Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-08 / 33. szám, csütörtök

1931 február 8 UJSZ0 Eredményeink és hiányosságaink (b. I.) Az Állami Tervhivatal az elmúlt napokban tette közzé népgazdaságunk 1950. évi eredményeit. A jelentés meg­mutatta, hogy miiven eredményeket értünk el a mult évben, hogvan teljesí­tettük az ötéves terv második évét és megtudhattuk a jelentésből azt is, hogy népgazdaságunk melvik ágában volt lemaradás, '.lletve, hogy melyik gazdasági ágakban nem teljesítettük a tervet. Az 1950-es évben mezőgazdasá­gunkban újabb, jelentős eredményeket értünk el. A szocial'sta szektor, tehát az EFSz-ek és az állami birtokok ke­zelésébe került az összes szántóföl­dek 22 százaléka és az EFSz-ek több mint egymillió hektár földön folytat­nak közös gazdálkodást. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás ilven ütemű fejlődésének tulajdonítható, hogy az elmúlt évben nezőgazdaságl termelé­sünk 5 százalékkal túlhaladta az 1949. év terméseredményeit. Éppen ez a je­lentés, a statisztikai adatok bizonyítot­ták be megdöntethetetlen számokkal, hogy a mezőgazdasági termelés foko­zását, a szükségleteknek és a tervnek megfelelő termelést csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodással érhetjük el. Az a tény, hogv az EFSz-ek és az ál­lami birtokok a szántóföld több mint eeyötödén folvtatnak korszerű nagy­üzemi gazdálkodást, döntően befolyá­solja mezőgazdaságunk további fejlő­dését és a mezőgazdasági termelés to­vábbi fokozását. ' A nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodás fölött mi sem bizonyítja jobban, mint az Állami Tervhivatal jelentésének az a része, amelv a tejtermelés tervének teljesíté­sével foglalkozik. A jelentés szerint a teltermelés tervét az elmúlt évben 12 százalékkal túlteljesítettük. ..Az 1950-es évben — állapítja meg a jelentés — a csehszlovák'ai állami birtokok 2.288 liter évi tejhozamot értek el tehenen­ként, az EFSz-ek 1825 litert, míg az egyénileg gazdálkodók csak 1606 li­tert." Ugyanez a helyzet mezőgazdasági termelésünk többi ágában is. Az EFSz-ek és az állami birtokok úgy­szólván minden téren nagvobb ered­ményeket értek el, mint az eevéni gaz­daságok. Az EFSz-ek és az állami bir­tokok különösen ió eredményeket ér­tek el az olajos növényeknél, a lennél, a burgonyánál és a cukorrépánál. A cukorrépa termelése az 1949-ik évhez viszonyítva 40 százalékkal emelke­dett. Általában nem értük el a tervezett terméshozamot i kukoricában és az olajos növényekben. Ezen a téren hiá­nyosság nemcsak a termelésben, ha­nem a felvásárlásbari is megmutatko­zott. Állattenyésztésünk feílődése —a sertéstenyésztést kivéve. amelyben nem értük el a tervbevett mennyisé­get — kielégítő volt. A jelentés szerint ió eredménveket értünk el az elmúlt évben a mezőgaz­daság" termékek felvásárlásában. MegfeMő ütemben hajtottuk végre a tavaszi munkákat, ió volt az aratás is. azonban egyáltalában nem kielégítő az őszi munkák eredménye. Az ősziek vetését árpában és rozsban egészben véve elvégeztük, de nem fejeztük be a búza vetését és az őszi mélyszántást. Röviden összefogllva ezt tartal­mazza a mult évi terv teljesítéséről szóló jelentésnek a mezőgazdasággal foglalkozó része. A jelentés megmu­tatta: törekvésünk a mezőgazdasági termelés fokozására nem hiábavaló. A mezőgazdaságra rótt feladatokat egészben véve nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük. A terv tel­jesítése nemcsak azt eredményezte, hogy a szükséges termékeket közélel­mezésünk és iparunk számára bizto­sítani tudtuk, hanem éppen a terv tel­jesítésével. — amelv az előző évekhez viszonyíva a termelés ielentős foko­zását eredményezte — dolgozó pa­rasztságunk jövedelme is jelentős mértékben megnövekedett. Többet termeltünk, több lett a iövedelmünk Is. A többtermelés, a terv teljesítése, tehát minden becsületesen dolgozó pa­raszt számára meghozta a maga eredményeit. Nem szabad, hogv a mult év ered­ményei etbizakodottakká tegyenek bennünket. Ellenkezőleg! Sikere'nk serkentsenek az újabb feladatok tel­jesítésére. Az ide! esztendő fokozot­tabb feladatok elé állította egész nép­gazdaságunkat s ígv a mezőgazdasá­got is. Tudatában kell lennünk annak. Hogy ezeknek a feladatoknak a teljesí­tése. a termelés jelentős mértékben vr.lő emelése nem könnvű feladat, azonban tudnunk kell azt is. hogv min­den eszköz és lehetőség megvan ah­hoz, hogy becsületes és odaadó mun­kával, az elmúlt év tapasztalatainak felhasználásával ezeket a feladatokat is épúgy teljesíthetjük, sőt túlteljesít­hetjük, mint az előző évit. Legsürgősebb teendőnk az elmúlt év hiányosságainak a kiküszöbölése. Minden esetben meg kell keresni az okait annak, amiben a mult évben el­maradtunk és ezeknek a hibáknak az eltávol'tásával nemcsak az idei felada­tokat kell teljesítenünk, hanem helyre kell pótolnunk a mult év hiányosságait is. Éppen ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére fokozottabb gondot kell fordítaniok az EFSz-eknek most készülő »gészévi termelési és munka­tervük kidolgozásánál. Legfontosabb az 6szi vetésekben való hiányoknak a tavaszi vetéssel való pótlása. A leg­nagyobb gonddal ügvelnl kell arra, hogy azokon a helyeken, ahol a ter­vezett ősziek vetését nem tudták befe­jezni. azt tavaszi búzával mindenütt pótolják. A tervezett kenvérgabona területet feltétlenül be kell tartani. Az eddiginél nagyobb f gyelmet kell fordítani olajos magvak termelésé­re és a kukoricatermés fokozására. Az olajos magvak termesztése. — amely egyik legfontosabb közélelmezési cik­künk és ipari nyersanyagunk — mind­eddig még nem bírt kellő tért hódítani az egyén leg gazdálkodóknál. Ennek az oka főleg abban van, hogv az egyéni­leg gazdálkodók nehezen tudnak sza­kítani a megszokott egyoldalú gabona­termeléssel. Tudjuk, hogv azelőtt ola­jos magvakat és általában ipari növé­nyeket csak a nagybirtokok termeltek, sőt ezek termesztését egyenesen ki­sajátították maguknak, tekintve, hogy azok termesztése jóval nagyobb jöve­delmet hozott, mint a gabonatermesz­tés Amennyiben ezeknek a növények­nek termesztése különösebb szakis­meretet igényelne s csak ennek a hiá­nya tartja vissza az egyénileg gazdál­kodókat ezek termesztésétől, ettől se riadjanak vissza, mert hiszen a já­rási agronómusok, vagv akár az EFSz-ek, az álhmi gépállomások és az állami birtokok szakemberei is ezen a téren mindennemű segítséget megadnak az egyénileg gazdálkodók­nak. Az ipari növénvek termesztésé­vel nemcsak népgazdaságunk fe Vesz­téséhez járulunk hozzá, hanem azok termesztése nagyobb jövedelmet is biztosít a földművesnek. A multévi tapasztalatok mezőgaz­daságunk minden terén útmutatásul szolgáljanak az idei feladatok teljesí­tésében. Arra törekedjünk, hogy azok­ban a termelési ágakban, amelyekben jó eredményeket értünk el. az idén még jobbak legyenek eredményeink, azokban pedig, amelyekben lemarad­tunk és nem teljesítettük a tervet, a hibák eltávolításával itt is szükségle­teinknek és fejlődésünknek megfelelő eredményeket érhessünk el. Dunatőkésen megalakult a második típusú EFSz A dunatőkési földművesek is — akik eddig az egyházi birtokokból bé­relt földeken gazdlákodtak — rájöt. tek, hogy csak akkor valósíthatják meg teljesen egészében Pártunk sza­vát, hogy azé a föld, aki azt meg­műveli, — ha áttérnek a szövetkezeti gazdálkodás magasabb típusára. Mert munkájuk gyümölcsét ők ma­guk akarják élvezni, az elmúlt na­pokban szövetkezeti gyűlésen elha­tározták, hogy áttérnek a szövetke­zeti gazdálkodás második típusára. Eddig a falu földműveseinek több mint a fele lépett be a második ti­pusú szövetkezetbe. / h. i.) Beszámoló Csehországból Nemrég munkahelyet változtat­tam. A svamberki állami birtokról Tŕeboňra kerültem át és most az ot­tani sertéshizlaldában dolgozom. Be­vallom, hogy ilyen méretű sertéshiz­laldát, mint az itteni, nemcsak, hogy még nem láttam, hanem el sem tud­tam képzelni. A sertéshizlalda 10 épü­letből áll és összesen 10.000 darab disznó van elhelyezve bennük. Az ál­latok etetését és ápolását 40 etető vég­zi. úgy hogy minden ezer sertésnél 4 ember dolgozik. Hogy a hizlaldában milyen eredmé­nyeket értünk el, arról az egyénileg gazdálkodó földművesek még csak nem is álmodhatnak. Két és fél hóna­pos növendékeknél, amelyeknél az át­lagsúly 40 kg volt, január 25-re elértük a 92 kg-os átlagsúlyt. Már eb­ből is látjuk, hogy ezzel az etetési módszerrel 5 hóna­pon át elérjük a 180 és 200 kg-os darabonkénti súlymennyiséget. Emellett pedig még jelentős meny­nyiségű takarmányt is megtakarí­tunk. Az életem itt még szebb lett, mint Svamberkben volt. Nagyon szép kétszobás, fürdőszobás, víz és vil­lanyvezetékkel ellátott új lakásokban lakunk. Azelőtt a kapitalista világban elég nagy úrnak kellett annak lennie, aki ilyen lakásban lakhatott és ma a népi demokrácia jóvoltából a dolgozó nép lakik ilyen szépen. Keresetünkkel is megvagyunk elégedve. Norma szerint dolgozunk, s mindegyikünk aszerint keres, hogy mennyit dolgozik és mi­lyen eredményeket ér el. A normán­felüli teljesítményekért külön jutalom­ban részesülünk s azonkívül kifizetik a megtakarított takarmány értékét is. Igy aztán nagyon is jelentős jövede­lemhez jut az a munkás, aki normá­ját túlteljesíti és észszerű újításokkal takarmánymegtakarftást ér el. JAVORKA ISTVÁN Tfeboft Okoljunk a nádszegi tanítók hibáiból Alig pár hónapja annak, hogy a galántai járás tanítói konferenciát tartottak. Ezen a konferenciáin a jelenlévő tanítók mindegyike köte­lezte magát, hogy minden erejével segítségére lesz a falu vezetőinek az EFSz-ek megalakításában és kiépíté­sében. Ugyanilyen kötelezettséget vállal­tak a nádszegi tanítók is. ígéretet tettek, hogy községük EFSz-ének minden téren segítségére lesznek. Nádszegen az EFSz tagjai még a mult év szeptemberében áttértek a harmadik típusú szövetkezeti gaz­dálkodásra, vagyis a szövetkezet tagjai földjeiket és állatállományu­kat összpontosították, hogy ezzel könnyebben, kevesebb munkaerővel többet és jobbat tudjanak termelni és hogy a szövetkezet tagjai a vég­zett munka arányában részesülje­nek a jövedelemből. Hogy ezt valóra is válthassák, an­nak alapfeltétele az, hopy a tagok mindennap pontosan feljegyezzék munkájukat. A szövetkezet összes írásbeli munkáit egyedül csak egv ta­nító, Habara elvtárs, az elemi iskola igazgatója végzi. De ő nemcsak a könyvelést intézi, hanem a szövetke­zet gazdasági tanácsadója is. Ezen­felül pedig még vagy négy más fűnk­ciőja van a községben. Elkénzelhetö hogy sohasem fekszik le éjjel 12 óra előtt. S fel lehet tenni a kérdést: hogyan tud ez az elvtárs — akinek négv-öt funkciőia van — minden kötelességé­nek százszázalékosan eleget tenni? Eármennvire is törekszik, egyik vagy másik munkáját el kell hanyagolnia, ha mindenütt ott akar lenni. Ezzel szemben a községben 18 tanító van és ha ezek a tanítók a járási kon­ferencián vállalt kötelezettségüknek csak a felét is teljesítenék, akkor Ha­bara elvtársnak nem kellene min. den nao éjfélig az EFSz irodájában dolgoznia. Van egv másik dolog is, ami érmen olvan jelentőségű, mint az előbbi. Náttszeg elég nagy község, több mint 3000 lakosa van s természetesen sok a fiatal is A községben megalakultak a CsISz, a Csemadok és a Nök Szö­vetségének helyi csoportjai, de ezek­kel a csoportokkal senki sem törő­dik. A mostani hosszú téli estéket parlagon hagyni és a nevelő és kul­túrmunkára ki nem használni, a leg­nagyobb bűn, amit az ifjúság ellen elkövetnek. Kultúresték rendezése, színdara. bok tanulása, olvasókörök létreho­zása, ez mind a tanítók felada­ta volna az ifjúság érdekében. Teljesen jogos az ifjúság zúgolódá­sa és teljesen jogosan érezhetik ma­gukat megrövidítve, amikor ezeket a hosszú téli estéket nem tudják tanú­lásra és művelődésre kihasználni. Érthető ezek után az is, hogy az EFSz-nek is kevés fiatal tagja van, mert hiszen nincsen alkalmuk meg­győződni arról, hogy mi az EFSz­eket a fiatalság számára is építjük, tehát akkor minden haladó fiatalnak ott a helye. Ezeket a hibákat mind helyrehoz­hatják a nádszegi tanítók, ha a tél még hátralévő részét termékenyen kihasználják, úgy hogy Habara elv­társnak segítenek 1—2 órát a köny­velésben, hogy ne kelljen neki min­dennap éjjel 12 óráig könyvelnie. Igy aztán egyéb szintén fontos dol­gokkal is tud majd törődni. Közben könnyebben és hamarább készen lesz az EFSz évi zárszámadása is s tü. körkúpét kapjukl annak, hogy az EFSz a mult évben hogyan gazdálkodott s ennek alapján a kővetkező évben hogyan gazdláCkodhat jobban és tö­kéletesebben. S ami a legfontosabb, a fiatalsággal kultúresték keretében megértetjük a szövetkezeti gazdálko­dás jelentőségét. Ujabban a nádszegi tanítók mégia iparkodnak a mulasztottakat pótol­ni, egyesek segítettek az EFSz-ek évi munkatervének kidolgozásában, — mások pedig kultúrestét rendez, nek, ahol a fiatalságot próbálják egy erös táborba tömöríteni s úgy halad­ni a boldogabb jövő, a falu kiépíté­se, a szocializmus felé. (Fodor) Mi van Felsőtúron A felu fejlődésének megnyilvánu­lása a szövetkezeti mozgalom. Min­dig több és több dolgozó paraszt jön rá, hogy csak a szövetkezeti gazdál­kodással tud eddigi elmaradott éle­tén javítani. Ezért is küzd minden jószándékú dolgozó paraszt a szö­vetkezeti gazdálkodás megvalósítá­sáért — kivéve a kulákokat. Igy van ez mindenfelé az ipolysági járásban is, csak Felsőtúr képez ki­vételt. Itt a helyzet azt mutatja, hogy az EFSz nem nagyon működik. So­kan azt hinnék, hogy talán a föld­művesek nem akarják a szövetkeze­tet, pedig egészen más * hiba. A falu dolgozó parasztságát félrevezették, illetve nem világosították fel kellő­képpen a szövetkezeti gazdálkodás jelentőségéről. Ügy történt a. dolog, hogy 1949 vé­ge felé Felső túron gép szövetkezet alakult. Azt sem tudta a község la­kossága, mi is az a szövetkezet. Nem voltak tiszti ban azzal, milyen elő­nyöket hoz a parasztságnak az EFSz. A vezetőség egyszerűen kihirdette, hogy a községben olyan traktorszö­vetkezetet akarnak létesíteni, amely csak a dolgozók érdekeit képviseli és a szövetkezet tagjainak földjét ha­marább és olcsóbban szántják fel, mint a nemtagokét. Lett erre nagy mozgalom a falu­ban, hiszen alig váljja a parasztság hogy a sokévi kizsákmányolás után valami előnyökhöz jusson- Be is fi­zették a részvényalapot a traktor­szövetkezetbe. Ki 200. ki 400, de volt olyan is, aki 1000 koronát is befize­tett, már amennyi pénze volt. A pénzt tehát befizették, de a traktorszövet­kezet alig működött. A tagok földjét is az állami gépállomás traktorai szántották fel. Csak ekkor vette észre a nép, hogy becsapták. Becsapta a vezetőség. És éppen, amikor a nép erre ráeszmélt, osztottak fel a községhez közel egy nagybirtokot és ez alap volt arra, hogy azon megalakuljon az EFSz. Az EFSz kapott is földeket és a régi Ha többet termelünk, abból csak magunknak van hasznunk Perbetén már minden előkészületet megtettünk a tavaszi munkák meg­kezdésére. Fontos ez azért is, hogy necsak a tavaszi munkákat tudjuk idejében és jól elvégezni, hanem az őszi lemaradást is behozhassuk. Már régen befejeztük a tavaszi vetőmagszük­séglet összeírását és ast akarjuk, hogy a vetőmagot idejében meg­kapja mindenki. Hossz tapasztalataink vannak ezen a téren a múltból. Ugyanis a mult év­ben megtörtént, hogy a tavaszi vető­magot, például az árpát majdnem aratáskor kapták meg a gazdák. Ezen okulva most vigyázunk arra, hogy ilyesmi többször elő ne fordul­hasson és arra is fogunk ügyelni, hogy egy talpalatnyi föld se marad­jon megművelés nélkül. Biztosítottuk a szükséges mütrágyamennyiséget is, úgyhogy minden egyes kis és közép­földműves a magasabb termés el­éréséhez szükséges műtrágyát meg­kapja. Az egyénileg gazdálkodóknak meg különösen fontos, hogy a tervezett műtrágya mennyiséget fel is hasz­nálják és ezáltal biztosítsák a ma­gasabb termést. Ugyanis egyes egyé­nileg gazdálkodók még mindig úgy gondolkodnak, hogy elég, ha csak annyi terem nekik, amennyire ma­guknak szükségük van. Azt mond­ják, minek többet termelni, mert hi­szen ha sok lesz a búza, akkor aztán meg olycsó lesz. Tudják ök jól, hogy ez így szokott lenni, mert hiszen gy volt az a múltban is, — nagyon is jól emlékeznek még rá. Pedig hát azok, akik így gondol­kodnak nagyon is téves utakon jár­nak és egyáltalán nincs igazuk, mert elfelejtik azt, hogy ma a népi demo­kráciában nem úgy van mint azelőtt a kapitalista világban volt, mert ne­künk a többtermelés fokozásával nem az a célunk, mint a kapitalistáknak volt, hogy az árakat lenyomjuk, hanem az, hogy elég gabonánk és egyéb élelmiszerünk legyen szükségleteink fedezésére és hogy a többtermelés által a parasztság is nagyobb jövedelemhez jusson. Nem is azért kell törekednünk a többtermelésre, hogy a búzát vödör­számra öntögessék a baromfiaknak, hanem azért is, hogy ha többet tu­dunk termelni, akkor kevesebb beho­zatalra lesz szükségünk. Gondolkodni kell csak ezeken a dolgokon és meg kell fogadnunk Pár­tunk szavát, hogy minél többet ter­meljünk, mert hiszen látjuk, hogy ha többet termelünk, az mindenkép­pen csak a mi javunkat fogja szol­gálni. SÜTTI JÓZS*5F, Perbe te^. traktorszövetkezet így EFSz-é ala­kult át, csak még mindig azzal a hi­bával, hogy a lakosságot még egy­általában nem világosították fel ar­ról, hogy mi is a szövetkezet. Igy aztán, amikor arra került a sor, hogy a szövetkezet földjein dolgozzanak; alig akadt ember, aki a munkákat elvégezze. A szövetkezet vezetősége a fősúlyt nem a tagtoborzásra és a felvilágosító munkára helyezte, hogy így a szövetkezet földjein a munkáikat jól és idejében el tudják végezni, hanem a tagoknak egysze­rűen diktatórikusán elrendelte a munkát. Természetesen a vezetőség hozzátartozóinak, a feleségeknek vagy rokonoknak nem kellett dolgozni menni a szövetkezeti földekre- Ezzel az eljárással aztán még jobban el­riasztották a földműveseket a szövet­kezettől. Azok az emberek, akiket kényszerítettek, rosszul dolgoztak a szövetkezetben. Nem dogoztak jól azért, mert idegen volt számukra a szövetkezeti munka, az új termelési módszerek és akinek valami idegen, az nem is tud ott jó munkát végezni, Tehiát csak olyan tessék-liássék mun­ka ment a szövetkezet földjein és semmi sem volt idejében és jól elvé­gezve. Azonkívül egy miásik hiba ls be? csúszott a dologba. Az ipolysági földműves raktárszövetkezet csíra­képtelen és rossz vetőmagot adott az EFSz-nek. Ez pedig azzal a következ­ménnyel jálrt, hogy a vetések tószt szul keltek 1 ki és így természetesen a termés is rossz lett. De ha az EFSz vezetősége elegendő éberséget tanú­sított volna, ha idejében kivizsgálja aa vetőmag csíraképességét, akkor ezeknek a dolgoknak az elejét ve­hette volna. A vezetőséfelek lek­alább is az lett volna a feladata, hogy ezeket a hiányos vcféséket va> lami utóveteménnyel pótolja és ak­kor ezzel a rossz termést erősen meg­javította volna. De mert ezt t e£ ték, a szövetkezet évvégi elszámol lása veszteséggel zárult. Okulnunk kell ezekből a hibákból. Nem elég az, ha a szövetkezet vezef tősége csak az egyik vagy a másik emberrel beszél, jóhiszeműen meg* veregeti a vállát, hanem tevékenyert ki kell vennie részét az osztályellerŕ seggel folytatott harcból is és állani* dó felvilágosító munkát kell végez* nie. A szövetkezet vezetőségének mindig példát kell mutatnia, de mert a felsőtúriak ezt nem -tették, ebből aztán káruk is keletkezett. BAGÓT A ISTVÁtf,

Next

/
Thumbnails
Contents