Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-18 / 66. szám, vasárnap

1951 március 18 M SIÖ ­A szovjet hadsereg erkölcsi-politikai egysége ragyogó példaként áll népi demokratikus hadseregünk előtt Csütörtökön összejött a nemzet­gyűlés védelmi és biztonsági bizott­sága, hogy megtárgyalja a nemzet­védelmi minisztérium és a nemzet­biztonsági minisztérium költségveté­sét A bizottság ülését elnöke, Rudolf Slánsky képviselő vezette. A bizott­ság először letárgyalta a nemzetvé­delmi minisztérium költségvetését. A gyűlésen résztvett dr. A. Čepička hadseregtábornok miniszter is. Hložek tábornok képviselő beveze­tő beszédében hangsúlyozta, hogy hadseregünk az 1950-es évben nagy feladatok előtt állott. A leggyorsabb ütemben el kellett érnie nagy felké­szültséget és harci készséget, még következetesebben és nagyobb igye­kezettel kellett megvalósítania és folytatnia a parancsnoki káderek szak- és politikai iskolázását épúgy, mint a hadsereg többi tagjainak is­kolázását folytatnia és elmélyítenie kellett ezt az iskolázást, a marxiz­mus-leninizmus és a szovjet katonai tudomány alapján, a legnagyobb ki­tartással és következetességgel kel­lett hadseregünkbe átültetnie a szov­jet katonai tapasztalatokat, még töb­bet kellett tanulnia a szovjet had­seregtől, megszilárdítania az öntu­datos vasfegyelmet, a hadsereget közelebb hozni a néphez, megvalósí­tania a helyes káderpolitikát, tovább demokratizálnia és felfrissítenie a tisztikart a munkásosztály és a dol­gozó parasztok soraiból kiemelt új káderekkel, még jobban kellett fo­koznia éberségét, fejlesztenie a had­seregben a nemzeti büszkeség, a ha­zafiasság, a szocialista öntudatos­ság érzését és megszilárdítania a hadseregben a munkásosztály nem­zetközi szolidaritásának tudatát. Hložek tábornok képviselő a to­vábbiakban rámutatott arra, miként teljesítették ezeket a feladatokat. Elsősorban az új hadseregparancsok voltak azok, amelyek biztosították a katonák rendes anyagi felszerelé­sét és ellátását a politikai, kultúrá­lis és sportélet soha nem tapasztalt fejlődését közvetlenül az egyes egy­ségeknél. A hadseregben erélyesen kezdtünk munkálkodni a következő jelszó sze­rint: a szovjet hadsereg — példa­képünk. A hadsereg új fegyelmi rendet, belszolgálati, helyőrség szol­gálati és új gyakorlati szabályzatot kapott. Ezek az új szabályzatok a szovjet hadsereg gazdag tapasztala­taira támaszkodnak és katonai egy­ségeink alapvető irányelveivé vál­nak. E szabályzatok alapján beve­zetjük a szovjet kiképzési rend­szert. Üj parancsnokok fejlődnek ki a munkások és parasztok soraiból és bebizonyosodik az, hogy elég tehet­séges, köztársaságunkhoz . hü em­berrel rendelkezünk, akik a szüksé­ges ismereteket elsajátítják érettségi bizonyítvány nélkül is. A hadsereg építésében elért, sike­rekről beszélve Hložek tábornok rámutatott a csehszlovák Hadsereg Napjának akciójára és „A kultúr­munkások hadseregünkért" elnevező, sü versenyre. Eltűntek a München-előtti hadse­reg kapituláns szellemének nyomai, új katona fejlődik, az egészséges optimizmus harcosa, aki meggyőző­dött a békeharc szükségességéről, olyan harcos, aki tudatosítja, hogy tagja a hatalmas béketábornak, amely a harcias nemzetközi prole­tár szolidaritás alapján egységes. Népünk tudja azt, hogy békehar­cunk a nemzetközi békeharc osztha­tatlan része és hogy szoros szom­szédságában vagyunk az imperialis­ta támadók agresszív tűzfészkének, akik felújítják Nyugat-Németország háborús-ipari potenciálját. Hložek tábornok képviselő hivat­kozott Gottwald köztársasági elnök szavaira, hogy a békéért harcolni annyit jelent, hogy szorgalmasan gondoskodunk hadseregünkről, nem­zetbiztonsági testületünkről és állan­dóan éberen figyeljük az ellenség minden aljas tervét. Ezért szereti népünk hadseregét, ezért adja had­seregünknek a legjobb fegyvereket és felszerelést, legjobb kádereit és munkájának eredményeiből hadsere­günkre ez évben 10 és fél milliárd koronát fordít. J. Harusz képviselő hangsúlyozta., hogy a szovjet hadsereg az erkölcsi, politikai egység tündöklő példaképe előttünk, példaképe a hősi erőnek és a magas erkölcsi szellemnek. A szovjet hadsereg az elnyomott nem­zetek baráti hadserege, a szabadság és függetlenség védelmének hadse­rege nemcsak a Szovjetunió orszá­gai számára, hanem az egész világ kis nemzetei és államai számára is, mivel ezt a hadsereget a proletár nemzetköziség szelleme hatja át. Ez a hadseres: ténylegesen népi és ilyen­né akar válni a mi hadseregrilnk is. A szovjet hadsereg feladata védeni a nép érdekeit. Salgovies képviselő hangoztatta hogy hadseregünkben új jellegű kul­túrélet folyik, majd a hadsereg kul­túrténykedése kiszélesítésével foglal­kozott . Katonáink tanulmányozzák a CsKP Központi Bizottságának ülésén elhangzott beszámolókat A vita során felszólaltak még Novák mérnök, Bláha, Éjem tábor­nok és Sova képviselők. A vita zárőszónoka dr. A. Čepič­ka hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter volt. Dr. Cepička hadserestábornok, nemzetvédelmi miniszter beszéde A szocializmus felépítését a kapi­talista és imperialista agresszorok támadásától biztosítani kell. Ez annyit jelent, hogy fokozni keli igyekezetünket a hadsereg harci­készségének növelésénél. A hadsereg harci készségnek növeléséért kifej­tett igyekezet nagy forradalmi jelle­gű változások megvalósításával kap­csolódik egybe. Ezirányban a mult év során bizonyos haladást értünk el, sok nehézséget és akadályt kel­lett legyőznünk. Ezeknek az akadá­lyoknak és nehézségeknek okai első­sorban az élesedő osztályharccal ma­gyarázhatók. A nehézségek egyik to­vábbi magyarázata az, hogy a mult év során szükséges volt behozni azt, amit 1945-től elmulasztottunk és nem valósíthattunk meg az osztály­ellenség aknamunkája miatt. Az osz­tályellenség aknamunkáját 1948 feb­ruárjáig nyiltan folytatta a február­előtti reakció segítségével. 1948 feb­ruárja után, amikor a reakció veresé­get szenvedett, az osztályellenség fel­forgató tevékenységét a Sling, Sver­mová, Clementis és társai kártevő hazaáruló összeesküvéséhez tartozó ügynökei útján folytatta. Ma azon­ban már semmi sem áll dolgozó né­pünk fegyveres erői gyorsított üte­mű felépítésének útjában. A kedvező feltételek mellett, amelyek közé a pénzügyi biztosítás is tartozik, el­várhatjuk népünkhöz hü és odaadó hadseregünk harci tulajdonságainak gyors fejlődését. Ma a hadsereg felépítésére fordí­tandó kiadásokról tárgyalva tudato­sítani kell, hogy az eddig elért sike­rek felhívást jelentenek, hogy or­szágunk védelmi képessége érdeké­ben kifejtett igyekezetünket még jobban fokozzuk. Hadseregünknek harci készsége fejlesztésének útján továbbra is arra kell törekednie, hogy következetesen végrehajtson a politikai és harci fel­készültsége fokozására irányuló min­den intézkedést. Különösen igyekez­nie kell megjavítani a hadsereg min­den tagjának anyagi körülményeit. Hogy a hadsereg belszervezeti fel­adatait jól teljesíthessük, szükséges, hogy a hadseregen kívül álló felada­tokat is jól teljesítsük. A hadsereg belszervezeti intézkedései jelentős mértékben két tényezőtől függnek: egyrészt a katonáktól és a parancs­noki kar tagjaitól, másrészt az anyag minőségétől, amelyet mint né­pünk munkájának eredményét a had­sereg üzemeinkből és falvainkról kap. Itt szükségessé válik, hogy ez irányban is sokkal erélyesebben kezdjük meg- a szovjethadsereg pél­dájának követését. Nálunk is érvény­re kell juttatni azt az elvet: a dolgo­zó nép legjobb legderekabb képvise­lői kerüljenek a hadseregbe! Hadse­regünk parancsnokává válni aktív altisztként vagy tisztként, ennek minden fiatal becsületes és rátermett ember vágyává és igyekezetévé kel­lene válnia. Érvényre kellene jutnia a követíező elvnek is: Biztosítani kell a hadsereg számára a szállítmányok jó minőségét és idejében való leszál­lítását. A hadsereg sikeres felépítése szempontjából fontos, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés a hadse­regszállítmányoknak különleges és fokozott figyelmet szenteljen. Min­den üzem tartsa becsületbeli köte­lességének a legjobbat adni hadse­regünknek. A nemzetvédelmi miniszter a to­vábbiakban rámutatott arra, hogy népünk nevelésének milyen fontos eszköze hadseregünk és milyen nagy­jelentőségű békeküldetése van ez irányban. A továbbiakban foglalkozva a költ­ségvetés kérdéseivel a nemzetvédel­mi miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a költségvetés magas összegei lehetővé teszik az elvi jelentőségű és a részletkérdések jó megoldását. Nem kell félni attól, hogy valamit elmulasztunk, hogy nem tudatosítot­tuk különösen azt, hogy a nyugaton milyen mértékben fegyverkeznek, hogy az imperialisták abba hagyták a békés gazdálkodást és át tértek a háborús gazdálkodásra. A nemzetvédelmi miniszter rámu­tatott ezután arra, hogy hadsere­günk hogyan fog meríteni védelmi készségének fokozásában a szovjet­hadsereg tapasztalataiból. Hála ezek­nek a tapasztalatoknak, amelyekből a koreai népi demokratikus köztár­saság védői is tanultak, kiderült, hogy az-ellenség, amely légi fölényé­re támaszkodott, e téren is a legsú­lyosabb vereséget szenvedte. Bebizo­nyult, hogy a légi fegyvernemmel való imperialista fenyegetés nem volt semmi más, mint humbug, ami most teljesen világosan lelepleződött. Ép­pen az a tény, hogy hadseregünk vé­delmi készségének fokozásában a Szovjetunió gazdag tapasztalataira támaszkodunk, szilárd önbizalmat és biztonságot nyújt nekünk azirány­ban, hogy országunk és légiterünk védelme megbízhatóan biztosítva lesz. Čepička hadseregtábornok és nem­zetvédelmi miniszter a továbbiakban rámutatott arra, hogyha sokat be­szélnek a békéről és háborúról, ez még nem jelenti azt hogy a háború a küszöbön áll. A békeharcban a meggyőző igaz szónak nagy jelentő­sége van. Leleplezi a háború kirob­bantásának tényleges okait és külö­nösen a háborús gyújtogatóknak, a nyugati imperialistáknak támadó ter­veit. Ez az egyik eszköz, mely lehe­tetlenné teszi az imperialisták tervei­nek megvalósítását. Az imperialis­ták ma szemtől szembe a békemoz­galommal látják, hogy még az a Spa­nyolország, amelyre olyan biztosan számítottak, sem biztos háborús bá­zis számukra. Ma már Syanyolor­szágban is ég a talaj a lábuk alatt. Ott is megmutatkozik a béke és há­ború táborainak tényleges erőviszo­nya. A fejlődés nemcsak a tőkés Franciaországban és Olaszországban, hanem Spanyolországban is bizonyít­ja, hogy a világbéke megtartásáért kifejtett igyekezet olyan erő, amely képes a békét megvédeni. }3ék éérl harcoltunk A szennyes uszítás után most terrortettre tért át a fasiszta had. Pusztító csírákat szórt a földünkön szerteszét, orgyilkos, bandita„ kém, ki ve lük halad. Honvéd, a fasisztát lesd és légy mindenre kész! Előre nézz, szuronyt szegezve. Miénk a béke, Hát miért ne védenénk? Miénk a béke s építő munka, őrséget állunk mellette erősét, szigorút. Magunk vagyunk a köztársaság őre. Honvéd, vigyázz, ha támad a fasiszta nyomorult. Bajtárs! Nyugaton az ellen sáncot ás, ha fel nem készülsz, magadra vess! Építs, harcolj, elszántan menj előre, csak így vethetsz nyakába kö telet. Bajtárs, ne csüggedj, erősek vagyunk, csak jobban össze kell tartanunk. Dolgozz, munkás! Őrködj, honvéd! Munkára fel! — ez legyen jelszavunk. TRIZSI ISTVÄN közkatona. A CsKP Központi Bizottságának ez­idei történelmi jelentőségű februári ülé­se és az azon hozott határozatok ösz­tönzői lettek dolgozóinknak a szocia­lizmus felépítése terén kifejtett mun­kájukban Jhazánkban. Az üzemek, a vá­rosok és falvak dolgozóin kívül népi hadseregünk katonái is élénken érdek­lődnek a CsKP Központi Bizottságának ülésén elhangzott beszámolók iránt és magukévá teszik a feladatokat, ame­lyeket ezen az ülésen Klement Gott­wald elvtárs, köztársasági elnökünk és a többi elvtárs kitűzött. Egyes egységekben a politikai funk­cionáriusok irányításával a legénység és az altiszteek politikai iskolázása ke­retében tanulmányozzák a CsKP Köz­ponti Bizottságának ülésén tartott be­számolókat. Gottwald elvtárs beszá­molóját a politikai funkcionáriusok négy pontra osztják fel: a béke, az öt­éves terv teljesítése, az éberség és a közellátás kérdése. Minden egyes pont körül széles vita indult, amely megfe­lelő eredményeket hozott. Sok esetben a katona elvtársak javaslatot tettek, hogyan akadályozzák meg az élelmi­szerrel való pazarlást. Ennek eredmé­ménye, hogy az elvtársak ételmaradé­kokat nem igen hagynak tányérjaikon. Az egyik egységben a politikai nevelő hely tanácsa a kultúrpolitikai munka heti tervébe beiktatta a CsKP Központi Bizottságának ülésén hozott határoza­tok megbeszélését kérdések formájá­ban. Ugyancsak tervezik az alakulati pártszervezetek évzáró közgyűléseik második részében a tizescsoportonként való tanulmányozást és vitát, hogy a CsKP Központi Bizottsága ülésének eredményeivel minden egyes párttag alaposan megismerkedjék. Az egyik alakulatnál a politikai funkcionárius azt javasolta a szakasz­parancsnokoknak. akik a legénység po­litikai iskolázását vezetik, hogy vá­lasszák ki Gottwald elvtárs beszédéből a megfelelő szakaszokat, amelyeket azután megvitatnának. Az egyik sza­kaszparancsnok például Gottwald elv­társ beszédének azt a részét választot­ta, amelyben a köztársasági elnök elv­társ a termelés fokozásáról és az élet­színvonal emelkedésért*! hazánkban be­szélt. A szakaszparancsnok megkérdez-* te az egyik katona elvtársat, mi a pol­gári foglalkozása. Ma azt válaszolta, hogy munkás, akkor rámutatott a mun­kanélküliek vagy a csak részben fog­lalkoztatottak óriási tömegére az első köztársaság idején, ezzel szemben pe­dig a munkások munkalehetőségére és nagyobb kereseti lehetőségére mai né­pi demokratikus rendszerünkben, amely mindenkinek jogot ad a munkára és a megérdemelt jutalomra. Egy másik alakulatnál a pártszerve­zet bizottsága taggyűlést tartott, amelynek keretében a CsKP Központi Bizottsága ülésének megbeszélése nyo­mán a Párt részszervezetének tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy példás katonákká válnak. A szervezet elnöke kötelezettségét azzal toldotta meg, hogy az elvtársak lövészetben való tökéletesítésének tá­mogatására rajzokat és különböző se­gédeszközöket bocsát a laövészkijr ren-i delkezésére. Az elvtársakat kötelezett­ségvállalásaik teljesítésében századuk két példás katonája fogja támogatni, akik már elnyerték a spéldás lövÓ6Z« kitüntetését. Egyes egységeknél a kommunisták vitákat rendeznek a pártonkívüliekkel és megmagyarázzák nekik Sling, Sver­ma Mária, Clementis és a többi haza­áruló aljas tevékenységét. A CsKP Központi Bizottsága ülésén elhangzott beszámolók tanulmányozásának és megbeszélésének nagv gondot szentel­nek. Az az igyekezet vezeti őket, hogy minden katonát megismertessenek a CsKP Központi Bizottsága történelmi ülésének eredményeivel, amely meg­mutatta szülőpártunk hatalmas erejét és további bátor feladatot tűzött ki a j szocializmus felépítéséhez vezető úton I hazánkban. Megszilárdítjuk és kiszélesítjük testnevelésünk és sportunk tőmegalapját Az állami testnevelési és sporthiva­tal költségvétésének tárgyalásán fel­szólalt Ludvig Svoboda hadseregtábor­nok, á kormány alelnöke, és az állami testnevelési és sporthivatal vezetésé­vel megbízott miniszter. Beszédének bevezető részében megköszönte a kul­túrbizottságnak. a testnevelés és a sport terén a mult évben végzett munkának értékelését. ,.Sok példával és számmal be lehet bizonyítani, — mondotta a kormánv alelnöke —, hogy az 1950-es év testnevelésünk és spor­tunk legkifejezettebb fejlődésének éve volt. A Szokolnak alapvető mértékben sikerült kiszélesítenie a testnevelés és sport tömegalapját és súlypontját át­helyezni a termelési munkahelyekre, különösen az üzemekbe és az utóbbi időben az iskolákba is. Ezt bizonyítja az új Szokol-körök és egységek állan­dóan sűrűsödő hálózata. A munkás­ifjúság sportjátékainál felmerült an­nak a szüksége, hogy a testnevelést és a sportot a munkahelyeken folytas­suk és ifjúságunk megmutassa új, egészséges és helyes viszonvát a test­neveléshez. A munkásifiúság sport­játékaiban szerzett tapasztalataink alapján megszerveztük egész dolgozó és tanuló ifjúságunk sportjátékait, hogy így még kifejezőbben helyezzük át a testnevelési munka súlypontját a munkahelyekre. Testnevelésünk fejlődésének máso­dik jellemző vonása volt a magasabb színvonalért és a sokoldalúságért ki­fejtett törekvés. Ez a testvéri szovjet testnevelés példája szerint, a Tyrš-i képesítő jelvénvért folvó tömegver­senyben jutott kifejezésre. Ez testne­velési munkánk alapja. Testnevelésün­ket ráirányítjuk 8 értékes, védelmi szempontból is fontos sportágra. Test­nevelésünk fejlődésének harmadik jel­lemző vonása eszmei iránva. Testne­velésünk és sportunk célia népünket megacélozni a békeharcban, támogatni nagy építő és védelmi feladataiban és hozzájárulni az ú i szocialista ember neveléséhez. Ha a testnevelés és sport terén a mult év folyamán az iránvban jelentős sikereket értünk el, ez csak azért volt lehetséges, mivel a CsOSz az állami testnevelési és sporthivatal, valamint a ROH és CsISz segítségével kialakította a munkának új sikeres formáit, le­rakta a Szokol egész szervezete de­mskratizálásának alapjait, figyelmét az eddig be nem szervezett dolgozókra fordította, és munkájának súlypontját a munkahelyekre helyezte. Ezzel kö­vetkezetesen megvalósítja a CsOSZ IX. kongresszusa előkészítő bizottsá­gának jelszavát: -„A Szokol a dolgo­zóké." Állami támogatással kiépítettük á mult év folyamán a testnevelési szer-* veket a kerületekben és járásokban. A mult évben ugyancsak megkezdte működését a testnevelés és sport Tyrš­ről elnevezett intézete. Külföldi sport­kapcsolatainkat szilárd alapokra he­lyeztük és ezek az egves országok­kal kötött kulturális egyezmények ré-' szévé váltak Be kell ismernünk, hogy ezeket a nemzetközi kapcsolatokat nem használtuk ki mindig teljes mértékben és hogy ezek néha elvonták figyel­münket nagyjelentőségű belügyi fel­adatainktól. Már ezen is iávítottunk. Igyekezni fogunk, hogv a külfölddel való sportérintkezésünk ne csak ba­rátságos küzdelmekre szorítkozzék, hanem tapasztalatok kicserélésére, á nemzetek közötti baráti viszony kimé­lyítésére, a béketábor megszilárdításá­ra, a haladás és a szocializmus kiépí­tésére is szolgáljon. Ez iránvban nem­csak a helyes útat mutatta meg, de segítő jobbját is nyújtotta a testvéri Szovjetunió. Éppen ezért érintkezé­sünk a szovjet testneveléssel ez év­ben még sokkal szorosabb lesz. A Szovjetunió megígérte, hogv elküldi hozzánk sportoktatóit és trénerjeit. A Szovjetunióval és testnevelésével fennálló kapcsolatok elmélyítésének követelményét az 1951. évre vonatko­zó irányelveink ' első pontja tartal­mazza. Meg van minden előfeltételünk alij hoz, hogy ebben az évben a testneve­lés és sport terén sokkal többet te­gyünk, hogy így megvalósítsuk Kle­ment Gottwald köztársasági elnökünk jelszavát: „A testnevelést juttassuk el a legszélesebb rétegekbe", és így az ő irányelvéhez tartsuk magunkat, mely szerint a testnevelésnek és a sportnak a dolgozó népet kell támo­gatnia továfobi fejlődésében és felüdí­tésében. Még következetesebben višz­szük át a testnevelést és a sportot üzemeinkbe. L. Svoboda hadseregtábornok és miniszterelnökhelyettes beszéde után a nemzetgyűlés kultúrbizottsága a testnevelés és sport állami költségve­tésére vonatkozó javaslatot egylwn­gúan elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents