Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-12 / 10. szám, péntek

UTAZÁS AZ ATOMOK VILÁGÁBAN JÓZSEF ATTILA: ^Szocialisták Le a kapitalizmussal! Hatalmat, húst a dolgozóknak!.., A tó'ke szennyében gázolunk, kedves fegyverünk böködi tomporunkat Böködj, böködj csak szüntelenül, kedves fegyverünk, had tudjuk meg újra és újra, liogy véletlenül, tusa nélkül csatát nem nyerünk. Nem sietünk, erősek vagyunk, rengeteg az elevenünk, a halottunk, tanácsot állunk a dombon, melyre pincéből, bányából, kubikos gödörből feljutottunk — viszi az idő a ködöt, tisztán meglátni csúcsainkat. Visz,

i a ködöt az idő s az időt mi hoztuk magunkkal, hoztuk harcunkkal, tartalék nyomorunkkal, a kenyérrel, mely megpenészedett, amíg a munkás megszeghette, a kásával, mely megdohosodott, amíg a munkás megfőzhette, a tejjel, amely megsavanyodott, amíg a munkás köcsögébe belecsobbant, a csókkal, amely cafraság lett, amíg a munkás fíatalába beledobbant, a házzal, amelyből omladék lett, amíg a munkás beleköltözött, a ruhával, amelyből rongy lett, amíg a munkás beleöltözött, j a szabadsággal, mely elnyomás lett, amíg a munkás megszületett, a bőrszivarral, mely bJtgó lett, amíg a munkás felnövekedett, ! í a tőkével, mely munka lesz, f míg megnő az inas s kalapácsával odavág világ! ahol a legfehérebben izzik a vas!... Vers, eredj, légy osztályharcos! a tömeggel együtt majd fels/.átlsz!... Te délre mégy, te nyugatra, én pedig északra, Elvtárs! A kapitalizmus alatt tragikusan meghalt magyar költő forradalmi verseiből. A ház téglából épül fel, a kés éle acélból van. az íróasztal fából. Ritkán kérdezzük meg: miből van az acél. a szén, a vízcsepp? A természettudomány megtanít bennünket arra. hogy minden anyag apró, láthatatlan részecskékből éoíil fel. Régen, már 2400 esztendővel ezelőtt egv görög tudós, akit Demokri. tosnak neveztek, azt állította, hogv az anyag végtelenül kis részokből — atomokból — áll. Később a tudomány ezt igazolta és kiderítette, hogy az egyes testekben az atomok különböző csoportokat — molekulákat — alkotnak. Az atomok és molekulák az anyag építőkövei. Az atomok rendkívül kicsinyek, szabad szemmel nem is láthatjuk őket. Egy atom kisebb, mint a milliméter 20 milliomod része! Képzeljük csak el: ha az atomokból 2000 milliót egv sorba raknánk, akkor az csak 10 centiméter lenne. Pedig ez a 2000 millió igen nagv szám; ennyi ember él a földünkön. Ezek a rendkívül apró részecskék. a t atomok, nem tömörek. hanem több részből állanak Középen van az atommag. körülötte keringenek szédítő sebességgel az elektronok. Ebben a pícinv világban sz atom részecskéi mégis viszonylag igen nagy távolságokra vannak egymástól. Tegyük fel, hogy az atommagnak 1 méter az átmérőié. Ebben az esetben a hozzá legközelebb eső elektron 100 kilométer távolságban keringene. Ilyen atom persze nincs. Csak azért hoztuk fel ezt a példát. hogv érzékeltessük: milyen rendkívül kicsiny részekből áll az az atom. ami a milli. méter 20 milliomod része. Kísérletekkel sikerült megállapítani. hogv az atommagban pozitív elektromos töltés, az elektromban pedig negatív töltés van. Igen sok anyag atom laiban a pozitív és a negatív elektromosság kiegyenlíti egymást, ezek kifelé- semlegesnek mutatkoznak. De melegítésre, vagy dörzsölésre mindiárt elektromosak lesznek. Erről akárki meggyőződhet. Vegyünk egv darab papírt, simítsuk rá a meleg cserépkályhára Húzzunk végig raita párszor jó erősen egv lószőrkefét Most vegvük le a papirt, gyorsan oltsuk le a villanyt és húzzuk végig ujjúnkat a papíron. A papírból szikrák nattannak ki! A papír megtöltődött elektromossággal, illetve a melegítés és a dörzsölés túlsúlyba hozta valamelyik elektromos töltést. Honnan tudjuk azt. hogv milyen az atomok felépítése és hogy egyáltalán léteznek-e? Hiszen a milliméter 20 milliomod részét a legerősebb mikroszkóppal sem lehet látni! Moggyözőilhetünk létezésükről I Van egy elem, a rádium, amelynek az a tulajdonsága, hogy állandóan apró részeket (alfa-részecskéket) bocsát ki magából. Ugyanakkor találunk egy másik anyagot a természetben — a cinkszulfidot —, ami felvillan akkor, ha egy alfa-részecske ráesik. A baloldalon lévő fekete foflt egy darab rádium-szemcsét j&. lez Ez minden irányba alfarészecskéket lövel ki magából. Azt látjuk, hogy ezek számára a vékony fémlemez nem akadály, mert a cinkszulfiddal bevont ernyőn láthatjuk a felvillanásokat. Ez azt bizonyítja, hogy az alla-részecskék rendkívül kicsinyek és akadálytalanul tudnak áthatolni a fémlemez atomrendszerén. Csak azok hajlanak el, amelyek közel kerülnek a fématomok magjához, vagy egyenesen beleütköznek. A tudósok nem elégedtek meg azzal, hogy kikutatták az atom szerkezetét Azon kísérleteznek, hogy miképpen lehetne az atomban rejlő hatalmas energiát valamiképpen felhasználni? Egy kiló uránércből felszabaduló energia egyenlő azzal az energiamennyiséggel, ami 6000 tonna közepes minőségű szén elégetésénél keletkezik. Ugyanakkor az atomenergia felliaszná. lása azért is gazdaságos, m<;rt rendkívül kicsiny helyen elfér, így például I köbméter uránium súlya 18 ezer tonna. Ez a menynyiség elég lenne arra. hogy Budapest energiaszükségletét — a jelenlegi viszonyokat számítva — 70 évig fedezze. Az atomrombolás lényege az, hogy az atommagot, ami két részből: protonból és neutronból áll — szétrobbantják olyan neutronokkal, amelyeket mesterségesen rányítanak rá. Mikor az atommag felrobban, a b&nne lévő neutronok újabb atommagokat vágnak szét és a robbanások hosszú sorozata következik. Az egész folyamat olyan, mintha meggyújtunk egy papírcsíkot a végén és mégis az egész ! papír elég. Ez az atomenergia felhasználásának egyik módja — az energia robbanásszerű felszabadítása. Ennek az elvnek az alapján csinálják az atombombát, de ennek az elvnek az alapján végeztek atomrobban, lás! a Szovjetúnióban a Turgáj. kapunál is, hogy a sztálini korszak nagyszerű terveit a legfejlettebb technika alapján végezzék el. Az atomenergia robbanását „lelassíthatják", ilyenkor az atomenergia nem egyszerre, hanem fokozatosan szabadul lei. Ezt úgy lehet elérni, hogy az uránium közé grafitrétegeket helyezünk. Az ilyen szerkezetet atommáglyának nevezzük és mint ipari energiaforrást használjuk. Feltalálója Joliot-Curie, a nagy békeharcos. Az atommáglya felépítése és tökéletesítése az első lépések közé tartozik, hogy az atomenerga ne békés emberek százezreinek gyilkosává, hanem az építés, a munka nagyszerű energiaforrásává váljék. Az atomenergia felhasznáflása is azt mutatja, hogy sohasem a találmányok a rosszak, hanem a kizsákmányoló osztályok kezében válnak azokká. Nem az atomenergia a rossz és káros hanem az imperializmus, ame'y tömeggyilkosságra akarja felhasználni.