Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-08 / 33. szám, csütörtök

1931 február 8 UJSZ0 Eredményeink és hiányosságaink (b. I.) Az Állami Tervhivatal az elmúlt napokban tette közzé népgazdaságunk 1950. évi eredményeit. A jelentés megmutatta, hogy miiven eredményeket értünk el a mult évben, hogvan teljesítettük az ötéves terv második évét és megtudhattuk a jelentésből azt is, hogy népgazdaságunk melvik ágában volt lemaradás, '.lletve, hogy melyik gazdasági ágakban nem teljesítettük a tervet. Az 1950-es évben mezőgazdaságunkban újabb, jelentős eredményeket értünk el. A szocial'sta szektor, tehát az EFSz-ek és az állami birtokok kezelésébe került az összes szántóföldek 22 százaléka és az EFSz-ek több mint egymillió hektár földön folytatnak közös gazdálkodást. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás ilven ütemű fejlődésének tulajdonítható, hogy az elmúlt évben nezőgazdaságl termelésünk 5 százalékkal túlhaladta az 1949. év terméseredményeit. Éppen ez a jelentés, a statisztikai adatok bizonyították be megdöntethetetlen számokkal, hogy a mezőgazdasági termelés fokozását, a szükségleteknek és a tervnek megfelelő termelést csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodással érhetjük el. Az a tény, hogv az EFSz-ek és az állami birtokok a szántóföld több mint eeyötödén folvtatnak korszerű nagyüzemi gazdálkodást, döntően befolyásolja mezőgazdaságunk további fejlődését és a mezőgazdasági termelés további fokozását. ' A nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodás fölött mi sem bizonyítja jobban, mint az Állami Tervhivatal jelentésének az a része, amelv a tejtermelés tervének teljesítésével foglalkozik. A jelentés szerint a teltermelés tervét az elmúlt évben 12 százalékkal túlteljesítettük. ..Az 1950-es évben — állapítja meg a jelentés — a csehszlovák'ai állami birtokok 2.288 liter évi tejhozamot értek el tehenenként, az EFSz-ek 1825 litert, míg az egyénileg gazdálkodók csak 1606 litert." Ugyanez a helyzet mezőgazdasági termelésünk többi ágában is. Az EFSz-ek és az állami birtokok úgyszólván minden téren nagvobb eredményeket értek el, mint az eevéni gazdaságok. Az EFSz-ek és az állami birtokok különösen ió eredményeket értek el az olajos növényeknél, a lennél, a burgonyánál és a cukorrépánál. A cukorrépa termelése az 1949-ik évhez viszonyítva 40 százalékkal emelkedett. Általában nem értük el a tervezett terméshozamot i kukoricában és az olajos növényekben. Ezen a téren hiányosság nemcsak a termelésben, hanem a felvásárlásbari is megmutatkozott. Állattenyésztésünk feílődése —a sertéstenyésztést kivéve. amelyben nem értük el a tervbevett mennyiséget — kielégítő volt. A jelentés szerint ió eredménveket értünk el az elmúlt évben a mezőgazdaság" termékek felvásárlásában. MegfeMő ütemben hajtottuk végre a tavaszi munkákat, ió volt az aratás is. azonban egyáltalában nem kielégítő az őszi munkák eredménye. Az ősziek vetését árpában és rozsban egészben véve elvégeztük, de nem fejeztük be a búza vetését és az őszi mélyszántást. Röviden összefogllva ezt tartalmazza a mult évi terv teljesítéséről szóló jelentésnek a mezőgazdasággal foglalkozó része. A jelentés megmutatta: törekvésünk a mezőgazdasági termelés fokozására nem hiábavaló. A mezőgazdaságra rótt feladatokat egészben véve nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük. A terv teljesítése nemcsak azt eredményezte, hogy a szükséges termékeket közélelmezésünk és iparunk számára biztosítani tudtuk, hanem éppen a terv teljesítésével. — amelv az előző évekhez viszonyíva a termelés ielentős fokozását eredményezte — dolgozó parasztságunk jövedelme is jelentős mértékben megnövekedett. Többet termeltünk, több lett a iövedelmünk Is. A többtermelés, a terv teljesítése, tehát minden becsületesen dolgozó paraszt számára meghozta a maga eredményeit. Nem szabad, hogv a mult év eredményei etbizakodottakká tegyenek bennünket. Ellenkezőleg! Sikere'nk serkentsenek az újabb feladatok teljesítésére. Az ide! esztendő fokozottabb feladatok elé állította egész népgazdaságunkat s ígv a mezőgazdaságot is. Tudatában kell lennünk annak. Hogy ezeknek a feladatoknak a teljesítése. a termelés jelentős mértékben vr.lő emelése nem könnvű feladat, azonban tudnunk kell azt is. hogv minden eszköz és lehetőség megvan ahhoz, hogy becsületes és odaadó munkával, az elmúlt év tapasztalatainak felhasználásával ezeket a feladatokat is épúgy teljesíthetjük, sőt túlteljesíthetjük, mint az előző évit. Legsürgősebb teendőnk az elmúlt év hiányosságainak a kiküszöbölése. Minden esetben meg kell keresni az okait annak, amiben a mult évben elmaradtunk és ezeknek a hibáknak az eltávol'tásával nemcsak az idei feladatokat kell teljesítenünk, hanem helyre kell pótolnunk a mult év hiányosságait is. Éppen ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére fokozottabb gondot kell fordítaniok az EFSz-eknek most készülő »gészévi termelési és munkatervük kidolgozásánál. Legfontosabb az 6szi vetésekben való hiányoknak a tavaszi vetéssel való pótlása. A legnagyobb gonddal ügvelnl kell arra, hogy azokon a helyeken, ahol a tervezett ősziek vetését nem tudták befejezni. azt tavaszi búzával mindenütt pótolják. A tervezett kenvérgabona területet feltétlenül be kell tartani. Az eddiginél nagyobb f gyelmet kell fordítani olajos magvak termelésére és a kukoricatermés fokozására. Az olajos magvak termesztése. — amely egyik legfontosabb közélelmezési cikkünk és ipari nyersanyagunk — mindeddig még nem bírt kellő tért hódítani az egyén leg gazdálkodóknál. Ennek az oka főleg abban van, hogv az egyénileg gazdálkodók nehezen tudnak szakítani a megszokott egyoldalú gabonatermeléssel. Tudjuk, hogv azelőtt olajos magvakat és általában ipari növényeket csak a nagybirtokok termeltek, sőt ezek termesztését egyenesen kisajátították maguknak, tekintve, hogy azok termesztése jóval nagyobb jövedelmet hozott, mint a gabonatermesztés Amennyiben ezeknek a növényeknek termesztése különösebb szakismeretet igényelne s csak ennek a hiánya tartja vissza az egyénileg gazdálkodókat ezek termesztésétől, ettől se riadjanak vissza, mert hiszen a járási agronómusok, vagv akár az EFSz-ek, az álhmi gépállomások és az állami birtokok szakemberei is ezen a téren mindennemű segítséget megadnak az egyénileg gazdálkodóknak. Az ipari növénvek termesztésével nemcsak népgazdaságunk fe Vesztéséhez járulunk hozzá, hanem azok termesztése nagyobb jövedelmet is biztosít a földművesnek. A multévi tapasztalatok mezőgazdaságunk minden terén útmutatásul szolgáljanak az idei feladatok teljesítésében. Arra törekedjünk, hogy azokban a termelési ágakban, amelyekben jó eredményeket értünk el. az idén még jobbak legyenek eredményeink, azokban pedig, amelyekben lemaradtunk és nem teljesítettük a tervet, a hibák eltávolításával itt is szükségleteinknek és fejlődésünknek megfelelő eredményeket érhessünk el. Dunatőkésen megalakult a második típusú EFSz A dunatőkési földművesek is — akik eddig az egyházi birtokokból bérelt földeken gazdlákodtak — rájöt. tek, hogy csak akkor valósíthatják meg teljesen egészében Pártunk szavát, hogy azé a föld, aki azt megműveli, — ha áttérnek a szövetkezeti gazdálkodás magasabb típusára. Mert munkájuk gyümölcsét ők maguk akarják élvezni, az elmúlt napokban szövetkezeti gyűlésen elhatározták, hogy áttérnek a szövetkezeti gazdálkodás második típusára. Eddig a falu földműveseinek több mint a fele lépett be a második tipusú szövetkezetbe. / h. i.) Beszámoló Csehországból Nemrég munkahelyet változtattam. A svamberki állami birtokról Tŕeboňra kerültem át és most az ottani sertéshizlaldában dolgozom. Bevallom, hogy ilyen méretű sertéshizlaldát, mint az itteni, nemcsak, hogy még nem láttam, hanem el sem tudtam képzelni. A sertéshizlalda 10 épületből áll és összesen 10.000 darab disznó van elhelyezve bennük. Az állatok etetését és ápolását 40 etető végzi. úgy hogy minden ezer sertésnél 4 ember dolgozik. Hogy a hizlaldában milyen eredményeket értünk el, arról az egyénileg gazdálkodó földművesek még csak nem is álmodhatnak. Két és fél hónapos növendékeknél, amelyeknél az átlagsúly 40 kg volt, január 25-re elértük a 92 kg-os átlagsúlyt. Már ebből is látjuk, hogy ezzel az etetési módszerrel 5 hónapon át elérjük a 180 és 200 kg-os darabonkénti súlymennyiséget. Emellett pedig még jelentős menynyiségű takarmányt is megtakarítunk. Az életem itt még szebb lett, mint Svamberkben volt. Nagyon szép kétszobás, fürdőszobás, víz és villanyvezetékkel ellátott új lakásokban lakunk. Azelőtt a kapitalista világban elég nagy úrnak kellett annak lennie, aki ilyen lakásban lakhatott és ma a népi demokrácia jóvoltából a dolgozó nép lakik ilyen szépen. Keresetünkkel is megvagyunk elégedve. Norma szerint dolgozunk, s mindegyikünk aszerint keres, hogy mennyit dolgozik és milyen eredményeket ér el. A normánfelüli teljesítményekért külön jutalomban részesülünk s azonkívül kifizetik a megtakarított takarmány értékét is. Igy aztán nagyon is jelentős jövedelemhez jut az a munkás, aki normáját túlteljesíti és észszerű újításokkal takarmánymegtakarftást ér el. JAVORKA ISTVÁN Tfeboft Okoljunk a nádszegi tanítók hibáiból Alig pár hónapja annak, hogy a galántai járás tanítói konferenciát tartottak. Ezen a konferenciáin a jelenlévő tanítók mindegyike kötelezte magát, hogy minden erejével segítségére lesz a falu vezetőinek az EFSz-ek megalakításában és kiépítésében. Ugyanilyen kötelezettséget vállaltak a nádszegi tanítók is. ígéretet tettek, hogy községük EFSz-ének minden téren segítségére lesznek. Nádszegen az EFSz tagjai még a mult év szeptemberében áttértek a harmadik típusú szövetkezeti gazdálkodásra, vagyis a szövetkezet tagjai földjeiket és állatállományukat összpontosították, hogy ezzel könnyebben, kevesebb munkaerővel többet és jobbat tudjanak termelni és hogy a szövetkezet tagjai a végzett munka arányában részesüljenek a jövedelemből. Hogy ezt valóra is válthassák, annak alapfeltétele az, hopy a tagok mindennap pontosan feljegyezzék munkájukat. A szövetkezet összes írásbeli munkáit egyedül csak egv tanító, Habara elvtárs, az elemi iskola igazgatója végzi. De ő nemcsak a könyvelést intézi, hanem a szövetkezet gazdasági tanácsadója is. Ezenfelül pedig még vagy négy más fűnkciőja van a községben. Elkénzelhetö hogy sohasem fekszik le éjjel 12 óra előtt. S fel lehet tenni a kérdést: hogyan tud ez az elvtárs — akinek négv-öt funkciőia van — minden kötelességének százszázalékosan eleget tenni? Eármennvire is törekszik, egyik vagy másik munkáját el kell hanyagolnia, ha mindenütt ott akar lenni. Ezzel szemben a községben 18 tanító van és ha ezek a tanítók a járási konferencián vállalt kötelezettségüknek csak a felét is teljesítenék, akkor Habara elvtársnak nem kellene min. den nao éjfélig az EFSz irodájában dolgoznia. Van egv másik dolog is, ami érmen olvan jelentőségű, mint az előbbi. Náttszeg elég nagy község, több mint 3000 lakosa van s természetesen sok a fiatal is A községben megalakultak a CsISz, a Csemadok és a Nök Szövetségének helyi csoportjai, de ezekkel a csoportokkal senki sem törődik. A mostani hosszú téli estéket parlagon hagyni és a nevelő és kultúrmunkára ki nem használni, a legnagyobb bűn, amit az ifjúság ellen elkövetnek. Kultúresték rendezése, színdara. bok tanulása, olvasókörök létrehozása, ez mind a tanítók feladata volna az ifjúság érdekében. Teljesen jogos az ifjúság zúgolódása és teljesen jogosan érezhetik magukat megrövidítve, amikor ezeket a hosszú téli estéket nem tudják tanúlásra és művelődésre kihasználni. Érthető ezek után az is, hogy az EFSz-nek is kevés fiatal tagja van, mert hiszen nincsen alkalmuk meggyőződni arról, hogy mi az EFSzeket a fiatalság számára is építjük, tehát akkor minden haladó fiatalnak ott a helye. Ezeket a hibákat mind helyrehozhatják a nádszegi tanítók, ha a tél még hátralévő részét termékenyen kihasználják, úgy hogy Habara elvtársnak segítenek 1—2 órát a könyvelésben, hogy ne kelljen neki mindennap éjjel 12 óráig könyvelnie. Igy aztán egyéb szintén fontos dolgokkal is tud majd törődni. Közben könnyebben és hamarább készen lesz az EFSz évi zárszámadása is s tü. körkúpét kapjukl annak, hogy az EFSz a mult évben hogyan gazdálkodott s ennek alapján a kővetkező évben hogyan gazdláCkodhat jobban és tökéletesebben. S ami a legfontosabb, a fiatalsággal kultúresték keretében megértetjük a szövetkezeti gazdálkodás jelentőségét. Ujabban a nádszegi tanítók mégia iparkodnak a mulasztottakat pótolni, egyesek segítettek az EFSz-ek évi munkatervének kidolgozásában, — mások pedig kultúrestét rendez, nek, ahol a fiatalságot próbálják egy erös táborba tömöríteni s úgy haladni a boldogabb jövő, a falu kiépítése, a szocializmus felé. (Fodor) Mi van Felsőtúron A felu fejlődésének megnyilvánulása a szövetkezeti mozgalom. Mindig több és több dolgozó paraszt jön rá, hogy csak a szövetkezeti gazdálkodással tud eddigi elmaradott életén javítani. Ezért is küzd minden jószándékú dolgozó paraszt a szövetkezeti gazdálkodás megvalósításáért — kivéve a kulákokat. Igy van ez mindenfelé az ipolysági járásban is, csak Felsőtúr képez kivételt. Itt a helyzet azt mutatja, hogy az EFSz nem nagyon működik. Sokan azt hinnék, hogy talán a földművesek nem akarják a szövetkezetet, pedig egészen más * hiba. A falu dolgozó parasztságát félrevezették, illetve nem világosították fel kellőképpen a szövetkezeti gazdálkodás jelentőségéről. Ügy történt a. dolog, hogy 1949 vége felé Felső túron gép szövetkezet alakult. Azt sem tudta a község lakossága, mi is az a szövetkezet. Nem voltak tiszti ban azzal, milyen előnyöket hoz a parasztságnak az EFSz. A vezetőség egyszerűen kihirdette, hogy a községben olyan traktorszövetkezetet akarnak létesíteni, amely csak a dolgozók érdekeit képviseli és a szövetkezet tagjainak földjét hamarább és olcsóbban szántják fel, mint a nemtagokét. Lett erre nagy mozgalom a faluban, hiszen alig váljja a parasztság hogy a sokévi kizsákmányolás után valami előnyökhöz jusson- Be is fizették a részvényalapot a traktorszövetkezetbe. Ki 200. ki 400, de volt olyan is, aki 1000 koronát is befizetett, már amennyi pénze volt. A pénzt tehát befizették, de a traktorszövetkezet alig működött. A tagok földjét is az állami gépállomás traktorai szántották fel. Csak ekkor vette észre a nép, hogy becsapták. Becsapta a vezetőség. És éppen, amikor a nép erre ráeszmélt, osztottak fel a községhez közel egy nagybirtokot és ez alap volt arra, hogy azon megalakuljon az EFSz. Az EFSz kapott is földeket és a régi Ha többet termelünk, abból csak magunknak van hasznunk Perbetén már minden előkészületet megtettünk a tavaszi munkák megkezdésére. Fontos ez azért is, hogy necsak a tavaszi munkákat tudjuk idejében és jól elvégezni, hanem az őszi lemaradást is behozhassuk. Már régen befejeztük a tavaszi vetőmagszükséglet összeírását és ast akarjuk, hogy a vetőmagot idejében megkapja mindenki. Hossz tapasztalataink vannak ezen a téren a múltból. Ugyanis a mult évben megtörtént, hogy a tavaszi vetőmagot, például az árpát majdnem aratáskor kapták meg a gazdák. Ezen okulva most vigyázunk arra, hogy ilyesmi többször elő ne fordulhasson és arra is fogunk ügyelni, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon megművelés nélkül. Biztosítottuk a szükséges mütrágyamennyiséget is, úgyhogy minden egyes kis és középföldműves a magasabb termés eléréséhez szükséges műtrágyát megkapja. Az egyénileg gazdálkodóknak meg különösen fontos, hogy a tervezett műtrágya mennyiséget fel is használják és ezáltal biztosítsák a magasabb termést. Ugyanis egyes egyénileg gazdálkodók még mindig úgy gondolkodnak, hogy elég, ha csak annyi terem nekik, amennyire maguknak szükségük van. Azt mondják, minek többet termelni, mert hiszen ha sok lesz a búza, akkor aztán meg olycsó lesz. Tudják ök jól, hogy ez így szokott lenni, mert hiszen gy volt az a múltban is, — nagyon is jól emlékeznek még rá. Pedig hát azok, akik így gondolkodnak nagyon is téves utakon járnak és egyáltalán nincs igazuk, mert elfelejtik azt, hogy ma a népi demokráciában nem úgy van mint azelőtt a kapitalista világban volt, mert nekünk a többtermelés fokozásával nem az a célunk, mint a kapitalistáknak volt, hogy az árakat lenyomjuk, hanem az, hogy elég gabonánk és egyéb élelmiszerünk legyen szükségleteink fedezésére és hogy a többtermelés által a parasztság is nagyobb jövedelemhez jusson. Nem is azért kell törekednünk a többtermelésre, hogy a búzát vödörszámra öntögessék a baromfiaknak, hanem azért is, hogy ha többet tudunk termelni, akkor kevesebb behozatalra lesz szükségünk. Gondolkodni kell csak ezeken a dolgokon és meg kell fogadnunk Pártunk szavát, hogy minél többet termeljünk, mert hiszen látjuk, hogy ha többet termelünk, az mindenképpen csak a mi javunkat fogja szolgálni. SÜTTI JÓZS*5F, Perbe te^. traktorszövetkezet így EFSz-é alakult át, csak még mindig azzal a hibával, hogy a lakosságot még egyáltalában nem világosították fel arról, hogy mi is a szövetkezet. Igy aztán, amikor arra került a sor, hogy a szövetkezet földjein dolgozzanak; alig akadt ember, aki a munkákat elvégezze. A szövetkezet vezetősége a fősúlyt nem a tagtoborzásra és a felvilágosító munkára helyezte, hogy így a szövetkezet földjein a munkáikat jól és idejében el tudják végezni, hanem a tagoknak egyszerűen diktatórikusán elrendelte a munkát. Természetesen a vezetőség hozzátartozóinak, a feleségeknek vagy rokonoknak nem kellett dolgozni menni a szövetkezeti földekre- Ezzel az eljárással aztán még jobban elriasztották a földműveseket a szövetkezettől. Azok az emberek, akiket kényszerítettek, rosszul dolgoztak a szövetkezetben. Nem dogoztak jól azért, mert idegen volt számukra a szövetkezeti munka, az új termelési módszerek és akinek valami idegen, az nem is tud ott jó munkát végezni, Tehiát csak olyan tessék-liássék munka ment a szövetkezet földjein és semmi sem volt idejében és jól elvégezve. Azonkívül egy miásik hiba ls be? csúszott a dologba. Az ipolysági földműves raktárszövetkezet csíraképtelen és rossz vetőmagot adott az EFSz-nek. Ez pedig azzal a következménnyel jálrt, hogy a vetések tószt szul keltek

1 ki és így természetesen a termés is rossz lett. De ha az EFSz vezetősége elegendő éberséget tanúsított volna, ha idejében kivizsgálja aa vetőmag csíraképességét, akkor ezeknek a dolgoknak az elejét vehette volna. A vezetőséfelek lekalább is az lett volna a feladata, hogy ezeket a hiányos vcféséket va> lami utóveteménnyel pótolja és akkor ezzel a rossz termést erősen megjavította volna. De mert ezt t

e£ ték, a szövetkezet évvégi elszámol lása veszteséggel zárult. Okulnunk kell ezekből a hibákból. Nem elég az, ha a szövetkezet vezef tősége csak az egyik vagy a másik emberrel beszél, jóhiszeműen meg* veregeti a vállát, hanem tevékenyert ki kell vennie részét az osztályellerŕ seggel folytatott harcból is és állani* dó felvilágosító munkát kell végez* nie. A szövetkezet vezetőségének mindig példát kell mutatnia, de mert a felsőtúriak ezt nem -tették, ebből aztán káruk is keletkezett. BAGÓT A ISTVÁtf,