Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-01 / 27. szám, csütörtök

1951 február 1 Áz EFSz-ek közgyűlése elé (b. 1.) A szövetketetl mozgalom az elkövetkezendő napokban újabb jelentős állomásához érkezik el. Or­szágszerte megkezdődnek az EFSz­ek tag- és közgyűlései. Az EFSz-ek közgyűlésein számos olyan kérdést tárgyalnak meg, amelyek nemcsak a szövetkezet további munkáját ha­tározzák meg, hanem egész további fejlődésére is kihatással lesznek. Éppen ezért az EFSz-ek tiag- és köz­gyűléseinek előkészítésére és azok lefolytatására a legnagyobb gondot kell fordítani. Nemcsak azért fon­tos, hogy az EFSz-ek közgyűlései a legpéklásabb rendben történjenek meg, mert ez hozzátartozik a jó szövetkezeti munkához, hanem azért is, mert áz EFSz-ek közgyűlése mintegy számadás a szövetkezet eddigi munkájáról és előkészület a soron lévő, az idei egész eszten­dei mókákra. Hogy az EFSz-ek közgyűlését tényleg ebben a szel­lemben tartsák meg, az nemcsak a szövetkezet tagjainak érdeke, és a szövetkezet belügye, mert hiszen ezeknek a közgyűléseknek újabb bi­zonyítékot kell atlniok a szövetkezeti élet előnyeiről a még egyénileg gaz­dálkodó földművesek számára. A közgyűléseknek tehát példamutatók, nak kell lennniök. Az EFSz-ek közgyűlésén a szövet, kezet vezetősége beszámol a mult évi munkákról. Ennek a beszámoló­nak olyannak kell lennie, hogy az ember abból átfogó képet kapjon arról, hogy a szövetkezet a mult évben milyen és mennyi munkát végzett el és milyen eredménnyel. Nem szabad, hogy a szövetkezet ve­zetősége — abból a hamis elgondolás­ból kiindulva, hogy azok a munkák már úgyis a multté — ebben a beszá­molóban a mult évi mukáról olyan hamis képet adjon, amelyben min­dent ragyogóra, rózsaszínűre fest. A beszámolónak tárgyilagosnak kell lennie. Éppen úgy be kell számolni azokról az eredmény ékről és munkáról, amelyeket a tervnek és a kívánal­maknak megfelelően hajtottak vég­re, — mint a hibákról és a hiányos­ságokról is. A legkisebb hibát sem szabad elkendőzni és elhallgatni, tör. tént légyen az bárkinek a mulasz­tásából is. Ez nemcsak azért fontos, mert a hibákat kiküszöbölni és a szövetkezet munkáját megjavítani és eredményesebbé tenni csak úgy tud­juk, ha bátran a nyilvánosság elé visszük, hanem azért is, mert az ál­landóan résen levő ellenség ezt is kihasználná a szövetkezet elleni ak­namunkájában. Éppen ezért ezeket a szempontokat szem előtt tartva, a szövetkezet vezetó'sége, a szövetke­zet mult évi munkájáról szóló be­számolóját minden szépítgetés, de minden túlzás nélkül is tartsa meg és hasson oda. hogy ehhez a beszá­molóhoz a szövetkezet egész tagsá­ga szóljon hozzá, vitassák meg az előfordult hibákat és kikszöbölésiik­re a szövetkezet tagjai tegyenek ja­vaslatokat. Másik fontos pontja a szövetke­zet közgyűlésének az új könyvelési és pénzügyi rend bevezetése. Men­nél magasabb típus szerint gazdál­kodik a szövetkezet, annál inkább érvényesül az elv, hogy mindenki a végzett munka szerint részesül a jö­vedelemből. Ez pedig megkívánja, hogy a szövetkezet minden egyes tagjának a munkájáról egész éven keresztül a legpontosabb kimutatást vezessék. Ezenfelül pedig Csáky szalmájának a sorsára jut annak a szövetkezetnek a vagyona, amelyben nem vezetnek minden egyes koro­náról, a szövetkezet minden néven nevezendő vagyonáról, a bevételek­ről és a kiadásokról, valamint a munkákról pontos • könyvelést. Hogy a szövetkezet munkájában milyen fontos szerepet játszik a jó és a pontos könyvelés, ez különösképpen éppen most, a mult évi elszámolás elkészítésénél fog kitűnni. Az EFSz-ek közgyűlése napirend­jének egyik fő pontja a mult évi el­számolás. Az évvégi mérlegnek pon­tos képet kell adnia az EFSz múlt­év! pénzügyi forgalmáról és vagyo­ni helyzetéről, valamint a jövedelem szétosztásáról az egyes tagok kö­zött. Ez az évvégi elszámolás bizonyít­ja majd be azt, hogy a szövetkezet a mult évben hogyan gazdálkodott és hogy a tagok munkájuk után a szövetkezet jövedelméből milyen arányban részesülnek. Tulajdonkép­pen tehát most válik világossá, hogy a szövetkezeti gazdálkodás nagyobb jövedelmet biztosit a földművesek­nek, mint az egyéni gazdálkodás. Eimek az évvégi elszámolásnak kell megdöntenie a reakció hazugságait, hogy a szövetkezetben sohasem lesz elszámolás és a jövedelmet nem osztják szét és hogy az év közben kifizetett előlegekkel a ta*»ok a mun­káinkért ki voltak fizetve, mert hi­szen a szövetkezet nem más. mint állami birtok, csak más nevet adtak nekik. Az EFSz-ek közgyűlése és az azo­kon való évvégi elszámolás ennek a sok reakciós kulák ostobaságnak az ellenkezőjét fogja bebizonyítani. A szövetkezet a tagoké, annak jö­vedelmén is a tagok osztozkodnak a végzett munka arányában és aho­gyan dolgoznak és gazdálkodnak a szövetkezet tagjai, éppen olyan a jö­vedelmük is, ez pedig majd a napnál is világosabban bizonyítja, hogy a szövetkezet nem az állam­nak, hanem magának gazdálkodik. A szövetkezet jövedelmének a ta­gok között a végzett munka ará­nyában való szétosztásával valóra válik a régi közmondás, hogy „KI mint vet, úgy arat". Tehát ki ho­gyan dolgozott, úgy részesül a jö­vedelemből is. Hogy EFSz-einkben ez az elv az idén még fokozottabb mértékben érvényesüljön, az EFSz közgyűlésének az idei munkákra, a munkák minden ágára normákat és munkaegységeket kell kidolgoznia és elfogadnia, mert csak ezáltal tud­ja valóra váltani a tagok érdem sze­rinti jutalmazását. Az EFSz-ben a norma és a mun­kaegység szerinti jutalmazás beve­zetése nemcsak igazságos jutalma­záshoz vezet, hanem a tagokat ser­kenti is munkájukban, mert látják, hogy a jutalmazás a szerint törté­nik, ki mennyit dolgozik. S éppen ez­által a szövetkezet tagjaiban nő a munkakedv és azon iparkodnak, hogy a szövetkezeti terrrelést minél ered­ményesebbé tegyék. A munka igazságos jutalmazásával és a szövetkezeti termelés fokozásá­val szorosan összefügg az állandó munkacsoportok megszervezése, ami a közgyűlés napirendjének egyik fon­tos pontját képezi. A jó és eredmé­nyes szövetkezeti gazdálkodás elkép­zelhetetlen állandó munkacsoportok bevezetése nélkül. Ha a szövetkezet mind a növényi termelésben, mind pedig az állattenyésztésben állandó munkacsoportokkal dolgozik, akkor valóra lesz váltható, hogy a szövet­kezet minden egyes tagja képességé­nek és tudásának megfelelő helyen és munkában lesz foglalkoztatva, így pedig elérhetjük, hogy a szövet­kezeti tagok tényleg a végzett mun­ka szerint részesüljenek a jövedelem­ből, valamint azt is, hogy a szövet­kezeti gazdálkodás elérje a fokozot­tabb többtermelést. A munkacsoportok megalakításá­nál jelentős szerep jut az idei terme­lési és munkaterv megbeszélésében is. Az EFSz-eknek erre az évre szóló tervét a közgyűléseknek a legaprólé­kosabban meg kell tárgyalniok. Ügy kell a terveket kidolgozni, hogy min­den egyes pontjuk megvalósítható le­gyen. A szövetkezet terveinek tehát a valóságnak megfelelőknek kell lenniök és elkésztíésükné] az összes lehetőségeket szem előtt kell tarta­ni. A tervek elkészítésénél és azok le­tárgyalásánál gyakorlatinak kell lenni. Nem szabad a felhőkben járni és csak papíron maradó hatalmas arányú terveket kidolgozni. A szö­vetkezet csak annyit tervez és csak annyit vállal magára, amennyit tel­jesíteni is tud. Viszont az összes le­hetőségeket kihasználva kell a ter­veknek elkészülni. Éppen azért, hogy az összes lehetőségek, még a rejtett lehetőségek is ismertté váljanak, a szövetkezet terveit legaprólékosab­ban meg kell beszélni a szövetkezet összes tagjaival, különöskénnen pe­dig az egyes munkacsoportokkal és azok tagjaival. Az EFSz közgyűlése elé kell ter­jeszteni jóváhagyás végett az állami gépállomással kötendő szerződést Í3. Mint ismeretes, a CsKP Központi Bi­zottsága elnökségének mult év de­cember 18-án hozott határozatára az állami gépállomások minden intézke­dést megtettek az eddigi hibák kikü­szöbölésére. így tehát meg vannak az eló'feltételek ahhoz, hogy a gép­állomások szorosan együttműködve az EFSz-ekkel komoly részeseivé válnak a szövetkezeti termelésnek. A mostani szerződéseket az EFSz-ek már úgy kötik meg az állami gépál­lomásokkal, hogy azok munkáját az elért terméseredmények alapján ju­talmazzák. A terven felüli termés­eredményekből prémium formájában a traktorosok -is részesülnek, tehát maguk a traktorosok is érdekelve lesznek abban, hogy a szövetkezet­ben minél jobb munkát végezzenek, hogy a szövetkezet ezáltal minél jobb eredményeket érjen el. Az EFSz-ek közgyűlése válasssza meg az új vezetőségét a tagok sorá­ból. A vezetőség választásánál fel­tétlenül érvényesülni kell annak, hogy a vezetőségbe azok a kis- és középföldművesek kerüljenek, akik biztosítékai annak, hogy az EFSz vezetését hűen és becsületesen ellát­ják. akik eddigi munkáinkkal bizo­nyítékát adták képességeiknek és a UJSZ0 — A párkányi járás foldmüvesasszonyainak munkaértekezlete A párkányi járás földművesasszo­nyanak első konferenciáját Párkány­ban tartották met; január 25-én a nemzeti bizottság üléstermében. A te­rem zsúfolásig megtelt. A munkaérte­kezlet megnyitása után a Szlovákiai Földművesek Szövetségének előadó­nője, Majoros elvtársnő szólalt fel. Kiemelte, milyen nagv jelentősége van ma annak, hogy a nő résztvegyen a szocializmus építésében. A múltban elnyomott és félreállított nő, akár földművesasszonv. akár munkásnő volt, reggeltől estig munkájában gör­nyedt és nem volt semmiféle joga. Ma ez már máskén van. Május 9-iki alkotmányunk egyenjo­gosította a nőt a férfivel s ma sok szektorban már olvan helveket töl­tenek be az asszanvok. ahol azelőtt kizárólag csak férfiak dolgoztak. A gyárakban, a közlekedésben, az EFSz-ekben bekapcsolódnak a szocia­lista munkaversenvbe. sőt felsorakoz­nak az élmunkások sorába. Nem sza­bad megfeledkeznünk a földművesasz­szonyról sem. akire óriási feladat vár a szocializmus építésében falun. A földművesasszonv volt az, aki a legtöbbet robotdt. kora hajnalban kelt, főzött, utána kiment a földekre, hogy egész napon át mint férfi dol­gozzék és este. mikor ha7atért, a há­zimunkákat kel'ett újra végeznie. A föHművesasszonv számára is meg­jött a felszabadulás. Bz EFSz felszabadítja a fii dmiítresasszonyt is a robottól és lehetővé teszi, hogy csa­ládjának, a kultúrának szentelje ma­gát. Mindenki fel tudna hozni egész sor esetet arra, hogyan élt a nő vala­mikor és hogvan él ma. — Egyenjogúak vagvunk — mon­dotta Mijoros elvtársnő — és ezt a Szovjetúniónak. a nagv Sztálinnak és szeretett köztársasági elnökünknek, Gottwald elvtársnak köszönhetjük. Munkaértekezletünk abban az időszak­ban jött itt össze, amikor a világ béke­mozgdma egyre növekszik/ a Béke Hívei első csehszlovákiai kongresszu­sa után. ­— Kedves nőtársaink — mondotta beszéde további részében A Ve joros elvtársnő. — — tudatában kel' lennünk annalk, hogy azt a szabadságot, amelvet el akar­nak tőlünk venni a nyugati imperia­listák, meg kell védenünk. A nyugati imperialisták úira háborút akarnak előidézni, de mi nem akarjuk a háborút, mi békét akarunk és mi a békét munkával meg is véd'iik A háborús uszítók gaz terveire a munkatermelékenység növelésével vá­laszolunk mind az üzemekben, mind az EFSz-ekben — Munkahelyeinken legven a mi példaképünk a szovjet nő. a munka hőse. Majoros elvtársnő beszámolója után a Szlovákiai Kommunista Párt kerületi b'zo'tságának képviseletében Eremiás elvtárs felszólalásában hangoztatta, rnilv borzalmakat éltünk át a második világháborúban és mennvi áldozatot követelt ez a háború, továbbá rámu­tatott arra, hogvan harcol a koreai nép az amerikai imperialisták ellen. A vi­lág két táborra szakadt, a béke és a háborús uszítók táborára, de a béke tábora erősebb. mert azt a világ első szocialista állama, a Szov­jetúnió vezet:. A nyugati imperia­listák kihívására azzal fogunk vála­szolni, hogv növeljük az EFSz-ek­ben a hektárhozamot, ideiében elvé­gezzük a tavaszi munkálatokat és a dolgozóknak több élelmiszert nyuj­tunk, mint eddig. Ez lesz a mi válaszunk a háborús uszítóknak. Ma­Vremiás elvtárs beszéde után jorós elviársnő megnyitotta a vitát. A •vitában elsőnek Njazso Vera szövetke­zeti tag jelentkezett, ak a bátorkeszi EFSz-ről a következő szavakkal szá­molt be: Bátorkeszin megszabadultak az asszonyok a mindennapi robottól — Bátorkeszin szövetkezetünket 1950 május 29-én alakítottuk meg és pedig a gépszövetkezetböl. Szö­vetkezetünk rögtön a harmadik tí­pusú EFSz gazdálkodásra tért át. Szövetkezetünknek 395 tagja van, közülük 48 nő. 2480 hektár földterü­leten gazdálkodunk. A nők aktíve bekapcsolódtak a szövetkezeti mun­kába, az állattenyésztés terén is hat állandó női munkaerő dolgozik. Az egyik szövetkezeti tagnö, aki 50 sertés nevelését vállalta, havonta 4000 koronát is megkeres, ezenkí­vül otthon elvégzi a házimunkát is. A gabonatermelésbe 38 nő kapcso­lódott, akik ugyanolyan jutalmat kapnak, mint férjeik. Már ebből is megállapíthatjátok, hogy az a család, amely már bekapcso­lódott a szövetkezeti munkába, sokkal jobb életkörülmények kö­zött él, mint az, ahol egyénileg gazdálkod­nak, ahol hajnaltól késő éjszakáig robotolnak pihenés nélkül és anél­kül, hogy jutna idejük valami más­ra, például önművelésre. — EFSz-ünk, mint mintaszövet­kezet, a nyitrai kerületi nemzeti bizott­ságtól jutalmul egy ambulancia­berendezést kapott szülészeti osz­tállyal együtt, ezenkívül mosodát rendeztek be nekünk, bölcsődét és az idénymunkák Idején gyermek­otthonokat is. Itt is láthatjuk — mondotta Gazso szövetkezeti tagnö —, hogy azok a nők, akik bekapcsolódnak a szövet­kezeti munkába, a mult mindennapi nehéz gondjaitól és szenvedéseitől megszabadulnak és jobban szentel­hetik magukat családjuknak, több idejük marad az önművelődésre. Ezért ne féljetek belépni az EFSz­ekbe, amelyek a mi asszonyainknak segítenek. Mi, bátorkeszi nők ígér­jük nektek, hogy Az EFSz-tagok számának növe­lésén fogunk munkálkodni, ter­jeszteni fogjuk a szövetkezeti gon­dolatot és ezzel erősítjük a béke­tábort és munkatörekvésünkkel válaszolunk a nyugati imperialista háborús uszí­tóknak. Mi békében akarunk élni, nem akarunk háborút, nem akarjuk azt, hogy gyermekeink éhezzenek és férjeink munka nélkül lődörög­jenek — fejezte be felszólalását Ga­zsó elvtársnö. Muzslán is megiavult az asszonyok élete A vitához további értékes felszó­lalással járult hozzá Pathó elvtárs­nö Muzsláról, aki rámutatott arra, hogyan zsákmányolták ki a kapita­lizmus alatt a munkásokat és mun­kásnőket, a földműveseket és föld­müvesasszonyokat. A grófok, a bá­rók és a földesurak a munkásosz­tály verejtékéből gazdagodtak. Any­nyi munkabért fizettek, amennyit akartak és ha nem tetszett nekik valamelyik munkás, egyszerűen el­bocsátották. Ha ezek az urak nem tudták pénzüket elkölteni nálunk, külföldre mentek és ott súlyos ez­reket pazaroltak el, amit a munkás és a paraszt kizsákmányolásából sze­reztek. Ezután Pathó Rozália a muzslai EFSz eddigi munkáját ismertette: — A muzslai EFSz — mondotta —1949 májusiában alakult meg. Ak­kor az első típusban működött és 715 tagja volt. Mult év októberében 110 taggal áttértünk a harmadik tí­pusra. Az EFSz 863 hektár földön gazdálkodik. Ebből 249 hektár szán­tóföld, 595 hektár legelő és 19 hek­tár rét. Az ősszel 55 hektárt búzá­val és 5 hektárt rozzsal vetettünk be. 14 hektár kivételével már a mélyszántást is elvégeztük. A ta­vaszra többek között 14 hektár cu­korrépa vetését tervezzük. — Az EFSz-nek sertéshizlaldája is van, amelyben jelenleg J10 ser­tés van. A mult évben 26 hízót szolgáltattunk be 350 métermázsa súlyban. Szövetkezetünk baromfite­nyésztéssel is foglalkozik. A barom­fifarmon 500 baromfit nevelünk. Mult évben kb. 20.000 korona érté­kű baromfit szolgáltattunk be, to­jásbeszolgáltatásunk pedig 22.000 korona értékű volt. A baromfifarm udvara köré eddig 1030 gyümölcsfát tiltettün el. 26 hektáron kertésze­tünk van. Legelőjavitás céljából az ősszel 150 hektár legelőt felszántot­tunk. Mosodánk, három traktorunk, önkötözőgépeink vannak és még sok más mezőgazdasági gépünk is. fl libádi asszonyok munkájukkal mutatnak jó példát A libádi EFSz részéről Rácz Erzsé­bet szólalt fel, aki többek között a következőket mondotta: Libádon az EFSz első típusa 1949 augusztus végén alakult meg. A Párt segítségével a szövetkezet taglétszáma mult év júniusáig 77-re emelkedett, amikor is a tagság el­határozta, ho|y áttérünk a második típusra. A második típusnak eleinte 44 tagja volt, később 57 lett. A szö­vetkezetnek akkor 220 hektár föld­je volt és kértük azok tagosítását. — A helyi reakció éppen ezt az alkalmat, a tagosítást használta ki legjobban a szövetkezet elleni akna­munkájára. A helyzet ugyanis az volt — és ez volt a hiba —, hogy szövetkezetünk vezetősége maga sem volt tisztában a tagosítás kérdései­vel s igy a legszükségesebb ismere­tek hiányában nem tudta ezeket a kérdéseket a tagsággal sem meg­értetni. A szükséges nevelési mun­ka hiánya volt ez s így a reakció bomlasztó munkájának következté­ben tagosítási tervünkön változtat­ni kellett . — A járási pártvezetöség éber­ségének köszönhető, hogy ebből a harcból aztán mégis a szövetkezet került ki győztesen. A tagosítást, ha kisebb területen is, de mégis csak végrehajtottuk. — Mult év decemberében 99 hek­tár földön 27 taggal megalakítot­tuk a szövetkezet harmadik típu­sát. Nekünk most már eltökélt szán­dékunk, hogyha bár kevesen is va­gyunk, megálljuk a helyünket és munkánkkal, szövetkezetünk ered­ményeivel meggyőző példát muta­tunk a többieknek is. A munkaértekezleten üdvözölték a CsISz fiatal tagnöit is, akik ugyancsak bekapcsolódtak a szövet­kezeti mozgalomba, valamint a kis pionírokat, akik igen gyakran segí­tettek EFSz-einknek az idénymun­kák elvégzésében. A vita során még több szövetke­zeti tagnö szólalt fel, akik kötele­zettségeket is vállaltak, hogy növelik a hektárhozamot, a tojás, tej és zöldség beszolgáltatását és további i tagokat nyernek meg az EFSz-nek. Kocsis Ferenc. szövetkezethez való ragaszkodásuk­nak s akik iránt a szövetkezet egész tagsága bizalommal van. Ennek az új vezetőségválasztásnak az EFSz-ekbőI ki kell küszöbölni a reakciós kulák befolyást és a szövet­kezet vezetésének a dolgozó parasz­tok, a kis- és középföldművesek ke­zébe kell kerülnie. Az EFSz-ek közgyűlésén a szó legnemesebb értelmében érvényesül­nie kell a szövetkezeten belüli de­mokráciának. A közgyűlés napirend­jének minden egyes pontjához szól­janak hozzá a tagok, vitassák meg az egyes kérdéseket, tegyenek javas­latokat, amikkel szövetkezetük fej­lődését előmozdíthatják. Beszéljék n.eg, hogy a múltban előfordult hi­bákat hogyan tudnák a legrövidebb időn belül kiküszöbölni és terjesszék elő javaslataikat arról is, hogy a szö­vetkezet eddig elért eredményeit ho­gyan lehetne még jobban emelni. Az EFSz-ek közgyűlésének vissza kell tükröznie és meg kell mutatnia azt, hogy a tagok magukénak tudják a szövetkezetet és ha a közgyűlések ezt fogják megmutatni, akorr szö­vetkezeti mozfralmunkat ezzel jelen­tős mértékben visszük előre, mert a szövetkezeten kívül álló, egyénileg gazdálkodó földművesek is meggyó'­ződhetnek arról, hogy a szövetkezet és jövedelme tényleg a miénk, a ta­goké.

Next

/
Thumbnails
Contents