Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-13 / 37. szám, kedd

lSfll tehmflr 13 ÜJ SZ0 A koreai népi kormány külügyminiszterének jegyzéke az amerikai gyilkosok minden állat>asságot felülmúló kegyetlenkedéseiről Dal-Koreaban kiütéses tífusz diihúng - lifusz elleni oltást R.dgeway tábornok parancsára csak amenksi katona vagy liszinmani bérenc kaphat Pak Cheri-jen, a Koreai Népi Demoratikus Köztársaság külügyminisztere az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének, valam nl a Biztonsági Tanács elnökének tiltakozó jegyzéket küldött, amelyekben foglalkozik az amerikai gangszterek bestiális koreai kegyetlenkedéseivel. Pak Chen-jen külügyminiszter ny.latkozatában következőket szögezi le: Az amerikaiak folytatják a koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen provokatív támadásaikat. Az amerikai kormányköröknek Koreában végrehaj'ott bűncselekményei logikus következményei az amerikai imperializmus egész agresszív politikájának. A béke és a nemzetek szabadsága elleni amerikai összeesküvők főcélja, hogy megállítsák a történelem menetét, tűzzel és vassal egész nemzedékeket mészárrlianak le, amelyek a szoc ális haladás útjára tértek Az amerikaiak célja, hogy az emberiséget a középkori barbarizmus sötétségébe taszítsák. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének zászlaja alatt az amerikai imperialisták Immár 8 hónapon át kegyetlen és igazságtalan, hatal ;mra törő háborút folytatnak Korea népe ellen. Éjjel-nappal folyik a koreai nép vére, rombadöntik a békeszerető koreai városokat s falvakat, gálád háborújukkal a nemzet vagyonát pusztítják. A Korea Népi Demokratikus Köztársaság kormánva számtalan bizonyítékkal rendelkezik, amelyek megcáfolhatatl inul igazol iák, hogy az amerikai egységek és velük' együtt a liszinmani bábkormány hivatalai felelések m'ndazol^ért a kegyetlenkedésekért, amelvek mind a nemzetközi jog és az erkfksi alapelvek nyílt és cinikus megsértését jelentik. A szabadságáért és függetlenségéért hősi harcát folytaló koreai nép elleni állat i gyűlöletük miatt kínozták és -gyilkolták le ezerszámra a legjobb hazafiakat, az ártatlan polgári személyeket, erőszakoltak meg asszonyokat, fosztották ki a lakosságot vagyonából, ipari berendezéseket semmisítettek meg, közüzemeket tettek tönkre és a koreai nep kultúrkincseit pusztították el. 1950 szeptember 28-tól 1951 január 4-ig magában Szöulban 43.000 embert kínoztak halálra. Ezt a tömegmészárlást a rendőrség, az amerikai „kivizsgáló parancsnokság" követték el, az áruló reakció és gonosztevő elemek közreműködésével. Az embereket minden bírósági ítélkezés nélkül a fogházi cellákban, a rendőrségi fogdákban, az utcákon és tereken, nyíltan és titokban, éjjel-nappal tekintet nélkül korra és nemre mészárolták le. Az amerikai támadók a kivégzést megelőzően az áldozatokat borzalmas módon megkínozták, fülüket, orrukat levágták, szemüket kiszúrták, kezüket lábukat eltörték, tűzzel égettek, jeges vízzel öntözték és a középkor minden kínzóeszközét és módját felhasználták a szerencsétlen áldozatok megnyomorítására. Tka-Csin-Bo, a Szakszervezetek elnökét, aki az amerikaiak fogságába esett, kegyetlenül megkínozták. Kér és lábujjait levágták, arcát késsel összevagdosták és felsőtestét is késekkeí megszurkálták. Tka-Csín-Bo borzalmas szenvedések után halt meg, napokon keresztül azonban nem temették el. hogy teteme figyelmeztetőül szrlgŕljon a többi focl'oknák Szo-Szin-Gi polgártárs tanúbizonysága szerint egy üzem" munkás fel-sége, akit rendőrségi fogházba'- tartotfik, gyermeket szült. A gyermeket a bestiális gyilkosok széjjeltaposták, az anyát pedig halálra éheztették. Szöulban az amerikai támadók a legkegyetlenebb terrort vezették be. A megszállás alatt a város 75 ezer lakóiát tartóztatták le. A fogházak, gyári raktárak, templomok pincéit zsúfolásig tömve voltak letartóztatottakkal. A szen-szuk-toni negyedben az amerikai agresszorok több mint 300 lánygyermeket erőszakoltak meg. Számosat közülük a gyalázatos tett után meggyilkoltak. Az amerikai i gangszterek Koreában bevezették a skalpolást is. Szöulban 12 esetet állapítottak meg, amikor amerikai gyilkosok koreai hazafiakat megskalpoltak. A koreai nazaflak fejbőrét, győzelmi emlékként lőrzik ezek az emberiességükből kivetkőzött fenevadak. Pak-Ohen-jen külügyminiszter továbbiakban megá'hpítja, hogy az amerika' rablók az evakulás során a lakosság vagyonát elrabelíák, az ipari üzemek berendezését Japánba szállították, ugyanígv a Koreai A'hmi Múzeum kincseit is. Az evakulás során arra törekedtek, hogy mindent megsemmisítsenek Am t nem tudtak magnkk-l elvinni azt tönkretették. A likóházakat, iskolákat, gyárakat és közüzemeket, kórházakat és történelmi emlékműveket felrobbantották, fel gyújtották. Szöul városának egyes ne ervedéit a földdel egyeHSvé tették. Sző-'lból töbhszáz üzem berendelését S7-'ľ'to*ták el 780 üzemet nerlig felrnb!ľ>ntotM< 70 kö^i'skelát, népiskolát, valamennyi főiskolát, öszszerombolták, berendezésüket és könyvtáraikat teljesen megsemmisítették. Az Állami Múzeumból több mint 5000 nagy, történeim értékű műkincset rabtllak el. A lakosságot Szöulból elhajtották, azzal a fenyegetéssel, hogy a városra atombombát dobnak. A menekülő embereket az amerikaiak repülőgépről sortűz alá vették. Igy például a Kan-Ganu folyó mellett több mint 300 embert, asszonyokat és gyermekeket bel-értve, lőttek agyon az amerikai repülők De nemcsak Szöulban, hanem mindenütt, ahol az amerikai támadók megjelentek, borzalmat és pusztulást hagytak maguk után. Tudva azt, hogy a koreai nép nem tűri meg hazájában a megszállókat, az amerikaiak hallatlan terrorral igyekeztek a békés lakosságot megfélemlíteni. Szöul környékén a hazafiakat keresztre feszítették, asszonyokat és gyermekeket élve temettek el és a népi demokratikus rendszerhez hű családtagokat a legkegyetlenebb módon lemészárolták. 1950 szeptember 29-én hat liszinmani katona a Szemszerton-utca ,369 szám ala't egy hazafi 5 családtagját végezte ki. 1950 október i-én, az amerikai terroristák a szöuli villanyközpontot támadták meg, ahol 48 munkást halálra vertek. 1950 október 2-án HonEm-Po asszonyt, aki -íz Nőszövetség tagja volt, a leggyalázatosabb módon ölték meg Négy. öt, hét és tizenhároméves gyermekeit kegyetlen módon kiverték a házból. 1950 október 13-án három amerika- katona megtámadott egy 17 éves lányt és megerőszakolt. A gyermeklány belső vérzésben pusztult el. 195Ö október 27én az 53 éves Coj asszonyt erőszakolták meg. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének jegyzékében ezután még számtalan esetet sorol fel, amelyek mind az amerikai gyilkosok bestiális tetteit bizonyítják. Az Egyesült Nemzetek. Szervezetéhez, valamint a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett jegyzékének befejező részében Pak-Chen-jan külügyminiszter a következőket szögezi le: A felsorolt esetek csak elenyésző részét képezik azoknak a felháborító tetteknek, amelvek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya előtt Ismeretesek A koreai népet felháborodás tclti*' el az amerikai gangszterek állati büncsel kményei felett, amelyek a nemzetközi jog és az emberi erkölcs szabályait durván megsértek. A koreai nép tudja, hogy vele együtt a világ több' békeszerető népei is az amerikaiaknak Koreában elkövetett bűncselekménye' ellen t'ltakoznak. A koreai nép, mely hazája függetlenségéért és szabadságáért harcol a támadó amer'kai imperializmus rlbn, a világ békeszerető népeinek segítségével és aktív támogatásával még fokozottabb mértékben fogja igazságos harcát folytatni a végső győzelem biztosítására. A koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya követeli, hogy az amerikai támadók, akik Koreában az Egyesült Nemzetek Szervezetének zászlaja alatt követik el bűncselekményeiket, azonnal szüntessék be e felhábor tó gaztettekel követeli e katonai bűnösök, e bűncselekményének szervezőinek legszigorúbb megbüntetését. Ehséo és iárvény Dél-Koreábsn Tka-Csen-Ko és Kornilov, a moszkvai Pravda koreai tudósító: részletes beszámolót küldtek lapjuknak a Dél-Koreában amerikai megszállás alatt í'lli területeken pusztító éhség következtében kiütött járványokról. A csontig lesoványodott és megkínzott arcok mindennél jobban beszélTruma'nék hajszója az amarikai békeharcosok ellen Az Egyesült Államok „igazságügy" minisztér urna bűnvádi eliárás' indított meg a newyorkl békeharcosok tájékoztató központja, illetőleg annak alkalmazottjai ellen. Mint ismeretes, ez a szerv volt a stockholmi békefelhívás aláírási akció iának főszervezője az Egyesült Államokban. Az amerikai háborús uszítók nvomására a Békevédők lelkes híveit most az amerikai „Igazságszolgáltatás" 10.000 dollár pénzbüntetéssel és öt évig terjedő fogházbüntetéssel akarta suitani. Dubois, a tájékoztató központ elnöke sajtókonferencián adott nyilatkozatában ezzel kapcsolatosan a következőket állapította meg: „Magam és társaim úgv véljük, nincs semmi ténybeli ok arra, hogy bennünket, a tájékoztató központ tagjait megvádolhassák, mintha az Egyesül Államokban vrhmi „külföldi" befolyás megszemélyesítő' lennénk. Határozott-in kijelentem, hogv szerveretünk kizárólag amerikai, egve len cél ja, hogy harcoljon a béke fenntartására és megakadályozza a harmadik világháború kirobbantását. Tekintetbe véve, folytatta nyilatkozatát Dubois elnök, hogy szervezetünket felos I tták, hangsúlyozni kell a következőket: Az „igazságügvminisztérlum" döntése azt a célt szolgálja, hogy elnyomja a béke utáni vágyat, amelyet az amerikai nép mind határozottabban kifejezésre juttat. A béke utáni vágy nem lehet „idegen" érzés, különösképpen abban az időben, amikor az amerikai apák és anyák napról-napra az újságokban olyan híreket olvasnak, hogy az atomháború fenyeget és naponta híreket hallanak, amelyek arról szólnak, hogy az amerikai háborús kalandorpolitika, amelyet az amerikaiak külföldön folytatnak, mily tengernyi pénzbe kerül. Az amerikai „igazságügyminisztérium" kísérletet tett, hogy a béke harcosait idegen ügynököknek bélyegezze, ugyanakkor nem tudja elnémítani az Északamerikai Egyesült Államok békeharMtainak rendíthetetlen bék^-Tát. Truman fegyver- és atombomba-gy. rt'sával, a világ langralobbantátásával szeretné a? amerikai gazdálkodás zátonyra futott hajó j'H újra a profithahnozás vizeire vinni. nek. Ezek a szerencsétlenek Trumant, Mac Arthurt és Liszinmant átkozzák, akik Dél-Koreából egy hatalmas koncentrációs tábort létesítettek; ahol az éhség és a kiütéses tífusz naponta emberek tömegeit pusztítja el, majdnem annyit, mint amennyit az intervenciósok dühöngő terrora legyilkol. A amerikaiak által megszállt területeken dühöng a kiütéses tífusz. A lakosság nem részesül orvosi segítségben. A városok és falvak kirabolt lakossága éhhalálra van ítélve. Legtöbbje fagyökerekkel táplálkozik. DélKoreában több mint 4 millió koreai éhezik. Až amerikaiak ugyanakkor e borzalmakra hideg egykedvűséggel tekintenek. Ridgeway tábornok, a 8-ik amerikai hadsereg parancsnoka, arra a kérdésre, miként lehetne megakadályozni a koreaiakat pusztító veszedelmes tífuszjárványt, tiszttársaihoz fordulva cinikusan jegyezte meg: Számunkra csak az a fontos, hogy arról gondoskodjunk, hogy bennünket a tífusz meg ne fertőzzön. A koreaiakat hadd fertőzze. Mennél kevesebb lesz ezekből a vademberekből, annál jobb ez nekünk. Szemtanúk állítása szerint a legutóbbi két hét folyamán Csol tartományban a járvány katasztrofális méreteket öltött. A tífusz halálesetek száma 90 százalékot tesz ki. Az amerikai szervek a kiütéses tífusz elleni szérumokat csak az amerikai és liszinmani katonáknál alkalmazzák. A lakosságot nem részesítik semilyen orvosi segítségben. Ezek a tények és még számtalan más igazolják azt, hogy az amerikai fasiszták az Egyesült Nemzetek Szervezetének zászlaja alatt oly politikát követnek, amely i koreai békés lakosság tömeges kiirtását célozza. c/tmer'kai mesréfo A háborús uszítók pénzén élősködő hírverők az amerikai sajtóban és rádióban napio. napra a legfantasztikusabb meséket költik a népi demokratikus országokról és Szovjetunióról. Az utóbbi idők egyik vesszőparipája az a hír hogy „Európa népeit rettegésben tartja a Szovjetúnió". vagy „Magyarországon. Romániában Bulgáriában valamint Csehszlovákiában csapatösszevonások folynak " Amikor a trumani hírverők ilyen rémmeséket költögetnek, ugyanakkor azzal dicsekszenek, hogy az USA Nyugat-Németországot fe> fegyverzj és magas katonai pozíciókba a börtönökből kiszabadított háborús bűnös náci tábornokokat helyezi. Ám boncolgassuk csak e rémméséket. A népi demokratikus országokban tényleg történnek „csapatösszevonások" a béke érdekében, de nem a katonai csapatok összevonásai ezek, hanem a termelés, a munka, a szocializmus építését célzó törekvések érdekében történő munkaerőösszevonások. A gyárakban, a földeken, a termelés új módszerei következtében felszabaduló munkaerőket a termelési front fontosabb szakaszaira helyezik át. hogy építömunkánk még nagyobb sikereket érhessen eL Nálunk a csapatösszevonások az ország építésének frontján történnek, hogy a munkásosztály a dolgozó parasztsággal együtt egy boldogabb jövőt biztosíthasson gyermekeinknek. Míg nálunk erőfeszítések a békés termelés. az ország tömegei boldogabb életének biztosítása érdekében történnek, azalatt az amerikai usizítóM Nyugat-Európa és Amerika dolgozóit arra kényszerítik hogy pusztító fegyvereket gyártsanak és ezzel az amerikai tőkések vagyonát szaporítsák. Itt álljunk meg egy pillanatra. Tegyünk fel egy kérdést. Vaj Ion harcolni fognak-e az amerikai és a nyugati országok munkásai egy esetleges háborúban a Szovjetúnió és a népi demokráciák országai ellen ésl fűződik-e egyáltalában érdekűk ahhoz. hogy egy ilyen háborúban résztveevenek. Egészen bizonyosan azt mondanák, semmi érdekük nem fűződik hozzá s francia munkásosztállyal együtt a többi nyugati dolgozó is egyöntetűen válaszolna, hogy: a Szovjetúnió és a népi demokráciák országai ellen nem fognak harcolni. A német burzsoázia a német népet már két háborúba sodorta S a német nép mind a két esetben a háborút elvesztette. A szegény, nincstelen emberek milliói vesztették életüket, áldozták vérüket és egészségüket, de a nyugatnémetországi tőkések közül egy sem vesztette el életét, vagy vagyonát. Vájjon mit nyert Amerika, Anglia, Franciaország népe a legutóbbi háborúban? Semmit! A dolgozók semmit sem nyertek. Nyugal-Németországban mindjobban erősödik a dolgozó^ nép ellenállása. A nyugatnémetországi munkásnép nem akar sem Truman katonája, sem Truman ágyútölteléke lenni. NyugatNémetország népe egységes, demokratikus és békeszerető Németországban a világ béketáborának békekatonája akar lenni, lakásokat, lakóházakat kívánnak építeni és nem kaszárnyákat és repülőtereket. S ha talán mégis sor kerülne Nyugat-Németország felfegyverzésére, az amerikai imperialisták és náci cinkostársaik úgy járnak majd, mint jártak Kínában, ahonnan egyszersmindenkoi r? kiseperték a trumani politika képviselőit és Csankajseket, a kínai nép árulóját. Meggyőződésünk, hogy a nyugati országok dolgozói a békéért és a szocialista holnapért harcolnak. Ha pedig

1 az imperialisták fegyvert kényszerítenek a dolgozók kezébe, tudni fogják, ki az ellenség. Sebők István. Pleven és Schuman Olaszországban Hétfőn Portoflnoban tárgyalásra ült össze Franciaország és Olaszország miniszterelnöke és külügyminisztere. Pleven Schumannal együtt még vasárnap hagyta el a francia fővárost, hogy de Gasparivel az Eszakatlanti paktum keretei kőzött katonai egvezményt hozzanak létre Olaszország és Franciaország között. E tárgyalásokon foglal koznak majd Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdésével és ezzel eg yidejüeg a nyugateurópai fegyverkezési programmot is megvitatják. A tárgyalások befejezése után de Gasperi olasz miniszterelnök Washingtonba me gy, hogy Trumanéktól átvegye a tavábbi parancsokat az olaszországi feg yverkezési programmot illetően. A ĽHumanité egyik legutóbbi szá- I nös szabadlábrahelvezésére. A francia kormány támogatja Nyugat-Német-' ország felfegyverzését, sőt mondhatnánk, hogy éppen ez a reakciós franeiai kormány ssálJ a legaktívabban síkra e veszedelmes kérdés mellett. Talpnyaló politikájukban annyira mennek, hogy az sem jelent számukra arculcsapást, amikor a hitleri. tábornokokat Amerika nyomására Párizsba invitálják, hogy velük karöltve tárgyaljanak az úgyne-f vezet európai hadsereg kérdéneben. Styl cikkében megállapítja, hogy Franciaország dolgozó népe sohasem fg Krupp hábrú iában résztvenni. Franciaország népe minden ereiével küzdeni fog e háború ellen, mindinkább fo^ kozódó erővel, a német és az egész világ munkásosztályával egybeforrva, fogja megvédeni hazáját a tőkések, ágyúgyárosok és atombombagyártók tiol'kja ellen. mában André Stvl vezércikkében foglalkozik Schuman miniszter - megjegyzésével, aki Krupp kiszabadításával kapcsolatosan ezeket mondotta: „Tiltakozni Alfréd Kruppnak szabadlábrahelyezése ellen? Eszünk ágában sirícsl Ez a szabadlábrahelyezés örvényes és az amerikaiak döntöttek így." Jó, hogy nem fűzte hozzá Schuman itr: azért törvényes, 'mert az amerikaiak döntöttek ígv. Bármit is diktáljanak az amerikaiak Pleven és Schuman vr.d engedelmességgel tesznek eleget minden utasításnak, minden parancsnak, még abban az esetben is, ha az homlokegyenest ellenkezik Franciaország érdekeivel. Pleven és Schuman ürrk, valamint a francia kormány több' reakciós tagjai belecvezően bólogatnak Krupp és a többi háborús bű-