ami a Szovjetuniót illeti, továbbra is kitartóan háborúellenes és a béke megvédésére irányuló politikáját folytatja." A szovjetkormány bölcs sztálini külpolitikáját, amely a béke megvédését tartja szem előtt, egyöntetűen támogatja az egész szovjetnép, valamint a többi országok dolgozó népe is. A béketáborral szemben az imperialisták tábora áll az USA vezefcőkőreivel az élén, amely egy új világháborút igyekszik kirobbantani. Az imperialisták egy újjabb véres háború kirobbantására jele-ntősen emelik háborús kiadásaikat. Az USA költségvetésében a háborús kiadások túlhaladják az 50 milliárd dollárt az 1951—52. években. Ez a kiadás ötvenszeresen haladja túl az USA 1938— 39 előtti háborús kiadásait és eléri az 1941—42-es háborús kiadások magasságát. Ismeretes, hogy az amerikai háborús gyujtogatók más kapitalista államok háborús költségvetéseinek fokozását is elérték. Mindenekelőtt Angliában és A Békeegyezményéit száHt síkra az emberiség több mint 800 milliós egységtábora A Béke Világtanács felhívását a világ összes becsületes emberei hatajmas lelkesedéssel fogadták és erőteljesen követelik, hogy az öt nagyhatalom a béke megőrzése és megkötése céljából egyezményt kössön. A Békeegyezmeny megkötését a haladó emberiség százmilliói és százmilliói fogják követelni, az aláírások száma még a stockholmi liatározat aláíróinak számát is túl fogja haladni. Ma, mikor az emberiség látja, a koreai öldöklést, pusztítást, ma, mikor az emberiség szemmel kísérheti a háborús uszítók őrületig hajtott fegyverkezését, nem fogja tűrni, hogy a milliárdosok és milliomosok kis csoportjának parancsait kövessék egyss országok gerinctelen politikusai. A Béke Híveinek nagy tábora felkészülten indul neki a minden eddigi mozgalmat felülmúló és a történelemben egyedülálló békekampánynak, amelyhez kelettől nyugatig, északtól délig a világ valamennyi becsületesen gondolkozó embere csatlakozni fog az új aláírási akcióban, amely a Béke Hívei világtanácsának követeléséért fog harcolni, hogy a nagyhatalmak kössék meg a világbékét és a nemzetek biztonságát megszilárdító egyezményt. A Szovjetunió Moszkva és a Szovjetúnió népe hatalmas lelkesedéssel fogadta a Világtanács fehívását, mert tudatában van, mily rendkívüli fontossággal bírna a világbéke megőrzésére a Békeegyezmény. A moszkvai Pravda a 'Világtanács határozatával foglalkozó nagyjelentőségű vezércikkében a következőket állapítja meg: Feltétlenül le kell győznünk mindazokat az akadályokat, amelyeket útunkba gördítenek a háborús gyujtogatók. Szét kell tépnünk a hazugságok és csalások pókhálóját, amelyekkel az imperialista agresszorok és jobboldali szocialista lakájaik igyekeznek a nemzeteket befonni. A Béke Hívei felzárkóznak a Világtanács határozata mellé és lelkesedéssel helyeslik a Világtanács felhívását, amely a Békeegyezmény megkötését követeli. Kína A Kínai Népi köztársaság össz-szakszervezeti szövetsége a kínai munkásosztály nevében kifejezésre juttatta, hogy a Béke Világtanács határozatait és felhívását minden tekintetben támogatja. Egyben felhívja az ország dolgozóit, hogy új erővel és lendülettel fokozzák az amerikai agresszió ellenes mozgalmukat, fokozzák Korea népének megsegítését, fokozzák Japán felfegyverzése elleni harcukat, a Japánnal való különbéke megakadályozására irányuló mozgalmat, hogy így még hathatósabban hozzájáruljanak a Béke Hívei világtáborának nagyjelentőségű céljaihoz. Hasonló lelkesedéssel teszi magáévá a Béketanács felhívását Kína ifjúsági tömegmozgalma, amely határozatában a következőket szögezte le. Kína békeszerető ifjúsága, amely hatalmas harcot folytat a világbéke megvédéséért, határtalan lelkesedéssel támogatja a Béke Világtanács minden döntését. Kína ifjúsága tudja, hogy a Békeegyezmény döntő jelentőséggel bír a béke és a nemzetek biztonságának megszilárdítása szempontjából. Korea A Nodon Szin-mun, a koreai munkáspárt központi lapja, a Béke Hívei világtanácsának berlini ülésezésével kapcsolatban ezeket írja: Ha a nagyhatalmak bármelyikének kormánya a Békeegyezmény megkötését célzó tárgyalásokon megjelenni nem akarna, úgy ezzel az illető kor mány nyilt agresszív szándékait leplezi le. Korea népének véleményét a Világ Béketanács felhívásáról a legvilágosabban Li-Tar-Han, a fenjani dohánygyár egyik munkása fejezte ki, ezeket mondva: A Békeegyezményért síkra fog szállni minden koreai. Nálunk a legkisebb gyermektől a legöregebb aggastyánig mindannyian tudják, mit jelent a háború jjorzalma. Mindannyian egyetértünk a Világtanács békehatározataival, mert azok a világ valamennyi nemzetének és földjének életérdekeit juttatják kifejezésre, i Románia A 64 éves Eugénia Luca, hogy tudo. mást szerzett a Béke Hívei VUágtanácsának berlini határozatairól, a Scantella romániai újság munkatársának nyilatkozatot adott, amelyben ezeket mondotta: Mily boldog érzés oly országban élni, ahol mi asszonyok teljesjogú polgárok vagyunk, ahol kifejezésre juttathatjuk véleményünket, ahol résztvehetünk százszázalékban a közügyek vezetésében. Tudom, hogy ez csak népi demokratikus rendszerünk tette lehetővé, tudom, hogy békénket és szabadságunkat a Szovjetunió hozta meg és tudom, hogy a Béke Híveinek világmozgalma valamennyi nép, valamennyi ország tartós és oszthatatlan békéjéért küzd. Ezért boldog örömmel csatlakozom hozzá és magamévá teszem a Világtanács Békeegyezményéért harci csatasorba hívó kiáltványát. A romániai németek antifasiszta bizottságának titkára Stoffel elvtárs ezeket írta: „A Román Népi Demokratikus Köztársaságban élő német anyanyelvű dolgozók forró szeretettel üdvözlik e történelmi jelentőségű felhívást. Véleményem szerint minden becsületesen gondolkozó ember, a föld bármely részén is éljen, kell, hogy azonosítsa magát a Béke Világtanács "határozatával és felhívásával. A romániai német ajkú dolgozók minden erejükből e határozatok és felhívások megvalósításáért fognak harcolni. Magyarország A Magyar Népköztársaság dolgozói körében a Béke Világtanács felhívása osztatlan örömet keltett. Az üzemek, a szövetkezetek dolgozói minden tekintetben azonosítják magukat a Világbéke Tanács határozataival. A Szabad Nép, a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja vezércikkében ezeket írja: „Az imperialisták minden erejükkel azon vannak, hogy a néptömegeket megcsalják. A Béke Hívei Világtanácsának felhívása a legsűrűbb ködöt is szétfoszlatja. Mindenki előtt világossá válik, hogy a Béke Hívei Világtanácsának felhívását a Béke Hívei táborának száz és százmilliói támogatják aláírásukkal. A békéért folytatott harcban az aláírások a békeszerető nemzetek harci felkészültségéről és összetartásáról tesznek bizonyságot. Franciaországban. Anglia és Franciaország háborús kiadásai ebben az évben a multévinek kétszeresét teszik ki. A Szovjetunió a szabadságszere, tő népekkel karöltve határozott harcot folytat az új háború és az amerikai imperialisták véres terveinek elhárítására. Ugyanakkor a Szovjetunió nagygondot fordít határainak megvédésére és megvalósítja a szociatését. Az 1951. évi költségvetésben a véderőkre előirányzott kiadás 96.4 milliárd rúbelt tesz ki. A

z országvédelmi kiadások a költségvetés 21.3 százalékát teszik ki a háborúelőtti 1940. év 32.5 százalékával szemben. A szovjet költségretés túlnyomó része, mint ahogy már fentebb említettük, a nemzetgazdaságra és a szociális kultúrcélokra van elöirali sta állam véderejének megerősí- | nyozva. Az új költségvetés biztosítja a Szovjetunió további fejlődését Záróbeszédében Zverjov miniszter a következőket mondotta: „Az 1931. évi szovjet állami költségvetés, melyet jóváhagyás céljából a Szovjetunói Legfelső Tanácsa elé terjesztettek, biztosítja a szocialista gazdálkodás növekedését, a dolgozók további anyagi és kulturális színvonalának emelkedését és a szovjetállam véderejét. Hála Lenin és Sztálin Pártja szervezési képességének és a szovjetnép alkotó erejének, országunkban a történelemben eddig még nem ismert gyorsasággal nő az ipari, mezőgazdasági termelés ós ezzel nőnek a költségvetés bevételei is. A háborúutáni sztálini terv határtalan sikereitől ösztönözve a szovjetnép még lelkesebb és szívósabb harcot indít a belső tartalékok feltárására, mozgósítására, az állami tervek megvalósítása és azok túlteljesítésére. Az állami költségvetés elősegíti a termelőerők további fejlődését, amely a Szovjetunió népeinek további kulturális virágzását fogja maga után vonni. Kétségtelen, hogy 1951-ben a szovjetnép a Bolsevik Párt vezetésével a gazdasági és kulturális élet építése terén, hazánk erejének megerősítésében biztos léptekkel halad a kommunizmus felé és J. V. Sztálin, a nagy vezér és tanító vezetése alatt, még nagyobb sikereket fog elérni.