Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)
1951-02-28 / 50. szám, szerda
1951 február 28 A fejlődés mezőgazdaságunkban Az a fejlődés is, amelyen mezőgazdaságunk a Központi Bizottság legutolsó ülése óta átment, főleg ami az Egységes Földműves Szövetkezetek számbeli fejlődését, a magasabb típusú Egységes Földműves Szövetkezetek fejlődését, a szocialista mezőgazdasági szektornak majdnem egy negyedével való megnövekedését illeti, indokolttá teszi az ötéves tervnek mezőgazdasági vonatkozásban való revízióját a feladatok és a mezőgazdasági termelés produktivitása emelésének tekintetében. A Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való kapcsolatok elmélyítése A legfontosabb tényezők egyike, amely lehetővé teszi az ötéves terv feladatainak fokozását, az az elmélyítése és kiszélesítése a kölcsönös gazdasági együttmunkálkodásnak Csehszlovákia és a béketábor vezetőereje — a Szovjetúnió, valamint Csehszlovákia és a népi demokratikus országok közt. Ezek a kapcsolatok újtípusú kapcsolatok, amelyek abból erednek, hogy ezekben az országokban a hatalom a dolgozó nép kezében összpontosul. Oly kapcsolatokról van itt szó, amelyeket a mélyen gyökerező társadalmi érdekek hatnak át és amelyek a proletár internacionalizmus elvéből erednek. Ezek az országok a kölcsönös kapcsolataik megszilárdításánál állami függetlenségük tiszteletben tartásának elvéből indulnak ki, a barátság, az egyenlőség és a kölcsönös előnyökben való részesítés elvéből. A népi demokratikus országok szocialista építésének főtámasza, a Szovjetúnió megmutatja egyben az utat, amelyet járni kell, hogy a béke és szocializmus táborának országai közötti gazdasági együttmunkálkodás minden egyes ország meggyorsított fejlődése érdekében megszilárduljon és valamennyiükre áldást hozzon. Az adott szakaszon a főút e tekintetben a külkereskedelem kiszélesítése, a kölcsönös gazdasági megsegítés, amely széles terjedelmű, tudományosműszaki együttmunkálkodással van összekötve. E politikának kifejezői a hosszúlejáratú gazdasági szerződések, amelyeket a Szovjetúnió példájára egymás között a népi demokratikus országok is megkötnek. Ezeknek jelentősége abban áll, hogy ezen az úton kifejlődik a kölcsönös árucsere, ami bizonyítja a nemzetgazdaság növekedését, a meggyorsított ütemű iparosítást; hogy biztosítást nyer az ipar és a gazdaság szocialista átépítése a népi demokratikus országokban, az egész nemzetgazdaság magasabb technikai színvonalra való felemelése; hogy „országaink között a stabil gazdasági kapcsolatok érdekében szilárd alap létesül, amely megvédi a kapitalista piacok elemi fejlődésének befolyásaitól és jelentős mértékben hatálytalanítja a diszkriminációt, amelyeket az amerikai imperialisták és csatlósaik valósítanak meg; hogy megszilárdul országainknak a kapitalista államoktól való függetlensége, hogy ezáltal megerősödik a béke és szocializmus táborának védelmi képessége. Ezeknek az egyezményeknek jelentősége végül abban áll, hogy a népi demokratikus országoknak a Szovjetúnió gazdaságával a nemzetgazdálkodásnak tervszerű egységesítő formáját jelentik és egymás között kölcsönösen, hogy a nemzetgazdaság fejlődését biztosító hosszúlejáratú tervek koordinálásának formáját jelentik, tehát, hogy biztosítják a népi demokratikus köztársaságok nemzetgazdasága tervszerű vezetésének alapelveit. Az ilyen szerződésnek klasszikus példája a szovjetcsehszlovák hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés, 1950 novemberéből. E szerződés szerint a Szovjetúnió olyan fontos nyersanyagokat ad iparunknak, mint a vasérc és a színesfémek, a textilnyersanyagok, gyapot, élelmiszer, gabona, hús, zsiradék, azonkívül fontos gépek, mint a bányák mechanizálásának különféle berendezései, a kohók és egyáltalában a nehézipar fejlesztését elősegítő gépek, valamint a mezőgazdaság és az építészet gépesítését szolgáló magas produktivitású gépek. A Szovjetúnió ezenkívül e szerződés keretein belül nagyméretű technikai segítséget nyújt a fontos üzemek egész sorának építkezésénél, amelyeket máskülönben gyorsított ütemben felépíteni nem tudnánk, ugyanakkor segítséget nyújt az eddigi gyártások tökéletesítésében és javításában, valamint az új gyártási módszerek bevezetésében, Csehszlovákia e szerződés értelmében gépeket és gépi berendezéseket ad, amelyek jelentős részét nálunk eddig nem gyártották és amelyeket a legújabb szovjet rajzok szerint gyártanak. Ez annyit jelent, hogy a szovjet megrendelések nehéziparunknak és elsősorban gépiparunknak hosszúlejáratú termelési programmot biztosítanak, ami iparunk technikai színvonalának fokozásához vezet és megtanítja fontos gépek és gépi berendezések új fajtáinak gyártására, a darabáni gyártásról áttérni a félszéria vagy egészszéria gyái tásra. Mindebből az következik, hogy a Szovjetúnióval és a népi demokratikus országokkal kötött hoszszúlejáratú szerződéseink legkomolyabb tényezői gazdaságunknak, amelyek lehetővé teszik ötéves tervünk feladatainak fokozását. Igy a Párt és az ország Gottwald elvtárs és a Központi Bizottság legutóbbi ülésezésének irányelveit figyelembevévc, a mult évben létrehozta annak előfeltételeit, hogy az első ötéves tervünknek alapfeladatait lényegesen fokozza, ahc^y azt a békéért folytaUJSZG tott harc, valamint gazdaságunknak a kapitalista világtól való függetlenségnek megszilárdítása megköveteli. II. Fokozott tervünk nagy perspektíva 1 Miben rejlenek ötéves tervünk fő módosításai ? Nevezetesen az alábbiakban, hogy 1. lényegesen meggyorsítjuk az ipari termelés növekedésének ütemét, nevezetesen a nehézipart és mindenekelőtt a nehéz gépek gyártását; 2. lényegesen kiszélesítjük nyersanyag és energetikai alapjainkat; 3. iparunk technikai színvonalát fokozzuk azáltal, hogy új cikkeket és gyártmányokat vezetünk be, valamint hogy a nehéz gépiparban a darabáru gyártásról a szériagyártásra térünk át; 4. lényegesen kiszélesítjük iparunk felépítését, nevezetesen az alapvető ipart; 5. meggyorsítjuk Szlovákia iparosítását; 6. fokozzuk a mezőgazdaság fejlesztésének ütemét a szövetkezeti mozgalom alapjaiból kiindulva; 7. az eredeti tervvel szemben emeljük a dolgozók anyagi és kulturális színvonalát. Az ipari termelés ütemének növelése A nehézipar termelésének fokozása 1953-ban 2.3szorta nagyobb az 1948. év színvonalához képest, 1 7szerte nagyobb az eredeti tervhez viszonyítva. 1953ban tehát a nehézipar termelése 35 százalékkal magasabb lesz, mint azt az eredeti terv erre az évre megállapította. A könnyűipar és az élelmezési ipar 1.5szerese helyett 1953-ban 1.7-szeresére emelkedik. 1953-ban 18 százalékkal lesz magasabb, mint ahogy azt az eredeti ötéves terv erre az évre megállapította. Az ipari termelés egészében 1953-ban az 1948. évhez viszonyítva majdnem a kétszeresére emelkedik, pontosan 98 százalékkal az eredeti ötéves tervben megállapított 57 százalékos emelkedéssel szemben. Hogy mennyivel növekszenek a feladatok és milyen gondosan kell teljesítésüket biztosítani, az abból is kitűnik, hogy az ötéves terv első két esztendejében a termelés növekedése a nehéziparban 15 és 16 százalék között ingadozott, mig ezzel szemben az elkövetkező három esztendőben a nehézipar termelésének növekedését évente 22—23 százalékkal kell biztosítanunk, azaz a felével magasabban. Ezek a nagy feladatok azt mutatják, hogy a szocialista iparosítás magasabb és döntőbb fázisába lépünk. Az 1951—53-as évek a nehézipar tervfeladatainak teljesítésében az erők legnagyobb kifejtését és összpontosítását követelik meg. Nehéz gépipar A termelés leggyorsabb ütemű megnövekedése továbbra is a nehéz gépiparban lesz, a terv e főfejezetében. Az eredetileg 1953-ra tervezett színvonalhoz képest a termelés 45 százalékkal emelkedik. Az eredetileg 1953. évre szóló tervekkel szemben lényegében véve növeljük a gőzturbinák, vízturbinák, hídelevátorok, a kémiai gyárak berendezésének, a kohászati és bányaberendezések, a nehéz elektrotechnikai és hasonló berendezések gyártását. A nehéz gépipar termelése 1953-ban a kapitalista Csehszlovákia ideje alatti eredmények négyszeresét fogja kitenni. Majdnem az 1953. évre tervezett egész kivitel felét a nehéz gépipar termékei fogják kitenni, amelyek csaknem kizárólag a Szovjetúnióba és a népi demokratikus államokba kerülnek kiszállításra a már éppen megkötött vagy megkötésre kerülő egyezmény alapján. Ezzel kapcsolatosan nem lehet elhallgatni azt a tényt, hogy éppen a legfontosabb nehézipari termelési cikkekben, amelyek tekintetében a terv az elkövetkező évekre a legmagasabb emelkedést irányozza elő és amelyek a legfontosabbak a szövetségesekkel kötött hosszúlejáratú szerződések teljesítésére, a termelési tervek teljesítése az elmúlt esztendőkben a legkevésbbé sikerült, összpontosítani kell minden ipari és pártszervezet törekvését arra, hogy a fokozott terv teljesítésének előfeltételei létre jöjjenek. Szállítóipar De a gépipar más ágazatai is nehéz és felelősségteljes feladatok előtt állnak. Az automobil-ipar termelése az 1950-es évhez viszonyítva 1953-ban a termelés kétszeresét éri el. Emellett a tervben eredetileg számba vett automobilgyárak felépítésétől eltekintünk. Ez bizonyítékul szolgál arra, hogy a termelés milyen nagymértékű emelését lehet elérni a rendelkezésre álló berendezések jobb kihasználásával. A tehergépkocsik termelésének több mint felét a Szovjetúnióba és a népi demokratikus államokba szállítjuk ki. Ezen ágazat átorientálódása abban mutatkozik,, hogy a tehergépkocsik gyá" isa lényegesen emelkedik. A kapitalista Csehszlovákia legmagasabb gyártásával ö"szehasonlítva, az automobilgyártás a négyszeresére emelkedik. A finom mechanika A finom mechanikában a megmunkáló gépek gyártásában, amelyek a gépipar gyors fejlődésének előfeltételei, 1953-ban több mint háromszorosát fogjuk elérni annak, amit a kapitalista Csehszlovákia legmagasabb gyártása kimutatott. Ebben az esetben is a 3 termelésnek több mint a fele a népi demokratikus országokba és a Szovjetúnióbff kerül kivitelre. A golyóscsapágyak gyártása számbeli és szortiment szempontból annyira fokozódik, hogy (egyes különleges golyóscsapágyak kivételével) önellátásunk biztosítva lesz, amivel keresztezzük az angol-amerikai kapitalisták diszkriminációs törekvéseit, amelyet gazdasági fejlődésünk gátlására megindítottak. Azzal, hogy finom mechanikánk megindítja a Diesel-motorok, a fémmegmunkáló gépek gyártását, a szupernehéz gépek kivételével, a famegmunkáló gépek gyártását, nehéz traktorok és más gépek készítését, a középgép gyártására orientálódik és így lényegesen jobban érvényesülhet a nagyobb feladatok teljesítésénél, amelyek a csehszlovákiai gépiparra várnak. A traktorgyártás a nehezebb típusúakra tér át, amelyek alkalmasak lesznek a nagyobb kiterjedésű Egységes Földműves Szövetkezetek és állami birtokok földjeinek megművelésére. Az általános gépgyártás A könnyű fémipar átveszi most a nehéz gépipar termékeinek egész sorát, mint például a könnyű- és középkonstrukciókat, tartályokat, öntőgépeket, armaturkákat, kerámiai gépeket, építkezési gépeket, mechanikai bányaberendezéseket, belüzemi szállítási berendezéseket stb. Igy az általános gépgyártásra tér át és így sokkal nagyobb szerepet fog betölteni gazdaságunk átépítésénél, mint eddig. Kühók A diszproporciót, amely az ötéves ten' első két évében a kohászati termelés és a gépipari üzemek kapacitása között megmutatkozott, kiküszöböljük azzal, hogy a vas, acél és a hengeranyag termelése lényegesen gyorsabb lesz, mint a gépipari üzemek kapacitása növekedésének üteme. 1950-től 1953-ig az acél termelését 42 százalékkal fokozzuk, míg a termelési területek szerűit megállapított gépipari üzemek kapacitása csak 12 százalékkal növekszik. Az acél termelésének fokozását a létező berendezés jobb kihasználásával érjük el, az üzemek gyorsított felépítésével, amelyeket az eredeti ötéves terv tervbevett, pontosabban a kuncsicei és a szlovákiai kohászati kombinát építkezésével, amely részben már 1953-ban lesz üzembe helyezve és egyes részlegek kivételével 1955-ben nyer befejezést. Az acélnak egy főre eső termelése Szlovákiában ezen építkezés befejezése után nagyobb lesz, mint az egy főre eső acéltermelés Angliában. Ami a termelés mennyiségét illeti, Csehszlovákia a világon a hatodik helyen lesz. Vasércbányák A kohóipar nyersanyagának alapját biztosítani fogjuk a vasérctermelés nagymértékű emelésével, a termelés az 1953. évben az eredeti tervhez viszonyítva 2.7-szeresére emelkedik és Csehszlovákia így a vasérctermelésben Európában az első helyre kerül. 1953ig hat bányában felújítják a munkát, a termelést 16 bányában kiterjesztik és négy új bányát nyitnak. 1955-ig 17 zúzdát létesítünk, amelyeknek terméke 80—90 százalékos vasat fog tartalmazni. A színesfém-ércek termelése az 1953. esztendőben 2.2-szeresére emelkedik az eredeti tervvel szemben. Ez is nagyon nehéz feladat lesz. A pirit fokozott bányászása, amelyet különben Titoék Jugoszláviájából kellene importálni, teljes mértékben fogja fedezni a hazai szükségletet. Szénbányák A fekete- és barnaszén termelése az 1953. évben az eredeti tervvel ellentétben 20 százalékkal nő. Az elmúlt esztendő tervteljesítéséből származó tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezen feladatok teljesítéfót idejében kell biztosítani. A barnaszén termelése 1953ban kétszerese lesz a kapitalista Csehszlovákia termelésének. Az új bányák létesítésével Szlovákiában a termelés háromszorosára nő és ezáltal biztosítást nyer Szlovákia saját energetikai szükséglete. A feketeszén kitermelésének modern gépek segítségével végrehajtott gépesítése, melyeknek alkalmazása a kapitalista Csehszlovákiában egyáltalában nem fordult elő, az 1950-es 40 százalékkal szemben 1953-bnn 60 százalékra nő. Folytatjuk a bányák villamosítását. A naftakitermelés tervbevett feladatainak biztosítása érdekében tervet dolgoznak ki a talajvizsgálatra és fúrásokra. Az 1953. évben az 1950. év háromszoros termelését érjük el. Energetika A villamosenergia termelés 1953-ban háromszor akkora lesz, mint az a kapitalista Csehszlovákia idején volt. 1955-ben Szlovákia annyi energiát termel, mint amennyit az egész kapitalista Csehszlovákia 1937-ben és Csehszlovákia az elektromos termelés tekintetében a világ legiparosítottabb államai sorába lép. A vízi-villanyerőművek részesedését, amelyet a kapitalista Csehszlovákia szénbárói konkurrenciális indokokból meggátoltak, az 1950. év 10 százalékáról 1955-ben 15 százalékra emelkedik. A vízienergia további felhasználásának felülvizsgálása után gyorsí-