Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-12 / 10. szám, péntek

LENIN—SZTÁLIN: AZ IFJÚSÁGRÓL „Legyen az ifjúság a szocía­Iizir.w építésének rohamcsa­pata'' — mondotta Lenin elv­társ. Ennek a hatalmas fel­auain&K csak úgy tud megfe­lelni ifjúságunk, ha hűen kö­veti példaképét, a hös Kom­szomolt, amelynek feladatait Lenin és Sztálin elvtárs szab­ták meg és amelyet a Bolsevik Párt vezet. Ahhoz, hogy tisztán lás­sunk és messzebb tudjunk nézni, mint a napi problémák, elengedhetetlenül szükséges, hogy Ifjúsági Szövetségünk minden funkcionáriusa és tag­ja áttanulmányozza Lenin­Sztálin: „Az ifjúságról" című könyvét. Lenin és Sztálin ezen írásai pontosan megmutatják a Bol­sevik Párt és minden Kommu­nista Párt helyes viszonyát az ifjúsághoz. Minden sorukból kisugárzik a határtalan szere­tet, melyet a munkásosztály nagy vezérei és valamennyi kommunista az ifjúság iránt éreznek. Ezt a szeretetet bizo­nyítja az ifjúsággal való ál­landó foglalkozás, nevelés, kri­tika. A Csehszlovák Kommu­nista Párt is hasonló szeretet­tel foglalkozik ifjúságunkkal, neveli és tanítja. Lenin és Sztálin alapvetően meghatározzák az Ifjúsági Szövetség feladatait és hiva­tását: „Az ifjúsági szervezet lényegében nevelő szervezet, feladata az ifjúság szocialista szellemű nevelést. Ez a neve­lés pedig azt jelenti, hogy if­júságunkat a termelőmunká­ban való helytállásra, harcra és tanulásra kell nevelni." „A legfontosabb feladat az .Xjúsági mozgalomban: a Párt­vezetés biztosítása" — tanítja Lenin és Sztálin. De ez nem jelenti aizt, hogy az Ifjúsági Szövetség szervezetileg nem önálló. az ifjúság teljes önállósága nélkül sem arra nem képes, hogy jó szocialis­tákat termeljen ki soraiból, sem pedig arra, hogy a szocia­lizmust előre vigye" — mon­dotta Lenin elvtárs. Az állandó pártvezetés, az önálló kezdeményezés és a bol­sevik kritika tette lehetővé, hogy a Komszomol olyanná fejlődött, hogy ma minden ha­ladó ifjúsági szervezet példa­képe. A kötet egyik legkiemelke­dőbb beszéde az, amit Lenin elvtárs a Komszomol III. kon­gresszusán mondott el. 1920­ban a polgárháború leggond­terheltebb napjaiban Lenin elvtárs bölcs előrelátással az Ifjúság főfeladatát a tanulás­ban jelölte meg. A nevelés kérdéseivel is foglalkozik, amely nem lehet elvont, ha­nem a szocializmus építésével szoros kapcsolatban kell len­nie. Nem elég a könyveket átolvasni: az ifjúságnak be kell kapcsolódnia a dolgozók harcába a régi ellen és minden erejével részt kell vennie az új társadalom építésében. A lenini tanítást Sztálin fej­leszti tovább. A Komszomol VIII. kongresszusán elmon­dott beszédében meghatározza az ifjúság további feladatait. Három feladatot tűz ki: 1. fokozni kell a harci felké­szültséget, nehogy az építés korszakának eredményei miatt elbizakodottak legyünk, 2. kíméletlen harcot kell in­dítani a bürokrácia ellen, 3. a bolsevik szakemberek ezreit kell kinevelni az ifjúság köréből. A Komszomol végrehajtotta a lenii-sztálini programot, a szocializmus kiváló építőivé nevelte a szovjet ifjúságot. „A Koinszomolísta élmun­kások és élmunkásnők dicső­ségesen szerepeltek az új gyá­rak, bányák, vasutak, szovho­zok, kolhozok építésének idő­szakában" — írta a Komszo­mol 15-ik évfordulóján Sztá­lin elvtárs. De nemcsak a termelés, az építés terén állták meg helyü­ket a Komszomolisták, hanem a Nagy Honvédő Háború ide­jén az ifjú hősök ezreit adták és ma a békés építésben is példát mutatnak. Sztálin elvtárs szerint: „A Komszomol azért tudta megol­dani ezt a nehéz feladatot, mert a Párt vezetésével vé­gezte munkáját, mert tevé­kenységében egyesíteni tudta a tanulást, — különösen a le­ninizmus tanulását — a min­dennapi gyakorlati munkával, mert az Internacionalizmus szellemiben tudta nevelni a munkások és munkásnők, a parasztok és parasztnők fiatal nemzedékét, mert meg tudta találni azt, ami egyesíti az öreg és fiatal leninistákat, az öreg és ifjú gárdát, mert egész munkájával alá tudta rendel­ni magát a proletárdiktatúra és a szocialista építés győzel­me érdekének. 1' A könyv minden oldala ta­nulsággal szolgál ifjúságunk­nak. Mi nagyrészt ezeknek a feladatoknak megvalósítása előtt állunk még. Ezért fon­tos számunkra e könyv tanul­mányozása, ezért kell követ­nünk példaképünket, a Kom­szomolt. P. Sz. B. a fájúAM;.. r 3 L r S 6 1 i e n 11 7T" 7 r w w H m * <1 to U iT • is Jt iT « 1$ it M n JJ JJ n 11 il H m k« H M 41 B <rt 15 ><í h B w Vízszintes: 1. A mondás el­ső része. 16. Női név. 17. Szovjet város. 18 -Cse, kí­nai bölcs. 19. Ezekről a diá­kokról Mikszáth irt regényt. 20. Egyforma betűk. 21. NÔ1 hajviselet. 22. RGG. 23. Szedd a lábadat! 24. Japán fővárosa (fordítva). 25. Bratislavai nagyszálló. 27. Madár és für­dőhely Szlovákiában. 28. Ko­mótos. 30. Finom ennivaló. 32. A mondás második része. 35. Volta anagrammája (L32541). 36. Asszonyig. 37. Csillagkép és rádiómárka. 38. Női ruha­darab. 40. Szenvedek, szlová­kul. 42. Fájó valami. 43. Női név. 44. Kis patak. 45. Ritka női név. 46. Folyó a Szovjet­unióban (ék. f.). 47. Az olaj szlovák neve. 48. Helyhatáro­zó. 49. A mondás harmadik, utolsó része. Függőleges: 1. Sivár vidék. 2. Friss. 3. Fordított névelő. 4. Két szó: Ixciii n,;.^ — -.iás kárán tanul. 5. Olasz folyó. 6. Vásárolt. 7. Határozószó. 8. Hamisan adja ki magárba csa­lád hozzátartozójának. 9. Értel­metlenül beszél. 10. Ágas iker­szava. 11. Összetételekben: ki­csi. 12. Isteni látomás. 13. Élelmicikk (kenyérsütéshez szükséges). 14. Spanyol női név. 15. Rövidéletű apró ro­var. 21. Póthivatalnok. 24. Szovjet zeneszerző (együttese világhírű). 25. Ráhajigál. 26. Élet mássalhangzói. 29. Zajt csináló, névelővel. 30. Tej szlo­vákul (gen.). 31. Slágercím (így kiált fel a boldog ember). 33. Fordított szibériai folyó. 34i „Ezt" perget a fonónő. 38. Súlyegy. íg. 39. A csónakos teszi. 41. A harmad fele (!). 43. Eltulajdonít. 44. A késnek van. 48. An dem összevonva. Beküldte: Szabó József Králik „Amerikai kultúra" a háború szolgálatában Két világ — két kultúra. Míg nálunk és különösen a Szovjet­únióban a kultúra és a szellemi élet virágzik, addig az imperia­lista országokban, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal, a kultúra hanyatlása, bomlása, válsága mind nagyobb mérete­ket ölt. Míg nálunk a kultúra és tudomány minden eszközével a boldogabb és vidámabb emberi élet megteremtésén fáradozunk, addig náluk a szellemi élet min­den eszközét a háború előkészí­tésének és kirobbantásának szol­gálatába állították. A kapitalizmu; rothadó rend­szere végóráit éli. Az általa létrehozott kultúra a kapitalista társadalom szellemi életének széthullását rothadtságát és bomlását tükrözi. A burzsoá kultúra eszköz az imperialisták kezében arra, hogy a dolgozók térdet hajtsanak a monopóliumok mindenható érde­kei előtt, amelyek a szellemi élet valamennyi területét va­gyongyűjtésre és rablóháborúk előkészítésére használják fel. Amerikában a tudósok azon dolgoznak, hogy minél nagyobb számban találjanak fel tömeg­gyilkdó fegyvereket. Azon dol­goznak, hogy hogyan lehet megszüntetni az ember gondol­kodó és felfogó képességét. Trumanék már rég törekszenek orré, de az egyszerű dolgozó emberek nem fogják engedni, hogy elvegyék tőlük gondolkodó képességüket. A hollywoodi filmgyár, mint az amerikai im­perializmus propagandistája üd­vözölte a koreai háborút és megkezdte a háborús filmek gyártását, amivel pilótákat és katonákat toboroz a koreai frontra. Az egyszerű emberek azonban nem nézik meg ezeket a filmeket, ezért kellett több, mint kétezer mozit bezárni a mult évben. A vadság, az embertelenség, az undor, a misztikum, a kép­mutatás, a sötétség, a fajelmé­let, a hazafiatianság, a háborús őrület szítása: ezek az amerikai kultúra ismérvei. A haladó írókat, művészeket és tudósokat bebörtönzik, mert a nép érdekeit tartják szetn előtt és az egyszerű amerikai polgárok mellé állnak. Az egy­szerű emberek a haladó írók és művészek erőt merítenek a szovjet kultúrából, a rabság és a háború elleni harcra. A lakáj-írók és művészek minden igyekezete hiábavaló. A kapitalista kultúrát meg nem menthetik a pusztulástól! Szőke József.

Next

/
Thumbnails
Contents