Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-21 / 44. szám, szerda

UJSZÖ Dulles Japánban 1951 február 21 Sztálin elvtárs szavainak hatása a világsajtó tükrében 3 Sztálin neve az egész emberiség számára a tartós békét és a jobb jövőt jelenti A hír, hogy Joszif Visszarionovics Sztálint, a szovjet nép vezérét, egyhangúan megválasztották a Legfelsőbb Szovjet képviselőjéül, a lenin­grádi Kirov választókerületben villámgyorsan terjedt el, s egész Leningrád­ban és a lakosság széles köreiben hatalmas lelkesedést váltott ki. Robotnyicseszko Gyelo A nagy Sztálin szavai határtalan bizalommal töltöttek el bennünket, hogy a békéért és szocializmusért folytatott nemes harcunk sikerrel fog végetérni. Otecsensztven Front A világon száz. és százmillió em­ber olvasta e napokban és olvassa új­ból és újból a nagy Sztálin ny latkoza­tát. Sztálin szavai mindig a legfonto­sabb nemzetközi problémákra figyel­meztették az emberiséget. És mint mindig, Sztálin szavai világosan rávi­lágítottak a nemzetközi helyzetre. E válasz megvilágításában mindenki tisztán tudja megkülönböztetni az igazságot a hazugságtól, a vclóságot a szovjetellenes propaganda rágalmai­tól. Szabad Nép Az egyszerű emberek legnagyobb barátja és védelmezője, aki legjobban ismeri gondjait és vágyait, arról be­szél, ami a mai nemzetközi politikában a legfontosabb. Az új háborút a jelen időben nem lehet elkerülhetetlennek tartani. Iránytű és fegyver Sztálin generalisszitnusznak ez a kijelentése minden békevédő számára. Iránytű, amely a népeknek a nemzetközi hely­zet összetett kérdéseiben helyes irány­elvül szolgál. Ez a nyilatkozat fegyver és segítség, amellyel a béke védők mind határozottabban tudják vissza­utasítani a háborús uszítók provoká­cióit. Zerí-I-Popullit A béke és a nemzetek biztonságá­nak szempontjából különleges fontos­ságot tulajdonít az albán nép J. V. Sztálin megnyilatkozásának. Az albán nép szíve teljes melegével köszönti J. V. Sztálin szavait, mert azok kifejezés­re juttatják az egész világ békeszere­tő embereinek óhaját és akaratát. Baskitni Ma, amikor Washington és London uralkodó köreinek militarista politikája következtében a nemzetek biztonságát egy új háború veszélyezteti, Sztálin elvtársnak szava a világ minden ré­szén mint erélyes vádirat hangzott el, komoly figyelmeztetés a rágalmazók­nak és a háborús uszítóknak. J. V. Sztálin szavai fellelkesítik a békeszere­tő népeket a további harcra, hogy megőrizzék a békét és biztosítsák a nemzetek boldogságát és szabadságát. J. V. Sztálin szavai új erőt adnak a béke harcosainak, megerősítik őket abban, hogy igazságos ügyért harcol­nak és a béke védelmére további sike­rekre mozgósítják. Neues Deutschland J. V. Sztál n felhívása a világ né­peihez, hogy a béke megtartásának ügyét vegyék saját kezükbe, a béke megőrzése érdekében fejtsenek ki széles kampányt, a háborús uszítókat leplezzék le, a "németországi békevédő­ket is további fokozott harcra mozgó­sítják. Sztálin elvtárs nyilatkozatában tett utolsó szavai, amelyben megálla­pította, hogy a Szovjetúnió továbbra is következetesen fogja megvalósítani a háború k'küszöbölésére, a béke meg­tartására irányi'ló politikáját, világo­san jellemzi a Szovjetúnió külpolitiká­ját. . Berliner Zeitung A béke védelme minden békeszerető polgárnak ügye. Minden becsületes embernek a békét védenie kell. A mi feladatunk most az, ne engedjük meg, hogy a háborús uszítók becsapjanak, ne engedjük, hogy minket zsoldosaik- I ká tegyenek, az agresszorok számára I A holland kormányválság, bár ja­nuár 24-e óta tart. még nem ért vé­get. Hollandia tulajdonképpen 4 hete már kormánv nélkül van. A reakciós kormánv bukását a holland koalíciók­ban bekövetkezett ellentétek okozták. Indító oka az volt, hogv egves politi­kai tényezők elviselhetetlennek tartot­ták az amerikai imperialisták beavat­kozását az ország belpolitikai kérdé­seibe. Igy például Eisenhower amerikai tábornok parancsára a holland vezér­kar magasrangú tisztiéit félre állítot­ták és azok heivébe még reakciósab­nem szabad fegyvereket gyártanunk, nem szabad őket támogatnunk. J. V. Sztálin szavai a békevédők további ténykedésének világos irányvonalat adott. Ce Soír J. V. Sztálin nyilatkozata hatalmas jelentőségű. Sztálin generál sszimusz eltérően az atlanti államok vezető té­nyezőitől, akik mindenféléről össze­vissza beszélnek, nagyon fontos nyi­latkozatot tett, amely nagy figyelmet érdemel. Megnyilatkozása annál jelen­tőségteljesebb, mivel a nemzetközi helyzet k éleződésének idején történt és beszéde a béke után áhítozó népek legmélyebb szívbéli kívánságának és óhajának felel meg. J. V. Sztálin nyi­latkozata a világ népei számára az egyedül helyes utat mutatja meg, amelyen járniok kell, hogy a békét megőrizhessük és megszilárdíthassuk, amelyet azok veszélyeztetnek, akik a saját agresszív törekvéseiket a Szov­jetúnió elleni rágalmakkal igyekeznek kendőzni. Land og Folk Sok éven keresztül csak hisztérikus lármát, fenyegetőzéseket hallottunk a nyugati politikusoktól. Láttuk, hogy miként dicsekedtek erőikkel, miként fenyegetőztek atombombákkal. Mind­ezek után mily kellemes volt hallani, ahogy Sztálin, a szovjet népek vezére és a békezászló hordozója nyugodtan és objektíve cáfolta a tenyek' alapján a háborús uszítók hisztérikus hazug­ságait és hangsúlyozta, hogy a háború nem elkerülhetetlen, hogy a béke meg­őrzése attól függ, hogy a népi töme­gek mily határozottsággal és elszánt­sággal harcolnak a háború ellen, a bé­ke megőrzése érdekében. Oesterreichische Volkstimme Sztálin szétverte az amerikai hábo­rús uszítóknak és zsoldosaiknak, az Attlee-féle jobboldali szociáiistáknak propagandáját. J. V. Sztálinnak ezek a szavai forró visszhangot keltenek az emberiség millióiban. IJj reményt ad­nak, új erőt a világbéke megőrzéséért folyó harcban. Uníta J. V. Sztálin szavai minden jóakara­tú férfit és nőt lelkesedéssel töltenek el. Irányt szabnak, megmutatják a célt és azt, miként kell a béke megőr­zéséért folytatott harcban működnünk. Az olaszok, akiknek hazájuk sorsa drága, fokozni fogják törekvésüket a békért folytatott harcban. J. V. Sztálin szavai nemcsak egy párt embereihez szólnak, hanem mindenkihez, mind­azokhoz, akik azon a véleményen van­nak, hogy pártállásra való tekintet nél­kül szükséges a közös együttmunkál­kodás a legborzalmasabb fenyegetés eltávolítására. Olaszország demokrati­kus szervezetei az összes erőket moz­gósítják, hogy Sztálin elvtársnak a moszkvai Pravda szerkesztőjével foly­tatott beszélgetése milliós példány­számokban e'iusson a néptömegek leg­szélesebb rétegeihez. Avanti Sztálin nemcsak saját népe nevében szólott, de a többi nemzetek nevében is. Sztálin nemcsak az összes becsüle­tes emberek érdekéhez, de szívükhöz is közel áll. Sztálin jól tudja, hogy a nemzetek béke utáni vágya az egye­düli erő, amely a háborút meggátol­hatja. A békét valóban akarni, annyit jelent, hogy nem szabad passzíve vár­ni rá, minden nap, m'nden helvzetben ál'andóan harcolni kell a háborús erők ellen, aljas módszereik ellen és hazug, rágalmazó propagandájuk ellen. bakat neveztek ki. akik hailandók vol­tak vakon követni az amerikaiak pa­rancsait A holland dolgozó nép mind erőseb­ben és határozottabban iuttatia k fe je­zésre ellenállását mindazzal szemben, amit a holland reakciósok és jobboldali szociáldemokraták akarnak megvi'ló­sítani. A holland dolgozók széles tö­megeinek határozott követelése, hogy nemzeti egységkormánv létesüljön, amely a nép követelménvének eleget tesz és programmiául a béke biztosítá­sának célját tűzi ki. Az amerikaiak az utóbbi időben álarc nélkül, kendőzetlenül törnek gonosztevő terveik megvalósítására. Az ázsiai nemzetek elleni agresszió tá­mogatására most fokozott ütemű po­litikai manőverezést kezdtek Jaipán­ban, hasonlót, mint Nyugat-Német­orszában. Eisenhower európai útja során „kiitüntető látogatásban" ré­szesítette a nyugatnémetországi' re­vánsszellemtől átitatott fasiszta-hit­lerista politikus csemetéket, sőt any­nyira ment, hogv a törvényesen el­ítélt bűnösök előtt udvariasan meg­nyittatta a börtönajtót. Ugyanígy te­vékenykednek az angol-amerikai im­perialisták ma Japánban. Mac Ar­thur Japán korlátlan ura most ugyan különösképpen el van foglal­va Koreában. Csapatai itt egymásután súlyosabbnál súlyosabb vereségeket szenvedtek. Ez a távolkeleti haramia, Koreában szenvedett vereségei kö­vetkeztében csak tépázott nimbusz­szal ülhetett volna le a japán milita­ristákkal folytatandó tárgyalások asztalához. Az amerikaiak gyorsan más embert szemeltek ki- Más hábo­rús uszítót, hisz az imperialista ér­dekekért síkra szálló amerikai poli­tikai életben nem kis számban szere­pelnek az emberiség romlására törő háborús uszitók. A választás Dulles­ra esett, aki nevét hírhedtté tette kü­lönösen a koreai háború előkészíté­sével. Dulles tehát megjelent To­kióban, hogy felvegye a tárgyaláso­kat Jósadéval, a japánok bábminisz­terelnökével, valamint, hogy tárgya­lásokat folytasson a japán militaris­tákkal. reakciósokkal, mindazokkal, akik Hitlerrel összejátszottak, akik a háborús bűnös címmel voltak pár évvel ezelőtt megbélyegezve. Ameri­ka tudatában van annak, hogy nincs keresnivalója ma miár Távolkeleten, hegy a győzelmes kínai népi hadse­reg sorra feldöntötte azokat a ter­veket, amelyeket Kína és a távolke­leti többi népek kizsarolása és rab­igába döntése céljából az amerikai imperialisták terveztek. Utolsó mentsvárul most Jap .nna.1, a japán militaristákkal akarnak Következni. Sutba dobják a háború utón létrejött egyezményeket, Japánnal külön egyezményt akarnak kötni és az amerikai imperialisták háborús gé­pezetének egyik alkotóeleméül sze­retnék beállítani a japán militariz­musit. Dulles első követelménye az volt. hogy a japán reakciósok fejt­senek ki minden elképzelhető erősza­kot a Japánban mind erősebbé váló és mindinkább elmélyülő népi de­mokratikus mozgalom ellen. Dulles Tokióban sz.mtajan további köve­telménnyel lépett fel, így: hogy az amerikai szoldateszka számára Japán területeket és olcsó ágyútöltelékex biztosítsanak. Az amerikai háborús uszító egyébként azt is hangsúlyoz­ta. ahogy ezt az Izveszti.ja február 11-i számában olvashattuk, hogy az USA hadseregét továbbra is Japán területén kívánja tartani. Amerika tehát a tervezett külön egyezmény­nyel „törvényesíteni" akarja belát­hatatlan időkre Japán okkup'cióját s a militaristáknak a revánsszellemtől fűtött iapán háborús uszítókkal mó­dot akar nyújtani arra, hogy a japán és a többi távolkeleti népek elnyo­máséban. zsarolásában és kizsákmá­nyolásában közösen vegyék ki részü­ket. Japán népe Japán újrafelfegyver­zésére hasonlóképpen tekint, mint ahogy Nyugat-Németország dolgozó népe ökölbeszorított kézzel, harci el­szántsággal. hogv nem fogja tűrni a hazai reakciósok és az amerikai impe­rialisták elnyomását. A japán nép, a gyárak, üzemek munkásai, a paraszt­ság, a haladószellemű értelmiség tö­megei mindinkább erősödnek, egysé­gük mind kifejezőbb lesz. egy feladatra összpontosulnak az erők: megakadá­lyozni Japán újrafelfegyverzését, meg­akadályozni azt, hogy a japán háborús bűnösökkel és revans-szellemtő! átita­tott militaristákkal az amerikaiak is­mét a kétségbeesésbe és szerencsét­lenségbe sodorhassák az ország népét. A Távolkelet népei ezenkívül tudatá­ban vannak Japán népével együtt an­nak, hogy az amerikai imperialisták ezen újabb mesterkedése mire irányul. Veszélyeztetni akarják a Szovjetúnió, Kína és Ázsia népeinek szabadságát. A háborús uszítók imperialista céljait azonban megakadályozza az ázsiai né­pek forró szabadságvágya, győzelmes egysége, öntudatraébredése. Mindez nemcsak a koreai nép végső győzel­mét fogja biztosítani, hanem a távol­keleti népek szabad hajnalának bekö­szöntését is. A kirovi főtéren már a kora déli órákban tízezrekre menő tömeg hul­lámzott, amely lelkesen éljenezte Jo­szif Visszarionovics Sztálint. A tér va­lóságos zászlóerdő volt, a lelkesen tüntető dolgozók hatalmas transzpa­renseket vittek és Sztálin elvtárs nagyméretű fényképeit. Leningrád la­kossága a főtéren rögtönzött gyűlést taitott, amelynek első szónoka Alexej ZAŤKOV elvtárs volt, a Kírov-üzem kiválló mestere. Soha sem fogom elfelejteni azt a napot, amikor megkaptam a válasz­tócédulát, amelyen valamennyiünk leg­szeretettebb emberének. Sztálin elv­társnak neve állott. Az egész világ figyelme szegeződjék ránk. lássák államrendszerünknek ereiét és hatal­mát, népünk egységét a Kommunista Párt és hőn szeretett Sztálin elvtár­sunk melletti felzárkózottságát. A következő felszólaló Nina I. IVANOVA elvtársnő volt. a Radocsij­gyár fiatal munkásnőie. Szavai büsz­kén szálltak és megtöltötték a teret. Az amerikai szolgálatban álló reak­ciós Pleven-kormány folytatja Francia ország fasizálását. A legutóbbi naj. során elrendelte az állami gáz és vil­lanymíívek alkalmazottai önsegélyző egyesületének felosztását. Ez az ön­segélyző szervezet ismert volt haladó A tiránai Zeri-I-Popullit című lap­ban „Láttam Belgrádot" címmel cikk jelent meg, amelyben az albán lap egyik olvasója számot ad arról, milyen viszonyok uralkodnak ma Belgrádban, ahol a Tito-banda ural­kodik. Az üzletek kirakatai teljesen üre­sek — írja a levél írója —, csak Tito képei és lakájainak képmásai állnak a kirakatokban, áru vajmi kevés s azok is fantasztikusan drágák- Egy átlagos férfi felöltő ára 15.000 dinár, ugyanakkor a jugoszláv munkás havi keresete nem tesz ki többet 3000 dinárnál havonta. Egy ing éra 2200 dinár, egy pár cipő 6500 dinár, egy fel fokhagyma 20 dinár, egy to­jás ára 40 dinár. Az élelmiszer nincs jegyre, de egyáltalában nincs is élel­miszer. Belgrád lakossága hónapok óta nem látott mér sem húst, sem vajat. 1949 óta — bár jegy van — fát. szenet, szappant a lakosság egy­általában nem kapott. Természetesen nem éli ez a Tito vérebeire, akik min­denben, amit a lakosság nem kap. dúskálnak, A cigaretta ára az utób­„Sztálin neve a földkerekség összes egyszerű emberének vezércsillaga. E név jelenti az egész haladó emberiség Sľámára a reménvt. a tartós békét és a jobb jövőt. A béke íigve győzedel­meskedni fog, mert e nemes harc élén a mi nagv Sztálinunk áll." A sok dicsőséget szerzett Viborgi negyed nevében Sztálin nevét viselő üzem kontruktőrje, Nikolái KOLAJEV elvtárs szólalt fel. „Mialatt az imperialisták, akik lelki­ismeretük utolsó szikráiát is elvesz­tették már, vérborítiák Korea. Ma­láj, Vietnam városait és falvait s a békés lakosságot gyilkol iák. a mi né­pünk lelkesedéssel dolgozik a sztálini békeirányelvek szerint a kommuniz­mus megvalósításán. Sztálin által in­sp rálva a béke munká iának frontján újabb ""őzelmek felé meevünk." A gvülésről Joszif Visszarionovics Sztálin elvtársnak üdvözlő táviratot küldtek a Ien ;ngrád''ak A hála és oda­adás e rögtönzött ünnepi ülésén Le­ningrád 500.000 lakosa vett részt. gondolkodású tagjairól. Franciaország három legnagyobb szakszervezete, a Szakszervezeti Szövetség, a „Munkás­erő" és a Keresztény munkások szö­vetsége közösen tiltakoztak a Pleven kormány ezen újabb provokációs intéz­kedése ellen. bi időkben ugyancsak 100 százaléko­san emelkedett- Egy közepes cigaret­tafajta 20 darabos csomagolásban 80 dinárba kerül. Belgrádban az UDV terrorja ural­kodik. Nappal, de főleg éjszakánként az UDV motorizált vagy lovas jár­őrei járják az utcákat és nyomuk­ban tömeges letartóztatások követ­keznek. A belgrádi nép által „halot­taskocsiknak" nevezett kocsikban szállítják a forradalmi kommunistá­kat és a becsületes jugoszláv haza­fiakat az UDV központiéba- Nappal az utcákat Tito rendőrségének ké­mei és besúgói járják, akik figyelik a lakosság minden megnyilvánulását. A rendőrség gyakorta körülzárja a mozikat, vendéglőket, kávéházakat, ilyen alkalmakkor midig nagyszémú letartóztatás is következik. Leg­utoljára ez év februárjában a „Kos­mai" mozgószínházat vette így kö­rül a fasiszta rendőrök csoportja és 15 diákot hurcoltak el onnan. Bel­gr'd súlyos időket ét át, a lakosság meapróbáltarása a hitleri megszállás esztendőire hasonlít. A belga bányászok győzelmes sztrájkja Több mint egy hete. hogy a belga bányászok sztrájkba léptek. A sztrájkban több mint 70.000 b nyász vett részt és az a sztrájkolok teljes győzelmét eredményezte. Az Associated Press amerikai hírügynökség je­lentése szerint a belga bányászok egységes és határozott fellépésükkel kikényszerítették béreik 4 százalékos emelését 1951 januar l-ig vissza­menőleges hatállyal. Negyedik hete tart a holland kormányválság Belgrádban éhség, nyomor és terror uralkodik A koreai népi hadsereg főparancsnoksága az amerikai intervenciós csapatok újabb tömegmészárlásáról ad számot A népi hadsereg egységei, karöltve a kínai önkéntesekkel további súlyos csapásokat mérnek az ellenségre. A népi hadsereg egységei február II és 13-a között 7993 ellenséges ka­tonát és tisztet ejtettek foglyul, közötti"' 544 amerikait. Ugyanebben az időben 4909 katona vagy tiszti sebesültet, <lstőleg halottat szedtek össze, akik között 700 volt amerikai. A hadizsákmány között 700 különféle kali­berű ágyú, több mint 500 gépkocsi, 30 tank, 2700 különféle típusú lőfegyver volt. A harcok során 165 amerikai és liszlnmani katona, illetőleg tiszt ön­kéntesen átment a népi hadsereg ol Ja Iára. A szöuli térségben a népi had­sereg légelhárítói 7 ellenséges repülőgépet lőttek le. A koreai népi hadsereg egységei a kínai önkéntesekkel együtt Szöultól délkeletre és Riucstól északra harci akciók során 600 amerikai, illetőleg angol katonát és tisztet ejtettek fog­ságba. Ebben a térségben 15 ellensé­ges tankot, 3 repülőgépet semisítettek meg, további 2 repülőgépet súlyosan megrongáltak. A I3-a és 15-e között folyó harcokban ezen a frontszakaszon is az ellenség ellen intézett támadások sorám a koreai népi hadsereg csapat­egységei a kínai önkéntesekkel együtt az ellenség több megerősített pontját foglalta el. E harcok során a brit 29-es brigád 83-as zászlóaljának egyik szá­zada teljesen megsemmisült. A riucsi harcok során február 14-én 142 amerikai katona és tiszt vesztette életét, kilenc pedig » népi csapatok fogságába esett Itt a második ame­rikai hadosztály 32-ik zászlóaljának két teljes százada semmisült meg. Február I5-én az amerikai első lovas­hadosztály 5. zászlóalja, valamint egy tankegyeség szenvedett súlyos vere­séget. E harcok során 14 tank sem­misült meg és számos amerikai katona és tiszt vesztette életét. A koreai népi egységek és a kínai önkéntes csapatok folytatták támadá­saikat Csecson, Pioncsan, Szaniu-Hun irányában. E harcok során 4 liszin­rnani század teljesen megsemmisült. A koreai hadsereg-főparancsnokság megbízottja e napokban tett nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy az ameri­kai támadók az utóbbi napokban ismét véres tömegmészárlásokat követtek el Piungan-tartomány déli részében. A visszavonuló második amerikai had­osztílv egységei 1950 december else­jén Csunsuri kiürítésekor 31 kínai ön­kéntest, valamint 35 koreai polgári személyt mészároltak le. Az amerikai egységek által elköve­tett újabb állatiasságok, — állapította meg a koreai népi hadsereg főparancs­nokságának képviselője — ismét iga­zolják az amerikai imperialisták bru­trlitás és embertelenségét, valamint azt a tényt, hogy a nemzetközi jogot minden esetben durván megsértik. A kýiai önkéntesek a közelmúltban 132 hadifoglyot ismét elbocsátottak hadifogságból, akiket az újévi nagy offenzíva folyamán ejtettek foglyul. A hadifogságból elbocsátottak között 41 amerikai, 5 angol, 3 ausztráliai van, a fennmaradók tiszinmani katonák. A hadifogságból elbocsátottak hangsú­lyozták, hogy fogságuk idején a ieg­jobb bánásmódban volt részük. A Pleven-kormány újabb terrorista intézkedése

Next

/
Thumbnails
Contents