Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-16 / 40. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek l j Lapunk mai számának tartalmából: A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPiA Bratislava, 1951 február 16, péntek 2 Kčs IV. évfolyam, 40. szám ^Twt'Btalján így indulttaU a t a o a szi tnutiháU elibe A tornaijai állami gépállomás dolgozói szerdán délután üzemi gyűlést tartottak, amelyen megvitatták azt, hogy nem elég, ha a gépekhez értenek, de érteniök kell ahhoz is, ami ma a falun tör­ténik. A dolgozó parasztság körében csak úgy végezhetnek jó fel­világosító munkát, ha magukat is képzik, ha fejlödnek. Csak igy lehetnek a szövetkezeti gondolat apostolaivá. Ezért elhatározták, hogy a gépállomás minden dolgozója min­dem nap olvasni fogja az Uj Szót, a munka megkezdése előtt meg­beszélik egymással az olvasottakat és így kötik össze békeharcu­kat a földeken a mindennapi eseményekkel. A kihelyezett brigádok is megkapják minden nap lapjukat, az Uj Szót, mert az összekötő, aki a brigádok között fenntartja a szolgálatot, ezt a kötelességet is magára vállalja. Igy készül a tornaijai állami gépállomás a tavaszi munkákra, a szövetkezeti gondolat terjesztésére, a dolgozó parasztság támoga­tására, hogy szebb legyen az élet a falun. A pártonbelüli demokrácia elmélyítéséért Pártunk összes alapszervezeteiben folynak az évzáró taggyűlések. Ko­runkban a Párt alapszervezeteinek jelentősége rendkívüli módon nő. Az üzemi pártszervezetek előtt bonyolult és felelős feladatok áll­nak, amelyek a munkásság: tömegei­nek az ötéves terv harmadik évének teljesítésére és túllépésére való ve­zetésében, irányításában csúcsosod­nak ki. A harmadik tervév teljesí­tése és túllépése óriási jelentőség­gel bír a szocializmus győzelme szempontjából hazánkban és Szlová­kia további hatalmas fejlődése ér­dekében. Pártunk falusi szervezetei a szocializmus győzelméért folyta­tott nagy munkánk igen jelentős és döntő arcvonalán harcolnak és dol­goznak. Ök a lelkei annak a törté­nelmi változásnak, amelyen a falu átesik és annak az útnak, amely az elmaradottságtól, a nyomortól és a kizsákmányolástól a felvirágzásig és a jólétig, a primitív egyéni és kis­üzemi termeléstől a szövetkezetlleg szervezett szocialista nagyüzemi ter­melésig vezet. Az állami hivatalok és gazda­sági szervek pártszervezeteinek jó munkája biztosítja azt, hogy népi demokratikus államunk sikeresen teljesiti funkcióját a szocializmus felé való átmenet korszakában, — vagyis, hogy megszervezi a gazda­sági és kulturális felépítést, megvé­di a nép vívmányait és a szocialista országépítést az osztályellenség ma­radványai és az imperialisták ügy­nökei ellen. Végezetül minden alapszerveze­tilnk előtt sorsdöntőén fontos fel­adat áll, — hogy mozgósítsa és ve­zesse az összes dolgozó rétegeket, minden hazafiasan gondolkodó ele­met a nemzetben a béke ügyének érdekében ügy, hogy Csehszlovákia a Szovjetúnió vezette világbéke tá­borának még szilárdabb és hatalma­sabb része legyen. Amint látjuk, végtelenül nagyok és valóban történelmiek azok a fel­adatok, amelyeket minden szerve­zetnek meg kell oldania és amelyek Pártunk minden tagjára és funk­cionáriusára várnak. Azoknak a fel­adatoknak nagysága, amelyek lel­kesedéssel és munkalázzal töltik el egész Pártunkat, természetesen fo­kozzák az ezévi évzáró taggyűlések jelentőségét, amelyen mérlegelik az elvégzett munkát, a felgyülemlett tapasztalatokat és Pártunkat fel­fegyverzik, hogy alkalmas legyen a beálló nagy feladatok sikeres megol­dására. Ezeken az évzáró taggyűlé­seken választják meg az alapszerve­zetek választmányait is. A szervezetek nagy többségében már folyik az évzáró taggyűlések első része, amelyen a pártválasztmány munkáját teszik részletes kritikai megbeszélés tárgyává és amelyeken megválasztják a választóbizottságo­kat. Az évzáró taggyűlések első szaka­szából sok pozitív felismerést nyer­tünk. A szervezetek egész sorában kétségtelenül hozzájárulnak ahhoz, hogy a politikai tevékenységet fo­kozzák, javítsák munkájukat és munkamódszereiket, megvilágítsák a fontos politikai kérdéseket, hogy bátrabban hidalhassák át a hiányo­kat és nehézségeket főleg azokban a szervezetekben, amelyekben már meghonosodott vagy meghonosodó­ban van a bírálat ós önbírálat: saját hiányaink és nehézségeink áthidalá­sának nélkülözhetetlen módszere, a Párt fejlődésének és növekvésének bolsevik eszköze. A bratislavai Kábelgyárban a vá­lasztmány tagjainak önkritikája és az éhhez kapcsolódó vita segített a választmány és az egész szervezet munkájában mutatkozó hiányok fel­tárásában: nem összpontosították eléggé figyelmüket a termelési fel­adatok megoldására, nem gondoskod­tak megfelelően a politikai és neve­lő munka mindennapi fokozásáról, alábecsülték a tömegszervezetek je­lentőségét.­A Jó politikai tömegmunka a folyamatos tervtelfesítés biztosítéka A szuchohradi helyiszervezetben a a szocializmust nem lehet millió és választmány önkritikái jelentése és 5 millió dolgozó aktív részvétele nélkül az ehhez kapcsolódó véleménycsere í felépíteni, ezért a kommunistáknak, a hozzájárult ahhoz, hogy mindenek­F párttagok mindennapos kötelessége előtt magában a szervezetben erös»megmagyarázni a dolgozóknak a Párt gyökeret verjen elsősorban a saját.' politikáját, meg kell gvözniök a dol­tapasztalatokra támaszkodó meg-í KOZÓkat a politika helvességéről és gyöződés hogy a kulákkal szembeni jj keI1 nverni öket a szo cializmus m Á ľa C-lr 1 ŕvr ŕíc hí Ta 1 ^m -fÍTíifri^iV , ..... .. mérséklet és bizalom nem fizetődik ki és veszélyezteti az EFSz fejlődé­sét. Számos példát lehet fölhozni, amelyekből kitűnik, hogy a szerve­zet ott él és fejlődik, ahol a párton­belüli demokrácia elvei meghonosod­tak vagy meghonosodnak. És ezzel ellentétben sok esetet le­het fölhozni, amelyek azt bizonyít­építésének merész feladatai számára. Ezt az alapvető bolsevik igazságot azonban nem minden kommunista és a Pártnak nem minden szervezete ér­tette meg. Az üzemekben a fokozott politikai agitáció napjaiban olyan ta­paszt latokra tettünk szert, amely sze­rint a politikai tömeemunka az üze­ják, hogy a szervezet csak tengődik | mékben nem felel meg az ötéves terv és elmarad főfeladatainak teljesíté-; harmadik esztendeje magas feladatai­sében, ahol nem nevelik a tagságot f nak nem fe] e, mee a fokoz ódó osz­a biralatra és őnbirálatra, vagy ahol m h feltételeinek és a dolgozók eppenséggel el is nyomják, ahol meg- 1 kötik vagy teljesen elfojtják a tag­i ság tömegének politikai aktivitását. nagy erőfeszítésének a béke fenntar­tása érdekében az egész világon. A Párt néhánv szervezete, ezeknek funkcionáriusai, a iárási és kerületi bizottságok munkatársai nem értékelik még eléggé a politikai tömegmunka jelentőségét. Az üzemi szervezetek néhány választmánya pl fő feladatát nem abban látja, hogy politikailag moz­gósítsa a dolgozókat a terv teljesíté­séért folyó harcra és a terv teljesíté­sének kérdéséve! csak szűk termelési szempontból foglalkozik. Ebben a tekintetben értékes ta­pasztalatokat nverhetünk a CsKD Sztálingrád-üzem példájából. Az üzem sokáig nem teljesítette tervét. A párt­szervezet vezetősége sokáig különféle temelésí és műszaki nehézségekben iátta a sikertelenség okát. sajátmaga akarta ezeket a nehézségeket eloszlat­ni s ezért munkája nem sikerült. Ami­kor azonban az üzemi pártszervezet végzett ezzel a téves tétellel, amikor elkezdte figyelmét és munkáiét a poli­tikai kérdésekre összpontosítani, kez­dett a részszervezetek munkájával foglalkozni az üzemben, elkezdte moz­gósítani a szakszervezeteket kommu­nista tagjaik útján, amikor kezde­ményezően segítette a CsISz munká­ját, akkor a helyzet megváltozott. Az üzem még határidő előtt teliesítette a tervet és ma a prágai kerület legjobb üzemei közé tartozik. A politikai agitációs munkáljak az üzemek legfontosabb kötelességévé kell válniok, mert az eredményes po­litikai meggyőző munka, az agitáto­rok jó munkája biztosítja a terv si­kerét és így az üzem a béketiábor erős oszlopává válik. És sajnos, az évzáró tag-gyűlések azt is bebizonyították újból, hogy ilyen jelenségek vannak még Pár­tunkban. A IX. kongresszusról elnevezett breznói üzem üzemi pártszervezeté nek évzáró taggyűlésén Kaliszky elvtárs elnök abban a jelentésben, amelyben védte a választmány mun­káját és mentegette a terv nem tel­jesítését, a vijAt azzal a hangsúlyo­zott megjegyzéssel nyitotta meg, hogy az elvtársak beszéljenek „rö­viden és velősen". Azonban nem lé­pett közbe, amikor a vitában az igazgatóság egyes osztályainak ve­zetői hosszadalmasan és a kérdése­ket elkenve beszéltek az elnöki je­lentés szellemében. Amikor aztán a választmány néhány elvtársának kritikai és önkritikái megnyilatko­zásai elhangzottak, amelyek kritiká­ra bátorították a többi tagokat is, főleg a gépek mellől jövő munkáso­kat, az elnök kurta szavakkal félbe­szakította a vitát és a gyűlést befe­jezte. Kaliszky elvtárs és sok más funkcionárius címére meg kell mon­dani, hogy az öndicséret és az ön­tetszelgés nem kommunistához mél­tó tulajdonságok és semmiképpen sincs helyük ott ahol a választmány munkájában olyan súlyos hiányok mutatkoznak, mint ebben az eset­ben. És különösen élesen kell elítélni a demokrácia ellenes diktátori mód­szereket! Bizonyára nem véletlen, hogy ebben az üzemben erősen visz­szamaradnák a tervteljesítésben, bár minden előfeltétel meg van ahhoz, hogy a tervet sikeresen teljesíthes­sék és túlléphessék. És mindenek­előtt meg van a fő előfeltétel a breznói hídüzemben, — a munkásság és a becsületes műszaki dolgozók erös akarata, hogy a nehézségeket leküzdik és az üzemet nevéhez mél­tóvá teszik országépítési teljesítmé­nyeikkel is. A szlöváklupcsai helyiszervezezet évzáró taggyűlésén Szedlák elvtárs elnök különös kijelentéssel „buzdí­totta" az elvtársakat vitára, még pedig azzal, hogy a szónokok ide­jét öt percre korlátozza, bár az ilyen döntés csupán a taggyűlés jo­ga. A gyűlés azonban bebizonyította azt, hogy a tagoknak volt miről be­szélni és tárgyalni. Igy pl. Kovács elvtárs kisparaszt arról beszélt, hogy meg kell nyerni a kis- és kö­zépparasztságot a szövetkezeti gaz­dálkodásnak, hogy meg kell győzni a szövetkezet tagjait arról, mennyi­re célhozvezető a III. típusra való áttérés még a tavaszi munkák előtt, hogy ki kell dolgozni a normákat és ezek szerint jutalmazni, hogy adap­tálni kell az istállókat és összponto­sítani a jószágot. Az elnök a tag­ság soraiból felhangzó ilyen vélemé­nyekre azzal felelt, hogy csupán a gazdasági év végén tűnik ki, „mit ad nekünk az EFSz és majd aztán döntünk". És hogy „minek össze­dugni a jószágot, hiszen úgyis kevés a munkaerő". Vájjon nem itt van-e a kutya eltemetve? Vájjon nem az elnöknek ebbeli nézeteiben és viszo­nyában aa EFSz álláspontjával, az Február végéig hozzuk be az elmaradást a tervtelfesitésben A januári tervteljesítés eredményei nem kielégítőek. Míg az üzemek több­sége jól felkészül az ötéves terv har­madik évének feladataira és a térvet folyamatosan teljesiti az év kezdeté­től fogva, addig néhány üzem elma­radt a tervteljesítésben. A legfonto­sabb iparágban, a bányászatban Szlo­vákiában éppen a legjelentősebb üze­mek, a handlovai, rudnói és rozsnyói bányák maradtak le. A januári ta­pasztalatok ellenére sem következett be ezekben a bányákban jelentősebb fordulat az első két februári hét fo­lyamán, ami komolyan veszélyezteti a bányászat februári tervének teljesí­tését. Handlován javulás állt be a máso­dik februári hétben és a handlovai bányászok májuselőtti felajánlásaik­ban kötelezték magukat, hogy februári tervüket teljesítik és májusig a szén­kitermelésben behozzák a janüári le­maradást. A májuselőtti munkaverseny és a terv túlteljesítését szorgalmazó felajánlások mozgalma egyik munka­helyről, a másikra terjed. A legjobb vájárok Miszka elvtárs példája alap­ján, új munkamódszerek alapján dol­goznak. A májuselőtti felajánlások mozgalmának, az új munkaformák ki­terjesztése, — ez az az út, amelyen haladva a többi bányásznak is el kell érnie a tervteljesítést. A nehéz gépiparban a tapolcsányi Kablo-üzem az első februári hétben tervét 160%-ra, az első két februári hétben pedig 144%-ra teljesítette, úgy hogy behozta januári elmaradását és "az év kezdetétől tervét 102%-ra teljesítette. Ezeket az eredményeket a szocialista munkaverseny segítségé­vel és az anyagutánpótlás biztosítá­sával érték el. Javul a helyzet a bra­tislavai elektrotechnikai üzemekben is, de a breznói IX. kongresszus-üzem és a korompai MEZ-üzem »z első feb­ruári hetekben is elmaradt tervteljesí­tésében. Ezekhez az üzemekhez csat­lakozott egy nehéz gépipari üzem, a kubrai Omnia, amely az első két feb­ruári hét folyamán 81%-ra teljesítette tervét. A finom gépiparban javulás állt be az óturai finommechanikai üzemben, ahol a tervet a második februári hét során 104%-ra teljesítették. Ezen a héten az érsekújvári Elektrosvit dol­gozói is teljesítették tervüket, itt azonban még sok munkájuk lesz az első öt hét tervelmaradásának beho­zásával. élet kérdéseivel szemben rejlik az oka annak, miért nem szereti a sza­bad nézetcserét a pártszervezet ta­laján, amelynek keretében az elv­társak, a kis- és középparasztok tárgyalhatnának és beszélhetnének arról, mi van kárukra és mi hasz­nálna nekik. Vagy talán még ponto­sabban: ki árt nékik és ki használ nekik! A pártonbelüli demokrácia el­veinek elmélyítéséért folyó harc, a bírálat és önbírálat elmélyítése el­választhatatlanul össze van kötve a funkcionáriusok és tagok politikai tevékenységének fokozására irányu­ló harccal, kezdeményezésük felfogá­sával és kiterjesztésével, a politikai és szervezési munka fokozásával. A burzsoá nacionalizmus elleni nagy kampány folyamán Pártunk káderei politikailag nőtték és a marxizmus-leninizmus tanulmányo­zása további ezer meg ezer munka­társunkat vitte a cselekvés terére. A burzsoá nacionalista elhajlás egyik megnyilvánulása a marxiz­mus-leninizmus elméletének lebecsü­lése volt és a vele szemben való el­lenállás szűkkeblű prakticizmus és politikai ügyeskedés. Široký elvtárs a Központi Bizott­ság ülésein gyakran hangsúlyozta, hogy a pártszervezetek munkatár­sainak nem szabad szűkkeblű prak­ttcizmusba esniök, mert akkor nem tudják összekötni a konkrét gazda­sági és szervezési kérdéseket a mi nagy politikai feladatainkkal és perspektívánkkal. Sokkal gondosabb figyelmet kell ezért szentelnünk a pártiskolázás évének keretében a vi­lágnézeti nevelésnek, de ugyanezt kell tennünk mindennapi munkánk­ban is. Ez az egyetlen biztosí­ték arra, hogy felfegyverezzük Pár­tunkat az ellenséges világnézet min­den formája és megnyilvánulása el­leni harcra és sikeresen elvégezzük nagyszerű országépítő feladatainkat. Az évzáró taggyűlés második ré­szének előkészítésével kapcsolatban néhány szót kell szólnunk a legfon­tosabb feladatról, amely a válasz­tási bizottságokra vár. Rajtuk áll, hogy alapos, megfon­tolt munka után a taggyűlés elé ter­jesszék az új választmány jelöltjei­nek névsorát, amely az alapszerve­zet vezérkarát jelenti. Ennél a mun­kánál cselekedjenek a sztálini ká­derpolitika klasszikus elvei szerint, kössék össze a régi, megacélosodott káderek tapasztalatait a fiatal, új káderek lendületével és lelkesedésé­vel. A funkcionáriusok, akik sokéves munkában beváltak és bebizonyítot­ták a Párthoz való hűségüket, min­den erejüket a szocializmus építésé­nek szentelték és megnyerték a szer­vezetek megbecsülését és szeretetét, bizonyára ismét az újonnan megvá­lasztott választmányok tagjai lesz­nek. Egyidejűleg; azonban választ­mányi bizottságaink bátran keresse­nek új kádereket, akik számunkra a szocialista országépítés tüzében edződnek. Főleg emeljék ki a ter­melés bátor újítóit, a munka szocia­lista formáinak úttörőit az élmun­kások és újítók soraiból. A falusi választmányok tagjainak kiválogatá­sánál az a jelszó érvényesüljön, hogy Pártunk választmányába nem szabad az osztályellenségnek beha­tolnia, a kuláknak még akkor sincs ott helye, ha bármennyire is meg­játsza szeretetét az EFSz-hez. A falusi pártszervezetek vezetősé­gébe az EFSz-ek öntudatos és lelkes építői tartoznak, a szövetkezeti gon­dolat harcosai a kis- és középpa­rasztság körében. A választási bi­zottságok tagjainak jó áttekintésük­nek kell lenniők a káderekről. Ne­csak az emlékezetükre bízzák magu­kat, vagy saját emberismeretükre, de nem elégségesek a tagsági karto­tékok sem, bár ezek természetesen fontosak a választási bizottság mun­kája szempontjából. Kell, hogy kap­csolatuk legyen a szervezet tagsá­gával, mérlegeljék a beszerzett in­formációkat és a tízesbizalmiak ta­pasztalatait. A tagokkal folytatott beszélgetésekből tudják meg, mi a tagság véleménye, ki iránt viseltet­nek bizalommal és elvtársi tisztelet­tel. Igy azután a választási bizott­ság megfelelő javaslatot készíthet elő. Fontos, hogy minden javaslatot az évzáró taggyűlés előtt alaposan megindokoljanak. Igy járt el pél­dául a trnavai Kovosmalt választási bizottsága és ezért javaslatát lelki­ismeretesen készítette elő. Természetesen, bármennyire is alapos és lelkiismeretes a választá­si bizottság munkája az utolsó sző joga a taggyűlésé. A pártonbelüli demokrácia csúcsaktusa az új vá­lasztmány választása. Ennek nem szabad puszta formalitássá süly­lyednie. Sztálin elvtárs hangsúlyoz­za azt, hogy éppen a taggyűléseken és konferenciákon igazolják át a párttömegek a vezető munkásokat éspedig éppen azáltal, hogy öket választják vagy nem választják meg vezetőkké. Ezért a mi évzáró tag­gyűléseinken is kell, hogy a tagok behatóan vizsgáljanak meg minden javaslatot, joguk van hozzáfüzniök megjegyzéseiket és saját javaslatai­kat és így aktívan és felelősen vé­gezhetik alapvető demokratikus jo­gaikat a Párton belül. Ezért legyen érvényes ez a jelszó: a munkásosztály legjobb fiait és legjobb leányait az üzemi szervezetek vezető tisztségei­be. És melléjük munkatársakul a néphez hü és a marxizmus-leniniz­mus talaján szilárdan álló elvtársa­kat, a műszakiak közül és a haladó dolgozó értelmiség sorából. Az így összeállított választmányok a szocializmus felépítésének, a vi­lágbékéért folyó harcnak mostani je­lentős évében biztosítékai lesznek a pártmunka nagy fejlődésének.

Next

/
Thumbnails
Contents