Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-14 / 12. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 január 14, vasárnap 3 Kčs IV. évfolyam, 12. szám Ihring Mária, a füleki Kovosmalt élmunkásnője az első csehszlovákiai Békekongresszusról MILOS OOSTOROVSK"?: 1921 január 16-ika Lubochňán A prágai békekongresszuson résztvesznek köztársaságunk legjobb dolgozói, a béke ügyének legjobb harcosai. Köztük ott lesz a füleki Kovosmait élmunkásnője, Ihring Mária is. A békeharc ma mindannyiunk legfontosabb feladata, — mondja Ihring Mária, akit üzemének dolgozói jelölerre a nagyjelentőségű békekongresszusra. — Az amerikai tőkésektől a békét ki kell harcolni, mert ingyen nem adják, mivel részükre a háború haszont és keresetet jelent. Nem is fogjuk tőlük kérni a békét, mi azt kiharcoljuk, hogy megmentsük gyermekeinket, munkánkat. Mi jól tudjuk, hogy üzemeink minden új terméke, az Egységes Földműves Szövetkezetek földjén dolgozó minden traktor újabb szöget jelent a tőkések koporsójába. Ezért legjobban mindenki a saját munkahelyén bizonyítja be, hogyan harcol nálunk és az egész világon a béke megtartásért. Nem, soha többé nem szabad háborúnak lenni! Ezért fogunk harcolni a prágai békekongresszuson is és ezért örülök oly nagyon, hogy résztveszek a kongresszuson. Hogy ne legyen háború, azt legjobban úgy akadályozzuk meg, hogy jól fogunk dolgozni, mert csak így leszünk erősek, legyőzhetetlenek. Hazaszeretetünket békekötelezettségvállalásaink teljesítésével fejezzük ki a legjobban. — Én, mint a többi üzemek és falvak dolgozói is a békekongresszusra a következő kötelezettségvállalást ajánlom fel: Jelentős mértékben fokozom teljesítményemet munkahelyemen. Azt a kötelezettségvállalást, hogy a sátorosi nemzeti iskola felett védnökségei vállalok, már teljesítettem. Ugyanakkor felhívom az összes élmunkásokat és élmunkás nőket, hogy vállaljanak ők is védnökséget az iskolák felett és versenyre hívom ki őket a legpéldásabb iskoláért, amely fölött élmunkások vállaltak védnökséget. Ezenkívül ötven brigádórát dolgozom le a békekongresszus tiszteletére. így mutat példát Ihring Mária, a füleki Kovosmait élmunkásnője öszszes dolgozóinknak, így erősíti a béketábort, így szilárdítja a békét. KorabaEny^eva módszerének ÚW kfivetäi Az eperjesi Dukia n. v. üzemének dolgozói átveszik az új szovjet munkamódszereket Az eperjesi kerületben az elsők között a

z eperjesi „Dukla" nemzeti vállalat lakkozó tizemének dolgozói veszik át az ú i <zoviot munkamóriszereket. Május előtti kötelezettségvállalásaik Kiszélesítjük a májuselőttí munkaversenyí A trnavai Kovosmaltban a szocialista munkaversenyí minden dolgozó a sa|át ügyének tekinti. Az ötéves terv harmadik évének elején a trnavai dolgozók újabb májuselőtti kötelezettségvállalásokat ajánlottak fel. „Terveiket és programmjukat különösen azzal akarják teljesíteni — mint azt kötelezettségvállalásaik bevezető, jében írják, — hogy továbbra is tanulni fognak a Szovjetúniótól, valamint a köztársaságunk legjobb élmunkásaitól. A szocialista munkaversenyt kiterjesztették a munka termelékenységére is. Kötelezik magukat, hogy a munka termelékenységét május elsejéig 104%-ra és az év végéig 108%-ra emelik. A továbbiakban kötelezték magukat, hogy 0.9%-ra csökkentik az igazolatlan elmaradá. sokat az év végéig Ezzel 41.800 munkaórát szereznek, vagyis 5.225 munkanapot. Az üzem dolgozói harcolnak a múnkaerőhuHámzás ellen is. Ezt az 1950es év 2.6%- ával szemben ez évben 1.5%-ra csökkentik. Kötelezettségvállalásaik érintik a termékek minőségét és a selejt elleni harcot is. A szocialista munkaverseny további fejlődésének biztosítását is kollektív kötelezettségvállalással teszik lehetővé. Felhasználják a szovjet sztahanovisták gazdag tapasztalatait, többek között Korabelnyikova takarékossági újítását is. Az újítómozgalmat széles tömeg alapokra fektetik. A mult év során a trnavai Kovosmait dolgozói 99 újítójavaslatot nyújtottak be és ezt a számot ez évben 25%-kai emelik. Május elsejétől 15 komplex-brigádot szerveznek meg. Kötelezettségvállalásaikban nem feledkeznek meg a szak- és politikai nevelésről sem. 402 dolgozó vesz részt szak- és politikai tanfolyamokon. A karlítis úttörők példáiét követik a CsISz tagjai is A karliní úttörők élelmiszerpazaríás elleni felhívás nagy vissahangot keltett a CsISz iskolai csoportjai között is, amelyek teljes mértékben megértették ennek a fontos akciónak jelentőségét, így pl. a Leninről elnevezett bratislavai pedagógiai gimnázium CsISz csoportja és a többi d'ákok így felelnek a karlíni úttörők felhívására: 1. Kötelezzük magunkat, hogy iskolánk minden diákia annvi tízórait hoz magával amennvit el tud fogvas7tani és nem fogjuk eldobálni az élelmi^zermaradékot. 2. Az élelmiszer nazarlása elleni akciót környezetünkben is propagálni fogiuk és azoknak az embereknek, akik könnyelműen pazarolják az élelmiszert, megmagyarázzuk. mMven nagy kárt okoznak ezzel nemzetgazdaságunknak. 3. Megrendezzük a diákok és a konyha, valamin! az internátus alkalmazottainak közös gyűlését, amelyen mindenkit megismertetünk ezzel az akcióval. Gondoskodunk arról, hogy internátusunk konvhálában feleslegesen ne pazarolják a diákok számára kiu'alt élelmiszert. Meg vagyunk győződve, hogy nem leszünk az egyedüliek, akik felelnek a karl'ni úttörőknek hanem a C^ISz és az úttörő szervezet többi csonortjai is követni fognak minket. Vidáman és közös erővel harcba az élelmiszer pazarlása ellen, — fejeződik be a bratislavai pedagógiai gimnázium Ifjúsági Szövetségi tagjainak felhívása. keretében elhatározták, hogy január 15-től munkahelyeiken Lidia Koranyikova anyagmegtakarítási módszere alapján fognak dolgozni. Csökkentik a seleitet és az iizem legjobb élmunkásnője. Michal elvtársnőnek példája nvomán a megtakarított nyersanyagból anyagszükségletüket havonta két naora fedezhetik. Ezzel' az üzem dolgozói elfogadták Michal élmunkásnő versenyfelhívását, aki az új módszeréről a következőket mondja: — Normámat már háromszor szilárdítottam és jelenleg 140 százalékra tel jesítem. Sokáig gondolkodtam, hogy milyen kötelezettségvállalást ajánljak fel a május előtti munkaversenvben. Ekkor az újságokban olvastam Korabelnyikova szovjet sztahanov

:stanő anyagmegtakarítási módszeréről. A dolgot megbeszéltem Zula mesterrel és arra az álláspontra jutottam, hogy a munkafolyamat új megszervezésével sok nyersanyagot megtakaríthatok. Az üzem minden alkalmazottja kollektív kötelezettséget fogadott el, amely szerint Korabelnyikova módszere alapján fog dolgozni. Ezenkívül versenyezni fognak a felülvizsgált normák túlteljesítésében, a termékek jó minőségében, az anyagmegtakarításban, az elmaradás csökkentésében. stb. Ezzel a munkaversennyel az üzem munkaideiét 10 százalékkal jobban használia ki és 5—7 százalékkal több nyersanyagot takarít meg. Václav Svoboda élmunkás előadást tartott a gyorsvágásról a prágai műegyetem hallgatóinak Václav Svoboda élmunkás előadása elején rámutatott arra, hogy a szovjet sztahanovisták tapasztalatainak tanulmányozása nélkül sohasem érte volna el magas teljesítményét. Ezután megmagyarázta a hallgatóknak, hogy miként fejlesztette és gyorsította a termelési folyamatot munkahelyén. Előadásában az egyes munkafolyamat része, ket tüzetesen elmagyarázta és kifejtet, te, hogyan küszöbölte ki a felesleges műveleteket. A nagyszámú diáknak, tanároknak, a prága

1 és vidéki üzemek dolgozóinak és élmunkásainak ezekután kifejtette, hogy a termelési újítások után áttérhetett több gép kezeiésére és ezzel még gyorsabban emelhette teljesítményét A plzeni Skoda művek élmunkása, Cížek felé fordulva, aki a legmagasabb vágási sebességgel dolgozik köztársaságunkban, ezeket mondotta: — Üzemem munka-kollektívje és ve^ le együtt én is továbbra is résztveszünk a legmagasabb munkatermelékenységért folyó versenyben. Igyekezni fogunk, hogy üzemünkben ne csak néhány munkás legyen, aki az esztergapadnál 1.500 fordulatsebességet ér el, de azt, hogy esztergályosaink átlagteljesítménye 150—200 fordulatsebesség legyen. Előadásával Svoboda élmunkás telje, sítette azt a feladatot, amelyet a köztársaság eilnöke tűzött ki neki írt levelében: kiterjeszteni a munkamódszereket úgy. hogy minden dolgozónak se. gítséget jelentsenek az ötéves terv idő előtti teljesitéséban. A szlovák munkásosztály ezekben a napokban dicső történelmének egyik legnagyobb jelentőségű határkövéről emlékszik meg. Ez év január 16-án lesz pontostul harminc éve annak, amikor a munkásosztály legjobb képviselőinek kongresszusán határozatot hoztak, hogy belépnek a kommunista Internacionaléba, amelyet a nagy Lenin alapított meg, továbbá elhatározták, hogy a cseh vidékek proletariátusával együtt megalakítják a csehszlovákiai nép történelmének legdicsőbb pártját: a Csehszlovák Kommunista Pártot. Hogyan és miért történt ez az esemény és hogyan folyt le? A legutóbbi hetekben már több olyan eseményről emlékeztünk, meg, amelyek ugyancsak határkövek voltak a dicső Pártunk megalapításához vezető útunkon. Ilyenek voltak főként a következők: a szlovákiai kommunista ifjúság 1920 szeptember 5-én Bratislavában tartott kongresszusa, aztán a „Rudé Právo" és a „Pravda Chudoby" lapok megalakítása, továbbá a szociáldemokrácia kettészakadása, melynek jobboldali része a munkásosztályt elárulta, stb. A legutolsó ilyen határkő, amiről már megemlékeztünk, munkásosztályunk hősi, általános sztrájkja volt 1920 decemberében, mely bizonyságot tett a csehszlovákiai munkásosztály nagy forradalmi erejéről és megmutatta, hogy munkásosztályunk, ihletve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ragyogó példájától, szintén kész harcolni a szocialista Köztársaságért. De ennek ellenére sikerült a burzsoáziának a decemberi sztrájkot megtörnie és meggátolnia a nemzeti és demokratikus forradalom fejlődését nálunk. Egyik föoka — legfőbb oka — annak, hogy a munkásmozgalom 1920 decemberében vereséget szenvedett, hogy nem volt olyan pártja, mint amilyen Szovjetoroszországban Lenin és Sztálin pártja volt, hogy nem volt olyan pártja, amely a nagy Lenin által 1919 márciusában alapított kommunista Internacionále alapelveit követte volna. Le kellett vonni a legutóbbi tanulságokból a következtetéseket. És igy a szlovákiai és kárpátukrajnai Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt akcióbizottsága, amelyet 1920 szeptember 19-én a szlovákiai szociáldemokrácia kettészakadásakor a túrócszentmártoni kongresszuson választottak meg, elhatározta, hogy 1921 január 16-ra és 17-re kongresszusra hívja össze Lubochňára a szlovákiai marxista baloldaliakat, azaz a szociáldemokrácia azon részét, amely nem követett el árulást, hanem hü maradt a munkásosztályhoz. A kongresszus összehívásáról szóló jelentést közölte a „Pravda Chudoby", a „Hlas Ľudu", a „Kassai Munkás" és a bratislavai „Volkstimme", a baloldaliak lapjai. Ezenkívül 1921 január 7.én bejelentette az akcióbizottság a liptószentmiklósi megyei hivatalnak, hogy a kongresszust megtartják. És itt mutatkozott meg az, mily nagyon félt a burzsoázia a kongresszus határo zatától, habár decemberben sikerült a burzsoáziának vereséget mérnie a munkásmozgalomra. A megyei hivatal nem tiltotta ugyan meg a kongresszus megtartását, de előkészítette annak szétverését. 1921 január 14-én dr. Pivko liptói zsupán a következő parancsot adta a iiptószentmiklósi kerületi csend, őrparancsnokságnak: „A Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt baloldali elemei 1921 január 16-án, és 17-én Lubochňán országos kongresszust tartanak. A rend biztosítása céljából, esetleg az előfordulható államellenes beszédek betiltására kérem, hogy elegendő számú olyan csendőrséget vonjanak össze, amely a politikai hivatalnak a kongresszuson jelenlévő képviselői rendelkezéseihez tartja magát." A politikai hivatalok képviseletével Alojz Markovicsot, a zsupán helyettesét és Albert Skyčák rózsahegyi főszolgabírót bízta meg. Az öszszes írásbeli megbízásokhoz még „szóbeli rendeletet" is adott ki (főleg a rózsahegyi járási csendőrparancsnokságnak), mint ahogy azt bizonyítják irattárának okiratai a kongresszusról. És igy pontosan egy hónappal a decemberi sztrájk veresége után öszszejött Lubochňán a szlovákiai és kárpátukrajnai marxista baloldaliak kongresszusa, hogy levonja a legutóbbi tapasztalatokból a következtetéseket. 149 kiküldött vett rajta részt, akik 241.205 szlovákiai és kárpátukrajnai szakszervezetben és politikailag szervezett munkást képviseltek és résztvettek a cseh vidékek forradalmi proletariátusának képviselői is: Ivan Olbraclit író és Karel Kreibich, a mostani moszkvai csehszlovák nagykövet. A kongresszust január 16-án délelőtt 10 órakor nyitották meg a „Kollárov Dom" szálloda nagytermében. A megnyitáskor a vrútky.i munkás énekkar elénekelte az Internacionálét és a Munka Dalát. A kogresszuson elnöklő Marek Culen elvtárs helyesen mutatott rá a kongresszus jelentőségére, amikor megnyitó beszéde elején a következőket mondotta: „Ennek a kongresszusnak nagy történelmi jelentősége van. Az egész világ figyelemmel kíséri, hogy a szlovákiai proletariátus hogyan viselkedik és milyen irányelveket fogad el a mai történelmi korszakban." A cseh vidékek marxista baloldaliainak nevében a kongresszust először Karel Kreibich elvtárs üdvözölte, aki többek közt a következőket mondotta: „Ugyanazok előtt a kérdések előtt ál. lünk, mint ti: Az egységes Kommunista Párt megalakítása előtt a Csehszlovák Köztársaságban. Üdvözlünk benneteket és reméljük, hogy ez a kongresszus ösztönzést ad ennek a pártnak megalakítására és első lépés lesz e felé." Az egész kongresszus tárgyalásainak legfőbb pontja a kommunista Internacionaléba, a világ forradalmi proletariátusának e nagy nemzetközi pártjába való belépés kérdése volt. A kommunista Internacionále 21 előfeltételének elfogadásáról volt szó, amelyek szerint kellett kiépíteni minden pártot, ha az Lenin és Sztálin Internacionáléjához akar tartozni. A kongresszusi vitában erről igen szépen beszélt Ivan Olbracht cseh író. Fellépése után megvitatásra a kö. vetkező határozati javaslatot nyújtották be: „Szlovákia és Kárpátukrajna proletariátusának 1921 január 16-án Lubochňán megtartott kongresszusa teljes egyetértését fejezi ki a kommunista Internacionále alapelveivel és Szlovákia és Kárpátukrajna szervezett proletariátusának nevében kjielenti, hogy legfőbb óhaja és kötelességének tartja az egész világ proletariátusa mellé állni, amely proletariátust a kommunista Internacionále összpontosít. A forradalmi nagy erjedés közepette és a burzsoá reakció és rendszere összeomlása idején nem lehet a viszonyokat másképpen alapjukban megragadni, mint fejlett és egységesen szervezett munkássággal. Ezért elfogadjuk a kommunista Internacionále feltételeit, szívesen hozzájárulunk ezekhez és szerintük igazodunk. Míg a kommunista Internacionále előfeltételei elfogadására nem hoz határozatot az egész csehszlovák szociáldemokrata párt (marxista baloldal), a közös nevet használjuk. A név végleges és közös megváltoztatását a 17. feltételi pont értelmé, ben a kongresszus az ideiglenes akcióbizottságra hagyja, amelyet Szlovákia és Kárpátukrajna minden nemzete proletariátusának képviselőiből választanak meg, hogy vezesse a szükséges szervezeti munkákat és kapcsolatot teremtsen a prágai párttal. E bizottság hatásköre megszűnik, mihelyt a Párt következő országos kongresszusa elfogadja a kommunista Internacionále feltételeit." A határozati javaslattal kapcsolatos vitában több szónok szólalt fel, akik mind az összes küldöttek hangos helyeslésével a javaslat elfogadását ajánlották. De az utolsó felszó. laló beszéde alatt az államhatalom jelenlévő képviselője, Skyčák, rózsahegyi főszolgabíró elhatározta, hogy lehetetlenné teszi a benyújtott határozati javaslat megszavazását. Azzal a nevetséges megokolással, hogy állítólag nem világos előtte, mit érte. nek a szónokok a „kommunista Internacionále" név alatt, körülbelül 19 órakor kijelentette a következőket: „A törvény nevében feloszlatom a kongresszust!" És kirohant a teremből. A kongresszus elnökségét Marek Čulentól a jelenlévő képviselők vették át (akiket a képviselői immunitás védett) és javaslatukra az öszszes jelenlévő kiküldöttek egyhangúlag elfogadták a javaslatilag benyújtott határozatot. Erre 16 fegyveres . csendőr tört be a terembe, akik — mint ahogy azt 1921 január 20-án megírta a „Pravda Chudoby" — „Mint zulukafferek vetették rá magukat a kiküldöttekre, gummibotokkal ütötték, szuronyok, kai szurkálták a jelenlévőket, nem kímélve a képviselőket és szenátorokat sem. Három ablakot, két asztalt vertek széjjel és három elvtársat megsebesítettek... A képviselő kérdésére, miért csinálják ezt, így válaszoltak: Felsőbb parancsra. A kommunista Internacionáléról még vitázni sem szabad, nem hogy szavazni." Hogy a lubochňai kongresszusnak ez a szétverése előre el volt készítve, azt bizonyítja a liptói zsupánnak már említett parancsa, aki ezt a parancsot 1921 január 14.én adta ki, továbbá ezt megerősíti a rózsahegyi járási csendőrparancsnok 1921 január 10-i jelentése, amelyben meg. erősítést nyer a „Pravda Chudoby" által felvázolt tényállások igaz volta is a csendőrök brutalitásáról. Természetesen szuronyokkal nem lehetett megállítani a szervezett szlovák proletariátus végleges jelentkezését a leninizmus eszméihez és az azokon felépített kommunista ic -A