Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-24 / 47. szám, szombat

A helyes könyvelés biztosítja a magasabb típusú EFSz-ekben a fejlődést to UJSZ0 1951 február 28 A kapitalizmus idejében a könyve, lésmek az volt a célja, hogy az üzem tulajdonosának állandó áttekintést nyújtson pénzügyi helyzetéről. Ma azonban egész más követelmé­nyeink vannak a könyvelést illetően. A könyvelés teszi lehetővé a tervhi­vatalnak és az üzemnek, hogy állandó áttekintése legyen a gazdálkodás me netéről. Elsőrangú követelmény, hogy a könyvelés minden egyes szövetkezeti tag előtt ugyanúgy érthető legyen, mint a funkcionáriusok vagy a munka, csoport vezetők előtt. A könyvelési feljegyzések segítséget nyújtanak a mindennapi munkában, kitűnnek belőlük az esetleges hiá­nyok a munka megszervezésében vagy a tervezett feladatok teljesíté­sében. A könyvelés csak akkor lesz ért­hető a szövetkezeti tagok előtt, ha le­egyszerűsítjük. Ahogy elképzelhetetlen, hogy az EFSz funkcionáriusa a saját noteszébe csináljon feljegyzéseket szövetkezeti gazdálkodásról, minden­féle könyvelési okmány nélkül, épúgy az is elképzelhetetlen, hogy az EFSz­ben a könyvelést valamilyen túlságosan bonyolult rendszer szerint végezzék. A pénzügyi és tervező dolgozók tu­datában vannak annak, milyen szerepet játszik az EFSz a falu szocializálásá­ban. Ezért az EFSz-ek könyvelési rendjére különös figvelmet fordítottak. Nem vették át egyszerűen más gaz­dasági ágakból a könyvelési rendszert, hanem a lehető legjobban kihasznál­ták a szovjet könyvelésben szerzett tapasztalatokat, megtárgyalták javas­lataikat a szövetkezeti tagokkal, vagyis megtettek mindent annak érdekében, hogy a könyvelés célszerű, de emel lett mégis a lehető legegyszerűbb le­gyen. Munkájuk eredményeként adta ki a földművelésügyi minisztérium a „Ho­gyan vezetjük a könyvelést a magasabb típusú EFSz-ekben" című segédköny­vet. Ezt a könyvelési segédkönyvet az olvasónak nagyon figyelmesen kell át­tanulmányoznia, hogy megértse az alapfogalmakat, mint például mi a bir­toktulajdon vagy a hitel, stb. Ettől azonban nem szabad az olvasóknak visszariadniok. Mi mindent tudhatunk meg az EFSz könyveléséből? Mindenekelőtt megtudhatjuk azt, hogy a szövetkezetnek mekkora a birtoka, évente mennyit fejlődik és milyen források járulnak a legjobban hozzá fejlődéséhez. A könyvelésnek köszönhető az is, hogy mind a tagok, mind a vezetőség állandóan figyelem­mel kísérhetik a gazdálkodás menetét és ezáltal megakadályozhatják a ja­vakkal való pazarlást. Nagy előnye a könyvelésnek az is, hogy a szövetkezeti tagok állandóan figye. lemmel kísérhetik, milyen mértékben emelkedik a szövetkezet jövedelme. Mindebből világosan láthatjuk, hogy a könyvelés nemcsak a könyvelő, ha­nem a szövetkezeti tagok ügye is. Ha mindannyian gondoskodni fognak arról, hogy a könyvelést gondosan vezessék, akkor biztosítva van a szövetkezet fejlődése. Nagy hiba lenne, ha a szö­vetkezeti tagok nem értenék meg a könyvelés jelentőségét és csupán hiá­bavaló dolognak tartanák. A könyvelő a szövetkezeti vagyon és a pénzgaz­dálkodás őre. A másik oldalon pedig a könyvelők­nek kell tisztában lenniök munkájuk felelősségteljes mivoltával. A könyve­lőknek nemcsak* azzal kell törődniök, hogy feljegyzeseik rendben legyenek, az adatokban az egész szövetkezeti életnek kell visszatükröződnie. Az Egységes Földműves Szövetke­zetek bizonyára nem akarják azt, hogy a könyvelési munkát állandóan brigá­dosok végezzék. Minden EFSz-nek saját érdeke, hogy tagjai soraiból neveljen megfelelő könyvelőket. A földmüvelésügyi minisztérium ál­tal kiadott brosúrát minden egyes szö­vetkezeti tag tanulmányozza át. Elke­rülhetetlen azonban, hogy ezzel a se­gédkönyvvel legalább az EFSz veze­tősége és funkcionáriusai tisztában le­gyenek. Ha valamelyik szövetkezeti tag meg akar győződni valamely adat­ról, hogy például mennyi gabonát arat­tak le vagy mennyi műtrágyára van szükség, vagy hogy mennyi gabonát adtak el, akkor elég, ha egy pillantást vet a könyvekbe. A segédkönyvben az is meg van magyarázva, hogy milyen alapokat kell létesíteni az EFSz-ben és miért fonto­sak. Mindenekelőtt az oszthatatlan alap a fontos, amely az EFSz szervezési alapját és a további fejlődésének biz­tosítékát képezi. A könyvelési rend úgy van kidól­gozva, hogy az egész birtokról, min­den bevételről és kiadásról állandó át­tekintést adjon A szövetkezeti tagok állandóan figyelemmel kísérhetik az adatokból, hány szarvasmarhája van a szövetkezetnek és milyen súlyúak, hol vannak elhelyezve, stb. Hasonlóképpen a szövetkezet többi ügyes-bajos dol­gairól is áttekintést ad a könyvelés. Nagy előnyt jelent a szövetkezeti tagoknak, hogy a jól vezetett könyvelésből azonnal láthatják, hogyan számolták el mun­kájukat és m lyen természetbeni és pénzben! jutalomra van joguk. Legjobb könyvelési szakembereink nagy gondot fordítottak az új könyve­lési rend kidolgozására. Hogy EFSz­eink könyvelése tényleg megfeleljen a követelményeknek, sokat merítettek a könyvelésről szóló szovjet irodalom­ból. A könyvelési oktatók iskolázására szintén nagy gondot fordítottak. Még sem állíthatjuk azt, hogy ez a mű tö­kéletes. A gyakorlatban bizonyára több hi­bára rájövünk, amelyeket aztán foko­zatosain el kell távolíianunk. Fontos az, hogy maguk a könyvelők, a szövetke­zeti tagok, a munkacsoportvezetők és a pénzintézetek szakemberei állandóan bírálják a könyvelési rendet, mert csak az egészséges kritika segíti a hibák eltávolítását. Rövid időn belül a könyvelés az EFSz-ekben nagy segítséget fog je­lenti a pénzügyi rend megszilárdításá­ban, valamint a termelési és munka­tervek teljesítésében. A könyvelés eredményei rövid időn belül ismételten bebizonyítják kis- és középföldmüve- | Az őszi munkák versenyének győztes EFSz-ei Vasárnapra, február 25-re, a Februári Győzelem történelmi évforduló­jának napjára, a kerületi Nemzeti Bizottságok munkaértekezleteket hívtak össze, amelyen felülvizsgál Iák. hogy az egyes szövetkezetek felkészültek-e rendesen a tavaszi munkákra, valamint kihirdetik az 1950-es év őszi munka­versenyének eredményeit Prága: a velenv-i IV. tÍDUsú EFSz az északprágai járásban, a vináricei III. típusú EFSz a mladá-boleslavi já­rásban, a krastinvi III. tínusú EFSz a nyugat-prágai járásban. České Budejovice: a hornéoenai IV. típusú EFSz a hradeci iárásban. a ha­dé jovicei III. tíousú EFSz és a mytoi III. típusú EFSz a krumlovi járásban. Plzeň: a plánv-i IV. típusú EFSz a stribroi járásban, a pobežovicei III. tí­pusú EFSz a horsovsktvni iárásban, a buči III. típusú EFSz a toužimi járás­ban. tlstí nad Laben: a ranái III. típusú EFSz a lomní járásban, a slatinicei III. típusú EFSz a mosti iárásban. bečány-i III. típusú EFSz a lovosicei járásban. Liberec: a václavicei IV. típusú EFSz a Iiberei iárásban. a boseny-i II. típusú EFSz a mňihovoi járásban, poustkai IV. típusú EFSz a frydlanti járásban. Hradec Králové: a sakaličkai II. típusú EFSz a hradeckrálovei iárásban. a veľké jeselicei III. típusú EFSz, a ja­roméri járásban, a st. rokvtniki III. típusú EFSž a trutnovi iárásban. Pardubice: a orostredni-libchahi IV. típusú EFSz a lánu-cvitavv-i járásban, ban, a karlovei III. típusú EFSz a lito­myšli járásban, a modreci II. típusú EFSz a polickai iárásban. Jihlava: a stritvezi II. típusú EFSz a hlavni brodi iárásban. a vribeci II. típusú EFSz a ledeči iárásban, a mar­A vásárúti állami birtokon megkezdték a vetést Trnávkán néhány nap múlva befejezik az árpa és a zab vetését A vásárúti állami birtokon és Trnáv­kán a tavaszi munkákra való előké­születeket még a mult év decemberé­ben megkezdték, amikor is mindkét helyen politikai- és szakiskolázást tar­tottak az alkalmazottak számára. Az állami birtokok egyes gazdasá­gain részletesen megtárgyalták a ta­vaszi munkák biztosításáról szóló seinknek, milven előnyökkel jár a kö- j kormányrendeletet. Ezután a vezető­zös szövetkezeti gazdálkodás. I ség felülvizsgálta, hogy az előkészüle­A munka szocialista megszervezése az EFSz-ekben Több EFSz-ben szilárdítják a normákat A magasabb típusú szövetkezetek közgyűlésén szövetkezeti tagjaink a normákról, az állandó munkacsoportok megalakításáról és a munka munka­egységek szerinti jutalmazásáról tár­gyalnak. Közben több olyan eset elő­fordul, mint például a rétéi III. típusú EFSz-ben is, hogy a tagok megszi­lárdítják a normákat. A rétéi szövetkezeti tagok a foga­tokkal végzett középszántás normá­ját 0.45 hektárról 0.50 hektárra, a hereforgatás normáját 0.8 hektár­ról 1 hektárra, a kukoricatörés nor­máját pedig 0.12 hektárról 0.15 hektárra emelték. Vannak olyan EFSz-ek is, amelyekben a vetési munkálatokat 3 munkaerő helyett 2 munkaerő fogja végezni. Ez szintén a normaszilárdítás egyik formája. Annak ellenére, hogy még mindig kelnünk, mert a norma, a munkaegy­ségek és az állandó munkacsoportok kérdése először keltette fel a szövet­kezeti tagokban az érdeklődést. Fon­tos, hogy a népi közigazgatás kihasz­nálja ezt az érdeklődést a tavaszi munkák alatt, vagyis a lehető legtöbb EFSz-be bevezes­sék a munka csoportokban való megszervezését, a norma- és a munkaegység-rendszert. A népi közigazgatás ezt a feladatot rendszeres meggyőző és oktató mun­kával, valamint a mintaszövetkezetek példájának kiemelésével akarja el­érni A normákat eddig a magasabb tí­pusú szövetkezeteknek 58%-a tárgyalta meg. Hasonló a helyzet az állandó munkacsoportok összeállításában is. A munkaegységek utáni jutalmazás kér­dését eddig a harmadik és negyedik típusú szövetkezeteknek 51 százaléká vannak hiányosságok a munka helyes ban tárgyalták meg. Ami az egész megszervezés részletkérdéseinek mee- évi terveket illeti, néhány EFSz-t ki­véve, mindenütt folyamatban van a tek tényleg tervszerűen folynak-e. A vásárúti és a trnávkai állami bir­tok alkalmazottai úgy feleltek a ta­vaszi munkák biztosításáról szóló kor­mányrendeletre, hogy kötelezettséget vállaltak, hogy a tavaszi munkák meg­kezdéséig az összes traktorokat és egyéb felszerelést megjavítják és biz­tosítják a szükséges nemesített vető­magot. A vásárúti állami birtokon a gé­pek és a mellékfelszerelések javítását már február 9-én befejezték. Ezután rögtön másnap megkezdték a tavaszi munkákat. Eddig bevetettek 15 ha b-rsót és 60 ha árpát. Pár napon be­lül megkezdik a zab vetését is. Ezen­kívül a terv szerint 65 hektáron zöld­séget fognak termelni. A trnávkai állami birtokon a vetés elvégzésére két öt tagból álló mun­kaosztagot alakítottak, amelyek a mun­kát normák szerint fogják végezni. Az első osztag egy pár fogat segít­ségével naponként 4 hektáron végzi el a boronálást, a második osztag pe­dig ugyanilyen területen a vetést. A vetés a trnávkai állami birtokon folya­matban van és ha az időjárás továbbra is kedvezni fog, az árpa és a zab ve­tését egy hét alatt befejezik. kétai II. típusú EFSz a dačicei járás" ban. Brno: a vracovicei IV. tíousú EFSz a znojmoi járásban, a čutvríceti III. típusú EFSz a lánu-cvitavvi járásban, a kadovi IV típusú EFSz a moravské­krumlovi járásban. Olomouc: a slanovi III. típusú EFSz a zábri járásban, a václavovi II. típusú EFSz a bruntáli iárásban. a strbné hory-i III. típusú EFSz a rimarovi já­rásban. Gottwaldov: a blisicei II. típusú EFSz a kyjovi járásban, a prusánsky-i III. típusú EFSz a hodonini járásban, a drahlovi II. típusú EFSz a krome­ŕiži járásban. Osztrava: a sedlnicei III. típusú EFSz a novijíčiňi járásban, a bilivi III. típusú EFSz a bilovcei járásban, a pfbomi II. típusú EFSz a lučiňi já­rásban. Bratislava: a nemesabonvi IV. típu­sú EFSz a dunaszerdahelvi járásban, a csicsói III. típusú EFSz a nagyme­gyeri járásban, a záhorskávesi II. típusú EFSz a malackai iárásban. Nyitra: az udvardi III. típusú EFSz az érsekújvári iárásban. a farkasdi III. típusú EFSz a vágsellvei járásban, a dezsenyei II. típusú EFSz a lévai járásban. Besztercebánva: a eömöri III. típu­sú EFSz a tornaijai iárásban. a beltiji III. típusú EFSz a banskáštiavnicai já­rásban, a kopernicei IV típusú EFSz a körmöcbánvai iárásban. Zsolna: a necpali III. tíousú EFSz a túrócszentmártoni iárásban. a lestini III. típusú EFSz az alsókubini járás­ban, a bytčai II. tínusú EFSz a bytčai járásban. Kassa: a leleszi III. típusú EFSz a királyhelmeci iárásban. a martejovicei III. típusú EFSz a poprádi iárásban, a slaneci III. típusú EFSz a kassai já­rásban. Eperjes: a dubovai III. tínúsú EFSz a svidniki járásban, a pozsdicovcei III. típusú EFSz a nagvmthályi járásban, až ublai III. típusú EFSz a szninei já­rásban. A győztes EFSz-eket a földművelés­ügyi minisztérium díszoklevéllel és más értékes ajándékokkal jutalmazza meg. Az egyes járások győztes EFSz-ei tárgyi jutalmakban fognak részesülni. A dunaszerdahelyi állami gépállomás és a csécsénypatonyi IV. típusú EFSz szerződéskötése megszervezés részletkérdéseinek meg­tárgyalásában, a közgyűlések kam­pányát mégis eredményesen kell érté­kidolgozásuk. A dunaszerdahelyi állami gépállo­más a csécsénypatonyi EFSz-szel mintaszerződést kötött az 1950-5l-es gazdasági évre. A szerződésben mind a két fél kötelezi magát munkája megjavítására és ezáltal a termés emeiesére. A csécsénypatonyi EFSz a du­naszerdahelyi gépállomás munkája c/t szaa^et f alu szavaz Február 18-án a tambovi kerü­let felett magasan ragyogott a februári nap- Kemény fagy volt. Reggel 6 órakor Koreloje község­ben nagy nap kezdődött: a szov­jet szövetség Legfelső Szovjet képviselője megválasztásásnak napja. A választóhelyiséget a klubban, rendezték be, ahová a környező kolhozok földművesei naponta ellátogattak, hogy megtekintsék az új filmeket, hogy meghallgas­sák az előadásokat. Ide látogattak el a tambovi színészek is, hogy szórakoztassák és neveljék a fa­lusi dolgozókat. Ma ebben a he­lyiségben szavazni fognak. Zárt kabinok, urnák, hosszú asztal stb., a legnagyobb komolysággal várnak a szavazókra. A klub be­járata szépen ki van díszítve. A falakon különböző piaklátok és a Kommunista Párt. valamint e szovjet állam vezetőinek fény­képe liátható. Községünk jelöltje Vjacseszlav Jakovlevics Sporov olyan em­ber, akit a földművesek nagyon jól ismernek. Ó maga is földmű­ves, 44 éves. Gyermekkora na­gyon nehéz volt. Apját korán elvesztette, úgy, hogy 12 éves korában már maga végezte a leg­nehezebb munkJákat is. De a fiú, aki a gorkovi vidék egyik elha­gyatott falujában született, ta­nulni akart. Kitartóan haladt célja felé, amelyet a szovjet kor­mány idejében sikerült elérnie. Agronómus lett Először Gorkov vidékén, mint kisegítő agronó­mus működött, de amikor szer­vezési tehetsége kibontakozott, kinevezték j!árási agronónvusnak. Igy kezdődött hosszú útja. Spo­rov elvtárs minden tapasztalatát és tehetségét a szovjet szocialis­ta mezőgazdaság továbbfejlesz­tésére szentelte. Az egyik gép­állomás igazgatója lett. aztán fő­agronómus. majd újból igazgató A magas termés eléréséért és a kolhoz megszilárdításáért ál­dozza fel Sporov minden szabad idejét, minden percét­1939-ben Sporov a Gorkov vi­déki mezőgazdasági osztály elnö­kének helyettese lesz. Tambovba 1943-ban költözött, ahol meg­nyerte a tambovi földművesek bizalmát. Sporov valóban nagy ember. Vidám, szélesen orosz az arca, bátor a beszéde, amelyet mindig közmondásokkal fűszerez. Az emberek szeretik Sporovox nagyvonalú gondolkozásáért és azért, mejŕt a nép jólétéért dol­gozik Sporov, aki Tarnbov vi­dékének mezőgazdaságát irányít­ja, egy percig sem szűnik meg tanulni. Ma. amikor a választó­jegyeken az ö neve van feltün­tetve, Moszkvában van, hogy ki­egészítse elméleti tudását és hogy aztán tapasztalatait tovább adhassa. Igy még jobban fog tudni dolgozni és még jobban fogja tudni irányítani Tarnbov vidékének modern mezőgazdasá­gát. Nem taHálkoztam az egész vi­déken olyan emberrel, aki rosz­szat tudott volna mondani. Spo­rovról. Az emberek mindenütt szeretik és bíznak benne. Az el­múlt választásokon is megvá­lasztották a Legfelső Szovjet képviselőjévé. Ma megint jelölt. Már ez is arról tanúskodik, hogy a dolgozók mennyire bíznak ab­ban, hogy Sporov az elkövetke­zendő négy évben a nép érde­keit fogja szolgálni. Az emberek családostul érkez­nek a választási helyiségbe. Az ifjúság csoportostul jön A fel­sőbb osztályok tanulói az idén először fognak szavazni. A nap egyre magasabbra emel­kedik. Az utcák élénk beszélge­téstől hangosak. A házakon min­denütt vörös zászló lengedez. Ma minden házban az egész ország­ban ünnep van. A szovjet embe­rek. akik szavazólapjaikat az ur­niákba ejtik, a szovjet hatalomra, a bölcs Sztálinra és a szovjet ál­lam békés külpolitikájára sza­vaznak. A földművesek nagy lel­kesedéssel beszélnek J. V. Sztá­linnak a Pravda munkatársának adott viálasziáról, amely februiár 17-én. a választás előestéjén je­lent meg. Attlee angol miniszter­elnök és egyálaián a világ imperialistái és háborús uszítói jó feleletet kaptak. Igen, ők azok, akik élszenteskedve a bé­kéről beszélnek, de közben vér­re szomjaznak, A Szovjetúnió hatalma és bé­kében élniakarása Sztálin min­den egyes mondatából kitűnik. A kolhoztagok házaiban és a szavazóhelyiségben egyre vissz­hangzik a jelszó: Sztálin a győ­zelem! Sztálin a béke! Sztálin a dolgozók boldog és örömteljes élete! Ma azért szavazunk, hogy a kommunizmus napja hazánk felett midig olyan ragyogóan tündököljön, mint ezen a dicső­séges februári napon. rt a búzatermés 20.66 %-val, az árpa.érmés 22%-val, a zabtermés 30.1 %-val, a kukoricatermés 9.2%­val, a napraforgótermés 21.68%-val, a cukorrépatermés 18.5%-val, a korai burgonya 4.85%-val, az őszi repce 19.58%-val, a lentermésnek pedig a 30.8%-val fizet. Ol an növények megműveléséért, amelyeket a szövetkezet csak a saját szükségletére termel, mint például a takarmányrépa és a zöldségfélék, a szövetkezet a gépállomásnak a mun­katervek szerint készpénzben fizet. Abban az esetben, ha a gépállomás a kedvezőtlen idő­járás miatt valamelyik munkát nem tudná elvégezni, a termelésből já­ró százalék csökken a munka érté­kével, amelyet a gépállomás nem tudott elvégezni. Ellenkező esetben, ha a gépállomás a tervet túlteljesí­ti, a termelés százaléka a munka értékével emelkedik. Az EFSz kötelezi magát, hogy a gépállomás gépeit megfelelő helyen fogja elhelyezni, hogy mindig kéz­nél legyenek. A gépállomás a csé­csénypatonyi szövetkezetből csak ak­kor viheti el a gépeket, ha itt már be­fejezte a munkákat. Az EFSz csak :kkor engedi elvinni a gépeket, ha olyan javításra van szükség, amelyet a szerelők a hely­színen nem tudnak elvégezni. A szövetkezet ezenkívül elvállalta, hogy a dunaszerdahelyi gépállomás traktorosainak elszálásolásáról és élel­mezéséről teljes mértékben gondos­kodni fog. Ez az együttműködés a gépállomás és az EFSz között a szilárd szocialista szerződés alapján történik. Minden egyes mezőgazdasági mun­kára külön szerződést készítenek, melyekben fel van tüntetve a mun­ka nehézsége, elvégzésének ideje és a munkáért járó jutalom meny­nyisége. A közönséges szerződések azonban nem mennek a dolgok mélyére, mert nem fordítanak elég figyelmet a mun­ka minőségére. Ez azonban teljes mértékben kiküszöbölődik a szerző­dések magasabb formáinál, vagyis a termelés alapján kötött szerződések­nél, amelyekben elsőrangú szerepet az elvégzett munka minősége játszik Az ilyen szerződésekben mind a két szer­ződő fél egyenesen érdekelve van a magasabb termés elérésében. Ha a Gépállomás dolgozói jó munkát vé­geznek, akkor azzal mind a ma­guk, mind az EFSz jövedelmét emelii.

Next

/
Thumbnails
Contents