Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-01 / 27. szám, csütörtök

1951 február 1 —- ||| 510 iránymutatás az EFSz-ek közgyűlésének megtartásáról Ez év első hónapjaiban a magasabb típusú EPSz-ek közgyűléseket tartanak, amelyeken a magasabb típusú EPSz-ek fejlődésükkel összefüggő fontos kérdéseket tárgyalnak meg. A közgyűlések tehát fontos határkövet jelentenek az EPSz-ek további fejlődésében. Fontos ezért, hogy a népi közigazgatás segítséget nyujtson az egyes EFSz-eknek ezeknek a közgyűléseknek az elő/ készítésében. A népi közigazgatás, karöltve a földműves szövetséggel, megszervezi az egyes EFSz-ekben a közgyűléseket a szerint az iránymutatás szerint, amelyet a földmüvelésügyi megbízotti hivatal ad ki, a belügyi megbízotti hivatallal való megegyezés alapján. I. A járás

i közgyűlések biztosítása 1. A járási nemzeti bizottságok legkésőbb január 26-ig összehívták a magasabb típusú EPSz-ek elnökeinek, valamint a mezőgazdasági termeléssel és felvásárlással megbízott járási bizottságok bizalmijainak értekezletét. Ezeken az értekezleteken megbeszélik a közgyűlések jelentőségét és megbeszélik a közgyűlések időpontját a járásban, mégpedig úgy, hogy ezek a közgyűlések március 15-ig befejeződjenek. Ezenkívül megállapítják az egyes EFSz-ekben tartandó taggyűlések időpontját is, amelyeken a normák, a munkaegységek, a munka csoportokban való megszervezése és az egész évi termelési terv megtárgyalására kerül sor. 2. A bratislavai kerületben a közgyűléseket legkésőbb február végéig be kell fejezni. 3. A közgyűléseken résztvesznek a járási nemzeti bizottság képviselői, a helyi nemzeti bizottság tanácsa, a mezőgazdasági termeléssel és felvásárlással megbízott bizottság kiküldötte, a földműves szövetség, az állami gépállomás, a védnökséget vállalt üzem, a földműves raktárszövetkezet és a CsISz kiküldöttei. 4. Az EFSz-ek elnökeinek értekezlete után a közgyűlések és a taggyűlések tervét a járási nemzeti bizottság tanácsa is megtárgyalja. 5. A közgyűlések előkészítésével összefüggő feladatok biztosításának érdekében a járási nemzeti bizottság külön értekezletet hív össze azokból a községekből, ahol a közgyűlések le fognak folyni. Ezen a külön értekezleten részletesen megbeszélik a normát, a munkaegységet, az egész évi termelési tervvel összefüggő kérdéseket és megállapítják a közgyűlések előkészítését. II. A szövetkezeti közgyűlések előkészítése A közgyűlés előkészítését az illető EFSz végzi a járási nemzeti bizottság, a mezőgazdasági termeléssel és felvásárlással megbízott járási bizottság bizalmija, a könyvelő és a védnökséget vállalt üzem segítségével. 1. A taggyűlések A taggyűléseken, amelyeket még a közgyűlések előtt kell megtartani, a következő kérdéseket kell megtárgyalni: a) A munka normák és a munkaegységek A normák és a munkaegységek bevezetése jelentős szerepet játszik az EFSz belső megszilárdulásában. A munkanormák és munkaegységek nélkül a tagok érdem szerinti igazságos jutalmazása elképzelhetetlen. Csakis a normák bevezetése által emelkedik a tagok felelősségérzete a reájuk bízott feladatok teljesítésében és csakis a normák bevezetése biztosítja a jobb gazdálkodást és a munkaerkölcs megszilárdítását, nem beszélve arról, hogy milyen hatalmas pénzügyi előnyt jelent ez az EFSz számára. Ugyanis a normák szerint dolgozó EFSzek igen nagy kedvezményben részesülnek vető- és ültetőmagjuttatásban. Sőt mi több, az állami gépállomások is ezen elvek szerint kötnek szerződéseket az EFSz-ekkel. A munkaegységekre a szövetkezet előleget ad a tagoknak. Ezeknek az előlegeknek není szabad túlhaladniok a munkaegység értékének ötven százalékát. A szövetkezet vezetősége és felügyelőbizottsága, valamint p szövetkezeti elnök a pénztárnok és a könyvelő felelősek azért, hogy a munkaegységekre kiutalt előlegek ne haladják túl a tervezett érték 50 százalékát. A járási és a kerületi nemzeti bizottságok szövetkezeti osztályai állandóan ellenőrzik, hogy az EFSz-ek betartják-e ezt. Az EFSz-ek mezőgazdasági és pénzügyi felülvizsgálatára szóló iránymutatásokat a legrövidebb időn belül kiadják a népi közigazgatás szerveinek. b) Az állandó munkacsoportok megszervezése A taggyűléseken meg kell tárgyalni az állandó munkacsoportok megszervezésének kérdését is. A magasabb típusú szövetkezeteknél elkerülheti tlen mind a földeken, mind pedig az állattenyésztésben dolgozó munkacsoportok mega'akítása, legkevesebb egy évre. A munkacsoportok bevezetése fokozz^, a csoport tagjainak felelősségérzetét a reájuk bízott feladatok teljesítésében és lehetővé teszi a dolgozók szakismereteinek fokozását, mivel azok állandóan egy és ugyanazt a munkát fogják végezni. Ezáltal meg vannak az előfeltételek az egészséges szocialista munkaverseny kiszélesítésére is. Azokban az EFSz-ekben, ahol jelenleg istállóátalakítási munkálatokkal foglálkoznak, építészeti munkacsoportokat keU alakítani. Nagyon fontos az, hogy a munkacsoportok élére tényleg a legöntudatosabb és a legjobb szaktudással rendelkező szövetkezeti tagok kerüljenek. c) Az egészévi termelési terv, a bevételek és kiadások számvitele Az egész évi termelési terv összeállítása ét a terv teljesítésének felülvizsgálása fontos alapfeltétele a szövetkezeti gazdálkodásban a növényi termelés és az állattenyésztés fejlődésének. / Az egész évi termelési tervet meg kell tárgyalni az egyes munkacsoportok értekezletein, hogy a csoport tagjai tisztában legyenek a reá j ilk váró feladatokkal. A tavaszi mukák sikeres végrehajtása megköveteli, hogy a közgyűléseken már ismertetni lehessen azt, hogy milyen előkészületeket tettek a tavaszi munkáknak idejében való és sikeres elvégzésére. A termelési terv fontos részét képezi a gépállomással való szerződés. Ezért szükséges, hogy a termelési terv kidolgozásában a gépállomások kiküldöttei és agronómusai is résztvegyenek. Az egész évi szerződést az állami gépállomással még a közgyűlések előtt meg kell kötni, hogy azt jóváhagyás céljából a közgyűlés elé lehessen terjeszteni. És végül fontos szerepe van a termelési tervben a bevételek és kiadások költségvetésének. Ebből a költségvetésből kitűnik, hogy a munkaegységek után milyen jutalom jár. A taggyűléseken rá kell mutatni arra, hogy a munkaegység értéke miért annyi, mint ahogyan a költségvetésben fel van tüntetve. Amint már emUtettük, a munkaegységekre kiutalt előlegeknek nem szabad túlhaladniuk a munkaegységek értékének 50 százalékát. A termelési terveket a bratislavai kerületben legkésőbb február 28-ig meg kell tárgyalni. d) Rendelkezések a közös állattenyésztés biztosítására A taggyűléseken meg kell tárgyalni a szövetkezeti állatállomány, de főkép a tehenek közös elhelyezésének lehetőségét. A tagok megegyezése szerint össze kell állítani az 1951. évre szóló építészeti terveket. Itt mindenekelőtt figyelembe kell venni a saját építőanyagforrásokat és a saját munkaerőket, úgyhogy a javítási munkálatokat még a tavaszi munkák megkezdése előtt befejezzék. Az építészeti tervek összeállításánál gondoskodni kell arról is, hogy az eddig kihasználatlan épületek és a kulákok épületei kerüljenek átalakításra. Meg kell tárgyalni továbbá az építészeti munkák megszervezését. Meg kell állapítani, hány munkaerőre, mennyi időre lesz szükség a javítások elvégzésére. A megjavított épületekben azonnal el kell helyezni a szövetkezeti állatállományt és az állatok számára való takarmányt. A dunaszerdahelyí járásban az EFSz-ek közgyűléseit február 1-től—17-íg tartják A somorjai járásban a közgyűlési kampány a járási "nemzeti bizottság, a földműves szövetség, az áilami gépállomás és a földműves szövetkezet segítségével még január 19-én sikeresen megkezdődött. A galántai járásban január 29-én kezdték meg a magasabbb IÍDUSÚ szövetkezetekben a munka- és a pénzügyi tervek kidolgozását. A malackai járásban az évvégi mérlegek felállítását már befejezik és jelenleg a termelési és pénziígví terveket készítik el. Február 10-ig ezeket a tervekpt befejezik és elfogadásra továbbítják az EFSz-ek vezetőségének. Február 14-ig az egyes EFSz-ek rendes taggyűléseiken megtárgyslják a munkaterveket, úgvhogv február 18-ig már a mahckai járás összes magasabb típusú EFS--ében meg lehessen tartani a közévül íseket. A dunaszerdahelvi járásban a közgyűlési kampánv sikeresen folyik. A magasabb típusú EFSz-ekben már kitűzték a közgyűlések időpont ját. Február elsején pl. a nagvabonyi, a felsőabonyi és a kisibonvi EFSz-ek tartják meg közgyűlésüket. Február 2-án Szentmihálvfán, Vidranyn és Cechován kerül sor a taggyűlésekre. Budin, Felbár és Holice községekben február 3-án, Várkonv. Nádasd és Baka községekben február 4-én, Csécsénvpatonv. Amadékarcsa és Királyfiakarcsa községekben február 6-án és végül Kislúcs, Nagylúcs és Diósförgepatony községekben február 8-án hívják össze a szövetkezeti közgyűléseket. Ez annvit ielent, hogy február 17-ig már az egész dunaszerdnhelyi járásban az összes 36 magasabb típusú EFSz-ben megtartják a közgyűléseket. A komáromi járás összes magasabb típusú EFSz-eiben már befejezik az évvégi mérleg felállítását és megkezdik a taggyűéseket. amelyeken megtárgyalják még a közgyűlések előtt a munkanormákat. a munkaegységeket. a munka megszervezését és az egészévi tertnelísi tervet. A komáromi járásban 'a taggyűlések február elsején kezdődnek A közgyűlések pedig február második felében. A közgyűlés február 16-án örsújfalun, februfr 17-én Gútán. február 18-án Párkányban, február 19-én Ekecsen, február 20-án Nagykeszin, február 21-én Adovcen. február 22-én Megyeresen és Kéménden. február 23-án Komáromban, február 26-án Fel=őaranyoson és végül február 27-én Csallóközaranvoson lesz. A nagyszombati járásban is szépen folyik a magasabb típusú EFSz-ek járási aktívája. Február 3-ig előkészítik az új szövetkezeti vezetőség jelöltjeinek névsorát. Az első közgyűlést február 12-én Horné Levčicén tartják meg. A többi magasabb tíousú EFSzekben a közgyűlés február 18-tól 24-ig lesz. Díjtalan orvosi kezelésben részesülnek a harmadik és negyedik típusú szövetkezetek tagjai 2. További előkészületek a közgyűlések előtt A szövetkezet vezetősége előkészíti azokat a kérdéseket, amelyeket a közgyűlés előtt még a taggyűléseken is meg kell tárgyalni. a) Az új könyvelési rend bevezetése A pénzügyi és könyvelési rend nagyon fontos szerepet játszik a szövetkezet sikeres gazdálkodásában. Helyes pénzgazdálkodás nélkül a szövetkezet nem tudja biztosítani tagjai számára az érdem szerinti jutalmazást. Gondoskodni kell arról, hogy a magasabb típusú EFSz-ek még most, az év elején bevezessék az új könyvelési rendet. Itt felmerül a kérdés, hogy van-e megfelelő könyvelő és raktáros. A könyvelök és raktárosok feladatai nem csekélyek. A könyvelő munkájához tartozik a tagok munkakimutatásának nyilvántartása. Fontos, hogy a könyvelők és a raktárosok feladatait a legpontosabban és a lehető legrövidebb időn belül megállapítsák. A járási nemzeti bizottságok könyvelési tanácsadóik útján gondoskodnak arról, hogy az EFSz-ekben tényleg betartsák az új könyvelési rendet. b) Az évvégi elszámolás A szövetkezet vezetősége felállítja az évvégi mérleget a földművelésügyi megbízotti hivatal iránymutatása szerint. Az évvégi mérlegbe a szövetkezeti tagok nyolc napon keresztül betekintést nyerhetnek a szövekezet elnökénél. c) Az EFSz vezetősége jelentést tesz a szövetkezet multévi gazdálkodásáról A szövetkezet gazdálkodásáról szóló jelentést a vezetőség kidolgozza és a közgyűlésen felolvassa. A jelentésnek tartdmaznia kell a lehető legrészletesebb adatokat a szövetkezet multévi gazdálkodásáról. Fontos, hogv ne csak a pozitív eredményeket tüntessék fel, hanem hogy rámutassanak a hibákra is és hogy megbeszéljék azok kiküszöbölésének lehetőségeit. A jelentésben ki kell értékelni az elmúlt évben megvalósított munkák megszervezését, de főleg a jutalmazás terén szerzett tapasztalatokat Külön gondot kell fordítani az ifjúság munkájának kiértékelésére, valamint a gépek kihasználásáról szóló részek megbeszélésére. Fontos az is, hogv a szövetkezeti tagok szaporodását is figyelemmel kísérjék, vrlamint, hogv az elmúlt évben lefolyt versenv egyes pont jait mégegyszer megbeszéljék és hogv a versenyzésben! elért tapasztalatokat az idén kihasználják. Ki kell emelni a különösen jó munkát végző szövetkezeti tagok példáját, hogv ezáltal fokozzuk^ a többi tagok munkakedvét is. d) A funkcionáriusok utánoótlására szóló :avaslat Azokban az EFSz-ekben. amelyeknek még nincs vezetősége és felügyelőbizottsága, a közgyűléseken meg kell választani a funkeionáriusi kart. Azokban az EFSz-ekben pedig, ahol már vezetőségi kar működik ugyan, de nem rendelkezik elegendő káderrel, ezt a káderhiánvt pótolni kell. Funkeionáriusi helvekre a legönA harmadik és negyedik típusú EFSz-tagok betegsegélyző biztosításáról szóló rendelet, amely január elsején lépett érvénybe, nagy segítséget jelent a földműves családok számára. Tudjuk, hogy a múltban a földművesek eladósodását sok esetben a betegség, a kórházdíj stb. okozta. Ma azonban a III. és a IV. típusú EFSz-ek tagjai díjtalan orvosi kezelésben részesülnek. A biztosítási díj magassága szerint különböző osztályokra osztjuk a biztosítottakat. A havi 40 korona biztosítási dijat fizető szövetkezeti tagok és hozzátartozóik betegség esetén díjtalanul gyakorlati és szakorv osi kezelésben részesülnek. Szükség esetén a kórházi díjat is a biztosító intézet fizeti. (Természetcsen a szanatóriumot, a fürdőt stb. is.) A fogak kezelésénél a fogtömés és a foghúzás szintén díjtalan. A szövetkezeti asszonyok szülés esetén ingyenes orvosi vagy pedig bábaaszszonyi segítségben, vagy szükség esetén kórházi ápolásban részesülnek. A gyógyszerek természetesen szintén díjtalanok. A havi 60 korona biztosítási díjat fizető tagok és hozzátartoz.óik a fentemlített kedvezményeken kivül ingyenes műfogsort kaphatnak. Ehhez azonban fontos, hogy az illetők már legalább egy évig biztosítva legyenek. Ha azonban a fogorvosok elegendő anyaggal rendelkeznek, ezt az időt meg lehet rövidíteni. Szülés esetén a szövetkezeti asszonyok babakelengyét kapnak, vagy pedig erre 750 koronát. A szülés utáni komplikációk esetén az orvosi segély, illetve a szanatóriumi kezelés szintén biztosítva van. Ha baleset történne, amelyből kifolyólag az illető szövetkezeti tag, vagy annak hozzátartozója nem tudná rendesen végezni munkáját, a biztosító intézet segélyt utal ki a család számára. A szövetkezeti tagok feleségei, ha ledolgoznak a szövetkezetben bizonyos mennyiségű munkaegységet, a megállapított biztosítási díj lefizetését feltételezve, rendes biztosításban részesülnek. Hasonlóképpen van ez a 16 évin felüli gyermekek esetében is. A 16 éven aluli gyermekek csak mint hozzátartozók szerepelhetnek. Az egyes községek a járási biztosító intézetekhez tartoznak. A biztosítási díjat a szövetkezet számlájára írják, amely a költségeket a szociális alapból fizeti ki. Munkaképtelenség esetén a biztosító intézet egy évi segélyben részesíti a szövetkezeti tagokat. A földművesek biztosítása nagyon égető kérdés volt. Tudjuk, hogy az orvosi kezelés szorosan összefügg a munkateljesítménnyel. Ezért a nemzel biztosítást főleg azokon a helyeken vezették be, ahol a földművesek magasabb term«lési módszerekkel hozzájárulnak a nemzet,jövedelem emeléséhez. A földművesek nemzeti biztosításáról szóló rendelet munkásosztályunk és egész dolgozóink munkájának vívmánya. * Eugen Erban, munkaügyi és népjóléti miniszter aláírta a rendeletet, amely lehetővé teszi a harmadik és a negyedik típusú EFSz-ek számára, hotrv nemzeti biztosításban részesüljenek. F.zt a rendeletet a kormány által elfogadott elvek szerint készítették elő még- a p^ult évben és most, 1P51 január elsején lépett érvénybe. tudatosabb és legjobban bevált tagokat állítsuk a kis- és közéoföldművesek, valamint a földművesasszonyok és az ifjúság soraiból, hogy végre tényleg megtisztítsuk szövetkezeteinket a kulákok befolyásától. e) Új tagok toborzása A közgyűléseket ki kell használnunk arra, hogy kiszélesítsük szövetkezeteink taglétszámát a kis- és középföldművesek, a földművesasszonyok és az ifjúság soraiból. A toborzási akciót meggyőző tevékenységgel kell végrehajtani. Itt jelentős szeren iut főleg a funkcionáriusoknak, akik karöltve a földműves szövetséggel és a CsISzszel, — ha kell minden egves földművest külön-külön meggyőznek a szövetkezeti termelés elönveiről és fontosságárói. Az új tagok felvétele a szövetkezet közgyűlésén ünnepélyes keretek között fog megtörténni. i) A közgyűlés napirendje A közgyűlés napirendje a következő pontokból áll: 1. Megnyitás, bevezető beszéd és kultúrszámok. 2. A vezetőség és a felügvelőbizottság jelentése a szövetkezet multévi gazdálkodásáról és az ú i könyvelési és pénzügyi rend bevezetéséről szóló jelentés. 4 A közös állattenyésztés bizosí'ásáról szóló javaslat elfogadása az 195l-es évre. 5. Az évvégi elszámolás dfogadása. 6 O j tagok felvétele. 7. Funkcionáriusok választása. 8. A tagok javaslatainak megtárgyalás^. Minden egyes pont után vita következik. g) A közgyűlés összehívása A közgyűlést az EFSz elnöke hívja össze egy felhívással, amelvnefl a közgyűlés előtt már 15 naoDal kifüggesztve kell lennie a község hivatalos tábláján. A felhívásban fel kell pontosan tüntetni a közgyűlés időpontját, helvét, valamint a napirend pontjait. Ha a megharározott időpontban nem lönnek össze a tagok, akkor a gyűlést ugyanazon a naoon, ugyanabban a helyiségben, csakhogy egy órával később tartják meg. Ha a közgyűlés két napig tart, akkor a felhívásban pontosan fel kell tür.tetni órákat, amelyekben a tárgyalások lesznek. A felhívás út ián kell tudtukra adni a szövetkezeti tagoknak azt is, hogy az évvégi elszámolás nyolc napig megtekinthető a szövetkezet elnökénél és hogy a tagoknak javaslataikat írásban is be kell adniok a szövetkezet elnökének és pedig legkevesebb nyolc nappal a közgvűlés előtt. A közgyűlés vezetéséről, valamint a választásokról szóló rendeletek a szövetkeztek gazdálkodási szabályzatában meg'ek'nthetők Fontos, hogy főle" a szövetkezetek elnökei ezzel részletesen megismerkedjenek.