Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-02 / 28. szám, péntek

UJSZO 1951, február 2 ILET Pirfuük a mnlcáSQSziály pártja R l^fiasvebb gonddá! válasszak meg a szervezetek új bizottságait Az évzáró taggyűlések minden párttagra igen fontos feladatot rónak: az alapszervezetek új bizottságainak megválasztását, amelyek az egész jövő éven át vezetik a szervezet munkáját. Az alapszervezetek valósítják meg a Párt politikáját, visz k át gyakorlatba a pártkongresszusok és a magasabb pártszervezetek határozatait is és a közfunkciókban lévő a pártonkívüli szervezetekben működő kommunisták munkáját is irányítják. Ezért az évzáró taggyűléseken az új bizottságokat teljes felelősségtudattal kell megválasztani. Az új bizottságba jelölt tagokat gyakran ötletszerűen hozták javaslatba és ezeket a javaslatokat csak az évzáró taggyűléseken vetették fel ötletszerűen és gyakran véletlenül választottak be olyan elvtársakat a bizottságba, akik hajlandók voltak a funkciót magukra vállalni. Az alapszervezetek ma politikailag felelősek munkaszakaszukon azoknak a feladatoknak teljesítéséért, amelyeket a szocializmus építése tűz ki elénk — és e fokozott felelőséggel együtt nőnek a funkcionáriusokkal szemben az igények és szigorúbb lesz funkciójuk teljesítésének mérlegelése is. Mit érne a szervezet tagjainak és jelöltjeinek törekvése az üzemekben, a bányákban, a hivatalokban, a munka megjavítására, mit érne az az igyekezetük, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetet felvirágoztassák, ha a szervezetek bizottságai, amelyeknek a taggyűlések határozatait kellene végrehajtaniok, nem lennének alkalmasak a helyes javaslatokat megvalósítani, esetleg akadályoznák, vagy elnyomnák az egyes tagok kezdeményezését. Igazán kevés hasznot jelentenének a szervezeteknek az olyan bizottságok, amelyek nem tudnák következetesen érvenyre juttatni a Párt politikáját. a$ akadályok elől és a felelősség elől kitérnének, nem fordítanának gondot a szervezet tagjainak és jelöltjeinek politikai fejlődésére. AZ ELMÜLT ÉVZARO TAGGYŰLÉSEK TAPASZTALATAIBÓL. A múltban lefolyt évzáró taggyűlések megmutatták azt, hogy a funkcionáriusok beválasztása az alapszervezetek bizottságába évről-évre jobb. Ennek ellenére azonban, még az elmúlt év folyamán hiányok mutatkoztak, főleg a bizottságok szociális öszszetételében, vag) pedig a párttagságra ajánlott elvtársak tagfelvétele ;dejében. Gondot kell fordítani arra, hogy az új b zottságok szociális összetétele megfeleljen annak, hogy a mi Pártunk, a munkásosztály pártja. Hogy ez az alapelv érvényre legyen juttatva, őrködni kell megvalósítása felett nemcsak a helyi szervezetekben, hanem az üzemi szervezetekben is. Gyakran megtörténik itt, — habár üzemekről van szó —, hogy a bizottság tagjai túlságosan magas százalékban hivatalnokok. Igen fontos az is, hogy az üzemi szervezetek bizottságaiba a döntő termelési munkaszakaszokról válasszanak be munkásokat. Számos bányában, pl., kitűnt, hogy az üzemi szervezet bizottságának tagjai csak a föld felett dolgozó munkásokból kerültek ki, míg a jó bányász-kommunisták, akik a föld mélyén dolgoztak, az aknák mélyén, egyáltalán nem kerültek be a bizottságba. Az alapszervezetek bizottsága roszszul végzett munkájának egy másik oka abban rejlik, hogy nem választót- • ták be a bizottságba a szervezetek J legjobb tagjait, akik a szocializmus j építése terén példaként állottak a j többiek előtt, élvezték a többiek bi- | zalmát és tiszteletét politikai öntudatosságukért, a Párt és a népi demokratikus rendszer iránti odaadásukért és szaktudásukkal, magas munkateljesítményükkel is kivívták elvtársaik elismerését, mert lelkiismeretesen végezték munkájukat és egyéni életükben méltóknak mutatkoztak a párttag címére. AZ ĽJJ BIZOTTSÁG MEGVALASZTASA AZ EGÉSZ SZERVEZET ÚJABB FELÜLVIZSGÁLÁSÁT JELENTI. Az a jelentős feladat, hogv a funkcióba igazán a legiobb elvtársakat válasszák be, egvik láncszeme annak a láncolatnak, amelv lehetővé teszi, hogy napfényre derítsük az összes hiányokat és rendellenességeket, amelyek még felmerülnek és ezeket bolsetik módon felszámol iuk. Ezért már az évzáró taggyűlések első részében megválasztjuk a 6—9 tagból álló választó bizo

rtságot, amelvnek feladata, hogy az évzáró taggyűlés második részéig lavaslatot nyújtson be az ú i bizottsági tagok megválasztására. Az új bizottság megválasztására a iavaslatot a választó bizottság a szervezet tevékenységéről szóló ielentés kiértékelése alapján, az edd'gi bizottsági tagok önkritikája alapján és a tagság kritikája alapján á lltja össze, azután aprólékosan áttanulmányozza, hogv a bizottság egves tagjai és a többi tagok is milyen értékelést kaptak a felülvizsgálásnál, hogyan teljesítették válóit kötelezettségeiket és a további feladatokat :s, amelyeket a pártszervezet ráink bízott. Az alapszervezetek ú i bizottságainak megválasztása tehát nemcsak a beválasztásra javasolt tagok új felülvizsgálása lesz, hanem az egész pártszervezet új^bb felülvizsgálása. A választóbizottságba a taggyűlés ezért pol'tikaila" fejlett elvtársakat választ. akik feladatukat egész nagyságában megértik és akik nem elégszenek meg kizárólag a bizottság jelölő listájának összeállításával. Egvszer már véget akarunk vetni annak, hogv a funkciókba icren gyakran olvan tagokai javasoltak, akik már előbh beváltak, de aztán annvira elhalmozták őket funkciókkal \ hogv a ráink bízott feladatok súlva alaH rosk-doztak. A választó bizottság tagjainak jól meg kell fontolnirk. hogv az alapszervedet tagjaiból iel"If funkcionáriusok közül k" végezhet ió munkát a _ néoi közigazgatásban, az üzemi tanácsban, vagv más Párton kívüli vezetben, vagv az Egységes FrHmííves Szövetkezetben, vagv a termelési hizottságb-ip mert a funkcionáriusok helves k'iV|"|í<P 37 eFve

s munkaszakaszokra épp elv fontos feladat, mint a/ alapszervezet bizottságának megválasztása. FOLYTASSUNK MERÉSZEBB KÁDERPOLITIKÁT. Igen sok funkcionáriusnak eddigi túlterheltségét nem vették még észre. Ha ők felhívták erre a figyelmet, azzal utasították el őket. hogy az alapszervezetben a funkció sokkal fontos^bb, habár igen gyakran egy-ecn/ elvtárs ugyanakkor például iárási viszonylatban is pártfunkciót töltött be. E mellett mellőztek olvan ió tagokat, akik a pártoktatás évében nőttek fel és bebizonyították a szervezettol rájuk bízott kisebb feladatok teljesítésével a Párthoz való ió viszonyukat. Az alapszervezetekben is merészebb káderpolitikát kell folytatni és új emberekre kell bíznia funkciókat, olyanokra. akiknek megvan a tapasztalatuk hozzá, vagy pedig meg vannak náluk az előfeltételek arra. hogy a tatapasztaltabb funkcionáriusok segítségével és tanácsaik alap ián hamarosan belejönnek a munkába. A bevált funkcionáriusokat aztán a iárási pártbizottságnál magasabb funkciók betölésére ajánlják. A Pártért végzett munkában, napi feladataik végzésében vizsgálják felül a párttagokat. A funkcionáriusok szá-zai végeztek szén munkát az elmúlt esztendőben. Mindenkinek, aki az üzemekben mint élmunkás, úiító. a falvakban mint szövetkezeti tag, mint odaadó békeharcos bevált, alkalmat kell adni arra, hogv ió munkát végezhessenek, mint funkcionáriusok Alkalmat kel! adni erre a nőknek, akik gyermekeik jobb jövőjéért harcolnak, az ifjúságnak, amelv lelkesedéssel halad az építőmunkában előre IDEGEN ELEMEKNEK NEM SZABAD BEKERÜLNIÜK AZ ÜJ BIZOTTSÁGOKBA Merészebben válasszuk ki az új funkcionáriusokat, de ez egy pillanatra sem jelenti azt, hogy alábbhagyjon éberségünk. Még ma Is lehetnek a Pártban idegen elemek, amelyek a második felülvizsgáláson is átcsúsztak és amelyektől óvakodnia kell a Pártnak. Karrieristák is lehetnek, akik a Pártot egyéni céljaikra akarják felhasználni és akiket a legkönnyebben nyerhet meg az osztályellenség. Ezeknek épp úgy nem szabad bekeriilniök a bizottságokba, mint azoknak a tagoknak, akik nem készségesen vállalják a felelősséget, akik meghátrálnak az akadályok előtt, nem látnak világosan a politikai kérdésekben és elhanyagolják az éberséget. A szervezet tagjai most a felülvizsgálás után már jobban ismerik egymást s ezért minden egyes bizottságba jelölt tagnál jól meg kell fontolni a jelölést és ugyancsak a választó bizottság tagjainál is. A választó bizottság aztán az öszszes javaslatok mérlegelése után, amelyeket figyelembe vettek, összeállítja a jelöltlistát, minden egyes javasolt tagról rövid jellemzést készít a Pártba való belépés dátumának megjelölésével és azt a funkciót is megjelöli, amelyet már betöltött, vagy ma betölt. Ugyanakkor, a jellemzéssel együtt meg kell okolni az évzáró taggyűlések második szakaszában, hogy az egyes elvtársakat miért javasolják a bizottságba. E fontos feladathoz — az új bizottság tagjainak jelöléséhez — a választó bizottságnak tekintetbe kell vennie azt is, hogy azokból az elvtársakból, akik a

z alapszervezetekben már funkciót töltöttek be és jó munkát végeztek, nőnek ki az új káderek magasabb funkció betöltésére. Megjelenik az Uőltelské noviny Az Učiteľské noviny szerkesztősége (Soltész u. 4>} közli, hogy megindul az Učiteľské noviny című folyóirat. Üj iskoláink jelentős segédezközhöz jutnak e folyóirattal, amely hasonló lesz a szovjet Učitelskaja gazetához és segítségül lesz iskolaügyünk legsürgősebb kérdéseinek megoldásában és egyszersmind a tanítók kritikai szócsöve is lesz. Az új iskoláért való harc,'amely elősegíti hazánkban a szocializmus építését és a békért folyó világharcot, nemcsak a tanítók problémája. Kívánatos, hogy az iskolákat a dolgozó nép legszélesebb rétegei, különösen a szülők, a CSM tagjai, a pionírszervezetek diákjai és mások támogassák. Ezeknek is értékes segítőjük lesz az Učiteľské noviny, amelynek első száma 1951 'ebruár 1-én jelenik meg. Itt levágni! Alulírott megrendelem a PARTÉLET című folyóiratot Pontos címem: Név: foglalkozás: lakhely: - • házszám: utolsó posta: járás: Az előfizetési díjat — egy évre 35 Kčs — a postai befizetőlap megküldése után 8 napon belül átutalom. A megrendelőlap az alábbi címre küldendő: A PARTÉLET kiadóhivatala, Bratislava, Michalská 27. TANJA FELNÖVEKSZIK Jakot Kuzmics. a kolhoz brigádvezetője félt az újításoktól. Minden alkalommal, midőn azt tanácsolták neki, hogy vegyen át valamilyen újdonságot — azt mondotta: ezzel ellenkezik a „bevezetettség" és „az ügy lefektetett volta" Szóval mindig arról beszélt, hogy a javasolt újítás megrendít az ő „bevezetett", „megalapozott" rendjét, s ebből a nyugtalanságon kívül semmi más nem származhatik. A brigád mindig elmaradt a többiek mögött és minden mezei munkát uiolsónak fejezett be. Tatjána Izoszimovna Tkácseva így beszél erről a régmúlt időről: — Brigádparancsnokunk idősebb, nem sietős és olvan makacs ember volt, hogy mikor bevezette brigádjában a saiát rendiét, semmi mást nem ak .rt elfogadni. Engem nagvon megbecsült a munkámért, de mégis többször megrótt: „Te Tanvka. szó nem térhet hozzá, rendes vagv a munkában, de tűrhetetlen az a nagy lárma, amit csapsz és az, hogv intézkedéseimet makacsul megszeged" A földön mégis mindig vezetőnek állított, 'gaz ugyan, hogy én eléggé lármás, vidám voltam (ez a háború előtt volt 19 éves koromban), de a munkával ió! boldogultam és a többi asszonvok szereltek velem dolgozni. Csakugyan gyakran megbontottam a munka régi rendjét és bevezettem saiát módszeremet, hogy » munka jobban menien. Egy alkalommal boglvába raktuk » széná'i és látom, hogy a boglya mellett o

(t áll egv ember és csak néz, néz bennünket. Akkor a boglvatartót újszerűen állítottuk össze, fésűszerűen. hogy a szénát jobban átjárta a szél és így gyorsabban száradion. Azután pedig négy barátnőmet láncba állított "r"- a szénarakások adogatása a —"vorsan ment. Ez az ember i«vgi|öf» a boglyát, több helyen jük^iBpi, "atta a szénát és odajött k; i. Megkérdezte, hogv ki javasolta a boglyatartó ilven összeállítását, a szénának láncban való továbbadását, stb. Az asszonvok rám mutattak: „0, a mi vezetőnk". Csodálkozva nézett rám. mert akkor szemre nem látszottam többnek 17 évesnél. Láthatóan azt gondolta: ilven apró lány és már vezet. Az elvtárs bemutatkozott és elmondja. hogv ő a Párt iárási bizottságának ú i titkára. * Hamarosan újból találkoztam vele. Éppeji búzát csépeltünk. A brigádparancsnok megbetegedett, én a helyébe álltam. Nem tetszeti nekem a cséplés menete. Ketten csinálták azt, amit egy is elvégezhetett volna. A gabonát egyenlőtlenül adogatták, teljesen feleslegesen asztagot rakott öt ember, mikor ezeket úgyis szétszedtük és hordtuk a gép dob iához. Megbeszéltem a dolgot az emberekkel és intézkedtem: három fuvaros hordja a kévéket az asztaghoz. ketten pedig egyenesen a cséplőgéphez, mert közvetlenül a szekerekről fogunk csépelni. Egyszerre csak látom ám. hogy ott áll a mi elnökünk és a iárási bizottság titkúra. Hallom, amint a titkár így szól: „Nézd csak . . . nézd csak! ..." F.ste elmentem az irodába és látom, hogy a titkár még nem utazott el. Összegyűjtötte a kommunistákat és a komszomolistákat. ült a szoba közepén és beszélt. Amint meglátott, üdvözlőén bólintott felém: ..Üli le. Tan ja. Mondd csak. miért nem beszéltél magadról? Most tudtam me*r. hoerv a múlt évben 19 mézsás napraforgótermést értél el." Csak hallgattam és megértettem, hogv most már mindent tud rólam. Mikor látta, hogy zavarba jöttem, más emberekről kezdett beszélni, mintha csak azt mondta volna, nézzétek, miiven aranyat érő kádereitek vannak. Megnevezte ezt is. azt is, amazt is. — „Tegnap — mondotta a pártszervezet titkárának — állandóan panaszkodtál, hogy nincsenek megfelelő embereitek, hogy itt nincs, kivel dolgozni. Emlékezhetsz, hogy megkérdeztelek: ..Jól ismered a kolhozodat és az embereidet?" Te erre azt mondtad: „Nemcsak az embereket. hanem még a boriakat is ismerem, nem tévedek, tudom, melyik kié." Most pedig magad is elismered, hogy mindez a sfemed előtt volt, de éppen azért, mert mindennap láttad, megszokottá vált..." A kolhozunk akkor minden tekintetben elmaradott volt. A iárási bizottság titkára két-három naoot töltött nálunk és alaposan tanulmányozta az embereket. Azok a titkárok, akik előtte voltak a járásban, szintén járták a kolhozokat, de úgy jöttek, mint a fürge fecske: megérkeztek, elmentek a kolhoz igazgatóságához, kiugrottak a kocsiból, aztán — gyerünk tovább Ez a titkár pedig és — a iárási bizottságban mindenki — azt a feladatot tűzte maga elé, hogy megtanítja a mi kommunistáinkat arra, hogyan kell az embereket kiválogatni, előtérbe állítani és dolgozni velük. * Lám. engem is észrevettek. Engem és még körülbelül 10 embert, akiket a Párt járási bizottsága kiielölt, hívni kezdtek a nvilt pártgyülésekre. A járási bizottság titkárai és a pártiroda tagjai gyakran elbeszélgettek velünk, kérdéseket intéztek hozzánk. Most már párt jelölt vagvok. Sohasem felejtem el azt a beszélgetést, melyet a járási bizottság titkára akkor folytatot a kommunistákkal. — Ki volt közületek — kérdezte — a Molotov-kolhozban? Két kommunista azt mondta, hogv már járt ott. „No és hogy tetszett?" A kommunisták beszélni kezdtek az agrotechnikáról, a villanyról, az állattenyésztésről, a gépesítésről. Ezután pedig a „Szihirszkij Merinosz"-kolhozról beszéltek. „Rendben van — mondta a titkár —, most beszéljük meg, hocvan <írtek el azok ilyen felvirágzást, miért jutnak előre miért növekednek." Erre a mi kommunistáink nem tudtak világos vábszt adni. ..Lám — mondta a titkár — nem fordítottatok kellő figyelmet a pártszervezetek munkájára." Itt van Fjodor Mitrofánovics Grinyko, valóságos államférfiúi fei, ritka jó szervező, kérdezzétek csak meg. hogyan ér el ilyen eredményeket. Azt fogja válaszolni: „Ha nem lenne a kolhozban erős pártszervezet, ha az nem segítene ellenőrzésével és a tömegek között végzett munká iával. akkor eredményeink egynegyed részét sem értük volna el. A pártszervezet az élet lelke, öröme és világossága." Egy-másfél év múlva szervezetünkre rá sem lehetett ismerni: háromszorosára fejlődött és nagv munkát végzett. A kolhoz egyre emelkedett, lendületbe jött. Az ilyen és hasonló beszélgetések voltak az én első iskolám. Egy alkalommal az irodába hivattak, ahol a járási bizottság titkára várt. — Tegnapelőtt a Krasznoie Raszdoljeból eljöttek hozzánk a kolhozmunkások — mondta. — Ismered ezt a kolhozt? Rosszul megv a dolguk Ti most úgy növekedtek, mintha élesztőt raktak volna belétek, ott pedig még a mai napig sincs pártszervezet Kérték a t emberek, hogv ,ajánljunk nekik egy jó elnököt.' A járási bizottság téged jelöli. Eleinte nem érettem, hogv miről beszél Mikor végre megértettem, csak legyintettem a kezemmel. Erre a titkár ígv folytatta: — Mondd csak Tan ja. mii ven volt a tí kolhozotok másfél évvel ezelőtt? No látod! Jártál-e máb elmaradott kolhozokban? Persze, hogy jártál. Gondolkoztál-e azon, hogv miéTt elmaradottak? Ugy-e, a gyenge politikai munka vöK az oka. . . Aztán meg nem úgy bántak az emberekkel, meg a káderekkel... Aztán még mi bai volt? Nem vonták be a munkába s tömegeket. határozataikban nem volt tervszerűség és szilárdság, hiányzott az ellenőrzés is... Már utaztunk is Krasznoje Raszdolje-ba Még sosem iártam ott. A titkár kiszállt az autóból, elkezdett beszélni az emberekkel, én pedig csak ültem, mintha odaszegeztek volna. „•Volodja — súgtam a sofőrnek — szállj ki te is, menj csak. én majd megyek utánad." Aztán bementem a házba, sok fiatal volt ott. A lányok és a fiatal kolhozmunkások csodálkozva néztek rám< láttam, hogv szemükből melegség, jóindulat árad felém. Ügv éreztem magam, mint még soha életemben: volt úgy, hogy egészen megnvugodtam, aztán meg szörnyen izgatott lettem* a beszédek pedig, amelyeket elvtársaim mondottak, nem iuottak a fülemig. Csak arra emlékszem, hogy nagyon dicsértek. Mikor szavaztak, nem is mertem odanézni. Egyszerre csak hallottam: „ígv tehát a kolhoz elnökéül megválasztottuk Tkácseva Tatjána Izoszimovnát." Megköszöntem az embereknek a bizalmat és azt mondtam, úgy fogok dolgozni, ahogyan a Párt tanított. * Kolhozunk az első helvre került á járásban Mindenkinél előbb szolgáltattuk be az államnak a gabonát, a zsiradékot, a húst, a gyapjút. Mindenkinél előbb vezettük be a füves vetésforgót és elsőnek fogtunk hozzá az erdősávok fizetéséhez. Átépítiük a falut. Építettünk egv nagy klubot, most épít iük a igazgatóság épületét. á'lattepyésztő telepet, ú i elektromos állomást és lakóházakat is építünk a kolhozmunkásoknak. Ebben az évben beválasztottak a Szovjetúnió Legfelső Tanácsába. Most pedig jelöltek a iárási és falusi tanácsba. A Legfelső Tanácsba megejtett választások előtt sok kolhozban jártam és beszélt'tn a választók gyűlés sein. Az elvtársak megkérdezték tőlem: — Mondd csak Izoszimovna, ugye a fi kolhozotok a legelmaradottabb volt Most pedig híres az egész vidéken. Mondd el, hogyan ért el ilyen sikert' Válaszomat ,ígv kezdtem: — Egész erőnk a Párttól szárma- " zik. A Párt az élet lelke és világossága ... (A. Koloszov elbeszélése nyomán.)