Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-16 / 40. szám, péntek

láljuk a kultúrmunka szervező formáit A szocialista kultúra alapjait kell lelaknunk. Szépen hangzik. Sokan mind­járt szeretnének vitatkozni is. — Hogy milyen is az a szocia­lista kultúra —, hogy mi is az a szocialista realizmus —, hogy milyen a szocialista realista mű­vészet. De ez csak felesleges vitatko­zásra vezetne most. Most, ami­kor kezdeményező úttörő mun­káról van szó. Most, amikor meg kell találnunk a kul túrmun­kának azt a formáját, mely biz­tosítja e csoportos, a tömeges nevelést.. Mert nézzük csak így a dol­got: Ha biztosítjuk kultúrmun­kánk, propagandamunkánk által Ifjúságunk, a lakosság csoportos, tömeges nevelését, akkor a kö­vetkező lépéssel biztosítjuk a szocialista kultúra alapjait. Igen! A mi kultúránk, a szocialista kultúra alapja a nép. Nekünk, ifjú kultúrpropagan­damunkásoknak tehát az a cé­lunk, az a feladatunk, hogy mun­kánk által teljesítsük Gottwald elvtárs útmutatásait, hogy tag­ságunkból „a szocializmus millió öntudatos építőjét" neveljük ki. A CsISz sokoldalú, gazdag és változatos működését kel! meg­valósítanunk Hisz ifjúságunk érdeklődési területe hihetetlenül széles és azt kívánja, hogy le­hetőséget biztosítsunk érdeklő­désének. Azt kívánja, hogy min­denütt vessünk véget az egye­sületesdi-féle liagyományoknak és Szövetségünkben oly lehető­ségeket, oly iskolázást, oly ne­velést adjunk, hoc y a csoportok munkája a társadalmi élet min­den zúgába elhasson. Elsőrendű feladatunk tehát ki­terjeszteni a politikai nevelő­munkát a tagok és a kívülálló ifjúság körében, mert politikai­lag öntudatos, képzett ifjúság képes felismerni a társadalmi élet alaptörvényeit, felfogni a haladó emberiség problémáit, amelyekkel naponta találkoznak. Másodsorban kötelességünk az ifjúságot a szocializmus építésé­ben való közvetlen részvételre vezetni. Megtanítani őket az öt. éves terv gyors és jó teljesíté­sére, kemény, szocialista munka elsajátítására. Hogy mily szorosan össze­függnek a feladatok, legjobban Gottwald elvtárs szavai mutat­ják: „Tanulni, tanulni és újra tanulni. Ez az alfa és omega. Tanulni az életből, a tapasztala­tokból, könyvekből, kísérletek­ből, sikerekből és vereségekből. Tanulni a gyárban, földön, mű­helyben és üzemben, az utcán, otthon és az iskolában — tanul­ni mindenhol." Központi Bizottságunk szep­temberi iílése ezt az irányelvet gyakorlatilag érvényesítve elha­tározta, hogy tagságunk alap- ! iskoláztatását megkezdi. Ez az iskoláztatás nemcsak a kultúr­munka legváltozatosabb formái­ra világít a tagság előtt, hanem foglalkozik a harmadfokú isko­lák problémáival a pionírmozga­lomról való gondoskodással és harcba száll a tagság mar^sabb politikai szaktudása érdekében. | Ezen Iskdázás segítségével akarjuk megsokszorozni sajtónk, az Ifjúsági Szemle, az Alkotó If iúság elő ízt tőinek számát. Az iskolázás feladata a csoportok minden tagját bekapcsolni a mindennapos CsISz-munkába. Az iskolázás feladata, hogy Szövet­ségünk tagságát átjárják a marxi-lenini elvek és valóban a szocializmus építőjévé váljon. Hogyan biztosítsuk az iskolá­zást? Az iskolázás sikeres véghez­vitelének fő feladata az, hogy a legrövidebb időn belül a cso­port vezetősége legalább egy bizottsági ülést ennek szentel. Elsősorban a következő dolgok tárgyalandók meg és biztosítan­dók: 1. Megbeszélni az iskolázás előkészítését. 2. Tervszerűen érdeklődési és szakköröket alapítani. 3. Kikeresni ezen körök és együttesek vezetőit. A csoport-tagok körében agi­tációs kampányt indítani a kö­rökbe és együttesekbe való be­lépés érdekében és az ifjúsági sajtó számára előfizetőket tobo­rozni. 5. Ha a csoportnak még nincs sajtóelosztója, meg kell bízni valakit ezzel a tisztséggel. Az illető feladata lesz kampányt in­dítani sajtótermékeink népszerű­sítése érdekében. 6. Gondoskodni kell arról, hogy az iskolázás a legrövidebb időn beliil meginduljon. Másik nagy feladatunk az, hogy kultúregyütteseínket is harcba szólítsuk. Az építés, az alkotás harcába. Véglegesen fel kell számolni és meg kell szüntetni azt, hogy kultúregyütteseink egyetlen cél­ja — úgy falusiasan mondva: „csak színjátszás" legyen. Meg kell szüntetnünk kultúrcsoport­jaink régi értelembe vett mű­kedvelő jellegét. Kullúrcgyültescinknek harci programmot kell adni. Harc a szocializmusért, a szocialista kul­túra megvalósításáért. A kultúregyütteseknek részt kell venni ifjúságunknak a szo­cializmus felépítéséért folytatott küzdelemben. Ki kell szélesíteni működési körüket, felületüket. Változatos munkát kell adni együtteseinknek Szervezzenek szavalókórusokat, énekkórusokat, A mindenség- zúgja dalunk Éls mi lázasan alkotunk örök emberit s nagyot Álmainkból valóságot. A földek népe velünk jön. Vörös csillag ragyog fönn, — l>olgo7ók hada r^enetel Vidám dallal és erővel — népi tánccsoportokat! Sőt tovább megyekl Azt kívánjuk, hogy emelkedjenek ki a polgári, kis­polgári álkultúra posványaiból. Ugy válogassák meg színdarab­jaikat, hogy azok nevelőhatásúak legyenek. Véletlenül se fordul­jon elő, hogy a „Sárga csikó" című vagy hasonló régi, nem a mai szellemnek és nem a mi éle­tünknek, építőlendületünknek megfelelő színdarabokat játsszák! — Válogatnunk lehet már az új szellemű Igazi szocialista jellegű színdarabok közül. És nem Igaz az a reakciótól terjesztett hír, hogy ezekben a színdarabokban politikán kívül nincs más. Ter­mészetesen célunk az, hogy szó­rakoztatva neveljük az embere­ket. — De hánnyan és hánnyan nevették végig az „Okos nad­rág", „Az örökség" vagy más színdarabokat és ugyanakkor hányan és hányan megtanulták ezekből a színdarabokból, milyen is egy igazi ifjúmunkás, hogy milyen könyörtelen ellenségünk a kulákság és a klerikális reak­ció. De kultúregyütteseink felada­ta az is — és mondhatjuk, hogy fő feladatuk — a csoport politi­kai munkájának alátámasztása. Az, hogy kultúrmunkánkkal se­gítsük az üzemekben rejtett tar­talékok feltárását, a selejt csök­kentését. falvakban a földműves szövetkezetek megalakulását, a közös munka propagálását, isko­lákban a jobb tanulmányi elő­menetelt. Kulturális és művészi síkon pedig nem szabad elfelejtkez­nünk arról, hogy ifjúságunk, népünk alkotó lendületét meg­mutassuk az STM, az Ifjúsági Alkotóversenyek keretében. Az 1949—50 évi Ifjúsági Al­kotóverseny (STM) — Súťaž tvorivosti mládeže) a kultúr­munka új formáinak örömteljes megindulása volt és egész kul­túrális életünk fejlődésről tanús­kodott. E fejlődés megfelelt an­nak a büszke kornak, amelyben élünk és amelyhez hasonló eddi­gi történelmünkben nem volt. Röviden annyit az STM-ről, magyar vonatkozásban tudjuk, hogy tavaly is szép eredmé­nyeket értünk el, de az idén ezeket sokszorosan túl kell szárnyaim. Tavaly egynéhány járásunk­tól eltekintve mindenhol részt­vettek a versenyben magyar csoportok, de a kerületi fordu­Munkás, paraszt, diáklegények írók, mérnökök, művészek, Jönnek már, jönnek! Oh mily szép! Felszabadult, feltámadt a nép! Büszke énekünk Így zeng már: Miétik minden, a föhl. a gyár! HKĽBJÁK EMII lókba csak kevesen jutottak fel. És e kevesek közül is csak a banskábystricai kerü­letben aratott döntő sikert az ipolysági járás kultúregyütte­se. Már az egyéni számokban jobb eredményt értünk el. Ze­nei téren Tölgyessy György elvtársunk egy ifjúsági induló­val elnyerte az első díjat Vi­szont szépirodalom terén és al­kotóművészet terén nem io indultak magyar elvtársak. Mindezeket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a ta­valyi eredmények csak kez­deti sikerek voltak és azokat az idén túl kell szárnyalnunk. -Ezt pedig csak úgy tehetjük meg, ha kultúrpolitikánkat az együttesekben a szocializmu­sért vívandó harci programún­ként érvényesítjük. Ha a járá­sokban megszervezzük az If­júsági Alkotóversenyre a ma­gyar kultúregyütteseket Úgy, hogy helyes politikai vonalon igazi nevelő jellegű kultúrtevé­kenységet folytatva növeljük a versenyre jelentkező együt­tesek számát. Ifjúságunk neveléséved kap­csolatban az alapiskoláztatá­sok a kultúregyüttesek, vagy­is az STM formáin kívül az érdeklődési körök közül külö­nös figyelmet kell fordítanunk az olvasókörökre, a Jilemnic­ki-jelvény körökre és általá­ban magára a jelvényszerző versenyre. Ma már ezen a vonalon tel­jesen biztosítva van a magyar ifjúság részvétele. A feltételek úgy lettek megállapítva, hogy figyelembe vettük, milyen könyvek szerezhetők be ma­gyarul. Ezen túlmenően pe­dig a.z országos vizsgáztató bizottságban — sőt most már az iskolázás után a kerületi vizsgáztató bizottságokban képviselve van a magyar ifjú­ság. Most már a járási bizott­ságok feladata az, hogy to­vábbszervezzék a vizsgáztató bizottságokat járási méretben és ugyanakkor gondoskodja­nak olvasókörök mielőbbi meg­indításáról. A mi ifjúságunk jéldaképe a Komszomol. Tanuljunk a Komszomol szervezeti életéből, munkájából s növeljük iránta érzett szeretetünket, hálánkat úgy, hogy a termelésben, a tanulásban mindig többet és mindig jobat alkossunk! Elvtársak! Kongresszusunk előkészületi időszakában a szo­cialista kultúráért, a békéért folytatott harcunk küzdelmei­ben, haladjunk a Komszomol nyomain. Lenin, Sztálin ifjúságának nyomdokain! Ahol Sztálin — ott a béke! c/i mi iiahusfz

Next

/
Thumbnails
Contents