Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-09 / 58. szám, péntek

UJSZG 1951 március 9 A Cérnagyár — március 8-a üzeme A Cérnagyár dolgozó női a békéért harcolnak A bratislavai Cérnagyár dolgozó női szerdán ünnepelték nieg a Nemzetközi Nőnapot. Ez az ünnepség a tartós bé­kéért való hatalmas békemanifesztáció volt, amelyben a haladószellemü asz­szonyok egységesen vettek részt. A kultúrműsor után a Cérnagyár dolgo­zó női nevében Vachálková M. élmun­kásnő beszélt, aki tolmácsolt'a • az iizem munkásnőinek kérését, hogy a Cérnagyár nemzeti vállalatot a Nem­zetközi Nőnap tiszteletére „Március 8-ika" üzemnek nevezzék el. Maxián üzemi igazgató ezután értékelte a mun­kásnők kiváló teljesítményeit, maid Soós Gizella bejelentette a Cérnagyár élmunkásnőinek és munkásnőinek kö­telezettségvállalásait amelyeket a moszkvai V. I. Lenin-üzem felhívására ajánlottak fel. A V. I. Lenin moszkvai üzem felhívta az összes gyapjúfonó üzemeket a népi demokratikus orszá­gokban, hogy versenyt indítsanak a „Mit tettünk a békéért?" című akció keretében A fonóműhely munkásnői kötelezték magukat, hogy a tervezett feladatokat 103%-ra teljesítik, a mun­katermelékenységét az 1950. évhez vi­szonyítva 15~%-kal emelik, hogy min­den orsónál 3.2 kilogrammal emelik a termelést. Ezenkívül kötelezték magu­kat, hogy fokozzák a minőséget is és csôkkenťk a selejtet A legjobb mód­szerek szerint betanítják az új mun­kaerőket úgy, hogy a cérnagyár alkal­mazottainak legalább 10%-a 150%-os eredményt, 40%-a 140%-os és 4Ó%-a 105%-os teljesítményt érjen el. Máju­sig 8 férfimunkaerőt női erővel helyet­tesítenek. A kötelezettségvállalás pont­jai alapján szocialista munkaversenyre hívják ki az összes csehszlovákiai gyapjúfonókat. Schnierer adminisztra­tív dolgozó bejelentette az adminisztra­tív alkalmazottak kötelezettségvállalá­sait, akik így bekapcsolódva a szocia­lis'a munkaversenybe, elősegítik, hogy a Cérnagyár élmunkás üzemmé váljon. Az adminisztratív alkalmazottak meg­javítják a munkamódszereket, takaré­koskodni fognak az irodai anyaggal és gondoskodnak az új káderek nevelésé­ről. Az ünnepség zírórészében az 1950. év három legjobb élmunkásn^jét, Bíró Margitot, Scheei Annát és Treba­tyicka Máriát megjutalmazták, további 10 élmunkásnőt pedig jó teljesítmé­nyéért virággal jutalmazták és a Csehszlovák Nőszövetség képviselője diplomákat nyújtott át Porubská, Bíró és Trebatyická élmunkásnőknek. A Nemzetközi Nőnap megünneplése Ipolyságon S¥@Ma élmunkás űiabb követői A letnyani Avia-üzem élmunkásának, Václav Svobodának látogatása után a brűnni kerületben is rátértek az esz­tergályosok és frézelők az új gyors­megmunkálási módszerre. Kicserélik egymás között tapasztalataikat és foko­zódik az öntudatos dolgozók igyekezete hogy elsajátítsák a termelés újítóinak módszereit. A negatívszőgű kések hasz­nálatának úttörői a blanskoi Dimitrov György-üzemben Hédel Miloslav és Kunc Jaroslav elvtársak, akik már no­vemberben kísérleteztek ezzel a vágá­si módszerrel. A kísérleteknél acélönt­Mi sem takarékoskodtunk a kenyérrel! Tucsní György bádogos élmunkás az építkezési vállalatok seffédváil latai­nál dolgozik. A minap beszélgettem vete a kormány ú i intézkedéséről, hogv mit szól ahhoz, hogv lelkiismeretlen emberek manőverei következtében új­ra szükségessé vált a kenvér- és a lisztfronton a jegvrendszer bevezetése. Tucsni elvtárssal az üzembizottság irodájában beszélgettem, ahova azért jött, hogy ú jító javaslatának sorsáról érdeklődjék. Hónapokkal ezelőtt ugyans egy igen értékes és jelentős újító javaslatot nvúitott be az üzemi bizottság tagjainak Arról van ebben szó, hogy a bádoglapok vágásánál ed­dig csupán egv lapot tudtak a gépbe helyezni és a megjelelt helven elvág­ni. Tucsni elvtárs szellemes és egy­szerű eljárásával a gépbe 6—7 bádog­lapot is tudnak behelvezni. ami nagy időmegtakarítást ielent. M közben az ú jító javaslatot igyekszik megmagya­rázni, felvázolva egv darab papírra az eljárást, a hangja lelkes csengésén és felcsillanó szemén látni, hogv nagyon érdekli munkáia. — Nem én vagvok az egvetlen újító nálunk, és nagy figyelemmel kísérem újító'nk minden javaslatát. Tudom, hogy ennek milyen nagv jelentősége van nemzetgazdaságunk szempontjá­ból. Ezekkel az ú irtásokkal időt és anyagot takarítunk meg. Nekiszegzem a kérdést — Ha már takarékosságról van szó, mit szólsz, Tucsni elvtárs, a kormány rendeletéhez, amelvnek értelmében újra csak jegyre lehet vásárolni a kenyérféléket — Ezt a rendeletet en magam és becsületes munkástársaim csak helye­selhetjük. A feleségem nem egy eset­ben említette, hogv amikor még sza­badon volt kapható a kenvér. sok eset­ben megfigyelte, hogv asszonyok 2—3 kétkilós kenyeret is vittek haza egy­szerre. Amikor megkérdezte az asz­szonyokat, hogv minek nekik ennyi kenyér, ígv válaszoltak: — Jó lesz a csirkéket etetni, sokkal olcsóbb és jobb mint a kukorica. Ilyen és hasonló jelenetek napiren­den voltak nálunk és ez tette szüksé­gessé a jegyrendszer újra bevezetését. Bevallom, mi sem takarékoskodtunk otthon a kenyérrel és a oéksüteménv­nyel úgy, ahogyan kellett volna. Sok­szor száradt össze a kenvér. sokszor kellett nekünk is odaadni a baromfiak­nak. Ezzel a rendelkezéssel a speku­lánsok, a vidéki nagygazdák számára is megszűnik az a lehetőség, hogv má­zsaszámra vásárolják a lisztet, hogy disznaiknak adják. Meggyőződésem az, hogy mint minden téren, úgy a kenyér- és a lisztfronton is messzeme­nő anyagtakarékosságra van szükség, csak így biztosíthatjuk ötéves tervünk sikerét. Vidor István. A besztercebányai kerületben eddig 160 tanító vállalt funkciót az EFSz-ekben A besztercebányai kerület falusi ta­nítói már a mult év során Július Du­ris és dr. Zdenek Nejedlý miniszterek nyilt levélbeli felhívására kötelezett­ségeket vállaltak, hogy megsegítik az EFSz-ek munkaját. hogy támogatják falvainknak szocializálását. A CsKP Központi Bizottságának ülése után és különösen Rudolf Slánskýnak, a CsKP vezértitkárának beszámolója után fokozott figyelmet szentelnek az Egységes Földműves Szövetkeze­teknek és kötelezettségeik teljesítésé­nek. Kötelezettségeikben elsősorban azt vállalták, hogy a diákokat megismer­tetik az EFSz-ek közös munkájának előnyeivel. Ügyszintén terjeszteni és propagálni fogják a szocialista köny­vet, a legfejlettebb mezőgazdaságnak, a Szovjetunió mezőgazdaságának ta­pasztalatait. valamint az egyes élen­járó EFSz-ek eddigi tapasztalatait, segítséget nyújtanak az EFSz-eknek, szakkádereik iskoláztatásában és az adminisztratív munkáikban. Az EFSz-ek építésébe a legjobban a falusé tanítók és tanitónők első országos, értekezletének résztvevői kapcsolódtak be. mint pl. Brusznyi­csan Milán, a tornaijai járásból, aki munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a harmadik típusú EFSz, amelyben dolgozik, megnyerte az őszi munkála­tok versenyét. Jó munkát végzett Macko János tanító, a ponyidarócl II.. típusú EFSz elnöke, Pilis Pál, Iz­rael János očovai. Sehickerle Mihály veľkálukai tanítók és sokan mások. Építészetben dolgozó élmunkásaink úi versenyvállalásai A kassai kerület építészetben dol­gozó élmuijkásai februári aktíváju­kon május elsejének tiszteletére kö­telezettséget vállaltak és elfogadták J. Kundrak iglói építkezési élmun­kásnak felhívását, amely szerint az év végéig legalább 3900 normaórat dolgoznak le. Ezt a felhívást Klema M., Kecsur M., Mihlik O.. Adam P , Barilla K-, Molnár J. és Guláes I. elfogadták és kötelezettséget vállal­tak. hogy ledolgoznak 3650—3800 nor­maórát. Február 18-án Iván László, a terebesi csehszlovák építkezési üzemek élmunkása felajánlást tett, hogy 4900 normaórát dolgozik le és ezzel megelőzte a többi élmunkásokat. Március 7-én Tcunan József él­munkás, a korompai építkezési üze­mek segédmunkása, 5100 normaóra ledolgozására vállalt kötelezettséget. Ugyanakkor felhívta Szalai István munkatársát, hogy az 1951. év tervét m::r az első félévben teljesítsék­Kiváló építészeti munkásainknak megvan minden lehetőségük arra, hogy ezt a nagyszerű kötelezettség­vállalásukat teljesítsék. Februárban Szalai István 224 százalékos teljesít­ményt ért el, ami 513 normaórát je­lent, Iván László pedig 230 százalé­kot ért ei, vagyis 435 normaóíét. Február hónapban tehát teljesítmé­nyükkel teljesítették majdnem két és fél havi tervüket. vényű kést használtak 3—5 fokos ne­gatívszögben. Ezeknél a kísérletek­nél magasabb fordulatszámnál a kés tönkrement. Ez a sikertelenség azon­ban nem riasztotta őket vissza és to­vább dolgoztak az újításon. A követke­ző kísérleteknél 22—25 fokú negatív­szögben dolgoztak és a vágási sebes­séget percenkénti 120—150 méterre emelték. Ez a módszer bevált. Ezzel az új mt"'- '^szerrel nagy mérték­ben lerr , a termelési időket. Krejcsi iívezető, Buchta Fe­renc k9iu,.^Ktor és Odehnal Alojz műszaki komplex-brigádjuk segítségé­vel külön berendezést alakítottak, amelynek segítségével a megmunká­landó anyagot két késsel dolgozhatták meg egyszerre. Ezzel a termelési időt 240 óráról 170 órára rövidítették le Később a negatívszögben köszörült kés használatával ezt az időt 100—75 órára csökkentették. Ipolyság dolgozó női a Nemzetközi Nőnapot úgy ünnepelték meg, hogy meglátogatták a község családjait. Kettes csoportokban járták be a vá­rost, hogy meggyőződjenek arról, ho­gyan élnek ma a dolgozók. Látogató kőrútjukon sikerült a Csehszlovák Nő­szövetségbe 80, az EFSz-be pedig 14 új tagot beszervezniük. Ipolyság dolgozó női így akarják ki­fejezésre juttatni tiltakozásukat a há­borús uszítók tevékenysége ellen. így akarják a maguk erejével támogatni a béketábort Nem akarják, hogy fiaikat és férjeiket, apáikat és testvéreiket még egyszei a véres lövészárkokba hajtsák. Híven követik ezért hazánk bölcs vezetőjének, Gottwald elvtársnak felhívását, öntudatosan szervezked­nek, bekapcsolódnak a termelés min­den vonalába, hogy hozzájáruljanak népi demokráciánk gazdasági és minden tekintetben való megerősíté­séhez. Ipolyság dolgozó női március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon nagy békema­nifesztációt rendeznek, ismét felemelve szavukat a béke és a kizsákmányolás­tól mentes élet ellenségei és akadá­lyozói ellen. A Csehszlovák Nőszövetség ipolysági szervezete nevében: Lukács Jánosné munkáslevelező. •i t Üdvözöljük az új, igazságos kenyér- és lisztellátási rendszert a faiba ? Az alábbiakban válaszolunk Aron Miklós levelére, melyben reagált egy, a rimaszombati Ves­na elárusítót ért kritikára. Mi­előtt még nekifognánk mondani­valóknak, idézünk leveléből: „Szeretnék hozzászólni az Üj Szó 1951. I. 30-i számában meg­jelent cikkhez, melyet Benyo Pál­né rimatamásfalvai lakos a rima­szombati Vesna lerakatok kiszol­gálói ellen írt." Mindjárt ehhez a pár sorához lenne némi megjegyzésünk. Áron elvtárs. Még pedig egy kérdést tennénk fel: Hogyan gondolja azt a ki téltelt, hogy „ellen írt"? Tud­niülik szerkesztőségünk eddig nem adott és a jövőben sem szán­dékszik helyet adni olyan mun­kásleveleknek, amelyeket bárki is támad/ás céljából írt volna­Szerkesztőségünk egyszerűen he­lyet ad hasábjain az egészséges, építő és javító szándékú kritika megnyilvánulásának. Az már a megbírált üzemvezető, vagy sze­mély öntudatosságától, ületve po­litikai fejlettségétől függ, vájjon a kritikára helyesen reagál-e, gyakorol-e önkritikát vagy csak kifogásokkal, látszólagos mentsé­gekkel igyekszik a hibát elleplez­ni. Nem állítjuk azt, hogy ez tör­tént a rimaszombati 45-205. sz. Vesna elárusítóval is. Egyszerű­en csak szeretnénk megmagya­rázni Áron Miklós üzletvezetőnek, egyúttal a többi megbírált Ves­wásoknak is. hogy nem helyes a vásárló dolgozók kritikáját tá­madásként felfogni. Egészen bi­zonyosak vagyunk benne, hogy mind Benyo Pálné, mind például a párkányi Vesna üzlet kritizáló­ja tisztán javító célzattal írták levelüket és semmi esetre sem azért, mint ahogy Áron Miklós írja, hogy: „a mai vevők többsé­ge azt kivánja, hogy az eladó csak körülötte forogjon és aláza­toskodjék". Ügy látszik. Áron Miklós elfe­lejti, hogy éppen a mai vevők többsége nem kivánja ezt a kö­rülhízelgést és talpnyalást. Ilyes­mit csakis a régi rendszer ú. n. j kiváltságosai kívántak és csakis j a régi rendszer magánkereskedői | kultiváltak. Ma a dolgozók egy­szerűen azt akarják, hogy tisz­tességes és igazságos bánásmód­ban részesüljenek, hogy ne fél- . vállról, lenézően és ne protekció- . rendszerrel kezeljék őket az üz- i letekben. A türelemnek és jóin- { dulatnak természetesen mindkét részről meg kell nyilvánulnia és bizonyos, hogy a vásárlóközön- j ség és a Vesna alkalmazottak ál- J landó nevelésével és öntudatosí- j tásával rövidesen elérjük, hogy az áru szépen, símián, fennaka­dás és elégedetlenkedésre való ok nélkül kerüljön a fogyasztók kezébe. M. L, Falvaink öntudatos dolgozói közt nagy örömet keltett az a hír, hogy korméányunk ' megfékezi a kenyér- és lisztpazarlást, hogy véget vet annak az aljas aknamunkának, amellyel a reakció szekértolói megsemmisíteni igyekeztek dolgozó parasztságunk munkájának gyümölcsét. A mi községünkben is ráfért már egynéhány lelkiismeretlen elemre, hogy megkössék a kezét. Bankó bá­csi sem fog már öt mázsa lisztet vásárolni a Pejkonak, hanem a lisz­tet és a kenyeret a munkások fog­ják megenni. A dolgozók elítélik az ilyen Banko-félék ravasizkodását, akik gáncsot mertek vetni ötéves munkatervünk sikeres végrehajtásának. Kormányunk ébersé­gének köszönhetjük, hogy gáncsveté­sük nem sikerült. Ezentúl a város és a falu dolgozói igazságosan megkapják a nekik szükséges kenyér és lisztmennyisé­get és mindenkinek lesz elegendő kenyér az asztalán. A tojás- és tejbeszolgáltatás terén nagy verseny folyik falvainkban. Május elsejéig minden község szeretne, ha a beszolgáltatási versenyben elnyerné a pálmát. Járásunkban eddig a tojás­beadásban Madar község vezet, amely az első két hónapban 18.000 tojást adott le. A tejbeszolgáltatásban Bagota község vezet, de a sertéshúsbeszolgál­tatás általában elég gyengén megy. Tavaszi munkálatainkat kissé lassítja a kedvezőtlen időjárás, a műtrágya­szórás azonban mindenhol folyik, s ve­tésig el is készülünk vele. Készülnek a kertészek melegágyai is és lázas tem­póban javítják a mezőgazdasági gépe­ket. A falusi földmunkások, a becsületes kis- és középparasztok minden erejüket a sikeres termelési eredmények szol­gálatába állítják és fogcsikorgatva ál­lapítják meg, hogy ezalatt újabb im­perialista ügynökök, kémek és háborús uszítók próbálták kijátszani és felfor­gatni békeszerető népünk életét. Hála azonban Pártunk éberségének az ilyen Sling Ottó, Svermová Má­ria és Clementis-féle jómadarakat sorban leleplezik. Nemsokáig rejtőz­ködhetnek az ilyen szezonkommu­nisták, akik szerették volna az 'im­perialisták kezébe átjátszani a hatal­mat és visszaállítani hazánkban a ki-, zsákmányoló rendszert. Leleplezésük azt bizonyítja, hogy meg­égeti kezét mindenki, aki a nép ellen tör, s aki többre becsüli Truman és Churchill úrékat, mint a saját népe boldogságát. Hazánk becsületes dolgozói egysége­sen állnak a gottwaldi kormány és Kommunista Pártunk mellett és egy­hangúlag elítélik az államfelforgatók bűnös tevékenységét. Sütti József, munkáslevelező, Perbete. A folyók nem folynak visszafelé A világ végérvényesen megváltozott. Hogy a régi világ soha semilyen for­mában nem jön vissza, az biztos, mert akkor a vizeknek is visszafelé kellene folyniok, ez pedig lehetetlen. Aki talán még kételkedik ennek igazságában, annak azt ajánlom, hogy nézzen meg népi demokráciánkban egy falut, amelyet már régebben is ismert és hasonlítsa össze a régit az újjal. Trávnica falut gye-ekkorom óta is­merem, mert ott nevelkedtem. Láttam ott elég nyomort, láttam a kizsákmá­nyolást, a béressorsot, a látástól-vaku­lásig való robotot, a feneketlen sarat, a vak sötétséget a boldogtalan, elége­detlen és rongyos embereket. így né­zett ki a falu akkor, egészen 1945-ig, amíg a dicső Szovjet Hadsereg el nem hozta a rég óhajtott felszabadulást. Tudták a falu dolgozói, hogv új kor­szak kezdődik életükben Az új korszak eljött. A régi romok és viskók helyén új élet épül olyan iramban, amire még ők maguk sem számítottak. A feneketlenül sáros, gir­be-görbe útcák helyén egyenes, lehen­gerelt kemény országút vezet. A vak sötétség helyett villanyfény köszönt, az úri kastély helyén polgári iskola, óvóda és kultúrház működik és készül már a mozi i$ Kizsákmányolás és ro­bot mintha sohase lett volna, ez már a múlté. Az emberek elégedettek és boldogok. Az EFSz szépen fejlődik, közös erővel épített istállójában kb. 35—40 szép tehénnel Most dolgoznak a baromfifarm rnegte remtésén. Dohány és konyhakertészet is létesül, egyszó­val áttértek a kollektív, nagybani gaz­dálkodásra. A munka szépen halad, mert a vezetés jó kezekben van. Trávnica falu csak egv a sok közül. Hazánkban nem nehéz megtalálni az Ilyen virágzó, boldog falvakat és min­denütt meglátn' a különbséget a mult és a jelen, a kapitalista és a szocialista világrend között Nem kétséges, hogy az utóbbi a jobb. mert a nép javát és a béke ügyét szolgál ia. Sabla István, Léva. Falunk szervezeti életéről Podatejed községben a közelmúlt na­pokban tartottuk meg a Szovjetbarát Szövetség közgyűlését. Megválasztot­tuk a vezető bizottságot, majd a köz­ség tanítónő elvtársnői nagyon szép szlovák-magyar vegyes kultúrműsort adtak. Lezajlott a helyi pártszervezet év­záró közgyűlése is. Kucsera elvtárs, mint a Párt járási kiküldötte ünnepé­lyes beszámolót tartott, amelyet a je­lenlévők figyelmesen hallgattak végig. A közgyűlés keretében ismét a köz­ség három tanítója rendezett kultúr­műsort. Az iskolásgyermekek szép szavalatokkal örvendeztették meg a jelenlévők szívét. Mindenki arra gon­dolt, hogy azelőtt a szegény murtkás­nép ilyen lélekemelő ünnepélyen nem vehetett részt és tilos volt a szabad­ságról vagy a szocialista jövőről be­szélni. Mai életünk felszabadultságát Sztálin generalisszimusznak, Gottwald elv­társunknak és népi demokratikus kormányunk vezetőinek köszönhet­jük. Népünk minden hűségével és szeretetével fordul feléjük és szilár­dan halad velük azon az úton, amely­nek végén a szocializmus győzelme vár. Ugyancsak évzáró közgyűlést tar­tott községünk EFSz-e is. A járási pártszervezet ide is Kucsera elvtársat küldte ki még négy másik elvtárs kí­séretében. Szép előadást hallottunk szövetkezetünk jövő feladatairól és az új vezetőség ígéretet tett e feladatok pontos teljesítésére. Az eddigi hibák feltárásával és a tapasztalatok felhasz­nálásával kiküszöbölnek minden ha­nyagságot, minden hibát, ami az Egy­séges. Földműves Szövetkezet fejlődé­sét akadályozná. Községünk így re­mélhetőleg minden vonalon a biztos haladás útjára lép. Rózsa János munkáslevelező, Podatejed.

Next

/
Thumbnails
Contents