Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-03 / 53. szám, szombat

1951 Töárcíus 3 UJSZ0 Az építőmunkák gépesítése a Szovjetunióban Azokat a hatalmas építkezéseket, amelyek a háborűut&nl évekbe® ln­Aritafc meg: a Szovjetúnióban, lehetetlen lett volna megvalósítani a leg­korszerűbb, igen nagyteljesítményű gépi berendezések széleskörű alkal­mazása nélkül. Ma már az építkezéseken ritkán látunk nehézkes építőállványokat, nem a munkások hordják az épületre a téglát és más építőanyagot. Nincs már ásóval és lapáttál dolgozó földmunkás. Az építkezés régi módsze­rei a régi berendezésekkel é>s szerszámokkal együtt már teljesen elavultak és felváltotta őket a gépek munkája. Ma az általános építkezéseknél már csak a falazás és néhány segéd­müvelet gépesítése van hátra. Mihelyt kijelölik az épület helyét, megérkeznek oda az exkavátorok, hogy az alapgödröket kiássák. A la­kóházépitkezéseknél a 0.5 köbméter befogadóképességű exkavátorok van­nak leginkább használatban. Ezek lánctalpakon mozgó, univerzális be­rendezéssel ellátott rendkívül tökéle­tes gépek, amelyekkel az alapgödröt, valamint a vízvezeték- és csatorna­hálózat lefektetéséhez szükséges ár­kokat lehet kiásni. Arra is alkal­masak, hogy a vezeték elkészítése után segítségükkel a csatornákat betemessék. A gépek alkalmazása jelentősen meggyorsítja és olcsóbbá teszi a munkákat Az alapgödrökből kiemelt földet önmagukat automatikusan ürítő te­herautók szállítják a lerakás helyére. Autók szállítják az építkezéshez a téglát, a homokot, a meszet, fát és más építőanyagokat is. Legérdekesebbek a moszkvai, a monumentális épületeknél használt daruk. Ezek az épületek acélvázasak. Az acélszerkezet szerelésének gépe­sítése igen nagyjelentőségű az épít­kezés eredményes végrehajtása szem­pontjából. Az üj konstrukciójú daru­kat mindenütt láthatjuk a ezovjet fővárosban. Már sok évvel ezelőtt megoldották a betonkeverés gépesítését. Különféle típusú betonkeverőgépek ezrei mű­ködnek ma a Szovjetúnió építkezé­sein. A habarcsszállitás gépesítését is megoldották a szovjet gyárakban nagymennyiségben gyártott habarcs­szivattyúk. Habareskeverfi és vakoló-egregátokat is gyártanak Ezek megkeverik a habarcsot, el­szállítják a felhasználás helyére és a vakolandó fal vagy mennyezet fe­lületére szórják. Ezek a gépek víz­szintes irányban 50 méter, függő­leges irányban pedig 15 méter "tá­volságra szállíthatják a habarcsot. Különféle gépekeit használnak a vakolómunkák elvégzéséhez. A hom­lokzat vakolása rendkívül sok mun­kát igénylő müvelet. A szovjet mér­nökök azonban sikeresen oldották meg ezt a problémát is. Moszkva építkezésein már alkalmazzák az ú. n. „gépi vakolót". Ilyen gép műkö­déséhez nincs szükség épületállvány­ra. Annak a háznak a tetejére, ame­lyet vakolni akarnak, az épületből kiálló támasztó karókat erősítenek. Ezekről drótkötelek lógnak le, ame­Moszkva város ismert kőművese, a Sztálin-díjas Vaszilij, az Orosz Szö­vetségi Köztársaság Legfelsőbb Taná­csának küldötte, az újítók legelső sordb«r» áll. lyeket feszesre húznak. A drótkötélen könnyű vaskeret kúszik és rajta szó­rófejjel ellátott kocsi mozog jobbra­balra. A szórófejből két tömlő indul ki: az egyik a habarcsot, a másik a villamosenergiát vezeti hozzá. Mi­alatt a keret a kocsival együtt felfelé mozog, széles, frissen vakolt sávot hagy maga mögött Amikor lefelé in­dul, változtatja a szórás erejét, vi­tamint a habarcs összetételét. E moz­gás során történik a simító vakolás. A gép teljesítőképessége igen nagy. Huszonöt perc alatt 200 négyzetmé­ternyi falfelületet is képes bevakol­ni. Ezt a munkát csak 40—50 kivá­lóan képzett vakolókömüves végez­hetné el egy nap alatt. A gépesítési eljárások újabb és újabb lehetőségeivel nemcsak a mér­nökök, hanem a munkások is foglal­koznak és igen sok javaslatot nyújta­nak be a különféle müveletek egy­szerűsítésére és gépesítésére. Az ész­szerüsítők segítségével sokmillió rú­belt takarítottak meg már eddig ls az építkezéseknél. Észszerűsítéssel megkönnyítjük munkánkat. / Ahogy a szovjet épitészetben ezer és ezer gépet állítanak be a munka­folyamatok megkönnyítésére, ugyan­úgy a munkások, e. sztahanovisták, az újítók százai és ezrei észszerűsítő munkamódszerekkel törekednek a munkafolyamatok meggyorsítására és megkönnyítésére. Egy egyszerű munkás Ivan Sirkov a munkaeszközök új fajtáinak egész sorozatát konstruálta. Egy félig auto­matizált csillét készített, amely a maltert szállítja « munkahelyre és úgy van megszerkesztve, hogy semi­lyen körülmények között sem borul fel. A tégla szállításnál is igen elter­jedt a Sirkov-csiillék alkalmazása, mert ezek bevezetése jelentősen meg­rövidítette a berakodás és kirakodás idejét. Sirkov Ivánt, e kiváló kőművest, az elmúlt évben Sztálin-díjjal tüntették ki. Vele együtt elnyerte ezt a magas kitüntetést Vaszilij Koroljov és Fje­doszi Savljugin is. Az 6 kezdeménye­zésük alapján vezették be a moszk­vai építkezéseken az új munkamód­szert a kőműves munkában, ez új munkaszervezést — az ötös csoporto­kat. Azelőtt a kőműves rendszerint egy segédmunkással dolgozott és a fal­rakásnál minden műveletet magának kellett elvégeznie­Az ötös csoportokban szervezett munka a szakképzett kőművest felszabadí­-totta másodrendű kötelességeitől és lehetővé terte, hogy a legnagyobb mértékben kihasználja művészetét. E munka megszervezése következtében a munka termelékenysége jelentősen növekedett. Amikor még „kettesben" dolgoztak, egy jó kettes munkacso­port 2—3000 téglát rakott le egy mű­szak alatt. Az „ötös csoport" 10—12 ezer téglát rak le egy műszak alatt. Sőt vannak olyan brigádok is, ame­lyek nyolc munakóra alatt 20.000, sőt még több téglát is leraknak. Ez a munkamódszer emelte a munkások bérét is Az „ötös csoportokban" dolgozó munkások bére is jelentősen emelke­dett és ugyanakkor az ötös csoport a sztahanovista munkamódszer iskolájá­vá vált. Az „ötös csoportokban" ugyanis rendszerint bevezetik azt, hogy a brigádvezetfin kívül a többi munkásokat, ha már betanultak, ki­Moszkvában egymásután nőnek ki a hatalmas új lakóházak, mert a mun­kások. mint V. V. Koroljov is sztaha­novista ütemben, a legjobb minőségű munkát végzik. cserélik, új munkásokat vesznek fel az ötös csoportba, hogv azok is elsajátít­sák ezt az ú i munkamódaeert A mun­kások kicserélésénél a már bedolgo­zott brigádtagok előlépnek, és pedig a brigádvezelő helvettesébö! brigádveze­tő lesz, azaz ő szervezi meg az ötös csoportot. Az ő helvére lép elő az első segédmunkás, akinek a helyét vi­szont a téglaadó munkások egyike foglalja el. A tanítványokból mesterek lesznek. Koroljov és Savljugin volt tanítvá­nyai közül már százan és százan dol­goznak, mint brigádvezetők a moszk­vai építkezéseken. SŐt Koroliov példa­mutatása nyomán igen sok építkezésen vezették be az „ötös csoportok" mun­kamódszerét Romániában is Koroliov, amikor ellátogatott Romániába és meglátogatta Bukarestet és több ro­mán várost, masa szervezett ötös csoportokat, betanította őket erre az új munkamódszerre A magyarországi építőmunkások is jól ismerik Fjedosz Savljugin nevét, aki nemrég látogatott el hozzájuk és megmutatta nekik az ..ötös csoport­ban" vé"zetf kőművesmunka folyama­tát és előnyeit. Szamoilov Ivan egy fiatal moszkvai éüítBmunkás, ezekben a napokban ú f sztahanovista kezdeményezéssel állt elő Munkájá­nál a napi normát I 100 százalékra tel­jesítette Hogvan érte el ezt a győzel­met Számol iov? Felhasználta az „ötös csoport" lényegét és az egész munka­folyamatban bevezette a munka meg­osztásának módszerét. A gyorsított munkamódszerekkel dolgozó kőműve­sek így óriási eredménveket értek el. A szoviet építőmunkások sikerei, al­kotásai elválaszthatatlanul egybekap­csolódnak a szoviet társadalmi rend­del. A szovjet korszak tette lehetővé az épitészetben mindazoknak a széles­körű ipari munkamódszerek bevezeté­sének lehetőségét, amelvekkel az épít­kezéseknél a munka is könnvebbé vá­lik és a termelés magas szervezettsége folytán fokozódik A mellett, hogv gé­pek segítségével dolgoznak, lehetővé tette a szovjet kormánv a munkások­nak. hogy továbbfejlesszék ismeretei­ket a tankörökben és iskolákban A szovietmunkás nem ismer sem kon­kurrenciát a munka terén, sem idény­munkát, sem pedie munkanélküliséget, h^nem alkotó kezdeménvezé»» érvé­nyesítésével. ismeretei elmélyítésével ér el egvre szebb munkasikereket, ami számára a növekvő jólétet Jelenti. V. ANTONOV. Januárban alig hozott havat a féi. A beiagvott föld hideget lehelt és sej­tetően várta, hogv a puhás lóréíeg babusgassa s az emberek siléceikkel örömmel rohanjanak rajta. A nap gyengéd sugaraiban fürdött Podbrezo­vá is. A városkát sáncként veszik kö­rül a magas hegyek. A lombtalan fák dermedten meresztgették vékony ágaikat és az imitt-amott zöldelő fenv­vesek tarkították az elhagyatottnak tűnő, kékbe folvó szürkés tájat, a nemrég még kenvérhéiszínű hegy­oldalakat. A távolabb emelkedő Ala­csonytátra ormait vakító fehér hó bo­rította s a tél igazi leheletét hozta on­nan magával a szél. A gvár kéményei­nek barnás füstje gomolyogva oszlott el a derűs napfénvben Van olyan idő is, amikor nehéz szürkés fellegek sú­lyodnak Podbrezovára és viharok is dúlnak, a kéménvekből dúsan kiáramló füst olyankor is a dolgozók kemény munkáját hirdeti... Ulrich László érdeklődve pillantott ki a gépgyár szerszámműhelyének ablakán. — Rég volt ilven telünk. A hó vala­hogy nem akar lehullani — szólt oda munkástársának, — pedig a kislányom mindig kérdezi: „Apuka, mikor me­gyünk már szánkázni?" — Megéljük még azt is. — válaszolt János. Az ő gondolatai másfelé jártak. Az ajtó üvegnvílásán keresztül a szomszéd műhelybe a pillantott ét, lát­ta, hojev az egvi-t esztergapadot vagy öt ember veszi körül. — Ez a Szlabei egész híres lett — foh'tatta a megszr'tadt beszélgetés fo­nalát, — Trnnváról. Körmöcbányáról, Vrútkyról, Zólyomból jönnek hozzá az esztergályosok! Ulrich erre ccak elmosolvodott s egyszerűen csak ezt mondotta: — O lett a mi csillagunk ... Tudta, hogyha feliönnek az első esti csillagok az égre, még több. ezer meg ezer csillag gyullad ki utánuk s akkor azok is úgv kezdenek ragvogni, mint az elsők. Ezzel azt gondolta, hogy rö­videsen így lesz a gyorsvágókkal is. * Ulrich László, a műhelv legjobb él­munkása, három köszörülőgépen dol­gozik. A három közül kettő automata­gép. A két automatagép már dolgozik, egy-egy darabot hosszabb ideig kő­ü EL M EREK szőrül. Ahogv a vörös koszörűlap be­vágódik a darab mélyedéseibe, szikrá­kat szór ... Ulrich most a harmadik gépen igazgatja a csavarokat, mérete­ket vesz, majd gondosan megindítja a gépet. — Könnyű fgv neked. — szólal meg újból a szomszédja. János, aki csak a mult hónapban szabadult fel, — egyszerre három gépen dolgozol, így aztán magasan is teljesíthetsz. — Hát bizony közel kettőszáz szá­zalékra teljesítem a tervet. — feleli neki Ulrich. — És mennyit keresel? — Ezerötszáz koronát egv hétre. — Na, abból aztán szénen meg­élhettek ... — És te mennvire iöttél fel a mult héten? — kérdezi most Jánostól. — Hatszáz koronára. — Az kevésl — majd kis vártatva újból megszólal, — mondd, hány szá­zalékod van? — Nem tudom, a mester még nem mondta meg ... — Hogv a csudába lehet ez... várj csak. új darabot kell betennem... A harmadik gépet leállítja s oda­megy az első automatagéphez. Még vár néhány pillanatig. A kőszörűlap éles zajjal csusszan az anvag mélye­désébe. az apró szikrák most is für­gén röpködnek. Egyszerre csak le­állítja olajos kezével a motort. Lesze­reli a dar.-bot. Maid egv másikat tesz fel. Rövidesen újból munkában van mind a három eép. János csak egv automatagépen dol­gozik. Bőven van iöeie beszélgetésre. Sokszor félórákat nem csinál semmit. A gép megv Köszörül. 0 meg ilyen­kor Ulrich mellé áll és figveli őt. Ul­rich meg magvaráz neki. Elmondja ta­pasztalatait, Jancsi csillogó szemmel hallgatja. Többször is megtörténik, hogy segít Ulrichnak az ú i darabok beievésekor, aki közben a gép keze­lési mód iáról, a felszerelés meggyorsí­tásáról beszél Jancsi most is ott áll mellette Ul­rich gondolatai a versenyre terelőd­nek. PETRÖCI BÁLINT — Te, a napokban kanunk egy új gépet. Nem volna kedved azon is dol­gozni? — Jancsi arca felderül. — Ügy, ahogv te? Egyszerre több' gépen? — mondja lelkesedéssel, — miért nel — Eleinte majd segítek neked. — Igy aztán én is legalább száz­ötven százalékra teljesíthetek! — Többet is fogsz keresni. De itt nálunk nincs valami rendién — foly­tatja Ulrich elvtárs. — e béke­kongfesszus tiszteletére köteleztük magunkat, hogv három héten keresz­tül élmunkási módon dolgozunk s a tervet hét százalékkal túlteljesítjük. Az ellenőrzést csak az irodában vég­zik. Nem tudjuk, hogv naponta mit. érünk el Pedig ez nekünk nagyon fon­tos volna. — Szerezhetnénk egv táblát s egy kis fáradsággal mindennap feljegyez­hetnénk a termelési eredménveket, — mondja János — Gondoltam erre én is. — folytat­ja Ulrich, — hibásak vagvunk ebben, hogy ezt eddig nem kértük. Majd este 3 pártszervezet ülésén felhozom ezt. Ulrich párttag. Ha nem is megbízott agitátor, kötelességének vallia, hogy politikai meggyőző munkát végezzen. Sokszor hallják tőle munkatársai: — A mi kezünkben van a hatalom és ezt védenünk kell minden erőnkkel. A diósgyőri gyárban dolgoztam, amikor a szovjet katonák felszabadítottak ben­nünket. Akkor boldogan lélekez­tünk fel valamennyien, mert tud'uk, hogv megváltozik életünk, hogv vé­get ért a kizsákmányolás és örömmel kezdtünk az újjáépítés munkájához. En kassal vagyok. Kassán élnek a. szüleim is, ezerkilencszáznegyvenhat­ban átjöttem ide s azóta itt dolgo­zom ... Itt is. akárcsak Magyarorszá­gon, a dolgozók körében könnyebbsé­get, jobb ha n gulatol tapasztaltam S ezt a Szovjetuniónak köszönhetjük! A hős szovjet katonák azonban nemcsak a srabndságot hozták nekünk, hanem megmutatták az útat, hogyan dolgoz­hatunk jobban, fejlettebb termelési munkamódszerekkel. Ezért dolgozom én is három gépen, hogv minél többet termelhessek és erőtel iesebbn harcol­hassak a békéért . . * Ulrich gépköszörfls sokszor megáll a szomszéd műhelyben dolgozó Szia­bej esztergályos mellett és percekig elnéz* őt. Látta az arcéi derűssé te­vő gyöngéd niosolvt. élesen figyelő szemét, magabiztos kezét Látta, hogy a negatlvszögű kés mint vésődik a szürkés, beporosodottnak ^űnő acél­anyagba, arqelyet a ké« pillanatok alatt tükörfényessé változtat A kis dugó­húzóként csavarodni akaró forgács apró darabkákban szétpattog. Színbe) elvtárs emeli a fordulatszámot. Már háromszázméteres vágási sebességnél tart. Maid négvszázat számlálnak Két vrútky-i ifjú esztergályos is ott áll mellette. Figvellk Szlabejt. A gyorsváeás munkamódszerét • jöttek tőle elsajátítani. — Ha ezt egv ember megteszi — szólal meg munkaközben Szlabej elv­lárs —, akkor a többinél is mennie kell ennek. Sz az ifjú vrútkv-i esztergályosok erre csak mosolyognak s már türel­metlenül várják l-ogv hazatérhessenek és elkezdhessék ők is a gvorsvágást. Ulrich meg a maga három gépére gondol. Ez is nagv előrehaladás 1 ie­jent. fis jóleső érzéssel tér vissza mű­helyébe. A műszak után Pieszokról külön autóbusz viszi haza a dolgozókat. P dbrezován a híd közelében föbh tár­sával együtt Vlrich is kiszáll. A Vág vize büszkén és gvorsan törtet Besz­terce felé. Az envhe tél még nem ra­kott rá jégpáncélt Erősen fúj már a szél Ulrich összehúzza magán a ka­bátot és hazasiet. Felesége ebéddel várja Az üzem új. emeletes házakat emel­tetett dolgozóinak. Itt kaotak nemrég lakást Ulrlchék N. Klslánvuk hogy örült neki. A fürdőszoba tetszett neki a legjobban. A hideg — meleg víz, » zuhany Hogy sikoltozik sokszor örö­mében, amikor az anvia a kádban für­deti. A szakszervezettől kölcsönka­pott pénzen új bútort vettek maguk­nak s az elmúlt év desemberében négyezerötszáz koronás szőnyeget is vásároltak. Szerénven, de elégedetten élnek. Az asszonv Ulrichot a moziba hívta. — Már olyan rég vojjam veled, iga­zán eljöhetnél — kérleli őt — Majd holnap vagy szombaton, anyukám, ma meni el te « gyerekkel. Vígjátékot játszanak... Én nem érek rá Gyűlésre kell mennem — a ver­senvtáblára gondol, meivnek a na­pokban már a míihelv 'alán kell függ­nie Ezt kell elintéznie S van még sok más kérdés, amiről tárpv^lnl fognak a pártgvíilésen — Teneked mindig tontosabb a Párt, mint én! — s az as«zonv egyszerre csak észbe kapott Azonnal az új la­kásra gondolt az új szőnyegre, az őj rádióra a fürdőszobára. . Azelőtt csak álmodozhatott Ilyesmiről De a ki­ejtett szavakat már nem szívhatta vissza. Férie leteszi az úiságot é» komolyan a feleségére néz — Igen, a Párt a legfontosabb! Az az első! Felesége most megkönnyebbülten felsóhajt. Jól tudía már ő Is hogv ez Igy van helvesen — Tudom, mert ha nem lenne ilyen Pártunk, mi sem élnénk ígv — szólal meg most mosolyogva az asszony s odamegy férjéhez Ulrich László feláll mintha indulni akarna valahová és híreién átöleli fe­leségét. mint legénvkorában telte. Megcsóko'ják eTvmást Fiatalok rrég, teli életerővel Kislányuk meg közé­jük furakodott. — Apuka, csókolj meg engem is! Ulrich előbb még a magasba emeli leánvát, hintáztatja, maid megcsókol­ja. A gyermek örül. A gyermek nevet, kacag Te'szik neki apja játéka. A rád :ó ütemes indulót iátszik Az ud­varról a fogócskázó gyermekek k'ál­tozásal Is felhallatszanak. Kitekintenek az ablakon, f át fák a közelben lé­vő kohászati üzemek füstölgő kémé­nyeit. Még jobb érzés hatia át őket... Milyen gazdagok l« vagvunk Ez a mai kor boldog embereinek békés és nyugodt élete.

Next

/
Thumbnails
Contents