Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-01 / 51. szám, csütörtök

gyAaát csak akkor kell végrehajtani, ha a szervezet biztos a felől, hogy a jelentkezőnél minden előfeltétel meg van arra, hogy jó kommunista lesz, A várakozási határidő betartása továbbra is szükséges aaért, hogy a jelölt megismerkedhessen a Párt munkájával és programmjával, szervezeti rendjével, hogy a pártszervezet alaposan felülvizsgálja a leendő párttag egyéni tulajdonságait. Mm ^SMfMVHA^^^k klM^tfflí A "t ™9|IH>I IUIW nUMMI I RjtnlllsHKi A szervezeti rend értelmében az új tagok felvétele az alapszervezeteken keresztül történik. Az alapszervezetekre hárul az a fontos feladat, hogy a tagok felvételét a Központi Bizottságnak a Párt növekedése és összetétele szabályzásáról szóló irányelvei alapján irányítsák és hajtsák végre. A pártszervezeteknek nem szabad és nem is lehet a Pártba való szigorúan egyéni felvételt véletlenszerű felvételekre hagyni, vagy pedig megengedni, hogy önként és önmaguktól folyjék le. Az alapszervezeteknek hatókörükben ismerniök kell az embereket, azok tulajdonságait, életét, figyelemmel kell kísérniök növekedésüket és fejlődésüket, rendkívüli gondosságot és figyelmet kell szentelniök közülük a legjobbaknak, nevelniök kell őket, ismemiök kell a tömegszervezetekben, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségben, a Szokolban, stb. aktívan dolgozó embereket és mindezekből meg kell teremteni maguk körül a szocializmus öntudatos építőinek kollektívumát. Ezzel a kollektívummal úgy kell dolgozni, hogy számára ás minden egyes tagja számára és körülöttük is megteremtsük további növekedésük és fejlődésük előfel\ ételeit úgy, hogy közülük a legjobbak a pártszervezet segítségével és saját törekvésükkel fejlődjenek és fövendő párttagokká növekedjenek. Közülük a legjobbakat ki kejl választani, nevelni kell és elő kell készíteni a Pártba való belépésre. Az alapszervezetek csak ily módon teljesíthetik a Párt növekedése és összetétele szabályozásánál rájuk eső feladatot Ha így fogják fel feladatukat, annál könnytó eljárásuk és döntésük magánál az új tagok felvételénél. Az elvtársakat már ismerni fogják és hfctyoson és igazságosan fognak dönthetni. Az új jelölt Vi\gy tag felvételéről való egyéni dönftsnél meg kell i tél ni az illetőt, de nem kizárólag a kérdőív alapján, htuvem a valóság és személyes megismerés alapján. A Vártba csak valóban kipróbált elvtársakat és elvtár;V^ket lehet felvenni. A pártszervezetnek pontosan lv» kell tartania a jelöltek és tagok felvételénél a szervezd renď összes szabályait és igazodnia kell azokhoz, .^z azt jelenti, hogy rendben kell lennie az írásbeli jel'wtkeíő ívnek, az életrajznak és két kezes aláírásának. ^Vőlegfontos az, hogy a megvitatásra kerülő jelentkezésieket mind az alapszervezet bizottsági ülésén, mind taggyűlésen ne csak formálisan vitassák meg, háv iem a szerint Ítéljék meg, hogy vájjon a jelentkező fc'ejlett-e már annyira, hogy a Párt jó tagjává válhasson

1' I járási bizottságok feladatai av,tagfelvételnél Az új tagok felvétele kérdésében ä Járási pártbibizottsági és taggyűléseken nemcstfV" formálisan és mechanikus módon megállapítsák és! ^ellenőrizzék, vájjon az alapszervezetek által elintézett új tagsági jelentkező íveken minden kellék rendben van-e, tehát hogy a nyomtatvány rendesen ki van-e töltve, teljes-e az életrajz, megvan-e a kezesek ^aláírása, stb. Feladatuk főként abban áll, hogy mindig megállapítsák és ellenőrizzék, vájjon az üzemi szerveretek az új tagok felvételénél betartották-e szigorúan' az egyéni felvétel alapelveit, vájjon a jelentkezésekost a bizottsági és taggyűléseken nem csak formális&i tárgyalták-e meg. A járási pártbizottságoknak tudomásuknak kell lennie arról, hogy minden egyes jelentkezésről hozott határozatukkal jóváhagyják, megváltoztatják, vagy nem hagyják jóvá az alapszervezet taggyűlésének határozatát. Főleg arra van szükség, hogy a járási bizottságok foglalkozzanak a járási pártszervezet és a járás egyes alapszervezetei növekedésének szabályozásával. Arról van itt szó, hogy a járási bizottságok állandóan tanulmányozzák, vájjon a járásban a politikai munka színvonala főleg a döntő alapszervezetekben biztosítja-e az új tagok és mindenekelőtt azon dolgozók növekedését, akik rendkívüli érdekkel bímak számunkra a pártszervezet összetétele szabályozásának szempontjából és az építési feladatok sikeres teljesítésnek szempontjából. Ez például egy bánya üzemi szervezetében azt jelenti, hogy különös figyelmet kell szentelni a bányászoknak, akik közvetlenül a bánya mélyén dolgoznak, az állami gépállomásokon a traktorosoknak, a kohászatban az olvasztároknak, stb. UJSZÖ Hogy erre mennyire és mily feltétlenül szükség van, ezt mutatják a legutóbbi osztravai tapasztal^ tok. Az osztravai szervezet az elmúlt év utolsó hete* folyamán megfeszített harcot folytatott a kőszénkitermelés tervteljesítéséért. A Párt minden törekvése ellenére sem sikerült néhány bányában, néhány szénvidéken és fejtésnél elérni a tervezett termelést. Amikor ezekben a bányákban közelebbről áttanulmányozták az üzemi szervezetek munkáját, megállapítást nyert, hogy a bányában van üzemi szervezet, de tagjai minden elképzelhető munkaszakaszon dolgoznak, csak éppen a szén fejtésénél nem, avagy nagyon kevesen, tehát épp olyan munkahelyeken nem, amelyek a tervteljesítés szempontjából döntőek. Hogy az ilyen üzemi szervezet nem működhet jól és nem teljesitheti alapvető feladatait, az világos. A Pártba való tagfelvétellel kapcsolatos új rendelkezés és a Párt összetétele szabályozásának biztosítására vonatkozó új rendelkezés, ha azt a pártszervezetek és pártszervek rendesen hajtják végre, a Párt további erősödését és növekedését jelenti majd. I járási pártfcizottsápk munkájáról Pártunk és szervei szervezeti felépítésében egyik legfontosabb és legérzékenyebb láncszem a járási bizottság. Jelentőségük a pártéletben és pártmunkában rendkívüli. A járási bizottságok, mint ismeretes, a járási konferenciák közti időszakban a járásban a legmagasabb és irányító pártszervek. Az ő feladatuk az, főleg, hogy biztosítsák a Párt magasabb szerveinek határozatát és a Párt fő irányvonalának végrehajtását működési körzetükben, hogy a Párt politikáját végrehajtsák a járásban és alkalmazzák azt a járás viszonyaira és irányítsak a Párt minden alapszervezetének munkáját a járásban. E mellett a járási pártbizottságok olyan szervek, amelyek által megvalósul a magasabb pártszervek kapcsolata az alapszervezetekkel. Hogyan teljesítik a járási pártbizottságok ezen funkciójukat? Nem kétséges az, hogy a járási bizottságok alapvetően megjavították munkájukat. Már igen sok olyan járási íjjzottságunk van, amelyek valóban betöltik a vezető és irányító szerv rájuk eső funkcióját a járásban. A járási pártbizottságok munkája az 1950-es járási konferenciák után javult, és egyszersmind összetételük is megjavult. A munkások százalékszáma a járási bizottságokban 59 százalékról 71 százalékra javult, továbbá majdnem 70 százalék új tagot választottak be a járási bizottságok össztaglétszámához viszonyítva. A járási bizottságok taglétszámának csökkentésével megteremtettük az előfeltételeket a gyűlések minőségi javítására és a munkamódszerek és munkastílus javítására. A legutolsó év folyamán jelentősen megszilárdult és kibővült a járási bizottságok apparátusa, úgy hogy ma egy járásra átlag 12 politikai dolgozó esik. Ha azonban a járási bizottságok munkáját az alapszervezetek állapota és szükséglete szempontjából és azon feladatok szempontjából ítéljük meg, amelyeket a Pártnak megoldania és biztosítania kell, akkor észre kell vennünk, hogy a járási bizottságok munkájában még igen sok gyenge pont és hiányosság mutatkozik. És éppen azért, mivel olyan érzékeny láncszemről van szó, mint amilyenek a járási bizottságok, minden egyes hiány, amely munkájukban jelentkezik, azonnal visszatükröződik az alapszervezetek munkájában is, mert ha a járási bizottság nem dolgozik jól, ha érintkezése és kapcsolata az alapszervezetekkel megfeneklett, akkor megállt az alapszervezetek működése is. I járási bizottságok hiányai Számos járási bizottság még eddig nem vezető és irányító szerv a járásban. Nem teljesíti és nem gyakorolja ezideig a járásban a legfelsőbb pártszerv funkcióját. Habár a járási bizottságok nagyrésze rendszeresen havonta tart gyűlést, gyűléseik nem munkaértekezletek, amelyeken a Párt politikájának alapvető kérdéseit oldanák meg a járásban. A járási bizottság tagjai ezeken a gyűléseken nagyrészt csak végighallgatják a beszámolót és igen kevéssé vesznek részt a vitában, A járási bizottságok ülésein még igen kevés a kritika és önkritika, ami az elfogadott határozatok javítására és a megvitatott kérdések megoldására vezetne és a járási szervezetek pártwpparátusa munkájának javulására. Vannak esetek, amikor a járási bizottságok ülését csak azért hí viák egy'je, hogy formálisan betartsák a szervezeti rentV^t és a pártonbelüli demokráciát. Az' elnökség munkájában is mutatkoznak hasonló hiánycvk. A járási bizottságok elnöksége nem elég felelősségteljesen dolgozza ki a járási bizottságok határozatát és kevés gondot fordít az egyes feladatok és határoltok biztosítására és teljesítésére. Ez azért* ^an, mert az elnökség tagjai nem eléggé ismerik a jártas problémáit, nem ismerik tökéletesen a járásban az. egyes szervezetek munkáját és kizárólag arra vam">ak utalva, amit a titkárságok dolgozói készítened fel számukra. Az elnökségek ugyancsak a legtöb esevj

1^ nem irányítják és nem ellenőrzik az apparátust a titkárság munkáját. k Az elnökség egye^ tagjai gyakran fogják fel és 8 lá

t„ák funkcióikat reszort szerűen, úgy mint a népi közigazgatás, a szakszervezetek, a Csehszlovák Földművesek Egységes Szövetségének, stb. dolgozói és nincs széleskörű áttekintésük a pártpolitikai munka helyzetéről és az egész politikáról a járásban. Ilyen helyzetben az elnökségek nem biztosítják a pártszervezet kollektív vezetésének és irányításának módszerét. A járási bizottságok munkájának legnagyobb és legkomolyabb hiánya azonban elégtelen kapcsolatuk az alapszervezetekkel. A járási pártbizottságok eddig még nem látják a járási szerveset vezetésében és Irányításában, az alapszervezeteknek való segítésben és oktatásukban, a gazdaságban és a tömegmunka minden szakaszán dolgozó kommunisták tevékenységének ellenőrzésében és irányításában főfeladatukat. A járási bizottságok tagjai kevésszer és csak néha látogatnak el a üzemi szervezetekbe, bizottsági vagy taggyűlésekre. A járási bizottságok tagjainak csak ritkán jelölnek ki feladatokat és kevéssé vonják be őket az elfogadott határozatok végrehajtásának biztosításába és annak ellenőrzésébe, hogy az elfogadott határozatokat hogyan hajtják végre és hogyan válnak be azok. A járási bizottságok nem kielégítő és helytelen munkája megmutatkozik az állami és gazdasági apparátus és a tömegszervezetek vezetésiében is a járásban. Megtörténik az, hogy a járási pártbizottságok és szervek gyakran átveszik az állami vagy gazdasági apparátus funkcióját, végrehajtják azok feladatait a helyett, hogy az ezekben a szervekben lévő felelős kommunista munkások segítségével irányítanák és igazgatnák azok tevékenységét. Az állami és gazdasági apparátus helyes irányításával sokkal jobban és nagyobb mértékben lehet azokaí felhasználni célunk — a szocializmus felépítése megvalósítására. Ez az iparban és a mezőgazdaságban és főként a termelési feladatok biztosításában, a termelési és beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében stb. tűnik ki. A Párt és minden szervezete, funkcionáriusa és tagja politikai munkáját, mindennapi párt tervezeti munkáját igen gyakran adminisztrálással, htvataloskodással és parancsok és rendeletek osztásával helyettesítik. A járási pártbizottsági szervek politikai dolgozóinak munkája még nem jó és nem olyan, amilyennek lennie kell. Ez azért van, mert színvonaluk még nem kielégítő. A járási pártbizottságok apparátusában működő politikai dolgozók nagyrésze olyan elvtárs, akiben megvan a jóakarat, de hiányzik a tapasztalat a politikai munka terén. Számos járásban megtörténik az, hogy a járási titkárság apparátusa helyettesíti a választott szervet, megold és eldönt olyan kérdéseket, amelyekről nem hozott döntést sem a járási bizottság, sem pedig az elnökség. Vannak esetek, amikor a járásban a politikát nem a járási pífctbizottság irányítja ég határozza meg, hanem a járási titkárság. Milyen funkciót tölt be tulajdonképpen a párt-apparátus a járásban és politikai funkcionáriusainak mik a feladatai ? A pártapparátus a járásban a járási pártbizottság végrehajtó szerve. Ez távolról sem jelenti azt, hogy a járási titkárságok politikai funkcionáriusai csak mechanikus végrehajtói a kiszabott feladatoknak, A politikai munkások feladata a járás pártapparátusiban végrehajtani a pártszervek határozatát és megvalósítani az alapszervezetekkel való összeköttetést, ök felelősek a járási bizottság határozatainak rendes végrehajtásáért, teljesítéséért és betartásáért. Nekik kell lelkiismeretesen előkészíteni a választott szervek gyűlésére az anyagot, jelentést tenni az alapszervezetek tevékenységéről és a határozatok végrehajtásáról, valamint naponta kezdeményezően hozzájárulni az alapszervezetek munkájának javításához. Azonban a járások pártapparátusaiban működj politikai munkások munkanapjuk nagyrészét a titkárságon töltik és a legkülönbözőbb tanácskozások tömegével vannak túlterhelve a helyett, hogy gyakorlatilag megismerkednének a pártszervezetek életével és munkájával azok gyűléseinek gyakori látogatásával közvetlenül az üzemekben, falvakon, hivatalokban, stb. Nézzük csak meg, hogy néz ki a Kamenice nad lipou járás vezető titkárának munkahete: Hétfő: , Délelőtt — a tehénistáüók adaptáláséval foglalkozó bizottság ülése. Délután — a járási bizottság elnökségi ülése, amely este 10—11 óráig tart Kedd: Délelőtt — a koordinációé négytagú bizottság ülése. Délután — a népi milícia tanácskozása. Este — a városi bizottság gyűlése. Szerda: Délelőtt — a titkárság ülése. Délután — az oktatók tanácskozása. Este — a Nemzeti Arcvonal járási akcióbizottságának gyűlése. Csütörtök: Délelőtt — fogadónap. Délután — tanácskozás az EFSz-rőL •