Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-30 / 75. szám, péntek

A szocialista film és az imperialista álművészei 6 6 A felszabadulás előtt, a kapi­talista világban láthattunk ehhez liasonló plakátokat, mozihirdeté­seket, melyek orditó betűkkel csábították az ifjúságot az ame­rikai filmcsodákra. Ez^k a fil­mek a kapitalisták zsebét gaz­dagították, sablonosak, művé­szietlenek voltak, háborús uszí­tást, fajgyűlöletet, erkölcsi zül­lést tartalmaztak és terjesztet­tek. Megtalálták híveiket is, és ma is meg va.mak ezek a hívek a lebukott kizsákmányolók, ku­lákok és a mexikói kalapot, fe­hértalpú cipőt, bikafejes nyak­kendőt és egyéb divatcsodát viselő jampecok személyében, akik azt szeretnék, hogy vissza­térjen az a világ, mely nálunk volt és ma is van nyugaton, amelyben ilyen „bősz" és „csu­dajó" filmekkel igyekeznek a dolgozókat butítani a kapitalis­ták. De ma már nálunk nem ilyen szörnyszülött filmeket, hanem gazdag, emberi tartalmú, haladó filmeket játszanak a mozik. Olyan filmeket, melyek taníta­nak és szórakoztatnak, melyek­ből hasznos tanulságokat vonha­tunk le. És ezek a filmek a szov­jet filmek, a szocialista művé­szet alkotásai. Az új csehszlovák és más népi demokratikus filmek is azon az úton haladnak, hogy a filmművészetnek ilyen magas fokát érjék el. Ezeket a filmeket a dolgozók stúdiói, művészei készítik a dolgozók számára, a dolgozók érdekében é6 a dolgo­zók igényeinek megfelelően. Ha megjelenik egy új szov­jet, vagy csehszlovák film, a kulákság mindjárt munkába kezd. Azt híresztelik a kulákok és barátaik, hogy a szovjet fil­mek művészietlenek, egyolda­lúak, hogy csak száraz politika van bennük. Elfelejtik azonban szegények, hogy politikamentes film nincsen, mint ahogy nincs politika nélkül sem könyv, sem vers, sem |>edig színdarab. A vadnyugati filmek, vagy az áb­rándos, szerelmi csalódás bána­tától csöpögő filmek is politikát tartalmaznak, csakhogy imperia­lista politikát, még ha ezt nem is mondják ki nyíltan. Akkor is politikus a film, hogyha az a je­lenet pereg le a vásznon, hogy miként fojtja meg a ..félszemű Jack" a „kövér Morringshon farmert" a kilométerkő árnyé­kában, vagy hogyan egyesül happy-endben a „derék Allan" a gazdag szappangyáros leányá­val, a „gyönyörű Maryvel", miután 9 birkatolvajt lelőtt és leütötte a „mezítlábas sherif­fet" az ivóban. Ezek a filmek az imperialisták vérgőzös álmait igyekeznek népszerűsíteni. Azt akarják, liogy az ifjúságból en­gedelmes ágyútöltelé-ket nevel­jenek a háborúra, amely aztán örömét leli a gyjlkolásban, főleg a másszínűek pusztításában, iszik és hárhölgyekkel cicázik, nem törődik a dob'ozó nép sor­sával. Emlékezzünk csak arra. miiven hatást váltottak ki ezek a filmek, mikor még nálunk is játszották őket. Az előadás után órákig visszhangzott az utca a kovbojlovak kocogását utánzó „klikk-klakk"-tól, a (toltok dör­gését atánzó „csiufff-csiufff"­tól. Némelyik filmimádó pedig megeresztett egy-egy géppuska­sorozatnak tetsző prrrrrr-prrrr-t is. Akkor nem volt alkalma a Pártnak, hogy felvilágosítsa a fiatalokat, hogy milyen romboló hatásúak ezek a filmek Ma a Párt és kultúrszervezeteink el-' végzik ezt a munkát, de nekünk CsISz-tagoknak is harcolnunk kell ezek ellen a filmek ellen és propagálóik ellen, akik az impe­rialistákat támogatják. A fenti példák régebbi filmekből valók. Azóta az imperialisták még ve­szettebb, most már a Szovjet­unió elleti uszító filmeket gyár­tanak. A filmek hőseit moder­nebb fegyverekkel látják el, még több négert lövetnek velük agyon, még több és erősebb whiskyt töltenek a poharakba, a bárhölgyeken még kevesebb ru­hát hagynak. A gyarmati népek és a kapitalista országok dolgo­zói fokozottabban harcolnak, hogy lerázzák nyakukról a vér­szopó imperialistákat. Ök ezt fokozottabb terrorral, még vér­lázítóbb uszítással, még erkölcs­telenebb filmjeikkel is egyensú­lyozni akarják És ezeket a filmeket nevezik a kulákok és a jampecok „Művészetnek". Ennek a „művészetnek" merő ellentéte a szovjet film. A szov­iet film bemutatja a szabad em­beri életet, az építést, a szabad ember, a szocialista ember ma­I gas erkölcsét. A szovjet film a békét hirdeti, az ifjúságból bátor erős dolgozókat, szocialista em­I bereket nevel. Lássunk néhány j példát: j A Berlin eleste (Pád Berlínd) j a szovjet nép harcát ábrázolja ' a fcetolakodó fasiszták ellen. A film főszereplőjétől, Ivariov szta­hanovista vasolvasztártól mun­! kakedvet, ügyességet, lendületet 1 és bátorságot, harcrakészséget I és biztonságot, ellenséggyüiöle­tet tanulhatunk. Láthatjuk a filmből a Szovjetunió nemzetei­nek egységét, mert egy az éle­tük, egy a céljuk és egy az el­lenségük. Látunk egy gyönyörű szerelmet Ivanov és Natasa kö­vZÖtt, amilyen csak felszabadult embereknél lehet. A harcok iz­galma lenyűgözi a nézőt, a cso­dás színek bámulatba ejtenek. A film után gazdag élményekkel megy haza a néző, érzi, hogy tanult belőle, hogy többéit tud. hogy szépet látott. Hol van ennek a filmnek tar­talma és célja attól, amit a reakciós nyugati filmek monda­nak? Mi az? Elégedetlen vagy? Fogd a konyhakést, szúrd le a szomszédodat, meglásd meg­nyugszol, mert levezeted belső feszültségedet. Nyomorogsz, munka nélkül vagy? Menj el a lokálba, happy-endezz a csu­paszvátlú bárhölgyekkel, meg­lásd, hős leszel, a kávéházak kö­zönsége csodálni és magasztalni fog." Nem, a Berlin eleste így be­szél a nézőhöz: „Légy bátor, dolgozz és újíts a munkahelye­den, hogy jobb legyen az életed, harcolj az ellen, aki meg akar fosztani szabadságodtól, aki a múltban verejtékeden hízott s most külföldi gazdáit szolgálva rombolja, amit építettél, rombol­ja a népi demokráciát. Meglásd, találsz magadnak hű élettársat is, mert a munka és harc közben nőnek az igazi hű és mély sze­relmek. A Titkos küldetés (Tajné po­slanie) leleplezi, hogyan esküd­tek össze a Szovjetunió ellen az amerikai és angol imperialisták Hitlerrel, ezzel a fenevaddal, aki képes volt saját birodalma pol­gárainak ezreit befullasztani a földalatti villamos alagút jába. Ez a film figyelmeztet arra. hogy még ma is megvannak ezek az imperialisták, készek rádtörni, új háborút kirobban­tani. amely téged sem kerülne el. Ez a film ezt mondja: „Har­colj a békéért, segítsd a béke­mozgalmat, melynek célja az. hogy lehetetlenné tegve az im­perialistáknak az új világháború kirobbantását." Hol van ez a film az imperia­listák aljas, háborúra uszító, négerlincselő filmjeitől? Az Egy igaz ember útja (Prí­beh opravdivého človeka) című filmből megtanuljuk, mi min­dent lehet erős akarattal elérni. Sachor egyik munkás-barátjával az építkezéseknél. Látjuk, hogyan neveli a Párt bátorrá, edzetté, „igaz emberek­ké" a dolgozókat. A film váltó, zatos, fordulatos, gazdag és hasznos szórakozást nyújt. Hol van ez a film az olcsó, folyton ugyanolyan trükökkel hatni akaró, szenzációhajhászó rémtörténetektől? A szocialista művészet választja el ezt a fű­met az imperialisták filmnek ne­vezett fogvicsorgatásaitól. Ez közelről sem minden, amit e! lehet mondani a szovjet fil­mekről. A Nagy hazafi (Veľký občan), a Van hazájuk (Vráťte im vlasť) és a többi filmek mind-mind gazdag, élménydús és hasznos órákat szereznek a nézőnek. A tudományos, isme­retterjesztő és dokumentária filmek sok hasznos tudást, ta­pasztalatot nyújtanak, megta­nuljuk belőlük, hogyan lehet újí­tani, hogyan lehet úgy kihasz­nálni, kevesebb fáradsággal, a szerszámokat, hogy a termelé­kenység nagyobb legyen. Meg­tanuljuk belőlük, hogyan lehet a tudomány eredményeit felhasz­nálni az EFSz-ben a nagyobb termés érdekében. Végtére még gyűlést szervezni, színdarabot rendezni, szép dekorációt készí­teni is megtanulhatunk ezekből a filmekből. A Szovjetunió, mint mindenütt, a filmen keresztül is gazdag tapasztalatokat, útmuta­tást nyújt nekünk A népi demokratikus Cseh­szlovákia filmjei is alkatrészei a CsISz-fiatalok kultúrismereteinek. Az Üj harcosok kelnek (Vstanü novf bojovníci), Zápotocký elv­társ regényének filmfeldogozása, tanít bennünket szeretni és be­csülni a, szabad életet, a népi demokráciát, melyért már rég­óta harcolt a munkásság és a többi dolgozók, legjobbjaik ve­zetésével. A népi demokratikus cseh­szlovák filmek mellett a többi népi demokráciák filmjei is jó alkalmat nyújtanak a CsISz­fiúknak és lányoknak műveltsé­gük szocialista fejlesztésére. Ilyen filmek pl. az áprilisi ma­gyar filmhét Ludas Matyija é« Kis Katalin házassága. A szovjetfilmek valósághű művészet alkotásai. A szocia­lista film a dolgozók, a dolgozó fiatalok filmje. Nekünk, CsISz fiataloknak meg kell tanulnunk értékelni a szovjetfilmet, ta­nulni belőie és a tanultakat al­kalmazni a gyakorlatban. Ennek eddig legjobban bevált módsze­re a csoportos filmlátogatás és filmek csoportos kiértékelése, megvitatása. Ha ezt jól meg­szervezzük, műveltségünk emel­kedni fog, egyre több olyan ér­téket és szépséget fogunk föl­fedezni a szovjet filmekben, me­lyeket azelőtt nem vettünk ész­re. Az 5 éves terv megkívánja tőlünk műveltségünk emelését, kultúrmunkánk jobbítását. Har­colni a szovjetellenes filmpro­paganda ellen, látogatni a szov­jet filmeket és a népi demokrá­ciák filmjeit, melyek tanítanak és szórakoztatnak — ez a fel­adata a művelődő CsISz-fiatal­nak. KráKk.

Next

/
Thumbnails
Contents