Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-11 / 36. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! A C S E H S Z L O V A KIA I M A G Y A R D O L G O Z Ó K LAPJA Bratislava, 1951 február 11, vasárnap 2 Kčs TV. évfolyam, 36. szám A (tamátomi Sftoda-iizem 104 sgqggfóUa tetjesUetU jamiáti tewét, de a nájast köszöntő munkaverseny kiterjesztésével még nagyobb eredményeket akar elérni Az újítómozgalom eredményei a komáromi Skoda-üzemben a legfénye­sebben bizonyítják e mozgalom jelen­tőségét és fejlesztésének szükséges­ségét. az elfogadott és megvalósított újítási javaslatok az üzemben sok munkaerőt, értékes anyagot, ezer meg ezer munkaórát takarítottak meg és ami a legfontosabb, ezek az újítási ja­vaslatok segítettek abban, hogy a ko­máromi Skoda-üzem a tervet 100%­on felül teljesíthesse és így meggyor­síthatta az építés ütemét. Az újítási javaslatokat élmunkások, mesterek és műszakiak nyújtották be, mindenki a maga munkahelyén. Elő­fordultak olyan esetek, hogy az elv­társak más munkahelyre vonatkozó újítási javaslatot is benyujtottak. így pl. Gerliát edvtárs újítási javaslatot nyújtott be a porlasztó készülék villa­mosvezetésére. Ezen a gépen azelőtt ketten dolgoztak. Most egyedül végzi a munkát Csepregi elvtárs. Az újítási javaslat nemcsak egy munkaerőt sza­badított fel más munkahelyek számára, de anyagot és időmegtakarítást is oko­zott. Csepregi elvtárs most élmunkás módjára dolgozik és normáját 170%­ra teljesíti. Naponta teljesíti a felbon­tott tervet, sőt ezt túl is lépi s termé­szetesen így többet is keres. Gerhát villanyszerelő újítási javaslatainak kezdeményező benyújtásában, kidol­gozásában továbbra sem maradt el. Ifjú Csiba elvtárssal, munkatársával együtt további újítójavaslatot nyújtot­tak be. A darun porcelánszigetelők vannak, ezek azonban ütközésnél gyak­ran széttörtek és naponta néhányszor ki is kellett őket cserélni. Gerhát és Csiba elvtársak keményfa konstruk­ciójú szigetelőt készítettek el, amelyet olajjal impregnáltak. Ez jól pótolta a porcellánszigetelőket és sokkal tartó­sabb is volt. Ezzel is napi jónéhány munkaórát takarítottak meg, a daru zavartalanul szállíthatja az anyagot. A kovácsműhelyben dolgozó elvtár­sak komoly feladat előtt állottak, fára volt szükségük a saluzás elkészítésére. A faraktár vezetője azonban bejelen­tette, hogy a szükséges famennnyísé­get az üzem csupán öt hónap múlva kapija meg. Öt hónapot várni a fára, — ez veszélyeztetné a terv teljesíté­sét. Sokat törték a fejüket az elvtár­sak a kovácsműhelyben ezen a nagy problémán. Eszükbe jutottak azonban Gottwald elvtárs szavai, amelyeket a královodvory-i cementüzem munkásai­nak mondott: „Ha ti, saját kezdeményezésiekből eddig fel nem használt gépi termelési berendezést üzembe tudtok állítani és normák szilárdításával így lényegesen fokozni tudjátok a termelést, akkor ez bizonyosan máshol is lehetséges ... Csak össze kell dugni a fejeket és ala­posan felülvizsgálni az összes terme­lési tartalékokat, konkrét intézkedése­ket tenni ezek fölhasználására és már­is minden megy a maga útján." És valóban ment is. Az elvtársak gondolkodtál;, feltárták a tartalékokat és megtalálták. Az üzemben találtak jónéhány darab fel nem használt va­sat, amelyet már a rozsda mart. Ebből csináltak vas-saluzást. így teljes öt hónapot nyertek, mert ennyit kellett volna várniok a fára, megtakarították a faanyagot, amelyet többször nem lehetett volna felhasználni. Ezenfelül hat ácsot is fölöslegessé tettek, akik azelőtt ezeket az ácsolásokat csinál­ták. Az újítási javaslattal egyszerűsí­tették a munkafolyamatot és ezen a munkahelyen a tervet állandóan 107 százalékra teljesítik. Hasonló dolgok történnek csaknem minden műhelyben. Az újítási javasla­tok és a munka új formái segítik őket abban, hogy teljesítsék és túl is lépjék az ötéves terv harmadik évének foko­zott feladatait. Néhány műhely a ter­vet 6—10%-kal is túllépi, de általában véve is megállták a helyüket, mert a komáromi Skoda-üzem munkássága az ötéves terv harmadik évének első hó­napját 104%-ra teljesítette. Mi tette ezt lehetővé, kérdezik majd bizonyára azon üzemekben dolgozó elvtársaink, akik nem teljesítették ja­nuári tervüket. Bizonyára ezt kérde­zik a rozsnyói bányászok és sok más üzem dolgozói is. Áruljuk el a nagy titkot: mindenekelőtt az segített a ko­máromi elvtársaknak, hogy elmélyí­tették a szocialista munkaversenyt, bevezették a tervezők és ellenőrök versenyét is, határozatot hoztak, hogy a hónap minden negyedik hétében, mint élmunkásüzem fognak dolgozni. Sok tapasztalatunk van már sok üzemből, ahol szélesen fejlődik a má­just köszöntő kötelezettségvállalások mozgalma. A komáromi Skoda-üzem­ben a munka új formáinak osztálya helytelenül kezdte a májust köszötő felajánlások propagálását. Az itt dol­gozó elvtársak jó néhány száz röpcé­dulát sokszorosítottak, ugyanolyan tartalommal és szétosztották a mun­kások között. A nyomtatványokon már előre jelezték, hogy mire kötelezte ez vagy az a munkás. Bár jónéhányszor hangsúlyozva lett, hogy az ilyen el­járás helytelen, mégis megismétlődik. Az elvtársaknak meg kell érteniök, hogy semmiféle röpirat önmagában nem pótolja a személyi agitációt és meggyőző munkát. A komáromi Skoda-üzemben ee a* eljárás annál helytelenebb, mert a z üzemben sok olyan dolgozó van, akik nemrég még a mezőgazdaságban dol­goztak és teljesítményeik gyakran el­érik azokét, akik betanítják őket. Nyilvánvaló, hogy helyes agitáció felhasználásával teljesítményeik még fokozódnának. Az agitátorok és műhelybizalmiak még nem éltek az összes lehetőségek­kel, hogy az üzem munkásságát jól meggyőzzék a májust köszöntő fel­ajánlások nagy politikai jelentőségéről. Az összes központokban látni lehet, hogy a munkásság kezdeményezése, alkotóereje nem volt eléggé kihasz­nálva. Az agitátoroknak a munka szüneteiben vitatkozniok kellene a munka új formáiról, azokról a kérdé­sekről, amelyek felbukkannak és be­szélniök kellene a hiányok eltávolítá­sának lehetőségeiről is. Vitákat kel­lene rendezniök, beszélgetniük kellene az élmunkásokkal és mesterekkel, de a műszakiakkal is. Mai feladatainkat lehetetlen politikai meggyőző munka nélkül elvégezni és ezért ezt úgy kell végeznünk, hogy teljesítse küldetését. (M. R.) Az emberiség ítélőszéke elé a háborús gonosztevőkkel! - követeti Csehszlovákia fiatüiségának békehaférozata Pénteken, február 9-én Prága ifjú­sága és a pionírok békegyűlésre jöt­tek össze, hogy tiltakozzanak a De­mokratikus Ifjúsági Világszövetségnek a francia kormány általi üldöztetése ellen és kifejezték törhetetlen akaratu­kat, hogy megvédik és kiharcolják a békét a világ egész ifjúsága számára. Dallal és zenével érkeztek az ifjúság színes festői csoportjai a vinohrady-i Szokol-házba, hogy ott egységesen és erősen fejezzék ki elhatározásukat, nem engedik megbontani az Ifjúsági Világszövetség egységét. A békema­nifesztációt Hejzlar képviselő, a CsISz elnöke nyitotta meg és a gyűlésen be­szédet mondott Enrico Berlinguer, a szövetség elnöke, ma jd később a Lenini Komszomol titkára, Nikoláj Michailov mondotta el nagyhatású beszédét, amelyet Prága ifjúsága lelkes tapssal, Éljen a Szovjetúnió, éljen Sztálin elv­társ felkiáltásokkal köszöntött. Fel­szólalt a kínai küldött is, majd Erich Honecker, a szabad német ifjúság szö­vetségének elnöke beszélt. A béketüntetésen résztvett fiatalság ezután határozatot fogadott el, amelyet a-z ifjúsághoz szóló üzenet formájában hoznak nyilvánosságra. A határozat szövege a következő: „Mi a prágai béket«nte|á& íjász-tye­vdi, aftówe vében elítéljük az nj világháború elő­készületeit, amelyet az amerikai impe­rialisták és segítőtársaik készítenek elő és kifejezzük törhetetlen akaratun­kat, hogy a Szovjetúnió és minden nemzet haladó doligozóifwk oldalán megvédjük a békét. A leghatározottabban tíLtakozunk Nyugat-Németország újbóli felfegy­verzése ellen, amelyet, mint a fasiszta hadsereg kiinduló pontját akarják fel­használni a Szovjetúnió és a népi de­mokráciák, valamint az egész haladó emberiség ellen. Élesen tiltakozunk a Koreában be­avatkozó amerikai hadsereg barbár tettei ellen és követeljük azonnali visszahívásukat. Tiltakozunk a kapitalista államok békemozgalom ellenes intézkedései el­len, főleg Franciaország területén a nemzetközi demokratikus szervezetek tevékenységének provokatív betiltása és elnyomása ellen. Köszöntjük a DeiwofcíwtŤktts Ifjúság Világszövetségét! Köszöntjük a harcoló Kore>a és a népi Kína hős ifjúságát! Köszöntjük Németország és az egész világ békéért harcoló haladó iíjúságájtí össz-szövetségi Lenini-Sztálini Kom­szomolt — fénylő mintaképünket és példánkat! Tiltakozunk az új világháború fel­szí t ására irányuló törekvések ellen és egyidejűleg szilárd akaratunknak és eltökéltségünknek adunk kifeje­zést, hogy fokozott mértékben fo­gunk hozzájárulni a világ béketábo­ra erös bástyájának, a szocialista Csehszlovákiának felépítéséhez. Cseh­szlovákia fiatalsága bátorságát és lelkesedését, erejét és eltökéltségét, kezét és szívét adja a békéért folyó harcnak. A hitleri támadók diesicéen vé^e legyen intő példa azok számára, akik ismét világuralomra törekszenek. Az emberiség ítélőszéke elé a háborús gonosztevőkkel és az új háború szer­vezőivel-! Éljen a békevédök movr galma az egész világoií! Éljen Köztársaságunk és eftwiSfce, Klement Gottwald elv+áwa! Éljen a Szovjetúnió, a béke legszi­lárdabb bástyája! Klj«n az ifjúság legjobb barátja s az egész haladó emberiség veaére, a nagy Sztálin! m a bÉSsset s&č *9SM<* / Julo Brántk: További sikerek felé Tegnap tették közzé a Szlovákiai Tervhivatal jelentését az 1950. évi tervteljesítésről. Ez volt az az év, amelynek küszöbén Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottságának em­lékezetes februári ülésén a követke­ző jelszót tűzte ki: „Bátrabban előre a szocializmus felé!" Ez volt az az év, amely az SzKP dicső IX. kongresszu­sának jegyében állt, amelyen Široký elvtárs megjelölte Szlovákia iparo­sításának az iparosítás üteme meg­gyorsításának és a nehéziparnak új távlatait. A jelentés a számok nyelvén ad vá­laszt arra a kérdésre, hogy Szlovákia dolgozó népe hogyan teljesítette a mult évben Gottwald elvtársnak gaz­daságunk meggyorsított ütemű fel­építésének és átépítésének irányel­vét. A dolgozók ezért jogosult elége­dettséggel olvassák a tervteljesítésről szóló jelentést, munakigyekezetük­nek, építő lelkesedésüknek, növeke­dő öntudatosságuknak és aktivitá­suknak. a szocialista felépítés nagy feladatait megoldó képességeiknek benne kifejezett eredményét. A mult évben az ipari termelésnek nemcsak eddig legnagobb emelkedé­sét értük el és pedig 21.6 százalék­kal az 1949-es évvel szemben, hanem a nehéziparnak még nagyobb növe­kedését is (25.7 százalékkal), a mellett a nehéz gépipar termelése 76.7 szá­zalékkal, a fínomgépipar termelése 67.1 százalékkal emelkedett az 1949­es évvel szemben- Iparunk rohamos fejlődését bizonyítja az a tény, hogy a mult év novemberében ipari ter­melésünk térfogata, az 1937. évi átla­gos havi termelés háromszorosát tet­te ki. Míg 1910-től 1937-ig az ipari alkalmazottak száma 100.000 körül mozgott (és a gazdasági válság évei­ben mélyen ez alatt a szám alatt volt), addig csak az elmúlt év során az ipari alkalmazottak száma 38.000 személlyel emelkedett és már régen túllépte az 1937-es esztendő számár­nak kétszeresét. Az építészeti ter­melés térfogata több. mint 30 száza­lékkal emelkedett, miközben alapve­tően nagyobbak lettek az ipari és energetikai berendezéseknek, jólé­tünk forrásainak építkezései. Szlovákia iparosí#í\5ban jelenté­keny szerepet játszott a szénterme­lés, valamint érckitermelés gyorsabb üteme, e hazai nyersanyagok kiter­melésének fokozása. Még erőteljesebben, mint a terme­lésben, az iparosítás meggyorsításá­ért kifejtett igyekezet a felépítésbén mutatkozott meg. Több mint 23 üzem kezdte meg működését, köztük a kas­sai Vörös Hadsereg-üzem, a kisucké­nové-mestói Viliam Široký-územ, az eperjesi Dukia-üzem, a miklósi és n-ytznai textilüzemek, az iglói bútor­gyár, néhány téglagyár, tejüzem és sok más gyár. A Kysuca völgyének, az Oravának és Kelet-Szlovákiának iparosítása már nem. ábránd és nem a jövőnek programja, hanem örömte­li vsiósiág. amely Szlovákia arcula­tét alapjában megváltoztatja. A gazdasági fejlődéssel együtt ki­szélesedett nemzetgazdaságunk szo­cialista alapja is. A kiskereskedelem, elenyésző részét kivéve — éppen úgy, mint a gépkocsiközlekedés, ma már a szocailista szektorba tartoz­nak- Gyorsan felődnek a kommunális üzemek és kisiparosaink szövetkeze­tei. De legjelentősebb a szövetkezeti mozgalom fejlődése falvainkon, a magasabb típusú EFSz-ek megalakí­tása. Az év vége felé Szlovákia szán­tóterületének több mint 20 százaléka, az állami szocialista szektorhoz és az EFSz-ekhez tartozik. A mult év folyamán jelentősen emelkedett a dolgozó nép életszínvo­nala is. Ezt bizonyítja az ipari és élelmezési cikkek fogyasztásának gyors növekedése s a lakosságnak je­lentékenyen fokozódó kulturális szük­ségletei. Az öröm és büszkeség érzésével ol­vastuk Szlovákia kulturális fejlő­déséről szóló számokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a kulturális forra­dalom mind nagyobb méretekbe A folytatódik. A tervteljesítésért folyó harcban új szocialista öntudatos káderek fej­lődtek ki és nevelkedtek. Élmunká­sok ós újítok, a munka új magasabb formáinak úttörői nőttek fel. Üj szervezők, igazgatók, gazdasági és áüanagépezetünk más jelentős funk­cionáriusai nőttek ki, akik a mtm­toásosztélyból származnak. Az. ifjú­ság vizieröművén, a szövetségi vasút­vonalon, az üzemekben és az EFSz­ekben a tervteljesítésért folyó harc­ban kialakul és megacéiosodik az új ifjúság, olyan itfjúság, amilyen Szlo­vákiába® mág nem volt: Gottwald­ifjúság, A dolgozók kezdeményezé­séből és miunkalelkesedéséböl a munkának űj, magasabb fomtód ke­letkeztek és terjedtek el, amelyek a munkához való szocialista, öntuda­tos visaonyból táplálkoztak és a szo­cialista munkaverseny nagy fejlődé­sének alapjává Váltak. Az emúlt év fg&paäp. a las^í^essw^ száma megkétszereződött és az ipar* ból folytatólagosan átterjedt a mun­kaverseny az építészetre, a közleke­désre, mezőgazdaságra, kereskede­lemre és a többi ágazatokba. A mult év így új bizonyítékot nyuj* tott arról, milyen következetesen, mi­lyen sikerrel valósítja meg Pártunk Gottwald elvtárs vezetésével Szlová­kia szocialista iparosításának és Szlo­vákiának a cseh országrészek színver nalára emelésének politika fát. Hatékonyabb és konkrétebb voft a cseh üzemek segítsége, mint bármi­kor azelőtt, mélvebb és terméke­nyebb volt a cseh és szlovák munká* sok, műszakiak és a néni gazdaság dolgozóinak együttmunkálkodása min­den téren. Az egész Köztársaságunk közös felépítésén kifejtett közös igye­kezet tovább szilárdult és megerősö­dött Csehszlovákia nemzeteinek egy­sége és testvérisége. Szlovákia gazda­sági fejlődését az elmúlt évben jelle­mezve, Köztársaságunk elnöke, Kle­ment Gottwald elvtárs nagyjelentősé­gű újévi beszédében jogosan jelent­hette ki: „Klönösen csodálatraméltó gyorsasággal változik át Szlovákiánk ipari országrésszé." Ilyenek a sikereink. Annak ellenére értük el őket, hogy mérlegünk né­hány igen komoly gyengét és elégte­lenséget is mutat. Óivan hiányokat ée elégtelenségeket, amelyek további elő­rehaladásunknak nagy akadályává vál­hatnának, ha nem tudnánk őket idejé­ben legyőzni. És mi előre akarunk ha­ladni. Még bátrabban akarjuk folytatni útunkat a szocializmus felé. Ezért te­kintetünk előre irányul az új. nehezebb^ bonyolultabb feladatok felé. Első helyen újra meg kell említe­nünk bányászatunk feladatait. A bá-< nyászat feladatairól már sokat írtunk. De nem lehet azt állítani, hogy min­denhol levontuk a szükséges helyes kö­vetkeztetéseket. Široký elvtárs nem egyszer hangsúlyozta, hogv a bányá­szok feladatai nem válhatnak csak ezen ipari ág dolgozóinak dolgává, ha­nem minden párt- és népigazgatási szervünk, egész közvéleményünk ügyévé kell válniok. E mellett tény az, hogy a bányászatnak még nemi nyujtjuk a szükséges segítséget. Még állandóan vonnak olvan bányák, község­gé k és települések, amelyek nemi jobb, hanem rosszabb ellátásban része­sülnek, mint más községek. A bá­nászlakóházak felépítésének tervét ia rosszul teljesítik. A párt- és szakszer­vezetek még nem fordítanak állandó fi J gyeimet az egyes tárnák munkájára. Elégtelenül folyik a bányásztanuló­otthonok felépítése. Magában a bá­nyászatban távolról sem értették meg a dolgozók, hogy a régi módszerekkel nem lehet a bányászatban azokat az új merész feladatokat teljesíteni, ame­lyeket a kormány tűzött ki elénk. Néni kell külön hangsúlyozni, hogy a bá­nyászat feladatainak mind a kiterme­lésben, mind a feltárásban történő tel* jesítésétől jelentó's mértékben függ nemzetgazdaságunk további fejlődése. Ezért bolsevik állhatatossággal a lehető leggyorsabban el kell távolítani az ezen a szakaszon mutatkozó hiányo­kat. Nincsenek kellően kihasználva az üzemek, a gépi berendezések és pedig éppen a legfontosabb ágazatokban, a bányásztban, a nehéz gépiparban és az építészetben. Az üzemek térfogata* nak jobb kihasználása a műszakok fo« kozásával és a gépek, valamint beren­dezések jobb kihasználával nemcsak a munkaerő kérdése. Ez elsősorban 3 munka helyes megszervezésének kér­dése, amelynek biztosítania kell azok* nak a gépeknek és berendezéseknek teljes kihasználását, amelyek a szűk keresztmetszetet képezik. A kapitalista termelést a gépek kapacitásának telje­sen elégtelen kihasználása jellemzi. Meg kell tanulni jobban és behatóbban felhasználni a szocialista termelési módszer előnyeit és pedig azzal is, liogy széles méretekben fogjuk a z egyes üzemek közti együttmunkálko­dást megszervezni, a termelési pro­siammok és az üzemek specializálásá­nak egyszerűsítésével egybekötve, így elérjük a termelés további fokozá­sának hallatlan lehetőségeit külön le­fektetések nélkül. Nagy követelmények állnak ez évben az építészet előtt s ezért szük­séges, hogy az építészet dolgozói ki­küszöböljék azokat a hiányokat* amelyek máig jogosult kitika tár* gyát képezik. A szocialista munka­megszervezés előnyei talán éppen az építészetben a legvilágasabbak és ennek meg kell mutatkoznia a mun­katermelékenységnek rohamos emel­kedésében. De az építészet lolgozoi még nem tanulták meg ezeket a le­hetőségeket ténylegesen kihasználni. Legfőbb ideje jelentős mértékű javít­lást elérni az építőipari gépek ki­használásánál, az építőipari termelés új módszereinek kiszélesítésénél, el­érni azt, hogy a termelési önköltség ne emelkedjék, hanem ellenkezőleg, csökkenjen. Komoly hiényok mutatkoznak A

Next

/
Thumbnails
Contents