Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)
1951-02-11 / 36. szám, vasárnap
1961 Msmér 11 UJSZ0 BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG A CsISz hadseregalakulafí csoportjainak évzáró közgyűlései Szlovákiában A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség május 24—27-e között tartja Bratislavában szlovákiai kongresszusát. Szlovákia ifjúsága már most készülődik az ifjúsági mozgalom történelmének erre a jelentős eseményére. Mi, katonák, szenteljünk szintén megfelelő figyelmet a kongresszuselőtti kampány előkészítésének. így akarunk hozzájárulni a kongresszus sikeres lefolyásához és jó eredményeihez. A CsISz szlovákiai kongresszusát megelőző kampány kezdetén a hadsereg alakulati csoportjaink évzáró közgyűléseket tartanak, amelyek az új előírás szerint február 12-e és március 30-a között folynak le az egyes századoknál. Évzáró közgyűléseinknek két föfeladatuk van: Elsősorban valóban bírálni, főleg pedig önkritikailag értékelni kell az elvégzett munkát. A tevékenységről rendszeresen, minden évzáró közgyűlésen tesznek jelentést. Nos, alapvető hiba volt, hogy ezeket a jelentéseket nagyon felületesen dolgozták ki. A jelentések nem foglalkoztak a csoport munkájával, csak a bizottság egyes előadóinak munkájával. A jelentések többnyire arról szóltak, hány gyűlés volt az évben, közöttük hány választmányi, tagsági, hány jelentés és levél érkezett, vagy mennyit küldött ki a csoport bizottsága. Magáról a munkáról igen keveset beszéltek s ha igen, többnyire a sikerekről. A kritika, főleg pedig az önkritika az évzáró jelentésben csaknem ismeretlen fogalom volt. Ilyen hiányoknak azonban nem szabad megismétlődniük ez évben. Mire kell irányulnia a tevékenységről szóló jelentéseknek ? Egyetlen pontra: hogyan segítette a csoport egysége a harci és politikai felkészültség fokozását, hogyan valósította meg a gyakorlatban dr. A. Čepička hadseregtábornok, honvédelmi miniszter elvtárs hadseregparancsait, főleg az utolsó előttit, amelyben megszabta az irányvonalakat a tényleges szolgálatot teljesítő katonák és altisztek számára a „példás katonák" jelvényének elnyerésére. Ez lesz irányadó csoportjaink elvégzett munkájának megítélésében. Helytelen lenne azonban az évzáró közgyűlések jelentéseiben kritikát és önkritikát gyakorolni csak azért, hogy ne mondhassák: nem ismerjük a kritikát. Nem elegendő a jelentésben száraz tényként megemlíteni, hogy a csoport a kiképzés biztosítása végett semmit sem tett. Ez öncélú kritika lenne. A jelentésben rá kell mutatni az okra, miért nem segített a csoport a kiképzés biztosítására. Hogy miért igyekszik az egységnél olyan kevés katona elnyerni a „példás katona" kitüntetését. Az Ifjúsági Szövetség csoportjának tevékenysége fölött gyakorolt ilyen helyes kritikából és önkritikából adódik az évzáró közgyűlések másik fontos feladata: Ki kell fejleszteni a konkrét kötelezettségvállalások mozgalmát, .amelyeket felajánlásként teljesítenek a CsISz szlovákiai kongresszusára. Az üzemek CsISz-csoportjai a szlovákiai CsISz-kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállalnak munkateljesítményeik fokozására, normájuk szilárdítására, vállalják, hogy élmunkások lesznek, stb. A katona-ifjúsági szövetségi tagok válasza erre a mozgalomra egyértelmű: Uj élmunkás az üzemben — új példás katona a hadseregben. A munkásoknak közvetlenül a termelésre és a szocializmus felépítésére irányuló kötelezettségei adjanak példákat a katonák kötelezettségvállalásaira is. Ezekkel a hadsereg tagjai hozzájárulnak népi demokratikus hadseregünk gyorsított felépítéséhez. A kongresszus előtti kampány jelszava a szlovákiai hadseregalakulatoknál világosan megmondta: „A csoportok jobb munkájával a példás •katonák mozgalmának kiszélesítéséhez ez a mi ajándékunk a CsISz kongresszusának". Kötelezettségvállalásaink ezért azt célozzák, hogy teljesítésük valóban javítsa a századok ifjúsági szövetségi csoportjainak munkáját. A CsISz-csoport jobb munkájának igazi kifejezője az, ha a században emelkedik a példás katonák száma. Természetes tehát, hogy ' a legértékesebb és legszebb kötelezettségvállalások a kongresszus tiszteletére azok lesznek, amelyekben minél nagyobbszámú példás katona vesz részt. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy a kötelezettségeket könnyen vállalják. Hiszen nem probléma elvállalni valamit. A tapasztalat azonban arra tanít, hogy nehezebb a kötelezettségeket megvalósítani. Tudjuk azt is, hol vannak a vállalt kötelezettségek teljesítésében mutatkozó hiányok gyökerei. A gyakorlat megmutatta, hogy nehezen teljesítik kötelezettségeiket az egyedül álló személyt*:, a kollektív, a Párt vagy az ifjúsági szövetségi szervezet anyagi és politikai segítsége nélkül. Eb bői adódik, hogy a CsISz-csoportok munkájának az évzáró közgyűlés után főleg arra kell Irányú nia, hogy minél hathatósabban segítse a században azokat az elvtársakat, akik vállalták, hogy elnyerik a „példás katona" kitüntetést. Az Ifjúsági Szövetség kollektívjének ilyen hasznos támogatása ösztönző lesz azoknak az elvtársaknak is, akik eddig még nem kapcsolódtak be a példás katona mozgalomba csak azért, mert aggódnak a feltételek teljesítése miatt. Ha az ilyen katonák meggyőződnek arról, hogy az Ifjúsági Szövetség csoportjában a katonák kollektívje szívesen segít nekik, akkor nem fognak többé visszariadni az akadályoktól és bizonyára ők is bekapcsolódnak azok közé, akik el akarják nyerni a példás lövész, példás gépfegyveres, példás tankos stb. kitüntetését. Ez a feladat ezért egyike a legfontosabbaknak a CsISz-csoportok jövő tevékenységében. Helytelen lenne azonban, ha az Ifjúsági Szövetség tagjainak kötelezettségvállalásai közvetlenül az évzáró közgyűlésen születnének. Tudjuk, hogy az évzáró közgyűlést alapos politikai-agitációs előkészítésnek kell megelőznie és ebben az előkészületben céltudatosan meg kell magyarázni az elvtársaknait a konkrét kötelezettségek jelentőségét a példás katonák mozgalmával kapcsolatban. Ennek a tanulmányozásnak vitája során elő kell készíteni az Ifjúsági Szövetség tagjait az évzáró közgyűlésekre, politikailag meg kell világítani előttük a CsiSz-kongresszusra felajánlott ajándékok akcióját. Azután a kötelezettségvállalás ünnepélyes aláírása a tagok összessége előtt az évi közgyűlés alkalmából csak manifesztációszerű betetőzése lesz az egyes szövetségi tagok átgondolt céltudatos igyekezetének és elhatározásának. Az egyes katonák kötelezettségvállalása csali akkor lesz reális, ha a szövetségi csoport funkcionáriusai már előre beszélnek az egyes szövetségi tagokkal, ha megállapítják, hogy az elvtárs, aki példás katona akar lenni, ismeri-e a kitüntetés elnyeréséhez szükséges összes feltételeket. Ez természetesen megint feltételezi, hogy az alakulati csoportok funkcianáriusainak maguknak is tökéletesen kell ismerniök az irányvonalakat. Másrészt pedig szükséges, hogy felhasználjanak minden agitációs eszközt ahhoz, hogy a katonákat megismertessék a kitüntetések elnyeréséhez szükséges általános és különleges feltételekkel. Ha a példás katonák mozgalma teljesíteni akarja küldetését, fokozni akarja az egység harcképességét, akkor meg kell akadályozni minden olyan tünetet, mint ahol pl. gépiesen végrehajtott toborzással a katonák 80—100 százaléka bekapcsolódott a pédás katona-mozgaJomba. Az ilyen esetekben sok katona egyáltalán nem tudja, mik a vállalt kötelezettség teljesítésének feltételei. A hadseregben az alakulati CsISzcsoportok kongresszuselőtti kampányát főleg aszerint fogják értékelni, ho'gy milyen eredményt értek el a csoportok a példáskatonák mozgalmának kiszélesítésében. Valóban az egyes csoportok becsületbeli ügye, hogy a szövetségi kongresszuson jó eredményeket jelenthessen. Egyúttal meg kell említeni egy igen fontos tényezőt, amelytől az egyes századok ifjúság, szövetségi csoportjainál az évzáró közgyűlések sikeres lefolyása függ. Az a legfontosabb, hogy a szövetségi csoport, az évzáró közgyűlés előkészítésében és megszervezésében, mennyire támaszkodik az alakulati pártszervezet segítségére és mennyire veszi igénybe a századparancsnok tanácsait. Az ifjúségi szövetség csoportiai csakis a párttal együttműködve teljesíthetik azokat a feladatokat, amelyeket a századparancsnok az évzáró közgyűlésen a harcképesség fokozása, a harci és politikai felkészültség javítása terén előír. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szlovákiai kongresszusa hizonvára a szlovákiai Gottwald-ifjúság építő síLégy jó céllövő Aki egyszer látta a céllövők gyakorlatát, az első tekintetre felismerheti, hogy a cél eléréséhez: kiváló céllövővé válni — rengeteg türelem, lelkiismeretes felkészülés és acélos akarat szükséges. A katonák, akik szaktanfolyamokon készülnek a céllövészet elsajátítására keményen és eltökélten legyűrnek minden akadályt a céllövész címének eléréséért folyó versenygésükben. A tapasztalt céllövők gyakran beszélnek arról a fiatalabb katonáknak, hogy mennyi mesterfogással kell rendelkeznie a jó céllövőnek, ha ságnak és bizottságnak, mert már hosszabb idő óta ismeite B. szakaszvezetőt. B. szakaszvezető, mint öntudatos ifjúsági szövetségi tag dolgozott az egységnél, — agitált és segített minden politikai iskolázásnál. A tényleges szolgálat első évében kitűnő eredmenyt ért el, a politikai nevelésben és később, mint a politikai funkcionárius segítőtársa dolgozott. Sok tapasztalatot szerzett a kultúrpolitikai munkában is, amelyet most teljes egészében érvényesít a század tömegmunkájánál. Néphadseregünk tagjai lelkiismeretese n készülnek arra, hogy valóban példás katonái legyenek a Béke hadseregének. teljesíteni akarja feladatát és életét is meg akarja kimélni. Sokan emlegetik a szovjet céllövőket, akik mindenkor mintaképeik lehetnek. A köztársasági elnök hadseregparancsa az érdemrendek bevezetéséről arra ösztönözte B. szakaszvezetőt, hogy elsőnek jelentkezzék azok közé, akik mellükön a példás céllövők érdemrendjét akarják viselni. A parancsnok örömmel ajánlotta a felső parancsnokB szakaszvezetőnek különleges képességei mutatkoztak már fiatalságától kezdve. Erdész apának fia és már mint kisfiú szívesen járt apjával az erdőbe és flóberpuskájával bebizonyította, hogy jó lövész lesz belőle. Apja ezért igen megörült, mikor fia megírta neki, hogy lelkiismeretesen készül a példás céllövő érdemrendjének elnyerésére. „Mert tudd meg, apám, — írja a levélben — nem olyan könnyű telje/Q béke kai r • OHCll Most, hogy öthónapos szolgálatra hívják be a katonai kiképzésben még nem részesült állampolgárokat s magyar nemzetiségi polgártársaink a cseh és szlovák nemzetiségűek oldalán mint teljesen egyenjogúak védelmezhetik népi demokráciánk békéjét, felelevenedik bennem egy kép. Szabadságos katonák jártak otthon községünkben, Gútán. Egy kultúrösszejövetel alkalmából elbeszélgettem velük a katonaéletről. Az egyik mosolygósarcú katona bemutatkozott: „Nagy Béla vagyok." A katonaelvtársat többen ismerték. Derék, munkáscsaládból származó fiú, aki helyet is foglalt asztalunknál. Első kérdésem ez volt hozzá:" — No, öcsém, hogy tetszik a katonaélet? Magabiztosan felel: — Nézzen rám és fölösleges minden magyarázat. A ruhánk, élelmezésünk kitűnő. Ma gondoskodnak a katonákról. Ebédlő, kultúrtermünk, dohányzónk és könyvtárunk van. A gyakorlatok után iskolázásban részesülünk, ami egyike a legfontosabb tényezőknek, mert így módunkban áll művelődni, politikailag fejlődni. Nagy Béla elmesélte azt is, hogy félt katonaélettől, jnert öregektől hallotta, milyen kegyetlenül bántak a múlt rendszerben a tisztek az alacsonyabbrangú katonákkal. — Most is meg van a fegyelem — monta Nagy Béla, — de ha most a katona hibát követ el, gorombaság helyett szépszóval mutatnak rá hibájára. A katona önkritikával 'beismeri és jóváteszi hibáját. Így a tisztikar és a legénység között nem dac és gyűlölet alakul ki, hanem bajtársiasság, kölcsönös tisztelet és megbecsülés. Megkérdeztem azt is Nagy Bélától, mi a helyzet a cseh, szlovák és magyar nemzetiségű katonák kölcsönös megértése terén. A legjobb viszonyban vagyunk egymással, — válaszolja. A cseh és szlovák nemzetiségű bajtársak türelmesen foglalkoznak velünk, segítségünkre vannak a kiképzésnél, a tanulmányi anyag elsajátításánál, megértésénél. Mi, magyarok pedig iparkodunk a szlovák nyelvet megtanulni. Sokan a cseh és a szlovák bajtársak közül magyarul tanulnak tőlünk és így megértjük egymást. Nagy segítségünkre van ebben a politikai iskolázás tananyaga. Tanulunk arról, hogy mi a nép, hogy a béke katonái vagyuk, akik a dolgozó nép és munkásállamunk vívmányait védjük, őrt állunk, hogy családunk nyugodtan, békésen élhessen és dolgozóink zavartalanul építhessék hazánkat. így beszélt Nagy Béla, a béke hadseregének katonája. Elvtársak, bátran rábízhatjuk magunkat katonáinkra, mert míg mi a polgári életben dolgozunk és építjük hazánkat, a népi demokratikus Csehszlovákiát, addig katonáink, a béke őrei, igyekeznek elsajátítani azt a haditudományt, amely a szovjethadsereget legyőzhetétlenné tette s amely elriasztja a világ imperializmusának támadó szándékait. SZLATKI ISTVÁN, Gúta. kereinek örömteli szemléje lesz. Megmutatja, mivel járul hozzá Szlovákia ifjúsága a világbékéért folyó harchoz, az új háborúra uszító amerikai gyújtogatok elleni harchoz. Hadseregünk becsületbeli kérdése, vájjon mi katonák, egyszersmind a milliós CsISzszervezett tagjai is, büszkén és örömmel jelenthetjük-e majd a kongreszszusnak, hogy milyen jelentős részt vállaltunk a világbéke megszilárdításából azáltal, hogv a mintakatonák mozgalmának kiszélesítésével és tömegmozgalommá fejlesztésével fokoztuk egységeink harcképességét és így a döntő időszakban elősegítettük az erős népi demokratikus cseht.zlovák hadsereg felépítését. Kurt Quastler alhadnagy, vezércikke nyomán síteni az összes lövészfeladatokat a céllövő puskával. A lövészet maga még könnyen menne. E mellett azon* ban sokat kell tanulni a tüzelőállásról. Ahogy te is a legjobb helyet keresed kí a vadászaton, úgy a példás céllövőnek is gyorsan és helyesen kell megválasztania a tüzelőállást, azt tökéletesen ki kell építenie és fel kell használnia minden álcázó lehetőséget." Levele egy részletét felolvasta a fiatalabb katonáknak is. „Azért olvastam el, — válaszol kérdésünkre, — hogy már most bekapcsoljak minél több katonát a mozgalomba. A példás céllövő címének elnyeréséig ugyan hosszú és nehéz az út, de már a közönséges puskával tett első lövéssel megindulunk rajta." B. szakaszvezető egységének katonái megértik a harcképesség fokozásáért folyó mozgalom jelentőségét. Szakasza az egész alakulatban a legjobb lövész-szakasz. A katonák követik oktatóik példáját és a szovjet hősök között keresnek maguknak példaképet. B. szakaszvezető példaképe Salavjev közkatona, aki a példás szovjet lövész, aki Visla mellett a németek ellen intézett támadásnál 17 német tisztet lőtt le, közvelenü! az ellenséges területen. Éjtszaka átkúszott a német hadállás területére. Kitűnő tüzelőállásba ásta be magát és egy öreg fatörzzsel olyan tökéletesen elálcázta fedezékét, hogy a németek legnagyobb igyekezetük mellett sem tudták fel-' fedezni a hős Salavjev rejtekét. Ek« kor nyerte el Salavjev közkatona első kitüntetését. B. szakaszvezetőre nagy feladatok megoldása vár. Ha meg akarja közelíteni nagyrabecsült mintaképét, akkor sokat kell tanulnia és egyre mélyítenie kell harci és politikai felkészültségét.* Hisszük, hogy sikerül elnyernie a példás céllövő kitüntetését. Ezzel nem ér azonban véget feladata. Tapasztalatainak átadásával, a fiatalabb katonák lelkiismeretes, gondos nevelésével új jelölteket nevel, a példás céllövőt díszítő kitüntetésére, fokozni fogja egysége harci erejét és teljesíti a példás katona küldetését. <S> Gyorsaság, felkészültség dpmxinaI és szolgálatkészség «*ffl Ser J Ai ítéw, Mrr J rotolejfon, u •CP njflafaoiMir ead i^wlam , gépjKatOvcaNfeofccc Í799/V *** ** * ÜJ SZO, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-7T. FVJés felelősszerkesztő: Lőrlncz Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bratislava tt. Nyomja és kiadja a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540—-, % évre 270.—, % évre 135 , 1 hónapra 45.— Kös. A hetilap (csütörtöki szám) előfizetése 1 évre 150 % évre 75.-S Í4 évre 40.— Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre NÉPNAPTAR-rai együtt 100 Kčs.
