Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-17 / 41. szám, szombat

U1SZ0 Hí sw 1951 február 336 Levél egy bányásztanonctól Levelem megírására az a tapasz­talatom késztet, hogy a kívülálló em­berek a bányász foglalkozását igen veszélyesnek tartják. Mielőtt belép­tem volna a bányásztanonc iskolába, magam is féltem, de amikor meg­érkezteim és láttam magam körül a sok-sok fiata. és idősebb bányászt, tanonctár&aima t, akik nyugodtan és öntudatosan végezték munklájnkat, nekem is megjött a bátorságom és « kedvem. Azóta már rájöttem, hogy a bányamunka nem is veszélyes, c >ak meg kell szokni. ígéretet tettem ön­magamnak és társaimnak, hogy tel­jes erőmből s szívvel-lélekkel velük fogok dolgozni. Nagyon meg tudom becsülni azt a lehetőséget, hogy mint szegényember fia tetszésem szerint tanulhatok. Az­előtt bizony a nincstelen emberek lá­tástól vakulásig dolgozhattak mun­kaadójuknak, a nagyhasú gyárosok­nak éa kulákoknak, hogy családjukat eltarthassák, de még így is nagyon sokat szenvedtek és nélkülöztek. Gyermekeiket ne m taníthatták, mert nem volt elég pénzük, sem protek­ciójuk a tanítónál. A szegény ember gyermeke nem lehetett okos az isko­lában, mert nem vitt a tanítónak va­jat, meg bort és nem vo:t legalább 50 hold földje, mint a kulékfiúknak. A tanító azelőtt rendszerint a sze­génv ember fiát verte, még ha nem is követett el semmit. Manapság, mi­kor megváltozott a helyzetünk s a dolgozó nép lett úrrá az országban, miár csak rossz emlékként gon­dolok vissza a régi időkre, amikor a kulákok voltak kisistenek feluhe­lyen. Emlékszem, egyszer csépléskor nehezen jöttek Össze a munkások a cséplőgépekhez, mire a kulákek csendőröket hívtak és azokkal haj­tatták a munkásokat a géphez. Ak: ellenállt, azt a csendőr urak jól ösz­sze-vissza pofozták. Hdla a felszaba­dító Vörös Hadseregnek és népi de­mokratikus rendszerünknek, ilyen dolgok ma rruár nem történnek. Ma miden dolgozónak van szava, ha be­csületesen teljesíti állampolgári kö­telességeit. Péld'.ul milyen jó most nekünk, bányásztanoncoknak. Mindenünk megvan, amire szükségünk van. Még a legkisebb ceruzát is ingyen kapjuk, jól élünk. Hetenként négy napot dolgozunk és két napon elméleti ok­tatást kapunk. Szakkérdéseken kí­vül sok szépet tanulunk a Szovjet­únióról és polgárainak életéről. Egyre jobba n kifejlődik bennünk az az érzés, hogy mi is szeretnénk úgy élni és dolgozni, mint a hős szovjet nép. Harcolni fogunk ezért a békéért és a szocializmusért, hogy munkánkkal és tanulásunkkal el­érjük, hogy mi is olyan boldogok legyünk, mint a Szovjetunióban élő emberek. Kedves ifjú dolgozók, ne féljetek a bányászfoglalkozástól, jelentkezze­tek bányásztanoncnak. A bányák hív­nak, hazánk gazdasiági élete nélkülöz titeket. Mi. bányász tanoncok, büsz­kék vagyunk arra, hogy bányászok lehetünk és hiszünk a jelszóban: „Bányász vagyok — ki több ennél?" Jakubec Tibor bányiásztanonc, Vasihegy (Zelezník) Mikor kezdik már meg a jó politikai munkát a% építkezéseken? A munkahelyükre siető dolgozók a Rázus-rakparton hatalmas építkezés körvonalait látják kibontakozni. Szállodaépületet emelnek itt. amely mun­kások, dolgozók számára teszi majd lehetővé, hogy világos, tiszta lakások­ba költözhessenek. Egyelőre még az építkezésnél a kezdet kezdetén tartanak, de nagyban folynak a kubikos, az ásási munkálatok. Felülről egészen kicsi­nek látszanak a földet kiásó munkások, berreg a fejtőkalapács, teherautók telnek meg homokkal, a munka, a megfeszített akarat jelei mindenütt. Látogatás a füleki Drevoíndustnában A füleki Drevoindustria dolgozói őszintén ragaszkodnak üzemükhöz. Ezt bizonyítja az i», hogy önkéntes brigádmunkával hozzáfogtak átépíté­séhez. Tóth István elvtárs, az üzem versenyeiőadója hét éve dolgozik az üzemben. — Egy éve, hogy az üzem dolgozói versenyelőadónak választottak meg, — mondja Tóth elvtárs. — Első dolgom volt az élmunkásmozgalmat kiterjesz­teni, lehetőleg tömegaíapokra helyezni. Rövid időn belül dolgozóink 100%­osan bekapcsolódtak a munkaver­senybe. Büszkén mondhatom, hogy munkásainknak több mint a fele él­munkás. — Sok esetben, ha nehézségek me­rültek fel, már annyira elcsüggedtem, hogy le akartam mondani a funkcióm­ról, — folytatja Tóth elvtárs. — Gyak­ran kellett látnom, hogy a régi tiszt­viselők, a műszakiak nem jó szemmel nézik, ha beleavatkozom a dolgaikba. Nem volt ínyükre a dolog, hogy mun­kások kerültek egyes vezetőhelyekre. Ahelyett, hogy segítettek volna nekik, szokatlan munkakörükben, kinevették őket. Népi demokratikus rendszerünk azonban fokozatosan új 'ehetőségeket nyitott a dolgozóknak és így a mun­kások fejlődhetnek, tanulhatnak. Mun­kám elvégzése után én is üzemi isko­lába megyek és igyekszem bebizonyí­tani, hogy egy munkás alkalmas még a legmagasabb funkciók betöltésére is. Az üzemi pártszervezetre vár az a feladat, hogy a jó munkáskádetek ki­nevelésével, iskolázásával, betölthesse a vezető állásokat és kiküszöbölhesse az esetleg még meglapuló reakciós elemeket. Tóth elvtárssal folytatott beszélge­tés közben elértünk az új üzem épít­kezésének helyére. Férfi és női mun­kások dolgoznak itt egyesült erővel és lelkesen a közös célért: az új üzem felépítéséért. Mindannyioknak érdeke, hogy minél hamarább elkészüljön az új üzem. Büszkén akarják bebizonyí­tani, hogy mire képesek a munkások, ha összetartanak és tudják, hogy ma­guknak építenek. Ez a gyár, mint né­pidemokráciánk többi gyára is, a munkásoké lett, nem úgy mint a ka­pitalista rendszerben, amikor a munkás dolgozott, a gyártulajdonos peďg él­vezte a hasznot. Akad talán, aki erre azt felelné, hogy ezt nem érti, azonban Gál Ká­roly, a leszabó műhely élmunkása, mint öntudatos és széles látókörű dolgozó, megadja ezeknek a feleletet. — Tudom, — mondja Gál elvtárs, — hogy az általam kitermelt áru ellen­értékét nem kapom meg teljes egészé­ben, de azt is tudom, hogy az érték­többletet nem vágja zsebre a kapita­lista gyáros, vagy bankár, hanem az állam, a dolgozók életszínvonalának emelésére fordítja. Gál elvtárson meglátszik, hogy jgazi lelkesedéssel mondott szavait őszintén gondolia. IP esztendeje dolgozik, s a munkában töltött évek folyamán sok tapasztalatot szerzett, f itta a _ régi rendszer igazságtalanságát és k^sák­mányolását és látja azt is, hogy ma az iskolák, a kórházak, az üdülőhelyek mind a dolgozók érdekeit szolgálják. Ezeket a tényékét még Icgelfogul­tabb ellenségeink sem tagadhatják. Hazánk legszebb épületeiben, ame­lyekben valaha a munkások legke­gyetlenebb elnyomói, a gyárosok, bankárok, nagybirtokosok éltek here módjára, ma munkások ezrei tanuU nak, képezik magukat, hogy tudá­sukkal elősegítsék az általános fej­lődést, fokozzák a termelési ered­ményeket. Megtanulják, hogyan kell a munkások testi erejét kimáve szakszerű újítás­sal, vagy a munka jobb megszervezé­sével többet, jobbat és olcsóbban ter­melni. Ha a munkás a régi kapitalista rendszerben megbetegedett, senki sem gondoskodott arról, hogy egészségét visszakapja. A kapitalisták igazán nem törődtek azzal, hogy a munkás fel­gyógyul-e vagy sem Ha valamelyik munkaképtelenné vált, kirúgták az üzemből, hoztak helyette másikat, mert állandóan rendelkezésére álltak a mun­kanélküli tömegek. Ma a leghíresebb fürdőhelyek és szanatóriumok, ame­lyeket a munkások valaha csak hírből ismertek, a dolgozók rendelkezésére állnak. Láthatjuk, hogy népi demokráciánk milyen súlyt fektet a dolgozók testi és szellemi gondozására Ilyen körülmé­nyek között végre is tudjuk hajtani azt a feladatot, amelyet Gottwald elv­társ az ötéves terv keretében elénk tűzött, virágzó és boldog országgá kiépíteni hazánkat, a békés szocialista Csehszlovákiát Szarka István munkáslevelező, Fülek. Kedves elvtársak! Egyszer már mi, a párkányi építke­zési és szállítási közüzeni dolgozói is jelentkezünk, hogy üzemünkről beszá­moljunk az Uj Szó hasábjain. Nagy eredményekkel, sajnos, még nem tudunk dicsekedni, mert még sem politikailag, sem a munka megszerve­zésében nem álltak dolgozóink azon a fokon, hogy munkafelajánlásokat tet­tek volna. ígérjük azonban, hogy rö­videsen számos szocialista kötelezett­ségvállalásról számolhatunk be. Annyit már elértünk, hogy mind az építőmunkások, mind az asztalosok fennakadás nélkül végzik munkatervü­ket. Becsülettel dolgozunk, mert min­Ennek az épületnek a dolgozói is ki­fejezésre juttatták szeretetüket a munkásság nagy ünnepe, Máius elseje iránt. Kötelezettségvállalásaik nyomán az első negvedév munkálatait, melye­ket május 15-ig kellene befejezni, már április 29-ig befejezik. Ezen az épít­kezésen is résztvesz a munkásságnak maidnjm 100 százaléka a szocialista munkaversenvben 40 élmunkás van a dolgozók között. A február győzelem tiszteletére vál­lalt szocialista versenv során ed­dig 150—170 százalékos eredményt értek el. Ennél az épületnél is figyelemre­méltó. hogv a munkások maguk gondoskodtak a munkaerők pótlásá­ról, s falujukban igen erős meggyő­ző munkát folytatnak és így érthető azután, hogv például az üzem egyik dolgozója. Bakó elvtárs már eddig 38 munkaerőt hozott az A-hotel építkezéséhez. Az üzem dolgozói együttesen már 60—65 munkaerőt toboroztak eddig. Ebben az igyekezetükben lelkesíti őket az a tudat is, hogy ha fokozni akarják termelésüket, ehhez több munkaerőre van szükség. A fokozott termeléssel pedig e'őhb teljesíthetik a terveket es nagyobb keresethez is iutnak. Termé­szetesen a munkaerőtoborzással kap­csolatban az is serkentő körülmény, hogy • a legtöbb munkaerőt toborzó munkás rendes fizetett szabadságán kívül még két hét szabadságot kap a Aiontostavtól Nagy előnyt jelentett, hogv ezen a télen a kedvező idő iárási viszonyok valósággal segítik a dolgozókat fontos munkájukban. A kubikos munkáknál, ahol teljesen nyitott terepen dolgoz­nak, végzetesen hátráltatná a mun­kálatokat egy tartós eső. amely a ki­ásott gödröket elsározná és így a munkásoknak félbe kellene szakítaniok munkájukat Igaz, hogv nagyszámú gummicsizma, gummiköpenv stb. áll rendelkezésükre, de ez mind nem tud­ná ellessúlyozni az esős időiárás okoz­ta károkat. Ezért most a munkások erejük teljes megfeszítsésévcl dolgoz­nak, hogy mielőbb befejezzék az ásási munkálatokat. Cvinger elvtárssal arról beszélge­tünk, hogy a mai rendszerben össze­hasonlíthatatlanul könnvebb az építő­munkások munkája, mint régen. — Műszaki szempontból a gépek fo­kozott beállítása következtében 8 munkások sokkal könnvebben dolgoz­nak, mint valamikor. Gondoljunk csak a különféle felvonókra, keverőgépek­re, a fűtőberendezésekre, amelyek mind a munkások munkáíát gyorsít­ják, segítik. Igen nehéz a helyzet az építőmunkásoknál politikai szempont­ból, mert nem szabad elfelejteni, hogy kétlaklak. Félig még a paraszti élet­formában gyökeredznek, félig viszont már ipari munkásoknak számítanak. Igen erős politikai meggyőző munká­ra lesz szükség, hogv az építőmunká­soknál megerősítsük a közösségi ér­zést. Elég sűrűn előfordul, hogy a munkálatoknál dolgozók összevesznek különféle apróságokon, hogy kinek jut jobb talicska, vagv jobb lapát, jobb szerszám. Ilyen veszekedéseket az itt dolgozó párttagoknak politikai munká­juk fokozásával kell kiküszöbölniük. fgen nagv munkát kell kifejtem, hogy meggyőzzék az énítőmunkássá­got arról, hogy az önzést kiküszöböl­lék és ennek helvére a közösségért végzett munka tudata lépjen. A komáromi üzemek instruktorainak tanácskozásáról den munkásunk meg van arról győ­ződve, hogy a többtermeléssel a bé­kéért, saját és-családja, egész dolgozó népünk nyugodt jólétéért harcol Három hónapja működő asztalos műhelyünk már egy hónapja újítást vezetett be, amelynek eredménye­ként egy ember végezheti 20 mun­kás munkáját Az újító neve Párkányszki elvtárs, a műhely vezetője pedig Pocik elvtárs. Az asztalosműhely dolgozói nagy öröm. mel fogadták az újítást, mert_ segítsé­gével kevesebb munkával többet és pontosabban termelhetnek és így ered­ményesebben harcolhatnak a szocia­lizmusért és a békéért. A párkány: építkezési és szállítási közüzem dolgozói. A komáromi üzemek instruktorai­nak nemrég lezajlott tanácskozásán az üzemi tanácsok egyes tagjai be­számoltak az élmunkásmozgalomról, az iskolázás kérdéseiről, a januári tervteíjesítés kiértékeléséről. Elsők között szólalt fel Habaj elv­társ, a Skoda-müvek dolgozója. El­mondotta, hogy az üzem munkás­sága 100 százalékosan bekapcsoló­dott a szocialista munkaversenybe, a májuselötti békefelajánlások moz­galmába és az élmunkásmozgalom­ba. Eddigf 400 békefelajánlást tettek és januárban 10 újítójavaslatot nyúj­tottak be. Ezenkívül az idősebb szak­munkások vállalták, hogy betanít­ják az új munkásokat is. A Stavobyt részéről bejelentették békekötelezettségvállalásaikat, ame­lyeknek célja a munka minőségének emelése, az anyagmegtakarítás, az elmaradások kiküszöbölése és a munkafegyelem megszilárdítása. Januári tervét jól teljesítette a Villanymü is, amit annak lehet kö­szönni, hogy az üzemben kifejlődött a legjobb fütő, gépész és manipuláns címéért folyó verseny. Januárban a legjobb fütő Cservenák János, a leg­jobb gépész Prochászka Ferenc és a legjobb manipuláns Szabó Imre volt. A dolgozók 96 százaléka vesz részt a munkaversenyben. A körzeti műhely is részletesen beszámolt munkájáról. Az üzem­ben 22 élmunkás dolgozik és a szo­cialista munkaversenybe a napok­ban kapcsolódott be üzemünknek még 19 dolgozója, akik kötelezték magukat, hogy május l-ig élmun­kások lesznek, úgyhogy ezzel azután üzemünk minden dolgozója élmunkás lesz. Ezt a kötelezettségvállalást Szabó I., Trencsik K., Szlodek S., Grestyan B., Vass L,., Czikora B„ Bohon J., Cselovszky M., Németh K„ Füssi B„ Nagy J., Pollák L„ Ivanics A., Kányái F., Kiss J., Ben­ko A., Lipták A., Csiba K. és Lam­pert J. írták alá. Az üzem januári tervét 115 százalékra teljesítette. A bálványi állami birtok képvise­lője is beszámolt a januári tervtel­jesítésről. Megmutatkozott, hogy milyen nagyjelentőségű és eredmé­nyes a januárban elkezdett tömeg­iskolázás az állami birtokokon és a gépállomásokon. A megbeszélés végén Petrovics tit­kár elvtárs foglalta össze a mon-1 ményeket, amelyeket üzemükben dottakat és mutatott rá a követke- Korabelnyikova anyagmegtakarítási zö feladatokra. Felhívta a figyelmet | módszerével elértek. Majd tárgyal­a munkaerők toborzásának nagy | tak Svoboda gyorsesztergályozó mód­A komáromi körzeti miihely esztergályosai fokozott munkával vesznek részt a békeharcban fontosságára, különösen a nehézipar, • szerének hatalmas jelentőségéről és a bányászat számára. A gyűlés be­fejezése előtt még Janicska elvtárs ismertette azokat a hatalmas ered­kiterjesztésének fontosságáról. Holczer László munkáslevelező, Komárom. Átmeneti közlekedési korlátozások a 11. sz. trolejbuszvonalon Bratislava város közlekedési üze­meinek nemzeti vállalata felhívja a figyelmet, hogy műszaki okokból vasárnap, e hó 18-án a 11. sz. tro­lejbusz-vonalon a forgalom korláto­zódik olyformán, hogy 14 óráig a Vigadó—Stein-sörgyár szakaszon az autobuszok és a Stein-sörgyár—Fő­pályaudvar közti szakaszon a tro­lejbuszok ritkább időközökben fog­nak közlekedni. Előző napon, szom­baton, e hő 17-én a 11. számú vona­lon autobuszok fognak közlekedni, és pedig 22 órától a közlekedés be­fejeztéig. A szlovákiai tervhivatal jelentése a januári tervteljesítésről Szlovákia ipara az ipari termelés névleges feladatok szernti tervét 1951 januárjában 98 6%-ra, ebből a nehéz­ipar 100.2%-ra, a könnyűipar 99.2%­Békebízottság a bratislavai Kerületi üemzeti Bizottság alkalmazottainak üzemi szervezetében A bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottságnál a népi közigazgatás al­kalmazottai szövetségének üzemi szervezetének keretén belül békebi­zotság alakult, melynek tagjai Bla­žiček, Ružička, Toldy, Fischer és Puffler elvtársak. Első feladatul azt tűzték ki ma­guk elé, hogy a KNB mindenegyes referátusán békekört alapítanak, melyben minden osztály képviselve lesz. A kiküldöttek egyszersmind az SzKP üzemi szervezetének avagy a tömegszervezeteknek kiküldöttei is. Mindenegyes kör képviselteti ma­gát a békebizottság gyűlésén, hogy e bizotság feladatait a KNB-nak mindenegyes referátusa ismerje és teljesítse. A békebizottság második ülésén többek között maga elé tűzte azt a feladatot is, hogy véradományozó­kat toboroz. A csehszlovák Vöröske­reszt képviselői már régebben ered­ményesen látogatták ez ügyben a KNB alkalmazottait, mindamellett sikerült a békebizottság személyes agitációja révén újabb 105 vérado­mányozót szerezni. Ezt az akciót még tovább folytatják. ra, és az élelmiszer ipar 95.9 %-ra tel­jesítette. A mult év januári termeléshez vi­szonyítva a nehézipar termelése 37.2 %-kal. a könnyűiparé pedig 17.7%­kal emelkedett. Az ipar egyes termelési ágaiban a tervet így telesítettük: Bányaipar 87.4% Energetikai ipar 105.0% Kohóipar 105.1% Nehéz gépipar 95.9% Járműipar 100.2% Finom gépipar 95.6% Altajános gépipar 103.2% Vegyipar 103.2% Építési anyagok és kerámia 107.1% Üvegipar 75.7% Faipar 90.1% Papíripar 95-9% Textil- és ruhiázati ipar 103.0% Bőr- és gumiipar 100.5% Polygráfiai ipar 84.5% Filmipar — Élelmiszeripar 95.9% A vasúti teherszállítás januári ter­vét 95.8%-ra, a személyszállítást pe­dig 126.7%-ra teljesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents