Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-06 / 31. szám, kedd

1951 február 6 III Sľf <fCatalmas evő a béUeharo ŕi a halatlút ízolytUalábau a dícsőseges szovjet tudomány _ A szovjet tudománynak dicsőséges története van.- Gyökerei mélyen visz­szanyulnak a forradalomelőtti Orosz ország tudományos életébe. I. Péter korától, a XVII. század végétől kezdve, a tudomány gyors fejlődésnek indult Oroszországban. 1725-ben alapították a pétervári Tu­dományos Akadémiát, amely az új orosz tudomány bölcsője lett. Az új orosz kultúra hajnalhasadá­sát M. V. Lomonoszov feltűnése je­lenti. öt a nagy tudósok egész sora követte. Lobacsevszkij, Mecsnyikov, Tyimirjazov, Popov, a rádió feltalá­lója, Zsukovszkij a repülés elméleté­'nek nagy megalkotója és sokan má­sok. Ezeknek a feltalálóknak és tudósok­nak sorsa a forradalomelőtfi Oroszor­szágban majdnem mindig szerencsét­len volt. Találmányaik megvalósításá­hoz év alkalmazásához hiányoztak a termelésben a megfelelő viszonyok Az orosz tudomány igazi fejlődését gúzsba kötötte a reakciós, nemesi, polgári rend. Csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom alakíthatta az orosz tudományt olyan hatalmas erővé, amely képes a népi állam felépítésére, védelmezésére, az ipar, mezőgazdaság, egészségügy és kultúra felemelésére. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom gyökeresen megváltoztatta a Szovjetúnióban a tudomány jellegét. A tudományt a nép szolgálatába állí­tották és egy új, a történelemben ed­dig még nem ismeri társadnbm fel­építésének hatékony eszközévé változ­tatták. A szovjet országban a tudo­mány vívmányait teljes egészükben a népgazdaság és a kulturális haladás támogatására használják fel, s ezek­nek az a céljuk, hogy szüntelenül emeljék a szovjet dolgozók anyagi és monumentális épületét. A Szovjetúnióban évről-évre erő­sebb és gyümölcsözőbb a tudomány művelőinek együttműködése az élen­járó munkásokkal-, kolhozparasztokkal, mérnökökkel és feltalálókkal. A tudó­sokat az ipar és a mezőgazdaság em­bereivel az az egységes törekvés köti össze, hogy közös erőfeszítéssel építsék fel a kommunizmus gyönyörű, menumientális .épületét A tudomány a népben gyökerezik A szovjet tudomány szakított a be­felé forduló öncélúsággal, az „elefánt­fcsonyttorony" magatartással, amely semmi befolyást nem gyakorol az or­szág fejlődésére és kultúrájára. A tudomány amellett, hogy szoro­san a népben gyökerezik, a kritika és önkritika hatalmas fegyverének alkal­mazásával számos hibára mutatott rá és Lenin és Sztálin- tanításai alapján kijelölte a helyes fejlődés útját. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom óta a Szovjetúnióban a tudo­mányos kutatás új központjai kelet­keztek és keletkeznek, melyeknek je­lentősége évről-évre nő. A Szovjet­únió népi kultúrájának új bő forrásai tárultak fel és az ország rálépett az új élet útjára. A Szovjetúnió Tudo ľ mányos Akadémiájának több össze­tett jellegű fiókintézete van a Szov­jetúnió területén és Grúziában, Ör­ményországban, Üzbekisztánban, Azer­bajdzsánban, Kazahsztánban megala­kultak az önrllő köztársasági tudomá­nyos akadémiák. Új eredmények — új módszerek -Szinte fel sem lehet sorolni azokat a hatalmas eredményeket, melyeket a szovjet tudomány és technika a leg­különbözőbb területeken elért. A szovjet csillagászok nagy eredménye : ket értek el a világegyetem felépítése, a csillagok belső szerkezetének vizs­gálata, valamint a szokatlan összeté­telű izótopoknak egyes, bolygók felü­leti rétegeiben való megfigyelése te­rén. Üj módszereket dolgoztak ki csillagászati megfigyelésekre ultravo­rös sugarakkal,, melyek lehetővé- te­szik az eddig ismeretlen égitestek fel­fedezését. A szovjet csillagászok és -fizikusok nagy sikerrel fejlesztik to­vább a - naprendszer keletkezésével foglalkozó tudományt. Hatalmas eredményekkel dicseked­hetnek a szovjet fizikusok is. Szovjet tudósok által tervezett léggömbre szerelhető rádió-mérőkésziilékek segít­ségével kiderítették a világűrből lég­körünk felé tartó primer kozmikus sugarak természetét Fontos eredményekről számolhat be a szovjet tudomány, a .hangtan, fény­tan és elektromosság területén. A szovjet kristálykutatók, és. vegyészek egész sor új anyagot és új értékes katalizátort állítottak elő. A mícsurini biológia rendkívül nagy befolyást - gya­korolt a szovjet biológia különböző területén A nyelvtudományi kérdések vítáji nevezetes mérföldkő volt a szovjet tudományok további fejlődésének útján. A vita foiyamán hozták nyilvánosságra Sztálinnak, a tudomány legnagyobb tekintélyének zseniális munkált, a nyelvtudomány kérdéseiről, melyek újabb nagyszerű gazdagodását jelen­tik a marxizmus-leninizmus kincses­házának. A különböző tudományos kérdések termékeny vitáiban résztvesznek a szovjet társadalom legszélesebb kö­rei. Ez elősegíti a szovjet emberek politikai és kulturális fejlődését és egyre szorosabb kapcsolatba hozza őket a tudománnyal A Politikai és Tudományos Ismereteket Népszerűsítő össz-szövetségi Társaság, melyet há­rom évvel ezelőtt alakítottak, ma már több .mint 711 ezer tagot számlál. A társaság csupán 1950 első héthónap­jában 506 ezer előadást tartott, ame­lyeken 45 millió ember vett részt. Eze­ken az előadásokon a szovjet embe­rek megismerik a tudomány és a termelés dolgozóinak egyesített erő­feszítéseit, amellyel a tudományos kutató munkák eredményeinek az iparban és mezőgazdaságban való minél gyorsabb bevezetéséért harcol­nak. Uj soha neim látott távlatokat nyit meg a szovjet tudósok előtt a termé­szetátalakítás sztálini tervének meg­valósítása- A szovjet nép életében óriási esemény a kujbisevi, sztálin­grádi vízierőművek építése, a turk­ménisi főcsatorna építése, a kahov­kai vízierőmű létesítése a Dnyeper folyón, a déluikrajnai csatorna és az északkrimi csatorna megépítése. A sztálini korszak monumentális építkezéseiben résztvesz az egész or­szág. Az új, gigantikus építkezések sok tudományág tudósaitól megköve­telik a tudomány továbbfejlesztését. Az építkezések gépesítését, a szovjet tudósok részvételével hajtják végre. Nagy munka vár a geológusokra, földrajztudósokra és geofizikusokra is. A világ élenjáró tudománya szolgálatában Takarékoskodjunk l Minden öntudatos polgárnak köte­Nehéz volna felsoroini azokat a , , , , , problémákat, amelyek a szovjet tu-ľ.ff 2* a es ma s dósok elé kerülnek az epukeziekböl elelm.szerre hanem b^rmifele pyers­eredö konkrét követejncnyekkel kap-If 1 1^ 1 1 3 takarékoskodni. Soha ne cso latban. Ilyesmiket eddig meg nem S t e.^ un k sornnit ce.talanul, igyekez­ismert a vilég építési technikája. f^ unk 3 0 ^gunkban. „,, . n Kovetendo példaként lassúk a szov­Ezek a mulmas perspektívák es al t dolgozóka t ^ harcot íol ta i­megolaasok bizonyítjuk, hogy a« J a nazaSs eľen és ezen Ttóren szovjet, tudomány mennyire a be- naHv ere^nvckeľértek eľ kés építőmunkát szolgálja, nyíre a szovjet nep javara ^/" bányában is nagy harc f ol y t a pazar­ja „ tudomány összes viwrmnyait.l^ Mé£s sok hiba fordult elő, Lyen tattér melle, t meg szembe- hlyeket ki kell javítanunk. Nem ot.obb a kapitalista ors^gok tud®- * h ] ó ^ kőfaragóink szer­manyának visszataszító helyzete. Az teszne k. Gyakran ott imperializmust szolga o tudom ;ny a h |ák szétszórva a vasakat és h a. nagyszerű felfedezeseket, .például az I rftóWs ej íe t, . aho l dolgoztak, ha «j atomenergiát, a népek tömeges meg * munkához fogtak, közben 'pedig a Életszínvonalunk egyre emelkedik Mielőtt rámutatnék a kézzelfogiha­semmisítésének eszközévé akarja szers2Šm elkaUódik­változtatni. A burzsoá tudomány az építés helyett a rombol:is szolgálatá­ban áll, a^ gyógyítás helyett a bakté­riumháború gyilkos technikájúval kí­sérletezik. , A szovjet tudomány kapcsolatban áll] tó tényekre, amelyek hazánkban az a néppel s nem mus, mint a szabad ;j általános életszánvonalemelkedást bi­dolgozó ember hatalma a természet í žonyitják. szeretnék foglalkozni a felett- A kommunizmus nagy esz- " dolgozóknak az első cs-chszlovák köz­méivel felvértezett szovjet tudósok jjtórsegá g idején volt helyzetével, jelmondata SztsáOn mondása: f A kapitalisták gazdasági politikája „Nincsenek a világon megismerhe- Z következteben allandó válságok ural­tetlen dolgok, csak olyan dolgrok 1 ködtak. munkanélküliség vagy foly­vannak, melyek még ismeretlenek, •[ t cnos bércsökkentés és •kizsákmčnyo- de amelyeket a tudomány és sanyargatta a munkásnépet. Akik gyakorlat erői fel fognak tárni és' munkában is voltak, soha n«m tud­meg fognak ismerni." |hatták< melyik nap kerülnek ki az A Szovjetúnió tudósai, kiket Le-| utcára és ha a z etnber a városok ut­nin-Sztálin Pártja a marxi-lenini I cái n ffgyelemesen megnézte a járó­materialista világnézettel fegyverzett | kelőket, rengeteg rosszul öltözött, fel, soha nem látott sikereket értek Sfwány. sápadtarcú, szomoiú tekin­el az építés, az élet Szolgálatában. A 3 u embert látott, akik Ältalanul szovjet tudósok büszkék arra, hogy |Jarfcltak. Hiaba volt meg két mun­éppen ez a tudomány, amelyet j 0g-|' a3s kezü k és a munka iránti szere­gal a viliág élenjáró -tudományánál: S t e, tü k' nem ert a z semmit. A munka­neveznek, teljes 'mértékben kivirág | nélküli tömegeket borzasztó elkese­2ott a Szovjetúnióban, a kcmmuniz-J r e, ds s 'ölette el, mert látták éhező, must építő országban | nélkülöző gyermekeiket és így napról A mult évben kb. 350—400 darab csákányvas hányódott így el. ami hat kőfejtőnek elég lenne egy tel­jes évre. Munkástársainkat igye­keznünk kell meggyőzni arról, mi­lyen kárt jelent ez nemzetgazda­ságunknak. Takarékoskodásunkkal lényegesen megrövidíthetjük útiunkat a nagy cél, a szocializmus megvalósítása felé. A munka minden szakaszán erős harcot kell folytatnunk a meggondo­latlan 1 pazarlás ellen, hiszen ezzel is hozzájárulunk a világbéért folyó nagy küzdelemhez és elősegítjük ko­reai harcos testvéreink győzelmét. Kuralli József munkáslevelező, a zsulovól kő­bánya élmunkás-kovácsa. Lídija Korabelnyíkova a komplex-megtakarítási mozgalom Jíezdeménvezője A kommunizmus ott kezdődik, mikor az egyszerű munkás önfeláldozóan birkózva a nehéz munkával,, gondolkodni kezd a munka termelékenységének emeléséről és arról, hogy minden pud gabonát, kőszenet, vasat és egyéb terméket megőrizzen, bár azokat nem személyesen ő, nem is hozzátartozói, kapják; hanem távolállók, a társadalom egésze 10 és 100 millió ember. Ezt tanította Lenin és ma a takarékosság a szovjet ember belső szük­séglete, jellemvonása lett. A takarékosság szóban manapság igen sok té­nyező egyedül: Kötelességtudás, személyes felelősségérzet, munkatapaszta­lat, sokoldalú és széleskörű tömegkultúra. Mindez sűrített formában jelentke­zett az egyszerű moszkvai lány Lídija Korabelnyíkova, a „Párizsi Kommün"-gyár komszomo­listájának kezdeményezésében és an­nak országos visszhangjában. Lídija Korabelnyíkova és brigádja kezdeményezte, hogy a megtakarított anyagokból kész árut állítsanak elő. Lídija Korabelnyikovában ez a gon­dólat nem egyszerre öltött testet. Bi­zonyos munkafolyamatoknál bervezette brigádjában a legteljesebb takarékos­ságot, de kiderült, hogy a megtakarí­tott anyag nem elegendő egy pár cipő előállítására. Ekkor továbbfejlesztette a mozgalmát. odáig, hogy minden munkafolyamat­nál bevezette a takarékossági moz­galmat és égy napig minden hónapban megtakarított anyagból dolgozott. Az eredmény Korabelnyikovát igazolta és komplex-megtakarítási mozgalom országos méretekben elterjedt. A komplex-megtakarításra vonat­kozó kezdeményezést a „Párizsi Kommün"-gyár pártszervezete szakszervezeti bizott­sága elfogadta és lelkesen támogatta. Midőn Korabelnyíkova brigádja fel­hívta a gyái dolgozóit a mozgalom bevezetésére, a gyár egész kollektívá­ja teljes eiejével támogatta a kezde­ményezést Minden dolgozó igyekezett, még jobban dolgozni és tudását to­vábbképző műszaki tanfolyamok se­gítségével növelni, hogy megismer­hesse a cipőkészítés egész termelési folyamatát, mert ez a komplex-meg­takarításért folytatott harcban óriási előnyt jelentett. A komplex-megtaka­rítás vonalán teljes sikert csak úgy lehet elérni, ha az ember kiválóan érti szakmáját, csak kiváló minőségű árut. termel és munkahelyét a legna­gyobb rendben tartja, — mondja Lí­dija Korabelnyíkova A komplex-lakarékossági mozga­lom egyre fejlődött. Az ütemterv a takarékossági ellenőrök és a szemé­lyi megta arítási ' számlák egyaránt bevonultak a termelésbe. inapra felvetődött bennük a kérdés, meddig fog még ez így tartani. Sztrájkokkal és tüntetésekkel tilta­koztak az igazságtalan, bűnös rend­szer ellen. Gyakran volt dolga a rendőrök és csendőrök gumibotjai­nak, a börtönök, tárt kapukkal vár­ták a „politikai" bűnösöket. Akkor az volt a jelszó, hogy min­dent az uraknak és semmit a dolgo­zó népnek, Tanuja voltam egy beszélgetésnek, amely a régi rendszer két munkása között lefolyt. Egyik munklás meg­kérdezte a másiktól, hogy mi az, hogy ötéves kisfiát és 'hétéves leánykáját már több mint egy hete nem látta. Talán csak nem betegek? Mire a irtá­sik szomorúan felelt, nem betegek, csak nincs megfelelő ruhájuk és ci­pőjük és így tél idején nem jöhetnek ki az utcáTa. Igy is volt. ez. A munkáisok gyermekeinek ezrei piisztultak el rossz táplálkozás és ruházkodás kövekeztében. Megfe­lel 5 orvosi kezelésre sem volt le­hetőség. De nem volt jobb a sze­géni rparaszt ság helyzete sem. A •földbirtokosok és a falu zsírospa­rasztjai piócákként szívták a sze­géntrparasztság vérét. Most már csak rossz emlékként tekinthetünk vissza erre a múltra, mert tudjuk, hogy soha többé nem Alekszandr Csutkih kezdeményezése nyomán szigorúan szemügyre vették a cipőgyártásnál előforduló 45 féle hibalehetőséget és a hibák kiküszöbölésére megtettek minden intézkedést. A kiváló minősé­gért harcoló munkás át sem veszi ad­dig a munkadarabot, míg meg nem győződött róla, hogy az hibátlan. A hibátlan minőség fölött őrködik a komszomolista ellenőrző őrhely is. Egy pár gyermekcipő 27 ember kezén megy át, de ez nem szünteti meg az egyéni felelősséget. Minden munkás­nak és minden munkafolyamatnak megvan a száma, melynek segítségé­vel megállapítható, hogy. ki követett e l, h' ba t' _ _ , , ., , . ... I tér vissza. Ma már világos mindany­Lídija Korabelnyíkova bngadja a g nyiunk elöt (. h mit ag ot (. ' komplex-megtakaritast a legsikere- g demokráciánk a mukásosztálynak sebben kapcsolta össze a kivalo tnino- | dolgozó népünknek. Megszűnt a mun­segert folytatott harccak A brigád h kanélküliség, sőt ma kimondottan sikere es dicsőségé siker es dicsőség E munkaerőhiány van. Az egész or­minrtfln orľATľiAT ömnArnn.l.'- Pc in.n r szágban szerte új üzemek, gyárak, a norma felülteljesítését és a szov­jet dolgozók tapasztalatait átvéve élmunkássá válik, annak keresete minden megerőltetés nélkül eléri az 5—6 ezer koronát, sőt többet is havonta. Ugyanezt az emelkedést látjuk kulturális téren is, mert népi de­mokráciánk gondoskodik az újarcú értelmiség felneveléséről. Ma dolgo­zóink bármilyen iskolára mehetnek tanulni, amiről azelőtt hallani sem lehetett. Kormányunk gondoskodása folytán iskolázásuk ideje alatt is megkapják havi fizetésüket és tel­jes ellátásukat. Igy fiatal dolgozó elvtársaink mindenféle ipari szak­mában ingyen kiképezhetik magu­kat. Határtalan lehetőség nyüt ma mindenkinek azt tanulni, amihez kedve és tehetsége van. Ezek ma már bebizonyosodott dolgok, senki sem tagadhatja és szinte még a vak is láthatja. Dolgozóink őszinte öröm­mel és bizakodással tekintenek a jövőbe, hála tölti el szívüket népi demokratikus kormányunk iránt, Hálával tekintenek a Szovjetúnió­ra és hősi hadseregére, amely meg­I hozta szabadságunkat éa lehetővé tette, hogy most munkánkkal fcf­vívjuk a boldog szocialista jövőt. Építő munkánk végzése közben nem szabad azonban elfeledkeznünk azokról a sötét erőkről sem, ame­lyek ezt a munkát akadályozni és békés jövőnket tönkretenni akar­nák. Egyre azon kell hát gondol­kodnunk, hogy. mit tehetünk mi, dolgozók a béke megvédésére. Min­denki tudja, hogy a békés élet fejlő­dés és öröm, a háború pedig halál, rombolás, pusztulás, vérözön és szo­morúság. Nem nehéz hát megtalál­ni a feleletet: minden dolgozó testvérünknek, bármiféle munkahelyen dolgozik, még többet kell termelnie, mint eddig, mert eredményeinkkel erő­sítjük hazánkat és hatalmas csa­pásokat mérünk az imperialista háborús uszítókra. A béke megvédésének kérdése nem­csak nekünk, hanem az egész világ dolgozóinak legfontosabb és legsür­getőbb kérdése és bizonyos, hogy egységes összefogásunkkal, harci el­szántságunkkal megvédelmezzük a vüágbékét. Móricz János Iske, jiagykaposi járás. minden szovjet embernek. És ma. Lídija Korabelnyíkova, ha újítóta­nácskozásokon az emelvényre lép, vagy tudósok előtt beszél, mindig hangsúlyozza, hogy „egy harcos a csatasíkon nem harcos". A sikert és az eerdményt csak a dol­gozók legteljesebb összefogása biz­tosíthatja. A Szovjetúnió dolgozói, akik lelkesedés, odaadó munkájukkal erősítik szovjet hazájukat, állandó munkasikerekkel növelik a béketábor erejét és minden újítással, 'minden munkaeredménnyel magasabbra eme­lik a béke zászlaját. A falujáró színház igazgatósága (Bratislava, Krížková 7) magyar művészi együtesébe magyar nyelvet tökéletesen bíró tehetséges műked­velőket vesz fel. A felvételi vizs­gák 1951 II. 11-én 9 órakor Bratis- lava, .Krížková 7 szám alatt lesz­nek. Érdeklődők e napon jelentkez­zenek. Felvilágosítást ad a Falu­járó színház igazgatósága, Bratis- lava, Krížková 7, Telefon: 243-44­45-46, házi vonal 85. 1760/v épületek, utak, kórházak, bányák, iskolák létesülnek, mindenkinek meg­van a munkalehetősége. Milyen bol­dogító tudat, hogy szocialista terv­gazdálkodásunkkal örökre megszűnt a munkanélküliség réme. Nemcsak munkalehetőség van azonban, hanem megfelelő kereset is. Dolgozóinknak már nem problé­ma, hogy mit egyenek, miből .ruház­kodjanak, miből éljenek meg. Népi kormányunk a dolgozóknak magas életszínvonalat biztosít, amely a szo­cialista munka termelékenysége foly­tán' még egyre emelkedik. Ma már egyáltalán nem ritkaság, hogy a munkások 10—12 ezer ko­ronáért rádiót, vagy könyvtárat, új bútorokat vásárolnak, egészsé­ges, modern, szép laltásaikba. Népi demokráciánk megalakulása óta még csak néhány év telt el és már­is milyen nagy eredményeket ér­tünk el a dolgozók életének meg­javításába^. Ugyanazok, akik a ka­pitalista rendszer alatt keresetük­ből nem tudtak megélni vagy eset­leg munka nélkül tengődtek, ma havi keresetükből, szorgalmas, be­csületes munkájuk gyümölcséből fél­re is tehetnek. Aki észszenű munkával megoldja R bratislavai magyar szülöd figyelmébe Értesítjük a helybeli magyar szü­lőket, hogy a magyar tannyelvű óvoda f. é. február hó. 6-án reggel nyolc órakor kezdi meg működését a volt Notre Dame kolostor első emeletén Palacky utca 3. sz. alatt. A gyermekek elhozhatok 8 és 12 óra között. A gyermekek részére az óvoda helyiségeden papucs vagy tornacipő használata kötelező. Keresünk azonnali fizetésre fa­megmunkáló gépeket: 1 vastago­ló gyalugépet, 1 egyengető (a'orích­ter), 1 frézer, 1 szalagfűrész," 1 cinkelő gépet, 1 aberfläser .(állítha­tó körfűrész), I fúró, 1 szabó (skra-' éovacka), 1 szívógépet, 1 szívó (forgács kiszívásra), komplett köz­ponti fűtés berendezést vízre, 1 Minor személykocsit, egy 2'/ 2 ton­nás teherkocsit. Értesítést vár ezen gépek nagysága és minősége meg­jelölésével: POHRONSKÉ drevo- spracujúce družstvo S. R. O. Levice, Dukelská č. 1. 1761/v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents